INTUS : belül, benn, be, belé, belülről --------- B hangot tegyük vissza a szó elejére.)) BENTES így pontosan a szavunk. Régen így is használtuk a "benti" és "belső" szavunk, volt bentes tanácsos, meg céhokiratokban a húspaci árusítással kapcsolódón volt BENTES böllér is.
ITUS : menés, menetel ------ UTAS/UTAZ a pontos szavunk, de mivel a szó elvileg egy ige volna, így az UTAZ lesz inkább a helyes. Több hasonló szó is alátámasztja ezt, ráadásul az ÚT a szótő, így már magyarul toldalékolt ez a kifejezés.))
A hindi nyelvben "yäträ" kelnek az emberek.)) Szépen magyarul ragozva utazgatnak ám ők is a világban. "yäträ karnä" = ÚTRA KELNI ! Az angol meg viszi magával az útravalót. Eléggé magyarul csomagolja ám őket, csak trükkös a szavuk. A kezdő és a záróhang van lehagyva. Mert az ú-TRAVAL-ó egy magyarul képzett/ragozott szó szerintem.))
Becsomagol és viszi magával a : TRAVEL PACKAGE azaz ÚTRAVALÓ PAKOLÓS-t (pakkos), hogy komfortosabb legyen.
TRAVELO egy népszerű utazási honlap is, sok-sok Ú-TRAVALÓ hasznos információval, ötlettel.
HORTI--(előtag) : kerti....... : H-K visszacserélés után már jobban látszik ez a KERTI dolog. Az ófelnémet GART, meg a későbbi GARTEN/GARDEN természetesen mind a magyar KERT szót vették alapul a saját szavuk képzéséhez...
GAUDEO : örvend, örül, kedvét leli , vigad ------------ Itt annyi a dolgunk hogy a szó elejére visszategyük a VI hangpárt. Így megkapjuk a pontos szavunkat ami a VIGADÓ lesz esetünkben. A többi hasonló jelentésű szó megerősíti ezt.
GLADIUS : kard, kardhal ------- És éppen ez a szavunk, hogy KARDOS, már így ragozottan. KARD--GLAD változott át elég jelentősen. Gladiátorok is ebből van, ők eredendően kardvívók voltak, így is vannak ábrázolva gyakorta, egyik kezükben pajzs, a másikban meg egy kard.
Maga a KARD is magyar szó, mivel a KAR, tehát a karunk egyfajta meghosszabbítása ez, hasonlóan a KARÓ szóhoz aminek szintén ez a lényege. Az oszét és perzsa megőrizte a KARD hangalakot, de karból kardot képezni ők nem tudnak, lévén náluk teljesen más hangalak a kar fogalma. Viszont így jól tudja képezni a szót a magyar nyelv...
KŐ--KÖVES--KÖVESÍT---KÖVESÍTŐ , így a magyar nyelv épít fel szót. És a nyelvünkre jellemző speciális melléknévképzés is megmaradt a szóban, hiszen a magánhangzó torlódás elkerülése végett a magánhangzókra végződő szavainknál a melléknévképzése során egy V vendéghang segíti a gördülékeny beszédet.
PESäKE : lakás, fészek --------------------------- Éppen FÉSZEK a pontos magyar szavunk. A finnek nem nagyon barátkoztak meg az F hanggal annyira (írásban), így ezeket átírták másra, gyakran V vagy P hangra. Csak ki kell cserélni a kezdőhangot (P-F) és megvan a szavunk.
VALKOISE : fehér, tojásfehérje --------- milyen szín ez?... VILÁGOS szín.)) Jól tudták ezt a finnek , méghozzá magyarul. VILÁGOS----VALKOISE változott át náluk, és ez szerintem elég világos.))
A "tudósok" ősi finnugor szótőről beszélnek (hibásan), mikor már eleve magyarul készre ragozott szó van náluk meg.)) Kicsit fordított ez az időrend.
MILLISE : milyen ? ------------------------------- CZ-F "OLYAS" szócikkében említi meg hogy ennek a kérdőszava volt a MILYES . Magyar képezte, magyar ragozta. Pontosan ez a szavunk van itt kissé átszerkesztve...
A latin most a fővonal, de változatosságképpen kis finn. Úgy veszem észre a finnek is nagyon tudnak magyarul toldalékolni . Szerintem ők maguk sem tudnak erről igazán.)) De nézzük, teljesen egyértelmű :
SIVEELLISE : tiszta, erkölcsös, illedelmes, tiszta------ SZIVÉLYES .)) Lehet ma már inaktív a szó, régi szótárban bizonyosan benne.
VIRKEA : mozgékony , élénk, fürge -------- Ez éppen a FÜRGE módosítva. F-V és G-K rokonhangok visszacserélése után tagadhatatlanul látszódik. CZ-F ezt jól írja meg hogy fireg-forog a fürge, magyar képzésű szó.
YHDYSTÖ : egyesület, testület ------ jó-jó, lehet trükközni itt ipszilonokkal, de azért megfejtjük ezt pontosan hogy mi is ez.)) EGYESÍTŐ a szavunk és nem csak valami olyasmi hanem pontosan az.
Magyar képezte, magyar ragozta. Ezen nincs mit tovább ragozni.))
HEITTO : dobás, elvetés, hajítás , hulladék, szemét -------------- Pontosan HAJÍTÓ a szavunk, magyar képezte, magyar ragozta. A szemetet is kihajítjuk. Elejétől végéig a szót a nyelvünk képezte...
Ez is világszerte megtalálható a nyelvekben, különbözőképpen átírva/módosítva. Nem feltétlen éppen pont az idő szó fordításainál kerülnek elő, hanem szinonimáknál, rokon értelmű szavaknál és bármilyen időhöz kapcsolódó kifejezésnél felbukkanhat ez a hangalak.
Most a teljesség nélkül jó néhány példa ezekre :
Latin AETAS és AEV-UM : kor, életkor, idő ------ AETAS ---IDŐS pontosan, és itt ne feltétlen valami öregségre gondoljunk, hanem az idő szó melléknévi képzetére. AEV-um AEV az ÉV szavunkat használja már fel.
Idők még : joruba "odun" , wales : OED , feröer/izland : TIO , asztúriai : EDÁ , katalán : EDAT,
tagalog : EDAD, portugál : IDADE, olasz : ETÁ, előtét hangokkal a kínai és japán nyelvben is :
kínai : SHIDAI, japán : JIDAI .
MIN-UTE szó is eléggé gyanús hogy ez van a végén.
IDŐZÍTŐ/IDŐMÉRŐ dologra szavak : világszerte léteznek ehhez hasonlók mint a példákban :
A lett : TAIMERIS (IDŐMÉRŐS), pandzsabi/nepál : TAIMARA ami mögött az IDŐMÉRŐ lehet, IDŐ--TAI és MÉRŐ-MARA felépítésben. De ezek csak kiragadott példák, világszerte vannak ehhez hasonló hangalakok.
Latin TEMULENTUS : részeg, ittas. ----------- Most ilyenkor meg mi van, kérdezhetnénk. Hát az van hogy ez az IDŐMULATÓS szavunk pontosan és konkrétan.)) Átírva ilyenre, ma is használjuk a MULATNI/MULATÓS szavakat, igen ez éppen az lesz.
És még ami érdekes szó az idővel kapcsolatban, az a PERIÓDUS, ebben is az idő rejtőzhet...
"...az úr istennek nagy ájtatossággal szolgál és igen gazdag, de az én édes szülém meghalt. mostan kegyed akar engem házasságra adni ez álnok és csalárd világnak marhájáért, és én nem akarnék tőle meg fertőztetni, és nem tudom szerető atyám mit tegyek. még ez éjszaka sem aludtam, csak ezzel gondolkodtam, és nagy könnyhullatással kértem az úristent és az édes szűz máriát hogy énvelem tenne irgalmasságot..."
Más nyelvekbe a magyar nyelvből került. Így a kínaiba a hunoktól. A hun belháború után a vesztes déli hunok tömegei menekültek Kínába, s később császári dinasztiát is adtak.
lehet mindkettő egyszerre. a marék kerekbe zár. (a mar is záró mozdulat)
sőt, a merít mély hangrendű párja.
......................
ha a rovás m betűjét nézzük, az két fogként értelmezhető. a mer és mar között a különbség az egy foga az a-nak. volt már hun rovás abc valahol valaki lője be, mert elég nagy botorság a rovás nélkül a nyelvőstörténetet elemezni.
AURIS : fül ------ Mivel ez egy üreges szerv, így egyszerűen ÜRES lehet itt a szavunk. Angol csak szótövet mond, és EAR--ŰR formában fordíthatjuk . Olasz nyelvben ORECCHIO, a román nyelvben meg a szó URECHE formában van meg.
ASSIMILO : hasonlóvá tesz, hasonlít, utánoz, felveszi valaminek az alakját, színlel, más bőrébe bújva kiadja magát valakinek --------------------------- A kezdő H lehagyása a fő trükk, tegyük vissza a szó elejére és így jól látszik már hogy egy magyarul készre ragozott szót kapunk meg : HASONULÓ pontos szavunk van átírva ilyenre...
Ezúttal MAR gyökerű szavak, ha már úgyis ez a téma. Ebből akár több rész is kijön, a MORDACITAS--MARDOSÍTÓS dolog már volt, továbbiak :
MARE : tenger ------ Ez annyi hogy MARÓ, MAROS folyónk is ebből van. MARINÁL szavunknak is a MARáshoz van köze és nem a latinokhoz, franciákhoz, meg a németekhez. Egy marós pác a kaján, a sütni való húson, ez a titka mindössze.))
MERCOR : vesz, vásárol ------- Tehát MARKOL pontosan, ez már képzett szavunk. A kereskedő is markol, csak ő pénzt, a vevő meg árut, ezért hasonlóak a kereskedéssel kapcsolatos kifejezések is. Ma "jó fogás" ez már inkább hogy jót fog ki valaki. Albán csak annyit mond hogy "MARR" , és röviden ez így is igaz.
MARCUS : római előnév, kalapács ------------ MARKOS, markoljuk a kalapácsot is. Hadvezér értelemben is jó, ha összeMARKolja a MARAKodókat, ugyanúgy működik MARS esetére is a dolog.
MORDEO : harap, mar ------ Persze hogy a MAR szóval kezdünk, de nem csak ennyi, nem kell itt szerénykednünk, mert ez is egy magyarul készre toldalékolt szó már teljesen. Pontosan MARDALÓ a szavunk, valamikor régen így is használtuk ezt. Cz-F még említi is valamelyik "marós" cikkében, a vagdal mintájára mardal is volt használva. Ma mardosó leginkább.
Olasz MORDERE szóból jobban látszódik ez a MARDALÓ dolog, vagy a francia MORDILLER már azért közeli egészen...
Szerintem CZ-F rosszul értelmezi a MAROK/MARÉK szót. Nem a kerekdedségről szól, egyszerűen a MAR ige bővítménye. Sok hasonlóan képzett szavunk van. Reszel---reszel-ék, fest--fest-ék és lehetne sorolni.
Mert a marokkal elmarni, megmarni, belemarni (markolni), kimarni lehet . Még ma is hallani idősebbtől faluban hogy "mard meg jó erősen" --- azaz fogjam erősen, markoljam mert rozoga és széteshet.
Illetve bizonyos szövegkörnyezetben még ma 2024-ben is él és egyértelmű : például a "hajába mar" kifejezés a "hajába markol" dologgal egyenértékű, csak röviden kifejezve...
Magyar (ragozott) kifejezések latin csomagolásban :
MORATIO : mulatás, késés, késedelem ------ időt MÚLATÓ ----MORATIO formára módosult. Csak az R helyére tegyük vissza az R hangot. A 7 betűs szó utolsó 4 hangja magyar toldalékolás újfent.
MORDACITAS : harapósság, marósság , csípősség, csípős íz ------ némiképp túltoldalékolva ez a MARDOSÍTÁS szavunk. És mivel a szótó a MAR , tökéletesen látszik hogy a kifejezés további 7 hangja magyar ragozás. MORDAC---MARDOS Ez is megvan nekik, de hogy ne legyen annyira nyilvánvalón egyértelmű, ezért a biztonság kedvéért X-re írták .))
Ez a MARDOS itt már MORDAX változik meg. mondják ecetről, csalánról és egyebekről.
QUAESO : kér, keres ------ épp KERESŐ a szavunk pontosan, magyarul képzett/ragozott a szó. Csak tegyük vissza az R hangot a helyére, és már jól is látszik.
Elég vicces is volna ez a szláv vonal, mert a "merit és meriti" formákon már ott van a magyar --ÍT képzőnk , ez a "tudósok" figyelmét elkerülte.
De a MER (merít/merül) kapcsán ugyanezek a "vogul/osztják" szavai amelyekre hivatkozik a jövevényszótár : mareyt, maret, meret formák, ezek mind a merít/mérít/már(í)t/méret megfelelői. Merőkanál mérőkanál is, vizet is mértek vele.
Amúgy számos helyen megvan még a szó, még a maláj és a tamil nyelvben is látni. Az ógörög "metreo" mögött is annyi állhat hogy MÉRET...
a merso/merto, ez itt jó találat. a merít, márt egyértelműen urali és talán az altaiban is kimutatható.
valószínűleg a merito és mélt- is ebből ered (mer, mér : mérték). a mer - mér az alapszó (nem szláv, mivel azt "jóindulatóan" kifelejtették a hivatalos nyelvészek, h finnül määrä mitta mitata ... +2. Ősi, finnugor kori szó, vö. zürjén murtal- ’mér, kimér’, votják mertal- ’mér, mérlegel’.)
METRICUS : bizonyos mértéket és mérést illető, szótagmérték, mértékes verselés -------- Ez nem egészen a méter+ikus ahogy itt-ott olvasni, hanem maga a MÉRTÉKES szavunk lesz. Csak az RT hangpárt felcserélték.
MERSO/MERTO : belemárt, elsüllyeszt ------ Tehát MÁRTÓ a szavunk. Vagy esetleg a MERÍTŐ, de ezek ugye eleve szinonimák. MÁRTÓ-MERTO változott meg. Biztosan nem a latin toldalékolta ezt magyarul.))
MICARIUS : takarékos, aki a morzsalékot is összekaparássza -------- Nagyon jó hogy így értelmezte a régi szótár, mert így egyből beugrott hogy mi ez : MOZSARAS a szavunk a mozsár által. A mozsár rendeltetése meg épp az volt hogy morzsákra zúznak benne dolgokat. Morzsolás történik benne.
MOZSARAS ----MICARIUS formára változott, csak cseréljük vissza a C hangot ZS-re és jól látszik minden...
MEATUS : menés, járás, út, menetel ------------ Az E és A hangok közé tegyük vissza az amúgy odatartozó N hangot és jól látszik hogy MENETES a pontos szavunk itt. Szótő és + 2 magyar toldalékolás figyelhető meg.
MAJESTAS : általában bizonyos személyeket vagy dolgokat megillető legfőbb méltóság. Fenség, méltóság. -------------------
MAGASZTOS: erkölcsileg magasrendű, emelkedett, fenséges, ünnepélyes. Ugyanaz a kettő.)) De ha a latin szó J hangját visszacseréljük G-re akkor a hangalak is szinte egyezik már így.
MAGASZTOS --MAJESTAS átváltozás. A MAG után a szó további nagyobbik része magyar ragozás.)) 1. MAG, 2. MAGAS, 3. MAGASÍT 4. hogy újra melléknevet kapjunk az igéből: MAGASÍTÓS-ból mindez.
MADEFACTIO : megnedvesítés ---------- NEDVESÍTŐ pontosan a szavunk. M-N és F-V rokon hangok visszacserélése után jobban látszik. MADEFACTO : meglocsol ---- szintén NEDVESÍTŐ, készre ragozott magyar latin köntösben...
Ezek is magyar kifejezések eredendően. A latin csak módosította őket :
ERATO : a szerelmi és az erotikus költészet múzsája, a görög mitológia istennője ----------- ezt a görög kezdhette el használni előbb, de nem is ez a lényeg. A lényeg az hogy ez a SZERETŐ szavunk.))
SZERETŐ--ERATO változott át. SZ le kellett hagyni az elejéről, lehet még jutalom is járt érte.))
EXARIDUS : száraz, szikkadt --------------------------- MEGSZÁRADÓS a szavunk pontosan, csak tegyük vissza a szó elejére az M kezdőhangot és tökéletesen látszik ez a magyarul már ragozott, igekötővel ellátott szavunk. A latin szóképzés.))
EXUBERO/EXUBERATIO : bőség, bőven jő elő, túlárad, bővelkedik ------- nyugodtan írhatnák még azt is hogy MEGSZAPORODÓ, mivel erről beszélünk itt valójában. AZ "EX" itt a "MEGSZ" voltaképpen.
Az UBERO ----SZAPORA szavunk csak szabadságolták a szó eleji SZ hangunkat. Tegyük csak vissza és jól látszik a szavunk. Amúgy UBERO : termékeny, SZAPORA , termő, terem -----------
Tehát készre ragozott magyarból van itt minden.)) SZAPORA---(sz)UBERO változott át.
MEGSZAPORODÓ ---- EXUBERATIO változott meg. ITT az X mögött végül is újra megvan az SZ hangunk a szaporodást illetően, a GSZ hangkapcsolat lett írva egy X-re...
