Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Látom sokak fantáziáját felcsigázza ez a felsővezeték ügy.
Abban kérem a tisztelt Fórumtársak segítségét, hogy a felsővezeték/munkavezeték milyen drótból lehet/legyen? Az addig megvan, hogy 0,5-0,6mm vastagot használ a Viessmann (a vitrinemben otthon a villanymozdonyok felsővezeték alatt álldigálnak). Az a kérdésem, hogy ez milyen acél/réz/horganyzott acél lehet? Hogyan keressek rá a neten, hátha sikerülne saját kezűleg is majd készíteni. Van elég sok leírás a készítésről. Oszlopra van ötletem (oszlop/izolator/kar ötlet megvan)
A 30-as vasútvonal Kelenföld-Tárnok szakasza a 90-es évek közepén történt átépítésig faaljas, hevederes felépítményű volt (több szakaszban épült át). Ahogy a 40-es Kelenföld-Háros szakasza is emlékeim szerint.
A terepasztalon nem csak sínek, meg felsővezetékek vannak hanem fák is.:-) Fakészítés közben legjobb rockballadát hallgatni.:-) Egy gyönyörű Dinamit ballada. Hát azért itt vannak sínek is.:-)
Ez így van. Viszont ott ahol így űzik hobby-t, nem hívják magukat modellezőnek a lelkes vonatozók (hanem helyesen játékvonatosnak nevezik magukat). Ellenben kishazánkban, a kiállítások nagy részén, és a különböző itteni és FB csoportokban is inkább a játékvonatozás a sztenderd, és ezt futtatják vasútmodellezés címszó alatt (tisztelet a kivételnek + FREMO).
Ez azért nem igaz teljesen, mert mindenhol a világban a modellvasút egy részét a gyereknek építik játéknak (=kisvonat), ott meg megy a repesztés 200-al a 380-as sugáron. :-) Csak a modellező nem ezeket a videókat nézi meg. :-)
"Jól néz ki pl az ACME V63 a közel 300mm személykocsikkal, de nem egy kis asztalon, ahol az ívekben a vágány "kihasal" a szerelvény alól. Pláne ha ehhez, rakétasebességet állítunk be. " - az Amcsik pl. ezért járatják gyök 2-vel a vonataikat. Rengeteg nagyobb méretű asztalról készült videót néztem meg, és olyat nem nagyon láttam, ahol ilyen európai Maerklines módra 200-al repeszt a vonat az r=380-as ívben. Egyébként több modellező is elmondja a videóiban, hogy még méteres ívsugár esetén sem szép a szemnek, ha 40-50km/h-s modellsebességnél gyorsabban mennek a vonatok, és az amcsi mozdonyok is kifelyezetten lassúmenetre vannak optimalizálva.
Sőt, terepasztalon a vezeték is sokszor íves, mert nem lehet olyan sűrűn tenni az oszlopokat, hogy egyenes lehessen. Persze a modellvasút mindig kompromisszumokkal jár. A Fremónál is a minimális 600 mm-es ívsugár is 52 m-nek felel meg, de ha nem lenne kompromisszum, akkor egy tornaterem sem lenne elég.
"Na, ezért nem izgatják a japánok halálra magukat .... de tódulnának a hölgyismerősöm után a strandon ..:-))"
A japánok tódulnak utána? És mit szól ehhez a hölgy, hogy egy falka japán rohan utána a strandon? :-))
...háááát, tornacsarnok szerintem egyinkünknek sincs :) Jó esetben egy teljes szobát tolerál a család.
"Itt jön akkor az ívsugár. Brutálisan alacsonyra van állítva modellezésben."
Azt hiszem ezzel kapcsolatban olvastam valahol, hogy esszenciát építünk. Vagyis ha már helyszűke miatt alacsonyabb ívekre kényszerülünk, azt a "szemlélőnek tetsző" módon kell elhelyezni. És ez igaz a felsővezeték tartóoszlopaira is. Az sem utolsó szempont, hogy mit járatunk a szűkre szabott pályánkon. Jól néz ki pl az ACME V63 a közel 300mm személykocsikkal, de nem egy kis asztalon, ahol az ívekben a vágány "kihasal" a szerelvény alól. Pláne ha ehhez, rakétasebességet állítunk be.
Számomra egy kevésbé szép asztal az adottságához illő járműállománnyal néha jobb összképpel bír, mint egy autentikus terep a városi villamos méretű íveken száguldozó ICE szerelvénnyel.
"Ha már felsővezeték, az sem mindegy milyen sínt rakunk le. Ilyenkor sajnos sokan betonaljas sínek helyett talpfa vágányt fektetnek, pedig a kettő együtt igen ritka."
Ez korszaktól függ. Ha valaki III-as korszakos asztalt épít, ott bizony a talpfa volt a jellemző. Ha IV-es, ott lehet talpfa és betonalj is. V-ös, VI-os korszakra gondolsz, akkor igazad van.
Itt jön akkor az ívsugár. Brutálisan alacsonyra van állítva modellezésben.
Ismereteim szerint meg a kocsikra festett feliratok alapján ma a nagyvasúton ez az érték 50m. Pld: közúti villamospályán kiszolgált iparvágány németeknél, borvidékeken franciáknál. Nem minden kocsi bírja ezt.
Eas-Gabs-Zas-Sgnss 70m, Ks-Lgss-Gbgs-Hbillns 100m. Vegyük a példához a 100m -t, hogy mindent tudjunk járatni.
100m = 100.000mm 100.000/87 = 1.150mm
Mit írtál? R=400mm azaz harmada.
Rémisztgesselek? 100 Km/h fővonalnál H0 R = 23 méter jönne ki ....
Maradok én is a Roco R9/R10 ívsugárnál, mert nincsen tornacsarnokom... :-))
Na igen az oszlopkiosztás is érdekes... Akkor is ha lemodellezve eltekintünk a tényleges távolságtól és sűrűbben telepítjük őket. Egyenes szakaszon ez ok is, de kérdem én mi lesz az ívekben? Én ugyan nem ismerem a kolléga pályatervét, de gondolom nem egy elnyújtott "O" alakú dilikört szándékozik építeni. Nos, egy otthoni átlagos H0 asztalon gyakoriak a R400-480mm ívek. Ha valaki nem akar playtime íves "drótot", akkor ezeken a részeken olyan sűrűn kell elhelyezni a tartóoszlopokat, hogy itt már lehet tényleg felesleges a munkavezeték vastagságáról beszélni. Az összképet nem ez, hanem az oszloperdő vágja haza. Még egy indok a tényleges drót építésének hanyagolására.
Japán terepasztaloknál látom, hogy csak az oszlopokat rakják fel, de a madzagolás hiányából nem követnek el Harakirit.....:-))
A legnagyobb oszloptávolság egyenes pályán, kompenzált hosszlánc és ±300 mm-es kígyózás esetén 80 m. A jelenleg érvényes szabvány előírása szerint a felsővezeték építésben alkalmazható legnagyobb oszloptávolság 75 m ami megfelel mind a még meglévő ±400 mm-es, mind a bevezetett ±300 mm-es kígyózásnak, valamint a használatban lévő és a bevezetni tervezett áramszedő szélességnek egyaránt.
(RÓNAI ENDRE: VASÚTI VILLAMOS FELSŐVEZETÉK 2009. év kivonat)
Az előttem szólókhoz még annyit fűznék hozzá, hogy szerintem(!) modellezve a felsővezetékes pálya önmagában is illúzióromboló. Én még méretarányos vezetékhálózatot nem láttam és itt most nem az oszlopokra egyéb kiegészítőkre gondolok, hanem magára a munkavezetékre.
Ha mondjuk egy lemodellezett vezetéket felnagyítanánk a valós 1:1 arányra, cca olyan lenne mintha a felsővezetékek ereszcsatorna vastagságú drótokból lennének kifeszítve. A anyaggyártás gondolom még nem tart ott, hogy ezt legalább megközelítőleg méretarányosra lehessen megcsinálni, ami stabil és mondjuk 1:87 mératarányban masszív is. Vagy ha igen, az valószínűleg olyan drága, hogy nem terepasztalra fogja valaki beépíteni - így is elég sokba kerül a felsővezeték.
A másik, hogy a kereskedelemben kapható modell munkavezetékeket szürke, meg ezüst színűre festik a gyártók... végképp nem adja vissza a hatást nekem. De ízlések és pofonok, bár a szín az amin a legkönnyebb segíteni. Az íves playtime vezetékekről meg ne is beszéljünk - bár gondolom Te nem ebben gondolkodtál. Láttam pár "maszek" próbálkozást is virágkötő drót, vagy több eres vezeték egyetlen száljából való hajlítgatást, de ezek megint csak nem hozták az eredményt egy terepasztal méretének a szintjén.
Véleményem szerint ez is oka az előttem leírt takarítás, pálya - és egyéb karbantartás nehézségek mellett, hogy sok modellező csak az oszlopokat építi meg.
És még egy gondolat. Ha már felsővezeték, az sem mindegy milyen sínt rakunk le. Ilyenkor sajnos sokan betonaljas sínek helyett talpfa vágányt fektetnek, pedig a kettő együtt igen ritka. Én pályaudvarokon, állomásokon láttam ilyet, de nyílt vonalon nem igazán - kivételként Balatonkeresztúrról tudok, lehet van több is. Itt majd kijavítanak a vasutasok, de úgy gondolom a felsővezeték + talpfa duó nem jellemző.
Én magam sem húzok drótot a pálya fölé, inkább maradok a dízeles. Lehet eltelik 5-10-20 év és olyan arányos felsővezetékeket lehet majd kapni, hogy öröm lesz beépíteni.
Ezen a felsővezeték ügyön még gondolkodom... lesz időm rá bőven, ismerve az építésem tempóját. :)
Ami még bonyolítja a helyzetet, az a modulrendszer. A felsővezetéknek is szakadnia kell a modulhatáron....ha meg össze lesz rakva az asztal, akkor meg magától ki kell épülnie.
Olyan, hogy 3 vágányból csak egy felett megy vezeték nem jellemző (kivéve ha ipari vágány a másik 2 a fővonal mellett), már csak azért sem, mert akkor az állomáson nem lehet villanymozdonyokkal keresztezni, de olyanra van bőven példa, hogy több vágányos állomáson csak 2-3 vágány felett van drót a teher/rendező pályaudvar felett meg nincs, ilyen például a Soroksári út teher pu, ahol max. 2-3 vágány fölött megy végig a felsővezeték, hogy villanymozdonnyal körül lehessen járni, de ilyen volt a villamosítás előtt Óbuda állomás ahol csak a HÉV-nek volt felsővezetéke az 1-2 vágány felett ha jól emlékszem. De tisztán személypályaudvar is van ilyen, pl. Lindau, ahol csak az állomás vágányainak kisebb része (3 peronvágány) felett van felsővezeték.
Nekem is volt felsővezetékes asztalom az ős időkbe. De amit le írtál az mind meg áll. Úgy mint nehezebb takaritani, siklásnál benyulkálni alá, ha nem ér az áramszedó a dróthoz illúzióromboló. Nekem ott telt be a pohár, amikor egy egy siklás után úgy vettem ki a kezem a drót alól, hogy kibillentettem a felső vezetéket is. De ez előfordult sintisztitás közben is. Úgy hogy én elhagytam ezt "látványosságot":-) De lehet hogy ez csak vérmérséklettől függ, én nem voltam olyan türelmes. Különben jól nézki egy felsővezetékes rendszer.
Két szintes pálya lesz, 3 hurokkal, 1 nagyobb, és két kisebb (vicinális) állomással.
Valahol a DR(DB) határán levő 1980-as évek elképzelt területe. Semmi hazai vonatkozás :)
Előző -kísérletezős - éveim alapján, és a próbapálya tapasztalatai eredményeképpen, nem tekercsek cibálják majd a váltókat (és a karos jelzőket), hanem szervók. Ezzel kapcsolatban tettem fel régebben képeket a digit topikba a félig saját összeállítású áramköreimről. Ezeket vagy a váltó mellett, vagy alatta helyezem el. A szintmagasság megengedi a padló alatti szervó, és alatta futó vágány esetét is.
Amin nagyon gondolkodom, és nem jutok magamban a dűlőre a következő "nagy" probléma, amiben megköszönném a Te, és a Nagyérdemű segítségét is: felsővezeték H0-méretben.
Pro: vannak ebből a korszakból villanymozdonyaim
nagyon jól mutat olyan pályán is ahol csak néha tűnik fel villamos vontatás.
Kontra: piszok macerás a telepítése (drága is eléggé)
Az a típusú megoldás, ahol az áramszedő nem éri el a felsővezetéket, nekem illúzióromboló. Ha viszont eléri akkor meg a fémes csúszóhang elég zavaró.
Az állomásokon szinte lehetetlen mozdonyt/vagonokat cserélni a felsővezeték "erdő" miatt.
A pálya takarítása is rémálom.
Amiben gondolkodom: szokott-e olyan lenni, hogy egy állomás 3 vágánya közül csak egyiken fut végig felsővezeték? Mennyire néz ez ki viccesen? Továbbá elképzelhető-e hogy csak az alsó szintet villamosítom? Így ugye előfordul az, hogy a villanymozdony elhagyja a felső vezetékes pályát :) Viszont lehet úgy fotót készíteni, hogy a villanymozdony ott feszít a felsővezeték alatt :)))
Ha ilyen megoldások szóba jöhetnek, akkor sokkal egyszerűbb lenne a részleges kiépítése.
Közben megnéztem a tervrajzon, az már nem is R4, hanem egy R3+R1 7,5, de R4 az azt megelőző elem, utána pedig egyenes következik. Összemértem egy R4-el, két-három mm az eltérés, úgyhogy megpróbálom az általad mellékelt hídba betenni, talán lesz benne annyi mozgástér, esetleg a talpfák végéből leszedek egy picit, hogy ne legyen hasa és bemenjen a helyére. Köszönöm a segítséget, nekem most valahogy kínai testvéreink nem jutottak eszembe!
