- Magyar nemes családok (Kempelen Béla) - A magyar nemzet hadtörténelme - Magyar középkori adattár (Engel Pál) Magyarország családai (Nagy Iván) - Magyarország vármegyéi és városai I-III (Borovszky) - Siebmacher's Wappenbuch (Nagy címerkönyv) - Felvidéki nemes családok (Szluha Márton)
- Bács-Bodrog, Csanád, Liptó, Nyitra, Udvarhely és Vas vármegyék nemes családjai Tábornokok és törzstisztek, Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
- DVD könyvtár IV. - Családtörténet, heraldika, honismeret - TURUL 1883-1950
Fentiek megvannak (jó része a dvd iv-es könyvtár része)
Az Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság - Új kiadás, mozaikolt! DVD-ROM
Nem a mozaikolt, hanem a régi, de megvan
- Széchenyi István minden írása - Harmadik katonai felmérés 1869-1887, Osztrák-Magyar Monarchia, 1:75.000 - Harmadik katonai felmérés 1869-1887, a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000 - Elektronikus Régi Magyar Könyvtár
Nincsennek.
Azert keresem az ismeretséget, mivel szeretnék segitséget kérni tőlük. Nem rég elkezdtem foglakozni a családfám kutatásával és valószínűleg ezek egyikében-másikában fontos információkra bukkanhatok.
"A család címere a pajzs udvarában egy magas fa, melynek tetejében egy holló ül, a fa átellenében fekvő dombon egy vitéz áll, és a fán ülő madárra nyilaz, a pajzs fölötti sisak koronájából szintén magyar vitéz nyúlik ki, zászlót tartva." (Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendei táblákkal)
illetve
A nyírbátori templomban van egy oltár, melyet Krucsay János készíttetett és azon rajta van a címer.
Kicsit belekontárkodok a Czaga eredetbe. Most olvastam Dr. Győrrffy Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez(Az 1571-es szolnoki török defter fordítása) című könyvét. No ebben a 26. oldalon van Csege falu, ahol felsorolnak egy bizonyos Csiga(?) Gergel nevű embert. Nem tudták pontosan lefordítani az eredetiből, ezért a kérdőjel. Nem nagyon konyítok a nevek változásához, csak mint érdekeset említem meg. Talán lesz valami haszna...:)
Kedves Milyennincs! Köszönöm segítségedet, nagyon sokat segítesz vele! Ami a Miklóst illeti tényleg nem tudom, hogy mikor született, csak azt, hogy 1730.nov.7-én halt meg Tiszapalkonyán.Azt sem tudom, hogy ki volt a felesége. Három fiáról tudok. Biztos volt több gyerek is, de anyakönyvek Palkonyán 1720-tól vannak. János 1742-ben halt meg Palkonyán, 42 évesen. Mihály 1730-ban halt meg Palkonyán, 22 évesen. A harmadik György, ő is Palkonyán halt meg 1778-ban 64 évesen. Mind a hárman Tiszapalkonyán nősültek. Próbálok utánajárni az általatok javasolt dokumentumoknak. Szia Mariann
Még annyit kedves Mariann, hogy Dankó Imre a Kazinczy Ferenc Társaság és a B-A-Z M.Levéltár által 1991-ben megjelentetett A Sajó_Hernád-melléki Hajdútelepek című munkájában Palkonyánál (30.oldal) azt írja "A községbe nagy számmal települtek át polgári hajdúk, mikor Polgár hajdúváros szabadalmai veszélyben forogtak, illetőleg elvesztek." előtte még azt is írja "...a palkonyaiak élénk kapcsolatot tartottak a tiszántúli hajdúkkal." (ezt már a XVII. századra is, 1619-től érti)
Mindez összecseng egyrészt azzal, amit az imént írtam a Szabolcs vármegyei hajdú települések felé való orientálódást, másrészt (s ez a fontosabb!) amit Stefan- írt az 5021 hsz-ben a nyíregyházi levéltár anyagáról. http://www.szabarchiv.hu/lt/, annak iratanyagának fontosságáról, mint kutatási irány.
Ott olyan összeírások is lehetnek, ami a szabolcsi hajdú városokra vonatkoznak.
Ha pl. bemész a kereséseknél a 'településre' oldalra, ott a településhez beírva, hogy hajdú talász
- 1699-ből egy összeírást Eördögh Dániel megyei perceptor jelentése az adó beszedéséről, illetve azok falvankénti megoszlása címmel, jelzete: IV. A. 1. Fasc. 117. No. 71. 1699.
- vagy (s ezt se zárjuk ki egyelőre) az évszám szűkítéssel találsz szökött jobbágyokról is összeírást, pl 1702-ben A megye területéről a jelzett vidékre szökött jobbágyok összeírása megjelöléssel a IV. A. 1. Fasc. 20. No. 163. 1719.
- vagy ha elmondod nekik, esetleg jobbat tudnak javasolni.
Amellett a Czaga = Csege lehetséges azonosságot ne vessük még el ebben az esetben, osztom gerard véleményét (5059 hsz), hogy ne zárjuk ki a Czaga=Csege azonosságot. Az erdélyi orientálódás korai (nem kizárt, de korai), a XVII. század utolsó évtizedében ott kell lenniük valahol a közelben. Jelenthet tiszacsegei eredetet más névvel, s Czagává (Csegévé) másutt válik - ennek szökött jobbágy esetében van jelentősége. A képzőtlen lakosnév magyar környezetben nem jellemző, de felvett formában, szökött jobbágyként ezt közölve új közösségben - ne zárjuk ki egyelőre. A fenti összeírásokban a keresztneveket, különösen az összetartozó keresztneveket is figyeld (más, de azonos vezetéknévvel egy István és Miklós).
Amúgy azt gondolom Miklós az idősebb, és István vagy a fia, vagy az öccse. Abból gondolom, hogy a a már szóba jött forrásban a 184 esküt tettek között 16.-ként soroltatik fel egy nem alfabetikus névsorban, ahol a 14 jurassor (esküdt) után tkp. a második. Ez vagy a kora, vagy a vagyoni helyzetével magyarázható.
Ha lesz olyan település, ahol Miklós ott van, lehet, hogy István is ott lesz, esetleg kiskorú. Mert a korukról nem tudsz sokat, annyit, hogy 1702-ben már nagykorúak (ez akkor hány éves kor is?), s 1723-ban Miklós palkonyán, István Kisújszálláson él. Az, hogy István származik el, szintúgy azt mutatja, ő a fiatalabb (vagy oda nősülés, vagy fiatalabb kora miatt az áttelepülést - persze még jóval 1723 miatt - inkább vállalta. Ez a jászok kiskunsági kirajzásánál is tipikus volt)
Írod még máshol, hogy 1707-ben már nincsenek Polgáron. Ez egybecsenghet azzal, ami Hajdúnánás történetéről olvasható: "A szabadságharcban való részvétele miatt 1707-ben a labanc seregek bosszúból felégetik és kifosztják a várost. A bajt 1709-ben a pestis fokozta."
Olyan emberek ismeretségét keresem, akiknek meg van a következők közül valamelyik:
- Magyar nemes családok (Kempelen Béla)
- A magyar nemzet hadtörténelme
- Magyar középkori adattár (Engel Pál)
- Magyarország családai (Nagy Iván)
- Magyarország vármegyéi és városai I-III (Borovszky)
- Siebmacher's Wappenbuch (Nagy címerkönyv)
- Széchenyi István minden írása
- Harmadik katonai felmérés 1869-1887, Osztrák-Magyar Monarchia, 1:75.000
- Harmadik katonai felmérés 1869-1887, a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000
- Felvidéki nemes családok (Szluha Márton)
- Bács-Bodrog, Csanád, Liptó, Nyitra, Udvarhely és Vas vármegyék nemes családjai
-Az Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság - Új kiadás, mozaikolt! DVD-ROM
- Tábornokok és törzstisztek, Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
- Elektronikus Régi Magyar Könyvtár
- DVD könyvtár IV. - Családtörténet, heraldika, honismeret
- TURUL 1883-1950
Azert keresem az ismeretséget, mivel szeretnék segitséget kérni tőlük. Nem rég elkezdtem foglakozni a családfám kutatásával és valószínűleg ezek egyikében-másikában fontos információkra bukkanhatok.
" Ritka szerencsés az..." Bizony én is szerencsésnek érzem magam, amikor már 3. éve "csak" H.szoboszlót kutatom, mivel anyai dédanyám ősei mind itt vannak. A "Bocskai hadi népe" felsorolásból nagyon sok név szerepel a családfámon is..., és valóban csak 1700 előttről vannak problémáim.
De ! Itt a "bőség zavarával küzdők",- ugyanakkor apám családjáról meg semmilyen
információval nem rendelkezem, még a nagyszüleimet sem ismertem...
még annyit: 'Korán' van még 1702-ben, a birtokviszonyok sem tisztázottak, országosan sem, szervezett betelepítések ekkor még nincsenek, a 'közelben való mozgások' (akár területileg, akár összetartozó birtokokat, birtokosokat, személyi kötődéseket értve) a tipikusak, ezért, amit Mariann keres, az inkább helyben lesz, akár nem is 'összeírva, egyben', hanem információ morzsa formájában, amit idrisi keres, annak nyoma akár helyben, akár a telepítő irataiban lehet.
Mivel mostanában elég sok szó esik Polgár városáról, ezért arra kérném azt aki találkozik kutatásai közben a (kerekgedei) Makó családdal ill. leszármazottaival ezen a településen az jelezze felém. Az 1730-1740 körül települhettek be (Makó János és testvére Imre). A betelepülést követő kb. 100 év érdekelne. A Bencsik féle könyvben van néhány utalás, de több kéne... :)
Te most azt keresed, hogy 1700 (ill. a biztosan igazolt 1702. dátum) előtt mikor jelennek meg Polgáron a Czagák, és esetleg van-e olyan dokumentum ami ahhoz (egy betelepítéshez, betelepüléshez) köthető, és tartalmazza azt, hogy honnan érkeztek. Ehhez
érdemes az elsődleges forrásokat, esetünkben ezt a 2 úrbéri összeírást megnézni. Minden kis részlet fontos lehet a továbblépés szempontjából. Az elsőt innen szemlélve nem kizárt, hogy 1702-ben és nem előbb érkeztek. 8a 12 forint+csizma is érdekes, s mi van, ha feleségeik jogán lettek kiváltságosak. meg kell nézni melyik csoportba írták őket egyáltalán. A tiborpapa által adott a Bocskay hadi népe (Turul 1907/3) más felbontásban adja meg a neveket. A zsellérek nem azonos a XIX. sz. II. felének zsellér fogalmával. Itt inquilinus, telekkel nem, de eszközökkel attól bőven rendelkező személy, aki épp alkalmas volt arra, hogy 'felszabadított'ként, jobbágyi függelemből frissen kikerültként értendő, s ilyen a hódoltság utáni 'átrendeződés' éveiben volt sok. Sokan épp várkatonai szolgálat végeztével kerültek ebbe a helyzetbe. Előtte épp a katonai szolgálat mentesítette őket az úrbéri szolgáltatástól. Ők vagy városba költöztek s lettek szabad bérmunkaerő, vagy iparos, vagy ismét telken 'megülve' választották (folytatták) az úrbéri kötelmeket.
Az, hogy később elköltöztek (1707-es összeíráskor már nincsenek ott, mint máshol írod) összefügghetett azzal, ami miatt végül Polgár 1718-ban kivált a hajdúvárosok közösségéből. Az, hogy a wiki szerint "Ebben az időszakban Polgár a hajdúkiváltság jogcímét biztosító katonai szervezet formain fennállása mellett, olyan széleskörű autonómiával rendelkező, szabad paraszti mezővárossá alakult át, amelynek anyagi létét elsősorban a paraszt-polgári életformára való áttérés: a nagyarányú pusztai állattartás, kisebb mértékben a földművelés, a vásártartási jog, a gabona- és marhakereskedelem, valamint az 1630-ban megkapott révjog jövedelme biztosította" szintúgy erősíti a gyanumat a (vár)katonai 'előélet' iránt. (az ostort érzi kezébe valónak nem a kapát, ha már kard nem lehet :) Ez íg ypersze csak okoskodás, de most a valószínűségeket keressük.
Az is lehet, hogy részt vesznek a hadi eseményekben, ezért nincs összeírva. (látod ez is 'összecseng'het azzal, hogy előtte (vár)katonák lettek volna. A H-BmLevéltár Hadúböszörményi repertóriumával próbálkoztál már?
Ott pl. ezt olvasom:
"A hét hajdúváros adóigazgatási különállása I. Lipót 1693-ban kiadott rendeletén alapult. A hajdúvárosok a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt Szabolcs megyétől elkülönítve adóztak. Szabolcs megye nem akart lemondani a puszták /Varjas, Vid, Pród, Sima/ adójáról, katonai erővel is behajtotta. Ebből per lett, és a hajdúvárosok azt kérték az uralkodótól, hogy ítéletlevél formájában mondja ki a városok és pusztáik függetlenségét Szabolcs megyétől. A hajdúvárosok testületileg tagadták meg az adófizetést Szabolcs megyének. A hajdúvárosok tehát egy összegben adóztak a királynak. Ez rosszabb volt a török kiűzése előtti helyzettől, de jobb volt a földesúri birtokon élő jobbágyfalvakétól, mert a hajdúvárosok mezőváros jellege megmaradt. Az egri káptalan igénye 1691 körül újra felerősödött Polgár és Szentmargita területére iránt, három évtizedes küzdelem volt ez a földesúri alávetettség ellen, de hiába. 1718. február 11-én a Hajdúkerület közgyűlése tudomásul vette, hogy Polgár kivált a hajdúvárosok közösségéből, de ugyanakkor el is néptelenedett, a káptalan máshonnan hozott jobbágyokkal népesítette be. Ettől kezdve Polgár újra az egri káptalan jobbágyfalva lett. Polgár 110 éves hajdúmúltjából a Hajdúkerület anyagában találhatók feljegyzések, a polgári levéltári anyag a 19. századból való."
Egyrészt felveti az ötletet a felsorolt Szabolcs vm-i hajdú települések anyagainak átvizsgálását, másrészt megmondja hol vannak 1718 elötti anyagok.
(az elején említett úrbéri anyagok Bp-en vannak, azt hogy melyik filmen a helyi levéltárban kell lennie segédletnek arra, hogy mi a filmszáma, hogy lekérd)
András! Most már megkaptam a levelet, csak most meg én nem tudom a választ elküldeni, visszaküldi az én postafiókomba. Nézd már meg, nincs tele a postafiókod? Mariann
Kedves Milyennincs! Tudni tudok mind a két összeírásról, de csak Bencsik János Polgár története című könyvéből. Nekem hozzá nem értőnek meg sem fordult a fejemben, hogy magában az összeírásban még más adatok is szerepelhetnek. Tényleg az is benne van, hogy honnan jöttek? Neked esetleg nincs-e meg az összeírás? Nem tudnád-megnézni? Nagyon szépen köszönöm a segítségedet! Szia Mariann
Nem tudom, amit tiborpapa írt, az látom, hogy 1702-es, de van az urbáriumok közt azidőtájt kettő összeírás:
UC 30:18 - 1702 május 26.
UC 93:38 -1702 június 2.
Az elsőben "Új telepesek felvétele 12 forint és egy csizma szolgáltatása ellenében [...] háztulajdonosok név szerint – jövevények név szerint – Zsellérek, kik hajdú családba nősültek és a feleségek jogán kiváltságosak" A jövevényeknél esetleg az is, hogy honnan, ha már megkülönböztetik a másik 2 csoporttól.
Utóbbiban "Lakosok (nativi et advenae) összesen" Mind a kettőt láttad, Mariann?
Kedves Tiborpapa! Idáig már én is eljutottam. De innen merre tovább? Mivel ezek a Czagák szabadosok, jövevények voltak, valahonnan jöttek. Ezt a megkülönböztetést a letelepedés után 1-2 évig használták, amíg az adómentességük tartott. Tehát 1700-1701-ben jöttek, de vajon honnan? Az 1700 utáni időkkel már nincs problémám, de az előtte lévő időket hogy és hol kutassam? Köszi. Szia Mariann
Turul 1883-1950
1907-4
BOCSKAY HADI NÉPE.
Septem Oppidorum Hajdonicalium Ao 1702. ad Benignum Suæ Majestatis Sacratissimæ Mandatum peracta.
Conscriptio Oppidi Polgár.
(Libertini. – Szabadosok.)
Balogh András, Dalmi István, Pecze István, Szabó Márton, Csonka Ambrus, Békes Mihály, Sánta Péter, Tajdi Márton, Vajda Péter, Pecze János, Vida István, Molnár Sámuel, Ungvári János, Arnóth István, Tanka Péter, Kis János, Szőllősi Pál, Mólnár János, Fejér György, Koroknyai István, Thót János, Sándor Mihály, Czaga Miklós, Tóti Márton, Bokor János, Kis János, Fejér János, Szűts Mihály, Fakó István, Goris András, Bokor Mihály, Takáts Ferencz, Angyal István, Festető János, Czaga István.
Gerard! A múlt héten igérted, hogy megnézed Polgár ragadványneveiben tartalmaz-e Czaga nevet. Mire jutottál? Hogy állsz Polgár anyakönyvének feldolgozásával? El tudod-e küldeni nekem CD-n? Köszi: Czagáné Mariann
Amit küldték köszönöm. Először amikor a családfát kezdtem keresni a herényi Gothárdok címerét találtam meg. Azzal volt aposztrofálva, hogy Gothárd címer. Később olvastam valahol, hogy ők is a felvidékről származnak, és akkor "kapták a nemességet" amikor Herényre költöztek. Ekkor jöttem rá, hogy ez egy másik mese.
- Kérdezném tőletek: valós lehet, hogy 1 kötet Boroszky 60.000.-Ft?
- Orosz Ernőnél megtaláltam az idézett részeket.
- A Nagy Iván-ba milyen trükkel lehet "bele menni", mert nekem nem sikerül?( Ez vonatkozik a Kempelenre is.)
Az 5063-ban elütöttem G. T. születési dátumát, helyesen 1899. július 29. Az egyik papíron ezt találtam. - 1921. július 26. előtt az egri gyalogezrednél katonai szolgálatot teljesít. Katonai rendfokozata főhadnagy.-
- G.F. 1875.ben Majzik János felesége lesz Nagyfügeden. Ezt miben találtad? -
- A tábla alapján András sz:1772. (28 év) György sz:1744. (75 év)- szerintem vagy van itt még egy emberöltő, vagy Borovszky a jó - Gáspár sz:1669. között nem stimmel valami. Ha Borovszkyt vesszük alapul és feltételezzük, hogy ez a György ugyanaz a György, (1708-1776.) akkor a korkülönbség életszerűbb.
Kedves Gerard! A polgári anyakönyveket mikrofilmen néztem meg, a református egyetlen tekercs születési anyakönyvek 1882-1889. A katolikus születési1827-1895, házassági 1819-1895, halotti 1823-1895, vegyes 1728-1894. Nekem a református kellene, minél régebbi, annál jobb. Úgy tűnik, hogy a Czagák nem Csegéről jöttek / Csegén és környékén nincs egy Czaga sem /. Az itteni Czagák Tiszapalkonyáról származnak, egy Czaga Miklós nevű, 1702-ben István testvérével Polgáron feltűnő "jövevénytől" hajdútól. István Kisújszálláson alapított családot, azt az ágat még nem ismerem. A két testvér feltételezésünk szerint Erdélyből Kolozsvártól északkeletre található Cege románul Taga faluból származhatnak. Ennek a falunak a neve az évszázadok során többször volt Czaga. Többek között Wass Albert is lakott abban a faluban. Ez a falu 2-300 évvel ezelőtt még csaknem tiszta magyar anyanyelvű volt. Mi Polgárról származunk, de Sajószögediek vagyunk. Te hol laksz, és milyen anyakönyvek vannak meg neked dátum szerint, mert ha tudnám használni, engem is érdekelne DVD-n vagy CD-n.
