E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Igazad van, kicsit félredatáltam. Kiépítésük valóban a helyiérdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. törvénycikk alapján kezdődhetett meg, és Baross Gábor "vasminisztersége" alatt futott fel csak igazán, úgyhogy ott a pont! Bocs... ;-)
az állami vasúttársaság, a MÁV felvásárolta - legtöbbjüket még az 1870-es években -, de üzemeltetés tekintetében továbbra is megmaradtak helyiérdekűnek, "vicinálisnak".
Pár évtizeddel csúsztatnám. Az 1890-es években volt csak az igazi HÉV-robbanás, és az 1920-as, 1930-as évek gazdasági válságai miatt váltódtak ki/át/vissza/meg talán a legtöbben.
30750 - Lehetséges még hogy a kép 1930. október 14-n készült, balra Krüger Aladár (1878-1952, ügyvéd, lapszerkesztő), aki Kucsera Ferenc síremlékének avatására érkezett Szentendrére. Lehajtott fejek, összekulcsolt kezek, a jelenet sokkal inkább tűnik gyászoló gyülekezetnek mint vendégfogadásnak.
"nem az adott helyen állunk, csak valahol ott van a hátunk mögött."
Hát ez az... Az "irányából nézve" szerintem is jelentheti azt, hogy aminek az "irányából nézve", az a hátunk mögött van... És épp az a helyzet, hogy ez esetben viszont az inkriminált objektum NEM a hátunk mögött van, hanem tőlünk balra.
Hogy egy hasonlatot hozzak: Ha 47-es–49-es villamos "Deák Ferenc tér" végállomásánál állok, és az Engels/Erzsébet téri volt autóbuszállomás épületét fényképezem, aztán azt mondom, hogy a fotó "a Deák téri evangélikus templom irányából nézve" készült, az szerintem pontatlan. Valami hasonló (mondjuk az Andrássy út torkolatához képest sokkal jobb tipp), de mégsem az. Szerintem itt a fórumban pillanatok alatt korrigálná valaki, mint tévedést. Pedig a Deák téren nincs is domb, ami kitakarjon, a szóban forgó képen meg még az is súlyosbítja a különbséget.
Szóval pontosan az általad írtak miatt én továbbra is félrevezetőnek tartom a 80158 esetén a jelenlegi leírást.
a hungaricanan mukodik az arcfelismeres a Fortepan kepeknel is. https://gallery.hungaricana.hu/hu/Fortepan/1144211/?list=&img=0 ha a Magyarorszag szo alatti ikonra (ket emberke) kattintotok, akkor kijeloli az arcokat. ha valamelyik arcra kattintasz, megmutatja hogy milyen hasonlo arcokat talalt. szemelyneveket termeszetesen nem tud mondani, csak hasonlo arcokat tud megmutatni
udv
t.m.
klassz dolog, de kis pontosítás, a Hungaricanan mindez egyelőre az első 102 ezer képpel működik, tehát az utóbbi 1,5-2 év képeivel nem (nagyjából 140000-es képszámokig)
Lehetséges. A biogal-os cikk, ami a datálás egyik alapját képezte (https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Tukor_1968_04-06/?pg=8&layout=s) egy 68 áprilisban megjelent írás. Az azonban igaz, néha ezek a cikkek hetekkel-hónapokkal a riport vagy a fotózás után jelentek meg nyomtatásban.
150958 - Rácz Lea és dr. Mosonyi Sándor esküvői képe. Rácz Lea mellett Koudela Géza pápai kamarás, egyházzenei igazgató, a Zeneművészeti Főiskola tanára, mellette a szülők, dr. Rácz Vilmos, atléta, író, újságíró, lapszerkesztő, ügyvéd és felesége, Kurfürst Terézia. Jobb oldalon, a földön dr. Szilassy Pál kardvívó ül.
A 191042 számú kép nem lehet 1971. évi felvétel, mivel a fotó aljánál, középen látható munkagödör az ABC üzlet helye. Az üzletet 1968-ban átadták. A kész üzlet már látható az 1969-ben készült 30936 számú fényképen.
Lehet mondani. Ma. De akkoriban (1931) még megfelelő volt a vasúállomás elnevezés, hiszen a (B)HÉV vonalai tulajdonképpen vasútvonalak voltak, helyiérdekű vasutak. Nem csak a főváros környékén léteztek, volt mindenfelé az országban helyiérdekű vasút. Ezek legtöbbször magánbefektetők tulajdonai voltak, a "nagyvasúthoz" képest egyszerűbb pályával rendelkeztek, a hatósági engedélyezési eljárásuk is egyszerűbb volt. Igaz, hogy a legtöbb még az engedélyokirat lejárta előtt (25-50-75 évre engedélyezték a magánjellegű működtetést) az állami vasúttársaság, a MÁV felvásárolta - legtöbbjüket még az 1870-es években -, de üzemeltetés tekintetében továbbra is megmaradtak helyiérdekűnek, "vicinálisnak".
A Budapesti Helyiérdekű Vasutak egy kicsit más volt, de független volt mind a MÁV-tól, mind a főváros közlekedésétől (BSzKRt az adott évben). Hasonló volt még a "szentlőrinci hév", a BLV (ma az 50-es villamos vonala), a BBVV, Budapest-Budafok Villamos Vasút (ma a Fehérvári úti vonal, illetve Nagytétényig és Törökbálintig a későbbi 43-as és 41-es villamos), a BURV (Budapest-Újpest-Rákospalota) vonalai, a mai Lehel utcán át, vagy a VBG HÉV (Vác–Veresegyház–Budapest–Gödöllő Helyiérdekű Vasút), a mai 71-es vasútvonal. Ezek közös jellemzője, hogy már a létesítéskor, a XX. század legelején is villamos üzeműek voltak, vagy hamarosan (BHÉV) villamosításra kerültek.
A kicsit hosszúra nyúlt történeti összefoglalás után a javaslat:
Szentendre vasútállomáson (ma hév-állomás) Sztarzsinszky László,Szentendre polgármestere üdvözölte a város díszpolgárát, a képviselőház elnökét Almásy Lászlót - a pontos időpont 1931. június 14.
balra Ábrahámsohn Manó főkántor, az emelvényen Schwarz Benjámin főrabbi, tőle jobbra Salgó László főrabbi, jobbról a második Dr. Benoschofsky Imre főrabbi, tőle balra Steiner Marcell a MIOK alelnöke és Sós Endre a MIOK elnöke
