A Berényi-dosszié ügyét nem ismerem annyira behatóan, mint Ti, éppen ezért lehet hogy teljesen rossz nyom az amit most mondok, de talán hasznos lehet:
Forrás: Vándorfy János Jász-Apáthi város egyházának multja és jelene 147. oldal
Ez a köny tartalmazza az 1699-es Pentz-féle összeírásban szereplő egyéneket. És külön *-gal jelőli azon családokat, melyek már (1894-95; ekkor irodott a könyv), nem élnek Jászapátiban. A listában szerepel egy ns. Berényi Ferencz, aki a Borsod megyei Bolyokról került Apátiba. Természetesen ez így önmagában még nem nagy szám, mert ez a ns. Berényi család akár 1860-ban is elköltözhetett Apátiról. Viszont e késői elköltözésnek ellentmond az, hogy én még nem találkoztam ezzel a nemes Berényi családdal az anyakönyvekben, pedig már az 1750-es éveket kutatom, valamint az 1745-ös redemptioban sem vett részt ilyen nevű család. Ezekből az következik, hogy 1745-ben már biztosan nem voltak ott. Persze kérdés, hogy mikor mentek el onnan és hová... De legalább az tudjuk, hogy Bolyokról jöttek...
Remélem nem nagy badarság amit itt összehordtam. Talán segít.
Köszönöm szépen a választ. természetesen érdekel minden forrás. Érdekel a címer is, már kaptam ajánlatot, hogy megrajzolja valaki megfelelő díj ellenében. Valószínű, hogy megrendelem, csak előtte még egy kis nyomozást végzek. Már kaptam a Ványai Mátyás címeréhez hasonlót, csak az nem volt szines. Sőt az általad említett DVD-t is kölcsön fogom kapni. Jól kezdődik ez az év, rám is fér már egy kis szerencse.
Köszönöm mindenkinek a segítségét és továbbra is örömmel fogadok mindent segítséget. Mindkét forrás érdekelne.
Egyúttal minden kedves fórumosnak sikerekben gazdag, eredményes boldog új esztendőt kívánok.
Üdvözlettel: Ványai Zoltán
Itt mondok köszönetet HSteve és azsur nevű kedves fórumosnak is.
Nem foglalkoztam a nagybócsai Sárközy család történetével.
Úgy olvasom ki a Scheftsik-féle forrásból, hogy Pest vármegye közéletében vettek részt, onnan nézve Alattyán egy leszármazási ág. Az is lehet, hogy a feleség birtokára költöztek Alattyánba. Tapiószele és Alattyán amúgy sincs messsze.
" A család kiváló tagja János Pestmegye h. alispánja. Mihály, Heves- és Külső-Szolnok táblabírája házassága révén a roffi Borbély-családdal került rokonságba. Leszármazói közül Ferenc és neje nagybócsai Sárközy Johanna fia György jött megyénkbe"
"akkor ez mostmelyik süly? :)"
Konkrétan Tiszasülyre gondoltam. Az ott van átellenben Tiszaroffal. Pontosabban e mellékelt térkép alapján körbehatárolt területre, mint 'bolyongási' területre :) az említett 50 év alatt, ill. ettől némileg északra eső területeket sem kizárva, de nem túl messze (nagyítani tudsz a térképen).
Induljunk ki az eddigi tényállásból (ami a 752 hsz-ben szépen össze is áll):
1.keresel egy bizonyos Berényi András házasságára vagy születésére vonatkozó bárminemű adatot, hogy tovább tudjál lépni (időben vissza). Utolsó ismert adatod róla, hogy 1775-ben születik egy fia Besenyszögön (Fokorú-pusztán), aza fia, akinek a leszármazottja vagy.
Van ugyan egy Berényi Andrásod 1736-ból Jászfényszaruról, s egy Pélyen 1755-ből, de a rokoni kapcsolatot nem találod. Nincs meg még a halottija se, ráadásul lehet két Andreas Berényi egyazon településen is, mivel két András-feleség van Szögön ill. Szentiványon: Keke, ill. Elisabeta Meray (1149 hsz) ill. ráadásul nem tudni, hogy az az András, kinek 1770-ben Szentiván-pusztán (ez is Besenyszög) meghalt másodszülött gyermeke (1129 hsz) melyik András? Azonos-é a két személy? (e szempontból különösen fontos a 1375-ös és a 1434-es hsz)
Rye 1759-es megállapításai nagyon érdekesek, hogy mi történt 1720-tól Szentiványon (lehet nem is volt mozgás, csak a források foszlányosak)
2. ez ugyan axióma, de míg meg nem találjuk a fonalat a valahakori jászberényi illetőséghez, induljunk ki abból, hogy: Berényi=jászberényiMert most azt keressük, hogy merre keressünk, úgy-e. Írd ide szépen, miket néztél már meg, s időben meddig. Milyen időpontban milyen neveid vannak, csoportosítva? (a 1251, 1775 és 1807 ill. 2218, 2266 hsz-ekben felvettettek közül minek néztél már utána?) Keressük az András lehetséges származási helyét. (különösen az 1699-ben Jászfényszarun született András érdekes, akinek 1736-ban születik egy szintén András nevű gyermeke)
Más.
A motivációt legalábbis középtávon értettem (nem arra, hogy most elcsatangolsz Tápiósüly felé). nem akartam újabb frontot/irányt nyitni. Pusztán annyi, ha nem találod a Berényid a Jász Kerület településeinek egyikén, akkor a Tisza mentén lépegess (de most, hogy visszanéztem, mik hangzottak el itt Berényi ügyben - kész Berényi-dosszié! - annyi itt a Berényi, s annyi helyen, hogy nem igaz, hogy nem lesz nyom. Csak a forráshozjutás jelenthet akadályt ill. hátráltatást. Ezért is fontos, hogy rendszerezd, mit néztél már meg) Mindenesetre jó tudni, hogy a www.hidak.hu oldalon van egy nagyon jó kis áttekintő a korai hidak, fahidak történetéről 4 vármegyéből (reméljük bővül). J-N-Sz megvan. Ezen jól látszik, hogy a XX. sz. elejéig a Tiszán lényegében nem történt hídépítés. Révek működtek, ezek egyike volt a Tiszaroff-Tiszasülyi rév (ma is), mely az út hálózat szerint folytatódott a Jászságban elég sűrű hasonlót írtam már a 753 hsz-ben.
A harmadik, armalista család közreműködését úgy értem, hogy feltéve, hogy a Berényieket azért találjuk ilyen nehezen, s azért nem találjuk az összeírásokban, mert, mint az 1600-as hsz-ben írod, maguk is a XVII. században kisnemesként nemesek lakta település lakói voltak, - így hasonlóak a később felemelkedett Borbélyokhoz - hasonló életvitellel, hasonló társadalmi helyzetben, tudattal, a hasonlók társaságában hasonlókkal házasodhattak.
S ha nincs is a Borbélyok és Berényiek közt egyik oldalról sem közvetlen családi kapcsolat, benősülés, attól még egy harmadik család révén ez megvalósulhatott. (Berényi - ???-Borbély)
Az abádi Borbély család ugyanis egy volt ama armális nemesek közül, kezdetben mindenféle vagyon (de mindenesetre birtok és jobbágy) nélkül, aki a török elleni harcok során végvári vitézként nemesi oklevelet kapott vitézségéért (Eger visszafoglalása után lett nemes) S csak később, először Rákóczitól, majd III. Károlytól és Mária Teréziától kapott adománybirtokokat.
Van valaki aki a mai Nógrád megyében kutat, és esetleg tud több infót. Még vannak helységneveim ahol előfordult a név ha valaki arra jár! Zabar, Gyöngyöspata, Törökbálint, Kecskemét, Veszprém.
Hát fölfelé lehet hogy könnyebb, de pl van egy felmenőm akinek 12 gyereke volt. Na most azok leszármazottait (még ha csak kb 8-nak vannak is) elég nehéz ábrázolni.
Kösz a linket!
Tudja valaki, hogy honnan lehetne családfa készítő programot letölteni vagy szerezni? Vagy legalább valami sablont mintának, mert nekem vannak adataim de olyan „ágas-bogas”, hogy képtelen vagyok lerajzolni (összekavarodik ahogy haladok egyre lejebbe). :-)
Zsembery név mond valakinek valami?
ez ok-ok. de biztosan tudjuk, hogy a besenyszögi Ladosok endrefalvi eredetűek?!
kedves gammask!
természetesen meg fogom nézni a Ladosokat. De ez még időbe telik, mert 1-2 hónap mire hozzájutok 5(!) tekercshez. S nekem is van most legalább 10-15, amit meg kellene néznem, persze ebben benne van a Tiéd is. Szólni fogok, ha sor kerül rá, nem feledkeztem el Rólad.
Urbaria et Conscriptiones
REGESTRATA
UC 13 : 1
1713. június 15. Endrefalva
2 old. latin, egyszerű másolat.
"Conscriptio", melyet Kecskeméty Pál szécsényi filialista készített. (Összeírás: subditusok neve, fiaik, állataik, szántó, úrbéres szolgáltatás.)
Telepesek név szerint. – Tehén, ló. – Szántók 3 calcaturában. Mind az ősziből, mind a tavasziból 8–9 kilát tudnak bevetni. – Mint libertinusok nem fizetnek nonát. – Robot kötelező, de census nincsen. – Erdő tüzifára. – Sem szőlő, sem gyümölcsös.
Lados család javai.
(Nógrád m.): Endrefalva
Birtokosok: Lados Benedek, Lados Ferenc, Lados János, Lados György
UC 67 : 34
1713. június 25.
2 old. lat. eredeti.
„Conscriptio seu Investigatio”, melyet a szécsényi harmincados filialistája, Kecskeméty Pál készített. Összeírás: telekrészükhöz tartozó postfundualia, állataik.
A négy Lados testvér néhai Báthory László földesúrtól 200 forinton megvett egy jobbágytelket.
Endrefalva:
Az egy telken megosztva élő testvérek állatállománya, szántója és rétje. Kilenceddel, minthogy libertinusok, nem tartoznak!
Lados Benedek, Ferenc, János és György.
(Nógrád m.): Endrefalva portio
Kedves családfakutatók! Egy 1858 -ban kötött házasságnál a vőlegénynél csak a következő szerepel - rom. cath. - tehát római katolikus vallású és a következő latin mondattal nem vagyok tisztában (én annyit vettem ki belőle hogy a vőlegény katona volt?)- az első szó bizonytalan - INOLYA REGIM. VASA N 60 MILES GREGORIUS.
A vőlegény a házasságkötés napján 31 éves volt. Nem tudom mi lehet ez a latin bejegyzés . Aki találkozott már ilyennel kérem írjon. Köszi.
Kedves Ványai Zoltán,
a Siebmacherben van egy Ványai-cimer és egy Ványi is. A leirásukat be tudtam ide másolni, a rajzolt kép valahogy nem sikerül. Tovább böngészve hamarjában küldök egy-egy Ványai-megjegyzést. Ha érdekli valamelyik, megjelölöm a forrást. Most csak úgy sietve másolgattam. Az arcanumnál karácsony előtt 8000 Ft-ért vásárolt családtörténeti DVD hatalmas mennyiségű anyagot tartalmaz. Szinte minden szükséges családrörténeti könyv rajta van (mintegy 30, ha nem tévedek).
Üdvözlöm
Címer:
Ványay aliter Balogh.
Wappen: In B. über gr. Dreiberge scheinbar springend, welcher sich aus einem v. einem Flusse durchzogenen gr. Boden zn erheben scheint, ein geflügeltes w. Ross. - Kleinod: Zwischen Hörnern ein Bock wachsend. - Decken bw. - rw.
Adels- u. Wappenbrief v. König Ferdinand III., d. d. Linz, 10. Dezb. 1643 (kundg.: Lazari, Szathmárer Ctt, 5. July 1646) für Michael Ványay aliter Balogh u. für seine Brüder Paul u. Stefan.
(Leg. C. bei Emerich v. Balogh, in Debreczin).
Ványi.
Wappen: In B. auf gekr. gr. Hügel ein r. bekl. geb. Arm, einen Krummsäbel mit g. Parirstange in d. Faust haltend. - Kleinod: R. bekl. Mann mit g. Gürtel und Pelzkalpag sammt r. Sacke wachsend, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange, in d. seitwärts gestreckten Linken einen schnurrbärtigen, vom Rumpfe getrennten Türkenschädel beim Schopfe haltend. - Decken: bg. - rs.
Adels- u. Wappenbrief v. König Leopold I., d. d. 1690 für Stefan Ványi.
Es gab (oder gibt noch gegenwärtig), verschiedene Geschlechter dieses Namens in Szabolcs, Szathmár ec.
(Coll. Herald.).
Teleki nevű erdélyi család az, mely „ványai“ előnevet használ, és melyből László Kolos vármegyei kir. pénztárnok volt 1845-ig. Fiai: 1. Károly adó-iró biztos ott, jelenleg szolgabiró neje Somai Judit. 2. Mátyás és 3. Albert főkormányszéki írnokok Kolosvárott.
Teleky család. (Ványai)
I. László sz. 1770. † 1845. febr. 19. (1. N. N. 2. Ajtay Anna); 1-től Károly Kolos várm. szbiró 1864. (Somay Judit); Mária (Décsey Pál); Póli (Barta Mózses); Bora † (Sebe Sámuel); II. László (Feri Mária); Mátyás.; Domokos.; Sándor.; Kata.; Albert † 1863. kora 25. év.
Szabó (kismarjai, alias Ványai). Nemességét 1651-ből l. Gyfv. LR. XXV/345.
Szarka (ványai). L. NIf. III/55.
Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujm.-ben István; Beregm.-ben István; Biharm.-ben István, Sándor, Péter; Borsodm.-ben 3 György, 2 Mihály, András; Győrm.-ben János; hevesm.-ben Gergely, János, András; Komáromm.-ben 2 András, György, László, Mihály, János, és István; (János és Mihály nemessége 1802. máj. 21. legf helyen is igazoltatott: LR. LX/924.); Sopronm.-ben István, 2 János, Mihály és Miklós; Szatmárm.-ben József, Mikós; Tolnam.-ben Gábor; Vasm.-ben Ferenc, Péter, Márton, György és Mihály (nemessége 1763. okt. 12. legf. helyen is elismertetett: LR. XLVI/454., 456.); Zalam.-ben Péter, György, János és Mihály; Zemplénm.-ben pedig György vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Márki II/709.; Alapi 55., 121., 171–2., 314.; Balogh 130.; Orosz 272.; Andr.
SZABÓ de Kismarja alias VÁNYAI. 1651. Gyfvári kpt. 25. L. Reg. 345.
"Tápió-Süly, magyar falu, Pest Pilis vgyében, egy gyönyörü völgyben, Pesthez keletre 4 1/2 mfd., 850 r. kath., 20 zsidó lak. Nevezetesek itt az igen régi kath. paroch. templom; egy hegybe beásott góth boltozatu üreg; egy régi sáncz és váromladék, melly Leányvárnak neveztetik. Határa bő termékenységü; bora, fája, szénája elég. Birja Kovács Zsigmond és az Etthre nemzetségbeliek."
"akár áttételesen, harmadik armalista család 'közreműködésével' is "
ezt a részt lehetne egy icipicit részletesebben? nem igazán tudom követni...
amit egyébként süly-roff(-kőtelek) vonatkozásában még találtam:
Pest-Pilis-Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása / feldolg. és az elõszót írta Borosy András ; [szerk. Horváth M. Ferenc]. - Budapest : Pest Megyei Levéltár, 1997. - 1-2. köt. - [1]-642, [643]-1298 p. ; 24 cm. - (Pest megye múltjából ; 8/1-8/2.) c. munkában Sülyben öszaírattatik egy Berényi Gergely és egy Pál!!! Ráadásul ahogy a Vallyon-ügyben Kőtelek (s így önkétlenül is Sülly) halottijait (is) tekergettem találtam sülyi Berényieket a XIX.sz. első felében. Vicces lenne, ha kiderülne, hogy 1816-ban ez a Josephus "visszatért" az ősi földre. Vagyis, hogy Szentivánra-Fokorura Sülly-Kőtelekről kerültek a Berényiek...
"hogy nem épp a Tisza volt-é eme mozgás közvetítője (ez a későbbiekben is működött, Besenyszög-Nagykörű-Tiszasüly-Tiszaroff)."
s ez sem világos...
egyébként ha már itt tartunk ez a monsieur S. nem tűnik egy jó-hű magyarnak... :(
Újabb érdekes adatra bukkantam a Ványai név kutatásával kapcsolatban. Nagyszalontával kapcsolatos az alábbi cikk:
"Bocskai István vezetésével a hajdúknak sikerült legyozni a császári seregeket. A hajdúk több csatában is segítettek a bihari foúrnak, ezért a fejedelem szövetségeseinek tekintette oket. Hajdútelepüléseket alapított és a hajdúknak közös nemességet és címert adományozott. A városunkba telepített háromszáz hajdú, Kölesér lerombolt várát kapta meg. Mivel a törökök több települést is elpusztítottak, a hajdúk nem maradtak ott, hanem közösen összeadott pénzbol bérbe vették a Toldi család birtokait, amit késobb majd megvásároltak. Az itt élo emberek zártabb közösségekben éltek. Fo foglalkozásuk a katonáskodás volt. Közösen harcoltak a jogaikért, akkor is, amikor Mária Terézia az Eszterházy uradalomhoz csatolta a települést. Ezt a száz évig tartó pert a hajdúk soha nem adták fel . Nem fizettek adót az Eszterházyaknak. A pert a magyar szabadságharc idején született közteherviselésrol szóló törvény zárta le. Bocskai nem érte meg Szalonta város alapítását, mert az adományozás után fél évvel meghalt. Ezt az életmuvet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem fejezte be, aki név szerint írásba foglalta a háromszáz hajdút:többek közt ebbe beletartozott: VányaiPál is.
Szeretnék ezzel kapcsolatban infókat begyűjteni. Aki tud ezzel kapcsolatban anyagot is megjelölni, nagyon megköszönném. Még mindig a Ványai családfát kutatom, ez egy kicsit bezavart.
A Kempelen B. Magyar nemes családok anyagában több Ványait is találtam, köztük szerepel a "Szőke(ványai)" név is." Erről még nem hallottam. Mi a "Szőke(ványai)" kifejezés?
"A MOL címereslevelei között nem találtam Ványi címert, csak hozzá hasonlót. Kék mezőben három virágszálat tartó kéz - Nagy János címere -. (A kép nem színes, de a színeknek megfelelő jelzéseket tartalmazza.)"
Ványi nem érdekel, azt már sikerült kinyomoznom, hogy az anyakönyvben sima elírásról van szó, nincs hozzá közünk. Nagy János címerét hol lehet megnézni?
Ványai Mátyásról - azon kívül, amit én írtam- nincs semmi féle információ valahol? Egyáltalán hol olvashatok róla? Nem csak a címer érdekelne, hanem Ványai Mátyással kapcsolatban minden. Addig még nem jutottam el a kutatásban, hogy állíthassam, hogy egyáltalán van köze a családunkhoz, - nagy a valószínűsége, hogy csak névrokon - de érdekelne róla minden infó.
Ha tudsz ebben segíteni, örülnék neki és előre is köszönöm.
először is: BÚÉK mindenkinek, jó termést a családfán az idei évben!
másodszor: ha közületek valaki kutatja a Kurtág családot, és regisztálta be a genealogia.extra.hu oldalt, (vagy ismeri az illető személyt) kérem, vegye fel velem a kapcsolatot!
