továbbá szintúgy Bp-en a számodra fontos időszakból (www.arcanum.hu/mol keresőbe Vajka beírásra jön elő):
"UC 6 : 64 1699. március 13. Kuriális nemesek és zsellérek taxaadóinak összeírása Pozsony megye felsőszigeti járásában. (Nagy-Joka, Közép-Borsa, Föl-Borsa, Egyházfalva, Sáp, Csukár-Páka, Királyfia, Tejfalu, Gutor, Püspöki, Gomba, Olgya, Csenke, Bevata, Kis-Magyar, Bustelek, Felső-Jányok, Nagy-Magyar, Fél, Hidegkút, Csütörtök, Gencsháza, Szász, Kislégh, Egyházaspáka, Sárosfalva, Vajka, Doborgaz, Bácsfalva, Keszölcés)"
Ez ugyan 1702 elötti, de érdemes megnézni nem élt-e már ott.
"UC 34 : 42 (c)1704. október 4.320 oldal latin, eredeti, kötve. "Conscriptio", melyet Bory Gábor készített. (Összeírás: várak és allódiumok részletes leírása, subditusok száma és úrbéres szolgáltatásaik, kommenciós listák.) A pozsonyi fiscusi javak összeírása Rákóczi Ferenc rendeletére."
az utolsó, az eberhardi uradalom között szerepel Vajka és Doborgaz. Ezek nem egyházi allodiumok, de érdemes körbenézni esetleg más felmenők miatt is, meg az ilyen mondatok miatt is:
"Birtoktörténeti adatok birtokosok nevével, portiókkal. A városokban házak, helyük, leírásuk, hozzátartozó földek, kaszálók, szőlők, állatok. Detrekői uradalomban régi birtokos tisztjei kettő kivételével hűséget fogadtak a fejedelemnek s helyükön maradtak."
mert aki meg nem fogadott hűséget...
Bármilyen összeírás ami a megadott településekre vonatkozik fontos abból az időszakból, mert jelzi, hogyan mozoghattak (mikor hol voltak, ott voltak-e ténylegesen stb.)
A Vajk(a)i anyakönyvek Bp-en is megvannak, kint a Bécsi úton a Filmtárban. Születési 1673-tól, halotti 1712-től. Jelzete: 49860-49865. Ez 6 tekercs, nincs elötte 'A' betű (ez fontos!)
A Zeve név a Nevek, családnevek magyarul topikban tavaly már előjött. Érdekes, hogy ott mik 'hangzottak el'. (még annyit, ami akkor nem jött elő, mert a kérdésfeltevő holland családi legendával jött, hogy sok Zewe él németként)
nagyon köszönöm a hozzászólásodat, már nem is reméltem, hogy kapok levelet. Igazad van, hogy katona lehetett Zeve Pál, akiről szó van, mert a MOL-ból (levélben) megtudtam, a következőt:1702. október 4-én egy Bécs-Mailbergben kelt adománylevél által a vajkai székhez tartozó Doborgaz községben Kollonich(ts?) Lipót predialistája lett. Úgy tudom, Mailberg valamilyen katonai központ volt. Még pontosan kikeresem. Zeve Pál fia Mihály 1744-ben a Komárom vármegyei nemes Bereczky Erzsébettel házasodott, s Nagymegyeren telepedett le. Ennek fia Ferenc Gellérben élt. Vajkát és Doborgazt az 1715-ös összeirásban nem találom, Pozsony vármegyében kellene lenniük.
A vajkai anyakönyvek Pozsonyban vannak, azokat alaposan át kell néznem, eddig ui. Nemesócsa anyakönyveit néztem, mert ott is élt ilyen nevű család, azt hiszem, a családtagokkal kapcsolatban tévúton vagyok, ezért igyekszem mihamar Pozsonyban terminust kérni a levéltárban. Azt mindenképpen hiszem, hogy egy család. Ezek az emlitett falvak mind egymás közelében vannak. S a család egyértelműen állitotta, hogy ők német nyelvterületről származtak. Egy kitűnő forrásmunka - Kocsis Aranka: A vajkai szék nemesei (Hagyatéki leltárak a 17-19. századból), Pozsony 1997, azt irja: A curiák birtokosainak egyetlen összeirása maradt fenn, mégpedig az 1752. esztendőből ... eszerint A Zevék kezén volt a curiának majdnem fele, valamennyien 1/128 octált birtak. .... Próbálok a családról egy másik forrásmunkát is beszerezni: Ethey Gyula: A Verebélyi érseki Nemesi Szék, Magyar Családtörténeti Szemle VII. évf. 1941, 159 p. és a MOL-beli adománylevél másolatát is. Ez azonban mind utazgatással jár.
Most mindenesetre alaposan átgondolom, amit irtál, s megnézem a linkeket, amit ajánlottál. Mindezt nagyon köszönöm, a családtagokról -- addig mig nem láttam a vajkai anyakönyveket -- most nem tudok többet irni. Köszönettel.
Kollonits 1695-1707 között volt érsek Eeszetergomban, ez 'izgalmas' időszak (beleesik 1703 is), maga is 'katonaviselt' ember.
Alapállásban azt gondolom, hogy katona lehetett az illető, akit ebbéli 'érdemeiért, és későbbi szolgálataiért kapta ezt a lehetőséget - függetlenül a vallásától. Nem biztos, hogy újonnan 'adatott', lehet, hogy magtalanul elhúnyt személy és a visszaszállt birtokot adta ki még egyszer.
" a török hódítást kevés prédiális szervezet élte túl: az esztergomi érs. 4, a győri pp., a győri kápt., a pannonhalmi főapát és a zágrábi pp. (mint a topuszkói apátság birtokosa) 1-1 prédiális széke. Az esztergomi érs. ~ei a 19. sz. 1. felében 30.000 hold földön éltek. "http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKEEEE/16EGYHIJ.HTML
Ez nem sok. És az 1 családra/személyre jutó sem 'akkora'.
írhatnál még (azidőtájt hány éves, mikor születtek a fiai, német-e a felesége, stb. - apró nyomot keresünk :)
- Melyik évben történt az adományozás és mi az illető neve.
- A fiait megtaláltad az anyakönyvekben. Az apjuk nincs a halottiban?
- A birtokot fiúágon lehetett örökölni, nem tudom, hogy osztódott-e, úgy vajmi kevés maradt. Az 1715-ös összeírásban a fiai benne vannak (az 5-ből 4)?
- halt-e meg (találsz-e feljegyzést a matrikulában) akkortájt (az elött vagy fél évvel) praedialista, amikor az illető megkapta az adományozást.
Amúgy a www.arcanum.hu/mol oldalán a praedialista szóra jönnek elő úrbéri összeírások (mondjuk egyik sem esztergomi egyházmegye), olyan is, ahol az áll (UC 102:15c) "Idegen földesurak jobbágyai és zsellérei, akik megüresedett praedialista telkekre ültek, praedialista szolgálattal tartoznak az uradalomnak"
igazából nem is a presbiterségen van a hangsúly, hanem azon, hogy a protestánsokat oly nagyon üldöző Kollonits Lipót esztergomi érsek reformátusoknak, ill. protestánsoknak is is adott-e az egyházának földjeiből (plusz nemességet hozzá) csak azért, hogy a bandériumát gyarapitsák? Az az ősöm, akiről szó van, egy német volt, akit Kollonits Lipót telepitett be az ismert betelepitési politikája során és tett egyházi nemessé. Ennek az ősnek ugyan a vallását nem tudom, de mind az öt fia református volt, ezt már az anyakönyvekből tudom. Ezért gondolom, hogy az ős német protestáns lehetett, csak furcsállom, hogy ez esetben a főpapoknak nem számitott, hogy ki milyen vallású volt?
Lehet. hogy lényegtelen probléma, de ha mindegy volt a vallási hovatartozás, akkor más "nemesi szék" területén (vajkai, érsekléli, zágrábi stb.) élő református családok nemesi cimszerzését is megmagyarázná vagy legalábbis tudnánk merre keresgélni.
Még egyszer köszi, hogy szakitottál rám időt.Üdvözöllek.
Az én családomban is volt presbiter..csak 900 körül,így akkor már nem nagyon lehetett így nemességhez jutni..Nem gondolom 200 évvel azelőtt csak ezért járt volna cím..Valamit tett az az ős.amiért felkenték.
családom egyik ága ún. praedialista nemes volt, erre levéltári bizonyitékom van (erről a nemességi fajtáról azt irják a lexikonok": "A nemesség nem teljes mértékével felruházott szabad egyének voltak hazánkban, kiket a nemesi szabadságok csak bizonyos feltételek alatt és bizonyos területen illettek meg, eltérően az országos nemesektől... ... katonai szolgálatok fejében néhány magyarországi főpap adományával bírtak" stb. Az világos, hogy az esztergomi érsek, a győri püspök, a pannonhalmi főapát stb. saját katonaság megszervezése céljából és fegyveres szolgálat fejében földbirtokot és nemesi cimet adományozott, amely idővel örökletes jellegűvé vált, de azt nem tudom, hogy mindez összefüggött-e a vallással. Azaz a kérdésem lenne: református család is lehetett praedialista nemes? Pl. Kollonits Lipót esztergomi érsek adományozhatott református vallásúnak földbirtokot, s praedialistává tehette? Vagy ez nem függött össze az illető vallásával? Illetve: a református egyháznak is voltak ilyen jellegű adományozásai?
Ebben kérem a segítségeteket. Nem vagyok történész, s itt megakadtam. Egyházi dokumentáció szerint családom néhány tagja már az 1779-es évben presbiter volt a református egyházközségben. Lehetett az apjuk, nagyapjuk Kollonits Lipót szolgálatában praediális nemes?
Az én 1855. évi "családi találatom" a Kalivodákkal kapcsolatban Lengyel-Tótiban (Somogy m.): - vőlegény: Joannes Zbinyovszky(Verőcze in Slovakia)
- menyasszony: Teresia Ullrich
- eskető pap: Eugénius Benyovszky(T.koppan) - (ez somogyi település)
(A Benyovszkiaknak Somogy és Tolnában voltak birtokaik. A Benyovszkiak Pöstyény környékiek - ha a Kalivodák Trencsén-környékiek, ezen a tájon is lehetett a "találkozási pont".)
Inkább bélpanasz, de vszeg nem egy betegség, hanem egy tünet. A
Betegségek régi nevei topikban van arról szó, hogy ezeknek a nyavalyáknak nem egy-egyértelmű megfelelőjét kell a mai betegségek, kórok közt keresni. :)
"Vegyen fel az ember egy természetbéli dologban tanulatlan parasztot; betegségbe esik, és hogy a dolgot világosabban megértsük, tehát egy bizonyos nyavalyát tészek fel: a szegezés [nyilalló, szúró fájás] bántja. Egy értelmes barátja jön, és az esméretes okokbul az érvágást javasolja néki. A beteg nem veszi fel a jó és értelmes tanácsot, gondolkodván, így mond: miért vagdaltassam és marcangoltassam az én ép testemet! Hiszem az Isten mindenható, aki az érvágás nélkül is megsegít engemet. A beteg érzi, hogy fájdalmi nagyobbulnak; hevül s nyomorodik; kifekszik a hűvös szellőre; vagy pedig az ő jó baráti kivezetik őtet oda, hogy nyavalyája megenyhüljön; iszik egymás után hol bort, hol pálinkát gyömbérrel és törökborssal keverve, majd pedig jeges vizet. Hideg vizes ruhával békötteti a fejét, felső és alsó testét; több ilyetén balgatagságokkal él, melyekre őtet az ő jó baráti segítik, és ilyenképpen saját gyilkossá lészen; emellett azzal dicsekedik, hogy az Istenben bízik, ki őtet el nem hagyja, és segítségét ismét megadja; az Isten szavaiban és ígéreteiben hiszen, ki az efféle nyavalyákbul sokakat kisegített, s őtet is kisegíti, reménységében szégyent nem vall. Azalatt a beteg halálos fájdalomba esik – és meghal." :)) Forrás
keresek egy családkutatót, akinek tévesen rögzítettem az e-mailcímét, s így nem tudom elérni: mizso300@tvnetwork.hu címre hasonlít, de nem mizso, vizso, vizo, mizo... Kérlek, segíts, ha ismersz ilyet. Köszönöm.
Természetesen tudtam, hogy Polgárra jött a család, ezért ajánlottam a helytörténeti könyvet, mert ott meg szokták említeni, hogy honnan települtek be az emberek, de úgy tűnik itt ez a nyom se járható. (Azt nem tudtam, hogy még mindig ott vagytok.) A pécsváradi birtokok összeírását megnézheted a MOL-ban (UC 34:43), de jó eséllyel félre fog vinni.
Nekem az az érzésem, hogy az anyakönyvekkel nem jutottál el az 1700-as évek elejéig, közepéig (persze lehet, hogy tévedek), ezért leginkább ezt a vonalat vinném tovább, ha a család eredetét akarom keresni. Megnézném továbbá az 1773-as úrbéri tabellákat is a MOL-ban (Polgár esetében: 4238-as film), illetve az 1828-as országos összeírást is hogy benne van-e az, akit az anyakönyvben megtaláltál. Az 1828-as országos összeírással is összevetném(Polgár: B 159-es film). A nyíregyházi levéltárban van néhány jóval régebbi összeírás is, néhány fenn is van közülük az interneten egészében itt: http://www.szabarchiv.hu/lt/ de ez inkább csak érdekesség, mert ha találsz is itt valakit (akár Polgárnál), nem tudod ezekre az emberekre visszavezetni a családot.
További összeírások a MOL-ban: Conscriptiones portarum (Dica) E 158 (1530-1707) Szabolcs vm. filmszámok: 1649-1651, 1672-1673, 1676, 1680 Regesta decimarum E 159 (1501-1800) Szabolcs vm. filmszámok: 9779-9811 1720. évi összeírás: Szabolcs vm. filmszámok: 3134, 3497 1728. évi összeírás: Szabolcs vm. 8382-es film Ezek közül valószínűleg csak az utolsó kettőt tudod összevetni az anyakönyvekkel.
Nem tudom, vannak-e más névvariációk az anyakönyvekben, ha van, akkor azokat is érdemes az elektronikus adatbázisokban keresni.
Stefán! A Czaga család nem Polgárról, hanem Polgárra jött! Csak azt nem tudom, hogy honnan és mikor. A Bencsik féle Polgár története nekem is megvan, de csak a 74-es kiadás. Tavaly beszéltem az öreggel, akkor írta a kibővített kötetet, csak azóta sem tudom elérni. Az első kötetben nincs szó az 1715-ös összeírásról. A MOL-ban végigkutattam az összes 1715-ös összeírást, de se Dovákot, se Czagát nem találtam. Helyesebben kidobott nekem egy Czagát az úrbéri összeírásoknál, de olyan hülye vagyok már, hogy sejtelmem sincs, hogy mit takarhat ez. "Pécsváradi apátság javainak összeírásai: két kanonoki javadalom birtokai. Zagán / Czaga/ jobbágyok névvel." Hol a francba keressem őket?
Itt írnak egy 1974-es kiadású Polgár története [szerk.: Bencsik János] c. könyvről , ami 543 oldalas és ezekben a könyvtárakban található meg:
Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Országos Széchényi Könyvtár Somogyi-könyvtár, Szeged Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár http://webpac.mokka.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb
Nekem úgy tűnik, hogy nem a török után települt be, hanem hamarabb és nem szervezett módon, szóval ez elég nehéz útnak tűnik a további kutatásra.
Érdekes, hogy az 1715-ös összeírásban sem Polgáron, sem máshol sincs ilyen név Magyarországon.
Az érdekes, hogy a Dovákoknál 248 ember mindegyikét (!) 4 emberre vissza tudtad vezetni úgy, hogy a XIX. század közepénél tovább nem jutottál az időben vissza... Itt megvan, hogy kell továbbmenni és remélem az anyakönyvek is előkerülnek.
A másik ágon, ha tényleg eljutottál az anyakönyvezés legelejéig, úgy hogy megvan folyamatosan a családfa, akkor a helytörténetet és az összeírásokat érdemes megnézni. A helytörténetbe benne szokott lenni, hogy a török után melyik földesúr honnan és kiket telepített be, de ha meg is van a kapcsolat, innen már nehéz bármit is bizonyítani vagy nagy szerencse kell hozzá. Ha a keresőbe beírod a <település> nevét vagy a <település> története kulcsszavakkal próbálkozol, már egy rövid történet előkerülhet vagy egy könyvcím, ami részletesen foglalkozik a kérdéssel.
Ha nemesek lennének, könnyebb lenne forrást találni a XVIII. századot megelőző időszakra.
A családfa ezen részének a kutatásán már túl vagyok. Természetesen ott kezdtem, máshol kezdeni értelmetlen dolog lett volna. A Dovák családfában 248 ember van, ezzel össze is állt a fa. Itt már csak az eredetet keresem. A Czaga családban 567 ember adataiból kezd összeállni a fa. Itt még ezeken kívül sok a lógó ember, akiket még nem tudok beilleszteni a fába. Ennél a fánál is az eredetet, gyökereket keresem. Mariann
Szívesen! Természetesen a másik ághoz is van ötletem (amit minden ág kutatásához ajánlatos megfogadni). Itt az első meglévő adat, a férjed születési anyakönyve (nem pedig 1702-ből való), innen kell visszafelé haladni a szülők házasságához, majd az ő születésükhöz és a nagyszülők házasságához, és így tovább.
A meglévő adatokból haladj az ismeretlen felé, azaz szigorúan időben visszafelé az anyakönyvek segítségével, különben nem fog menni. Ráérsz mesével pótolni a tények hiányát, akkor ha már teljesen elakadtál ezzel a módszerrel. Ráadásul a tények alaposabb ismeretével a feltételezések is hihetőbbnek tűnnek.
A Fővárosi Levéltárban csak 1895-ig visszafelé tudsz kutani, az annál régebbi adatokat a MOL-ban találod meg. Feltehetően a főlevéltárosnak sem volt sok ideje munkaidőben átmenni Óbudára magánügyben kutatni (ha egyáltalán rokonról van szó...).
Köszi a tájékoztatást, majd próbálkozom vele még egyszer, hátha csak átsiklottam az adatok felett. És a Czaga ághoz nem tudsz valami tippet? Képzeld el, hogy a Fővárosi Levéltárban van egy Czaga főlevéltáros, már egy éve felvettem vele a kapcsolatot, meg is igérte, hogy segít, de még azóta sem küldött semmilyen adatot. Mintha süket füleknek beszélnék. Azért ha valamelyikre netán tudsz megoldást írj! Köszi: Mariann
Ha biztos vagy benne, hogy római katolikus vallású ősökről van szó, akkor továbbra is a szerencsi anyakönyvben kell keresni az 1866 előtti időket. Időben visszafelé kell nézni, nem az anyakönyvek legeléjétől, mert az 1700-as évek közepén lehet, hogy tényleg nem volt egy darab taktaszadai sem anyakönyvezve, de lehet, hogy az 1800-as évek közepén is csak évente csak néhány bejegyzés lesz, mert a falu nem volt túl nagy és a lakosság majdnem négyötöde református volt.
Tehát simán elképzelhető, hogy oldalakon át egy darab bejegyzést sem találsz, de ha néhány évet átlapozol az 1800-as évek közepén, akkor biztos találni fogsz szadait is.
A MOL anyakönyvi mikrofilm-katalógusában 40 évente jegyezték le, melyik helységet hol anyakönyvezték és Szerencsnél (rkat.) azt is írják egyebek között, hogy Szada (1760-1840). Mindent összevetve valószínű, hogy a kezdetek kezdetén 1742-ben még nem anyakönyvezték Szadát sehol (mert akkor úgy írták volna), de 1760-ban már Szerencsen, 1840-ben pedig még mindig, egészen 1866-ig, amikor helybe került át az anyakönyvezés.
Kedves Stefán! A szerencsi anyakönyvek valóban nagyon régről meg vannak, de sajnos abban sem láttam egy darab szadait sem. Ott is személyesen jártam a papnál, az összes anyakönyvet kirakta elibem. Akkor most szerinted merre induljak? Üdv! Czagáné Mariann
Taktaszadát (rkat.) 1866 előtt nem helyben és nem is Szikszón, hanem Szerencsen anyakönyvezték. Az 1800-as évek elejét nyilvánvalóan nem találhatod Taktaszadán, csak Szerencsen. (Szikszó akkoriban Abaúj vármegyéhez tartozott, Szada pedig Zemplénhez, így ha amúgy nem tudnánk biztosan, akkor is valószínűtlen, hogy akkoriban is Szikszóról járt volna ki a pap.)
Ha megnézted a szerencsi anyakönyveket és tényleg nem találtad benne az 1800-as éveket, akkor elhiszem hogy nincsenek meg az anyakönyvek, de úgy tűnik még nem nézted meg, másrészt a mormonok részletesebb filmleírása se ír hiányosságról, úgyhogy szerintem 90%, hogy megvannak.
Itt a mormonok filmleírása:
Title Anyakönyvek, 1742-1895 Authors Római Katólikus Egyház, Szerencs (Main Author) Kereszteltek, házasultak, halottak 1742-1826 FHL INTL Film 623455 Kereszteltek 1825-1895 FHL INTL Film 623456 Házasultak, halottak 1826-1895 FHL INTL Film 623457
A MOL-ban ezek az anyakönyvek az 'A 1010' és az 'A 1011' számozású mikrofilmeken található, nézd meg őket.
szerintem Budapest Főváros Levéltárát (http://www.bparchiv.hu) próbáld meg megkérdezni az ügyben - mind a fellelhetőséget, mind a kutathatóságot illetően.
Kedves Stefán! Nagyon köszönöm a gyors válaszodat, de sajnos a szadai pappal személyesen beszélten és saját szememmel láttam az anyakönyveket. Sajnos valóban nincs meg az 1800-as évek eleje. A mostani pap szintén Szikszóról jár ki. Sőt már a szikszói anyakönyveken is túl vagyok. Akkor most hova tovább?
