Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
Gézoo, stabil egyenfesz kis kapacitással: vagy leutánzol egy régebbi PC kapcsolóüzemű, szabályozott tápegységet, ami ugye elég szapora frekvenciájú és jó hatásfokú. A legtöbbjüket TL 494 vezérli. Vagy megfelelő számú akksit kötsz sorba, s ezt a telepet töltöd akár impulzussal is. Persze ezzel párhuzamba kell kötni valamekkora stiró kondit, hogy a tranzienseket simítsa.
Nem, sajnos nem mikrohullámon végeztem. Valószínűleg egyszerűbb lenne a dolgom. Mint már említettem volt, egyszerű gépész mérnök vagyok, abból is a legrosszabb (járműves). Kora gyermekkorom óta hobbi szinten foglalkozom elektronikával, vezérlésekkel stb.
Más:
A fetek átlagos kapcsolási időtartama kb. 50 nsec, így nezéz lehet 20 nsec környékén vezérelni.
A kollektor gyakorlatilag rövidzárat képvisel az elsődleges tápra, ezért a feszültséget nem nagyon lehet ideális értéken tartani arra a kis időre. Ez szerintem nagymértékben befolyásolja a töltési frekvenciát is. Bár gondolom nem mondok újdonságot.
Erről a gyakorlat fog dönteni.
Ezek szerint cseréljem ki sürgűsen az 1MHz-es optóimat! Bár nem csak a frekvencia számít a töltésnél, lehet hogy meg lehet oldani alacsonyabb frekin is, egy okos feszültség visszacsatolással.
A kondi forrással szerintem ua. mint minden másnál: nagyon jót csak nyagyon drágán.
Ha az elméletem beigazolódik a kísérlet alatt, akkor egy PIC vezérlőt fogok összedobni, ami figyeli a kollektor töltöttségét, és a kimeneti teljesítményt, ezek alapján fogja számolni a frekvenciákat és az időzítéseket.
Ha nem impulzus üzemben vezéreled, akkor hogyan? (analóg, BCD...)
Jóóóó! Rendben, nem teljesen rébusz, különben nem keltette volna fel az érdeklődésemet.
Mint hangsúlyoztam, előbb kísérletezgetnem kell!
Gondolom Neked már tiszta a kép, hogy milyen frekvenciájú jellel lehet feltölteni egy kollektort úgy hogy minimális áramot vegyen fel az elsődleges tápforrásról, és a lehető legtöbb EM tárolódjon benne, valamint hogy hány impulzus alatt töltődik fel a kollektor. Ez a kulcskérdés nálam először. Hogy utána a kollektort milyen időtartam alatt lehet kisütni a fogyasztón, ez mekkora teljesítmént ad, ésatöbbiésatöbbi, az már inkább számolható. Igy igaz, ez két egymától függetlenül beállítható "rezgőkör"
Nekem ezt még ki kell kísérletezgetnem, mert nem hiszem, hogy az EM leghatékonyabb begyűjtéséhez jók lennének a zárt hurkú rendszerek képletei. Bár ha Te kiszámoltad, akkor valószínűleg ebben tévedek.
A hozzászólásod második felére lehangoló a válaszom, a nagy teljesítményű FETek méregdrágák, és nem is akadnak minden utcasarkon. Sajnos.
Nos, az elmélettel lehet nem vagyok teljesen tisztában. (sőt ezek szerint több mint valószinű)
Egyébként köszönöm aggódásodat, még élek!
Egypár alkatrészt még nem hoztak meg, ezért a fetes főpróba még várat magára.
Nagyon rébuszokban beszélsz, tulajdonképpen nem igazám értem, hogy mire akarsz ilyen meggyőzően figyelmeztetni. Ha nem mondhatod el, hát ne tedd, azért négyszemközt szívesen beszélgetnék veled!
Háááát, igen! Nekünk is egy kapacitás folyamatos töltése tűnt a legjárhatóbb útnak, bár a megvalósítása még nem realizálódott. Először át kell építenünk FET -re a kapcsolást, hogy tudjuk növelni a frekvenciát.
A rezonancia teljesen természetes, tekintve hogy egy rezgőkör, és valóban hatalmas energiák szabadulhatnak el. Az IGBT miatt eddig a frekvenciáig nem jutottunk el, már kiszámoltam, hogy hol kellene mennie ehhez. Egy eltolt rezgőkört kell ügyesen kialakítani a kicsatolásban, és elvileg nem lehet nagyobb gond. Persze elméletileg az egész nem működhetne, úgyhogy az elméleteket el is lehet szépen felejteni.
Mi még csak a vezérlést kísérletezgetjük, mert sok kis apró részlet van amelyek nagyban befolyásolják a hatásfokot. A különböző ciklusok egymáshoz viszonyított ideje, ciklushosszok, és ciklusszámok, késleltetések, ésatöbbi.
A tényleges megvalósítás nagyon sokféle lehet, ezért nem is lenne célszerű konkrétabb egyeztetés. Meg vannak az elképzeléseim, és talán lesz amit Mi tudunk előnyösebben megoldani, lesz amit Ti. Ez így van rendjén. Bár Ti hatalmas lépéselőnyben vagytok (időben), de azt hiszem, hogy Én sohasem kockáztatnám a puszta létemet egy ilyen kütyü legalizálásával. Legfeljebb csak a baráti, rokoni körre gondolok úgy dugiban. Sok "feltaláló" tűnt már el a sötét oldalon a találmányával együtt.
Az elvi dolgokban persze minden segítség jól jön, ha nagyon megakadunk, privátban kereslek!
Az előző hozzászóláshoz: Azért lett az IGBT, mert azt tudtam hirtelen szerezni ingyen vagy két marékkal. Ennél valóban meg kell várni, míg a töltés kiegyenlítődés teljesen végbemegy, + még némi késleltetés is kell. Ez rontja a hatásfokot, mert csökkenteni kell a frekvenciát. Nem is állítottam, hogy a végleges megoldás.
A kisütési görbe miatt a legnagyobb gond, hogy a kimeneti feszültség és áram állandóan (periodikusan) változik, ráadásul nem tudom hogy nézted-e a jelalakot, hát nem igazán közelít a szinuszoshoz. Pontosan ezen agyalunk most egy barátommal, hogy ezzel a jellel mit lehetne kezdeni. Ha csak fűteni akarsz, tökéletesen megfelel, mert a fűtőszálnak édesmindegy, hogy milyen alakú jel megy rá. De 230V 50Hz szinuszról megy az összes hálózati berendezés, és akkor már csak-csak erről a kütyüről kellene meghajtani őket.
Még kísérleteket kell végeznem, hogy hány munkafázis után legyen a töltési fázis. Nem feltétlenül ideális a magas szám. Ehhez azonban át kell rendesen alakítanom a vezérlőt. Ezen felül is sok kérdés merült fel bennem, miután áttanulmányoztam a hasonló elmélet szerint működő szabadalmakat. A legtöbb ilyen agy akkumulátort tölt, de itt csak egy munkafázis van, ezért ezeknek a hatásfoka szerintem gyengusz. Ráadásul a feszültségek is adottak: 12/24 V, ami nagyon alacsony. (Alacsony feszültségnek a négyzete is alacsony)
Minél többet foglalkozom a küttyel, annál érdekesebb. Egyfolytában az az érzésem, hogy bediliztem!
Igaz, a triakalapú kapcsolóeszközök, az IGBT-k a tartóáramaik miatt gondot okozhatnak,de ha megvárjuk a teljes áttöltődést akkor elöbb-utóbb kikapcsolódnak.
Összességében örülök, hogy a duma helyett a tettek mezejére léptél...
Véletlenül akadtam erre a topikra, és a tartalmát elolvasva megragadott az ötlet.
Bár szerény személyem csak egy közönséges gépészmérnök, némi elektronikai vénával megáldva, de a sok vitatkozásba való bekapcsolódás helyett inkább megépítettem egy egyszerű mechanikus (relés) elkós tesztpéldányt. A dolog kecsegtetőnek bizonyult, ezért további kísérletezgetések után van egy működő példányom. Bár sok IGBT-t füstöltem el, de azt hiszem, megérte.
Tapasztalatok: minél nagyobb feszültségekkel dolgozunk, annál jobb a hatásfok, ezért a delta U feszültséget a lehető legmagasabbra kell emelni. Valóban nagyon fontos a jó minőségű kondenzátor (szivárgás kisebb legyen 1%-nál) Nehéz ilyet találni, én egy elektronikai szaküzlet összes raktáron lévő elkóját kipróbáltam és csak 4 darabot találtam megfelelőnek a kb: 200-ból. Ha nagy a szivárgás, akkor a belső veszteségek hamar meghaladhatják a nyereséget.
A kicsatolás módján kell még finomítanom, és akár színuszos 220V váltót lehet előállítani.
Az ellenütemű vezérlésnél ügyelni kell a kellő késleltetések beállítására.
Az elv valóban roppant egyszerű ezért inkább mindenki próbálja ki, és csak azután szidja a másikat!
Mi az hogy nem feltétlenül? Igen vagy nem? "ha megállítok egy forgó kereket, vagy elkapok egy repülő labdát, akkor szerinted megsérül a perdület/impulzusmegmaradás?"
