Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
egész biztosan nem az emelkedő ár hatására vásárolnak több energiát, hanem annak ellenére, mert még mindig megéri a többlet energia felhasználása
a világggazdaság nő(tt) évente kb 4%al, ezt kb az energiafelhasználás is lekövette, tehát ha nincs olcsóbban energia, akkor kelleni fog az drágábban is, vagy leáll a növekedés is
ezt csak azért linkelem, mert le van írva hogy kb 10% az lng sűrítős, visszafűtős vesztesége, amihez még hozzájön a szállítás, tehát a hajóba az üzemanyag, meg a hajó ára
nekem az elemzés elepján nagyon úgy tűnik, hogy az lng és a vezeték pont ugyanannyibe kerül pénzben, csak talán ( a cikk állításával ellentétben) az lng rugalmasabb
Tehát az új embereket,akik belépnek a gyártó körbe,és új technologiát tanulnak,egyszerűbb shale-gas kitermelési technolgiát tanulni,mint pl. atomerőmű építést?
Jelen pillanatban sokkal inkább ugy tünik,hogy a kialakított (humán) eröforrások végzik a shale gas kitermelést.
T Az hogy az emlekedő ár stuimulálja a fogyasztást teljesen ellentétes a hétköznapi megfigyeléseimmel.Különösen,ha olyan commodityröl van szó mint pl. az áram.
de, ilyen simán lehet ha a föld alatt lévő magas eroi készlet elfogyott, most áttér a világ egy alacsonyabb eroi-jú készlet kitermelésére (ez a shale gas), amiből viszont összesen nagyobb készlet áll rendelkezésre, tehát több kutat lehet építeni, és évente többet felhozni, de magasabb önköltséggel, tehát drágábban
igen, ez valóban a világ gdp-jén belül eltolódást eredményt az energiaszektor felé, de az most áll kb 1 vagy 1,5%on, tehát bőven van hova nőnie
Az a kijelentés,hogy a termelés növekszik,és az ár is növekszik,ellent mond a józan észnek és a gyakorlati megfigyeléseknek is.
Jelenleg esik a gáz ára,mivel új területek kerültek kitermelésre. Annyira esik,amennyibe alegdrágább,termelésbe vonható kapacitás kerül.
Másik oldalrol:az erőforrások mennyisége,ami szükséges egy anyag termeléséhez az a árnak és az eladási mennyiségnek a szorzata. Ha az ár infla felett emelkedik,miközben a kitermelési mennyiség is nő,akkor a kitermeléshez szüksége erőforrások mennyiség(emberek száma) is nővekszik.
Ha a földgáznál olcsobb energiaforrás van,akkor az össz erőforrás mennyiség csökken(a dolgozok sázma),miközben a kitermelési mennyiség is csökken,és megindul a helyetesítő forrás fejlesztése.
Az pedig az, hogy a gaz ara emelkedik es a kitermeles mennyisege is emelkedik (egyszerüen azert, mert a kitermelese dragul, dragabb berendezesek kellenek hozza, munkaigenyesebb, de lehetseges).
Aztan, vagyunk olyan okosak, hogy tudjuk, ez a gázáldás sem tart örökke. Ennek megfelelöen egy kiutat kell feltetlenül talalni, amely a fosszilis nelküli aramtermeleshez utat mutat, az atalllast lehetöve teszi.
A szel elönye, hogy könnyen finanszirozhato (akar kis tarsasagok, közössegek altal is), altalaban a fogyaszto közelebe telepithetö, valamint az ERoEI-ja a legmagasabb, ....
Aki csupan a gazdasagos megterülest es a legolcsobb módszert követi, az belefonnyad a fosszilisek büvöletebe. Tehat az atmenetet addig kell elökesziteni, amig az zökkenömentesen lehetseges. Ha a reagalas tul kesö, hat pont arrol szol a peak-oil armageddonista szekciojanak a vernyogása.
Nézzük a két következő forgatókönyvet: A gáz ára növekszik,a kitermelhető mennyiség csökken.Ekkor a szélerőművek ingadozó termelését nem helyetesíti semmi,a kieső termelés helyett nem lehet szélerőműveket készíteni,tehát marad a szén és az atom,amik viszont feleslegessé teszik a szélerőműveket (a szén/atom tudja potolni a szelet,de fordítva nem igaz)
A második,ha a gáz ára csökken,és a mennyiség növekszik,pláne ha a fogyasztási helyekhez közel lehet a gázt kitermelni. Ekkor a szél megint nem versenyképes,a 25 forint könyéki árával,tehát értelmetlen ilyet építeni.
Tehát,ha van olcso gáz,akkor hogy kerül be a képbe a szélerőmmű?
(megjegyzem,az atomerőmű tenne jót a gazdasági válságbol való kilábaláshoz,vagy a sézl,bár az utobbi főleg azért nem jó,mert negativ a megtérülése)
Nem arrol van szo, hogy az LNG forradalmasit. A merete/mennyisege 2015-re ~500 millio tonna körül lestz (ami azert kb. 50 Mo.-nyi fogyasztas), ami talan 15-20% reszesedes a gazpiacon (talan kevesebb).
A lenyeg, hogy ezzel a vezetekfüggö "zsarolas" es arkepzes relativizalhato. Egy orszagon egyszerübben lehet segiteni, ha egy masik pl. szivatni akarja (mondjuk az oroszok, vagy Ukrajna begabalyodik, ...).
Közben nyilvan epülnek a vezetekek is. Szo sincs rola, hogy a gazt feltetlenül csak folyekony formaban kell szallitani. Azert praktikus, ha atalakitas nelkül egyszerüen pl. teherautokba lehet "önteni" es azzal jarkalni.
egy gond van es lesz az lngvel, az atfejtokapacitas, illetve e koltsegei. nezd meg mennyi egy vezetek, vagy legyunk trendik: egy shale gas projkt :), es nezd meg mennyi egy nagy terminal bekerulese minden hobelrvanccal, kurva sokat kell meg ott faragni, ha a nagyszamok kozelebe akarjuk a liquifiedet engedni. bocs a pongyolsert, mondom, telo
oroszoknak van a legnagyobb becsult shale keszlete, de ez nem a proven reserves, csak amolyan geologiai jozanesz. de mar keszulnek a hatastanulmanyok, ennyit tudok. shale temaban van par meglepo es mulatdagos teny, de majd ha rendes qwerty ele kerulok, irok. amugy a berci altal linkelt cikkek jok, sokat meg lehet tudni beloluk, sot. csak a lenyeget hagyjak ki, de arrol kesobb. :)
Global LNG Export capacity stood at 262.25 mtpa as in January 2010. Further, the company estimates the capacity to increase by 74% by 2015. All the six regions- Asia Pacific, Europe, Middle East, Africa, North America and South & Cent America across the world will witness an increase in liquefaction capacity. An increasing number of the countries across the world are considering LNG as a potential investment option facilitating capitalization of their huge natural gas reserves. In addition to 18 countries currently exporting LNG globally, six more countries- Angola, Canada, Iran, Papua New Guinea, Peru and Venezuela will start exporting LNG by 2015. Accordingly, global liquefaction capacity is set to report an increase to 456.08 by 2015 with Australia and Nigeria accounting for more than 53% increase.
Ha pl. a peak-oil miatt evente esetleg kiesne 2% (2020 elött nem tartom valoszinünek), az a a 4 milliard tonna/ev (jelenlegi eves mennyiesg, 30 milliard barrel) mellett evi 80 millio tonna olajkiesest jelentene. Valszeg ennyivel tud(na) nöni az LNG kapacitas is (de nem csak LNG van, hanem uj gazvezetekek, ... is epülnek, ...).
Valamint remeljük 10 ev alatt egy csomo alternativ forras is belep.
Ezeket a forditokat meg csiszolgatni, reszelgetni kell. :-((
Wenn das auch nicht heißt, dass sie wohl auch noch in zehn Jahren zu den gewichtigen Akteuren der Branche zählen wird."
Tehat a Gazpromnak is szamitania kell arra, hogy csökken a reszesedese.
Ami nem jelenti azt, hogy meg 10 ev mulva is nem tartozik majd az agazat fontos szereplöi köze.
Azt irtam korabban is, hogy a kinalati piac keresletive fog valni, mert (ellentetben a vezetekes kötödöttseggel) több forrasbol lehet majd beszerezni a gazt.
(Különben az LNG kb. 25%-os aremelkedest okoz. De, ha a feleert adjak, akkor meg mindig megeri.)
Szerintem az oroszoknak is sok van. Azt nem tudom megitelni, hogy a technologia megfelelö tömegben rendelkezesre all-e.
Én mindig is azt allitottam, hogy az olaj es gaz összege szamit. Az pedig meg sokaig nem csökken. Legalabbis nem, ha ilyen ujabb csodamodszereket talalnak.
Azt irjak a cikkben, hogy a 70-es evek olajsokkja utan indult meg az atomerömüvek tömeges epitese, most pedig valszeg a gazerömüveke. Hozza kell tenni, hogy a gazerömü a legolcsobb tipus.
Getroffen wird wohl auch der russische Gasmonopolist Gazprom. Er hält gegenwärtig einen Marktanteil von 25 % in europäischen Landen und wollte das auf deutlich mehr als 30 % schrauben. "Die Energiewelt schaut jetzt anders aus", sagt IEA-Chefökonom Birol. "Auf jeden Fall wird auch bei der Gazprom um Abstriche nicht herumzukommen sein. Wenn das auch nicht heißt, dass sie wohl auch noch in zehn Jahren zu den gewichtigen Akteuren der Branche zählen wird."
Also the Russian gas monopolist Gazprom is haunted. He currently has a market share of 25% in European land and wanted to unscrew the considerably more than 30%. "The energy world looks different now", IEA Chief Economist Birol says. "Certainly not herumzukommen with Gazprom to meeting will be. "If that also does not mean that it is among the important actors of the industry well even in ten years."
Ne hiszem, hogy az UA esportalni fog. Azt viszont igen, hogy (a cikkben is szerepel) pl. katar arra szamitott, hogy evente ~30 millio tonnat szallitson az USA-ba. Nos erre nem lesz szükseg, ha az USA önellato lesz.
Különben az USA-ban szinte hetente jelentenek be uj truck 8 kategorias teherautokat CNG-vel, LNG-vel (Peterbuilt, Kennworth, ...).
A Volvo es több europai teherautogyar is kemenyen dolgozik gazüzemü teherautok fejlesztesen.
Nemetorszagban mar jo sok CNG kut van, tehat az infrasruktura is valamennyire letezik. A varosi buszok jelentös resze CNG-vel jar (dieselmotorral).
És gazbol nyilvan lehet folyekony üzemanyagot is gyartani. Az mar minden benzinkutotn kaphato (synfuel). Gyakorlatilag kenmentes diesel, gazbol keszitve.
Egy reszlet leforditva a bing-translatorral (angolra, mert a magyar fordito csapnivalo):
After the United States and British BP, most Europeans, North African, Chinese, Indians, Australian and Latin Americans are among the winners. According to the Bank of j.p. Morgan, American production could reach the level of entire global liquefied gas deliveries (LNG) in five years. 20 Million tonnes of LNG could there be and 60 million tonnes 2015 in Europe in the year 2020.
For comparison: Japan one buyer for LNG, consumed currently annually to the 67 million t Europe sits according to estimate the IEA on 35 quadrillion m3 "shale gas", about a third of suspected world reserves. There are 57 quadrillion m3 in the United States. That would be enough for 100 years of current US usage. The Westeuropäern were after all already now for 40 years.
In the United States, the production is driven by "shale gas" rapidly upward. According to Ministry of energy in Washington "shale gas" could cover 2030 approximately half of the total nationwide gas consumption. Currently, 10%. And more sources are added constantly.
Rune Bjørnson, the head of gas business which Norwegian State company said HydroStatoil, autumn: "the reserves are much greater than had been expected three years ago. "This may cover global consumption for generations."
Tony Hayward, CEO of British Ölkonzerns BP talking about no less than a "revolution". Geologists of the Texas A & M University in College Station, Texas, appreciate that the new American drilling and support technology increases global gas reserves 9 times.
In Austria the OMV looking went "shale gas". It is led in the Nabucco pipeline project. Nabucco to bring Bulgaria, Romania and Hungary from the middle of the Decade gas from Central Asia via Turkey, Central Europe. If everything goes well. If there is a new economic descent, which should be reviewed might.
In the Vienna basin will "shale gas"-Lage after not bad from the information the OMV. You looks also interested in Hungary and Romania. If the Austrians have luck with their holes, would also affect Nabucco with some certainty.
Ha Mo. akarna LNG-t venni, akkor ahhoz kell az infrastruktura. Az pedig egy megfelelö fogado kikötö valahol Horvatorszagban (ha nem tevedek valamelyik szigeten lesz/van).
Pl. Qatar kivan az LNG fellegvara lenni. De lesz eleg gyarto (az kikötö jo nagy kompresszorokkal, tarolokkal, mert az LNG -170 °C-os), mert tulkapacitasrol regelnek (ugy 8-10 even belül).
Tehat venni kell. Vagy allamközi egyezmenyben, szerzödesben, vagy a spot piacon. Oszt majd leszallitjak a kikötö cimere. Ott kell egy atalakito (parologtato, meg ismet kompresszor, oszt megy a csöbe).
Pl. a magyar gazigeny evi ~12 milliard m3. Az kb. 10 millio tonna. Annak a harmada legyen 3 millio tonna. Tehat kb. evi 20-30 hajoszallitmanyrol van/lenne szo), ha a magyar gazigeny 1/3-t kellene LNG forrasokbol fedezni. Kethetente egy hajo.
Mar emlegettük, hogy az oroszok a gazt maris tul dragan adjak. Kb. a duplajaert, mint amennyiert a szabad piacon beszerezhetö lenne.
Az ok: Hosszutavu megallapodasok, atveteli kötelezettseg, ... Es papirra irt jo magas ar.
Különben keszül Horvatorszag iranyaba a gazvezetek, amin LNG-t is (persze gazformaban) lehet majd szallitani a horvat kikötökböl.
Az lehet, hogy akadozik, nyekereg majd az ellatas (Ukrajna jövöje sem tul fenyes, ...), de az nem valoszinü, hogy eves atlagban nulla legyen a szallitas.
Mo. ennyire függö az orosz gaztol. Nemetorszag 30-35%-ban, az EU ~20%-ban. Az oroszok erdeke, hogy szallitsanak. Ha nem, Mo. is kaphat mashonnan is.
Különben azzal nem szamolok, hogy Mo. szelenergianagyhatalom lesz rövid idön belül.
Azzal sem, hogy a gaz hirtelen kifogy. Ugyhogy a kombinacio maradhat addig, amig a szel, nap termeles egyre nagyobb területet fed le.
Pl. 2020-ban teljesen mas lesz a helyzet. No.-nak lesz vagy 40-45 GW-ja, Dania, Anglia (most szallnak be nagyleptekben), ...
Tehat vagy 80-90 GW szelpark lesz. Aminek a hozama sokkal stabilabb es pl. 25-30 GW-ot ad majd. A hozzavalo tarolo pedig a skandinav orszagok vizerömüvei, ill. az uj tavvezetekek lehetösegei.
Különben eppen arrol van szo, hogy a nemet atomerömüveknek 60 ev izemidöt engedelyezzenek. Mint ahogyan mindig is irtam, az atomenergia aranya egyelöre marad. Kibövitese viszont valszeg vilagmeretben sem fog menni. Az ujak elegendöek lesznek a kiesök potlasara. Amig egy jobb technologia/reaktortipus ki nem alakul.
olyan variációval számoltunk, ahol nincs gáz a rendszerben, mert vagy nem lehet kapni (elfogyott, elzárták) vagy nem akarunk co2-t kibocsátani, semennyit se
egy ilyen rendszer kivihetőségét elemeztük, széllel
Foglaljuk össze:leépíted az atomot,amit utánna földgázzal és széllel helyetesítesz,és amikor az oroszok elzárják a gázcsapot,se gázbol se szélböl nem lesz áramod,igaz?
Namármost,ennek kövekteztében ha tartani akarod a %-os hatásfokot,akkor képesnek kell lenned az összes szélekrék csúcs kapacitását bletárolnod,vagy ha ezt nem csinálod akkor durván elkezd romlani a hatásfokod.
Ez nem igy van. Es nem is ennyire misztikus.
Minden halozatban vannak a gyorsan szabalyozhato erömüvek (altalaban gazerömüvek, de a modern szenesek között is akad mar jonehany).
1. Ha sok a szelenergia, akkor letekerik a gazerömüveket.
2. Ha több a szelenergia, akkor megprobaljak az integralt europai halozatban szetkenni (es EU meretben, pl. egy spanyol erömüvet tekernek le).
Esetleg el lehet adni a balkanra (sokszor ez törtenik).
3. Ha meg ennel is több a szel, akkor fel lehet tölteni a csucsokkal az atmeneti tarolokat (SZET, altalaban napi/napszaki tarolassal).
4. Ha orran-szajan döl a szel, akkor el lehet vele latni pl. Svedorszagot, Norvegiat. Azok addig a vizerömüveket letekerik (a viz a tarozoban marad, illetve gyülik). Aztan, ha fordul a kocka, kinyitjak a vizerömüveket es visszaadjak a korabban kikölcsönzött aramot.
A jelenlegi europai rendszereknek mar a mai napon is eleg tartaleka van.
Pl. Nemetorszag 60-70 GW-ot fogyaszt atlagban, de az erömüvek termelökapacitasa ~110 GW. Ha belevesszük a veletlenszerü betaplalokat (pl. a 25 GW szelerömüvet), akkor 130-140 GW GW (nyilvan ezek egy resze nem üzemel, javitjak, felujitjak, ...
Tehat szinte mindig ki lehet kombinalni az optimalis energiafelhasznalast az energia elvesztese nelkül (az pl. extrem esetben az lenne, hogy a szelkerekek lapatjat beforditjak es a szellkerek leall akkor is, ha van szel).
A nemet gyakorlat jelenleg, hogy a szelböl minimum 3 GW, max. 14-16 GW jön. Ezt kell a 60-70 GW-os halozatba illeszteni. Meg nem hallottam rola, hogy ne sikerült volna.
Szerintem a szelenergiat nagyon nehez auz atomenergiaval összehasonlitani amortizaciot illetöen.
Az egyiket lehet fokozatosan epiteni, a masik egy 10 eves elökeszületet igenyel. A szelkereket valszeg le kell cserelni 20-25 evenkent, az atomerömüben pedig allandoan korszerüsiteni kell (es nagyobb darabokat szinten idönkent kicserelni).
A jövöbe meg senki nem lat. Ugyanis ahhoz a jövö penzrendszerenek az alakulasat is ismerni kellen. Oszt meg azt sem tudjuk, hogy holnap felfele, vagy lefele megy a börze.
