Még ma este felrakom a könyveim jegyzékét (családfakutaás témában)
ha valakit valamelyik érdekel írjon....
kb 200 db a polgar anyakonyveknél lesz fenn...
Gerard
Ui. Szilvia hol vagy? Ne sértődj meg, inkább írj vissza, hogy zsákán és környékén vagy kutatásid alatt az ALE névvel nem találkoztál-e. Eddig a családfakutatásomban ez a legnagyobb luk.
Köszönet a válaszért! Kissé lelombozódtam mikor nem találtam meg a bejegyzést, de hátha az eredetiben benne van. Igaz a levéltárostól hallottam, hogy a személyes ismerősét bejegyezték a halotti anyakönyvbe miközben még vígan élt... No legalább van merre még szétnézni. (Csak jelzem, hogy a kunágotai anyakönyvek elég hiányosak és rossz állapotúak Gyulán a levéltárban.)
Először is: minden felajánlott segítséget nagyon köszönök a besenyszögi hagyományőrző projekttel kapcsolatban, és mindenkit, aki a községben kutat(ott), arra biztatok, hogy pályázzon. Még egyszer és utoljára a kiírás linkje: www.besenyszog.freeweb.hu
Westham 4!
Saját tapasztalatból megerősíthetem, hogy néhány név kimaradt az anyakönyvekből. Mikor dédnagyapám testvéreit és azok hozzátartozóit szerettem volna felkutatni (Besenyszög), két nyomon indultam. Először megkérdeztem nagymamámat, aki szépen fel is sorolta az édesapja testvéreinek nevét, kor szerint, azok házastársainak nevét,gyermekeik nevét, azok házastársainak nevét 80 évesen. Természetesen csak azokat a testvéreket tudta felsorolni, összesen öten voltak testvérek dédnagyapámák, akik megérték a felnőttkort és találkozhattak a kislánnyal (mamával), aki így megőrizte emléküket.
Ezek után a levéltárba mentem ellenőrizni az adatokat. A felsorolt 5 testvér helyett jóval többet talátam. Dédnagyapámnak több testvére meghalt néhány évesen (rájuk nem is emlékezhetett nagymamám) és több csecsemőnek a korábban meghalt testvér nevét adták.
Dédnagyapám egyik nővére - név szerint Boros Brigitta - sehol nem szerepel a születési anyakönyvekben, pedig átnyálaztam az összes szóba jöhető évet, és persze fogalmam is volt róla, hogy hányadik gyerekként született és mégis: semmi. Egyszerűen kifelejtették az anyakönyvekből. Esetleg nem keresztelték meg? Egy régi, római katolikus, paraszti családban ez nehezen képzelhető. Pedig Boros Brigitta élt és virult, csak nincs meg a születési anyakönyve.
Szerintem is felesleges megsértődni, majd ha még pár évet eltöltöttél kutatással, rá fogsz jönni, hogy még mindig van mit tanulnod....
Az embernek sokat segítenek az ilyen fórumok(meg az olyanok mint a Radix), ha az elejétől elolvassa, bizony sok kérdésére választ kap. Egy-egy konkrét községnek elég ha a nevét megemlíted(vagy a linkjét),akit érdekel, jelentkezni fog.
Konkrét kérdésekre(mit-kit keresel?) biztosan valamelyik helyen választ kapsz.
Ami a 4822 és 4666 hozzászólót illeti: kevés ilyen segítőkész és a családkutatásban járatos embert ismerek(legalábbis virtuálisan), amint azt honlapjai
is tanúsítják.Nekem is rengeteget segített.
És ha elolvastad , láthatod, konkrét dolgokra válaszol.
Ha jól emlékszem, a "hadnagy -"ról van szó ill Nyírbátorról,mert valaki azt kereste..
Nem megsértődni kell, hanem tanulni a hibáinkból. Itt senkinek nem szedték még le a fejét.......Téged nem kioktattak, hanem kicsit figyelmeztettek vagy éppen a" helyes útra próbáltak terelgetni...". Tették ezt jó szándékkal! Ezen a topikon is vannak nagyon kedves,segítőkész és komoly tudással rendelkező családfakutatók, - akárcsak a Radixon. (4822. 4666. " a zenésznek muzsikálsz ")
Mindenki kezdte valahol és eljutott valahova. Remélem még Te is fogsz ezen az úton járni........sokat tanulni,olvasni és a lelkesedésed is megmarad.
Örülök, hogy tetszett és látom hasznos volt a "sulinet örökségtár" linkje.
Kedves hozzászólók! Előszöris mindenkinek köszönöm a kioktatást, igazán jól esett.
Vajon azoknak is "leszedtétek a fejét", aki ezeket írta: 4822, 4815, 4783, 4666-as hozzászólások! Csak mert ők is hasonlókat és hasonló terjedelmeket írtak....
Én ezzel lezártam ezt a hozzászólási ceremóniát!!!
ez így van... de akkor tanácsolom fogadd meg a rutinosabb tanácsait...
" ha bármilyen nevet találok, és felteszem egy ilyen fórumra, akkor pici segítséget nyújtok azoknak, akik mondjuk tényleg friss kutatók és azt sem tudják hol kezdjék el."
ad bármilyen: ha mindenki minden bármilyen nevet feltenni amit talál, akkor szerinted mi lenne???!!!
ad hol kezdjék el...: itt kellene elkezdeniük szerinted?
viszont ha már rutinosnak érzed magad és segíteni akarsz akkor léci csak konkrét-egyértelmű kérdésekre írj válaszokat, ha valaki elakadt volna... mert egyébként dugig lesz a fórum és teljesen elveszítjük a fonalat...
Köszönöm az észrevételt. Tényleg bocsi, hogy lelkes vagyok! Csak pl. én is már két éve kutatok, mégis kezdőnek érzem magam, és nagyon sokszor fogalmam sincs, hogy ti miről beszéltek itt, milyen linkeket ajálnlgattok vagy pl. a MOL-ban hogy lehet keresni. És azt gondoltam más is van így ezzel (hiszen nem mindenki rutinos kutató!!!!!!!!!) és ha bármilyen nevet találok, és felteszem egy ilyen fórumra, akkor pici segítséget nyújtok azoknak, akik mondjuk tényleg friss kutatók és azt sem tudják hol kezdjék el. Én is sokat tanulok a fórum használatával kapcsolatban, de azt gondolom nem olvastam semmiféle szabályzatot arra vonatkozóan, hogy mit lehet és mit nem lehet ide felrakni. Ez egy fórum, tehát mindenki azt ír le, amit akar, belátása szerint.
Szerintem a puella és a virgo között korkülönbség is van, a puella néhány évvel fiatalabb.(nem tudom meg tudod-e nézni, hogy alátámasztják-e ezt az anyakönyvi adataid. Magyarul hány éves a bejegyzésben a puellának jelölt és hány a virgennek?)
Minden tiszteletem 'gyermeki' lelkesedésed előtt és nem akarom lelohasztani, de a topik áttekinthetősége, használhatósága érdekében kérlek legyél figyelemmel arra, hogy a topik eddigi élete során 'úgy alakult', hogy ez egy szolgáltaltó topik, ha valaki elakad kutatás közben (esetleg elején), kérdése van, akkor itt próbáljuk átsegíteni információkkal, tapasztalatok átadásával, a 'több szem többet lát' örökérvényű igazság felhasználásával. Szintúgy nem lett élő rokonok felkutatásának terepe, azokra van más, sokkal hatékonyabb internetes hely.
Önmagában, a 'mit olvastam, megosztom veletek' módszert nem alkalmazzuk.
Hidd el többeknek van jelentős irodalma, forráskereső (találó!) rutinja, de 'helyzet' nélkül nem árasztjuk el a topikot, azért mert ismerünk egyes forrásokat. Mi itt, a 'kibeszélő' topikban akkor jövünk, ha az internetes keresés, egyéb adatbázisok felkutatása során nem jut eredményre az illető s azt konkrétan igényli. Mindezt épp a topik 'használhatóságának' érdekében alakították így - hallgatólagosan - látogatói.
Szeretném, ha nem csak 'vendég' lennél, hanem otthon is érezd magad benne, ezért fenti felvetéseim (csak:) kérések.
A második világháború 1941-ben a Szovjetunió megtámadásával elérte közvetlen szomszédságunkat. Mindinkább érvényesült Németország nyomása, hogy Magyarország teljes erejével vegyen részt az eseményekben. Elfogadták az úgynevezett zsidótörvényeket, amelyek végül is teljes jogfosztáshoz vezettek. Zsákán 1944 májusában zárták gettóba a zsidókat, majd Nagyváradra vitték őket, ahonnan a legtöbben Auschwitzba kerültek.
A Zsákai Honismereti Szakkör tagjai 19941995-ben felkutatták a Zsákáról elhurcolt zsidók történetét. Farkas József és felesége, Magyar Gizella korcsmárosok voltak, a híres-neves Dübögő kocsma tulajdonosai. Mindketten Auschwitzba kerültek, ott gyilkolták meg őket. Fiaik, Farkas és Móric, mint munkaszolgálatosok haltak meg, még 1943-ban. Lányaik, Klára és Fanni, szintén Auschwitzban pusztultak el.
Grünberger Józsefné szódavizes, három gyermekével, Évával, Istvánnal és Annával együtt maradt Auschwitzban. Hasonló tragédia érte utol a Weisz családot. Weisz Bertalan ruhaboltos feleségével Goldberger Margittal, Sámuel fiukkal (gabonakereskedő) és feleségével, valamint lányukkal, Weisz Ilona Gutlodin Sándornéval együtt lettek a vészkorszak áldozatai Auschwitzban. Khón József tollkereskedő feleségével együtt ugyanott pusztult el. Ugyanilyen sorsra jutott a Zsákán nagyon népszerű Márton család is: Márton Jakab hentes és mészáros feleségével, Weisz Paulával és lányával Gabriellával, sőt ennek lányával Szántó Katalinnal együtt, akit csak azért vittek el, mert az anyja zsidó volt.
Az auschwitzi pokolból megmenekültek néhányan, de közülük csak Márton Gabriella szülésznő és öccse, Márton Ferenc hentes és mészáros jött vissza Zsákára. Később mindketten Debrecenbe költöztek.
Zsákai lakosok 1906 körül és későbbiekben: Pinyte János felesége, Pántya Flora , dr. Reinkopf Izidor, Id. Jankó Gyula gyógyszerész 1896-ban nyitotta meg patikáját a faluban, Tóth Sándor hentes és mészáros, Sütő Gyula cipészmester , Derzsi Domokos körállatorvos, Lovász János , Dürgő Jánosé. Márton Jakab (1869 1944) volt a községben az első tanult mészáros (és hentes). Valóságos dinasztiát alapított. Felesége mellett fia, Márton Ferenc (19101988) is mint mészáros és hentes dolgozott. Vajna Jánosné Pozsonyi Margit (Mimi), Brumár János, Fiai, ifj. Brumár János és Brumár László is asztalosok. Bordács Jenő téglaégető mester, 1890-ben született Petrányi Gyula kéményseprő, boltos kereskedést a bizonyára görög származású Andrásfy József kezdte el, 1842-ben, Márton Jakab és családja, Weisz Dávid és Bertalan, Feldmann Ede és József, Braun Adolf és fiai, Glück Mór és fia, Ignác nemcsak vegyeskereskedéssel foglalkoztak, hanem termény- és gyapjúfelvásárlást is folytattak. Sőt Glück Mór neves vendéglőt is alapított. Biharkeresztesi származású (1892), jegyzőként Székelyudvarhelyen, Kolozsvárott szolgált Eszenyi László, jegyző Batta Antal lett az utóda.
Rhédey család után kutat valaki? Mert ha igen és eddig még nem haladt, azoknak óriási segítség ez a könyv. Amúgy tényleg kíváncsi lennék Rhédey Ferenc és leszármazottainak a mostani élő leszármazottjára. Tud róla valaki valamit?
"A következőkben azután az 1786-ban kötött családi egyezségnek megfelelően birtokolták a Rhédeyek Zsákát. 1808-ban például úgy, hogy hárman osztoztak a tulajdonon: gróf Rhédey Ádám, gróf Rhédey Mihály és gróf Rhédey Lajos. 1836-ban báró Vay Miklós, gróf Rhédey Ádám, gróf Rhédey János és gróf Rhédey Gábor (aki mintegy háromezer holddal bírta a dózsai pusztát) voltak itt a birtokosok. Báró Vay Miklóssal kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy halála után örökösei egy közel kétezer holdas birtokrészt mondhattak a magukénak. Kiváló gazdálkodással az utódok a területet háromezer holdra növelték. De a Vayak nem nagyon kedvelték a zsákai birtokot, ezért a XIX. század végén el is adták. Az új tulajdonosnak sem tetszett, tovább akarta adni. Vásárlót nemigen találtak rá, és ezért felajánlották a lakosságnak. A zsákaiak azonban nagyon drágának találták. Megvette viszont gróf Almássy Imre. "
Talán ez is segítség lehet valakinek. Jók ezek a kis könyvek!!!!!!!!!!!!!!! Sok érdekes és hasznos információ van bennük, ajánlom mindenki figyelmébe.
""Rhédey Julianna, hogy a birtok esetleges elkobzását elkerülje, elzálogosította a nagyszerű összeköttetésekkel rendelkező Kolyi Komáromi Györgynek, aki hozzáfogott, hogy erős kézzel rendbe tegye. Tevékenységét a zsákaiak az uradalom jobbágyai elsősorban nem kis elégedetlenséggel kísérték. Nem csoda, az új földesúr többek között tervbe vette például, hogy az évi robotot tizenkét napra emeli. Néhányan úgy hárították el ennek terhét, hogy 1720-ban tizenhét szabad menetelű zsákai jobbágy (öreg Vámos György, Verebesi István, Szántó János, Nagy Ferenc, Szabó Ferenc, Pap Gergely, öreg Sólyom János, Pap János, Bói János, Szabó András, Orbán István, Vámos Benedek, Törzsök András, Törzsök János) négyszáz forintért bérbe vette a váradi kispréposttól a szomszédos furtai pusztát olyan feltétellel, hogy ezen felül semmit se szolgáljanak, és ezzel Furtát megülték. ""
Hello. Próbáltam visszakeresni, hogy ki keresett Zay nevű ősöt, de nemigazán találtam, ezért csak így idemásolom amit a Zsákai Nagyközség Öröksége c. könyvben találtam utalást.
"János Zsigmond nem nézhette jó szemmel a történteket, ezért 1564-ben Báthori István vezérével vissza akarta foglaltatni, ostromoltatta eredménytelenül. A sikertelen ostrom arra volt jó, hogy a zsákai várat Izsákai Andrásnak az 1566. május 25-én kötött ungvári egyezségben át kellett adnia a császáriaknak, személy szerint Schwendi Lázárnak, Kerecsényi Lászlónak és Zay Ferencnek. "
virgo (virginis) = szűz; még nem házasodott soha juvenalis (iuvenis (rövidítve: juv.) = egyedülálló fiatal férfi puella = egyedülálló (nem házas) lány puer = egyedülálló (nem házas) fiú
Elképzelhető az, hogy a levéltári másodpéldány születési anyakönyvből "kifelejtsék" valakinek a nevét? Lévén a dédnagymamám a család tudtával és a házassági valamint a halotti bizonyítványa szerint is Kunágotán született. Ott viszont nincs bejegyezve...(Persze az eredeti átnézése még hátravan.) Szóval elképzelhető?
Ez nagyon szuper ötlet volt, tök jók a képek. Kár, hogy nekem nem nagy segítség. Legalábbis eddig Polgárról még nem találtam ősöket, de hátha. Azért elmentettem. Én mindenesetre a saját nevemben köszönöm, hogy feltetted. Várok még minden ilyen kincset!
Diósberényből vagy környékéről keresek Koósokat, konkrétan Koós Istvánt, Koós Veronikát. Koós Istvánnak nem tudom a feleségét, valamikor az 1900-as években születhetett, de azt tudom, hogy 4 gyermeke van, volt. Koós Veronika Hajnal Gáborhoz ment feleségül, ő is valamikor az 1900-as években születhetett, nekik két fiúk volt, Gábor és István. Bármilyen segítséget szívesen veszek. Köszönettel: Szilvia.
Ezt értenem kellene? Belenéztem már én is ezekbe a családfákba, mert valamelyik fórumon rakták fel, de nemigazán találtam semmit. Én arra értettem, hogy tudsz segíteni, hogy van "credited" az Arcanumra nekem pedig nincs, és ha nézegeted és látsz olyat, amit én keresek esetleg kiírhatnád vagy elküldhetnéd. Üdv.
Bocs, hogy közbeszólok... Egernek egy városrésze volt Heves (lehet, hogy még ma is az). Én Hevesen és Egerben is kutakodtam, s egyideig "megvezetett", amíg egy korabeli térképen sikerült pontosítanom.
Egernél 5 Pászti említtetik: András (35 év), István (nincs kormegjelölés), János (kor itt sincs, de '48 aug 26-án életkor miatt felmentve), József (nincs kor) és még egy József (szintúgy nincs)
Miért nem nézed meg a Verpeléti házasságit 1840-1845 között, abban benne lesz a vőlegénynél, ha nem helybeli, hogy honnan jött.
Az 5148-ban megírtam, nincs nálam, az 5146-ban iatert idéztem saját magának. (valamikor volt kint nála, a 3527-es hozzászólása idején, valamikor 2006 júniusában.)
Azoknak javaslom az 1720-ast akik az 1715-ösön már túl vannak. Ha 1720 messze van attól, ameddig ellátsz, akkor elég, ha megnézed az 1715-öst, hogy merre orientálódj a kutatásban ha elakadtál 1845-nél.
Viszont, hogy jó hír is legyen, 1848-ban Prókai János 21 éves földműves összeiratott 1848-ban Verpeléten, mint nemzetőr (lehet Erzsébet rokona?)
Az én őseim is hevesből valók. Innen érdekelne Verpelét Itt a Prokkaiak, illetve a fellelhető Pászthy/Pásztik 1720 mondjuk jó messze van az időben :-)
Jelenleg én még csak 1845-ből tudok biztos adatot ebben az évben született üknagyapám verpeléten 04. 26-án. Az ő édesanyja Prokkai Erzsébet de nevén túl egyelőre semmi biztosat nem tudok :-( Csak azt, hogy ő verpeléti miatta költözött oda szépnagyapám.......
Ha találsz bármit jegyezd fel kérlek, előre is kösz.
Egy helyi összefogással, önkormányzati támogatással (tárhely állandó biztosítása, adatbázis elkészítésének támogatása) létesülő helyi adatbázis létesítése remek ötlet. Akár országos mozgalmat is indíthatnátok (a kistérségben mindenképp ;-).
(Hátha elterjedne. Nem egetrengető ráfordítás, egyre több önkormányzatnak van már hivatalos oldala, annak tárhelyén el is férne. A lokálpatriotizmust és a hagyomásnyokat pedig mindenképp erősítené.)
összesen 1714 felvétel. 20-as átlagban sor/felvétel (ha 1 felvétel =1 kihajtott oldal),kb 35.000 bejegyzés. Ha hozzánézitek a szomszéd településekre anyakönyvezetteket, akkor sem több 40.000-nél.
Valamennyiünk nevében gratulálok hozzá. Sok sikert! :)
Kedves besenyszögi gyökerekkel rendelkez?k és bárki, aki szeret kutatni!
Besenyszög Község Polgármesteri Hivatala (Besenyszög, Dózsa Gy. út 4.) a település múltjával kapcsolatos pályázatot hirdet amat?r kutatók számára lakhelyt?l és korhatártól függetlenül.
Két témában (helytörténeti és néprajzi) lehet pályázni a megadott témakörökben, illetve bármely más, Besenyszög községhez kapcsolódó történelmi vagy néprajzi témában.
A pályázat elbírálásánál el?nyt jelent, ha a pályázó saját kutatómunkát végez, nyomtatásban, gy?jteményekben meg nem jelent forrásokat dolgoz fel, ír össze illetve, ha eredeti, ötletes és új formában, mégis hitelesen mutatja be a feldolgozott témát.
Ez a gy?jt?pályázat egy besenyszög hagyományait meg?rz? projekt része. Akit érdekel, a község honlapján www.besenyszog.freeweb.hu - b?vebben olvashat a kiírásról, a díjakról, az ajánlott témakörökr?l. Illetve bátran kereshet engem is a blanchelorflower@hotmail.com e-mail címen.
A projekt többi része: egy hagyományos besenyszögi ételekb?l álló receptgy?jtemény létrehozása (lehet recepteket küldeni és nagyon megköszönjük), valamint a kés?bbiekben egy besenyszög anyakönyveib?l álló online családtörténeti adatbázis létrehozása, amely minden kutató számára online elérhet? lenne, persze tiszteletben tartva az id?korlátokat, amelyek a levéltárban is megvannak.
Nincs nálam semmi, haj' de rég kutattam, nem is merem ideírni, hanem iater hozzászólásait 'szembesítettem' saját magával, utaltam rá, hogy említette, voltak kint nála az 1720-as összeírás Heves vármegyei tekercsei (ill annak kópiái). Kérd le Te is Nyíregyházára (és akkor ott meg tudod nézni helyben mi van még hajdúösszeírás, 'papíralapú')
Helló! Én már is jelentkezem, nekem Kisújszállásról kellene a Czaga. 1723-ban már biztosan ott voltak, de hátha már 20-ban is. Előre is köszönöm! Mariann
3527 hsz: "Szóval: nálam van az 1720-as összeírás Heves és Külső-Szolnok, Jász-Kun Kerületek :D mi máás?! Valakit érdekel konkrét település ebből a két megyéből?! Mert ha már úgyis tekerem és belebotlok szívesen kiírom. Nem ígérem, de ki tudja?!"
itt Egerről van szó, hogy mit jelentenek az egyes színek, egy más példákon jól látszanak:
1. Kubak, Kubach, Hernádfalu, Szepes, Spiske Bystré, SK
2. Fél Szaru, Fenszaru, Jászfényszaru, Jász-Nagykun-Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok
különböző időszakok elnevezése, ill a közigazgatási besorolás elnevezése (barna=helységnév, kék=ún. Lipszky féle helységnév, zöld= 1913-as helységnév,piros= 1913-as megyenév, középkék =mai elnevezés. Erre úgy is el lehet jutni, hogy a www.arcanum.hu/mol keresőben balra az 1715-ös összeírást hívod be, és akkor felad egy új felületet)
Örülök, hogy érdekes volt az adat. :) Egyébként a születési és a halálozási idő különbségét még akkor sem mindíg tudták pontosan kiszámolni, amikor már volt külön rovata a születés idejének a halotti anyakönyvben. (Ha jól emlékszem 1950-től.) Sűrűn előfordul(t) esetemben is.
egyébként továbbra sem világos előttem, hogy hová tűnt Heves az 1715-ös összeírásból??!!
Lehet , hogy ezt keresed?
Az 1715-ös összeírásnál Eger címszó alatt:
Eger, Heves, Heves
Adózók neve: Christophorus Kurcz; Joannes Fejkel; Joannes Arvai; Michael Török; Michael Boros; Michael Gőrőgh; Joannes Bászli; Michael Zarnoczy; Emericus Nagyszombati; Alexander Vizontai; Michael Lom; Andreas Király; Joannes Ondricsek; Laurentius Obermajer; Georgius Szabo; Stephanus Ali; Georgius Lovas; Michael Szabo; Andreas Dallos; Franciscus Nyilas; Georgius Sziárto; Martinus Siska; Franciscus Gombkőtő; Antonius Hauszman; Joannes Siska; Martinus Bognár; Laurentius Svááb; Martinus Csanadi; Joannes Sz.Péteri; Jacobus Horváth; Andreas Traxler; Stephanus Somody; Petrus Kozma; Mathias Viszneky; Paulus Somody; Joannes Hochencaszner; Stephanus Somoskűi; Joannes Illovai; Joannes Gotth; Mathias Kelemeny; Martinus Snobl; Beniamin Bognár; Georgius Pusztai; Adamus Verstern; Thobias Proczik; Mathias Taczler; Petrus Nerman; Joannes Kép Iró; Ladislaus Komáromj; Mathias Takács; Andreas Pecsik; Joannes Pleicser; Stephanus Adorján; Stephanus Katona; Paulus Horvath; Andreas Bartok; Stephanus Nagy; Joannes Laszlo; Stephanus Agardi; Georgius Felinger; Joannes szabo; Mathias Sűtő; Ambrosius Vas; Michael Bernárd; Stephanus Bernárd; Martinus Kosztenszki; Ignatius Kovács; Martinus Kovács; Paulus Jardan; Joannes Tot Arvai; Joannes Preidigen; Joannes Sánta; Paulus Vizontay; Joannes Szabó Lukács; Jacobus Garden ifj.; Franciscus Ali; Nicolaus Dobrotka; Martinus Posgay; Joannes Deli; Stephanus Vargha; Gregorius Berta; Joannes Grueber; Andreas Nagy; Petrus Szécsy; Joannes Asztalos; Andreas Portörő; Stephanus Koczka; Michael Patay; Joannes Tuza; Michael Pazmádi; Stephanus Kovács; Stephanus Olasz; Caspar Katy; Stephanus Totfalusy; Josephus Smid; Joannes Osvald; Caspar Tőrök; Martinus Takács; Stephanus Bognár Jászi; Stephanus Hajnall; Ladislaus Kis; Joannes Bognár; Martinus Szégedy; Stephanus Toth; Nicolaus Nagy; Mathias Pasztor; Joannes Bányai Szabó; Joannes Füstőr; Valentinus Kovács; Laurentius Csangri; Joannes Kis; Joannes Kek; Michael Szabo; Michael Svarcz; Adalbertus Nagy; Joannes Gyenge; Stephanus Vasárheli; Michael Komáromj; Laurentius Török; Joannes Császár; Joannes Hajdu; Michael Oláh; Petrus Paplanyos; Thomas Görogh; Michael Rézmives; Michael Váradi; Valentinus Racz; Sigismundus Botafőző; Nicolaus Olah; Egri Szávo; Veszeliny; Michael Racz; Gabriel Racz; Ladislaus Csongradi
Oldalszám: 94, 95, 96, 97
linker();
//betoltes();
idokozben azonban megtaláltam Michael Vallzon halottiját a kotelki anyakonyvekben azonbn 2-3 év diffi van az általam megtalált 1787-es szuletésu Vallyon Mihaly és az elholt kozott... :((( a halálozás 65 évre van talán kerekitve? Ha azt vesszuk, hogy V.M. hevesi szuletesués felnott emberkent koltozik kotelekre, akkor elkepzelheto, hogy a temeto pap nem tudta a pontos szuletesi datumot? de a gyerekek sem???
Szerintetek? elfogadjam azt a szuletesi bejegyzést valosnak vagy sem, ill. hogyan tudnam bizonyitani?
"Egyenesen álló, kék színű hadipajzs. Udvarában zöld mező, melynek közepén vörös dolmányba öltözött, sárga csizmát húzott és fején kalpagot viselő vitéz áll. A jobbjában három meghajló búzakalászt tart a magasba, a baljában pedig szablya lóg. A pajzsnak nyitott rostéllyal ellátott, királyi fejékkel díszített hadisisak támaszkodik, amelyből egy újabb, az előzőhöz hasonló módon három búzakalászt tartó kéz nyúlik ki."
"Most olvastam Dr. Győrrffy Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez(Az 1571-es szolnoki török defter fordítása) című könyvét. No ebben a 26. oldalon van Csege falu, ahol felsorolnak egy bizonyos Csiga(?) Gergel nevű embert. Nem tudták pontosan lefordítani az eredetiből, ezért a kérdőjel. Nem nagyon konyítok a nevek változásához, csak mint érdekeset említem meg. Talán lesz valami haszna...:)"
nekem a Csigák őseim!!! :)
dédnagymamám Csiga-lány volt, Vallyon István felesége. A tiszabői Csiga családról van szó az én esetemben.
apropó Vallyon!
Kedves Többiek! + milyennincs! :)
A múltkor ha jól emlékszem a Vallyon családot ott fejeztem be, hogy megtaláltam Kőtelken Vallyon István és Márkus Erzsébet házassági akv.-ét, amelyben a férfi szülei Vallyon Mihály és Kőmíves Rozál voltak. Locus orig-nak pedig Heves volt megjelölve. Azóta Hevest tekrem, ráérő szabadidőmben... ami nagyon kevés :( És lám-lám meg is találtam ott a Vallyon családot. Vallyon István születésijét a fenti szülőkkel együtt 1824-ből. Aztán jöttek a bajok... Indultam volna vissza a házasságiakkal, de szomorúan tapasztaltam az alábbi német mondatot:
"N.B. Die Bande, enthaltened Eintragungen aus 1790-1820, sind verbrannt." 1820 és 24 között pedig nem házasodott Mich. Vallyon és Rosal. Kömives. Ergo csak egy lehetőségem maradt: nézni a születésieket 1790-től vissza. Na már most ezek az anyakönyvek úgy megégtek, hogy 1790-től visszafelé is csak a lapok alsó fele maradt épen egy kb. 20 éves intervallumban. Csüügedve lapozok, amikor egy remény csillant fel: 1787. július 18-án születik Michael, Martinus Vallyon és Helena Herd... gyermeke. A Herd után a lap meggyűrődve, na mondom éljen... talán meglesz. És akkor új ötletem támadt. Elindulok a halottiakkal, hátha itt találom meg Michael Vallyon halottiját és akkor megvan a születése időpontja is, hisz a halottiban feltüntetik a korát és azt is aki temeti. Egyelőre őt nem, viszont Helena "Herda"-t megtaláltam. 69 évesen 1828. dec. 19-én huny el, Martini Vallyon özvegyeként.
A Herda egyébként németnek tűnik. Valami info-segítség a névvel-betelepítéssel kapcsolatban. A XVIII.sz-i anyaköveket lapozgatva pedig feltűnik a név: "Vallon" :) hm... no comment. Mostantól kezdve érdekelnek a vallonok is. Jó forrást valaki?
milyennincs: megválaszoltam Neked az iwiw-es kérdést? :)
Sziasztok! Tudna nekem valaki segíteni? Próbálom lefordítani ezt a címerleírást, de sajnos csak nagyvonalakban értem, miről szól...
Militare erectum Cœrulei Coloris fundum illius latepatenti viridi campo interocupante, cujus in medio Juvenis rubro vestitus amictu Cothurnis flavis subductoque vertici apposito pileo dextra ternas spicas Triticeas in altum vergentes servare sinistra vero manu gladium, de Brachio gepare eoque dependentem fulciri directeque in Campo stare Conspicitur.
SCUTO incumbentem galeam Militarem Craticulatam sive apertam Regio Diadœmati ex eoque integrum brachium Humanum, ternas itidem spicas Triticeas prioribus Conformes ostentans proferente ornamenta.
Nem, nincs. Mint módszertan, alkalmazott kutatási eszköz az ilyen típusú közvetlen megkeresés, gyakran élnek/élünk vele. Szerintem Zichy Mihály kapcsán úgy is gyakran kereshetik őket hasonló kérdésekkel. Számukra nem lehet váratlan egy ilyen kérdés, egyikőjük számára sem (nem kell tőle félni:)
Végül is megvan ez az ág a korábban említett családfán a http://genealogy.euweb.cz/hung/zichy2.html alatt. A 2. forrásban szereplő Ádám A1-B3-C3-D1 alatt található, a szintén említett leszármazottak közül József (-E1-F3), Mihály tovább -G2, ill József - G1.
A 'tényállásról' azt gondolom, hogy meg kell kérdezni/kérdezned a múzeumot.
Az első forrás azt írja van külön sírja Tomsics Júliának, külön sírja Gotthard Flórának és külön sírja Gotthard Flóra gyermekének Zichy Flórának (Feltételezem, hogy a síremlék itt maga a sír - nem mindig az) A második pedig azt, hogy "A sírban nyugszanak még" Nem írja melyikben, csak annyit, hogy abban nyugszik - másokkal - Gotthard Flóra is ill. egy Zichy Flóra nevű személy. Mindenesetre van ott egy fénykép a 3 sírról (arról, amit a másik forrás szépen leír)
Szerintem Antalnak és Mihálynak lehetett egy Flóra nevű testvére, aki egy sírban van Gotthard Flórával és más családtagokkal, de nincs egy sírban Tomsics Júliával és a másik Flórával. (a Flóra nevet nem véletlen kaphatta akésőbbi kislány)
Írod: "a Zichy Antal- Gothárd Flórával kapcsolatban ugye még nem jeleztek vissza a plébániáról, illetve a muzeumból?"
Félreértettél. Az 5044-ben azt írtam, hogy "megnéznek neked a Zalai parókián is". Nem igértem, hogy utánajárok, hanem javasoltam, hogy fordulj hozzájuk. ill. előtte a Múzeumhoz.
"fraternitás szeniora" - szerintem külön fraternitás+senior, ahol az -a végződés olyan, mint a tanára végén az -a.
Fraternitás (eredeti jelentése testvérisülés) egy hitéleti fogalom az evangelikus egyház keretén belül, senior pedig tisztségviselő, itt ~je.
"Az egyházközségek és a gyülekezetek esperességeket (fraternitásokat vagy seniorátusokat) hoztak létre. Ebben példaként szolgáltak a római katolikus esperességek -- természetesen a rájuk jellemző hierarchikus rendszer nélkül -- és a külföldi protestánsok által kialakított közösségi formák. A fraternitás élén álló szenior (senior) a lelkészek közül került ki, és széles körű jogok illették."Forrás
A Néprajzi lexikon szócikke: ángy ugyan ezt mondja, de 'mifelénk' nem csak a férfirokon felesége, hanem maga a nőrokon is ángy (persze ez már a XX. sz. utolsó harmadából származó tapasztalat)
A 'magyar nyelvben' még 'létezik' ugyanezekre a néne ('Öreg néne őzikéje'), valamint a tánti (a német tante-ből) :)
Sziasztok! A felvidéki anykönyvekről lehet érdeklődni nálam is. Az anyakönyvekkel kapcsolatos honlap készülőben van. + Én régebben a magyarországi népszámlálások ívei után kutattam, sajnos nem nagyon tudott róluk senki. Írtam a MOL -nak s 1910-es népszámlálás egyedi ívei után érdeklődtem. Azt a választ kaptam, hogy decemberig az ívek még a KSH -nál lesznek de januárban átviszik a népszámlálások anyagát a MOL-ba s ezért kb 1 évig nem lehet majd bennúk kutatni - átirányítottak a Központi Statisztikai Hivatal -hoz. Írtam és telefonon is beszéltem a KSH munkatársával aki közölte velem, hogy 100 000 -szer mindenkinek elmondta, hogy a népszámlálások íveit mindig megsemmisítették s ezek sosem léteztek -nem maradtak meg. S az 1869(1870),....1910.... -es népszámlálások íveit mindig megsemmisíteték. Érdekes volt számomra megtudni, hogy Magyarország megsemmisítette a 20. sz. nép. íveket is és talán csak az 1970-es,1980-as évek ívei léteznek. Családfakutatás szempontjából érdekesek lennének ezek az ívek -de sajnos ez van ezt kell szeretni.
Csehszlovákiában 1919 -ben tartották az első népszámlálást - az íveket megsemmisítették. A másikat 1921 -ben az íveket megsemmisítették - pedig hát elég fontosak voltak. Az 1930 -as népszámlálás ívei viszont megmaradtak. Tudomásom szerint az 1950-es,60-as,70 stb. ívek is megmaradtak s lehet bennük kutatni. A Szlovák Nemzeti Levéltárban találhatók.
Az idősebbik Zichy fiú 1850-es évekbeli tevékenységéről egyelőre keveset tudunk. Többek között részt vett egy megyei gazdászati egylet munkájában Somogyban, a borászati szakosztály egyik vezéregyénisége vált belőle. Ebben a nehéz politikai időszakban a családját ért sorscsapások is sújtották, egymás után vesztette el szeretteit. A zalai régi temető félhomályában egymás szomszédságában áll az 1852-ben, harmincévesen elhunyt első feleségének, Tomsics Júliának és az 1857-ben, huszonegy évesen meghalt második feleségének, Gotthard Flórának a íremléke. Köztük egy gyermekkoporsót formázó sírkövön olvasható felirat Zichy Flóra 1857 1858 mutatja meg a hozzá legközelebb állók végső nyughelyét.
1697-ben grófi rangot nyert. Mihály későbbi leszármazottai közül Ádám mint a kőszegi kerületi tábla elnöke 1732-ben bárói rangot nyert. A Zichy családot illető Somogy vármegyei birtokoknak Ő volt a birtokosa. Utódok nélküli halála miatt ezek birtokok Ádám utódaira szálltak. Ádám 1703-ban császári kapitány lett. Későbbi leszármazottai közül József Tolna vármegye alispánja, Mihály -akinek Zichen vannak a birtokai pedig oroszvári birtokos lett. Józsefnek, Nágocson voltak birtokai. Későbbi leszármazottaik közül Ferenc táblabíró, Sándor zalai birtokos volt, akinek felesége Eperjessy Júlia. Fiaik: Antal és Mihály. A sírban nyugszanak még: Gothárd Flóra, Zichy Antal felesége (1836. május 31.-1857. december 10.) ZichyFlóra, (1832-1838.) Zala régi temető. Az emlékmű állapota: szürke gránit négyszögletes bástyaszerű sírjel, gondozatlan.
Ezt Ti hogyan értelmezitek? Hortenz
A magyar nyelvben külön kifejezés van a vérszerinti nagybátyám feleségére: ő az "ángyom". A vérszerinti nagynéni férjét meg hallottam már "Nagysógor"- nak emlegetni.
PÍLA, DÓCZY-FŰRÉSZE BB Kerület: iar nad Hronom Róm.kat.plébánia hivatal Egyházkerület: Píla Anyakönyvek: születési: 1787-1904 házassági: 1787-1829, 1832-1853 halotti: 1787-1897 Régebbi bejegyzések a Vežké Pole-i r. kat. plébánia hivatal anyakönyveiben találhatók.
VEźKÉ POLE, PÁLOS-NAGYMEZŐ BB Kerület: iar nad Hronom Róm.kat.plébánia hivatal Egyházkerület: Vežké Pole Anyakönyvek: születési: 1757-1904 házassági: 1757-1906 halotti: 1757-1864 Az anyakönyvben a köv. évig:1787 találhatók még szórvány bejegyzések a köv. helységből: Píla.
A BB az anyakönyv tárolási helyét mutatja, tehát Besztercebánya (Banská Bystrica).
Ha bármelyik szülőm (apám, v. anyám) fiútestvére a nagybátyám, lánytestvére a nagynéném, akkor azok házastársa is automatikusan nagynéném, ill. nagybátyám lesz?
köznyelvileg igen - rokonságilag viszont szvsz nem.
A másik kérdésem: kije vagyok a nagybátyámnak, nagynénémnek? Van erre magyar kifejezés?
unokaöccse vagy unokahúga - attól függ, melyik nemhez tartozol :)
Ha bármelyik szülőm (apám, v. anyám) fiútestvére a nagybátyám, lánytestvére a nagynéném, akkor azok házastársa is automatikusan nagynéném, ill. nagybátyám lesz?
A másik kérdésem: kije vagyok a nagybátyámnak, nagynénémnek? Van erre magyar kifejezés?
A keresett helység Píla (Bars megye), esetleg Dóczyfűrésze néven is lehet. De ha már kedvesen segíteni próbálsz, megkérdezem abszolut kezdőként. Az Arcanumon találtam az 1712-es összeírás anyagai között családnevem ebben a helységben, mekkora esélye van, hogy megvannak az anyakönyvek abból az időből és mekkora az esély azok kutatására? Vagy lehet, hogy túl nagy fába vágtam a fejszém? Előre is köszönök mindent! Üdv
http://www.ellisisland.org/search/matchMore.asp?MID=02134606840160419616&order_num=1514425880&ORDER_ID=1600115798&LNM=GALUSZ&PLNM=GALUSZ&first_kind=1&kind=exact&offset=0&dwpdone=1 - ezen listában lévő személyek érdekelnek... köszönöm Neked is skoumi!:)
Meglepődtem megmondom őszintén, nem számítottam arra, hogy ennyire segítőkészek lesztek... amúgy pedig naygon szuper a topik!!!
Üdv mindenkinek! Még a nyár elején olvastam, hogy készül egy adatbázis a felvidéki anyakönyvekről, amely a MOL-éhoz hasonlóan megmutatná hol mikortól és meddig vannak meg adatok. Erről tud valaki valamit? Elkészült már esetleg? Nagyon kössz a segítségért!
nagyon megkérlek, áruld már el, hogyan tudod kimásolni az arcanum-os DVD-ből a cimerképet. Szöveget simán kimásolok, de a képek másolására - biztosan ügyetlenségemnél fogva -- nem jövök rá. Hálásan köszönöm. T.
A listában szereplő nevek némelyike nem kicsit van elírva.
Meg tudnád adni a rekordok ID-jeit, ahol az adatokat találtad? Így meg lehetne nézni, hogy hogyan írták az eredeti listában. Az ID-ket úgy tudod elővarázsolni, hogy egy-egy adatra rákattintva megkeresed az URL-ben található pID változót (ld. a mellékelt képen bejelölve).
Ha sikerül ezeket a helyneveket normálisan átírni, utána lehet nekifogni az azonosításuknak. Néhány napon belül talán sikerül egy ehhez is használható eszközt beizzítanom a www.radixhub.com címen. (Most még csak az 1913-as helynévtár korabeli alakjaira lehet benne keresni.)
Így hamarjában néhány a listáról: Korpena - nyilván Korpona, Rimakokova, Runakokova - gömöri helység, Peterreve - Backo Petrovo Selo, Péterréve, a minap szerepelt a hírekben, az ottani magyarok elleni támadások mián, Szhacsan, Szkacaany - és talán Kacssing és Szkaeckso is - Szkacsány az egykori Nyitra vm-ben.
ezek a helységek annak idején MO-hoz tartoztak, az ellisisland.com-on találtam rájuk... Tudnátok segíteni abban, hogy hol tudnék utána nézni, hogy ezek melyik mai helységet takarják? Van a netem vmi helységkereső esetleg? Hol induljak el? Köszönöm gyors választokat!
Szerintetek a Krucsay milyen eredetű név? Krucsó és Krucsay közötti hasonlóság a véletlen műve lehet? Ugy néztem a Krucsó már állt mielőtt a Krucsayak birtoka lett...
Siebmacher's Wappenbuch
Der Adel von Ungarn [Magyarország]
Krucsay v. Krucsó u. Nádfő.
Wappen: In B. auf gr. Boden ein geharnischter Mann mit Eisenhaube, welcher gegen einen, aufeinem Baume sitzenden Raben, einen Pfeil aus einem Bogen abzuschiessen zu trachten scheint. Kleinod: Der Mann wachsend, hier in d. Rechten ein r. Banner haltend, die Linke in d. Hüfte gestützt. Decken: bg. rs. Angesehenes, wie es scheint mit Ende des vorigen Jahrhundertes erloschenes Geschlecht, einst in Zemplin, (woselbst Magyar-Krucsó und Nádfo gelegen) Bereg, Szabolcs u. Ugocsa angesessen, bezw. begütert. Georg Krucsay, lebt i. J. 1654; Martin Krucsay, (1704, 1705 Vicegespan v. Ugocsa), tritt 1732 als Besitzer v. Szög in Zemplin auf; er war der letzte Bewohner der einst bedeutenden Burg Kisvárda (nun Ruine u. starb in vorstehend genanntem Jahre, nachdem er bereits früher, seine Ehefrau, Barbara Tolvay, wegen erwiesener Untreue, hatte köpfen lassen. Wurde auch: Krutsay u. Krucsay geschrieben. (N. J. VI. 471. Györgyényi Ignácz, Kis-Várda, ec. Buda, 1872 p. 6. Siegel d. d. 1706 des Stefan K. Lehóczky T. Beregvárm. Monogr.).
bona féle tábornokok és törzstisztek a 48/49...-ban:
báró MESZÉNA (MESSINA) KÁROLY Nagybecskerek, Torontál m., 1787 k. Apja M. Domokos cs. kir. őrnagy (1800. elesett). Vagyontalan katona-dinasztiából származott, r. kat. A pozsonyi katonai nevelőintézetben és az olmützi katonaiskolán végez. Volt hadnagy (1813-1818. a 9. gyalog-, 1825-1835. a 6. határőrezredben szolgált, adósságai miatt elbocsátották), állatorvos. Felesége Krucsay Josefa ( 1843), majd Hertelendy Rozália, gyermektelen. 1848 nyarán és őszén nemzetőr tisztként részt vesz a délvidéki harcokban. Dec. 20- őrnagy, az 1. honvéd vadászezred 1. osztályának (1-2. század) szervezője Bács-Baranya- és Tolna megyében, majd parancsnoka az eszéki várőrségnél. 1849. jan. 16- alezredes. A vár őrségével teszi le a fegyvert (febr. 13.). Márciustól hadbírósági vizsgálat folyik ellene Bécsben, mivel ellenezte a vár feladását. 1850 július végén szabadon bocsátják. Rabár Ferenc passim, KAW.: Milit. Gouv. zu Wien 827-828.
erdélyi királyi könyvekben semmi
felvidéki nemes c saládoknál több utalást is találtam, de csak családfákban...
bács-bodrognál szintén ez a helyzet
gudenusban: 1., találat:.....................
338EÖTVÖS (sárvári) Rangemelések Címeres nemeslevél: 1757. július 18. PÁL, fia PÁL, s ennek fiai: JÁNOS és FERENC. (Liber Regius XLIV. kötet, 422. o.) Magyar bárói rang; előnév: 1867. március 6. JÓZSEF. (Liber Regius LXVII. kötet, 965. o.) A bárói rang megerősítése: elhat. Neuberg, 1874. április 27. (Liber Regius LXVIII. kötet, 443. o.) Címer Az 1867. évi magyar nyelvű diploma szerint: Egy álló vitézvért, két kék, egy ezüst és egy veres mezőre osztva; az első ezüstmezőben jobbra néző egyfejű fekete sas emelkedik, a második kék mezőben hátulsó lábain lépdelő aranyoroszlán fölemelt jobb előmarkában meztelen kardot villogtat maga fölött; a harmadik hasonló kék mezőben, a talapzat hosszában vonuló zöld gyepen ezüstös négyszeg-kövekből épített vártorony áll, melyet zárt kapuval ellátott kőfal környez és fölötte arany nap ragyog; a negyedik veres mezőben zöld pázsiton két bekötött, aranymetszetű könyv van egymásra téve, melyek fölött szájában zöld levelű olajágat tartó fehér galamb repül előre. A vért felső szélén bárói korona (hétgombos), s ezen koronázott, nyílt lovagsisak nyugszik, jobbra vörös-ezüst, balra kék-arany sisaktakarókkal; a sisak koronájából jobbra tekintő aranyszarvú, -körmű és -sörényű fekete egyszarvú emelkedik; vértőrökül jobbra hasonló egyszarvú, balra arany nyakörvös, fehér agár a vért alatti aranyszínű arabeszklépcsőn áll, mely körül két szalag vonódik s azon arany, nagy betűkkel e jelmondat van írva: FIDE ET LEGE. Leszármazás A Sárvári báró EÖTVÖS JÓZSEF, szül. 1798. febr. 22. Budapest, 1883. máj. 1. Hétszemélynök. = I. 1825. KOLB Mária, szül. 1807. Pásztori, Sopron vm., júl. 15. = II. 1867. Vizmai LUKÁCS Hermin, szül. 1841. márc. 12. Budapest, 1916. szept. 4. Tem. uo. Kerepesi úti temető. Gyermekei: első nejétől: IIV. második nejétől: V. I. MÁRIA, szül. Buda-Pest, 1828. Tótkeresztúr, 1901. dec. 3. Tem. uo. 1901. dec. 5. = Budapest, 1858. Sallóvölgyi BÉKEFFY Károly. Csendőrezrds. II. ERZSÉBET, szül. Buda-Pest, 1830. uo. 1860. okt. 6. = Budapest, 1847. Lovag MARCHER József, Udvari tan. III. JÓZSEF, szül. Budapest, 1832. aug. 4. Pécsvárad, Baranya vm., 1908. okt. 15. Tem. uo. 1908. okt. 16. 339= Budapest, 1862. nov. 5. SZABÓ Róza, szül. Buda-Pest, 1842. aug. 10. Pécsvárad, 1929. okt. 17. Tem. uo. 1929. okt. 19. Gyermekei: 13. 1. FANNY, szül. 1863. szept. 6. 2. JÓZSEF, szül. Tótkeresztúr, 1866. júl. 5. 3. LÁSZLÓ, szül. Sopron, 1870. márc. 5. Méntelepi szds. = Kecskemét, 1895. Répceszemerei HANTHÓ Stefánia, szül. 1877. okt. 25. (H. István dr. med. és DUKAY Julianna leánya.) Gyermekei: a1a3. a1. RÓZSA, szül. Kecskemét, 1897. aug. 2. = Budapest, 1918. okt. 25. SCHELL Zoltán. Huszárkapitány. a2. LILLY, szül. Kecskemét, 1899. febr. 13. = Budapest, 1922. febr. 12. Lovag ZELENSKI Károly. a3. LÁSZLÓ, szül. Versec, 1902. nov. 16. Budakeszi. (Bárói rangját a M. Kir. BM 21 925/1930. szám alatt igazolta.) = Budapest, 1930. máj. Krucsói BAYER-KRUCSAY Sonja, szül. Helsingborg, 1907. jún. 13. (B.-K. Dezső m. kir. konzul és
2. találat a sztojka névnél, dwe azt nem tudtam kimásolni....
dvd IV családtört....
Krucsay (krucsai) Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Beregmegyében József fordul elő az igazolt nemesek között. Krucsay (nádfői) Nagy Iván szerint (VI/471.) Zemplénmegyei család. Krucsay Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szabolcsmegyében József, Márton, László igazolják nemességüket.
Bayer-Krucsay (krucsói). A nemességet 1912. aug. 6. Bayer Dezső nyerte a B.-Krucsay kettős névvel. Krucsay v. Krucsó u. Nádfő.
Wappen: In B. auf gr. Boden ein geharnischter Mann mit Eisenhaube, welcher gegen einen, aufeinem Baume sitzenden Raben, einen Pfeil aus einem Bogen abzuschiessen zu trachten scheint. Kleinod: Der Mann wachsend, hier in d. Rechten ein r. Banner haltend, die Linke in d. Hüfte gestützt. Decken: bg. rs. Angesehenes, wie es scheint mit Ende des vorigen Jahrhundertes erloschenes Geschlecht, einst in Zemplin, (woselbst Magyar-Krucsó und Nádfo gelegen) Bereg, Szabolcs u. Ugocsa angesessen, bezw. begütert. Georg Krucsay, lebt i. J. 1654; Martin Krucsay, (1704, 1705 Vicegespan v. Ugocsa), tritt 1732 als Besitzer v. Szög in Zemplin auf; er war der letzte Bewohner der einst bedeutenden Burg Kisvárda (nun Ruine u. starb in vorstehend genanntem Jahre, nachdem er bereits früher, seine Ehefrau, Barbara Tolvay, wegen erwiesener Untreue, hatte köpfen lassen. Wurde auch: Krutsay u. Krucsay geschrieben. (N. J. VI. 471. Györgyényi Ignácz, Kis-Várda, ec. Buda, 1872 p. 6. Siegel d. d. 1706 des Stefan K. Lehóczky T. Beregvárm. Monogr.).
- Magyar nemes családok (Kempelen Béla) - A magyar nemzet hadtörténelme - Magyar középkori adattár (Engel Pál) Magyarország családai (Nagy Iván) - Magyarország vármegyéi és városai I-III (Borovszky) - Siebmacher's Wappenbuch (Nagy címerkönyv) - Felvidéki nemes családok (Szluha Márton)
- Bács-Bodrog, Csanád, Liptó, Nyitra, Udvarhely és Vas vármegyék nemes családjai Tábornokok és törzstisztek, Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
- DVD könyvtár IV. - Családtörténet, heraldika, honismeret - TURUL 1883-1950
Fentiek megvannak (jó része a dvd iv-es könyvtár része)
Az Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság - Új kiadás, mozaikolt! DVD-ROM
Nem a mozaikolt, hanem a régi, de megvan
- Széchenyi István minden írása - Harmadik katonai felmérés 1869-1887, Osztrák-Magyar Monarchia, 1:75.000 - Harmadik katonai felmérés 1869-1887, a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000 - Elektronikus Régi Magyar Könyvtár
Nincsennek.
Azert keresem az ismeretséget, mivel szeretnék segitséget kérni tőlük. Nem rég elkezdtem foglakozni a családfám kutatásával és valószínűleg ezek egyikében-másikában fontos információkra bukkanhatok.
"A család címere a pajzs udvarában egy magas fa, melynek tetejében egy holló ül, a fa átellenében fekvő dombon egy vitéz áll, és a fán ülő madárra nyilaz, a pajzs fölötti sisak koronájából szintén magyar vitéz nyúlik ki, zászlót tartva." (Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendei táblákkal)
illetve
A nyírbátori templomban van egy oltár, melyet Krucsay János készíttetett és azon rajta van a címer.
Kicsit belekontárkodok a Czaga eredetbe. Most olvastam Dr. Győrrffy Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez(Az 1571-es szolnoki török defter fordítása) című könyvét. No ebben a 26. oldalon van Csege falu, ahol felsorolnak egy bizonyos Csiga(?) Gergel nevű embert. Nem tudták pontosan lefordítani az eredetiből, ezért a kérdőjel. Nem nagyon konyítok a nevek változásához, csak mint érdekeset említem meg. Talán lesz valami haszna...:)
Kedves Milyennincs! Köszönöm segítségedet, nagyon sokat segítesz vele! Ami a Miklóst illeti tényleg nem tudom, hogy mikor született, csak azt, hogy 1730.nov.7-én halt meg Tiszapalkonyán.Azt sem tudom, hogy ki volt a felesége. Három fiáról tudok. Biztos volt több gyerek is, de anyakönyvek Palkonyán 1720-tól vannak. János 1742-ben halt meg Palkonyán, 42 évesen. Mihály 1730-ban halt meg Palkonyán, 22 évesen. A harmadik György, ő is Palkonyán halt meg 1778-ban 64 évesen. Mind a hárman Tiszapalkonyán nősültek. Próbálok utánajárni az általatok javasolt dokumentumoknak. Szia Mariann
Még annyit kedves Mariann, hogy Dankó Imre a Kazinczy Ferenc Társaság és a B-A-Z M.Levéltár által 1991-ben megjelentetett A Sajó_Hernád-melléki Hajdútelepek című munkájában Palkonyánál (30.oldal) azt írja "A községbe nagy számmal települtek át polgári hajdúk, mikor Polgár hajdúváros szabadalmai veszélyben forogtak, illetőleg elvesztek." előtte még azt is írja "...a palkonyaiak élénk kapcsolatot tartottak a tiszántúli hajdúkkal." (ezt már a XVII. századra is, 1619-től érti)
Mindez összecseng egyrészt azzal, amit az imént írtam a Szabolcs vármegyei hajdú települések felé való orientálódást, másrészt (s ez a fontosabb!) amit Stefan- írt az 5021 hsz-ben a nyíregyházi levéltár anyagáról. http://www.szabarchiv.hu/lt/, annak iratanyagának fontosságáról, mint kutatási irány.
Ott olyan összeírások is lehetnek, ami a szabolcsi hajdú városokra vonatkoznak.
Ha pl. bemész a kereséseknél a 'településre' oldalra, ott a településhez beírva, hogy hajdú talász
- 1699-ből egy összeírást Eördögh Dániel megyei perceptor jelentése az adó beszedéséről, illetve azok falvankénti megoszlása címmel, jelzete: IV. A. 1. Fasc. 117. No. 71. 1699.
- vagy (s ezt se zárjuk ki egyelőre) az évszám szűkítéssel találsz szökött jobbágyokról is összeírást, pl 1702-ben A megye területéről a jelzett vidékre szökött jobbágyok összeírása megjelöléssel a IV. A. 1. Fasc. 20. No. 163. 1719.
- vagy ha elmondod nekik, esetleg jobbat tudnak javasolni.
Amellett a Czaga = Csege lehetséges azonosságot ne vessük még el ebben az esetben, osztom gerard véleményét (5059 hsz), hogy ne zárjuk ki a Czaga=Csege azonosságot. Az erdélyi orientálódás korai (nem kizárt, de korai), a XVII. század utolsó évtizedében ott kell lenniük valahol a közelben. Jelenthet tiszacsegei eredetet más névvel, s Czagává (Csegévé) másutt válik - ennek szökött jobbágy esetében van jelentősége. A képzőtlen lakosnév magyar környezetben nem jellemző, de felvett formában, szökött jobbágyként ezt közölve új közösségben - ne zárjuk ki egyelőre. A fenti összeírásokban a keresztneveket, különösen az összetartozó keresztneveket is figyeld (más, de azonos vezetéknévvel egy István és Miklós).
Amúgy azt gondolom Miklós az idősebb, és István vagy a fia, vagy az öccse. Abból gondolom, hogy a a már szóba jött forrásban a 184 esküt tettek között 16.-ként soroltatik fel egy nem alfabetikus névsorban, ahol a 14 jurassor (esküdt) után tkp. a második. Ez vagy a kora, vagy a vagyoni helyzetével magyarázható.
Ha lesz olyan település, ahol Miklós ott van, lehet, hogy István is ott lesz, esetleg kiskorú. Mert a korukról nem tudsz sokat, annyit, hogy 1702-ben már nagykorúak (ez akkor hány éves kor is?), s 1723-ban Miklós palkonyán, István Kisújszálláson él. Az, hogy István származik el, szintúgy azt mutatja, ő a fiatalabb (vagy oda nősülés, vagy fiatalabb kora miatt az áttelepülést - persze még jóval 1723 miatt - inkább vállalta. Ez a jászok kiskunsági kirajzásánál is tipikus volt)
Írod még máshol, hogy 1707-ben már nincsenek Polgáron. Ez egybecsenghet azzal, ami Hajdúnánás történetéről olvasható: "A szabadságharcban való részvétele miatt 1707-ben a labanc seregek bosszúból felégetik és kifosztják a várost. A bajt 1709-ben a pestis fokozta."
Olyan emberek ismeretségét keresem, akiknek meg van a következők közül valamelyik:
- Magyar nemes családok (Kempelen Béla)
- A magyar nemzet hadtörténelme
- Magyar középkori adattár (Engel Pál)
- Magyarország családai (Nagy Iván)
- Magyarország vármegyéi és városai I-III (Borovszky)
- Siebmacher's Wappenbuch (Nagy címerkönyv)
- Széchenyi István minden írása
- Harmadik katonai felmérés 1869-1887, Osztrák-Magyar Monarchia, 1:75.000
- Harmadik katonai felmérés 1869-1887, a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000
- Felvidéki nemes családok (Szluha Márton)
- Bács-Bodrog, Csanád, Liptó, Nyitra, Udvarhely és Vas vármegyék nemes családjai
-Az Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság - Új kiadás, mozaikolt! DVD-ROM
- Tábornokok és törzstisztek, Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
- Elektronikus Régi Magyar Könyvtár
- DVD könyvtár IV. - Családtörténet, heraldika, honismeret
- TURUL 1883-1950
Azert keresem az ismeretséget, mivel szeretnék segitséget kérni tőlük. Nem rég elkezdtem foglakozni a családfám kutatásával és valószínűleg ezek egyikében-másikában fontos információkra bukkanhatok.
" Ritka szerencsés az..." Bizony én is szerencsésnek érzem magam, amikor már 3. éve "csak" H.szoboszlót kutatom, mivel anyai dédanyám ősei mind itt vannak. A "Bocskai hadi népe" felsorolásból nagyon sok név szerepel a családfámon is..., és valóban csak 1700 előttről vannak problémáim.
De ! Itt a "bőség zavarával küzdők",- ugyanakkor apám családjáról meg semmilyen
információval nem rendelkezem, még a nagyszüleimet sem ismertem...
még annyit: 'Korán' van még 1702-ben, a birtokviszonyok sem tisztázottak, országosan sem, szervezett betelepítések ekkor még nincsenek, a 'közelben való mozgások' (akár területileg, akár összetartozó birtokokat, birtokosokat, személyi kötődéseket értve) a tipikusak, ezért, amit Mariann keres, az inkább helyben lesz, akár nem is 'összeírva, egyben', hanem információ morzsa formájában, amit idrisi keres, annak nyoma akár helyben, akár a telepítő irataiban lehet.
Mivel mostanában elég sok szó esik Polgár városáról, ezért arra kérném azt aki találkozik kutatásai közben a (kerekgedei) Makó családdal ill. leszármazottaival ezen a településen az jelezze felém. Az 1730-1740 körül települhettek be (Makó János és testvére Imre). A betelepülést követő kb. 100 év érdekelne. A Bencsik féle könyvben van néhány utalás, de több kéne... :)
Te most azt keresed, hogy 1700 (ill. a biztosan igazolt 1702. dátum) előtt mikor jelennek meg Polgáron a Czagák, és esetleg van-e olyan dokumentum ami ahhoz (egy betelepítéshez, betelepüléshez) köthető, és tartalmazza azt, hogy honnan érkeztek. Ehhez
érdemes az elsődleges forrásokat, esetünkben ezt a 2 úrbéri összeírást megnézni. Minden kis részlet fontos lehet a továbblépés szempontjából. Az elsőt innen szemlélve nem kizárt, hogy 1702-ben és nem előbb érkeztek. 8a 12 forint+csizma is érdekes, s mi van, ha feleségeik jogán lettek kiváltságosak. meg kell nézni melyik csoportba írták őket egyáltalán. A tiborpapa által adott a Bocskay hadi népe (Turul 1907/3) más felbontásban adja meg a neveket. A zsellérek nem azonos a XIX. sz. II. felének zsellér fogalmával. Itt inquilinus, telekkel nem, de eszközökkel attól bőven rendelkező személy, aki épp alkalmas volt arra, hogy 'felszabadított'ként, jobbágyi függelemből frissen kikerültként értendő, s ilyen a hódoltság utáni 'átrendeződés' éveiben volt sok. Sokan épp várkatonai szolgálat végeztével kerültek ebbe a helyzetbe. Előtte épp a katonai szolgálat mentesítette őket az úrbéri szolgáltatástól. Ők vagy városba költöztek s lettek szabad bérmunkaerő, vagy iparos, vagy ismét telken 'megülve' választották (folytatták) az úrbéri kötelmeket.
Az, hogy később elköltöztek (1707-es összeíráskor már nincsenek ott, mint máshol írod) összefügghetett azzal, ami miatt végül Polgár 1718-ban kivált a hajdúvárosok közösségéből. Az, hogy a wiki szerint "Ebben az időszakban Polgár a hajdúkiváltság jogcímét biztosító katonai szervezet formain fennállása mellett, olyan széleskörű autonómiával rendelkező, szabad paraszti mezővárossá alakult át, amelynek anyagi létét elsősorban a paraszt-polgári életformára való áttérés: a nagyarányú pusztai állattartás, kisebb mértékben a földművelés, a vásártartási jog, a gabona- és marhakereskedelem, valamint az 1630-ban megkapott révjog jövedelme biztosította" szintúgy erősíti a gyanumat a (vár)katonai 'előélet' iránt. (az ostort érzi kezébe valónak nem a kapát, ha már kard nem lehet :) Ez íg ypersze csak okoskodás, de most a valószínűségeket keressük.
Az is lehet, hogy részt vesznek a hadi eseményekben, ezért nincs összeírva. (látod ez is 'összecseng'het azzal, hogy előtte (vár)katonák lettek volna. A H-BmLevéltár Hadúböszörményi repertóriumával próbálkoztál már?
Ott pl. ezt olvasom:
"A hét hajdúváros adóigazgatási különállása I. Lipót 1693-ban kiadott rendeletén alapult. A hajdúvárosok a hozzájuk tartozó pusztákkal együtt Szabolcs megyétől elkülönítve adóztak. Szabolcs megye nem akart lemondani a puszták /Varjas, Vid, Pród, Sima/ adójáról, katonai erővel is behajtotta. Ebből per lett, és a hajdúvárosok azt kérték az uralkodótól, hogy ítéletlevél formájában mondja ki a városok és pusztáik függetlenségét Szabolcs megyétől. A hajdúvárosok testületileg tagadták meg az adófizetést Szabolcs megyének. A hajdúvárosok tehát egy összegben adóztak a királynak. Ez rosszabb volt a török kiűzése előtti helyzettől, de jobb volt a földesúri birtokon élő jobbágyfalvakétól, mert a hajdúvárosok mezőváros jellege megmaradt. Az egri káptalan igénye 1691 körül újra felerősödött Polgár és Szentmargita területére iránt, három évtizedes küzdelem volt ez a földesúri alávetettség ellen, de hiába. 1718. február 11-én a Hajdúkerület közgyűlése tudomásul vette, hogy Polgár kivált a hajdúvárosok közösségéből, de ugyanakkor el is néptelenedett, a káptalan máshonnan hozott jobbágyokkal népesítette be. Ettől kezdve Polgár újra az egri káptalan jobbágyfalva lett. Polgár 110 éves hajdúmúltjából a Hajdúkerület anyagában találhatók feljegyzések, a polgári levéltári anyag a 19. századból való."
Egyrészt felveti az ötletet a felsorolt Szabolcs vm-i hajdú települések anyagainak átvizsgálását, másrészt megmondja hol vannak 1718 elötti anyagok.
(az elején említett úrbéri anyagok Bp-en vannak, azt hogy melyik filmen a helyi levéltárban kell lennie segédletnek arra, hogy mi a filmszáma, hogy lekérd)
András! Most már megkaptam a levelet, csak most meg én nem tudom a választ elküldeni, visszaküldi az én postafiókomba. Nézd már meg, nincs tele a postafiókod? Mariann
Kedves Milyennincs! Tudni tudok mind a két összeírásról, de csak Bencsik János Polgár története című könyvéből. Nekem hozzá nem értőnek meg sem fordult a fejemben, hogy magában az összeírásban még más adatok is szerepelhetnek. Tényleg az is benne van, hogy honnan jöttek? Neked esetleg nincs-e meg az összeírás? Nem tudnád-megnézni? Nagyon szépen köszönöm a segítségedet! Szia Mariann
Nem tudom, amit tiborpapa írt, az látom, hogy 1702-es, de van az urbáriumok közt azidőtájt kettő összeírás:
UC 30:18 - 1702 május 26.
UC 93:38 -1702 június 2.
Az elsőben "Új telepesek felvétele 12 forint és egy csizma szolgáltatása ellenében [...] háztulajdonosok név szerint jövevények név szerint Zsellérek, kik hajdú családba nősültek és a feleségek jogán kiváltságosak" A jövevényeknél esetleg az is, hogy honnan, ha már megkülönböztetik a másik 2 csoporttól.
Utóbbiban "Lakosok (nativi et advenae) összesen" Mind a kettőt láttad, Mariann?
Kedves Tiborpapa! Idáig már én is eljutottam. De innen merre tovább? Mivel ezek a Czagák szabadosok, jövevények voltak, valahonnan jöttek. Ezt a megkülönböztetést a letelepedés után 1-2 évig használták, amíg az adómentességük tartott. Tehát 1700-1701-ben jöttek, de vajon honnan? Az 1700 utáni időkkel már nincs problémám, de az előtte lévő időket hogy és hol kutassam? Köszi. Szia Mariann
Turul 1883-1950
1907-4
BOCSKAY HADI NÉPE.
Septem Oppidorum Hajdonicalium Ao 1702. ad Benignum Suæ Majestatis Sacratissimæ Mandatum peracta.
Conscriptio Oppidi Polgár.
(Libertini. Szabadosok.)
Balogh András, Dalmi István, Pecze István, Szabó Márton, Csonka Ambrus, Békes Mihály, Sánta Péter, Tajdi Márton, Vajda Péter, Pecze János, Vida István, Molnár Sámuel, Ungvári János, Arnóth István, Tanka Péter, Kis János, Szőllősi Pál, Mólnár János, Fejér György, Koroknyai István, Thót János, Sándor Mihály, Czaga Miklós, Tóti Márton, Bokor János, Kis János, Fejér János, Szűts Mihály, Fakó István, Goris András, Bokor Mihály, Takáts Ferencz, Angyal István, Festető János, Czaga István.
Gerard! A múlt héten igérted, hogy megnézed Polgár ragadványneveiben tartalmaz-e Czaga nevet. Mire jutottál? Hogy állsz Polgár anyakönyvének feldolgozásával? El tudod-e küldeni nekem CD-n? Köszi: Czagáné Mariann
Amit küldték köszönöm. Először amikor a családfát kezdtem keresni a herényi Gothárdok címerét találtam meg. Azzal volt aposztrofálva, hogy Gothárd címer. Később olvastam valahol, hogy ők is a felvidékről származnak, és akkor "kapták a nemességet" amikor Herényre költöztek. Ekkor jöttem rá, hogy ez egy másik mese.
- Kérdezném tőletek: valós lehet, hogy 1 kötet Boroszky 60.000.-Ft?
- Orosz Ernőnél megtaláltam az idézett részeket.
- A Nagy Iván-ba milyen trükkel lehet "bele menni", mert nekem nem sikerül?( Ez vonatkozik a Kempelenre is.)
Az 5063-ban elütöttem G. T. születési dátumát, helyesen 1899. július 29. Az egyik papíron ezt találtam. - 1921. július 26. előtt az egri gyalogezrednél katonai szolgálatot teljesít. Katonai rendfokozata főhadnagy.-
- G.F. 1875.ben Majzik János felesége lesz Nagyfügeden. Ezt miben találtad? -
- A tábla alapján András sz:1772. (28 év) György sz:1744. (75 év)- szerintem vagy van itt még egy emberöltő, vagy Borovszky a jó - Gáspár sz:1669. között nem stimmel valami. Ha Borovszkyt vesszük alapul és feltételezzük, hogy ez a György ugyanaz a György, (1708-1776.) akkor a korkülönbség életszerűbb.
Kedves Gerard! A polgári anyakönyveket mikrofilmen néztem meg, a református egyetlen tekercs születési anyakönyvek 1882-1889. A katolikus születési1827-1895, házassági 1819-1895, halotti 1823-1895, vegyes 1728-1894. Nekem a református kellene, minél régebbi, annál jobb. Úgy tűnik, hogy a Czagák nem Csegéről jöttek / Csegén és környékén nincs egy Czaga sem /. Az itteni Czagák Tiszapalkonyáról származnak, egy Czaga Miklós nevű, 1702-ben István testvérével Polgáron feltűnő "jövevénytől" hajdútól. István Kisújszálláson alapított családot, azt az ágat még nem ismerem. A két testvér feltételezésünk szerint Erdélyből Kolozsvártól északkeletre található Cege románul Taga faluból származhatnak. Ennek a falunak a neve az évszázadok során többször volt Czaga. Többek között Wass Albert is lakott abban a faluban. Ez a falu 2-300 évvel ezelőtt még csaknem tiszta magyar anyanyelvű volt. Mi Polgárról származunk, de Sajószögediek vagyunk. Te hol laksz, és milyen anyakönyvek vannak meg neked dátum szerint, mert ha tudnám használni, engem is érdekelne DVD-n vagy CD-n.
Ez kb 50-60 képet jelent (ezen felül van még vagy ötven vegyes kép, amelyeken ugyan az én családi vonatkozásaim vannak, de ugye mindegyiken van még 20-30 név), amelyek kb 3,5 megásak egyenként. DVD-re, vagy cd-re ki tudom írni, de ahhoz címet is küldj privátban.
Igen, így ezekkel az évszámokkal lehettek unokatestvérek. 'Tévelygésemnek' 3 oka van (ezért jó, ha vannak részletek)
1. fiatalabbnak feltételeztelek 15-20-al
2. nagyapád és édesanyád közti 38 év nem gyakori (mondjuk az én nagyapám is 1896-os:), nálunk a sor 1896-1931-1962-2001/2005, a 3 generáció majd 110 év)
3. menet közben valami miatt ugrottam egy 'oktávot' vagy Edu szkennelésén lelkesedtem be és rohantam vissza fejben az időben, az idősíkok összekeveredtek bennem. Nem tudom mért emlegettem 1736-os születést G. Flóránál az 5054 hsz-ben, s 'követeltem' még 3 generációt :) Fentiekből lassan összejön az néhány NEM 'hiányzó' generáció :o)
Ami kimaradt a korábbi adatokból: Nagyapám: Gothárd Tíbor 1898-as, Édesanyám 1936-os, Én pedig 1960-as vagyok.
Az örömöm pedig azért indokolt, mert három éve bolyongok a neten azzal a kényszerképzettel, hogy találok személyes adatokat, illetve egyedül is fel tudom göngyölíteni a családfát.Végül is apróbb sikereim voltak, de igazán nem vittek előbbre. Végül is akkor találkoztam először A "Fórummal" amikor "bele is léptem" és vettem a bátorságot, hogy segítséget kérjek.
Egyébként mea culpa, ez valóban egy "pontos sportág", feltéve de meg nem engedve hogy nekem van igazam, ha G.F. szül: 1836. II. G.I. pedig 1830-ban akkor lehettek unokatestvérek. Nem akarlak megbántani. Mindent nagyon köszönök.
Kedves Edu36!
Köszönöm szépen a képeket. Feltételezem, hogy ez nem az a könyv, mert ha jól nézem Mihályfalusi 1914-ben halt meg, és ezt a könyvet 1936. és 1942. között adták ki, mert Édesanyám még benne volt 1936-os, de a húga aki 1942-es már nem. Ezen kívül szeretnék megkeresni még egy könyvet (hátha valakinek erre is lesz elképzelése, elnézést, hogy ilyen problémás vagyok). Azt I. világháború után adták ki, és abban szerepel, hogy Gothárd Tíbor (1898. júl. 29.) a fronton megsebesült. Ezt még Édesanyám látta gyermekkorában. (Már most látom, hogy minden létező adatot egyszerre kell megadni.)
Az elmúlt napokban érdeklődéssel olvastam - hány generációnak kellett is lenni, hogy reális legyen egy leszármazási lánc.
Amenyiben majd ráértek, segítsetek már nekem (együtt gondolkodva) kitalálni az alábbi konkrét adatok alapján a generációkat, ill. azt hogy ki mettől meddig élhetett:
1628 Elek Jakab nemességet kap (gondolom felnőtt) fiaival Jánossal és Imrével. (meg persze feleségével és lányaival)
1638 Elek Jakab birtokosként összeírva (1648-ban már nincs, csak fia János)
1642 (az ekkor már néhai) Imre fia, (a fenti János unokaöccse) Elek János lemond öröklött földjéről és szőlőjéről, mert elköltözött és mesterségét indítaná (egy másik megyében)
1644 előbbi (unoka) Elek János már szerepel önálló adózóként az összeírásban
1672-1696 között E. János mellett - külön, önálló gazdálkodóként már össze vannak írva (gondolom fiai) István, György és Ferenc is
1715 - 1720 előzőek közül már senki nincs, ellenben van (egy 3.) Elek János, és (egy szerintem nem az előbb szereplő, így tehát 2.) Elek Ferenc, akik mint később kiderül testvérek
1744 Ez utóbbi E. János fia István kéri nemessége igazolását - megkapja a másik megyéből átkért adatok alapján (az igazolásban - szerintem helytelenül - az Ő nagyapjaként említik az 1642-ben már mester Jánost)
1793/94 az 1715/20-ban összeírt János és Ferenc öccsének Andrásnak (aki 1757-ben meghalt, és az anyakönyvben nem jelzik "öregnek") gyermekei Sándor és András 63 ill. 65 évesen egy harmadik megyében kérnek nemességigazolást
Te hol laksz? Én görbeházi szüleim őseit kutatom. (fő nevek: hajdú-ale-kruppa-murvai-répási, különlegesebbek? Lass, Bábolnai Kiss, Dubicz)
Leginkább az ALE nevet szeretném már tudni, hogy honnan jön (eddig jórészt csegei, polgári és körnező településeken találtam valamiféle kapcsolatot, de 1880-nál visszább még nem jutottam, és ezt a nevet sem említi semmi. Egy db Ale Henrik lovagra való utalást találtam, de az meg olyan régi, hogy szerintem semmi köze a kettőnek egymáshoz (1500 körüli német lovag, egyetlen festményszerű valami és egy címerpajzs)
Megvan egy könyv Polgár ragadványneveiről, ebben a kutató azt állapítja meg, hogy a Polgár története könyvben nem helyesek a betelepülésről szóló adatok (nógrád, palócz vidék) mivel a rgadványnevek alapján közelebbiek a beköltözők. (a legtávolabbi ragadványnév egy békési település, illetve a fennt jelzett rokonom Bábolnai Kiss). Ma este megnézem tartalmaz-e CZaga nevet.
Bár a Czaga nevet nem ismerem, de szerintem a Polgári ősök miatt valószínűbb a Tiszacsegéhez való kapcsolódás. Ott lehetett csegének esetleg Czaga névváltozata.
a www.tiszacsege.hu -n csak a Chege névváltozatot ismerik ugyan, de....
Anyakönyvi adatok alapján meddig jutottál vissza? mivel 1751 az első házassági anyakönyv Polgáron, és 1820-tól mondható normálisan vezetettnek az anyakönyvi kimutatások (addig van olyan év, amelyben 3-4 házasság történt. ennek oka, hogy a tanyán, illetve a településtől távolabb élők nem szántak időt a bejelentésre.
Nekem fotón megvan kb az első 60-70 év. De még ién is küzdök a feldolgozásával...
...volt Gothard, meg Gotthárd, s ami kimaradt Gotthard:
7 településnél (Andrási, Gömörpanyi, Hosszúszó, Krasznahorkaváralja. Lekenye, Lökösháza, Otrokocs) mint birtokos említi a családot, továbbá törvényszéki bíróként említtettik Gotthard Alajos.
továbbá:
"Gotthard Endre. Gotthard Endre, egri egyházmegyei pap, utóbb hirlapíró. A Hölgyfutárban fordításai jelentek meg (1860) és beszélyeket, tárczákat, czikkeket saját lapjaiba (Gömöri Lapok, Rozsnyói Hiradó, Felvidéki Közlöny) írt. Szerkesztette 1869-ben az Ellenőr czímű havi közlönyt Rozsnyón, majd ugyanez évben a Gömöri Lapokat Rimaszombatban, 1873-ban a Rozsnyói Hiradót Rozsnyón és 1874-ben a Felvidéki Közlönyt Rimaszombatban. Önálló munkái Lengyelhon vészangyala, René, A szabadságért, Nagy Péter végrendelete, Egy nagyon elgyötört ember. (K. M.) - róla többhelyütt ír. Gotthard Mihály. Gotthard Mihály, dobsinai származású, bölcseleti doktor, merényi, majd iglói ág. ev. pap, a hol 1820-ban meghalt."
...van még 1 -k -val Bikszögre is a kereső szerint:
"Felsőválybikszög. Felsőválybikszög, vályvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 85 házzal és 326 ev. ref. vallású lakossal. Azelőtt két község volt, ú. m. Felső-Vály és Bikszög. Vály községet már a pápai tizedszedők jegyzéke említi Val néven. 1426-ban Valy és Waal alakban olvassuk nevét az egykorú oklevelekben. Bikszög 1427-ban fordul elő Bykzwgh eltorzított alakban. Legrégibb birtokosa 1630-ban a Gotthárd család, 1680-ban a Fuló család. A mult század elején a jászói prépostságnak is van itt birtoka. Később az egyesített községekben a következő birtokosok voltak: Nagy, Bodon, Balajthy, Óváry, Szivós, Lökös, Herényi, Katona, Vincze, Kálas, Beke, Kálmánczy és Vályi családok. A csehek idejében a község határában a magyarok és a csehek között harcz volt. A község régi temploma 1619-ben leégett, de 1622-ben újra felépült. Az egyháznak több érdekes edénye van a XVII. századból. E faluhoz tartozik Szirnálla és Emberhegy puszta is. A község postája Felsővály, távírója és vasúti állomása Tornallya.
[...]
A türelmi rendelet biztosítván a reformátusok szabad vallásgyakorlatát, a régi egyházakat ismét felújították. A felújított anyaegyházak a hozzájuk csatlakozó leányegyházakkal egyesülve, a következőleg csoportosultak: [...] Felső-Vályhoz csatlakozott: Bikszög, Gergelyfalu, Alsó-Vály, Mihályfalva"
ír még a Lökös és a Kalas (Kálas) családról külön...
"A Rákóczy Ferencz védelme alatt 1707-ben Rózsahegyen tartott zsinaton szervezett négy egyházkerület közül a gömörit már mint fennállót ismerték el. Kiterjedt pedig a gömöri, kishonti, tornai, borsodi, hevesi és szolnokmegyei gyülekezetekre és az e megyékben fekvő városokra is. Ugyancsak e zsinat adta meg a szuperintendenseknek az excellentissimus czímet, a melyet a róm. kath. egyház püspökei viseltek. Az első gömöri kerületi consistorium állott a szuperintendensből és 8 lelkészből, továbbá Szentiványi Mátyás, Czékus Miklós, Törék Miklós, Krús Péter, Gothard Dávid és Modony János világiakból.
[...]
Gotthárd. Gotthárd (bikkszögi). A XVII. században tünik fel. Felső-Vályon volt birtokos. Tagjai közül György (sz. 1708, 1776) előbb sajó-gömöri lelkész, majd tanár Dobsinán, később lőcsei városi lelkész. János (17121777) a gömöri fraternitás szeniora. Az 1755. évi összeírásban a család több tagjával találkozunk Gömör vármegye nemesei közt."
Más nincs. Ezeknek majd érdemes lesz utánanézned. Látom belelkesedtél.:) Sok sikert :)
Edu táblázata alapján G.István I. bátyjának, Károlynak unokája az a Flóra, aki Majzik Jánosné lesz, akit az 5044-ben írtam. Dédapád másodunokatestvére.
Zichy ügyben még az ükapád is 'kevés' (mert ő úgy-e G. István I.) Oda még 3 (!!!) generációval feljebb lehet Zichyné (szül 1736). Biza.
Most, hogy így mondod inkább az ükapám unokatestvére a G.F. (az évszámok alapján). A G.F. biztos, mert a családi elbeszélés és az adatok is összevágnak.
Fantasztikusak vagytok!
Elmondás alapján bikkszögi és lőkösházi Gothárd. (Az előnevek nincsenek dokumentálva.)
nemes I. Gothárd István - felesége: nemes Sághy Johanna
házasságkötésük: - ?
Fiuk:
nemes II. Gothárd István Rezső Antal (Otrokocs, 1830.augusztus 17.)
felesége: nemes Mária Nemes (szülei: nemes Nemes János
nemes Bornemissza Johanna, Csikóháza, 1833. szept. 23.)
Házasság kötésük: Tarnazsadány, 1853. október 10.
Lakik: Nagy Csoltó község 70. szám
Leányuk: Gothárd Irma Otrokocs, 1860. június 10.
Fiuk:
Gothárd Géza János István Ő a dédapám -(Gömör és Kishont vármegye, Csoltó
Gömör Panyit, 1854. augusztus 30.)
Felesége: nemes Várallyay Ilona
(szülei: nemes Várallyay János Apátfalva, 1830. február 14.
an: nemes Subich Rozália, Egerfarmos, 1836. február 25.
házasság kötésük: 1855. július 22. ;
Subich Rozália szülei: nemes Ladislaus Subich Mlinka Anna)
Házasságkötésük: Heves vármegye, Apátfalva, 1898. november 26.
Valami nagyon nem világos. Ez a "dédnagyapámnak volt egy unokatestvére" megfogalmazás pontosan mit jelent? Hanyas vagy Te, az apád, a nagyapád és a dédnagyapád. Csak évszámok, nevek nélkül. Szerintem legalább 1 generáció hiányzik (Miért kerestem én 2 emberöltővel később Zichy Antalt?)
Ez a Zichy rokonság biztos? vagy a Gothard Flóra biztos - lásd Nagyfüged.
Ez a Flóra név végigfut a családon (legalábbi egy időben, ez ismert, gyakori jelenség más családoknál is), mert 1 emberöltővel később egy másik bikkszögi Gotthard Flóra 1875-ben bizonyos Majzik János felesége lesz Nagyfügeden (Heves megye)
A korábban találtad forrásban ott van a születési dátum is - Gothárd Flóra, Zichy Antal felesége (1836. május 31.-1857. december 10.). A házasság - mivel a lány 21 és fél évesen halt meg, 1854-1857 között lehetett. Antal 1854-ben 32 éves, emiatt nem hiszem, hogy korábban (a 32/18 hihetőbb, mint a 30/16 stb. bár nem kizárt)
A Zalai (Somogy m.) anyakönyveket a www.mol.gov.hu alatt nem találom, de esetleg 'egy ilyet' megnéznek neked a Zalai parókián is (ha nem tudják a múzeumban, hogy ott volt-e az esküvő, s kik Flóra szülei)
Ezek szerint róla volna szó (Zichy Antal). Azért nincs rajta az odaát adott családfán(ill. valamelyik korábbi, nem részletezett elágazás), mert "A Zichyekből a XVIII. század folyamán részben különvált a Habsburg-hű grófi ág. A főnemesi címekkel nem rendelkező zalai Zichyek [...] A Zichyek középnemesi,zajki ágából származó Zichy Sándor és a szintén nemesi családból származó Eperjessy Julianna Antal nevű gyermeke 1823. november 7-én látta meg a napvilágot a család zalai kúriáján."
Magad is innen vetted az infódat (máskor megkönnyíted a dolgunkat, ha a forrást is megadod :)
Ha így van, és "A zalai régi temető félhomályában egymás szomszédságában áll az 1852-ben, harmincévesen elhunyt első feleségének, Tomsics Júliának és az 1857-ben, huszonegy évesen meghalt második feleségének, Gotthard Flórának a síremléke", akkor javaslom Somogy megyei Zalán a Zichy Múzeumot megkeresni, hátha tudnak ott a 'testvér' (Mihály testvére Antal) családjáról részleteket, pláne, hogy ott éltek. "A szemközt lévő családfán 1200-ig vezették vissza a Zichyek származását."
Az idősebbik Zichy fiú 1850-es évekbeli tevékenységéről egyelőre keveset tudunk. Többek között részt vett egy megyei gazdászati egylet munkájában Somogyban, a borászati szakosztály egyik vezéregyénisége vált belőle. Ebben a nehéz politikai időszakban a családját ért sorscsapások is sújtották, egymás után vesztette el szeretteit. A zalai régi temető félhomályában egymás szomszédságában áll az 1852-ben, harmincévesen elhunyt első feleségének, Tomsics Júliának és az 1857-ben, huszonegy évesen meghalt második feleségének, Gotthard Flórának a íremléke. Köztük egy gyermekkoporsót formázó sírkövön olvasható felirat Zichy Flóra 1857 1858 mutatja meg a hozzá legközelebb állók végső nyughelyét. Hortenz
zicsi és vásonkeői Zichy Antal, (Zala, 1823. november 7. Budapest, 1898. május 19.) a magyar főrendiház tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbelii tagja, az Országos Képzőművészeti Társaság választmányi tagja, Zichy Mihály festőművész bátyja.
(Elemben eddig, a házasságával kapcsolatos adatokra nem bukkantam.) Hortenz
- Úgy tűnik megtaláltam az ajánlot topikot. Hurrá! Gothárd= " Isten által erőss"-ben igazad lehet. A nagyszüleimnek szerencséjük volt, mert a II. világháború után nem vitték el őket, pedig nagy esélyük lett volna rá a származásuk miatt.
- Abban kérnék tanácsot, hogy a Gömör vármegyében éltekről személyes adatokat (1700-as évek vége, 1800-as évek eleje) Neten hol lehet keresni? Nekem ugyanis jelen pillanatban nincs lehetőségem arra, hogy személyesen kutatgassak.
- Még egy másik kérdés: állítólag 1941. körül adtak ki olyan könyvet (lexikont) amiben az akkori nemesi családok voltak feltüntetve. Milyen könyv lehetett ez?
továbbá szintúgy Bp-en a számodra fontos időszakból (www.arcanum.hu/mol keresőbe Vajka beírásra jön elő):
"UC 6 : 64 1699. március 13. Kuriális nemesek és zsellérek taxaadóinak összeírása Pozsony megye felsőszigeti járásában. (Nagy-Joka, Közép-Borsa, Föl-Borsa, Egyházfalva, Sáp, Csukár-Páka, Királyfia, Tejfalu, Gutor, Püspöki, Gomba, Olgya, Csenke, Bevata, Kis-Magyar, Bustelek, Felső-Jányok, Nagy-Magyar, Fél, Hidegkút, Csütörtök, Gencsháza, Szász, Kislégh, Egyházaspáka, Sárosfalva, Vajka, Doborgaz, Bácsfalva, Keszölcés)"
Ez ugyan 1702 elötti, de érdemes megnézni nem élt-e már ott.
"UC 34 : 42 (c)1704. október 4.320 oldal latin, eredeti, kötve. "Conscriptio", melyet Bory Gábor készített. (Összeírás: várak és allódiumok részletes leírása, subditusok száma és úrbéres szolgáltatásaik, kommenciós listák.) A pozsonyi fiscusi javak összeírása Rákóczi Ferenc rendeletére."
az utolsó, az eberhardi uradalom között szerepel Vajka és Doborgaz. Ezek nem egyházi allodiumok, de érdemes körbenézni esetleg más felmenők miatt is, meg az ilyen mondatok miatt is:
"Birtoktörténeti adatok birtokosok nevével, portiókkal. A városokban házak, helyük, leírásuk, hozzátartozó földek, kaszálók, szőlők, állatok. Detrekői uradalomban régi birtokos tisztjei kettő kivételével hűséget fogadtak a fejedelemnek s helyükön maradtak."
mert aki meg nem fogadott hűséget...
Bármilyen összeírás ami a megadott településekre vonatkozik fontos abból az időszakból, mert jelzi, hogyan mozoghattak (mikor hol voltak, ott voltak-e ténylegesen stb.)
A Vajk(a)i anyakönyvek Bp-en is megvannak, kint a Bécsi úton a Filmtárban. Születési 1673-tól, halotti 1712-től. Jelzete: 49860-49865. Ez 6 tekercs, nincs elötte 'A' betű (ez fontos!)
A Zeve név a Nevek, családnevek magyarul topikban tavaly már előjött. Érdekes, hogy ott mik 'hangzottak el'. (még annyit, ami akkor nem jött elő, mert a kérdésfeltevő holland családi legendával jött, hogy sok Zewe él németként)
nagyon köszönöm a hozzászólásodat, már nem is reméltem, hogy kapok levelet. Igazad van, hogy katona lehetett Zeve Pál, akiről szó van, mert a MOL-ból (levélben) megtudtam, a következőt:1702. október 4-én egy Bécs-Mailbergben kelt adománylevél által a vajkai székhez tartozó Doborgaz községben Kollonich(ts?) Lipót predialistája lett. Úgy tudom, Mailberg valamilyen katonai központ volt. Még pontosan kikeresem. Zeve Pál fia Mihály 1744-ben a Komárom vármegyei nemes Bereczky Erzsébettel házasodott, s Nagymegyeren telepedett le. Ennek fia Ferenc Gellérben élt. Vajkát és Doborgazt az 1715-ös összeirásban nem találom, Pozsony vármegyében kellene lenniük.
A vajkai anyakönyvek Pozsonyban vannak, azokat alaposan át kell néznem, eddig ui. Nemesócsa anyakönyveit néztem, mert ott is élt ilyen nevű család, azt hiszem, a családtagokkal kapcsolatban tévúton vagyok, ezért igyekszem mihamar Pozsonyban terminust kérni a levéltárban. Azt mindenképpen hiszem, hogy egy család. Ezek az emlitett falvak mind egymás közelében vannak. S a család egyértelműen állitotta, hogy ők német nyelvterületről származtak. Egy kitűnő forrásmunka - Kocsis Aranka: A vajkai szék nemesei (Hagyatéki leltárak a 17-19. századból), Pozsony 1997, azt irja: A curiák birtokosainak egyetlen összeirása maradt fenn, mégpedig az 1752. esztendőből ... eszerint A Zevék kezén volt a curiának majdnem fele, valamennyien 1/128 octált birtak. .... Próbálok a családról egy másik forrásmunkát is beszerezni: Ethey Gyula: A Verebélyi érseki Nemesi Szék, Magyar Családtörténeti Szemle VII. évf. 1941, 159 p. és a MOL-beli adománylevél másolatát is. Ez azonban mind utazgatással jár.
Most mindenesetre alaposan átgondolom, amit irtál, s megnézem a linkeket, amit ajánlottál. Mindezt nagyon köszönöm, a családtagokról -- addig mig nem láttam a vajkai anyakönyveket -- most nem tudok többet irni. Köszönettel.
Kollonits 1695-1707 között volt érsek Eeszetergomban, ez 'izgalmas' időszak (beleesik 1703 is), maga is 'katonaviselt' ember.
Alapállásban azt gondolom, hogy katona lehetett az illető, akit ebbéli 'érdemeiért, és későbbi szolgálataiért kapta ezt a lehetőséget - függetlenül a vallásától. Nem biztos, hogy újonnan 'adatott', lehet, hogy magtalanul elhúnyt személy és a visszaszállt birtokot adta ki még egyszer.
" a török hódítást kevés prédiális szervezet élte túl: az esztergomi érs. 4, a győri pp., a győri kápt., a pannonhalmi főapát és a zágrábi pp. (mint a topuszkói apátság birtokosa) 1-1 prédiális széke. Az esztergomi érs. ~ei a 19. sz. 1. felében 30.000 hold földön éltek. "http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKEEEE/16EGYHIJ.HTML
Ez nem sok. És az 1 családra/személyre jutó sem 'akkora'.
írhatnál még (azidőtájt hány éves, mikor születtek a fiai, német-e a felesége, stb. - apró nyomot keresünk :)
- Melyik évben történt az adományozás és mi az illető neve.
- A fiait megtaláltad az anyakönyvekben. Az apjuk nincs a halottiban?
- A birtokot fiúágon lehetett örökölni, nem tudom, hogy osztódott-e, úgy vajmi kevés maradt. Az 1715-ös összeírásban a fiai benne vannak (az 5-ből 4)?
- halt-e meg (találsz-e feljegyzést a matrikulában) akkortájt (az elött vagy fél évvel) praedialista, amikor az illető megkapta az adományozást.
Amúgy a www.arcanum.hu/mol oldalán a praedialista szóra jönnek elő úrbéri összeírások (mondjuk egyik sem esztergomi egyházmegye), olyan is, ahol az áll (UC 102:15c) "Idegen földesurak jobbágyai és zsellérei, akik megüresedett praedialista telkekre ültek, praedialista szolgálattal tartoznak az uradalomnak"
igazából nem is a presbiterségen van a hangsúly, hanem azon, hogy a protestánsokat oly nagyon üldöző Kollonits Lipót esztergomi érsek reformátusoknak, ill. protestánsoknak is is adott-e az egyházának földjeiből (plusz nemességet hozzá) csak azért, hogy a bandériumát gyarapitsák? Az az ősöm, akiről szó van, egy német volt, akit Kollonits Lipót telepitett be az ismert betelepitési politikája során és tett egyházi nemessé. Ennek az ősnek ugyan a vallását nem tudom, de mind az öt fia református volt, ezt már az anyakönyvekből tudom. Ezért gondolom, hogy az ős német protestáns lehetett, csak furcsállom, hogy ez esetben a főpapoknak nem számitott, hogy ki milyen vallású volt?
Lehet. hogy lényegtelen probléma, de ha mindegy volt a vallási hovatartozás, akkor más "nemesi szék" területén (vajkai, érsekléli, zágrábi stb.) élő református családok nemesi cimszerzését is megmagyarázná vagy legalábbis tudnánk merre keresgélni.
Még egyszer köszi, hogy szakitottál rám időt.Üdvözöllek.
Az én családomban is volt presbiter..csak 900 körül,így akkor már nem nagyon lehetett így nemességhez jutni..Nem gondolom 200 évvel azelőtt csak ezért járt volna cím..Valamit tett az az ős.amiért felkenték.
családom egyik ága ún. praedialista nemes volt, erre levéltári bizonyitékom van (erről a nemességi fajtáról azt irják a lexikonok": "A nemesség nem teljes mértékével felruházott szabad egyének voltak hazánkban, kiket a nemesi szabadságok csak bizonyos feltételek alatt és bizonyos területen illettek meg, eltérően az országos nemesektől... ... katonai szolgálatok fejében néhány magyarországi főpap adományával bírtak" stb. Az világos, hogy az esztergomi érsek, a győri püspök, a pannonhalmi főapát stb. saját katonaság megszervezése céljából és fegyveres szolgálat fejében földbirtokot és nemesi cimet adományozott, amely idővel örökletes jellegűvé vált, de azt nem tudom, hogy mindez összefüggött-e a vallással. Azaz a kérdésem lenne: református család is lehetett praedialista nemes? Pl. Kollonits Lipót esztergomi érsek adományozhatott református vallásúnak földbirtokot, s praedialistává tehette? Vagy ez nem függött össze az illető vallásával? Illetve: a református egyháznak is voltak ilyen jellegű adományozásai?
Ebben kérem a segítségeteket. Nem vagyok történész, s itt megakadtam. Egyházi dokumentáció szerint családom néhány tagja már az 1779-es évben presbiter volt a református egyházközségben. Lehetett az apjuk, nagyapjuk Kollonits Lipót szolgálatában praediális nemes?
Az én 1855. évi "családi találatom" a Kalivodákkal kapcsolatban Lengyel-Tótiban (Somogy m.): - vőlegény: Joannes Zbinyovszky(Verőcze in Slovakia)
- menyasszony: Teresia Ullrich
- eskető pap: Eugénius Benyovszky(T.koppan) - (ez somogyi település)
(A Benyovszkiaknak Somogy és Tolnában voltak birtokaik. A Benyovszkiak Pöstyény környékiek - ha a Kalivodák Trencsén-környékiek, ezen a tájon is lehetett a "találkozási pont".)
Inkább bélpanasz, de vszeg nem egy betegség, hanem egy tünet. A
Betegségek régi nevei topikban van arról szó, hogy ezeknek a nyavalyáknak nem egy-egyértelmű megfelelőjét kell a mai betegségek, kórok közt keresni. :)
"Vegyen fel az ember egy természetbéli dologban tanulatlan parasztot; betegségbe esik, és hogy a dolgot világosabban megértsük, tehát egy bizonyos nyavalyát tészek fel: a szegezés [nyilalló, szúró fájás] bántja. Egy értelmes barátja jön, és az esméretes okokbul az érvágást javasolja néki. A beteg nem veszi fel a jó és értelmes tanácsot, gondolkodván, így mond: miért vagdaltassam és marcangoltassam az én ép testemet! Hiszem az Isten mindenható, aki az érvágás nélkül is megsegít engemet. A beteg érzi, hogy fájdalmi nagyobbulnak; hevül s nyomorodik; kifekszik a hűvös szellőre; vagy pedig az ő jó baráti kivezetik őtet oda, hogy nyavalyája megenyhüljön; iszik egymás után hol bort, hol pálinkát gyömbérrel és törökborssal keverve, majd pedig jeges vizet. Hideg vizes ruhával békötteti a fejét, felső és alsó testét; több ilyetén balgatagságokkal él, melyekre őtet az ő jó baráti segítik, és ilyenképpen saját gyilkossá lészen; emellett azzal dicsekedik, hogy az Istenben bízik, ki őtet el nem hagyja, és segítségét ismét megadja; az Isten szavaiban és ígéreteiben hiszen, ki az efféle nyavalyákbul sokakat kisegített, s őtet is kisegíti, reménységében szégyent nem vall. Azalatt a beteg halálos fájdalomba esik és meghal." :)) Forrás
keresek egy családkutatót, akinek tévesen rögzítettem az e-mailcímét, s így nem tudom elérni: mizso300@tvnetwork.hu címre hasonlít, de nem mizso, vizso, vizo, mizo... Kérlek, segíts, ha ismersz ilyet. Köszönöm.
Természetesen tudtam, hogy Polgárra jött a család, ezért ajánlottam a helytörténeti könyvet, mert ott meg szokták említeni, hogy honnan települtek be az emberek, de úgy tűnik itt ez a nyom se járható. (Azt nem tudtam, hogy még mindig ott vagytok.) A pécsváradi birtokok összeírását megnézheted a MOL-ban (UC 34:43), de jó eséllyel félre fog vinni.
Nekem az az érzésem, hogy az anyakönyvekkel nem jutottál el az 1700-as évek elejéig, közepéig (persze lehet, hogy tévedek), ezért leginkább ezt a vonalat vinném tovább, ha a család eredetét akarom keresni. Megnézném továbbá az 1773-as úrbéri tabellákat is a MOL-ban (Polgár esetében: 4238-as film), illetve az 1828-as országos összeírást is hogy benne van-e az, akit az anyakönyvben megtaláltál. Az 1828-as országos összeírással is összevetném(Polgár: B 159-es film). A nyíregyházi levéltárban van néhány jóval régebbi összeírás is, néhány fenn is van közülük az interneten egészében itt: http://www.szabarchiv.hu/lt/ de ez inkább csak érdekesség, mert ha találsz is itt valakit (akár Polgárnál), nem tudod ezekre az emberekre visszavezetni a családot.
További összeírások a MOL-ban: Conscriptiones portarum (Dica) E 158 (1530-1707) Szabolcs vm. filmszámok: 1649-1651, 1672-1673, 1676, 1680 Regesta decimarum E 159 (1501-1800) Szabolcs vm. filmszámok: 9779-9811 1720. évi összeírás: Szabolcs vm. filmszámok: 3134, 3497 1728. évi összeírás: Szabolcs vm. 8382-es film Ezek közül valószínűleg csak az utolsó kettőt tudod összevetni az anyakönyvekkel.
Nem tudom, vannak-e más névvariációk az anyakönyvekben, ha van, akkor azokat is érdemes az elektronikus adatbázisokban keresni.
Stefán! A Czaga család nem Polgárról, hanem Polgárra jött! Csak azt nem tudom, hogy honnan és mikor. A Bencsik féle Polgár története nekem is megvan, de csak a 74-es kiadás. Tavaly beszéltem az öreggel, akkor írta a kibővített kötetet, csak azóta sem tudom elérni. Az első kötetben nincs szó az 1715-ös összeírásról. A MOL-ban végigkutattam az összes 1715-ös összeírást, de se Dovákot, se Czagát nem találtam. Helyesebben kidobott nekem egy Czagát az úrbéri összeírásoknál, de olyan hülye vagyok már, hogy sejtelmem sincs, hogy mit takarhat ez. "Pécsváradi apátság javainak összeírásai: két kanonoki javadalom birtokai. Zagán / Czaga/ jobbágyok névvel." Hol a francba keressem őket?
Itt írnak egy 1974-es kiadású Polgár története [szerk.: Bencsik János] c. könyvről , ami 543 oldalas és ezekben a könyvtárakban található meg:
Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Országos Széchényi Könyvtár Somogyi-könyvtár, Szeged Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár http://webpac.mokka.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb
Nekem úgy tűnik, hogy nem a török után települt be, hanem hamarabb és nem szervezett módon, szóval ez elég nehéz útnak tűnik a további kutatásra.
Érdekes, hogy az 1715-ös összeírásban sem Polgáron, sem máshol sincs ilyen név Magyarországon.
Az érdekes, hogy a Dovákoknál 248 ember mindegyikét (!) 4 emberre vissza tudtad vezetni úgy, hogy a XIX. század közepénél tovább nem jutottál az időben vissza... Itt megvan, hogy kell továbbmenni és remélem az anyakönyvek is előkerülnek.
A másik ágon, ha tényleg eljutottál az anyakönyvezés legelejéig, úgy hogy megvan folyamatosan a családfa, akkor a helytörténetet és az összeírásokat érdemes megnézni. A helytörténetbe benne szokott lenni, hogy a török után melyik földesúr honnan és kiket telepített be, de ha meg is van a kapcsolat, innen már nehéz bármit is bizonyítani vagy nagy szerencse kell hozzá. Ha a keresőbe beírod a <település> nevét vagy a <település> története kulcsszavakkal próbálkozol, már egy rövid történet előkerülhet vagy egy könyvcím, ami részletesen foglalkozik a kérdéssel.
Ha nemesek lennének, könnyebb lenne forrást találni a XVIII. századot megelőző időszakra.
A családfa ezen részének a kutatásán már túl vagyok. Természetesen ott kezdtem, máshol kezdeni értelmetlen dolog lett volna. A Dovák családfában 248 ember van, ezzel össze is állt a fa. Itt már csak az eredetet keresem. A Czaga családban 567 ember adataiból kezd összeállni a fa. Itt még ezeken kívül sok a lógó ember, akiket még nem tudok beilleszteni a fába. Ennél a fánál is az eredetet, gyökereket keresem. Mariann
Szívesen! Természetesen a másik ághoz is van ötletem (amit minden ág kutatásához ajánlatos megfogadni). Itt az első meglévő adat, a férjed születési anyakönyve (nem pedig 1702-ből való), innen kell visszafelé haladni a szülők házasságához, majd az ő születésükhöz és a nagyszülők házasságához, és így tovább.
A meglévő adatokból haladj az ismeretlen felé, azaz szigorúan időben visszafelé az anyakönyvek segítségével, különben nem fog menni. Ráérsz mesével pótolni a tények hiányát, akkor ha már teljesen elakadtál ezzel a módszerrel. Ráadásul a tények alaposabb ismeretével a feltételezések is hihetőbbnek tűnnek.
A Fővárosi Levéltárban csak 1895-ig visszafelé tudsz kutani, az annál régebbi adatokat a MOL-ban találod meg. Feltehetően a főlevéltárosnak sem volt sok ideje munkaidőben átmenni Óbudára magánügyben kutatni (ha egyáltalán rokonról van szó...).
Köszi a tájékoztatást, majd próbálkozom vele még egyszer, hátha csak átsiklottam az adatok felett. És a Czaga ághoz nem tudsz valami tippet? Képzeld el, hogy a Fővárosi Levéltárban van egy Czaga főlevéltáros, már egy éve felvettem vele a kapcsolatot, meg is igérte, hogy segít, de még azóta sem küldött semmilyen adatot. Mintha süket füleknek beszélnék. Azért ha valamelyikre netán tudsz megoldást írj! Köszi: Mariann
Ha biztos vagy benne, hogy római katolikus vallású ősökről van szó, akkor továbbra is a szerencsi anyakönyvben kell keresni az 1866 előtti időket. Időben visszafelé kell nézni, nem az anyakönyvek legeléjétől, mert az 1700-as évek közepén lehet, hogy tényleg nem volt egy darab taktaszadai sem anyakönyvezve, de lehet, hogy az 1800-as évek közepén is csak évente csak néhány bejegyzés lesz, mert a falu nem volt túl nagy és a lakosság majdnem négyötöde református volt.
Tehát simán elképzelhető, hogy oldalakon át egy darab bejegyzést sem találsz, de ha néhány évet átlapozol az 1800-as évek közepén, akkor biztos találni fogsz szadait is.
A MOL anyakönyvi mikrofilm-katalógusában 40 évente jegyezték le, melyik helységet hol anyakönyvezték és Szerencsnél (rkat.) azt is írják egyebek között, hogy Szada (1760-1840). Mindent összevetve valószínű, hogy a kezdetek kezdetén 1742-ben még nem anyakönyvezték Szadát sehol (mert akkor úgy írták volna), de 1760-ban már Szerencsen, 1840-ben pedig még mindig, egészen 1866-ig, amikor helybe került át az anyakönyvezés.
Kedves Stefán! A szerencsi anyakönyvek valóban nagyon régről meg vannak, de sajnos abban sem láttam egy darab szadait sem. Ott is személyesen jártam a papnál, az összes anyakönyvet kirakta elibem. Akkor most szerinted merre induljak? Üdv! Czagáné Mariann
Taktaszadát (rkat.) 1866 előtt nem helyben és nem is Szikszón, hanem Szerencsen anyakönyvezték. Az 1800-as évek elejét nyilvánvalóan nem találhatod Taktaszadán, csak Szerencsen. (Szikszó akkoriban Abaúj vármegyéhez tartozott, Szada pedig Zemplénhez, így ha amúgy nem tudnánk biztosan, akkor is valószínűtlen, hogy akkoriban is Szikszóról járt volna ki a pap.)
Ha megnézted a szerencsi anyakönyveket és tényleg nem találtad benne az 1800-as éveket, akkor elhiszem hogy nincsenek meg az anyakönyvek, de úgy tűnik még nem nézted meg, másrészt a mormonok részletesebb filmleírása se ír hiányosságról, úgyhogy szerintem 90%, hogy megvannak.
Itt a mormonok filmleírása:
Title Anyakönyvek, 1742-1895 Authors Római Katólikus Egyház, Szerencs (Main Author) Kereszteltek, házasultak, halottak 1742-1826 FHL INTL Film 623455 Kereszteltek 1825-1895 FHL INTL Film 623456 Házasultak, halottak 1826-1895 FHL INTL Film 623457
A MOL-ban ezek az anyakönyvek az 'A 1010' és az 'A 1011' számozású mikrofilmeken található, nézd meg őket.
szerintem Budapest Főváros Levéltárát (http://www.bparchiv.hu) próbáld meg megkérdezni az ügyben - mind a fellelhetőséget, mind a kutathatóságot illetően.
Kedves Stefán! Nagyon köszönöm a gyors válaszodat, de sajnos a szadai pappal személyesen beszélten és saját szememmel láttam az anyakönyveket. Sajnos valóban nincs meg az 1800-as évek eleje. A mostani pap szintén Szikszóról jár ki. Sőt már a szikszói anyakönyveken is túl vagyok. Akkor most hova tovább?
Szerintetek hol lehet utánanézni egy válási per ügyanyagának? Ami ismert: a felek neve és van egy békéltetésre szóló idézés (Budapesti Királyi Törvényszék, 2.P.38144 sz., ill a dátum: 1945. december 6.)
Ez a templom a XIII. kerületben van az Újpest rakpart és a Pozsonyi út között az ÁPV Rt. kék székháza (volt Hungalu) mellett. 1929-ben csak az V. kerületben lehetett.
A XIII. kerület 1930-ban alakult meg az V. és VI. kerületek (mai Dráva utcától és Dózsa György úttól) északra fekvő részeiből és ezt a részt (Újlipótvárost) csak Nagy-Budapest megalakításakor (1950) csatolták a XIII. kerülethez, addig az V. kerülethez tartozott.
Megtudjátok nekem mondani, hogy anno 1929-ben vajon hol, melyik kerületben lehetett református templom a "Pozsonyi úton ? Pozsonyi út ma azért elég sok kerületben van (II.III.IV. XVI. XIII. XXI.) , de lehet régen még nem így hívták mindet.
Én csak azt tudom tanácsolni, hogy mindig a meglévő adatokból haladj az ismeretlen felé, azaz szigorúan időben visszafelé az anyakönyvek segítségével.
Ez ügyben egy jó hírem is van. Taktaszada (rkat.) anyakönyvei nem égtek el, hanem ekkor még a község a szerencsi egyházközséghez tartozott, így az 1866 előtti anyakönyvezéseket ott kell keresni.
Kedves curlie! a nata = született a condamot pontosan nem tudom, de minden esetben "házasodott" formában értelmezhető ilyen kontextusban. Az általam ismert anyakönyv valamennyi bejegyzése ebben a formában íródott. A neten Finály Henrik latin szótárából kerestem ki. A szöveg ehát: "Hasko Anna, született Varga, Hasko János felesége (házastársa), Fót-i lakos" Szerintem, természetesen, de majd jön egy jó latinos... Üdv
Fórumozó családfakutatók! Segítségeteket szeretném kérni, ugyanis teljesen tanácsatalan vagyok, hogy merre induljak tovább a kutatásban. Már egy éve kezdtem el a családfa kutatást. Belecsaptam a közepébe, egyből kettővel kezdtem. Nem gondoltam, hogy ekkora fába vágom a fejszémet! A sajátomat és a férjemét is kutatom. A férjem Czaga, én pedig Dovák vagyok. A Czagáknál az első meglévő adatom az 1702-es polgári összeírás. Abban szerepel két Czaga / Miklós és István /, mindketten jövevényként, szabadosként szerepelnek. A jövevény újonnan megtelepedő jobbágy. Országos szokás szerint, bármilyen előzményekkel került az új jövevény a földesúr joghatósága alá, a megtelepedés első éveiben adózási, szolgáltatási kedvezményeket kapott. A jövevény elnevezés - megkülönböztetésül a falu törzslakosságától - rendszerint a mentesség éveire szól. Tehát akkor 1700 körül jöhettek. 1705-ben ez a két ember Polgáron esküt tett a Széchenyi Konföderációra. Az 1707-es polgári összeírásban nem szerepelnek. 1723-ban Miklós Palkonyán, István pedig Kisújszálláson lett összeírva. Én úgy tudom, hogy a korabeli személyneveket akár lakóhelyükből való eredeztetésből is kaphatták. Namár most. Romániában, Kolozsvártól 60 km-re Dés irányában van egy falu, aminek most románul Taga, magyarul Cege a neve. Ennek a falunak az 1800-as években többször is volt Czaga a neve. / lehet, hogy korábban is, de erről nem ír senki és semmi / ez csak az én feltételezésem. Családon belül az a verzió is él, hogy Lengyelországból jöhettek. Mind a két jövevény református volt, ezért úgy gondolom, arról nemigen jöhettek.
A másik gondom a Dovák családfa. Itt sem könnyebb és egyszerűbb a helyzet. Ugyan ott már kezd összeállni a fa, de a család eredetét nem tudom honnan nyomozzam ki. A meglévő adataim egyelőre az anyakönyveken alapszanak, összeírást még nem néztem. A meglévő legelső emberek Taktaszadáról valók, valószínű testvérek. Ők voltak 4-en. Sajnos a szadai anyakönyvek ezen korai kötetei elégtek / az 1800-as évek első fele /, így a születéseket is csak a halottiból lehetett kiszámítani. A meglévő családfa ebből a négy emberből az egyiktől ered. De ki jött ide, honnan és mikor? A Dovák - vdova szlovákul özvegyet jelent. Talán lekopott a magyarban a v, mert a magyarnak elég kimondhatatlan? A családi mende-monda szerint Lengyelországból jött az ősünk. Van aki Torun-ra esküszik, van aki Sziléziára. Most segítsetek! Merre tovább?
Nagyon köszönöm, hogy elolvastátok ezt a hosszúra sikeredett értekezést és előre is köszönöm segítségeteket!
Kalivoda József, pozsonyi könyvkiadó ur, Matics Imre tanárnak Alkalmazott magyar nyelvtan czim alatt, a tisztelt kiadónak költségén megjelent, munkájából 25 példányt azon czéllal sziveskedett az iparegyesület igazgató választmányának rendelkezése alá megküldeni, hogy azok a magyar nyelv tanulásában kitünő ipar-növendékek között, további ösztönzésül kiosztassanak.
Én is elkezdtem a családfakutátast, de nagyon kezdő vagyok. Ráadsául apukám családja után nézelődők. Azt hittem könnyű dolgom lesz, mert ritka nevem van, de éppen ezért nehezebb. Ha valaki tud valamit a Schmikli családról, vagy találkozott a névvel, az segítsen. Köszönöm
Tudom, hogy nem ezen a topikon kéne megkérdeznem, de sajna a "Nevek, családnevek magyarul" kissé leült, valószínű, mindenki szabadságon van. Ha tudnátok segíteni, nagyon megköszönném.
Mit tudtok mondani a Bronger családnévről? Várom válaszaitokat.
Polgárba Jászapátiból is költöztek át ezidőtájt, pl. a Makó (nemes kerekgedei Makó) család egyes tagjai, amennyiben ők érdekelnek akkor róluk van adatom.
Köszönöm az elismerő szavakat! :) Semmi extra honlapkészítőt nem használtam csak a Dreamweaver-t ill. a GenoPro családfás program által generált weboldalakat.
Nekem sajna csak Jász-Nagykun-Szolnok megye betelepüléséről vannak adataim...( Mármint részletesebben.) Egy olyan adatot találtam, hogy 1710-30 között 7 család költözött a megyébe Külső-Szolnokból. A www.antikvarium.hu oldalon találtam egy könyvet(Polgár ragadványnevei) aminek a tartalomjegyzékében van utalás a betelepítésre. Szóval egyelőre ennyi...
Ők teljesen függetlenek voltak egymástól,mégis összevissza keveredtek a nevek! :)
Csak egy Baumgartner család volt,és csak egy Pintér! Tudtommal a pintér németül nem ugyanaz a Baumgartnerrel. Érdekes kis történet,az öreg szerint Nobel-díjat érdemek aki kitalálja :)
Amikor az öreg Pintér József meghalt 1926-ban,őt Baumgartnernak írták be. Mikor az öreg Baumgartner György meghalt 1917-ben,ő meg mint Pintér szerepelt. Elég érdekes egy helyzet.
Van valami tippetek,hogy lett Pintér névből Baumgartner?
Nálunk a faluban van egy idős ember,ő Baumgartner. Azonban az ő nagyapja és az ő szülei is mind Pintérek voltak. Fogalma sincs neki sem,hogy lett P.ből B. Élt a faluban régen Pintér nevű család is, és egy Baumgartner család is. De a két család tagjai nem házasodtak. Szomszédok voltak. A nagyszülők még Pintérek voltak,a nagyszülők testvérei közül viszont némelyiket Pintérnek,másikat Baumgartnernak írták az anyakönyvben. Valakinek van elképzelése? :)
Nézegettem a honlapodat... gratulálok!!! Igényes, szép munka és hatalmas munka van mögötte.
Én most jutottam el a kutatásaimban oda, hogy már elgondolkodhatok azon, hogy hogyan tegyem elérhetővé a családom, rokonaim, kutatótársaim számára elérhetővé. Több családi honlapot is megnéztem már ötletekért, a Tied van a legközelebb az elképzeléseimhez.
Szeretném megkérdezni Tőled, hogy valami spéci honlapkészítő programmal készítetted-e az oldaladat? Nagyon profi...
Köszi az infót, de Budapesten lakom, így nekem a MOL a kézenfekvő helyszín a kutatáshoz.
Kalocsára is szívesen mennék, ha ott egyszerűbb lenne keresni, de kocsi nélkül azért az elég macerás. igazodni kell a vonat induláshoz, így kevesebb idő marad a kutatásra. Ezért döntöttem a MOL mellett.
Ezt az Indexet csak ott a Kalocsán az Érseki Levéltárban lehet megtalálni, vagy ez is megvan mikrofilmen a MOL-ban?
Azt nem írtad, hogy merre laksz, de ha esetleg közelebb van, akkor az anyakönyvek mikrofilmjeit kutathatod Kalocsán is, az Érseki Levéltárban: http://archivum.asztrik.hu
Itt megvan az összes anyakönyvi film a Kalocsai Főegyházmegye plébániáiról. Mielőtt mennél, érdeklődj telefonon.
Az anyakönyvekkel kapcsolatban: előfordulhat, hogy a plébános(ok) rendszeresen vezették az indexet. Ez egy jegyzék, amelyben név szerint (abc-sorrenben) sorolták fel a személyeket az anyakönyv alapján. Könnyebb benne keresni.
Megtaláltam köszönöm. Eszerint mikrofilmen 1805-től vannak meg a Hajósi anyakönyvek. Az 1723 és 1805 közötti időszak eredeti anyakönyvei vagy annak másolatai vannak meg a MOL-ban vagy megvan mikrofilmen is, csak én vagyok béna és nem találom?
1. Amennyiben a hajósi ükapa feleségének a neve ismert, akkor a házassági anyakönyvet érdemes először megkeresned.
Fontos: az ükapa milyen vallású volt?
Pl.: ha római katolikus, akkor Hajósról 1723-tól vannak anyakönyvezések a MOL-ban. A fórumon megtalálod, hogyan lehet keresni a MOL "Anyakönyvi keresés" című adatbázisában.
2. A házassági a. után a keresztelési anyakönyvekben meg tudod nézni, hogy hány gyerekük született.
A segítségeteket szeretném kérni. Elkezdtem az apai családfánk kutatását de mivel kezdő vagyok e téren elkelne néhány jó tanács.
Nagyanyámnál találtam egy A3-as méretű lapot "származási táblázat" felirattal ami a Nagyapámé volt. Ezen elég jól el lehet indulni, mivel nagyanyám szerint ezt a II. világháborúban kellett kitölteni a nagyapámnak a származása bizonyítására.
Eszerint a nagyapám nagyapja vagyis az én ükapám Hajóson született 1847-ben.
Gondolom ezt talán megtalálom a MOL mikrofilmjei között, de honnan tudhatom meg, hogy pl. voltak e testvérei, ha igen hányan, és hogy az ükszüleim hol haltak meg és mikor? Ehhez sajnos semmilyen információm nincsen, tehát nem tudom merre is induljak. A dédapám testvéreiről sem tudok semmit kivéve, hogy Ernőnek hívták és a dédapámnál fiatalabb volt. (de ez sem tuti info)
A család szerint az őseinket Mária Terézia idején telepítették be valahová Vác környékére, vagy Rehgbergből vagy Arenbergből. Az illető állítólag valami vizimolnár volt. Ebből az információból ki lehet e valami hasznos információt nyerni? Sajnos több infóm nincs ezzel kapcsolatban.
A Család állítólag nemesi származású és címer is volt. Ennek hol lehet utánanézni?
A nemesi rangot gondolom a betelepítéskor kaphatták, vagy egy vizimolnár már eredetileg is lehetett nemes?
Ha valaki esetleg a Hajósi anyakönyvek között kutat és talál bármilyen keresztnévvel Gruber-t kérem, hogy legyen olyan kedves, és ossza meg velem az információt.
Egyébként hol érdemesebb elkezdeni a kutatást a MOL-ban vagy a Mormonoknál?Melyik a komplexebb?
Jó sok hülye kérdést tettem fel, de kérlek nézzétek el nekem, kezdő vagyok és tudatlan...
Minden jótanácsot és segítséget is szívesen fogadok.
Egy kis update a múltkori gyűjtéshez és még így sem teljes: A Google Books 10 évet jött előre, de a dualizmus korára egyelőre "csak" keresni lehet; átnézni, letölteni a könyveket nem. A KlimoTheca pedig hétvégén nem szokott működni.
Adva van a Bp.-i Budavári, valószinüleg katolikus egyházközség 1895 februárban Kereszteltek Anyakönyvének egy oldala összessen 9 névvel, mind budavári cimekkel.
Az apák foglalkozása kilencbõl 3-an magassabb pozicióban, 4 hivatal szolga, 1 cipész és 1 festõ.
Keressük a cipész apának ill. anyának a születési helyét, õk a Bécsi kapu téren laktak és egy biztos adat szerint 1903-ban már más városban. Nem tudunk más gyerekük születésérõl, vagy a házasság helyérõl ill. dátumáról.
A kérdés, jó e az a következtetés, hogy mind a 9 apa a királyi udvar vagy állami hivatal szolgálatában állhattak, és errõl létezik kutatható lista, amibõl talán megtudhatnánk a sz.helyeket.
Az 1895 elötti Házassági Anyakönyvet még nem kutattuk.
Az I. VH-ban résztvevő ősöm egyszerű asztalos családból származott és mégis ezredes volt, aztán a háború után pedig nyugalmazott tábornok lett. Gondolom a II.VH alatt is volt ilyenre példa...
Na ez lenne az vagy valami hasonló, de ez alapján nem szereplek benne..A II.világháború alatt nem nemesi családoknak mennyi esélye volt, hogy magas rangú katonatiszt és követ legyen? E témával foglalkozott valaki? (Lengyelország)
Ez ugyan nem nagy segítség lesz, de hátha... A google-ban a "poland genealogy" kifejezésre ad egy csomó hasznosnak tűnő találatot, ahonnan talán el lehet indulni (közöttük szakfórumokat, levlistákat is), pl: http://www.polishroots.org/genpoland/ http://www.pgsnys.org/Links/polwwwlinks.html
a pokolba kívántam a fórumot akkor, mert 2x nem tudtam válaszolni, kezemben a linkkel, harmadszori kísérletre totál lefagyott, és elegem lett... és persze örülök, ha heti egyszer eljutok ide, így jól elfelejtettem, milyen kulcsszavak alapján találtam a linket a google-ban...
A Pentz-féle 1699-es összeírást kellene megnézned abban a nevek mellett föltüntették azt is, hogy őslakos vagy bevándorló az illető.( A származási helyet is jelölik.) Még találtam egy ilyet is:
Jászfényszaru pont nincs... Külső-Szolnok a fő téma, Jászladány az oda menekültek miatt van benne. A Jászságban nár 1700-ra befejeződött a visszatelepülés első üteme, a későbbiekben innen települtek sokan a megye központi részeire. ( Elnagyoltan idéztem.) Oh! Belenéztem a másikba is, ott ilyenek vannak:
Volt már szó Benedek Gyula írásairól Szolnok megye újjátelepülése kapcsán. Most hozzájutottam az 1971-es Jászkunság-ban megjelent írásához is. Rövid, de tele van nevekkel...( pl.: Jászladány, Kőtelek, Tiszaszeg) Hátha érdekel még valakit.
meg lehet taláni őket, de ehhez jó, ha tudsz lengyelül... :)
én küzdöttem angolul egy konkrét ügyben, 2003-ban, ezt a linket küldték:
http://www.genealogia.pl/sea.htm - ami azóta sajnos eltűnt... de teljesen lengyel volt...
Aztán van ilyen kiadvány, aminek az angol leírása: the gratest Polish armiores by Kasper Niesiecki and Adam Boniecki. Ez pl. megvan a krakkói Jagelló Egyetem könyvtárában.
A lengyel bárók linkjével is adós vagyok még, valamiért akkor nem sikerült feltöltenem - és maradok is, mert már nem találom :(
Viszont a google rengeteg oldalt ad a polish nobility keresésre...
(hát, ez elég gyenge hozzászólás a sok döglött "link" miatt)
Segítséget kérnék. Az Újszászi plébánián kutatva csak 1788-ig lehet visszamenni, régebbi anyakönyvek nincsenek (elvesztek elégtek, megsemmisültek legalábbis a plébános szereint). A kérdés az lenne, hogy országos szintű nyilvántartás van e esetleg a helyi anyakönyvekből vagy ezek az adatok csak helyben vannak meg és ha elvesztek akkor ennyi? Vagy ha itt nincs régebbi akkor ha van országos nyilvántartás akkor ott sincs régebbi? Az ottani bejegyzések közt az egyik felmenőm neve előtt egy D. betű van. Ez rövidítés vagy jelezhet valamit? Mert nem a névhez tartozik az biztos. Előre is köszönök mindent és ha valakinek kell valami mostanában Makóról akkor szívesen segítek. Köszi!
A második betelepülési hullám 1738-tól 1749-ig tartott, a nagyobb csoport talán az 1749-es évben érkezett. A faluban élőknek több mint a fele német nyelvű család volt. 227 évvel ezelőtt a német lakosság száma körülbelül 400 volt Csolnokon.
A bizonyításhoz lásd a függelék első közlését, a Putz család leszármazási tábláját.
Ismét segítséget kérnék: valaki aki tud németül le tudná fordítani nekem, hogy ez a szöveg pontosan mit jelent, sejtésem nekem is van, de az kevés. :)
"Diese zweite Ansiedlungswelle dauerte von 1738 bis 1749, die größte Gruppe traf vielleicht im Jahre 1749 ein, das heißt also: mehr als die Hälfte der gegenwärtigen im Dorf lebenden deutschsprachigen Familien. Vor 227 Jahren betrug die Einwohnerzahl der Deutschen in Csolnok ungefähr 400. Zur Beweisführung siehe die erste Mitteilung des Anhangs, die Abstammungstafel der Familie Putz!"
Szóval a Putz családon lenne a lényeg! :) Előre is kösz!
Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára Szentivány
Szentivány, magyar és horvát falu, Győr vmegyében, Győrtől 1 mfdnyire, 1578 kath., 1 ref., 7 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyház. Nagy kiterjedésü határa homokos. Legelője sok. F. u. a szentmártoni főapát
Magyarország vármegyéi és városai
GYŐR VÁRMEGYE
Győr vármegye községei.
Irta Vende Aladár, a monografia szerkesztője, adatokkal bővítette Kiss István dr. győrvármegyei főlevéltáros
Győrszentiván, a Duna közelében fekvő magyar nagyközség, 344 házzal és 3393, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Van postája, távírója és vasúti állomása. Hajdan Urukang, Urigan, vagy Urugang volt a neve. 1216-ban Urunkang villa és 1221-ben possessio Urugang néven említik az egykorú oklevelekben. Később már Urugang aliter Zent Iwan alakban szerepel. 1254-ben Opour Sándor fiai Urukang felét a szentmártoni apátságnak adták el. Úgy látszik, hogy e falu még a tatárjárás alatt pusztult el. 1594-ben a török tábor nagy része, Győr ostroma alatt, a szentiváni határban táborozott. A likócsoknak, vagyis lyukaknak nevezett s itt látható gödröket és halmokat is, e tábor maradványainak tartják. 1609-ben a behódolt községek közé tartozik, melyet lakosai elhagytak, mert a törökök zaklatásait tovább tűrni nem tudták. 1699-ben már egyszerűen Szentiván néven szerepel. Ekkor telepített ide a szentmártoni apátság horvátokat, akik az idők folyamán teljesen megmagyarosodtak. Mindvégig a főapátság maradt az ura s a kismegyeri és hecsei uradalom most is ezé, míg Guoth István és neje Likócs pusztát birtokolják. A községbeli róm. kath. templom 1722-ben épült.
Sajnos, valószínű, hogy csak ez az egy ilyen megrajzolt település-térkép van a DVD-n a kamarai térképek között. Ha legközelebb bogarászom, rákeresek Szabásra és Ladra is. A dupla DVD-n többnyre a volt kamarai birtokok birtok -és egyéb térképei vannak, valamint vízrendezési, folyószabályozási térképek és községi határviták földrendezéseinek térképei.
Nagyon jó ez a térkép! :) Azon a dvd-n az összes magyarországi településről van ilyen térkép? Esetleg létezik ilyen a somogy megyei Szabásról vagy Ladról is?
Egyik kedvenc térképem az Arcanum "Kamarai térképek" DVD-ről:
a "Feltölt" nyomógomb után megjelenik alat a képecske, ezután a képecske bal oldalán az (image1) alatt a "beszúrás" gomb megnyomását követően kerül a képecske ide, a szöveg alá.
Majd ezt követően nyomod a "A hozzászólás elküldése előtt elolvastam és elfogadtam a jogi szabályzatot." szöveg alatt a "Mehet" gombocskát.
a "földész" többnyire a nyelvújító pap, lelkész leleménye, annyit tesz hogy paraszt, írják birtokosnak is, ha a bérelt vagy saját földjét műveli. (erdész, kertész)
Sziasztok! Olyan kérésem lenne, hogy ha valaki rendelkezik az arcanumon kapható következő kiadvánnyal : Libri Regii Királyi Könyvek 15271918 , akkor mondhatna róla pár szót ,hogy érdemes-e beszerezni. A családfám kutatása során előkerültek nemesek , valószinüleg csak kisnemesek és kiváncsi lennék, hogy ez a kiadvány tartalmaz-e ezekről információt. Segítségeteket előre is köszönöm. Illetve lenne még egy elég amatőr kérdésem :) , mit jelent a "földész" kifejezés?
Mindenben segítek ha tudok, ha az újpesti anyagot nézem majd! Azt is megírom majd mikor lesz zárva (nyári zárás) a kutató. Filmet előtte 3 nappal kell kérni, de elég rugalmasak nekem már egy nap múlva ott volt. Lehet emailben is filmet rendelni : kutatoszolgalat@bparchiv.hu
Kedves melanik! Köszönöm a figyelmességedet, talán legközelebb sikerül. Nem tudom Viehmann/Varsányi Károly családja mikor költözött a Beller Imre utcába, Judit 1928 körüli születése adhat támpontot ami lehet hogy még Újpesten történt, ha egyáltalán kereshetõ már, vagy talán a házasság kötés segítene Gizi néni leánykori nevével kapcsolatban, de nem vagyok benne biztos, hogy Magyarországon történt. Augusztus szeptember körül jövök M.o.-ra, szivessen kutatnák személyessen is, ha tudnál egy rövid útmutatót adni. Közben elõkerestem Viehmann/Wichmann József 1899 okt.-i Születési anyakönyvi kivonatát, a cím ott Tavasz utca 36, mindkét szülõ R.kat., apja József 28 éves sz. Budapesten, anyja Fábián Anna 27 éves sz. Újpesten. Üdvözlettel Los Angelesbõl, kezdi/Kupán László
Folyamatosan nézem a halotti anyakönyveket, ha akad még valami jelezni fogom. Egyébként az ismeretlen anya abból fakadhat, hogy ha a bejelentő nem ismerte a szülőket, az anyakönyvvezető nem igen nézett utána... Rengeteg az ismeretlen szülő, van ahol egyiket sem jegyzik. Nem igen törte magát a bejegyző. (És milyen rondán írt!) Addig is sikeres kutatást!
Elkezdtem kutatni Sopron, Ágfalva, Lépesfalva, Bánfalva, Brennbergbánya, Répcekőhalom róm. kat. anyakönyveit. Akinek van érdekeltsége ezeken a településeken van a környéken az szóljon! Sajnos van néhány lajtabánsági (Burgenland) település, mely az elszakadás miatt nehezebben kutatható: Vágod [luth.] (Holzschlag), Alsópéterfa [r.k] (Unterpetersdorf)
Nagyon köszönöm a felajánlott segítséget!.Később biztosan élni is fogok vele. Amit most tudok, hogy a nagyapám r.katolikus volt. A férjem családja is r. katolikus. ( ha jól tudom?) Emailben mennek az általam kutatott nevek....üdvözlettel:melanik
Nekem megvan Rákospalota református és evangélikus lakosságának teljes genealógiája az anyakönyvek vezetésének kezdetétől egészen 1910-ig. Ha tudsz neveket mondani, szívesen utánanézek.
Ez csak most derült ki, hogy anyai nagyapám rákospalotai volt... idáig csak a nevét tudtam és azt, hogy a háború éveiben az USA-ba ment. Most már tudom az eredeti nevét is.... Én újpesti vagyok, a férjem is és a csalágja is "tősgyökeres" újpesti ill. rákospalotai. Sajna itt még nincsenek használható adataim....., -most nem ezt a vonalat kutatom, de ha elkezdem jelentkezni fogok...
Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat Par le Baron C. Dembrowski." I have been sur-. prised that this entertaining book was ... a native of Italy, of Polish extraction. BAR-POINT. Philadelphia. ... nq.oxfordjournals.org/cgi/reprint/s5-VI/131/7.pdf - Hasonló oldalak
a lengyel bárók listáját itt találod - nem találtam rajta a Dembrowski nevet... ez persze nem jelenti azt, hogy nem volt az :)
A Gothai Almanach nevű kiadbányban is megpróbálhatsz utána nézni a családnak, illetve Siebmacher címerkönyveiben - mindkettő kötetei és indexei megtalálhatók pl. az OSZK-ban. Hátha ez közelebb visz a családhoz...
hogy mi volt Polska-ban, ami miatt el kellett jönnie? hát ehhez sok kitartással járó szörfölés és Lengyelország történelmének tanulmányozása lesz szükséges, azt hiszem...
A Te neveidet is nagyon figyeltem és a változatait is. Sajna nem találtam ezekben a filmekben ( Rákospalota 1908-12 születési) ilyen nevűt, volt egy Wilheim, de ez nem hiszem, hogy jó. Rákospalotát és Újpestet is kell még kutatnom, de ezt későbbre (még a nyáron) tervezem. Majd jelentkezem...
-Theownak: későn jött az adatod, de őseim rákospalotaiak és újpestiek, azaz még
kutatni fogom "kishazámat"...és figyelem majd a neveidet
.
-Edu36-nak: a rákospalotai születési anyakönyvekben ( csak 1908-12-ig néztem) sok a Schneider. Szerintem itt kell kutatnod, mert ez a rész pl. Istvántelki u. ma már Újpest része.Azért amit tudtam mindet kiírtam, emailben küldöm Neked.
-Azsurnak: van egy újabb Gremsperger Rákospalotán, emailben küldöm.
Kérlek figyeld a Szoldán, Danita neveket is az említett kerületekben ha lehet. Sok adatot kaptam már onnan, de több szem többet... Előre is hálásan köszönöm!
Bár mostanában nem írok sehova, mert teljesen behavazódtam a munkába, de azért mindkét fórumot olvasom. Ha Újpestet nézed, engem továbbra is érdekelnének a Schneiderek, ha találkozol ezzel a névvel. Előre is köszönöm, és sikeres kutatást kívánok.
Most konkrétan a rákospalotai (1908-12) születésieket tudom csak átnézni, így abban ha találok valamit nagyon szívesen elküldöm.
Újpest (a másik ágam) még kutatásra vár a nyáron, abból is majd csak 1917-től vagyok még érdekelt,- de lehet, hogy a korábbi időkből ( 1900) is kell majd adat. Azt ígérem, hogy mindig jelzem majd az általam kutatott anyagot, akár Rákospalotáról vagy Újpestről is van szó...Természetesen a neveidet Neked is figyelem...
Kedves melanik! Ujpesten a Tavasz utca 44-bõl a Viehman József-Fábián Anna család érdekelt volna, 4 fiúk 1900 körül születtek. Családi mende monda szerint József sz.1864? örökbe fogadott volt, ezt szeretném letisztázni, és a Fábián család hátterét amirõl majdnem hogy semmit nem ismerek, miskolci kapcsolat lehetséges, de lehet hogy csak Anna testvére nõsült oda.
A négy Viehmann fiúból lett Vichmann, Wichmann, Váradi és Varsányi, utóbbi Károlynak Rákospalotán a Beller Imre utcában volt intarziás mühelye, feleségének Gizi néninek nincs meg a leánykori neve, ha esetleg belefutsz. Két gyerekükrõl tudok, Judit sz.1928 körül és Károly kb. 1940 elött.
Természetesen még fogom kutatni az újpesti anyagot, mert "hazai" pálya, de most hétfőn már a rákospalotai születési anyakönyvek vannak soron 1908-12-ig. Csak ezt kértem ki és az V.ker.-azaz a mai Angyalföld -1928-30.évi házassági anyakönyveit. Természetesen figyelni fogom a "neveidet", és jegyzetelek....Ha valakinek kell még anyag ezekből az anyakönyvekből, kérem jelezze!
Az Arcanum szövegtárban a Dembrovszky-Dembrovsky-Dembrovszki-Dembrovski keresésekre egy találat van:
Hadtörténeti Közlemények, 1997-2004 1998. MÁRCIUS Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára
Nagy Sándor:
KÉT AFFÉR A FELSŐ-TISZAI HADSZÍNTÉREN 1849 JANUÁRJÁBAN
... Ugyancsak január 22-én este, Rakamazról, Földváry Pál szabolcsi biztos számolt be a tarcali esetről, aki Szemerétől függetlenül saját emisszáriusaitól szerezte be értesüléseit. Ő azon a véleményen volt, hogy az ellenség bizony nem cselt vetett, hanem egész egyszerűen meg akarta adni magát: az elő csapatot formáló Polyák katonák szól a jelentés az első tüzelésre széjel verettek; kik több fejér kendők fel tartásával közeledtek seregeinkhez, de ezt honvédeink nem érték és a nem tüzelőkre erős tüzet adtak, mire közülök sokan elesvén elszélledtek leginkább a tarcali és tokaji hegyek közt.
Ehhez még hozzáfűzi az egyik magyar oldalon harcolt lengyel szemtanú sokatmondó sajnálkozását is: Dembrovszki Titus meg nem akadályoztathatá a tüzelést, hogy honfiait egy testületbe fogadhatta volna részünkre s ezt ő igen fájlalja. ...
Tóth Mária
Születési hely: Besenyszög
Születési idő: 1868. október 13.
Keresztelés: 1868. október 14.
Szülők: Tóth Menyhért, telkes jobbágy, Besenyszög
Berényi Katalin, Besenyszög
Lakhely: Bessenyszögh
Vallása: római katolikus
Keresztszülők: Szabó Imre és Lados Anna
Megjegyzés:
1830 őszén függetlenségi felkelés 'robbant ki', melyet az oroszok még 1831-ben elfolytottak (Osztrolenka). Sok nemes elhagyta az országot. Bem kapcsán is olvashatsz róla, meg találni fogsz a neten sok minden leírást. De Dembinskinél is írják, hogy részt vett benne (mondjuk ő még a napóleoni háborúkban is részt vett, ott volt Lipcsénél.)
A bárói mivoltról van papírod, vagy családi 'emlékezés'? A nemesi mivolt valószínű, ők adták az egész felkelés 'gerincét', s leverésével nekik volt miért elhagyni az országot. A főrangúak többsége azonban Párizs, s Franciaország velé vette az útját, az akkori európai politikai viszonyok miatt is. Volt miből ott élni. (tehát itt nekem a Mo-ra szökött megfogalmazás sántít. Valószínűségként a kisnemesi eredetet feltételezem ennyi infó alapján). Jó kutatást a neten :)
Az általam ismert legöregebb Lados Balázs 1848-1919 fia Lados Károly x-1918, fia Lados Pál 1908-2005 ez az én ágam.. Itt már megemlítetett Lados Balázs falubíró volt...Nem tudom összekötetés van -e a Jászapáti redemptusokkal1720 körül István települt be és Lados György váltott földet , később Jászapáti bírája is lett..A családban tudok még Antal, Imre, Jusztina nevekről és a temetőben volt egy Apolló(N)(Nia) de már olvashatatlan volt..és megállapítást nyertünk ,hogy lehet Jászladányi születésekkel is kapcsolódhatok..
sajnos Lados családfa MÉG nincsen :) DE: tervezek legalább 1 hét szabit júniusban vagy legkésőbb júliusban, s akkor azt arra szánom, hogy bemegyek a szolnoki levéltárba és Lados ügyben IS kutakodok!!! :)
az adatok pedig Nálad meglelhetők lesznek a fa elkészülte után is. ugye?! ;)
Jobbulást kívánok! Együttérzek veled, most én is kényszerpihire vagyok ítélve, így kb két hétig nem tudok menni a levéltárba, pedig pont nyomon voltam :(((
Én most itthon rendezgetem a régebbi kutatási eredményeimet, papírjaimat, cetlijeimet, és ez is egyfajta kutatás (a saját iratokban), és milyen nagyszerű érzés, ha egy 4 évvel ezelőtti kóbor adat a helyére kerül! :)))
Ladosokról találtam néhány adatot, szentiványi ill. besenyszögi összeírásokban szerepelnek egészen az 1740-es évektől. Ha be tudnánk azonosítani, hogy ezek a te Ladosaid, lenne értelme ezeket összegyűjtenem, kiírnom.
Ha tudnál a családfádból vmi Lados-részletet küldeni, talán sikerülne az azonosítás!
nincs messze, ülj be autóba, más annak a hatása, ha benyit egy ember és 'természetesen' kérdez, mint ha csörög a telefon és megszólal egy tekintet nélüli hang :o)
szóval egyébként a helyzet az, hogy tudom a nagyszüleim születési dátumát is persze, de pl. a nagymamámnak minden irata eltűnt a második világháborúban, és van ugyan egy homályos verzió arról, hogy kik voltak az ő szülei, de le akarom csekkolni.
Sárisáp helytörténetével foglakozó műveket keresek. Különösen az 1809-es kolerajárvány utáni betelepítés érdekelne, főleg egy telepeslista (cseh, morva, tót telepesek). Ezt a telepítést gr. Sándor Vince végezte. Az eddig egyetlen fellelt forrásmű: Sárisáp múltja és néprajza, 1997
1. kimennék a temetőbe, megnézném a nagyszüleim sírkövét, hátha azon olyan adatokat találnék, mint születési hely-idő.
2. megkeresném a levéltárban vagy a szülők rejtett fiókjaiban a halotti anyakönyvi kivonatot, azon rajta kell legyen a születési hely-idő és a szülei (azaz a te dédszüleid) neve is...
Igazándiból csak infókat szeretnék, hogy ha kicsit utána szeretnék nézni néhány ősömnek, akkor azt hol tudom megtenni? Mondjuk az alábbi hozzászólokhoz képest nekem csak elég "kispályás" kérdéseim lennének, pl. hogy ki volt a dédnagymamám. A nagyszüleim már meghaltak, a szüleimnek meg csak nagyon kevés dolgot mondtak el... Szóval hol lehet az ilyesminek utánanézni?
Én is böngésztem a bejegyzést, hátha tudok segíteni.
Amit Kacsenko írt, az szerintem jó, én még ki tudtam böngészni egy szót és egy szóvéget, a fordítást nem befolyásolják:
"Kreidner Franciscus filius Jacobi Kreidner inquilini at Rusz Evae, miles a ?ropimine? Lichtenstein Ferenc herceg IX. huszárezred 18 század, 3-dik szakasz - cum Drápola Barbara filia Josefi Drápola murator at Catharinae Molnár"
Próbáltam kideríteni az egyik ősöd házasságkötési bejegyzéséből:
"Kreidner Franciscus filius Jacobi Kreidner inquilini at Rusz Evae, miles a ?ropimine? Lichtenstein Ferenc herceg IX. huszárezred 18 század, 3-dik szak?... - ... Drápola Barbara filia Josefi Drápola murator at Catharinae Molnár"
Nagyjából magyarul:
Kreidner Ferenc, Kreidner Jakab (zsellér) és Rusz Éva fia, katona .... Lichtenstein Ferenc herceg IX. huszárezred 18 század, 3-dik szak?... - ... Drápola Barbara, Drápola József (kőműves) és Molnár Katalin lánya.
Valószínű, hogy Kreidner Ferenc a Lichtenstein Ferenc huszárezredében volt katona vagy huszár. Nem biztos, hogy Esztergom. Utána kell nézni a Hadtörténelmi Levéltárban, hogy a 28-dik Parancsnokság hol volt.
Üdv: Adrián
Kedves Tamás, De jó, hogy te is itt vagy :-) Elkél egy tapasztalt és lelkes Besenyszög szakértő a fórumon, ha már ilyen szépen összegyűltünk itt.
Kedves Iater, Én konkrétan helytörténeti kutatásokkal nem foglalkoztam, a helység történetét a feldolgozott irodalom és a régi öregek elmondásai alapján próbálom összerakni. Inkább néprajzi, antropológiai kutatásokat végeztem (boszorkányhitre és babonákra vonatkozóan), de ebben csak a két világháború közötti időszakból merülnek fel nevek. Ha érdekel valakit itt olvasható: http://www.mek.oszk.hu/04800/04840/ Üdv. Henriett
Úgy tűnik a google egyre több katonai rangsorolást dolgoz fel, 1815 és 1852 között letölthetőek és kereshetőek is, utána is fel van dolgozva néhány Monarchia korabeli (K.u.K.) rangsorolás, de azok nem tölthetőek és többségük nem is kereshetők.
Eddig ezek a teljesen letölthető rangsorolások vannak fenn az interneten.
Nagy örömmel látom, hogy az ilyen téren egyébként mostoha sorsú Besenyszög milyen gyakori beszédtéma! Magam néhány éve - mint a hely szülötte - komolyabb kutatásokat is végeztem elsősorban helytörténet ügyben. Családfa-vonalon leginkább csak a saját egyenes ágamat (Boros) kerestem meg, de ha valamely más család esetében helytörténeti jellegű konkrét kérdés merül föl, nagyon szívesen segítek. Saját, nyomtatásban meg nem jelent, levéltári adataim is vannak, elsősorban a XVIII-XIX. század történetére vonatkozóan.
Cserébe bárkitől, bármilyen infót szívesen veszek.
Előre bocsátom, hogy a falu Eszterházy által történt betelepülésének irányairól, vagyis hogy honnan érkeztek a telepesfamíliák, jelenleg - néhány család kivételével - biztosat nem tudok.
Ha vki ebben előre vivőt tud mondani, nagyon örülnék.
Mindenkinek további lelkes, felfedezésekkel teli munkát!
Az infó a nevezett tanulmányból van, ott említik meg az 1696-os dicalis összeírást mint viszonyítási alapot a későbbi betelepüléshez a megyébe. Az, hogy oldalszám azt csak tippelem. Ebben a formában volt leírva.:)
Olvasgatván Benedek Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a török hódoltság után című tanulmányát, az 1699-es jászsági összeírásra ez a hivatkozás található:
OL: Kamarai lt. E-156 U et C Fasc. 71 No. 4 Ao. 1699 Filmtár 2323. dob.
UC 71 : 4 1700. március 13 Eredeti, kamarai pld. német nyelvű 579 eredeti. sz. pag. saját kezű aláírás. Összeírás Conscriptio, melyet a kamara egri prefektusa Johann Kristoph Franz Pentz és a jászkun vicekapitány Sötér Ferenc, valamint a jászberényi plébános Franyo Mihály készített.
Sajnos nem jó, ugyanis a IV/7 fond adóösszeírása 1711-ben indulnak.
Bakácsot olvastam, ő csak szimplán a MOL E158 fondjára hivatkozik, ami a Conscriptiones Portarum (1529-1774). Én ezt néztem már mikrofilmen. A Heves megyei kötet elején ott van, hogy 1696. évi összeírás, de magát az összeírást már nem lelem. Írtam a MOL-nak ők ilyenről nem tudnak.
Soós Imre Heves megye községei c. munkájában szinte minden község esetében megnézte ezt az összeírást, de csak úgy hivítkozik rá, hogy (M)OL 1696. évi dica összeírás.
Magyarán mégiscsak valahol a MOL-ban lapul ez az anyag. Na kerüljek én egyszer oda, kiszedem belőlük.
Szerencsére ezt a feldarabolt térkép-dolgot (ami nekem most nem is működik) ki lehet kerülni, ha valaki egy képben akar megnézni egy térképet, mint én:
ezeknek viszont az a specialitása, hogy a fájltípus kiterjesztése .sid, ami csak annyiból nehéz, hogy be kell hozzá szerezni a nézegetőprogramot. (Lehet helyben is nézegetni, de ahhoz se árt, ha van egy plugin.)
Ez a fájltípus kicsit gyengébb minőségű, mint a jpeg, de többszáz megás ilyen kiterjesztésű fájlt is SIMÁN meg lehet nyitni egy kiöregedett mezei géppel is, akárcsak az Arcanum által is használt .ecw fájltípusnál.
és a témától kicsit mégjobban eltávolodva ide írok még egy címet, amiért érdemes ezzel a fájltípussal elbíbelődni: https://zulu.ssc.nasa.gov/mrsid/
Ezen a címen a Föld szárazföldjeiről készült légifelvételeket vannak 1990-ből és 2000-ből, többszáz megás sid fájlokban tölthető le. Kb. arról a térképről és felbontásról van szó, amit a Google Maps ad a légifelvételekkel le nem fedett területekről.
Erről jut eszembe: régebben találtam a neten egy nem túl jó felbontású térképet a hadkiegészítő parancsnokságokról vagy körzetekről. Akkor sajnos nem mentettem el; azóta meg nem találom... Valakinek van ilyen térképe? Természetesen XIX. sz.-i lenne jó.
A települések: Csolnok, Leányvár, Máriahalom, Tát, Perbál, Dorog, Szár - eddig csak az első hárommal foglalkoztam inkább.
A német települések pedig (amit ki tudtam nyomozni): Hörschwag és Stetten unter Holsten.
Az egyik ősöm házasságkötési bejegyzésénél ezt találtam a kérdésem az lenne, hogy mit jelentenek ezek a megjegyzések mert nekem csak annyi jött le hogy huszár volt és az Esztergomi Hadkiegészítő Parancsnoksághoz tartozott.
Szívesen megnézem neked a neveket, azonban nem lesz túl hamar mert most kezdődik a vizsgaidőszak! :(
Az én őseim is jórészt (eddigi kutatásaim alapján szinte mindenki) jobbágyok ill néhányan zsellérek, na és majdnem 50 % német származású - sajnos eddig csak egyet tudtam visszavezetni a pontos születési helyig azonban ott 1694-ig vannak anyakönyvek csak eddig még nem láttam őket. :)
Nekem a békésmegyei volt a kezemben - 1744-ből, eredeti, az illetékes megyei levéltár Összeírások fondjában... a többi is ott volt, csak nekem ez a kiválasztott dátum volt lényeges.
Fond: BML Ö 53 jelzettel - esetemben.
Nem tartom kizártnak az egységes gyakorlatot, s mintha ilyesmit mondott volna a levéltáros is, de jelentőséget nem tulajdonítottam neki, örültem, hogy megtaláltam.
...még az az ötletem támadt, hogy ha így nem tudjuk meghatározni, hogy melyik fondcsoporthoz tartozik, van-e olyan tanulmány, ami jelzi a források közt a pontos irattári helyét, annak megnevezését
Hajőbába esetében találtam a google-on 1967+dicalis szavakra keresve egy tanulmányt, a http://www.hejobaba.hu/anyag/167-327_oldal.pdf cím alatt. Ebben a szövegben az Adobe Acrobat keresője 2 előfordulásban hozza. A 28. sz. lábjegyzet a B-A-Z megyei levéltár IV. 501/b III. 1. fondjára utal az 1697-1742 közötti dicalis összeírások tárhelyeként a megyében. A levéltár honlapján az az info áll, hogy a fondjegyzék feltöltés alatt. Talán pár nap/hét és elérhető lesz, aztán ott talán az segít, hogy ők milyen 'megnevezés' alatt, mely típusú iratok közt őrzik.
Bakács István: A dicalis összeírások. In: Kovacsics József (szerk.): A történeti statisztika forrásai. Budapest, 1957. Esetleg a KSH Könyvtárában megvan s lehet benne útmutatás.
Van egy tanulmány Siklósról amely szintén támaszkodik a helyi adatokra az 1695-1697-es dicalis összeírásokból. ("1695-1697 között készült dicalis összeírások családfő-kimutatásai alapján...") A Baranya megyei levéltár fondjegyzéke alatt hoz egy IV.6 b., összeírások másolatai 1579-1696 - véget is ér 1697 elött, s a Pécs városát érintő adatok vszeg a IV.1003 e., Összeírások (Népösszeírások, polgárok, nemesek összeírásai, országos összeírás) alatt lehet (ez a nagy szám 1003 meg is megyarázza a B-A-Z megyénél olvasható - de nem található :) - 501/b számot.) De hol vannak a siklósi adatok, a megye 10 centijében, vagy a város 1,26 fm-ében?:) Hejőbába Miskolcnál lenne, s nem a megyénél?
Pest-Pilis-Solt vármegyénél ugyancsak külön őriz (nem az 1697-est, de egyáltalán dicalist:
van a megyénél
1. IV.23. a ., adószedői összeírások 1635-1847, 2,52 fm-en, s van
2. Ceglédnél külön egy későbbi időtől V.4. a., alatt Dicalis összeírások 1720-1848 3,2 fm (s mi tartozik Ceglédhez, a Cegléd környéki települések melyik alatt lehetnek?)
Visszatérve a hevesi iratokhoz továbbra is a IV.7-et tartom esélyesnek (esetlehg a IV.1.l-t, mint Vegyes iratok, de ezt már csak kínomban nézném, ha nincs az előző alatt)
...nem jót adtam. Aztán még rémlett, hogy az időszakot nem néztem, és nem is jó, mert az az anyag csak 1711-től van. De Szederkényi szerint az ő idejében még ott volt. Esetleg valamelyik másik fond alatt. Vagy telefon.
1. a nemesi község elöljárója, vezetője, akit a közbirtokossági közgyűlés (→ nemesi közbirtokosság) választott meg a nemesek közül (főnagy, felügyelő, princpális is volt a neve). A felmerülő igazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben bírótársakkal (assessor) együtt ítélkezett, gazdasági (pl. közös erdő használata) kérdésekben egyedül vagy nagyobb jelentőségű ügyekben a közgyűlés meghallgatása, állásfoglalása után intézkedett. Hatáskörére, illetékességére, eljárására nagyjából ugyanazok a szabályok érvényesültek, mint a községi és a városi → bíróéra. Mezővárosokban, ahol nemesek is laktak, a bíró helyett a hadnagy volt illetékes velük kapcsolatban.
2. szabad királyi városokban az utca, mint igazgatási egység élén a hadnagy állt, mezővárosokban pedig a bírónak nyújtott segítséget rendészeti kérdésekben.
3. a Kiskunságban a 18. sz.-tól a kertek és a legeltető puszták közbiztonsági szolgálatát ellátó tisztség neve. A kerület szintjén a districtuális és a mezei komiszáros járt el. A városi hadnagy az utcahadnagyokkal, a tizedesekkel, dárdásokkal, botos és vasvillás strázsákkal főleg az istállókra és kertekre felügyelt, az éjjeli csavargókat elfogta, a bitangoló embereket → fogdába vitte. A pusztázó hadnagy a közbiztonsági szolgálaton kívül a közigazgatási rendelkezések végrehajtója is volt. A → pusztabíró az engedetlen emberért a hadnagyot küldte, és ez a hadnagynak nyargalópénzt fizetett költsége fedezetére. (→ még: kuriális község, → parasztvármegye) Irod. Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Szeged, 1936); Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Bp., 1946).
Pl: Orosházán évente választottak (vagy újraválasztottak) két községi hadnagyot, s melléjük 6-8 tizedest (kisbírót).
"Egyébként pedig ha olvasol Barabási Lászlótól pár könyvet, örömmel fogod tapasztalni, hogy a jobbágy nem is annyira rossz dolog."
helyeslem, amit mondasz :) nekem volt egyszer egy hsz-om itt, amiben a jobbágyi létről elmélkedtem kicsit... próbáltam összehasonlítani egy mai átlag polgárral. Adók... etc. s mit mondjak: elég megdöbbentő eredményre jutottam...
Szederkényi azt írja a mellékelten linken, hogy "Heves és K. - Szolnok vármegyék nemes és paraszt személyei és azok tehetőségének a szolgabirák által 1697. november havában történt összeirása" czim alatt. 1) "
Alul a lábjegyzetben "1) Eredetije ugyanazon évsz. a. a megyei ltárban."
A www.hevesarchiv.hu oldalán a Repertóriumok IV. Fondfőcsoport alatt találsz vármegyei iratokat. Talán a 7/b. alatt lenne?, az elég sok anyag. Az "...azok tehetőségének ..." megfogalmazás miatt gondolom.
Nekem is csak az egyik szálon vannak nemesek, azok is szépen elszegényedtek, elkártyázták a földeket, csak a kutyabőr maradt, az is csak hallomásból...
A többi ág hétköznapi halandó biza', olyan családnevekkel, mint Nagy, Kiss, Horváth, Németh, sőt van még Babai is, és ott vannak még a német őseim is Stix, Sommer, Kizer... akik szintén nem nemesek voltak, de őket is szorgalmasan kutatom.
(Az első mondat nem teljesen igaz, mert van egy Bárány nevű ősanyám is a rendesi Bárány családból, csak épp se a születésijét, se a halottiját nem találom, így nem tudok családfát sem produkálni.)
Nem nemes itt sem mindenki... De azért ha figyelembe vesszük, hogy egy ma élő embernek hány őse volt mondjuk csak addig amig vissza is lehet vezetni (1700-as évek), akkor azért van rá esély, hogy egy-két kisnemesi szál is bejön a képbe egyszer. Nekem egyetlen egy jött be, az is a Jászsági vonalon 1730 körül. Persze onnantól visszafelé már szinte mind azok voltak 1600-ig, mert nagyjából mindegyik család akkortájt szerezte nemességét.
Szerintem tökéletes nemesi családfája csak nagyon kevés embernek lehet, nekem is talán(!) kettő jutott eddig. Egyébként pedig ha olvasol Barabási Lászlótól pár könyvet, örömmel fogod tapasztalni, hogy a jobbágy nem is annyira rossz dolog.(Mármint a feltevés szerint.) Neki legyen igaza. :)
Nekem Mezőtúr miatt kellett ez a tanulmány(u.a. amit Blanchelor írt csak itt más a címe), és ha már tanulmányoztam miért ne figyeljek másra is? No most idézek belőle néhányszor:
"Besenyszögöt 1774-ben .... telepítették újjá." HML: EÉGL XII-3/a/142 1775. év
"A bevándorlóknak kb. 90%-a szabadköltözéssel nem bíró örökös jobbágy, a korabeli összeírások szóhasználata szerint szökött jobbágy volt. A többiek a kisnemesség, a libertinusok, a katonarendűek és a szabadköltözésű jobbágyok soraiból toborzódtak."
Az igazi érdekes adatok az 1710-35 közötti időszakra esnek(itt van lebontva családszámra a betelepülés helye és eredete) az utána következő időszak(1786-ig) kissé szellősebb. Igaz egy térkép szerint Besenyszög is 1731-87 közötti időben települt újjá, vagyis több lépcsőben.
"A bevándorlás 1710-35 között
Ekkor Jászság 203, a Nagykunság 554 és Külső-Szolnok 796 szökött jobbágy családdal gyarapodott. Az 1553 család közül Szabolcs vármegyéből 1016, Nógrád vármegyéből 136, Békésből 107, Hevesből 93, Szatmárból 44 család érkezett, a további 157 család pedig 30 más vármegyéből és ismeretlen helyekről. ... a Jászságba Nógrádból(115), Hevesből(68), Szabolcsból(15), a Nagykunságba Szabolcsból(47), Szatmárból(33) és Külső-Szolnokba Szabolcsból(529), Békésből(93), Hevesből(22) érkeztek a legtöbben."
Ha tudod szerezd be nagyon érdekes.(Én a www.regikonyvek.hu oldalról szereztem be.)
És Benedek Gyulának egy másik írásában is vannak érdekességek(Tiszapüspöki Fáy László 17. századi számadáskönyvében)
"1665 május 20.
Mátyás István Kőteleken szolgál...
1666 október 23.
Az Tisza Püspöki jobbágyim Szegen lakó Csitneki(Csetneki) Györgytől-Szuhai Mátyás Uram jobbágyától-...
1679. évben május 14-én Rozsnyó városában
Fokorún lakozó Busik(Bozsik) Gergely..."
No egyelőre ennyit sikerült előkaparni. Ha lesz még érdekesség jelzem.
Jászladányban házasságot néztem kb. 2 éve. Ergo nem emlékszem semmire.
Milyennincs 4775. hozzászólásodban említed az 1697. évi dica összeírást Szederkényi alapján. Évek óta probálom meglelni, hogy az eredeti forrás hol lelhető fel. Ötlet?
Én nem tudom, hogy nem vettelek észre ezen a fórumon eddig??? Ráadásul pont a 28. szülinapomon jötél :D Te vagy hát az "ajándék"? Örömmel fogadlak, légy üdvözölve!!!
Ad 1. hsz-od: "Évekkel ezelőtt foglalkoztam a község történetével, babonáival, boszorkányhitével és persze a saját családfámmal is. (Boros, Hajdú- Szegh falurész, Czakó család - szentiváni rész). Ha valakit érdekelnek ezek a dolgok, nagyon szívesen segítek, ha tudok."
Minden-minden érdekel!!! És nem kontárkodsz! Mondom, boldog vagyok, hogy jöttél.
Ad 2. hsz-od: "említed Tóth Menyhért és Berényi Katalin nevét. A hideg kirázott, mikor megláttam, mivel ők az én őseim (is). Viszont az nem viágos, milyen okból említed vagy találtad meg őket. Jól értelmezem,hogy Tóth Menyhért volt a közösségi hadnagy? Az én családfáman, mint telkes jobbágy szerepel."
Említem őket, mert legutóbbi levéltári-mikrofilmes kutatásom során Besenyszög halotti akv-ei voltak nálam az 1800-as évek végéről. S gondosan jegyzetelgettem, ha már ott vagyok, minden Berényi nevűt :) mert én hiszem, hogy egyszer eljutunk mi, nagyon-nagyon sokan Berényiek arról a vidékről az egy közös őshöz, s mint valami nemzetség lehetünk majd akkortól együtt, s mondhatjuk magunkat együvé tartozónak!!!
na de most a konkrétumok: jól értelmezed, igen Tóth Menyhért VOLT községi hadnagy!!!, s hogy telkes jobbágynak említettik? jahhh igen kérem... ezek a nagy-nagy kérdések! ;) A konkrét bejegyzést közlöm itt nemsokára, úgy is össze kell foglalnom az eredményeimet, s majd kiemelem belőle ezt a B. Katalin férjurát ok? ;) Hogy rokonom volt-e? Egyelőre nem tudom beilleszteni a fámra, de ami késik nem múlik ;) Az biztos, hogy van a fámon egy 1809-es születésű Berényi Gábor, aki id. Berényi József fia, de mivel ez a József volt, aki átment Kőtelekre, feleségét eltemetni :( s ott új életet kezdeni, ezért gondolom, hogy a gyermek Gábor is vele ment. Viszont ezen Józsefnek szülei az ominózus Berényi András és Elizabeth H/K?elle :D s ezen Andreas gyermekeit én már nem írtam ki, mert nem tudom, hogy a Bódi/Bógyi Elizabet-et most minek tüntessem fel? Egyáltalán másik feleség-e vagy ugyanaz? Illetve Andreas ugyanazon személy vagy más? Na szóval innen már sajnos követhetetlen :( ha lesz továbblépés nálam, akkor az is meglesz, hogy hogy is rokonom a Te Gáborod :) mondjuk ha megkeresnénk az ő házasságijukat, ott szerepelnének a Gábor szülei (!!!) hoppsz-hoppsz-hoppsz, itt látom a hiányosságaimat, hogy nem néztem végig Besenyszög anyakönyveit... sok kis rejtett dologban lapulhat a továbblépés lehetősége ;)
Ad 4. hsz-od: "Nekem is vannak Vallyon nevű őseim. Nagyapám nagymamája Vallyon Rozália Etelka 1877-ben született Tiszasülyön, szülei Vallyon József földesgazda (Tiszasüly) és Bozsik Erzsébet."
Hát ez hihetetlen :) úgy tűnik akkor több ágon is rokonok leszünk! Tiszta beltenyészet!!! :D A Vallyonok kutatása is folyamatban van, ha időm engedi folytatni fogom azt is. Ezt viszont már bizton állíthatom, hogy rokon leszel, mert mint írtam, ha jól emlékszem három Vallyon jelenik meg Tiszasüly és Kőtelek környékén az 1830-as években, ex Heves ;)
Ad 8. hsz-od: "Benedek Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a Rákóczy-szabadságharc után. Disszertáció, ELTE, Bp. 1974"
Ezt megkapom majd egyszer valahogy, pl. postán Tőled? :)
"jászladányi anyakönyvekben van utalás szentiványi lakosokra (születés, házasság)"
hátigen... még valami aminek utána kell néznem!
Többiek! Ki kutatta Jászladányt? theow volt talán? milyennincs tudom, hogy Te Jászalsószentgyörgyi érdekeltségű vagy :)
Mi történik ezen a fórumon???!!! Én elvagyok foglalva, "nem itt járok", s közben összeszaladt az össz.létező besenyszögi származású-érdekeltségű családfakutató? Ráadásul mindenki talál rokoni kapcsolatot közös őst?! :) Lassan nyithatnánk egy külön topic-ot atyámfiai... na jó, az azért még odébb van. Meg különben is úgy gondolom hasznos "családfakutatás" témában, amik elhangzanak Besenyszög betelepítésével kapcsolatban. Többiek? Ugye nem baj? Tényleg szóljatok, ha úgy érzitek nagyon egysíkú így a fórum, vagy nagyon egyirányban menne el...
Na szóval: lelkem repes ;)
westham4:
"Ugyanitt Besenyszögről néhány adat, Fokoru és Kőtelek neve is megkerült(Ha átrágom jelzem az érintetteknek.)""...Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1981...""...van egy tanulmány Szolnok megye újratelepüléséről(Jászság, Nagykunság, Külső-Szolnok)..."
Te egy kincset találtál!!!Nagyon kíváncsian várjuk az eredményeket!Én legutóbb akivel e-mailt váltottam, Boross Tamással, ha jól emlékszem, azt írta, hogy Ő nagyon sokat foglalkozott Besenyszög történetével, s bizton állíthatom tényleg nagyon sokat is tud, de elm.sz. a legnagyobb baj, hiányosság, hogy a falu betelepítésének iránya rejtély... Konkrétan mit is találtál? Ez a Szabolcs-Szatmár csak úgy általánosságban a Jászságra, vagy valóben erre a konkrét területre vonatkozik?
Mi történik ezen a fórumon???!!! Én elvagyok foglalva, "nem itt járok", s közben összeszaladt az össz.létező besenyszögi származású-érdekeltségű családfakutató? Ráadásul mindenki talál rokoni kapcsolatot közös őst?! :) Lassan nyithatnánk egy külön topic-ot atyámfiai... na jó, az azért még odébb van. Meg különben is úgy gondolom hasznos "családfakutatás" témában, amik elhangzanak Besenyszög betelepítésével kapcsolatban. Többiek? Ugye nem baj? Tényleg szóljatok, ha úgy érzitek nagyon egysíkú így a fórum, vagy nagyon egyirányban menne el...
Na szóval: lelkem repes ;)
westham4:
"Ugyanitt Besenyszögről néhány adat, Fokoru és Kőtelek neve is megkerült(Ha átrágom jelzem az érintetteknek.)""...Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1981...""...van egy tanulmány Szolnok megye újratelepüléséről(Jászság, Nagykunság, Külső-Szolnok)..."
Te egy kincset találtál!!!Nagyon kíváncsian várjuk az eredményeket!Én legutóbb akivel e-mailt váltottam, Boross Tamással, ha jól emlékszem, azt írta, hogy Ő nagyon sokat foglalkozott Besenyszög történetével, s bizton állíthatom tényleg nagyon sokat is tud, de elm.sz. a legnagyobb baj, hiányosság, hogy a falu betelepítésének iránya rejtély... Konkrétan mit is találtál? Ez a Szabolcs-Szatmár csak úgy általánosságban a Jászságra, vagy valóben erre a konkrét területre vonatkozik?
Köszönöm hogy megnézted. LEnne még egy kérdésem. Hogy lehet az, hogy egyes családok egyes könyvekben pl. Kempelen könyvében szerpelnek, más könyvekben, pl Nagy Iván féle könyvben pedig nem?
Érdeklődnék, hogy valakinek nincs-e véletlenül Nagy Iván féle könyve. Azt szeretném megtudni, hogy a Pusztay vagy Pusztai családról írnak-e benne valamit, és ha igen, akkor mit. Próbáltam hozzájutni, de nem sikerült.
Személy szerint csak azokhoz az anyakönyvekhez jutottam el, amelyek a szolnoki levéltárban találhatóak (legrégebbiek az 1800-as évekből valók), ezekben az időkben a szentiványi bejegyzéseket besenyszög anyakönyveiben tüntették fel. Két konkrét példám is van. Két szentiváni ősömet itt találtam meg.
Az 1700-as évekből való anyakönyvekkel nem találkoztam, mivel még nem volt időm elmenni a jászladányi plébániára vagy pesre. Viszont Benedek Gyulának van egy disszertációja a szolnoki levéltárban (Benedek Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a Rákóczy-szabadságharc után. Disszertáció, ELTE, Bp. 1974), és ő írja, hogy jászladányi anyakönyvekben van utalás szentiványi lakosokra (születés, házasság) és erre példát is hoz.
Mi a helyzet a Berényi Gábor-Szabó Borbála párral? Végülis kinek az ősei voltak, vagy miért merült fel a nevük a fórumon? Utánaolvastam, de nem találtam összefüggést.
így azért másképp hangzik, és most le ne törjön a lelkesedésed, hanem ezzel a nagy hévvel tessék megkeresni az öreg prof leszármazottait!!! Lehet, hogy ott fog az öledbe hullani egy nagy rakás dokumentáció a családról!
Én olyan ember leszármazottait találtam már meg, akiről nem is gondoltam, hogy sikerül majd valamit is kiderítenem. Most már csak erőt kellene vennem magamon, és megírni egy angol nyelvű levelet (kb másfél éve írom), mert akihez eljutottam a nyomozás végén, állítólag ott lóg a falon az eredeti armális.
A fiókegyházak (leányegyházak) anyakönyvi eseményeit általában anyuci (anyaegyház) könyveiben vezették, néhol (pl.: orosházi evangélikusok) évente és külön fejezetek alatt.
Lenne egy elég kezdő kérdésem: a település Baromlak (jelenleg Kisbaromlak) "a róm. katholikusok az udvardi egyházhoz tartozván, helyben fiókegyházzal birnak". Tehát hol keressem az anyakönyveket mert a mol-ban nem találok csak udvardi anyakönyveket - a fiókegyház anyakönyvei is ide tartoztak?
Szóval a már említett Bátori-Nyírbátor vonalon kutakodva nagyon úgy fest, hogy jó a feltevés. A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1981 beszerzése lendített az ügyön elég nagyot. Ebben van egy tanulmány Szolnok megye újratelepüléséről(Jászság, Nagykunság, Külső-Szolnok) amiben a betelepülők legfőbb forrásaként Szabolcs megye van megadva! Szabolcs-Nyírbátor, és az évkör is szűkült(?) 1717-35 közé. No de van még sok más érdekesség is benne. Pl.: Ugyanitt Besenyszögről néhány adat, Fokoru és Kőtelek neve is megkerült(Ha átrágom jelzem az érintetteknek.) Más tanulmányban pedig pl. Tiszapüspöki is. Vagy 1744-ből a betelepülők lajstroma Kiskunfélegyházáról. Egyelőre ennyi.
Szia vogii. Köszönöm az észrevételeket meg hogy nem akarod kedvemet szegni.
Kutatásom a jelenből indítottam visszafelé. Nem családfát, hanem teljes ősfát kutatok. Jelenleg több, mint 600 név szerepel a családfámon, az ősfámon. Az, hogy egy család max 150 évre visszamenőleg tudja a történeteket, az nem biztos.
Attól függ inkább, hogy hány generáció ismeri egymást. Vagyis például én nem csak a nyagyszüleim, egy dédnagyanyám, és dédnagyapám, hanem az egyik üknagymamámat is ismertem, és emlékszem rá.
Ehhez tenném még hozzá, hogy az egyik üknagyapám huga még él, ő is lassan száz éves ( ez ne mritka a családunkban). Ő, és korábban nővére sokat segített, mesélt a régi időkről, meg hogy az ő nagyanyjuk mit mesélt. Bár ez az anyai ágon van, most meg az apai ágamat kutatom.
Apai ágon még van egy egy olyan történet, hogy valaki végigvezette, csak 20 éve nem hallottak róla, álítólag valami öreg prof volt talán pesten, de azóta biztos meghalt már, és már a régi címe sincs meg. Az egyik nagynéni volt nála 1-2 szer látogatóba még a 70-es években. Ő mondta, hogy kutyabőr, meg hogy nemes család, meg hogy van egy ilyen sztori, hogy Alföld, kettészakadás, stb. De pontosan és részletesen nem tudja. De úgy gondolom, hogy ha már egyszer valaki vissza tudta vezetni, akkor én is képes vagyok, vagy leszek rá. Legalábbis remélem...:):):)
Na mindegy, mint írtam, csak feltevés volt, talán elragadott a hév. De bízom benne, hogy ennek a legendának éppúgy utána tudok járni, mint a többinek. Most épp a megrendelt mikrofilmekre várok, hogy folytatni tudjam a munkám, addig meg elmélkedek.
igazán nem akarom letörni a lelkesedésedet, de tapasztalatom szerint a családi emlékezet max 150-200 évre képes, de ez tényleg a max. Kivéve az olyan családokat, ahol nagy hagyománya van a múlt megőrzésének, apáról-fiúra száll az egész család története, emléktárgyak, könyvek, családfák. De ezekben az esetekben nem is kell annyira kutatni, csak kiegészíteni egy-két dologgal. A te esetedben sajnos nem ez áll fenn, hacsak nem találsz egy olyan rokonra, akinél minden megvan (nemeslevél, címer, családfa). Nálunk a családban az 1800-as évek közepétől a végéig tevékenykedett egy magas rangú pap, na őrá például nagyon sokan "emlékeztek". De pl azt senki nem tudta megmondani, hogy mégis honnan került a család Somogyba 1800-ban. A mi családunk a nemesi címet 1631-ben szerezte II. Ferdinándtól, amit két megyében is kihirdettek (egyik sem Somogy). És ott tátong több mint 150 év üresség, pedig ennek egy része még az anyakönyvezési időszakra esik.
Mikor itt elakadtam, elkezdtem az ősfámat felvázolni, és onnan visszafelé szépen a leszármazási táblát csináltam. És lőn, a ma élő Vogronics-családokat egytől-egyig be tudtam illeszteni a megyébe érkező kis család leszármazottai közé. Csak azt nem tudom, hogy milyen nevű ma élő leszármazottakat fogok találni, ha meglesz a hiányzó 150 év.
Amit igazából mondani akartam ezzel az egésszel, hogy nem egészen a múltból kell indítani a kutatást a jelen felé, inkább a jelenből a múltba, vagy egyszerre mindkét szálon menni, és azok vagy összeérnek, vagy nem. És a lényeg, hogy minden infót jegyezz fel, írd fel a forrást (ez nagyon fontos, mert már két év múlva sem fogsz emlékezni arra, hogy hol is gyűjtötted be), jól raktározd el, és a végén úgyis mindent be tudsz illeszteni a mozaikba.
Újabb eredményre jutottam, gondoltam megosztom veletek. Megtudtam egy új történetet a család múltjáról, és van egy elképzelésem. (adatokkal még nem tudom igazolni).
Az egyik idősebb rokon, aki szintén állítja a család nemesi múltját, mint kutyabőrös nemes múltat, elmondott egy történetet. Azt állítja, hogy ő úgy tudja, hogy a család az Alföldről indult. ( Pusztay --- logikus a név miatt etimológiailag). ÉS azt mondta, hogy a család nemesi család volt, és menekülnie kellett. A család 2 részre szakadt, egyik rész Erdélybe, Arad környékére ment, a másik meg az ország nyugati részére.
Feltevésem: Nemesi család--- armális nemes---amiből sok volt a török hódítás idején.
És feltételezem, hogy esetleg a török megszállás miatt kellett a családnak menekülni, ( más indok is lehet, de ez kézenfekvőnek tűnik, akkor a történet valós is lehet.)
És esetleg elképzelhető, hogy a család abban az időben indult neki az országnak... Persze lehet az egész nem igaz, ezt a levéltári adatok bizonyítják majd.
Charles Simonyi apjáról (szintén Károly) olvasható a wikiben: "...a falu plébánosa segítette a továbbtanulását: felkutatta egyik gazdagabb rokonát Simonyi-Semadam Sándort, aki támogatta Simonyi Károly tanulmányait."
A tiszaszegi nevekhez sorrendben, a kereszténypénz dénárban van megadva. Találtam még egy jó forrást Szolnok megye betelepüléséhez, holnap részletesebben.
Amint írtam, az Erdélyi Királyi Könyvekben: "Megjegyzés: címerleírás, a címerben őrdaru" - hát ezért.
Mindjárt küldöm e-mailben a két képet. Ahogy elnéztem, elég nehezen olvasható, ráadásul latin szöveg, de meg kell találni benne a lényeget (ki, miért hol kapta a nemességet és a címerleírás), a többi csak sablon szöveg.
Nem vagyok annyira képben a témában, vannak nálam sokkal szakavatottabbak, csak már egyszer én is végigjártam a címerkeresés folyamatát, és végül egy sokadunokatesónál találtam meg, ott lógott náluk a falon. Tehát a családot, és a felkutatott távoli rokonokat is érdemes kifaggatni mindenről, hátha...
A családi legendáknak mindig van alapjuk. Nálunk csak annyi volt, hogy kutyabőrös nemesek voltak, és a vépi előnevet használták, és ez már elegendő volt sok mindenhez. És mindig az a része igaz a történeteknek, amit távoli, egymást nem ismerő rokonok is ugyanúgy mondanak el. (Lehet, hogy most nem lesz időm átküldeni a képeket, mert felébredt a porontyom, de majd akkor délután, vagy estefelé.)
A képet köszönöm. A fesorolás (utalások) megvolt nekem is, azért az 1650-es utalásra gondoltam elsősorban, mert egy családi legenda szerint a család gyökerei Aradról indulnak. És az utalás egy Arad vármegye történetét feldolgozó könyvben volt. ( Persze ez csak legenda, a valóság kérdéses egyenlőre, és csak vaktában lövöldözök bizonyos értelemben, de remélem már nem sokáig).
vogii!
Címer témában ahogy észrevettem sokkal jobban képben vagy, mint én. Címeren nincs őrdaru??? Mit is jelent ez? Címer témában még sokat kell tanulnom.
E-mail címem: pusztay@tvn.hu És előre is köszönöm az anyagot. Szívesen tanulok nálam adott témában jártasabb emberektől.
Szerintem ez nem az, amit pusztay keres, mert 1. nincs benne őrdaru 2. a dátum nem stimmel 3. az 1650-es nemesség- és címeradományozásban nincs szó Beczkó-ról... Szerintem. De persze lehet, hogy a Pusztay család másik tagja is kapott nemesi címet. Vagy másik Pusztay családról van szó. Vagy van olyan is, hogy egy családnak több címere is van.
Pusztay. Czímeres levelet 1650. dec. 20. P. Pál nyert. Vö. Márki II-211. Pusztay (sajói). János Máramarosmegyétől nyert nemesi bizonyitványát Szatmármegyében hirdettette ki. Vö. Gorzó 103. Pusztay (alias Chaholtzy). Szatmármegyében élt család. Vö. Gorzó pk. 25. Pusztay (alias Rizó-Rácz). Konstantin 1745. Pestmegyében kihirdettetett. (Kősz. 305.) Pusztay-családbeliek. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abajmegyében János; Sárosmegyében Ferencz; Szatmármegyében Tódor vétettek fel az igazolt nemesek közé. Vö. Tóth I-409
A Siebmacher's wappenbuch ezt a Pusztait tartalmazza!
Wappen: In B. auf mit gr. Bäumen bewachsenen gr. Boden zwischen n. Hunden stehend ein gr. gekleideter Jäger in d. Rechten ein Feuergewehr haltend. Kleinod: Keines verliehen. Decken: Ohne Farbenangabe. Adels- u. Wappenbrief v. Georg Rákóczi II. d. d. Déva 6. August 1654 für Georg Pusztai v. Beczkó. R. A. BPest.
Név: Pusztai Pál, Rácz Péter Szentandrasi de Borosjeneő István szervitorai Kiadó: Rákóczi György 2 - Gyalu vára, 1650.12.20 - nemesség és címer adományozása Levéltári jelzet: F 1 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 28. kötet - 298 - 299. oldal Utaló: ti:Horuath de Palocz János titkár Megjegyzés: címerleírás, a címerben őrdaru Sorszám: 25.172
És van hozzá két oldal skennelt dokumentum (az eredeti), esetleg privátban el tudom küldeni, ha küldesz egy mailt. Címerrajz nincs, de a címerleírásból esetleg meg tudod rajzoltatni.
Tiszaszeg(Zeogh)-Önállósága idején keletről Doba, délről Tiszapüspöki, délnyugatról pedig Fokorú határolta.
Kristóf(Cshristok) János bíró
Czakó(chako) Jakab
Csatári(Cyatarj) János
Tolvaj(Tolwaj) Miklós
Drávucz(Drawoch) Máté
Varga Simon
Bán Péter
Kassai(Kassay) Balázs
Hagymás(Hagjmas) Miklós
Bózsó(Boso) János
Csatári Mihály
Turi(Twrj) Mátyás
Kristóf Mátyás
Farkas Mátyás özvegye
A beszolgáltatott mennyiségeket elhagytam.:) Forrás: Zounuk 13. 433-444. Ma pedig kölcsönkaptam egy hétre olvasásra(? 1037oldal) a Békés város néprajza című könyvet, úgyhogy ha valakinek valami felötlik jelezze.
Már jártam erre kb fél éve, és akkor sok segítséget kaptam. Most a családom címerét próbálom előkeríteni.
Kutatásomban egy hivatkozásra jutottam: Pusztay. Czímeres levelet 1650 . dec. 20-án P. Pál nyert. - Vö. Márki II-211.
Márki II 211 valószínűleg Márki Sándor : Arad vármegye és Arad szabad királyi város története ( Arad, 1892- 1895) 2. kötetére utal.
Érdeklődnék, hogy milyen tippekkel tudnátok ellátni, hogy ehhez az oldalhoz a könyvből hozzájuthassak, mivel nem Pesten élek. Vajon a levéltár készít másolatot megrendelésre?
Illetve hol kérjem, keressem szerintetek még a címert? A levétár honlapján lévő adatbázisban nincs benne, és Kempelen művében sem találtam. ( enek okát nem tudom).
A nemzetőr összeírás önkéntes volt, jó részük táborba sem szállt, csak összeíratott. Más kérdés, hogy 1848 június végén csatolták őket a hadsereghez.
Az önkéntességgel élve, ill. azt kihasználva, hogy "nem kell menni", a jászok és kunok nem nagyon tolongtak. Érthető, az ún. áprilisi törvények jelentős jogaikat csorbította ill. tette semmissé. Az egész 1848-as eseményekhez másképp viszonyultak, mint elsőre az ember gondolná. Lásd Petőfi választási kudarca.
1. Az 1697-es dikális összeírás szerint Hevesen 37 fő 15 év feletti személyt írtak össze, ami tekintve a telepítések azon folyamatát, hogy a vármegyében 1689-ben még csak 37, 1697-re 75 település volt "népesedve", kizártnak tartom, hogy 1715-ig átmenetileg is elnéptelenedjék. Emiatt tehát nem maradhatott ki.
Ugyanakkor szemrevételezhető, hogy az 1715-ös összeírás digitalizált változata nem az eredeti összeírásokat tartalmazza, hanem annak egy összegző, olvashatóan egy kéz írása által történt 'letisztázását' (vszeg jelentés és irattározás céljából) az összeírás lezárását követően. Lehetséges volna, hogy abba nem került volna bele, vagy az összeírás egy része - így más posessiok is - megsemmisült volna? Érdekes lenne magukat a tekercseket megtekinteni.
2. Az a nemzetőr összeírás Heves és Külső-Szolnok vármegyére vonatkozik, így Csongrád sajna nincs benne.
"És ha valakit érdekel találtam egy tizedjegyzéket Kőtelek és Tiszaszeg falvakról(melengessük Besenyszögöt) 1597 okt. 14. dátummal. Kőtelek 8 névvel, Tiszaszeg 14 névvel szerepel."
:) kérjük szépen... s előre is köszönjük szépen.
közben Blanchelor a radixindex-en Birinyi témában jelentkezett nálam, mint leendő lehetséges rokon ;) ősszülei: Berényi Gábor és Szabó Borbála Besenyszögről..., s ezt közölte még velem levelében:
"Az 1700-as évek egy részében Jászladányban anyakönyvezték a szentiváni születésűeket, ezért néhány évtizedig ezek a bejegyzéseket itt szerepelnek, nem a besenyszögi anyakönyvekben."
Tudom, hogy ezt itt már beszéltük, s valaki nézte is nekem Jászladányt, ha jól emlékszem. Vagy az Jászalsószentgyörgy lett volna? Tudom akkoriban affelől érdeklődtem, hogy van-e konkrétan Szentiván-i bejegyzés a ladányi anyakönyvekben. Erre akkoriban nem kaptam választ.
Kedves milyennincs!
akkor összeszedem végre, hogy konkrétan hol és mit néztem meg eddig. Aztán egyeztetnünk kellene itt a Fórumon... Belevágunk-é Mesterem? :) S a tanulságok után, miután átbeszéltük hol lehetne még "megfogni" a Birinyieket szabadságot veszek ki, s megyek nagyapám házába Szolnokra 1-2 hétre. S ott lehetőségem lesz a Szolnok megyei levéltárba mennem, ahol helyben van minden!!! Jó lesz-e így?
Gyulát ismerem mellette(Gyulavári) lakott a dédnagymamám.:) Igaz akkoriban még eszembe sem jutott a levéltár látogatása. Azóta pedig sajnos nem kell mennem.:( Az 1925-ös anyakönyvről pedig csak annyit, hogy nagy segítség volt bármennyire "csúnya" dolog is. És ha valakit érdekel találtam egy tizedjegyzéket Kőtelek és Tiszaszeg falvakról(melengessük Besenyszögöt) 1597 okt. 14. dátummal. Kőtelek 8 névvel, Tiszaszeg 14 névvel szerepel.
Mi a levéltárban az égvilágon semmit sem találtunk (ez nem a levéltárosokon múlott, két nappal korábbi e-mailunkra cca. méteres kupacot készítettek ki, köztük a Harrukern család irattárának 250 éves papaírjait is)
de a fürdő kitűnő, telente látogatjuk (csak 240 km!).
Persze, hogy helyben sokkal érdekesebb, csak nekem írtó messze van (250 km), ezért utaztam a koncentrált helyre, mert ott megtaláltam azokat a településeket, amelyek érintettek - 1 helyen. Hatékonyabb tudtam lenni.
No ennek még majd utánakérdezek. Békésszentandrás is kutatandó település(kat.), de először megkérdezem a helyi plébánost. Hátha ott lesz kapacitás... Nekem ráadásul jobban is tetszik a helyi keresgélés. (Ízlések és pofonok.) Azért még így is marad egy pár településem. (Szeghalom, Kunhegyes, Túrkeve, Törökszentmiklós) Azt pedig csak félve írom le, hogy én már bizony 1925-ös születési anyakönyvet is nézegettem. Persze rögtön letagadom, ha valaki konkrétan rákérdez.
amit láttam Gyulán az Békéscsaba, s tudom ott van m.berény is...viszont az engem illető Mháza Békésen volt, azt hiszem olyasmit magyarázott a mházi anyakönyvvezető, hogy területileg elosztották h melyik települsé hova tartozik, de ennek nem mentem utána.
Viszont elérhetők mikrofilmen a polgári anyakönyvek is!!!!!!! Egészen hihetetlen módon majdnem napjainkig...a törvényi korlátokat figyelembevéve; tavaly még csak 1906-ig volt meg...
Ami az azt megelőző éveket illeti, sajnos nem tudok mit mondani, nekem az Evangélikus Egyházközség Levéltára nagyon készségesen segít...
Köszönet! De pont az a baj, hogy 1800 előttről kellene születési és házassági anyakönyv. És lehet, hogy halotti is.( Eltűnt két ős Mezőtúrról, ott házasodtak, ott születtek a gyerekek, de nem ott haltak meg. A feleség volt gyomai, hátha oda költöztek.) Marad a mikrofilm lekérése. Vagy részlegesen a levéltár.:) És egy kérdés: Minden anyakönyv Gyulán van, vagy részlegesen Békésen is?
Amennyiben 1825 utáni anyakönyvekről van szó (nem olvastam vissza, bocs'), akkor ajánlom szíves figyelmedbe a Békésmegyei Levéltárat Gyulán és annak kutatószolgálatát, roppant készségesek, s a területileg illetékes egyházi anyakönyvek másolatait ők őrzik kb. az általam említett időszaktól. Eredetiben.
Nekem nagyon sokat segítettek, amiért igen hálás vagyok.
kapacitás? ez érdekes... az ő részéről annyi kapacitásra lenne szükség, hogy ideadja az akv-et, esetleg, ha lehetésges :) széket és asztalt...
"A Kossuth Lajos kapitányai című könyvben pedig van négy LÁSZLÓ de egyik sem István és mind székely(vszeg). Ede, Endre(András),János, Károly."
jahhh :) nem a kapitányokra gondoltam... rosszul fogalmaztam: milyennincsnek egy olyan forrása volt, ahol a nemzetőrök is meg vannak nevezve... vagy lehet ez csak a Jászságra vonatkozott? már nem emlékszem :(
Ha a gyomai református anyakönyveket akarod kutatni ne is próbálkozz a helyi esperesnél. Engem finoman szólva is elküldött, mondván a kutatásra nincs kapacitás... Csak tudnám kinek a kapacitására gondolt? No mindegy. A Kossuth Lajos kapitányai című könyvben pedig van négy LÁSZLÓ de egyik sem István és mind székely(vszeg). Ede, Endre(András),János, Károly.
1.Szeptembertől indul egy új honlap amely főleg a ,,SZLOVÁKIAI,, anyakönyvekkel kapcsolatos kérdésekre adja meg a választ. Sokan érdeklődnek a Szlovákiában található községek anyakönyvei iránt (mikortól -meddig vezették őket, jelenleg hol lehet őket kutatni stb.) . Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a MOL honlapján elérhető az összes MO-i anyakönyv adata és elég egy község nevét berakni a keresőbe s megjelennek az adatok. Egy ilyen adatbázison dolgozgatok és remélem hogy már szeptemberben elérhető lesz az interneten - magyar nyelven. ( egy ilyen adatbázison amely a cseh anykönyveket fogja tartalmazni már Csehországban is dolgozgat néhány lelkes családfakutató). Akinek sürgős és szeretné megtudni hogy egy-egy felvidéki község anyakönyveit mikortól vezetik az nyugodtan írjon: huni2@azet.sk
Magyarországi családfakutató ugyanazon jogokat élvezi a Szlovák Köztársaság levéltáraiban mint az odavalósi. Szlovákiai családfakutató is ugyanazokat a jogokat élvezheti Magyarországo levéltáraiban mint a magyar állampolgár. (nincs semmiféle tiltás, nincs szükség semmiféle engedélyre - Szabad a nép, szabad valahára... :-D)
2. Roszkopfok még ma is élnek Malackán.
3. Katonadolgok - amikor elkezdtem fórumozni ha jól emlékszem az volt az első kérdésem tud-e valaki segíteni dédapám kitüntetései ügyében. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és sok új információval gazdagodtam. Ezekről a következő hozzászólásban fogok szólni.
4. Keresek valakit aki lefordítana nekem néhány sort németből. Az írás egy 1857-es katonai házassági anyakönyvből származik - ugyanis kiderült, hogy az egyik szépapám 1849 - ben belépett a hadseregbe(7 évet szlolgált 3 forint ellenében). A következő hozzászólásban elmagyarázom, hogy jutottam ennek a dokumentumnak a birtokába.
További kellemes fórumozást és kutatást mindenkinek!
Az Első Katonai felmérés térképei 1763-1785 között készültek.
A bécsi Kriegsarchivban található teljes gyűjtemény mintegy 7.000 db nagy felbontású, 1:28.800-as léptékű szelvényt tartalmaz.
A térképek elég részletesek, de nem annyira, mint szeretnénk. :-(
Viszont: a DVD tartalmaz mintegy 100.000 névből álló helységnév (keresőprogrammal kereshető) adatbázist, kb. 50.000 település régi, mai és alternatív neveivel.
A Második Katonai Felmérés térképei (Magyar királyság és a Temesi bánság)
Először is: gammask! ne haragudj, de mivel elkerültem átmenetileg Szegedről nem tudom Neked mostanában a további családfádat felgöngyölíteni :( a Ladosokat... Hogy lehet-e továbblépni? hogyneeee... hisz érdemben még nem is csináltam, csak ha már ott voltak kéznél a halottiak, akkor a "Lados" nevet is néztem. Úgy hogy fogalmam sincs, hogy mikor tudok számodra kutakodni... Akkor volt lenn nálam Heves is, és abba bele se tudtam nézni. Apropó Többiekhez 1. kérdés: Heves miért nincs benne az 1715-ös összeírásban???
2. kérdés: valakinek megvolt, milyennincs (talán?) a 48-49-es katonák névsora. Megnéznéd nekem, hogy László (Kókai) vezetéknevű (főleg István) volt-e közöttük Csongrád vonatkozásában?
milyennincs: ahamm, juhász :) nehezen tudom elképzelni, hogy vallon katonából lett juhász család 30 év alatt :DD
engem pedig tudjátok mi érdekelne? van egy ilyen CD, hogy Magyarország első katonai térképe... állítólag nagyon-nagyon jó, mert még tereptárgyak is vannak feltüntetve!!! nagyon-nagyon részletes. Valakinek megvan?
Bocsánat, lehet, hogy én is csavartam egyet a félinformáción: inkább 1790-ig tartó időszakról van szó.
Mindenesetre az is sok problémát oldana meg.
Ez nagyjából az Urbarium et Conscriptiones által lefedett időszak lehetne. Abban viszont nincs benne az 1767-1773-as úrbéri összeírás, ami szintén országos volt. Azért nagy előrelépés lenne, ha nem csak a tartalomjegyzéke lenne meg (mint eddig cd-n és interneten), hanem a nevek listája is.
Én először a MOL-ban kutattam filmen a kérdéses összeírást, de az sajnos nem sokat mondott, mert igen rossz minőségű volt a tekercs, nyilván az eredeti sérült anyag miatt is.
Ezért (is) elutaztam ai illetékes megyei levéltárba, ahol az eredeti dokumentum volt a kezemben, s napi fotójegyért azt lefotóztam, s most dolgozom fel.
A MOL-s filmnek az is a gondja, hogy ezek az összeírások hatalmas lepedőnyi méretűek, s azt félbehajtva filmezték, ezért azután ember legyen a talpán, hogy a második (neveket nem tartalmazó) oldal adatait azonosítsa.
Én most értem oda, hogy a családjaim gazdasági hátterét is alaposabban megnézzem, ezért is fontos, no meg, azért is, mert az általam kutatott evangélikus anyakönyv nem tartalmaz az 1784-1834 (kb) időszakban pl a házasoknál a szülőkre vonatkozóan adatokat, csak a mennyasszony édesapának keresznevét, s van olyan, akit nagyon nem tudok azonosítani. A születéseknél pedig a sok azonos kerszt-és vezetknév miatt nehezn tudom összerakni a fát.
Viszont volt 4-5 év a kérdéses időszakban (1785-1790), amikor a Matrikulában feltüntették a portaszámot is, amely azonos volt a kérdéses összeírással, így szűkíteni tudom az azonos nevűek körét és látom, hogy melyik ősapához tartoztak...már, ha szerencsém van. (Eddig müködik a dolog...).
Amiért szeretném megfejteni az erre a 2 okra vezethető.
Én még nem hallottam ilyenről. Azt tudom, hogy az Arcanum kiadta DVD-n Az 1715-ös országos összeírást, Ára: 16.000 Ft. Nem erre gondolsz? De ez online is elérhető teljesen ingyen a MOL honlapjáról itt. Meg van olyan, hogy Urbaria et Conscriptiones, ez is ugyanott elérhető, de ebben nem az összeírásokban tudsz kutatni, hanem azt tudod megnézni, hogy egy adott területre mikor és milyen jellegű összeírások voltak. Magát az összeírást a levéltárban lehet megtalálni (hogy csak a MOL-ban, vagy a helyi levéltárakban is, azt sajnos nem tudom, mert még nem volt szükségem rá).
Akkor most felteszem itt is a kérdést: Hallott-e valaki olyan dvd-ről, amin 1790-től az összes magyarországi összeírás rajta van digitalizálva? vagy majdnem az összes. vagy kacsa az egész... árat is mondhatok hozzá: 28 ezer Ft vagy ekörül.
Szerintem sok segítene az ilyen típusú problémák megoldásában, ha lenne.
Segítséget kérnék a következőkben: kutattam az 1787-es úrbéri összeírásokat s abban megtaláltam a részben ismert karaszteri összeírást, részben pedig a következő feliratú összeállítást:
"Protocollum Pro Extractibus Individualibus desciviens". (Kiadások jegyzéke a levéltáros megjegyzése szerint).
De milyen kiadásokat takarhat az összeírás? Sajnos a rovatok fejléce nincsen meg, láthatóan sérült a kötet, valószínű tűz- és vízkár is érte.
Fontos okirat számomra, mert ez a többi összeírással ellentétben teljes listát tartalmaz a kutatott város portáiról és annak gazdájáról illetve zselléreikről.
Nem lehetetlen, hogy rosszul fókuszáltam...:) Biztosan megzavart ez a sok helyneves név a családfán(Bátori Szentesi Gyarmati)!:):):) Jóból is megárt a sok. És ha már itt tartunk, hány generáció a "valós" idő amíg a kettős nevekből valamelyik "elkopik"? pl.: Bátori Kis(s), Szentesi Molnár, Gyarmati Kis Harmatgyenge kérdés, de ki tudja...
Megint csak a 'hol van?' elárulása többet segíthetne.:) Szerintem megvakult, látását veszítette, annak analógiájára, hogy "animus eus reliquit"= eszméletét vesztette, ahol ugyan nincs accusativus - itt az van, a vidium tárgyesetben ragozottan áll - mert amaz tkp. 'elveszett az eszmélete/lelke' jelentésű.
elsodort kicsit az élet... szegedről... így a családfakutatástól is :( az utóbbit sajnálom...
kérdés: valaki 'Heves' anyakönyveit tekerte-e már? tud-e valaki bármit onnan Kőmíves családról? Érdekességet? Kis "felcsigázó"-nak, ösztönzőnek :) egyébként nem tudom, hogy meddig lehetett ott a Vallyon-Kőmíves család, mert a családi story úgy szól, hogy Erdély a loc.orig. Ez a Vallyon, Mihály volt és 1785-ben született (minden bizonnyal Hevesen), neje Kőmíves Rozál...
OFF: Sárközy? hm... szárkozi... jó lenne, ha kiderülne az igazság, hogy ez az úrfi mit gondol magyar származásáról... mert ha őt nem érdekli, attól tartok -lelki okokból- legszívesebben száműzném erről a fórumról őt. Egyébként annyi a tanulság a dologból, hogy magyar (kisnemesi) gyökerekkel milyen sokra viszik egyesek...
A Sarkozy dologhoz tennék hozzá néhány dolgot. Kedden voltam Szolnokon a levéltárban, a tévések és újságírók eléggé ráharaptak az ügyre...Nos ott mondták a levéltárosok, hogy:
1.túl sok adat nincs, és az is bizonytalan
2.aki tud(hat) valamit(a nevét nem kérdeztem) Spanyolországban él
3.nem áll szóba az ügyben senkivel
Hogy ennek mi a valósága nem tudom, de ezt hallotam a levéltárosoktól.
Kedden (2007. május 8) reggel a Kossuth adón megszólaltattak egy nénit, ki a Nicolas Sarkozy egyetlen rokonának mondta magát (van egy fia is, mert úgy mondta vele hallgatta a választási eredményeket). Úgy mondta, hogy "unokanagynénje" az elnöknek. Az ő nagyapja egyben Nicolas dédnagyapja, bizonyos Sárközy György, alpolgármester volt Szolnokon anno (azaz az apjának az unokatestvére). Már csak a végébe kapcsolódtam be, de szellemileg friss, életvidám néninek tűnt. Írott sajtót keveset olvasok, nem tudom mennyire keresték meg, de biztos vagyok, előbb-utóbb más orgánumok is megszólaltatják. Ha igaz, hogy nincs más ág, őt kell tudjad elérni Sárközy Erzsébet 'ügyében' :)
A következő problémám akadt: Bátorkeszi r.k. anyakönyveiben 1841-ben feltünik Roszkopf József és felesége Már Anna. 1852-ig 7 gyermekük születik itt. Aztán nyomtalanul eltünnek. Házasságot nem Bátorkeszin kötöttek, így nem tudom honnan jöttek 1850-ben keresztszülőként feltünik Roszkopf György és felesége Czetmayer Anna. 1852-ben születik meg gyermekük (ükapám), majd ők is nyomtalanul eltünnek. Házasságot ők sem Bátorkeszin kötöttek. 1843-ban születik gyereke Czetmayer Józsefnek és Nagy Borbálának. Utoljára 1849-ben szerepelnek újabb gyerekszületéssel az anyakönyvben aztán eltünnek. Természetesen ők sem itt házasodtak. A keresztszülői viszonyokból arra következtetek, hogy Roszkopf György és Roszkopf József, valamint Czetmayer József és Czetmayer Anna egy-egy testvérpár volt.
Egyikük sem halt meg Bátorkeszin.
Átnéztem már az 1828-as összeirást Esztergom vm-ben ill. Komárom vm. Udvardi járásában. Semmi.
Hogyan találhatnám meg a születésük ill. házasságkötésük helyét? (Mindegyik férfi juhász ill. birkás volt)
Bátorkeszin korábban is volt egy Roszkopf Jakab - Géczy Klára házaspár akik 1829-1837 között vannak jelen az anyakönyvben, de látszólag semmilyen kapcsolatot nem volt a két Roszkopf család között. Egyébként ez a Jakab Lacsny Miklósnál (cukorgyártás meghonositója, feltaláló stb.) szolgált.
A radixindex adatai szerint 1891-ben Gajáron ill. Malackán voltak Roszkopfok, de onnan meg nincsenek anyakönyvek a MOL-ban :(
Czink (Zink) rémlik, de lehet hogy keverem egy másik hasonló hangzású névvel. Más név nem érdekel Perbálról?
Az ősöm vezetéknevére sajnos egyelőre még tippem sincs. Viszont megnéznéd nekem, hogy Bakai, Maszár (Masser), Kankó vagy Pospisil van-e a könyvben? Köszönöm.
Elég sok perbáli családról van itt adat: http://perso.orange.fr/ombrouck/genealogie2006/lp0.html#382 A francia fickónak aki csinálta magyar a felesége és az ő családját is kutatja, azért vannak magyar vonatkozású részek is.
Ha jól láttam foglalkoztál perbállal, az érdekelne hogy a Czink (Zink) családdal találkoztál-e. (Még nem néztem meg az anyakönyveket a MOLban!)
Más: van egy könyv ami Tinnye, Úny és Jászfalu történetét dolgozza fel a XVIII. századan. Ebben a könyvben részletesen le van írva hogy melyik nemeshez (Miskeyek) melyik jobbágy tartozott, stb. Ha esetleg van tipped az ősöd vezetéknevét illetően akkor megnézhetem.
-Az 1770-ben elhunyt személy, kinek a kérdéses hely volt a származi helye 1705 körül született -> ekkor még nem volt Tinnye anyakönyve vezetve sehol -Ennek a személynek csak a keresztneve ismert (Mária), mivel a házassági bejegyzést sehol nem találtam és a gyermekei születésénél csak, mint Bakay Mátyás felesége Mária szerepel. -Tehát ha Tinnyéről is van szó, nem tudok vele mit kezdeni...
Ha megtalálnám a házassági bejegyzést (1732 előtti) és esetleg benne lenne Mária vezetékneve és még el is tudnám olvasni akkor se mennék sokkal többre, de akkor a későbbi tinnyei anyakönyvekben még megtalálhatnám testvéreit és esetleg szülei nevére is fény derülhetnek... De nem találtam meg és már nem is keresem tovább...
Ennyi.
Viszont van új "feladvány". Majd egy következő hozzászólásban elmondom.
Nagyon köszönöm a segítséget. Először azt gondoltam, biztosan elnéztem valamit és Rábecz nevű település nincs is. Aztán lám kiderült, hogy mégis van.
A család azért nem emlékszik semmire, mert 1925-ös halálának időpontjában férjem szegény dédnagyapja csupán 34 éves volt, korán meghalt. Nem érhette meg az öregkort. Ekkor férjem nagyapja mindössze 3 éves volt, és hamarosan (14 évesen) az édesanyját is elveszítette. Úgyhogy nem sokat tudott mesélni a családjáról.
Viszont most beszéltem anyósommal (ő a Benyovszky lány) Ő is megnézte a bejegyzést a régi könyvben és említette, hogy a családban esett szó Rákosról, és az irka-firkát tényleg lehet Rákosnak is olvasni, úgyhogy valószínűleg erről lehet szó. Még nem néztem utána, de lehet hogy Budapest környékéről van szó, főként ha figyelembe vesszük, hogy az említett férfi Budapesten született.
Ha a b-t és az e-t összeolvassuk, akár lehet k betű is. Az e pedig o, a z meg nagyon közel áll az s-hez, az irka-firkában. Úgyhogy mostmár teljesen elbizonytalanodtam. Megpróbálom beszkenelni, több szem többet lát!
Azt is elmondta, hogy még az anyukája látta a kutyabőrt, ami Budapest vagy Gödöllő környékén kallódott el egy költözés során és hogy élnek rokonok Pécs környékén. Nincs itt valaki egész véletlenül aki a budapesti Benyovszky ággal foglalkozott? Biztosan nincs ilyen szerencsém :-(
Még egyszer köszönöm a segítséget és ellenőrzöm a nyomokat.
Az Rábecz nevű iparos Heves városában. kettő füllel arrébb a helyindexen van Rábé (Rábe), meg Rabics, még Rabcsicze is. Az 1907-es helységnévtárban van Rábecz is ( http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtarak.html) de az on-line elérhetők mind háború előttiek. Az 1925-ös halálozási időpont már viszont akkor 'odaát' ;-) kellett érje az öreget, erről meg a leszármazók tudnának (vagy tudnak is:)
Miszlait nem találtam, de a Zounuk 6. számának 417. oldalán van egy fénykép 1951-ből amin MILISZLAI ATTILA és felesége látható. A radixon nem láttam ilyen nevet ezért bátorkodom felhozni... Az egész tanulmány címe pedig amiben a fénykép is található: Berta Ferenc: Egy szolnoki fény-írda története Nem tudom jó lesz-e valamire, de hátha...
Hát, mégis olvasom a fórumot, de ez nem milyennincs érdeme...
1745: Szerintem a nemeslevélből nem fogod tudni megsaccolni az őseid korát. (A radix levlistáján e kérdésedre adott válaszokkal én is egyetértek, tapasztalatom nekem is hasonló.) Ha tudod, hogy a nemességszerzés idején hol éltek, ill. hol hirdették ki a nemességet (valószínűleg ott laktak), érdemes megnézni az adott levéltárban a korra vonatkozó lélek- ill. a nemesi összeírásokat, vagy a közgyűlési jegyzőkönyvekben is lehet érdemi információhoz jutni. Én egy 1843-as nemesi összeírásban bukkantam olyan adatokra, hogy tiszta lett néhány generációra visszamenőleg a kép, mivel ott feltüntették az összeírt nevét, korát, apját, anyját, nagyapját, dédapját, és a megjegyzés rovatban néhol még a származási hely is fel volt tüntetve.
Diplomamunkák, szakdolgozatok: szerintem utána kellene nézni, hogy melyik főiskolán/egyetemen van ehhez a témához kapcsolódó képzés (pl. levéltáros, könyvtáros, történész...), és a tanintézmény könyvtárában ezek fellelhetők. Témalista: hát pl. ahová én jártam, a fősuli honlapján fent vannak a szakdolgozatok címei néhány évre visszamenőleg.
Van-e valakinek biztos elképzelése, hogy egy XVII. századi nemeslevélben kik szerepeltek név szerint, magyarul hány generáció?
Konkrét eset: a saját 1628-s nemeslevelünben ott van név szerint természetesen a nemességszerző Ősöm (feleségével), és 2 fiú + 2 lány gyermekük név szerint.
És csak a nagykorúak szerepelnek?
Szerintem csak a "felnőtt" gyerekekről lehet szó.
És a 3. generáció (az unokák)? Vagy Ők automatikusan nemesek lesznek?
Mindez azért lenne fontos számomra, mert akkor meg lehetne saccolni korukat, legalábbis születésüket.
Érzésem szerint szinte minden elképzelhető helyen utána néztem az "utána nézhetőknek".
Egy dolog hiányzik, az egyetemi/főiskolai szakdolgozatok.Tud-e valamelyikőtök egy-két linket, ahol a leadott (történelmi - főleg helytörténeti témájú) munkáknak legalább a címeit meg lehetne tudni. Azután persze felvenném a kapcsolatot az illetőkkel.
A 3844-es kérdésre a 3847,3848,3849,3851-ben volt némi polémia. Magam is Tinnyét (Tinyét) favorizáltam. Most, hogy tudom letett az utánajárásról, érdekesebb számomra, hogy miért hagyta annyiba.
Ez mit jelent? Ott volt a kezedben a Perbáli halotti. Abban volt a bejegyzés. Olvasatnak mutatkozott 1.Tinnye (2.Tök). Nem kérted ki, vagy nem jutottál hozzá? Ha hagyod, nehezebb lesz újra felvenni a szálat.:)
3. nem gondoltam, hogy kezdő kutató lennél, nem is állítottam, mert olvastam a 4688 hsz-edet. Azt írtam, hogy "mint frissen csatlakozónak", azaz soraim a topikba frissen belépőnek szóltak. Nicked alapján annak is tűntél.
Az információ megosztást sem neveztem önzetlennek, hanem, csak információ cserének. S mint később kifejtettem, viszonosságon alapulónak.
Kedves milyennincs! (Hát én is megszólítalak, így kedvesen, ha már tényleg szóba elegyedtünk.)
Először is, én úgy éreztem, hogy te voltál az, aki beszólt nekem, és én balga, felvettem a kesztyűt. Ezt a részét szerintem itt és most zárjuk le, mert ez már teljesen off téma, és meddő vita kerekedne belőle.
Másodszor, elhiszem, hogy te nagyon okos vagy, de ettől még ne képzeld magad felsőbbrendűnek, és főleg ne oktass ki!!
Harmadszor, nem új vagyok ezen a topikon, de még csak nem is kezdő forumozó, és nem is kezdő kutató. Kicsit nézz utána, mielőtt ehhez hasonlókat állítasz valakiről.
Irtam ide már v.ibolya nicknévvel is (azt azért nem használom, mert elkevertem a jelszót, és nem tudok belépni), nézd meg, hányszor adtam érdemi jótanácsot és információt másoknak, és nézd meg azt is, hogy hány olyan hozzászólásom volt, amire senki a füle botját sem mozdította. Hát ennyit az önzetlen információ megosztás elvéről.
Nem kell reagálnod a fent leírtakra, mert többet nem olvasom ezt a fórumot.
A többieknek eredményes kutatást kívánok, üdv: vogii
Ükszüleim Heibl Petrus és Hartler Barbara. Az ő gyermekük Heibl Georgius 1821.fenruár 15-én született Alsórönökön. Az ő felesége az Alsórönökön 1820. október 17-én született Fink Barbara,akinek a szülei Fink Michael és Vindisch Éva.
Egy gyermekük Heibl Johannes 1857. március 10-én született Alsórönökön.
Heibl Johannes 1880. február 9-én feleségül vette Perl János és Kukler Katalin leányát Perl Teréziát 1859-én született.
9 gyermekük született: Heibl Mihály, János, Gizella, Julianna, Teréz, Rozália, Mária, Lujza és Csilla.
Heibl Mihálynak egy gyermeke született Heib Ferenc. Az ő további sorsát nem imerem.
Heibl Lujza és Gizella leszármazói ismertek.
Heibl János, Cecilia, Julianna, Teréz, Rozália Mária leszármazóiról nincs adat. Közülök az egyik lány Indiában élt, míg egy vagy több gyerek Amerikában, Pittsburg környékére költözött.
Kérem, ha valaki tud valamit a Heibl és Perl család további hozzátartozóiról segítsem.
a kérdésem az lenne, hogy mit jelentenek ezek a megjegyzések mert nekem csak annyi jött le hogy huszár volt és az Esztergomi Hadkiegészítő Parancsnoksághoz tartozott.
