Kedves Pompiere, egy percig sem vitatom az offtopic véleményed, annyit tennék csupán hozzá, hogy minden probléma megoldása szemlélet kérdése is.
OFF
Ahogyan a tájékozódás módja is. Azt természetesen elismerem, hogy a jelenleg bizonyos tájak túrázóit szórakoztató, helyenkint tán még kaotikusnak is teccő helyzet nem segíti túlzottan a helyes tájékozódást :D de legalább felhívja a figyelmet pl. a térképhasználat fontosságáraJ
ON
Itt azokra a társadalmi csoportokra célzott elsősorban a koncepció és azokat a rétegeket kívánta elsőképpen megszólítani, motiválni, akik számára kevésbé ismert a természetjárás és kevés terepi tapasztalatuk van (de akik tartalmas és egészséges, elérhető hobbira vágynak, főként pl. fiatalok, családosok). Nekik teljesen más szokásaik vannak - más kérdés, ki mennyire találja idegesítőnek - és a mobil- Ill. webappokra fogékonyabbak. Ebbe szivároghat némi generációs eltérés is, de ez korántsem áthidalhatatlan.
Szóval fogadjátok el, hogy alapvetően nem e túraveterán-fórum hozzászólóinak terepi tapasztalataihoz (+tereptani, térképészeti, placcbéli stb. tudásához) lettek igazítva a dolgok. Ezért lett a festésen túl más, gyakran feleslegesnek tűnő tájékoztató elem is erősen hangsúlyozva a projektekben. Sulykolva. (pl. a megközelítő táblák, azokat magasztaltátok elsőkéntJ ha jól emlékszem)
Ahol tényleg feleslegesek, onnan majd áttelepülnek oda, ahol hiány van, a megfelelő korrekciót követően (ezért is jön jól, hogy "nyitva hagytuk" a logikát, meg hogy ott figyel a helyjelölő tábla a koordinátákkal).
Szerencsére ez a kisebbik gond, mert a hibák zöme kapkodós szerelésből fakad. (amit el lehet képzelni, meg lehet érteni, és egyáltalán nem mindenhol ez a helyzet!). A legtöbb hibás eset tehát csavarhúzóval és néhány könnyebb kéziszerszámmal kezelhető, mert arról van szó, hogy töknemarrahanemmáshuvá mutat az a szerencsétlen táblanyíl. Lesznek olyan helyek is, ahol akár az ásót is le kell majd szúrni.
Ezért kérlek benneteket, hogy ne csak kipellengérezzétek a hibákat, hanem segítsetek mihamarabb rendezni számunkra is a sorokat azzal, hogy minden észrevételeket elkülditek a
címre, hogy feldolgozzuk a bejelentéseiteket, hogy felmérjük és mihamarabb megszűntessük a rendellenességeket.
Kérünk arra is titeket, hogy a helyjelölő táblákat is fotozzátok le külön, ha van rá mód ne csak totálba' és élesen, hogy az azonosítót ki lehessen olvasni - hasonlóképpen a táblanyilakról is szükség lenne egyre-egyre, tehát min. 3 fotó segítségével érthető meg gyorsan az irodából a terepi helyzet, tipizálható a probléma és helyszínelhető hatékonyan (pl. csoportosítva, logisztikai szempontok szerint is, egyebek).
Annyi előnye azért van a gecocahing-es formátumnak, hogy informatív. Ha valaki tisztában van a hazánkban levő tizenegy (Degree Confluence Point) helyével, akkor a fok, decimális perc formátummal el tudja magát helyezni a térképen (már ha érdekli egyáltalán). Decimális foknál, ember legyen a talpán aki a tizedesekből kiszámolja pontosan fejben, hogy éppen milyen percen is van éppen.
ON
A koordináta megjelenítés az oszlopokon csak arra jó, hogy ha tönkreteszik a táblákat, akkor pontosan meg lehessen határozni a javítani kívánt helyet. Más haszna semmi.
Ha az lett volna a cél, hogy a GPS nélkül túrázók segítséget tudjanak hívni, ha pl. megtámadja őket egy farkas falka, akkor minden oszlopra fel kellett volna írni az aktuális hely koordinátáját.
A mobileszköz nem feltétlenül tudja, mert valamiért nincs GPS vétel. Offline térképre is fel tudod magad szúrni. A DMS fokhálós térképen is segít tájékozódni. Vagy be tudod diktálni a helyzeted valakinek, ha nincs nálad GPS vevő.
Az Őrségben és a Hetésben jártunk a RP-DDK Magyarszombatfa-Kerkakutas közti távján,cca 23 km-en. A HVTE jelzésfestői nagyon magasra emelték a mércét,mert alighogy átértünk Zalába látványosan romlott a jelzettség,pedig ott is jól követhetően lettek felújítva. A tapasztaltak szerint ezek az elzárt zalai települések nem számítanak hátrányos helyzetűeknek ,mivel egy új útjelző sem került erre a részre,de Göcsejben sem találkoztunk velük múltkor.
Nekem a RP- DDK ezen szakasza inkább a tájegység néprajzi,történelmi megismerését sugallja,igaz ezen a részen nincs kiemelkedő természeti látványosság. Igaz a kék útvonala ezt a célt is szolgálja.
I Boronafalú ház az Ó-hegyen
II. A villanykaró muzeális betongyámja szintén az Ó-hegyről
III. Csinyálóház Velemérben
IV. A múlt század elején épült téglaház Szentgyörgyvölgyön
Egyáltalán nem volt sáros a szakasz ,pedig tartottunk tőle,pláne,hogy a túra előtti napokban egész szép mennyiség esett. A Tűzzománc Szomjoltó reggel fél 9-kor még zárva volt,így a folyékony télikabátot( cop by Hörpölin)nem tudtuk felvenni, a lélekmelegítő bevitelével meg kellett várnunk míg elérjük az erdő szélén lévő szeszfőzdét,ahol a pálinkafőző mester szíves invitálásának engedve igazi őrségi körtét volt szerencsénk kóstolni,mindjárt kettőt ,mert ugye két lábunk van.
I. Raj-Gaz eredeti HÖR felirattal,sokunknak kedves emlékeket idéz
II. A Vadaspark egyik dísze Magyarszombatfán
III. A cefrefőzdében cefréztünk
A szlovén határhoz közeli geodéziai toronyba nem mentünk fel,megfogadtuk a kiírtakat,pedig a leírások remek panorámáról számolnak be.
I. 8 emeletes geodéziai mérőtorony a Ritási-hegyen
A táv nagy része aszfalton és macadám úton vezet,így tempósan lehet haladni. Az útba eső falvakban rengeteg néprajzi értékkel találkozhatunk,Harangláb Gödörházán,Felsőszentezsébeten,Alsószenterzsébeten,boronafaluházak Velemérben,Szentgyörgyvölgyben. A nap csúcspontja a veleméri román kori templom és a ref.templ. Szentgyörgyvölgyön festett kazettás mennyezetével. Itt a helyi Tiszteletestől kaptunk egyedi pecsétet a füzeteinkbe.
I. Ökonomikus Harangláb Felsőszenterzsébeten
II. Múzeális ref.Harangláb Gödörházán
III. Szentháromság,Árpád-kori templom Velemérben
IV. Ref.templom Szentgyörgyvölgyön
V. A Dunántúlon nagyon ritkaságnak számító festett,fakazettás mennyezet a ref.templomban
Jól esett a téli tavaszban a túra,főleg a kevés erdei részen a puha avar susogása a talpunk alatt,bár a szél nem fügyült.
I. Végtelen út Felsőszenterzsébet előtt
A napot Kerkakutason fejeztük be,az nem igazolópont,de a hegyi vegyes bótban kérhető céges pecsét ,8.30-15 közt van nyitva.
én eddig azt hittem, a táblákon szereplő koordinátáknak akkor van értelme, ha valaki papírtérképpel jár amin van fok/perc beosztás, akkor az alapján kb be tudja lőni a helyzetét
Ehhez képest most térinformatikai alkalmazásokról meg GPS pontosságról beszélünk, de minek? A tábla előtt állva nem kell beírnom a kütyübe a koordinátát, tudja :-)
az, hogy a helyjelölő táblákon 4 tizedesjegy élességgel lettek megadva a koordináták, az egy dolog. Itt az arculati megkötésekhez kellett alkalmazkodnunk, ez csak "felirat". A kézi GPS/GNSS vevőkkel, mobileszközökkel elérhető pontossághoz amúgy ez bőven elég. A táblák kihelyezéséhez átadott nyilvántartásban 6 tizedesjegy élességgel közöltük az adatokat. Az megint más kérdés sajnos, hogy a kivitelezők ezt mennyire használták ki. Sok szereplős volt ez a felvonás is, amúgy sem mi rendeztük a színdarabot, nem mi írtuk a forgatókönyvet sem, bizonyos szintig "improvizálhattunk" benne úgy, hogy a lehetőségekhez képest a legjobb legyen.
Az is érdekes, hogy 4 tizedesjegyig vannak kiírva a táblákra a GPS koordináták, holott a kihelyezéshez minimum 6 tizedesnyi kellene a tüsszentés biztos elhelyezéshez!
Ugyan akkor a filmet elnézve, meg kézi GPS-ekkel vitték ki a táblákat...
De nem akarom korbácsolni a hullámokat, mert az jó, hogy legalább vannak táblák :)
Egyszer majd csak rákerülnek a szakmailag megalapozott feliratok is.
Jól gondolom hogy a turista alkalmazásokban a leginkább elterjedt koordináta formátum a fok perc,tizedperc alak? Ezzel szemben a táblákon a fok.tizedfok alak szerepel :-(
Ki kellett szórni x ezer táblát. Ez kellett a teljesítéshez. A tartalom nem volt lényeges, és gondolom a táblák zöme autóval megközelíthető helyre került.
