Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2011.07.01 0 0 911

Ezzel csak az a baj, hogy nem úri huncutságból él egymás mellett többféle átírási (transzkripciós és transzliterációs) rendszer, hanem azért, mert különféle célokra különféle megoldások felelnek meg a leginkább. Egyébként meg a javaslatodat betűfetisizmusnak tartom: a jó átírás a kiejtésen alapul, csak bizonyos speciális esetekben előnyös az íráskép állandósága a kiejtés állandóságával szemben.

Előzmény: Yogi (907)
Yogi Creative Commons License 2011.07.01 0 0 910

A bolgárt nem ismerem, de a pinjin kimondottan jól használható, mindenesetre sokkal jobb, mint a magyar átírás.

Előzmény: scasc (909)
scasc Creative Commons License 2011.07.01 0 0 909

(De a pinyin is egy katasztrófa)

Előzmény: scasc (908)
scasc Creative Commons License 2011.07.01 0 0 908

Hát, ahogy vesszük, pl. a hivatalos bolgár átírás egy eléggé elbuherált angol-alapú transzliteráció, senkinek sem kívánom...

 

De a szerb esetében tényleg nem értem az átírást (Milosevics) a szerb latinbetűs változata helyett (Milošević).

 

A Jeórjiosz (s nem csak Jorgosz [...Γιώργος, a common abbreviation of Georgios,]) meg stimmelt: http://hvg.hu/cimke/Je%C3%B3rjiosz+Papandreu

 

Előzmény: Yogi (907)
Yogi Creative Commons License 2011.07.01 0 0 907

Az én fixa ideám szerint ha egy nyelvnek van nemzetközileg bevált, ráadásul egyben saját használatú latin betűs átírása, akkor illene azt használni. Remélem, egyszer a mi helyesírási szabályzatunk is eljut ide.

De ez itt off, elnézést.

Legyen Jorgosz.

(A Heraklionnál még zavarosabb nevű Korfu város brit temetőjének őre, Γιωργος Ψαιλας bácsi tavaly megmutatta nekem a saját sírját, arra meg George van írva.)

Előzmény: scasc (906)
scasc Creative Commons License 2011.07.01 0 0 906

Az Iráklio a görög (kb.) ejtés szerinti átírása, ahogy azt a szabályzat előírná (kivév a szóvégi -n). Ugyanúgy "szokatlan" lehet a szemnek, mint amikor Jeorjiosz-t írnak (ugyane szabályzat szerint) a görög megszorítások kapcsán: mindig összerándul a gyomrom, pedig tényleg ez a kortárs ejtés. (Csak hát, én úgy érzem, lehetne attól még Georgios, az angolt sem úgy írjuk, ahogy ma ejtjük, a helyes ejtés a műveltség feladata).

 

A Heraklion (Herakleion helyett) pedig mondható "európai hagyományosnak", ha pongyolázhatok. 

Előzmény: Yogi (905)
Yogi Creative Commons License 2011.07.01 0 0 905

Hol nézed? Tudom, hogy nem szabványos módszer guglin mérni, de hirtelen nincs másra módom, és ott az Iraklio alak messze a legritkább magyar oldalak közt keresve. És bármennyire helytelennek látszik, de a Heraklion vezet toronymagasan. Mellesleg a görögök is ezt használják a leggyakrabban (mármint ha latin betűs átírásról van szó), lásd http://www.heraklion.gr/

Előzmény: rumci (904)
rumci Creative Commons License 2011.07.01 0 0 904

A mindjárt kissé túlzás. A distinkció (mármint hogy ókor vagy jelenkor) teljesen jogos. A mai név Iráklion vagy Iráklio (az újgörög átírási szabályzat példatára az előbbit hozza, de úgy látom, inkább az n lküli alak tűnik általánosnak), az ókori pedig: Hérakleion. A két középső variáns tehát nem jó, a két szélső közül pedig az időbeliség alapján kell választani.

scasc Creative Commons License 2011.06.30 0 0 903

(szerintem, de rumci mindjárt megmondja a tutit).

Előzmény: scasc (902)
scasc Creative Commons License 2011.06.30 0 0 902

Attól függ, hogy a modern, vagy az antik városról van szó.

Előzmény: vrobee (901)
vrobee Creative Commons License 2011.06.29 0 0 901

Sziasztok! Aktuális vitás kérdés:

Iráklio, Iraklió, Heraklion, Hérakleion?

 

Ötleteim vannak, de inkább a tietekre lennék kíváncsi először...

scasc Creative Commons License 2011.06.09 0 0 900

Hát, csak azért fontos, mert az Istambul, így, pont nélküli i-vel és m-mel pont a törökös helyesírása az említett köznyelvi alaknak, amelyik is veláris i-vel mondja (ellenben a sztenderd vegyes hangrendű szóval). -- Csak ezért tartottam nem lényegtelennek.

Előzmény: fautas (899)
fautas Creative Commons License 2011.06.09 0 0 899

İlyen betűt nem könnyű beírni, reméltem, hogy ennyi lazaság még ezen a fórumon is elviselhető, ha nem a lényeget érinti.

Előzmény: scasc (898)
scasc Creative Commons License 2011.06.09 0 0 898

Természetesen! Bár inkább lehetett az a 400x több találat İstanbul mint Istanbul, ha már írott :-)

Előzmény: fautas (897)
fautas Creative Commons License 2011.06.09 0 0 897

De csak kiejtésben, ugye? Török nyelvű szövegekben keresve a Google 400-szor több Istanbult talál, mint Istambult.

Előzmény: scasc (896)
scasc Creative Commons License 2011.06.07 0 0 896

...és a török köznyelvi forma is m-ezik.

Előzmény: scasc (895)
scasc Creative Commons License 2011.06.07 0 0 895

Hoppá, ex angol Wiki:

 

Etymologically, the name "İstanbul" (Turkish pronunciation: [isˈtanbuɫ], colloquially [ɯsˈtambuɫ]) derives from the Medieval Greek phrase "εἰς τὴν Πόλιν" [is tim ˈbolin] or, in the Aegean dialect, "εἰς τὰν Πόλιν" [is tam ˈbolin] (Modern Greek "στην Πόλη" [stim ˈboli]), which means "in the city" or "to the city".

 

Ami az idézetben érdekes, hogy etimológiailag, azaz a görög eredetiben az *ejtés* (nem az írás: az nü-t tartalmaz), m-mel hangzik!

Előzmény: scasc (894)
scasc Creative Commons License 2011.06.07 0 0 894

Sima hasonulás?

Előzmény: fautas (893)
fautas Creative Commons License 2011.06.06 0 0 893

A kérdés feltevése óta utánanéztem, cirillbetűs írású nyelvekben m-et, latinbetűsekben n-t használnak, de kevés kivétel mindkét oldalon előfordul.

Előzmény: fautas (892)
fautas Creative Commons License 2011.06.06 0 0 892

Isztambul n-je mikor "magyarosodott" m-re? És miért?
Hiba-e, ha valaki n-nel írja? (Itt is előfordult már a 492-ben.)

Kvász Ivor Creative Commons License 2011.03.15 0 0 891

Pedig nem kell sokat kutatni utána, elég megnyitni a Wikipédiát: "Le nom d’Ixelles provient du nom du hameau d’Elsele, « la demeure aux aulnes » (de else : « aulne » et sele : « demeure » ou « château »), d’après le nombre d’aulnes qu’on y retrouvait parmi les prairies, près des étangs ; ce nom est devenu Elsen et ensuite Elsene en néerlandais, Ixel et ensuite Ixelles en français." Legalábbis az Histoire des environs de Bruxelles ou description historique des localités qui formaient autrefois l’ammannie de cette ville (Tome troisième, Alphonse Guillaume G. Wauters. C. Vanderauwera, Bruxelles, 1855) szerint...

Előzmény: DAttis (890)
DAttis Creative Commons License 2011.03.11 0 0 890

:))

 

Jut eszembe ha már belga és városok neve (sok köze nem lesz magyar nyelvez ugyan)

 

Mai napig nem fejttettem meg (kutattam utána) a városrész kerület ahol sokáig laktam brüsszeli kétnyelvűség kapcsán franciául Ixelles ugyanez flamandul Elsene. Még csak az elnevezés közös gyökerére se leltem a két szóban. Mert a szomszédos kerület Uccle (fr) Ukkel(nl) legalább kiolvasható

Vagy ugyanígy A Forest és Vorst nevű városrészekkel ami nyilván utal erdő féleségre ami ott elő is fordul.

Előzmény: rumci (871)
Ramius Creative Commons License 2011.02.19 0 0 889

Hát, azért a Sógorokat semmilyen keretek közt sem tekinteném nyelvi etalonnak... :-))

 

Előzmény: scasc (880)
Unerwünschter Gast Creative Commons License 2011.02.09 0 0 888

Megnéztem más térképen is (freitag & berndt), ez a német gyakorlat:

Frankfurt (magában, csak apró betűvel, zárójelben szerepel az Oder szó viszonyítás nélkül)

Frankfurt am Main

 

Megnéztem Frankfurt am Main városának honlapját. A frankfurt.de doménnév az ővék, de ha megnyitok bármifajata hivatalos iratot pdf-ben, ott mindenütt Frankfurt am Main szerepel. Címben, fejlécben, aláírásban. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a város hivatalos neve "Frankfurt am Main".

Előzmény: Kis Ádám (827)
nyelvmodi-6 Creative Commons License 2011.01.19 0 0 887

Akitlosz!

 

Moderációval kapcsolatos kommunikáció helye:Megkérdeztük a filoszmodit, de mindenekelőtt olvasd el alaposan és értelmezd: Modus Moderandi.

nyelvmodi-6 Creative Commons License 2011.01.18 0 0 885

Akitlosz!

 

Harmadszor már nem figyelmeztetés lesz.

 

Ha a hozzászólás-számodat akarod növelni, arra ott a Törzsasztal. Ha valamit nem tudsz biztosan, akkor ... az a véleményem, hogy ... bevezetéssel, de leginkább sehogy. Inkább kérdezd meg!

 

Ez egy nyelvtudományi topikcsoport és nem nyelvi trécselde.

marky76 Creative Commons License 2010.12.19 0 0 882

Oderafrankfurti lakosként: Kleist írhatta akár ck-val is, a történelem során százféleképpen írták, pl. v-vel a városalapító okiratban. A www.viadrina.de nyitóoldalon kivehető, hogy a "Frankfurt an der Oder" írásmód az NDK-ban hivatalosan nem létezett. 1990-ben, az NDK végnapjaiban a város határát jelző közlekedési táblán "Frankfurt (O)" állt. Sokszor látni Frankfurt/Oder ill. Frankfurt/O vagy Frankfurt (O.) helytelen alakokat is (pl. a berlini autópalyagyűrű tábláin).

A reptér neve tipikus bürokráciai vagy marketinges szörnyszülött, miután közigazgatásilag Pohlitz településhez tartozik, de ezen falut a régión kívül senki sem ismeri. A helyi lakosság egyébként "Flugplatz Pohlitz"-ként emlegeti. A Flugplatz kifejezés terminálépület nélküli repteret jelent.

A helyi lakosság+sajtó nem szórakozik az (Oder)-ral, mindenki tudja, hogy melyik Frankfurtról van szó, csak hivatalos megnevezésekben, távirati irodáktól átvett szövegekben, stb. van (Oder). Szintúgy senki nem kérdez vissza keleten, ha azt mondom, hogy frankfurti vagyok, hogy melyikből (mondjuk a 2 Frankfurtnak jól megkülönböztethető tájszólása van).

Azonos nevű településekből egyébként egy csomó van, tipikus példa: Neustadt. A postát az ilyesmi nem érdekli, ők irányítószámmal dolgoznak. A vasúttársaság pedig úgy oldotta meg a problémát, hogy egy perjel mögé odaírja a földrajzi térség nevét, de erre a két Frankfurtnál nincsen szükség.

Előzmény: Kvász Ivor (846)
Ramius Creative Commons License 2010.12.16 0 0 881

Bakker, ez milyen jó, ezen én még sosem gondolkodtam el így, hiszen nekem teljesen kézenfekvő volt, mivel a várost a víz felől megközelítve-megismerve a Wien régen ismert volt, amikor először hallottam a színházról.. :-))

 

Előzmény: fautas (877)
scasc Creative Commons License 2010.08.27 0 0 880
Megjegyzendő, hogy "egzotikusabb" német (értsd németországi) neveket még Ausztriában is helytelenül ejtenek. pl. hallottam már [tujßpurk]-ot, de ugyanígy, főleg személyneveknél az -ow végű porosz nevek helyes [-o:] ejtése helyett itt délen a helytelen [-off] dívik, nyilván a szláv -ow, -ov végződésű nevek hatására.
Előzmény: Törölt nick (878)
rumci Creative Commons License 2010.08.27 0 0 879
A vicc az, hogy az OH. határozottan a hagyományos magyar kiejtés mellett foglal állást mind a közszavak, mind a tulajdonnevek kérdésében. Mi úgy ítéltük meg, hogy Duisburg esetében ilyen nincs, ebben az esetben tehát nem fabrikálhatunk egy hagyományosnak látszó magyar kiejtést, hanem a német kiejtést közelítjük. Nem gondolom persze, hogy ne terjedhetne el a dujzburg kiejtés, ebben az esetben majd igazítjuk az OH.-t.
Azért az OH.-nak nem véletlenül Helyesírás a címe, és nem Helyesejtés; tehát a nem helyesírási kérdésekben az OH. pusztán tájékoztat, esetleg tanácsot ad, semmiféle előíró jelleget nem célszerű az állásfoglalásainknak tulajdonítani.
Előzmény: Törölt nick (878)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!