Kb 20 fokon már bőven kalluszosodni tud, csak legyen pára és legyen levegő is, szóval szellőztetni kell, ha az izzasztó (mint pl az enyém is) kicsi.
Én idén alacsonyabb hőfokon próbálok majd oltani, max 25 fokon. Az ablakomba volt pár rizling amit gyökereztetni kellett és meglepően szépen kalluszosodott a földben lévő része. A 2 ablak közt pedig volt nagy meleg!
Én is megpróbálom azt, hogy előhajtatok pár vesszőt és amikor már éledezik akkor fogom oltani. Igaz még mindig a rizlingről van szó, de ez akár még alanynak is jó lehet itthonra. De az elsődleges a kalluszosodás elérése nálam a szőlő kézben fásba fás oltásnál.
Üdvözlök minden szőlő oltogatót az új naptári évben!
Látom nagy a csend, mindenki készülődik az új szezonra. Én is úgy döntöttem, újból megkísérlek kézben fásoltást alkotni, mivel az elmúlt években nemigen sikerült. A zöldbe-zöld már egészen jól megy. Van egy régi könyvem 1898- as kiadás ezt olvastam újra át és néhány érdekes dolog megragadta figyelmemet. Egyik alapvető feltételnek azt említi meg, hogy a 35 -40 cm hosszú alany mindenképp legyen vegetécios állapotban, vagyis legyen meghajtatva. Az egy szemes oltócsap meg legyen nyugalmi állapotban. Mondjuk ez magától érthető. Az oltási folyamat alatt három vegetációs peridust emel ki. A nedvkeringés előmozdítása, a kaluszképződés és a gyökeresedés. A nedvkeringés előmozdítására például azt ajánlja, hogy a vesszőket buktatva elvermeljük, vagyis fordítva, a vékonyabb fele legyen alul. Erre nem ad magyarázatot. Az előhajtatásra 12- 16 napot ír. Az oltás kezdete előtt az alany közbeeső rügyeit ki kell vakítani az alsót azt tanácsolja meg kell hagyni. Oltás után a vesszőket vízszintesen kell újra vermelni kalluszosodás céljából ami k.b 4- 6 hét. Utána le kell vágni a legalsó nodusz alatti részt, vagyis talpalni és mehet iskolába, hogy gyökeresedjen. Tehát én azt a következtetést vontam le, hogy mindhárom vegetációs periódus lehetőleg külön menjen végbe. Mindez azért mert a vessző végig a saját tartalékaiból kell gazdálkodjon amíg a gyökerek ki nem fejlődnek. Persze mindvégig megemlíti a nyirkosság fontosságát, hogy a vessző ne tudjon kiszáradni.
Azt állitom, hogy a gyümölcsfák oltása--főleg az almáé, de almát csak most fogok oltani
többet, igy fosóka volt a gyakorlati példa (kajszikat oltottam rá)-- sikeresebb, mint a szőlőé.
A szőlő délebbről származik "kényesebb" minden tekintetben... Viszont örülök, hogy sokan nem
adják fel-nemesitők főleg és ti (én) sem.
Sok örömöt ebben is, de Abban, aki ezt mondta:"nem iszom a szőlőtő ama terméséből, amig ujat
nem iszom veletek Atyám országában"...
Ez egyébként azt is jelenti számomra, hogy az "örökkévalóság jó részében" lesz szőlő és lesz bor
és tényleg igazi "bio" lesz. De addig "nem adom fel".
Egyébként ha már fárasztalak titeket: Nagyecsér--néhány év ott folytatódik az életem, ha megélem-- nem szőlőtermő terület (lapos, de jó föld) mégis, amikor 2 éve nem volt semmi gyümölcs, csak szőlő, akkor határoztam el, hogy lesz, mégpedig sok (korai, késői és mindenféle)...
Egy felől örülök, hogy nem vagyok egyedül aki ezzel a gonddal küzd, másfelől nem örülök, mert neked se sikerül.
Nálam is a kallusz képződés ami nagyon gondot okoz.
Ezzel kapcsolatba pár dolog ami kimondottan saját tapasztalatot megosztok, hátha a hibákból esetleg tanulunk vmit.
A gyökereztetőben oltottam és gyökereztettem.
Csináltam olyat, hogy elvágtam egyvesszőt és ugyanazt, ugyanazon a vágás mentén összekötöztem. De ez sem kalluszosodott... Szóval ilyen kallusz képződős kísérleteim voltak 0 sikerrel.
De a birsbe körte oltásom meg olyan kiváló lett, hogy elképesztő. Még a csúnyán vágottak is!
A gyökereztetőben viszont a földbe rakott és talpalt dugvány vesszők a talpalásnál elég szépen kalluszosodtak.
Ebből arra merek következtetni, hogy a kötözésen felül valamilyen közegbe is kellene tenni az oltványokat, mert a meleg és a pára kevés. Vagy esetleg túl meleg volt a 26 fok?
Egyik sikerül a másik nem... néha titok. Volt ami évekig nem sikerült azután mégis egyszer
A minden sikerül az "ki van csukva"... A tavaszi gyümölcsfa héj alá oltásaim szinte mind sikerültek,
de az nem szőlő. A titok a szőlő bele, azt elvileg nem szabadna roncsolni... Bár még ez sem magyarázza meg: miért nem??? Én nem irom mindegyik oltást--nem győzném--de néha emlékezem arra, hogy nem volt tökéletes és ezekből is sikerült nem egy, máskor pedig, amiről ugy láttam tökéletes a kivitelezés, abból sem mind. Bár a tavaszi fás oltásokat lelcsirkézem, ami védené az időjárás "viszontagságaitól" mégis jobban időjárásfüggő, mint mondjuk a fosóka oltása, pedig az a napon van.
Ami most nem jövőre, legalább "nem unatkozol"... én sem.
Nagyon köszönöm a segítőkészségedet, de bő 200km-re lakhatunk egymástól. Már azzal is sokat segítettél, hogy reagáltál az eddigi írásaimra.
Kizárásos alapon közelítve a problémámhoz, az oltóvessző után, azt hiszem az alanyt is kizárhatjuk. Ugyanis két egymás mellett lévő tőkéről van szó, melyek nem hajtottak ki. A következő évben, -úgy 3 évvel ezelőtt- ez a két alany feltámadt. Épp a javaslataidat követve, zöldbe-fással beoltottam mindkettőt. Ahogyan már annak idején is írtam, az egyik sikerült, a minden bizonnyal ugyanazon fajta szomszédos alanyon azonban 3 egymást követő évben sem.
Ami pedig a kötözést illeti, szerintem a legkevésbé lehet a sikertelenség oka. Nagyobb az esélye annak, hogy az oltócsap vágásánál hibáztam, mert nem tudtam egy mozdulattal ékre vágni az oltócsapokat, bár valószínűleg az eddig egyetlen sikeres oltás esetében sem.
Mindenesetre, amint azt korábban írtam, már készülök az újabb kísérletekre.
Ahogy írtad a zöldbe-fás oltásodról, az oltóvesszővel nem volt baj, kihajtott. Akkor vagy az alannyal volt baj (bár én legalább 20 féle szőlőre oltottam már és nem tapasztaltam összeférhetetlenséget) vagy a kötözéssel. (Messze laksz? Szívesen segítenék a helyszinen.)
Megnéztem Zeolit 1541-es hozzászólásában feltüntetett link kezdő videóját illetve vagy 10 további videót, tapasztalatszerzés céljával. Talán a negyedik az, amiben a sikeres oltáshoz szükséges valamennyi ajánlást figyelmen kívül hagyják.
Pl.: összetaperolja a vágási feületet; az oltócsapot helyenként úgy hegyezi mint ceruzát; a vágási feületek nem fedik egymást; a csap nincs teljesen betolva a helyére. Még olyat is láttam, hogy az oltószalagot a rügyre is rátekerték.
Nem részletezem tovább, akinek kedve és ideje van nézze meg a videókat. Csak azt szeretném tudni, ha ezek az oltások sikerünek, akkor az enyémek miért nem?
Drótozás nélkül csináltam és gyökeret hozott mindegyik (Jeszenszky:Oltás, szemzés,
dugványozás könyvében 107-108. oldalon lehet olvasni részletesen, igaz elsősorban a mogyoróról
irja, de a szőlőnél is igaz).
Ha nem tartottam nedvesen, akkor csak a következő évben hozott gyökeret az alany. Az ujhajtás tövében hoz gyökeret az egy éves vessző és nem is keveset. Több és jobb gyökérzete lesz, mint sokszor a vásárolt olványnak. Nem kell drótozással kényszeriteni gyökerezésre, legalábbis a "hivatalos" alanyszőlőt, a többit nem próbáltam, mert "minek".
jano, elnézésed kérem ,de ösztönösen az első reakcióm a zöld veszővel ez volt, de igaz abban az esetben ha meg drótozod ,a gyökereztetés miatt ,itt már egy új struktúra alakul ki/ új Tőke/ az/ euxyn /. útját elzárva/ vannak még furcsább esetek is ,egy időben három vegetációs fázist működtettnek, nézd meg a videót a Brazil csemege szőlő termesztésről.ahol van rabszolga sok mindent meglehet csinálni.ezek már a művészet kategóriába tartoznak, de az MŰ- is meg VÉSZES- is. nem taglalom miért.
Közben eszembe jutott--kinai bujtást a szőlőnél is alkalmaztam sikerrel (mostanában nem
mert van bőven alanyom és helyem is)... Lényeg -és igy igaz az előző is--lehúzni egy árokba
az alanyvesszőt, és mikor kihajtanak a rügyek-s hosszabb zöld hajtás van, akkor fokozatosan
takarni és őszre kész gyökeres tövek vannak, s ha még sikerült akár zöldoltással-- vagy még inkább
zöldre fással (ezt még nem próbáltam igy) kész oltányok...
Szóval semmi baja nem lesz a zöld vesszőnek, ha nyáron takarjuk földdel. S emlékeim szerint be voltak érve a földben lévő vesszők is... Szóval ez lesz egyik fajta oltás tavasszal, május körül.
ali-bá, a www. naptárak.hu van a kertészeti hold naptár ott fel van tüntetve az ajánlott tevékenység .bevalom , még én sem vettem figyelembe, jó ha a csapforgatásra/hasi és hát oldali/ meg a kedvező melegre volt figyelmem. megyek a Bornemiszáért meg az anitá ért. üdv krami.
janó, valamit rosszul néztél, vagy értelmeztél , a zöld vesző még ez idáig nem érett be a föld alatt!Lehet ha meg jönn a foton fény majd akkor. ezért a 3-4 rügy utáni oltások a legbiztosabbak a beérésre, ha ősszel korán befeded az új tőkét vagy oltásokat akkor is be pálhat a rügy/ +10 c fok felett/ vagyis tavaszal csak vergődni fog , jó kivárni a vegetáció végét, / nyugalmat/ igaz mostanában még decemberben is tartós pluszok vannak.egy idősebb szaki -tól tudom a zöldbe - fás oltásnál 3-4 nappal előtte , nedves rongyban elő melegíti a csapokat , hogy induljon meg a sejt burjánzás, és a hold fázisokat is figyelembe veszi.
Orvosnál:hogy telejen az idő ismét olvasgattam Jeszenszy:Oltás szemzés...
könyvét. Sok uj, amire nem figyeltem.
A lényeg s csak egy közülük:szőlő zöldoltásánál irja, hogy ledönthető azonnal (?)
és összel kész oltvány lehet (nem szó szerint idézem).
Én eddig csak összel döntöttem és csak egy év múlva szedtem ki... Szóval igy is müködik, s ha sikerült, akkor döntjük, vagy akár az oltáskor? S le kell szedni a leveleket???
Örülök, hogy máris van reakció és ráadásul Ali-bá-tól.
Az átolvasott anyagok alapján közvetlenül a nedvkeringés megindulása előtt kellene, ha tudnám, hogy az pontosan mikor van, bár tudom ez időjárásfüggő. Számítok a tőlem tapsztaltabbak segítségére, mivel ilyet még nem csináltam. Tulajdonképpen épp az észrevételek reményében írtam a terveimről az előzőekben.
Az első sikeres, majd a későbbi sikertelen zöldbe-fás kisérleteimről már írtam korábban is, most csak röviden:
Annak az oka, hogy az első miért sikerült éppúgy rejtély előttem mint a későbbi sikerteleneké. Az oltóvesszőkkel biztos nem volt gond, mert az "egérfüles" állapotig mindig eljutottak, de a kalluszosodás valami miatt nem történt meg.
Tudom, hogy az előző hsz.-ben általam leírt "oltási sorrend" meglehetősen teoretikus, mert nem választható el egymástól élesen és gátolhatják is egymást, de a harmadik évben szeretnék már túllépni legalább az 1-es ponton.
A szemzéseket időben mikorra tervezed? (Hogy lehet, hogy nem sikerült a zöldbe-fás? Zöld volt az oltóvessző, mikor megvágtad? Átvágtál egy rügyet, hogy megnézd, hogy él-e?)
Ismét átolvastam a szőlő oltást, készülve a tavaszi akciókra. Kezdetnek, további tapasztalatok szerzése érdekében is, három tőke át-beoltását tervezem.
1.Nemest eldobott vadalany.
Tavaly és az idén is sikertelenül próbáltam zöldbe fással. Jelenleg egy 1 cm-es és két valamivel vékonyabb vessző van rajta. Tervem az, hogy a legvastagabb vesszőbe héj alá oltást, vagy szemzést csinálok. A másik két vesszőt két szemre visszametszem. Az egyiket zölde-fás, a másikat pedig zöldbe-zöld oltással próbálom meg. Mivel ezek az oltásfajták időben elméletileg egymást követik, a következő fokozatot természetesen csak akkor lépem meg, ha az előző nem sikerül.
2. Egy rosszul termékenyülő 10 évesnél fiatalabb tőke. ( cabernet fr.)
Két 4 cm körüli vastag karja van kétoldalt elhajlítva az első drótra. A két kart, tél végén az első termő csap után, elvágom. Szemzéssel, vagy héj alá oltással próbálkozom. Ha nem látszik a siker jele, akkor a termő csapon lévő alsó vesszőt két szemre visszametszem és zöldbe-fással beoltom.
3. Egy ugyancsak rosszul termékenyülő, de 20 évnél időssebb fehér fajta.
Szintén két 4-5 cm körüli, oldalra elvezetett karral. Tervem ugyan az mint az előbb, csak van még egy közel két centis, biztosító vessző a tőkefejtől, amivel szintén kezdhetek valamit.
Terveimet azért részleteztem már most, hogy a minden bizonnyal nagyszámú észrevételeitek figyelembe vételével korrekciókat hajtsak végre és elméletileg is felkészülhessek a végső verzióra.
Nevét nem tudtam-tudom, de nagyon hasonlit ahhoz, ami a szomszéd nagy becsben tartott, s nekem is volt néhány. De mivel csipett a szőlő (labruska izű), s borát sem ő sem én tisztán nem birtuk meginni, igy átoltottam vagy tizenéve. A szomszéd unokája pedig kivágta mindet. nálam abból még egy él, de a másik kipusztult az alannyal együtt. Itt nem jó hosszűtávon alanynak, de nálad lehet jó lesz. Vannak, akik használnak más direktermő alanyokat, én már nem...
Ez milyen fajta szolo nem tudna valameiketek megmondani?Az erdekelne hogy jo e alany hejett mert most tavasszal oltottam ilyenbe es jobb eredesi szazalekot ertem el vele mint a vadszolovel,nem fasodik olyan hamar,tovabb zsengeseb,csak nem tudom hogy mennyire lessz bevallo.Erosebb novekedesu mint a vad ,mar seprunyel vastagsagu vesszot is produkalt.Esetleg van valakinek evvel a fajtaval tapasztalata? A cukorfokja kicsi es keson erik.
