Kicsit túlzás volt persze, de messze nem olyan marhaság, mint ahogy gondolod... esetleg, mert bizonyára tudod te is, hogy a növényeknek különböző mértékben de létszükséglet a nitrogén (a többi paraméter figyelembe vétele mellett).
És akkor a foszfátról(mint az ecsetalgásodás egyik fő okáról) még szó sem esett... ugyi...
A 70 literes akvárium ami jó ha 55 liter netto viztérfogat az állatkinzás egy olyan hal fajnak akik csapatban érzik jól magukat és legalább 500 liter ajánlott, sajnos gyakran csiga irtóként emlegetettek de ez is sántit..
A Botia macracanthus;-t, sajnos nagyon gyakran a csigák tömeges elszaporodása elleni bajlódás végett szerezik be, és ugyancsak ajánlják, de itt egy alapvetö meghatározását az állatvédelmi törvénynek rendkivüli gyakorisággal eklatáns módon ezáltal semmibe sem veszik. Helyes az, hogy egy jó csiga pusztitó, de figyelemmel a teljes nagyságára, az elérhetö életkor elvárására, és a szociális viselkedésére, ennek az állatfajnak semmi keresni valója nincs kis és közép nagyságú medencékben. http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=48689210&t=9006073
Azonkivül gondoljatok arra, hogy mi van ha egy nagyon kis életterületen a csigákat elpusztitotta mit kap utánna enni,.. nekik harapni való kell.. az, hogy kicsiny növést mutat az itt nagyon gyakran az alultápláltság és a kis élettér miatt alakul ki..
Elég kemény vized lehet,.. minden kérdést amit itt a topikon feltettél rég ki volt vitatva .. ha a kulcsszavakat beadja az ember az index.hu keresöjébe azonnal jönnek a témában a hozzászólások.. Vigyázat a fénnyel a magas Kelvin szám kifejezetten elösegiti az alga növekedést mert sok benne az UV (kék) rész, az amit a fénycsövekre irnak (pl. 10 000 vagy magasabb Kelvin fényszin esetében), hogy édesvizhez is jó, az csakis marketing és reklám.. ezek a magas Kelvin számu fénycsövek tulajdonképpen a tengeri nem az édesvizi akváriumokhoz készültek, de mivel drága pénzért el kell adni öket ajánlják a diszhal üzletekben az édesvizhez is, de sajna velük csakis az állandó algásodással vannak gondok..
Magyarázata annak, hogy miért nem mindegy milyen a fény; az az, hogy a szabad természetben a vizinövények a trópusokon, mocsaras helyeken és az öserdökben (árnyékolt) körülmények között élnek, itt a fák lomb koronája, és az erös öserdei vegetáció, a sok sok buja, és egymással összefonòdott növényzet; a napból jövö erös fény (UV) részét kiszüri, és igy a talajra egy vörös tartományban gazdag fény esik; és pontosan ehhez alkalmazkodtak az év milliók során a mi vizinövényeink. Az algáknál pont ellentétes ök a kék-részt kedvelik; a vakitóan fehér 5000 - 10 000 és a feletti Kelvin temperaturt mint a nyitott trópusi tengereken. http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=63758134&t=9006073 Vigyázni a szüréssel is ha a filter nagyon erössen müxik, az maga feléleszti az alganövekedést.. Ha az alga téma valóban érdekel, néz ide bele a szövegbe és kérdez rá az összefüggésekre ha nem lenne érthetö: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=46755185&t=9006073
lehet variálni, hogy csendes legyen. különféle megoldások vannak. nálam a végén bevagdalt pvc-csőbe bele van tekerve egy pvc-csődarab, igy teljesen csendben folyik le, és minimális a levegőlejutás. ha a csődarabot kijebb huzom, akkor természetesen több levegőt is besziv -elnyel, igy lenn porlasztodik a viz is(már ha a cső vége viz alatt van), viszont igy a blugyogó hang is nagyobb és zavaróbb, ami a csőből árad.
növénnyel... kevés hallal... illetve az esőztető talán nem kamu, csak hangos.... (állítólag a felszín mozgatása hatékonyabb, mint a porlasztókő...) de nem tudom. nekem 125 literben van sok növény, két 10cm-es hal(sügér), és vagy 15 kis testű lazacféle. (petitella/bleheri). enyhén mozog a felszín, hangtalanul. ennyi van.
na az látod igaz, de így a durva buborékos levegőztetésnek sincs sok értelme, amikor a kő eltömődik (de hogy hogyan) + a lebomlást szerintem az oxigén merőben elősegíti. Ezért kérdezem, hogy miként lehet egyszerűen dúsítani a vizet (nem esőztetővel, mert az is kamu).
A lefolyócső állandóan tele van vízzel vagy levegőt is tartalmaz (az utóbbi eset vélhetően zajos lehet viszont ilyenkor külön porlasztó nem szükséges mert a filmszerűen lefolyó vízréteg a csőben nagy felületen érintkezni tud a levegővel)?
és mint irtam a vizszint a felső akváriumban állandó, csakis a felnyomókamrában változik a párolgás miatt. mivel az igyekszik mindig kiegyenliteni a vizszintet.
a cső kicsit lejjebb van a vizszintnél, de max. annyira, hogy az áramszünetkor lefolyó viz elférjen a tartályban. ezt szokták kombinálni azzal, hogy tesznek egy lefolyókamrát, vagy fésüsszürőt, a cső végét kicsit bevágják körbe flex-el, ilyesmi.
a lefolyó és felmenő viz ugyanannyi. mivel annyi folyik le, amennyit a pumpa felnyom..
az elázás baromi egyszerü, a felnyomókamrában addig a szintig kell a vizszintet beállitani max., amennyinél még áramszünet esetén is a lefolyó viz elfér a tartályban..ennyi. pl. bejelölöd filccel. a párolgást mint irtam pótolni kell vagy manuálisan, vagy müszerekkel. gondolom napi 1-2 perc mindenkinek kitelik az idejéből...
Ha a lefolyócső a víz felszínéig ér (mert hát azt tisztítja) akkor a víznél nehezebb fajsúlyú trutyi nem tud eltávozni az akváriumból?
Másrészt nem értem, hogy a lefolyó és a felmenő víz egyensúlyban tartása hogyan biztosítható (pl. párolgás vagy áramszünet esetét is beleértve)? Vagyis az elázás elkerülésére mik a módszerek az ilyen rendszernél?
Ufff...na ez nem gyenge. Asszem talán tényleg ez lenne az ideális megoldás, de egyszerűbbre gondoltam, ez momentán nem kivitelezhető, túl nagy vesződséggel járna, de köszönöm a mindenre kiterjedő választ!
A lényege annyi , hogy az akváriumot meg kell furatni...alul vagy oldalt azt te döntöd el. nekem alul van. ide kerül egy lefolyó, amit karmantyukkal beragasztasz, pl. 32-es pvc csövet, és a hozzá való karmatyut..
én a furás hive vagyok, az a legbiztosábosabb, áramszünet után is folytatódik a keringés. de átemelőnél meg ha levegőt kap az gáz.
alulra kerül egy szürőakvárium, ennek rengeteg előnye van. felül nem változik a vizszint a párolgás miatt, csak alul. igy nem lesz vizkőcsik meg ilyesmi.
alulra a szürőakváriumba üveglapokkal elválasztott fakkok kerülnek, ezekkel a viz utját tudod szabályozni, a különböző szürőanyagokon(ha teszel) milyen uton haladjon a viz. a legutolsó kamra a felnyomópumpáé, ez juttatja vissza a vizet az akváriumba, ez a keringtető.
a lefolyóra miatt a felszini vized nem lesz poros meg filmes réteges, mert azt szedi le a lefolyód.
az alsó tartályba helyezheted el a porlasztót, aminek az az előnye, hogy a többszörü vizbuktatás után már szinte semmi buborék nem jut vissza az akváriumba felülre, igy nem rontja a látványt..
tudsz tenni bele perlonos előszürést, ami egy közönséges perlonvatta pl. egy müanyagkosárban, amire a közvetlen leérkező viz kerül. ezt a kis marék vattát pár napona kicseréled, igy lényegében kivetted a koszt, az nem bomlik, nem alakul nintráttá, meg nem rohad benne.
egyeüli hátránya, már ha lehet ezt annak nevezni, hogy a párolgást pótolnod kell, de édesvizinél ez nem annyira problémás..
és a legfőbb előnye hosszutávon, hogy ha idővel ki akarsz probálni egy tengeri akváriumot, akkor nem kell hurcolászni üvegeshez, mert már minden adott lesz, csak pár dolgot kell még megvenned hozzá.
"én utólag ugy csinlálnám, hogy egy alsópolcos szürő, abba porlasztani motorral, vagy kővel, igy a feljutott vizbe nem lesz buborék, ami zavaró lenne"
Ezt fejtsd már ki légyszi, mert vevő vagyok ilyesmire is.
P.S.: az akvárium nem bolti, hanem csináltatott + a berendezés is, illetve a halak eléggé vegyes felvágottak (platti, kék gurámi, molli, algaevő, szumátria, stb.bocs azoktól akiket kihagytam).
