Keresés

Részletes keresés

Steve the Great Creative Commons License 2003.03.11 0 0 281
Hm... nagyjából passz. Midenesetre ismét felvetettem a kérdéskört a lev.listán, hátha kisül valami.
Előzmény: Cofe (280)
Cofe Creative Commons License 2003.03.11 0 0 280
A "falumról" is készült egy nagyon részletes, rengeteg levéltári adatra hivatkozó településtörténeti könyv. Abban három összeírást találtam. Az első kettőben (1715-ben és 1720-ban készültek) még nem szerepel az ősöm, vagy azonos nevű személy, pedig ezekben nem csak a telkes jobbágyok, de a háznélküliek is fel vannak sorolva. Az 1768-as úrbéri összeírásnál már megtaláltam a nevét, (az irat szerint ő volt a falu törvénybírája)de a származási helyére vonatkozó utalásnak nincs nyoma. Nem tudom jellemző volt e a hódoltság utáni időkben, hogy a szervezett betelepítésekről, vagy egyedi betelepülésekről valami irat készült, és ha igen, akkor ezek hol kutathatók? Milyen elnevezésű iratokat keressek? Ez egy igéretes út?
Előzmény: Steve the Great (277)
Pernyetipró Creative Commons License 2003.03.10 0 0 279
Igen. Ez lehet. Egy utánanézést mindenképen megér. Csak arra kell vigyázni, nehogy az eredményre kivetítsd a kutatási vágyaidat.
Én is elértem egy időpontra. Nálam az utolsó pont egy 1692-es házasság. De ott van a szülők neve: István és Erzsébet. A korábbi iratokban különböző alakban, hol magyarul, hol németül, de mindíg ugyan azta foglalkozást jelentve szerepel ez a család, bár nem nemesek. Tudom pl.: hogy az 1500-as években egy időben a falu bírája ebből a csládból került ki. Nem biztos, hogy az ősöm, de az én családom.
Persze van olyan család is az ősfán, amelyik ismeretlen helyről költözött be. Róluk értelem szerűen nincsenek ilyen adatok.
Előzmény: Steve the Great (277)
Steve the Great Creative Commons License 2003.03.10 0 0 278
Ehh... elnézést a szörnyű stílusért, kicsit kapkodtam
Előzmény: Steve the Great (277)
Steve the Great Creative Commons License 2003.03.10 0 0 277
Most, hogy egy kicsit végiggondoltam ezt az összeírás dolgot, ha szerencséd van, talán találhatsz továbbvivő nyomot. Én is nézegettem ilyen összeírásokat az egyik településtörténeti évkönyvben (a Jászságról van konkrétan szó), a Rákóczi-szabadsáharc utáni időktől kezdődően.
Namost azokban feltüntették az újonan betelepülő családok származási helyét is. Így ha ez a gyakorlat általánosnak mondható, és ha sikerül az ősöd betelepülését "elkaponod" és ilyen formán igazolnod, akkor találhatsz tovavivő nyomot.
Előzmény: Cofe (275)
Cofe Creative Commons License 2003.03.10 0 0 276
Kedves Pernyetipró,

Az ősöm neve először a születési anyakönyvben jelent meg emikor az első itt született gyermekét megkeresztelték. Gyermeke született ezután még több mint tíz, persze csak kevesen élték meg a felnőtt kort. A felesége halála regisztrálva van a halotti anyakönyvben, de az nincs, hogy hová való.Az anyakönyvekben található valamennyi vele azonos nevű személy egyértelműen ennek az ősömnek a gyermeke, unokája stb. Hozzá hasonló korút nem találok. Én ebből arra következtettem, hogy csak a feleségével, és nem az esetleges testvéreivel, vagy azonos nevű rokonaival települt a faluba. Egyelőre eddig jutottam és sajnos itt egy helyben toporgok.

Előzmény: Pernyetipró (272)
Cofe Creative Commons License 2003.03.10 0 0 275
Kedves Steve(the Great),

Köszönöm a tippeket, megpróbálok ezeken a vonalakon továbbmenni. A falura vonatkozó úrbéri összeírásban megtaláltam az ősöm nevét, valamint azt is, hogy hány hold szántója, mekkora telke, kaszálója stb. volt. Sajnos arra nem találtam utalást, hogy honnan jöttek.

Üdv: Cofe

Előzmény: Steve the Great (271)
Steve the Great Creative Commons License 2003.03.10 0 0 274
Igen, főleg az a baj, hogy egy kaplap alá veszi az összes családtagot, így a rokonság összegyűjtése nem túl perspektivikus.
Egyébként engem is érdekelne, van-e a "közszármazékok" számára valamilyen hasznos forrás az anyakönyveken kívül. (Hiába na, a nemesi származás mindig jól jött ;-) )
Előzmény: Lájszló (273)
Lájszló Creative Commons License 2003.03.10 0 0 273
Én sem vagyok profi, de adóösszeírást már láttam a XVIII. századból (igaz, csak egyetlen községből).
Túl sokat ne reméljetek tőle. Valóban maximum arra lehet jó, hogy élt-e olyan nevű család akkoriban az adott településen. Persze ritka családnevűeknél ez elég jó garanciát jelent.
Meg ha megvan minden évre, akkor lehet belőle saccolgatni, hogy mikor kerülhetett a család a faluba. De persze ez nem garancia, mert ha nem önállóan laktak, hanem valakinél, akkor az egész családból pusztán 1-2 szám marad a papiron...
Amúgy a családra vonatkozóan a családfő nevén kívül csak annyi van benne, hogy hány gyerekkorú ill. felnőttkorú eltartottja van. A többi bejegyzéssel semmire sem lehet jutni családfakutatás sempontjából (pl. van 2 db. 3 évesnél öregebb lova...). Hiába no, a családtagok nem adóznak, csak a jószág. Az anyagi helyzetből persze esetleg ki lehet zárni gyanúsan gazdag vagy szegény családokat, de ez elég vékonyka vonal...
Előzmény: Steve the Great (271)
Pernyetipró Creative Commons License 2003.03.09 0 0 272
Az egyáltalán nem biztos, hogy ősöd nem oda való volt, csak azért, mert nem találtad meg az esküvőjét.Elég, ha az asszony máshol lakott, és ott volt az esküvő. Megvan az asszony halála? Néha, nagyon ritkán beírták, hogy hova való volt.
A másik. Mikor jelenik meg az ősöd neve először az anyakönyvekben? Van-e a halotti anyakönyvekben az ősöd nevével meghaló idős, az anyakönyvezés idején.
Ősöd további eredetének kikutatása innentől ingoványos. A különböző összeírások csak azt bizonyíthatják, hogy éltek ilyen nevű családok a településen. Azt nem fogják, hogy közülük melyik a rokonod. Ettől fogva mindent csak valószinűsíthetsz.
Előzmény: Cofe (270)
Steve the Great Creative Commons License 2003.03.09 0 0 271
Először is szögezzük le: nem vagyok sem profi sem gyakorlott családfakutató. ;-) Azonban a RadixIndex lev.listáján felmerült (többek között általam is) nagyjából ugyanez a kérdés, így hát megosztom veled a válasz idevágó részét:

"Már korábban is kérdezte valaki, hogy mit lehet tenni, ha eljutottunk az anyakönyvekben megtalálható legkorábbi dátumig. Nekem lenne egy ötletem: az adóösszeírások. A MOL honlapján olvasható tájékoztatóban rengeteg összeírás
felsorolnak, pl.:

Dicalis (adó) összeírások (Conscriptiones portarum) 1530-1707. évek (Jelzet: E 158) (Filmtári helye: 1627-1686. dobozok)

Regesta decimarum (egyházi tized/dézsma összeírások) XVI-XVIII. század
(Jelzet: E 159) (Filmtári helye: 9537-9935. dobozok)

Úrbéri összeírások 1785/1786-as évek (csak Erdélyre vonatkoznak) (Jelzete: F 51) (Filmtári helye: 24995-25023. dobozok)

Urbaria et conscriptiones - U et C (urbáriumok, szerződések, úrbéri összeírások) XV-XIX. század (Jelzete: E 156), cédulamutató a nagykutatóban
(Filmtári helye: 2201-2577a., 31537-31538. dobozok) (...)"

Namost az a kérdés, hogy mennyiben használhatók ezek a rokoni kötelékek megállapításra (van egy sejtésem, hogy elég kevéssé), de talán kiindulópontnak, ötletnyerésnek nem haszontalan. Ugyanakkor valóban nyilatkoznia kellene erről egy prfi családfakutatónak is :-)))

Előzmény: Cofe (270)
Cofe Creative Commons License 2003.03.07 0 0 270
Tisztelt profi és gyakorlott családfakutatók,

Évek óta változó intenzitással kutatom családom eredetét. A szálak egy Fejér megyében levő faluba nyúlnak vissza, ahol az anyakönyvezés 1720-ban kezdődött. Az adatokat a családi iratokból, rokonok elbeszéléseiből és a MOL-ban mikrofilmeken hozzáférhető anyakönyvekből szereztem. Az 1700-as évek elején elakadtam. A halotti anyakönyvből megtudtam, hogy az első ismert ősöm 1789-ben (78 éves korában) halt meg. A gyermekeik már itt lettek anyakönyvezve. Mivel a házassági anyakönyben nem találom a nevét, születésekor pedig itt még nem anyakönyveztek, úgy gondolom, hogy mint házasok települhettek be a faluba. Az 1730-as évek végén, 1740-es évek elején az anyakönyvekben sok, eddig nem szerepelt új név bukkan fel, lehet, hogy ebben az időben szervezett betelepítés volt. Ősöm nem volt nemes ember, így azután tanácstalan vagyok hogyan is lépjek tovább.

Segítségeteket, ötleteiteket előre is köszönöm.

fönök Creative Commons License 2003.02.28 0 0 269
Sziasztok!
Ez engem is érdekel!
Köszönöm.
Előzmény: virage (268)
virage Creative Commons License 2003.02.28 0 0 268
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni, hogy van-e köztetek olyan, akinek ősei Fejér megyéből, azon belül is inkább Sárbogárd környékéről származnak? Ha igen, akkor örülnék, ha felvennétek velem a kapcsolatot.
Még lenne egy kérdésem is, mégpedig, hogy szerintetek milyen iratanyagban lehetne adatokat találni egyik ősömről, akiről annyit tudok, hogy a Bach-korszakban került Fejér megyébe? Előre is köszi
Tova Szilárd Creative Commons License 2003.02.25 0 0 267
A freemail levelező-démona adta a hibát.

Elképzelhető, hogy a postafiók megtelt, túllépte a felhasználó számára engedélyezett legnagyobb méretet.

Előzmény: LeifEriksson (266)
LeifEriksson Creative Commons License 2003.02.25 0 0 266
Mindössze annyit jelent, hogy a mail-program nem tudta továbbítani a levelet...
Ezért is nem érkezhettek meg a leveleid a címzettekhez.
Ha sok különböző email-címre sem tud küldeni, akkor talán lehet, hogy a "hiba az ön készülékében van", mármint a mail-progiban. Melyiket használod?
Esetleg próbálj meg regisztrálni valahol egy új email-címet, és arról próbálkozni.

Van itt az indexnek is mailje:

http://mail.index.hu

vagy:

http://www.freemail.hu

vagy:

http://mail.yahoo.com

vagy:

http://www.hotmail.com

és még sokan mások.... :-)))

talán így sikerrel jársz majd..

üdv
Leif

Előzmény: József1925 (265)
József1925 Creative Commons License 2003.02.25 0 0 265
Tisztelt Kutatótársaim !
Ezen az úton kérem mindenki elnézését, ha levelére nem kapta meg a válaszomat. Kezdő vagyok az internetezésben, és minden elküldött levelemre kapok egy ilyen angol szöveget,amit környezetemben senki se tud magyarra fordítani. Kérem, aki tud, segítsen.
Hi. Tsis is the qmail-send program at freemail.hu. I'm afraid I wasn't able to deliver your message to the following addresses. This is a permanent error, I've given up. Sorry it didn't work out.
Köszönöm: Szatványi József
egonka Creative Commons License 2003.02.25 0 0 264
valóban van .pdf-be nyomtatási lehetőség, bár nem túl elegáns; van egy másik út is egy free proramon keresztül http://site3.pdf995.com/download.html
Előzmény: Steve the Great (263)
Steve the Great Creative Commons License 2003.02.24 0 0 263
Hát mér' nem azzal kezded, hogy html kell? :-)(ööö..., jól értem, hogy html kell?)
Egyrészt a FTM-nek eleve kell (?) legyen ilyen szolgáltatása
Másrészt számos további megoldást hoztak létre, főleg azon az alapon, hogy GEDCOM-file-t minden ilyen családfakarbantartó programnak illik tudnia csinálnia. Na, erre a .ged -> .html koverzióra aztán sok szoftver létezik:
Én pl. ezzel küzködök mostanság (ehhez mondjuk saját tárhelyet kell regisztrálni, de szvsz. elég pofás a végeredmény)
Itt még találhatsz számos ilyen okosságot.
Előzmény: egonka (262)
egonka Creative Commons License 2003.02.24 0 0 262
nem lenne probléma, ha .htm-be lehetne konvertálni, így viszont nem nehézkes út ez a dokumentáláshoz (a .pdf persze sokat segítene) ?
Előzmény: Steve the Great (261)
Steve the Great Creative Commons License 2003.02.24 0 0 261
Khm... mértekérdések=méretkérdések

Ja, és ha nem tudsz rögtön pdf-be nymtatni (pl. Acrobat híján), a GhostScript nevezetű free programmal lehet ps-ből pdf-et gyártani

Előzmény: Steve the Great (260)
Steve the Great Creative Commons License 2003.02.24 0 0 260
Szvsz. tényleges képformátumba (pl. jpg) nincs sok értelme konvertálni (pl. mértekérdések), meg (bár nem tudom, mekkora a családfád) az alapvetően "oldalcentrikus" nyomtatás miatt nem is biztos, hogy értelmezhető eredményt kapsz.

Amit érdemes lehet megcsinálni, hogy egy PostScript nyomtatóval kinyomtatod (jó pl. a Linotronic 500, rajta van a Windows telepítőCD-n is), és pl. pdf-be konvertálod.

Előzmény: egonka (259)
egonka Creative Commons License 2003.02.24 0 0 259
file-ba lehet nyomtatni, ez igaz, de hogyan tovább, mi tudja azt grafikus file formátumra konvertálni ?
Előzmény: Steve the Great (258)
Steve the Great Creative Commons License 2003.02.24 0 0 258
Ez csak egy tipp, mert a FTM-hez nem volt szerencsém, de ha más nincs, a file-ba nyomtatás általában működni szokott. (vagy a FTM keretein belül - pl. a PAF-ban van ilyen opció -, vagy a nyomtatásvezérlés szintjén)
Előzmény: egonka (256)
erg Creative Commons License 2003.02.24 0 0 257
Üdvözlet!
Segítségre lenne szükségem, vagy néhány jótanácsra :) ... a problémám a következő: apai nagyapai ágon az őseim német származású harc-i lakosok voltak.A levéltárban viszont csak 1868-tól találhatók meg az anyakönyvek,-a halotti a.k.-ből visszatudtam számolni 1816-ig, de ez édeskevés, hiszen azt is tudni szeretném, hogy honnan telepítették őket Harc-ra.
Kérdésem a következő: milyen irányba lehetne még továbblépni? (ha erre egyáltalán van mód) illetve kerub által felsorolt irodalom(német bevánd.-ról) közül melyik hozzáférhető / és hol? ( Széchényi Könyvtár, vagy levéltár, stb?)... ezeket forgatta már valaki?... tapasztalat?
előre is köszönöm :)
egonka Creative Commons License 2003.02.23 0 0 256
ki tudja, hogy miként lehet a Family Tree Maker családfa-ábráját exportálni (pl. jpg file-ba) ?
kerub Creative Commons License 2003.02.23 0 0 255
LVT nick neven van itt egy nyelvész, történész polihisztor szláv konkrétan szovák témákban jelentős ismeretanyaggal.
A Szlovák témájú és a nyelvészeti témáju topikok valamelyikében rálelsz.
Biztosan tud valami eligazítást adni.

Előzmény: Lájszló (254)
Lájszló Creative Commons License 2003.02.23 0 0 254
A szlovák betelepítésekről nincs valami hasonló dokumentáció?
Előzmény: kerub (253)
kerub Creative Commons License 2003.02.23 0 0 253
Érdekel ez mást is!!

NÉMET SZÁRMAZÁSÚ CSALÁDOK KUTATÁSA

A XVIII. századi német telepítések (főleg Baranyába, Tolnába, Bakonyba, Bácskába és a Bánátba) iránt érdeklődő kutató szerencsés helyzetben van, ha az illető telepesek 1781 és 1790 közt kerültek Magyarország déli részeire a kamarai telepítés következtében. Több munka jelent meg a németek betelepítéséről.

Betelepítéssel foglalkozó szakirodalom

Franz Wilhelm-Josef Kallbrunner: Quellen zur deutschen Siedlungsgeschichte in Südosteuropa. München, 1936.

Anton Tafferner: Quellenbuch zur donauschwäbischen Geschichte Bd. 1. 1974., Bd. 2, 1977., Bd. 3. 1978., Bd. 4. 1982., Bd. 1-4 Stuttgart, Bd. 5. München, 1995.

Werner Hacker több könyve szintén a németek ki-, illetve betelepítésével foglalkozik. Kötetenként részletes telepeslistákat közöl:

Werner Hacker: Auswanderer vom Oberen Neckar nach Südosteuropa im XVIII Jahrhundert. München, 1970.

Werner Hacker: Auswanderungen aus dem früheren Hochstift Speyer nach Südosteuropa und Übersee im XVIII Jahrhundert. Eine Dokumentation in Regestenform nach Unterlagen des Badischen Generallandesarchivs Karlsruhe. Kaiserslautern, 1969.

Werner Hacker: Auswanderungen aus dem Südostlichen Schwarzwald zwischen Hochrhein, Baar und Kinzig insbesondere nach Südosteuropa im XVII. und XVIII. Jahrhundert. München, 1975.

Werner Hacker: Auswanderungen aus Oberschwaben im XVII. und XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1977.

Werner Hacker: Auswanderungen aus Baden und dem Breisgau, Obere und mittlere rechtsseitige Oberrheinlande im XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1980.

Werner Hacker: Kurpfälzische Auswanderer von Unteren Neckar, Rechtsrheinische Gebiete der Kurpfalz. Suttgart-Aalen, 1983.

Werner Hacker: Auswanderungern aus Rheinpfalz und Saarland im 18. Jahrhundert. Stuttgart, 1987.

Regényi Isabella und Scherer Anton: Donauschwäbisches Ortsnamenbuch Herausgegeben von Arbeitkreis donauschwäbischer Familienforscher (Akd FF) Darmstadt, 1980. (Az ún. dunamenti sváb települések helységnévtára)

Hengl Ferdinand: Deutschen Kolonisten im Komitat Baranya (Ungarn) 1688-1752 I-III. Band. Darmstadt 1983, Schriesheim 1985.

Eimann Johann: Der deutsche Kolonist oder die deutsche Ansiedlung 1783 bis 1787 besonders im Königreich Ungarn in dem Batscher Komitat. München, 1965.

Friedrich Lotz: Die frühtheresianische Kolonisation des Banats (1740 bis 1762). München, 1966.

Stefan Stader: Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten. Teil I A-D. Sindelfingen, 1997. (Közel 9500 családfőt sorol fel a szerző. Sokszor megadja a személyek születési, házassági és halálozási helyét és idejét, a feleség nevét és a kivándorlási, illetve bevándorlási helyet.)

Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hessenből Tolna-Baranya-Somogyba a 18. sz. első felében. Győr, 1939.

Roger Schilling: Deutsche Ansiedlung im Komitat Neutra unter Josef II. DUHBl. III. évf. 1. sz.

Roger Schilling: Ansiedlung der Deutschen in Rumpfungarn. (Das Deutschentum in Rumpfungarn). Német betelepítések a Csonka-Magyarországon. - Németek a csonka Magyarországon. Budapest, 1928.

A Wilhelm-Kallbrunner-féle kiadvány telepes-névsorokat közöl; kitűnő regisztere betűrendben sorolja fel a telepeseket, úgy, hogy a könyv megadja a megfelelő lapszámot és azon belül a névsorbeli sorszámot. Amennyiben olyan listán szerepel a telepes neve, amely nem a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban, hanem a Magyar Országos Levéltárban található, akkor megtalálhatjuk azt a Magyar Kancelláriai Levéltárban, az Acta Generalia állagában (jelzete: A 39) - a Filmtárban csak a mutatói találhatók: 17217-17414., 17674-17873. dobozok. Szintén a Filmtárban található a bánáti német telepesek listája 1743-ból (Filmtári helye: W 635/7, eredetije: Finanz- und Hofkammerarchiv - Wien, 64 Banater Akten. Kolonisten-Verzeichnisse).

A német leszármazottak után kutatók segítségére válhat az USA-ban kiadott Edward Relmer Brandt-féle kézikönyv: Contents and addresses of Hungarian Archives with supplementary material for research on German ancestors from Hungary. Second, annotated edition. Minneapolis, USA, 1993. (Magyar Levéltárak címei, valamint a Magyarországról származó német ősök kutatására szolgáló segédanyag.)

Források a német származású családokról

Ha nem 1781 és 1790 közti telepítések során került ide az illető telepes, akkor csaknem bizonyos, hogy a megfelelő telepeslista Bécsben keresendő.

Akkor sem szerepelhet a listában a telepes neve, ha nem kamarai telepítés során került Magyarországra. A magánföldesurak által betelepített németek (pl. a bakonyi vagy baranyai, illetve tolnai svábok) neve csak nagyon szerencsés esetben található az illető magánföldesúr családi levéltárában.

Egyébként a német telepesek esetében ugyanazokat a forrásokat is át kell nézni, mint a polgár-, illetve jobbágycsaládok esetében. Megvizsgálandó az 1828. évi országos összeírás, hiszen annak felvételekor a telepesek már Magyarországon laktak.

A második világháború sajnálatos eseményei után tömegesen telepítették ki a németeket a Kárpát-medence országaiból. A kitelepített több százezres németség a szülőföldje iránti vonzódást, ragaszkodást kitartóan és szívósan ápolja - kutatja szülőhelye történetét. Ennek eredményeként ma már szinte minden egykor német többségű településről megjelent az ún. Heimatbuch. Ezek a könyvek nemcsak helytörténeti, statisztikai, demográfiai, hanem jelentős családtörténeti adatokat tartalmaznak.

Előzmény: kerub (252)
kerub Creative Commons License 2003.02.23 0 0 252
Előzmény: kerub (251)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!