Mórtól kelet felé haladva először Csákberény, majd Lovasberény. S miből gondolod, hogy lenne hozzájuk közöm? :) Mondjuk az biztos, ha Berényi birtok, az azt jelenti, hogy nem csak a gróf és báró Berényiek voltak Karancsságból. Már úgyértem, hogy nem egyetlen nemesei Berényi család volt, ahogy Nagy Ivánnál szerepel.
De most ez egyelőre még engem egyáltalán nem érint :( Mondjuk egy lehetőségként épp felmerülhet, de vajmi kevés esélyt látok rá... Te miből gondoltad, hogy oda lenne "közöm"?
Sajnos nem tudhatod, mit kérsz ki pontosan, ha nem nézed meg helyben előbb. Az internetről csak azt tudhatod meg (meg az előbb említett könyvből is), hogy pl. Szulok rk. anyakönyvei (1767-1895) az A 3942-3944 sorszámú filmeken vannak, de azt ebből nem tudod, hogy a 3 film közül melyiken vannak az 1894-es keresztelesék, amit keresel, csak helyben, ha kikéred részletes filmkatalógust (ami már nem található a kutatói polcon). Az azért valószínűsíthető, hogy a három közül nem a legelső filmen lesz.
Remélem, csak azért nem segítik kellőképpen a kutatást, mert buták. Arra gondolni sem merek, hogy azért, mert nem áll érdekükben.
Eszerint az interneten található fondjegyzék alapján nem azt a filmet kapnám meg amit szeretnék??? Ez hogy van? Azt sem értem, hogy miért veszik le a kutatói polcról azt a kötetet ami megmondja pontosan, melyik filmen mi található. Kinek baj az ha valamit könnyebben sikerül megtalálni???
Köszönöm Stefan! Jók ezek az okoskönyvek. A MOL miért nem teszi fel a honlapjára ezeket is segítségként? A Kálmáncsához tartozó Lajosháza a legvalószínűbb a közelsége miatt, és akkor úgy tűnik hogy nem változott az ak. helye azóta. Szulokkal fogom kezdeni a kutatást.
A MOL-nál a Várban tavaly nyár végén volt valami kiárusítás - nem volt elég helyük vagy ki tudja miért - és akkor 70% kedvezménnyel adták a könyveket.
Az anyakönyvi mikrofilmkatalógus (1998-as) eredeti ára kétezer forint körül volt. Katalógusnak nem igazán használható, mert az az interneten is fenn van és mint tudjuk ez alapján még nem tudjuk kikérni a jó filmet: http://duna.natarch.hu/fondx/aker.html de a könyv megmondja, melyik helységet hol anyakönyvezték - legalábbis jó közelítéssel.
Olyan "okos könyv" viszont csak a MOL-ban van a kutatóteremben, ami megmondja melyik filmen mi van pontosan - le is vették a kutatói polcról, nehogy véletlenül kijegyzeteljék a renitens kutatók. Mint pl. ez itt, aki elkezdte :)
A jász őseim kutatása folyamatban van, de addig is a jelenlegi (ill. a későbbiekben a legfrissebb) adatok, nevek, stb. az alábbi oldalokon tekinthetők meg:
A könyvem szerint (úgy is mint okoskönyv) Lajosháza önálló településként nem létezett, de Lajosháza pusztát több település is magáénak mondhatott, így pl. Kálmáncsa, Ipacsfa, Magyarmecske, Sármellék és ki tudja még hány ilyen helység volt... A Kálmáncsához tartozó Lajosháza rk. anyakönyvezése a könyv szerint Szulokon volt.
A katolikus egyház honlapján közben megnéztem az egyházmegyék és a plébániák illetékességét, persze ez a mai állapotot tükrözi, de némi kiindulópontot adhat azért. Eszerint Lajosháza és Kálmáncsa a szuloki plébániához tartozik, Rinyahosszúfalu a lábodi rk. plébániához, Rinyakovácsi pedig a kadarkútihoz. Szulok és Kadarkút rk anyakönyvei mikrofilmen vannak, tehát ezzel el lehet kezdenem a kutatást, viszont Lábod rk anyakönyvekkel nem rendelkezett. Itt talán Nagyatádot vagy Görgeteget kellene átnéznem először.
Ha a MOL-ban vannak ilyen "okos könyvek", akkor az sokat fog segíteni a beazonosításban, eddig még nem használtam őket. Bár az az igazság hogy már régen jártam ott.
Köszönöm az Andrássy családra vonatkozó segítséget is.
Nem zárnám ki annak a lehetőségét sem, hogy a rk Kiss Rozália születését a lajosházi református anyakönyvben találod.
De, a kérdésedre válaszolva, a MOL-ban vannak azok az okos könyvek, amelyek tartalmazzák, hogy Lajosháza melyik rk településhez tartozott.
Vonatkozik ez a Kis-Lábodi gododra is.
Ami Szigetvárt illeti: 1871-től a szigetvári uradalom az Andrássy családé, a századfordulón Andrássy Sándor a tulajdonos. (Vende Aladár: Somogy vármegye)
Ennek alapján talán lelhetsz valamit az Andrássy család levéltárának iratai között (MOL P 4).
Az anyai ág kutatása után most álltam rá az apai ág kutatására, amely nehezebb ügynek ígérkezik, de annál izgalmasabb feladat.
Dédnagyanyám, Kiss Rozália születési anyakönyvével kellene kezdenem, házassági anyakönyve szerint született Lajosházán, 1894. dec. 13-án, római katolikus vallású. Lajosháza Kálmáncsához tartozik, Szigetvár mellett található. A mikrofilmek között Kálmáncsának kizárólag református anyakönyvi adatai vannak, valószínűnek tartom, hogy Lajosházát máshol anyakönyvezték, de nem tudom pontosan hol. Van valakinek valami ötlete, hol lehetne keresni? Van-e valamilyen katalógus, ami az egyházi anyakönyvezés helyét tartalmazza településenként? Kálmáncsa (Kálmán-Csehi) református település, de elképzelhető hogy Lajosháza többségében katolikus volt, erre vonatkozóan nem találtam utalást sehol. Az ő szülei Kiss Ferenc (1862) és Nyers Katalin (1867), származási helyük ismeretlen egyelőre.
Férje, Aracsi István a ház. ak. szerint Kis-Lábodon született 1890. szept. 21-én, szintén róm. kat. vallású. Katolikus anyakönyvezés helyben szintén nem volt, valószínűleg Nagyatádhoz tartozott ilyen szempontból, de nem vagyok benne biztos. Lábodon szintén csak református egyházi adatokat találni. Az ő szülei Aracsi Mihály szül. 1863. Hosszúfalu (ma Rinyahosszúfalu), illetve Hollósi Katalin szül. 1870. Kiskovácsi. (Rinyakovácsi vagy Pusztakovácsi?) Hosszúfalu róm. kat. anyakönyveit abban az időben talán Görgetegen vezették, Kiskovácsiról pedig semmi információm nincs. Valószínűleg ez a vonal teljesen római katolikus, de megfordult a fejemben az is hogy valahol esetleg vallást is válthattak, túl sok esetben fordul elő református többségű község. Aracsi Mihály és Hollósi Katalin egyébként uradalmi cselédként dolgoztak a szigetvári várban a századfordulón. erre vonatkozó iratoknak hol lehetne utánanézni?
Nem közölték név szerint a lakosságot sem az 1746. évi, sem az 1767. évi egyházlátogatási jkv-ben. Ráadásul az 1746. évi sok helyen alulbecsülte a lakosságot.
emlékszel a múltkori "elindított" Vajjon kutatásra? Amibe nem kezdtem bele. Aztán még kezdés nélkül tévútra mentem ... nocomment ...
Tudod, ha jól emlékszem abban egyeztünk, egyeztetek meg akkoriban (hm... milyen sokat segítettetek nekem), hogy Vallyon-Valyon-Vajjon-Vajon-Valjon-Valljon: mind ugyanaz. sőőt. egyetlen családról van szó.
képzeld: Rye-nak köszönhetően már is kiderült, hogy még dédpapám életében megtörtént a "névváltás". Ami igazából megintcsak az lehetett, mint Berényi-Birinyi-Berinyi egyebek ügyben, hogy hol így hol úgy írták, de nincs lényeges különbség.
Születésekor édesapja Valyon Péter. Házasságakor édesapja Valjon Péter, ő maga Valjon István. Lánya, nagymamám pedig Vajjon-nak írta a nevét...
Elküldtem a képeket... és hogy tetézzük, még egy érdekesség :)
A fegyverneki ÁLLAMI házassági anyakönyben valóban Tiszaroff van megjelölve születési helynek, mégis a kőtelki egyháziban van a születési anyakönyve. De erre van egy nagyon egyszerű magyarázat: Tiszaroff református.
"... Besenyszög birtokot 1764-ben telepítették be, az igen jeles Eszterházy Károly püspök úr rendelésére, akinek püspökségéhez ez a föld tartozott. A benépesítés püspöki és földesúri földművesekkel történt..."
forrás ld: 4128-as hsz.
"1828-ban gróf Eszterházy Károly egri püspök a Szentiván melletti Hamarszög puszta benépesítésére a szomszédos megyékből hozatott jobbágyokat. Az új község neve ezidőtől kezdve Besenyszög,"
"Itt van mellettem a fényképező csőre töltve, mindjárt indulok :) délután küldöm is... és bocsi a késlekedésért..."
köszi szépen. ezer hála és köszönet. s a házassági alapján meg tudnád még nekem nézni, hogy a kőtelki anyakönyvek között ott van-e a vőlegény születésije? tudom, ott roffi származásúnak van írva, de többször is végigfutottam azt az időszakot roffon, s nem volt ott a születése :(
nem tudom, hogy ma koradélutánra meg tudod-e nézni? mert ha igen, akkor rögtön tudnám ezt jelezni a levéltár felé.
Itt van mellettem a fényképező csőre töltve, mindjárt indulok :) délután küldöm is... és bocsi a késlekedésért...
Megkaptam a szakdolgozat-részletet is... idézek belőle:
"...Szentiván pusztát 1712 körül a Csomortányi család tagjai, és több környéken élő kisbirtokos, zsellérekkel újranépesítette. Itt a legrégibb anyakönyv tanúsága szerint 1719-ben és 1722-ben Benevári nevű szolnoki ferences páter tevékenykedett... ...1728-ban visszaállították a szentiváni plébániát, első plébánossá bevezették Ondrisz István világi papot, aki haláláig keresztelt. Őt a szentiváni eklézsiánál temették el. Az 1746. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint: volt itt ekkor 281 főnyi, túlnyomóan katolikus vallású hívősereg." - forrás: Historia Domus, Plébánia Besenyszög
Azt hiszem sok mindent rejthet még számunkra az a Historia Domus, ami ezek szerint a plébánián van. Oda viszont csak januárban jutok el :(
Azért nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi ez az egyházlátogatási jegyzőkönyv... És hogy név szerint írták-e össze a hívőket, valamint hogy miket rögzítettek benne.
"... A hívek szegények, ágrólszakadt cselédek, zsellérek voltak, a kisnemes uraik pedig nem vették ki részüket a paptartás terheiből, ezért 1747-től kezdve ismét csak a szolnoki barátok tevékenykedtek itt. 1763-ban a falut leányegyházként Jászladányhoz csatolták, a szentiváni plébánia önállósága ezzel megszűnt..." - forrás: Wesniczky Antal: Besenyszög község rövid krónikája, 1960.
"... Besenyszög birtokot 1764-ben telepítették be, az igen jeles Eszterházy Károly püspök úr rendelésére, akinek püspökségéhez ez a föld tartozott. A benépesítés püspöki és földesúri földművesekkel történt..." - forrás: Sós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése, 1985.
A számunkra kérdéses időszakra (honnan jöhetett András) kb. ezek vonatkoz(hat)nak. Szerintem ebből a három forrásból ki lehetne indulni... A két könyvet megpróbálom beszerezni, a Historia Domusnak még várnia kell rám :(
Kedves gammask!
"Valami azt súgja a Birinyi név nem azonos a Berényivel"
Én a kőtelki anyakönyvek másolatait böngészve többször találkoztam olyannal, hogy akár ugyanazon személynek a nevét Berényinek is és Birinyinek is írták. Tehát ugyanaz. Sőőt, a kőtelki lakosok közül sokan még most is Birinyinek neveznek "minket". Ha jól tudom, ezt "Tiszai i-zős nyelvjárásnak" hívják. A neveket pedig néha kiejtés szerint írják le.
Újfent. A Berényi név elég gyakorinak számít, beszélgetni kellene az öreggekkel a faluban, sajnos egy időben nagyapám volt a leg, úgyhogy max. 90 -est találni. A zrínyi utcában nagypapám mellett is Berényiék laknak. Valami azt súgja a Birinyi név nem azonos a Berényivel, én nem nagyon hallottam róla Szögön. Ez a Helle még nehezebb, mert ezt még el sem tudták annyira írni, temetőben sem emlékszem ilyen névre, ráadásul elég kicsi a családnevek fluktuációja lent. Ha bármivel elakadsz vagy nincs elég segítőkészség valahol, írj hátha általam könnyebben nyilnak a kapuk. A Besenyszög könyvet megveszem neked és eljutattom neked, ennyi jár a segítségért. A weszelovszkyt meg megpróbálom jó állapotúan lemásolni. Azt is eljutattom valahogy. Várj a Jászapáti könyvben van egy Helle János 1782 (akkor pont Lados Georgio volt Jászapáti Főbírója), A csődörök mellé esztendős lovásznak meg szegődtetett. Gaál István : Jászladány történetében- Hősi halottak 1914-18 Helle József, Helle László. Bódi van pomázi előnévvel. 1760 összeírásban szerepel Jászladánynál Helle. Van még egy olyan Helle Jánosnak Kert hely nem adatik 1793. Hát ezekben a könyvekben ennyi.
Igen én ezt már megtaláltam, de nem sokat tudok róla. egyébként végignéztem már hajólistákat és orosz temető-hadifogoly archívumokat is. Bár a család egyenes ágon ebben nem volt érdekelt. Én megközelítőleg 70 holdról tudok ami valamelyik leszármazómé volt, nagyapám már nemigen kapcsolható hozzá, mivel a komcsik kicsit betartottak 45 után.
Szeretném kérdezni be tudtál-e menni Valyon-ügybe a szolnoki levéltárba? Azért lenne fontos, mert szeretném már leadni Szegeden a következő havi kéréseimet minélhamarabb. S ez Rajtad múlik Kedves Rokonom :)
