Az, aki 1745-ben redemptussá válik, biztos nem költözik ki 1848-ig a Kerületből (a szabad paraszti fejlődés lehetőségének megnyílásáig a Kerületen kívül), mert ha nem is marad magánvagyonaként semmije, a közösségi vagyonból való részesedése, jogállása és társadalmi helyzete ezt nem teszi érdemessé.
Szerintem Ladosok is 1848 után költöztek ki, amikor már nem is igen volt bent meg kint (volt még persze 1876-ig), mert a különbség már alig volt érezhető a hétköznapok világában.
"Nekem már az furcsa volt nagyapám esetében, hogy Jászladányban anyakönyvezték, miközben Besenyszög pusztáján született, és ez még 1900 eleje..."
4177 Neked is szól. Szerintem kezdj el levéltárba járni.
Azt megírhatnád, meddig jutottál, ill. mi az infód, mettől vagytok besenyszögiek - ez a Kerületből való kiköltözés témája miatt a kérdéses hasonlóság miatti polémiához lenne jó nekünk, ill. azt, hogy hogyan tartja a fáma, redemptusok voltatok-e apai ágon? ill a többi ágakon?
2. Arra akart vszeg utalni, hogy onanntól Hamarszög is Besenyszög része lett, s enem hívtúk külön, önállóan. Abesenyszög név amúgy már egyesítis ide-oda már jóval korábban megjelenik (1686:Szegh, 1703:Besenszög, 1796:Bessenszög vagy Tisza-szög, 1799: Tisza-szög, 1850 körül:Szögh-Szentiván 1837: Besenszögh, 1852: Bessenszögh, 1879 és 1895: Bessenszög s csak 1935-től besenyszög - időben tehát többféleképpen változik), az tehát nem azt jelenti, hogy bármelyik egyesítéstől úgy hívják, attól hívják úgy, hanem inkább azt, hogy annak részévé vált, egyesült, s hogy az az aállapot megegyezik a forrás keletkezési idején lévő állapottal. Szerintem (mostanában nem értünk egyet ;)
"1828-ban gróf Eszterházy Károly egri püspök a Szentiván melletti Hamarszög puszta benépesítésére a szomszédos megyékből hozatott jobbágyokat. Az új község neve ezidőtől kezdve Besenyszög,"
innen meg az maradt le: ... a polgári anyakönyvek ill 1895 elött pedig az egyházi anyakönyvek mentén lassan időben vissza elindulni a MOL tájékoztatójában leírtak alapján.
Végül is nem akarom a kutatásban lévő örömét elvenni azoknak, akik nemesi őseiket keresi a messze múltban, miközben a közelebbi múltban elakatak. Ez is egy szórakozás, s kor megismerése külön jó. Maga kutatás ugyan célorientált, de nagy öröm, élvezet a megismerés élményét átélni. Nosza. Ki, ahogy akarja.
ad 4131:
Emlékszel Besenyszög több pusztából áll össze. Az Adatok Szolnok megye történetéből SZML 1980, Besenyszög fejezetében a benépesítésről azt írja, hogy "1712 körül Szentivánt kisnemesek szállták meg jobbágyaikkal, 1731-ben is nemesi település. Fokorú és Szászberek köznemesek pusztája, Szög pedig az egri püspökségé a XVIII. században. Korábban azonban Szög királyi birtokként szerepelt.1693-ban még így írták össze."
máshol
" Fokorú és Szentiván a Rákóczi-szabadságharc után kezdett benépesülni. Fokorún 1715-16 körül már néhány nemes lakott. Szentivánon 1687-től ugyan éltek lakosok, de ezek a Rákóczi-szabadságharc alatt elfutottak. 1715-ben pedig már laktak néhányan Szentivánon. Ekkor Jászladányban anyakönyvezték az idevalókat.1731-ben Bél Mátyás mint nemesek lakta települést említi. Szentivánon 1771-ben 1 telkes gazda és 12 házas zsellér lakott. Fokorú népesedése elakadt és Szászberekkel együtt a továbbiakban ismét pusztaként szerepel. Szögöt Eszterházy püspök 1764-től, majd 1771-től jobbágyokkal telepítette be. 1771 és 1774 között Szögből és Szentivánból létrejött az új falu: Besenyszög. Fokorú és Szászberek puszta a köznemeseké maradt. Ide majorsági cselédek is telepedtek."
Vallyonokat kezdtem el kutatni. Már amit sikerült, eddig sajnos szűkösek voltak a lehetőségeim. A852-es film, amin Kőtelek teljes halottija van, s házassága 1884-től 1895-ig. Ahalottikkal visszafelé az időben az 1830-as évekig jutottam, ahol elfogynak a kőtelki Vallyonok, vannak azonban helyette SÜLLY-i, PUSZTASÜLLY-iek. Kizárólag ezek. Nevezett Vallyon Ignácz és Pál. S az ő conditio-juk minden egyes bejegyzésnél: juhász.
Hm... Hogy is szólt Eszes Máté A hindu herceg c. művében?
"- Kiesik ez a hely a forgalomból, Flórikám, vendégekre nem lehet számítani. Meg azután a saját fajtánkat ismerve, a parasztember egy lépést sem hajlandó tenni az egészségéért, amíg fel nem bukik.
- Eh, halandzsa! - vágott közbe Flóri. - Honnan ismered te a mi fajtánkat? Felmenőd között csak egyvalaki akadt, aki a földdel tudott bánni, nagybátyád, a burai sírásó. - Soha nem bocsátotta meg sem ő, sem a falu Kazinak, hogy idegenként ültették a nyakukra. Kazi ősei a Napóleonnal vívott győri ütközet után maradtak vissza a seregtől és telepedtek le a megye távoli zugában. A vallon törzsből származó belga vagy francia hadfiak alapította Vallyon-telep minden rendszernek adott hűséges janicsárokat - nekik mindig bizonyítani kellett. - Régen a reumát meg a köszvényt úri nyavalyának tartották. Egy frászt! A reuma a parasztember betegsége, akinek télen-nyáron eső és a hó, a szél, meg a fagy jár a sarkában."
Az első mondat Vallyon Kazitól, a második Daku Flóritól származik. Tudom ez csak egy szépirodalmi mű. De valóságalapja onnan van, hogy a sülyi Vallyonok közt valóban él a köztudatban, hogy a napóleoni háborúkban visszamaradt vallon katona őstől származnak. Ezzel szemben apai dédnagyapám azt mondta, hogy Erdélyből jött az ős juhokkal. Eddigi kutatások alapján az utóbbi látszik beigazolódni egyelőre :) Azonban azt is mondta, hogy a sülyi és kőtelki Vallyonoknak nincs közük egymáshoz, két külön család. Az eddigiek alapján azonben ez meg megdőlni látszik :)
Egyelőre ennyi lényegeset. Kölünben már szépapámnál Valyon Istvánnál tartok... de neki csak a neve, s felesége neve van meg.
S ami tragédia... Előkerült egy újabb Birinyi Josephus feleség: Pomázi Terézia... hallatlan ezek mást se csináltak csak gyereket, meg temetéseket asszonyaiknak. :D
Szívesen K_Samu! Az iparos összeírás nem egy anyakönyv, de még csak nem is egy címtár (utca, házszám hiányában), de azért adhat némi támpontot a problémád megoldásához.
Keresel egy nevet, hol fordulhat elő a környéken, ráadásul az illető férje iparos, így nincs teljesen kizárva, hogy esetleg az asszony családja is iparos-család, tehát az eredmény még hasznosítható is lehet. Ha továbbra is kitartasz egy ilyen típusú keresés mellett, akkor a helyedben előrevenném azokat a helyeket, ahol a könyv szerint a keresett nevek előfordulnak. Szerintem ez akkor is használható eredmény, ha végül nem vezet eredményre, mivel legalább az esélyt megadja (növeli a kutatásod eredményességének a valószínűségét :) nem beszélve arról, hogy mellesleg a dédapád is benne van a könyvben. Ez nem mindig magától értetődő (ld. dédapád testvére).
Igencsak kérdéses atéma, hogy a kerületekből mikor és hogyan. A legnagyobb baj, hogy nem igazán van adat arról hogy alakultak a települések közigazgatási határai, és ezzel kapcsolatos birtok viszonyai.Nekem már az furcsa volt nagyapám esetében, hogy Jászladányban anyakönyvezték, miközben Besenyszög pusztáján született, és ez még 1900 eleje, mi lehetett még 100 évvel előtte.
Köszönöm Stefan! Lajos a dédapám. Legidősebb testvére volt Ignác. Felesége az esketésnél bemutatta a keresztlevelét a turkevi ref. egyháztól. Ezzen nincs is semmi baj, a család ismert Túrkevén. De az esküvő után mi történt? Normál esetben egy-két év múlva anyakönyvezték az első újszülöttet. Ezek szerint az iparos összeírás nem ad használható eredményt.
Bingó. 1891-ben Dévaványán van egy Keresztúri Lajos, szűcs (1675. o.), talán az apja vagy valaki a családból, de más Keresztúri nincs a környéken sem (de ekkor még nem is telepedhetett le máshol).
K_Samu:
Feleség, biztos református? keresztelése megvan?
A környéken még Kisújszálláson és Öcsödön is vannak Szatmáriak:
Meg kéne nézni a "Magyarország iparosainak és kereskedõinek címjegyzéke 1891" c. kiadványban ill. ennek radixindexes változatában, ha tényleg szűcs vagy csizmadia volt akkor benne kell hogy legyen és ebben az esetben a lakhely is benne lesz. Viszont a házasság 1892-ben volt ezért lehet hogy a címjegyzékben még a régi lakhelye szerepel.
Segítségre lenne szükségem. Keresztúri Ignác nevű ősöm (dédapám testvére) a ref. anyakönyv szerint 1892-ben feleségül vette Dévaványán a túrkevi születésű Szatmári Zsuzsannát. Aztán semmi féle bejegyzés nem szerepel velük kapcsolatban a dévaványai anyakönyvekben. Végig néztem a környező települések polgári és egyházi anyakönyveit, sajnos eredménytelenül. Abban bíztam, talán Túrkevén a feleség szülőhelyén telepedtek le, mert másik ősömnél ez történt. Megnéztem Mezőtúr és Körösladány anyakönyveit, ez sem vezetett eredményre. A családban mindenki iparos volt - szűcs, csizmadia - feltételezhetően Ignác is követte ezt a hagyományt. Mit lehet ilyenkor tenni? Milyen módszert javasoltok a további kutatásban?
S hol találtál Kelét? Melyik településen? Jászapáti-beli ő is?
ezt tudtad?
"Czakó József ny. máv fütő * 1877, Besenyszög. Régi nemesi család utolsó sarja. 1898-tól 1921-ig szolgált a Máv-nál mint fűtő. A román megszállás alkalmával tanusított hazafias magatartásáért dicséretet kapott. - Felesége: Lados Cecilia. "
"Nagyon "szomorú " lettem, amikor felfedeztem, hogy nem tartozom a Gremsperger név nemesi vonalához."
:) és én még mindig azt mondom, hogy nem tudhatod... még nem. meddig jutottál vissza az időben saját családoddal?
"Mivel többször is találtam ezen a tájon Berényi nevet, bátorkodtam megkérdezni, érdekel-e valakit?
Na, ebből ered, hogy csak ülök és mesélek.
A topic párbeszédei már régen elhaladtak felettem, s én csak ismételgetem a Berényieket"
persze, hogy érdekel, nagyon is érdekel és nagyon szépen köszönöm, hogy még mindig gondolsz rám-ránk. S hidd el utána is fogok járni, minden felvetett ötletednek, csak az a baj, hogy mire én lekéregetem ide a filmeket, azok hónapok. Meg tudod, minél több felmerült lehetőség légbuborékként foszlik szét, annál jobban érzem úgy, hogy elhagy az erőm, hogy tovább kutassak ebben a témában :(
és nem haladt el fölötted... hidd el, erőre kapunk még mindannyian ;) Isten segítségével...
"A 4121-ben hoztad hasonlóságot nem érzem. Ha jól emlékszem Joannes Berényi eetében nem tudtuk sem az azonosságot, sem a redemptusi ill. redemeptusi jogállást. csak azt, hogy utána (175?-ban) 'kint' laknak, miközben van valaki, aki nem sokkal elötte 'bent' él.
A Ladosok esetében ismerjük a jogállást 1745-ből. S azt tudjuk, hogy a múlt százafd végén Besenyszögön éltek. Ez már egy teljesen más közigazgatás 1876 óta. Egy vármegye. Ott már nincs Kerületen kívüliség (nincs Kerület :)"
Én egy kicsit másképp látom. Van Besenyszög: ott vannak a Berényiek. 1760 körül jelennek meg, a pontos évszámot egyelőre nem tudom, mert nem kértem még mindig vissza az anyagomat. B. Joannes és B. Andreas. S én őket kezdtem keresni mindenfelé. A Fodor könyv (1699-es, 1715-ös, 1725-ös, 1745-ös összeírások) alapján kutattam egy ilyen testvérpár után. S találtam is Jászfényszarun. Viszont a "bizonyíték" odáig terjedt, hogy Joannes B. halotti dátumából Besenyszögön visszaszámolva pontosan a fényszarui Joannes B. születésijét kaptam meg. Illetve "mindkettőnek"volt egy Andreas nevű testvéröccse. Így lehetőségként merült fel a két személy azonosítása. Tudom ez kevés, de több bizonyítékot egyelőre nem találtam. S ha lehetőségként elfogadjuk, hogy a besenyszögi Berényi-família megegyezik a fényszaruival, akkor nem tudom miért nem látod a hasonlóságot. Te tudod, hogy a Lados család mikor "jött ki" a kerületekből? Mert én egyelőre nem. S ha kijött Besenyszögre, akkor hasonló a story. Kerületekben él, mégis kijön. Ezt nem értetted Te nagyon akkor, hogy miért jönne ki. Ebben véltem hasonlóságot felfedezni. Kerületekből - Besenyszögi területekre.
Nagyon "szomorú " lettem, amikor felfedeztem, hogy nem tartozom a Gremsperger név nemesi vonalához. Azon a vonalon már régen készen van a családfa.
Így nem maradt más hátra, mint a saját felmenőim után kutatgatok, szűkebb területen: Bia, Torbágy, Gyúró, Seregélyes, Bajna, Sárisáp, Csákvár...szóval ezen a területen.
Mivel többször is találtam ezen a tájon Berényi nevet, bátorkodtam megkérdezni, érdekel-e valakit?
Na, ebből ered, hogy csak ülök és mesélek.
A topic párbeszédei már régen elhaladtak felettem, s én csak ismételgetem a Berényieket, mint a Vujisics operában Báthory Ödönke, hogy "mama fogjál nekem béhékát".
Tudom, hogy a tiszabői izraelita felekezeti iskolát keresed, de hátha lesz még ott más rokon is, aki kijárta az elemit ;) VIII. 146. fond innen, illetve a XVI. fondfőcsoportban lehetnek más iskolák későbbi korokból abból a körzetből.
Izraelita hitkösség anyagai közt lehetne még, de a Zsidó levéltárban igencsak töredékesen lehetnek anyagok e forrás szerint:
"A XV-ös fondba a vidéki hitközségek anyaga kerül, sajnos nagyon töredékesen, a Holocaust után alig néhány hitközség anyaga maradt fenn kutatható állapotban. Ide tartoznak a vidéki anyakönyvek is, szintén nagyon töredékesen, a hajdani közel 400 anyakönyvi kerületből mindössze 62 anyakönyveivel rendelkezünk."
Amit Kiskunmajsa kapcsán leírást találtál a jász települések külterületeinek benépesítés kapcsán nagyon jó, nagyon szemléletes.
A Vallyonok kapcsán meg - mint bizonygattam anno - nem a kisujjamból, hanem élő Vallyonok elmondása alapján, meg a hétköznapi ráció alapján (ahogy a dolgok hasonló esetekben lenni szoktak...) mondtam, amit mondtam. Úgyhogy nekik lett igazuk, meg a józan szemléletnek :)
Ezt a 4131-es betelepítési időpont-meghatározást még megnézem otthon, tudod, "meg ami még nekem van" :)
A 4121-ben hoztad hasonlóságot nem érzem. Ha jól emlékszem Joannes Berényi eetében nem tudtuk sem az azonosságot, sem a redemptusi ill. redemeptusi jogállást. csak azt, hogy utána (175?-ban) 'kint' laknak, miközben van valaki, aki nem sokkal elötte 'bent' él.
A Ladosok esetében ismerjük a jogállást 1745-ből. S azt tudjuk, hogy a múlt százafd végén Besenyszögön éltek. Ez már egy teljesen más közigazgatás 1876 óta. Egy vármegye. Ott már nincs Kerületen kívüliség (nincs Kerület :)
Látom azsur próbálkozik itt segíteni a Berényiek kapcsán. Ő nem emlékszik azokra az időkre, mikor ezt már lerágtuk (ő sem olvas:) (Lehet, hogy 'magyar nemes' ? :) (persze ír, akkor mégse :)
Az írásmód önmagában nem jelent semmit, az igazából a polgári anyakönyvezés kezdetének idején rögzült. Az -y vagy -i végződés nemesi eredetre önmagában nem utal. Itt ún. lakosnévről van szó. Ha Te vagy az, aki pár napja a Radix fórumán itt a Komorócz helységre kérdeztél, akkor az ott kapott válaszból ezt láthatod.
Elsősorban javalom eme MOL tájékoztatóban leírtak áttanulmányozását és az édesanyád alaposabb kikérdezése után a
Emellett próbáld ezt a fórumot visszaolvasni a bal oldali keresőbe beírt 'kutatás', vagy bármilyen kulcsszó + gyorskeresés innen kifejezésekre kiadó hozzászólásokat.
Ajánlom továbbá a www.google.com kereső használatát bármilyen szócikkre számtalan 'segédlet' jellegű irat, iromány segíthet az első lépéseidnél. (felejtsd el a deduktív gondolkodást. Azaz, nem, 'egyelőre' :) nem nemes, majd ha találsz olyan iratot, okmányt akkor az lesz, most indulj el a begyűjtött, kézzelfogható információid alapján)
Ne riasszon meg, amit pe1971 olvtársun (bocs:) itt anemesi nevek kapcsán beemelt. Még nem tartasz ott. Sok sikert.
Ezt találtam neked a Bárczai Oszkár: A Heraldika kézikönyve c. művében:
"A családi nevek és nemesi előnevek. A XIV. század végeig Magyarországon is csak személynevek voltak s a filiatiót következőleg jelölték meg: Pál fia Demeter, később Pálfi Demeter. Később, a mint láttuk, az egyűvé tartozást a nemzetségi nevek mutatták. Mikor aztán e fentebbi megjelölések nem voltak elegendők, mert egy nemzetségből való több egynevű ember is volt, a de particulával megelőzött birtok nevét használták a nemes emberek. Például Johannes de Bátor. A magyar nyelvben az i betű helyettesítette a de particulát. Nem kell azonban gondolni, hogy az i valamely helységnévhez ragasztva, mindig azt jelentené, hogy e név viselője birtokosa is azon helységnek, a melytől nevét kölcsönözte, mert egyszerűen azt is jelentheti, hogy onnan való. Ez az oka, hogy nem nemeseknek is van valamely helységnév és az i betű összetételéből származó családi neve. Tehát az i nem jelent magában nemességet, valamint a latin és franczia de sem. Valamint a latin de particula, úgy a magyar i végzet sem volt másra való, mint a név viselője és a helységnév közötti viszony jelzésére és így korántsem jelentette mindig a nemességet. Az a sok hajdú, puskás stb., a kit az erdélyi fejedelmek Borosjenőn, Déván, Gyulán, Váradon stb. gyakran egy armalisban együttesen megnemesítettek s a kiket a szövegben, hogy a sok Varga, Kovács, Molnárt egymástól megkülönböztessék, de Borosjenő, de Várad stb. jelzővel illetnek, nem voltak már előbb is nemesek s még kevésbbé szabad urai e helységek határában fekvő nemesi birtokoknak, hanem, egyszerűen onnan való vagy ott lakó emberek. E szerint tehát a de particula és az i betű a nemességet nem bizonyítják, legfeljebb csak hihetőnek tüntetik föl. A de particula és az i betű egy jelentőségűek s egy természetűek, valamint a de érthetetlen, nem helység, hanem más név előtt, úgy az i is az. Például valaki, a kit Jónap Izidornak hívnak, ha egykor megnemesítik, nem írhatja magát Isidor de Jónapnak, mert ilynevű helységnév nincs s azon régi nemes családok, a kiknek neve nem helységnévből keletkezett, szintén nem használhatják nevük előtt a többször említett particulát. Kornis János nem Johannes de Kornis, hanem egyszerűen Johannes Kornis, Pálfi Lukács nem Lucas de Pálfi, habár ősi nemessége kétségtelen. 420Az ilynevű nemesek kénytelenek az újabb időben lábra kapott s alább tárgyalandó nemesi előnevüket segítségül venni, ha a de-t használni akarják. Például Johannes Kornis de Göncz-Ruszka. Ez még szembeötlőbb Francziaországban, a hol sok polgári név, mint Dubois, Dumont, Delarbre stb. van, a mely neveket régebben du Bois, du Mont és de l’Arbre-nak írtak s a hol sok ősnemes családnak van olyan családi neve, a melyet nem kölcsönöztek valamely helységtől. A latin és franczia de vagy a német von az olyan magyar név elé sem tehető, a melynek végén i van s e betű nem kiegészítő része a fölhasznált helységnévnek. Például nem helyes Albert de vagy von Lónyai-t írni, mert a helységet, a melyről az illető nevét kölcsönözte, nem Lónyainak, hanem Lónyának hívják. E szerint tehát vagy Albert de Lónya vagy Albert Lónyai de Nagylónya. Petri Gábor azonban már írhatja magát Gabriel von Petri-nek, mert a nevét kölcsönző helységet nem Petr-nek, hanem Petri-nek hívják. A XVI. században azon szokás kapott lábra, hogy ezt az i ragot két betűvel írták, eleintén csak a magánhangzóval végződő nevek után, később a mássalhangzóval végződők után is. Éppen úgy, mint az írni kezdő gyermek s a helyesírásban nem jártas többi ember ma is, a kik a Mérai nevet Mérajinak írják. Csakhogy e korszakban a rövid betű volt a j s a hosszú az i. Így történt, hogy a fentebbi nevet következőleg írták Méraij. E két betű együtt teszi a famosus ipszilont, melyről azt tartják, hogy az ősnemességnek bizonyító jele. Ez a balvélemény annyira elterjedt, hogy a véletlen szülte és egygyé forrott iker betűt nymbus veszi körül s az újabb névmagyarosítások armálisaiból láthatólag nem nemeseknek soha, nemeseknek csak kivételesen engedik meg, hogy nevüket ipszilonnal végezzék. Pedig a mint a fentebb elmondottakból látjuk, ez a betű csak oly igénytelen, mint a többi s korántsem való nemességünk első századaiból. Névváltoztatáskor az újabb időben azért nem szokták megengedni, hogy a név y betűvel végeztessék, mert a mai helyesírás e betűt mint az i surrogatumát nem ismeri. Ebből némelyek azt következtetik, hogy az y csak a nemes embert illeti meg, de ez téves föltevés, mert az új nemeseknek is csak kivételesen engedik meg, 421hogy nevüket e betűvel végezzék éppen a fönt mondott oknál fogva. Vannak nevek, a melyekben az y-ont is ji-nek kellene írni, például a Fáy név, mely Fáj helységgel kapcsolatos. A nemesek családi neve tehát Magyarországon nagyobbrészt birtokuk nevével függ össze, jóval kisebb részük az ősapa (avus) neve fi végezettel s szintén kisebb a száma azon nemesi neveknek, a melyek a közrendűekéhez hasonlóan valamely foglalkozást jelentő szótól, állatok, ásványok, növények, használati czikkek stb. nevétől kölcsönöztettek. De valamint nem bizonyítja minden birtok név azt, hogy viselője régi nemes, úgy a közrendektől használt nevekhez hasonló név sem jele mindig annak, hogy az illető nemessége, kit így neveznek, újabb időből való. Például a Bor, Csire, Czibak, Darabos, Dancs, Dózsa, Eördögh, Farkas, Forgách, Herczeg, Keczer, Kuun, Merzse, Soós, Veér, Zeyk, nem birtoknevek, azért mindenki tudja, hogy hazai nemességünk legrégibb nevei közé tartoznak. A nevek eredetükre nézve sokfélék. Vannak személynevek: Adorján, Álmos, Amade, Antal, Ányos, Áron, Barlabás, Bernát, Bertalan, Buda, Csoma, Czibak, Dancs, Dezső, Finta, Gáspár, Gerolt, Jankó, Józsa, Izsip, Izsó, Ivánka, Kálmán, Kozma, Lőkös, Mátyus, Mikó, Orbán, Pongrácz, Szemere, Vincze. Birtoknevek: Abádi, Alpári, Bacskai, Baksai, Csányi, Csobádi, Dobai, Enyiczkei, Fáji, Fancsali, Figedi, Gagyi, Gibárti, Hími, Imregi, Jánoki, Kápolnai, Kéri, Kinizsi, Koksói, Lánczi, Lónyai, Losonczi, Madai, Málczai, Mérai, Monoki, Nadányi, Nagymihályi, Nénei, Ohati, Ottományi, Panyi, Pazdicsi, Perényi, Rákóczi, Rásonyi, Rozgonyi, Semsei, Sombori, Szemerei, Tárczai, Tomori, Újfalusi, Vajdai, Vátyoni, Vendégi, Zsujtai. Nemzetnevek: Bessenyő, Cseh, Horvát, Kún, Lengyel, Magyar, Német, Oláh, Orosz, Rácz, Szász, Székely, Szerecsen, Tatár, Török, Tóth. Vidéknevek: Hegyaljai, Szilágyi. Vármegyenevek: Beregi, Bihari, Liptai, Szepesi, Turóczi, Ungi, Zólyomi.* Tisztség- vagy hivatalnevek: Asztalnok, Császár, Érsek, 422Geréb, Gróf, Herczeg, Ispán, Kamarás, Kapitány, Katona, Kende, Király, Pohárnok, Püspök, Tárnok. Polgári foglalkozást jelentők: Apród, Bakó, Csiszár, Dékán, Fazokas, Hegedős, Kántor, Kecskés, Kőmíves, Kovács, Kulcsár, Lantos, Lovász, Madarász, Nyakazó, Pap, Porkoláb, Posztós, Sáfár, Szabó, Szekeres, Szücs, Vámos. Lelki és testi tulajdonságoktól vett nevek: Ajakas, Balogh, Békés, Buzgó, Csonka, Csontos, Csorba, Csuda, Fejes, Fodor, Fogas, Forró, Hajas, Hosszú, Kakuch, Kardág, Kandal, Keserű, Kis, Konya, Koponyás, Kövér, Kurta, Meleg, Méreg, Nagy, Nehéz, Nyakas, Okos, Orros, Ördög, Pénzes, Peres, Rebegő, Rendes, Rút, Sánta, Szakálas, Szeles, Tar, Tompa, Törpe, Torkos, Uras, Vad. Fegyvertől és más eszközöktől vett nevek: Balta, Botos, Csákán, Csolnok, Csupros, Dobos, Kajtár, Kapa, Kardos, Kasza, Nyilas, Pánczél, Patkós, Puska, Sisak, Sulyok, Tálas, Tegzes. Szintől vett nevek: Barna, Fakó, Fejér, Fekete, Füstös, Kormos, Piros, Setét, Veres, Zöld. Az állatvilágból vett nevek: Bagoly, Bak, Bárány, Békás, Bika, Csiga, Csikó, Csirke, Czinege, Kakas, Kánya, Liba, Lúd, Méhes, Őz, Pyslen, Posár, Sárkány, Sáska, Sas, Sólyom, Szarka, Tulok, Varjú. A növényvilágból vett nevek: Bors, Búza, Retek, Szilvás, Torma, Toboz. Ásványoktól vett nevek: Aranyas, Réz, Vas, Vasas. Ragadványnevek: Czudar, Tolvaj. Közszóktól kölcsönözött nevek: Csók, Koncz, Szél, Tavasz. A nemesi előnevek abban az időben keletkeztek, mikor bizonyos családok több ágra oszlottak. Ezen ágaknak egymástól való megkülönböztetésére szolgáltak s többnyire azon birtok nevéből képződtek, a mely az illetőnek birtokában volt s lakásul szolgált. Ha például Y nevű család két ágra oszlott s az egyik Apátit a másik Széplakot kapta, az egyik ág magát apáti Y-nak, a másik széplaki Y-nak nevezte. Később az a nézet kezdett elterjedni, hogy az előnév bizonyos tekintélyt kölcsönöz s nem ok nélkül, mert azt jelentette, hogy az illető nemcsak armalista nemes, hanem nemesi birtoknak szabad ura. Ennek következtében minden nemes előnévre igyekezett szert tenni. Az erdélyi fejedelmektől 423sokszor száznál több személy kapott nemességet és czímert egy és ugyanazon oklevélben. Ezekben gyakran több egynevű ember volt, tehát megkülönböztetésül oda írták neve mellé, hogy de Boros-Jenő, de Debreczen, de Sarkad stb. Ez azonban nem azt jelentette, hogy az illető a borosjenői vagy más nemesi birtoknak szabad ura, hanem csak azt, hogy oda való. Mindamellett ez elég ok volt arra, hogy az előnévre vágyódók ilyenre szert tegyenek. Így tehát Magyarországon alig van armalista nemes a kinek előneve ne volna. Az előnév régebben nem adományoztatott, használatára, a mint az elmondottakból látjuk, részint a szükség, részint a hiúság vezette az embereket. A XVIII. században kezdték az előnevet adományozni, s újabban ritkán nemesítenek már előnév adományozása nélkül. Szerencsére nálunk az előnév képzésénél annak eredetét nem tévesztik szem elől s az előnév mindig valamely helynévből származik, nem úgy mint Ausztriában, a hol vannak „bátorlovaglási” (Kühnritt)* s több efféle előnevek. Nálunk ügyesebben választják az előnevet, ha nem is mindig tapintatosan."
