Szóval mi is a fekete lyuk? Olyan, amilyennek tanultuk, vagy egészen más? Elvileg van mód ennek eldöntésére, erről szól az alábbi cikk. Most már "csak" egy jól megvizsgálható (azaz nem "táplálkozó") kollapszár kéne a közelünkbe.
"Amúgy mivel ugyan olyan valószínűséggel esik bele normál és antianyag, ez alapján nem csökkenne a tömege."
De csökkenne. Mindkettőtől. Az antianyag is pozitív tömegű. Az elektromos, a gyenge és az erős töltése, valamint a spinje ellentétes az antirészecskéknek.
De úgyis csak az egészen kis fekete lyukak sugároznának ki részecskéket, a többi csak fotonokat (esetleg neutrínókat).
"Ebben én személy szerint nem hiszek"
A fizikában nem érdekes, hogy ki miben hisz. A fontos az, hogy működik-e az elmélet.
"a vákuumnak tömegének kellene lennie, hiszen a rövid időkre megjelenő részecskék átlagosan tömeget kellene alkotniuk."
Azok virtuális részecskék, azok tömege viszont már lehet negatív is. Hiszen minden lehet, ami nem mond ellent mérésnek.
Legalábbis olyan értelemben, ahogy eddig gondoltunk rájuk. A világhírű fizikus új elmélete egy kétéves paradoxont próbál megoldani, de ezzel egy sor egyéb problémát is felvet. Tovább »
Emlékezhetünk, hogy éppen az Andoméda galaxis volt az az objektum, aminek a forgása vizsgálatakor jelentős "hiányzó" tömeget kellett feltételezni annak fizikai magyarázatához. S innen (is) indult a rejtélyes "sötét" anyag feltételezése.
Mármost, ez az ezerszeres tömegkülönbség nem semmi, s talán emiatt nem is kell már keresni legalábbis az Andromédánál a sötét anyagot.
Nem először fordul elő olyan felfedezés, amikor kiderül, hogy a látszólag üresnek tűnő kozmikus térségekben sokkal több anyag van, mint először feltételezik. Nekem meggyőződésem, hogy a rejtőzködő (inaktív) fekete lyukak tömegét sem megfelelő aránnyal vették figyelembe az összesítő számításoknál, s akárcsak az Andromédánál több nagyságrenddel is alulbecsülték ezek előfordulási sűrűségét.
Ez végül is miben különbözik a húrelmélet egyes feltételezéseitől?
A húr elmélet szerint a bránok anyagi részecskéket képeznek, alkotnak. Szerintem vannak olyan bránok is, amik nem képeznek anyagi részecskéket, még is szabadok és állandóak.
"sűrű energetikailag telített halmaza"
A bránok lehetnek ritkán és lehetnek sűrűn. Ha nagy a kinetikai energiájuk, akkor forróak. Ha maximálisan sűrűek és forróak, akkor energetikailag telített a halmazuk.
"fénysebesség alatt/felett rezegnek"
A bránok olyan húrok amelyek rezegnek. A rezgés azt jelenti, hogy a húr részlete rezeg, ami valamilyen csúcs sebeséggel történik. Ez a csúcs sebeség lehet a fénysebeség alatt, ekkor reális a brán, és lehet a fénysebeség felett, ekkor tachionos a brán. Egyébként a tachionos brán csak munka hipotézis.
"anyagi tartományokon kívül vagy a határán"
A távcsövekkel belátható univerzumunk kb. egyenletes eloszlású galaxis tenger, persze vannak galaxis klaszterek, halmazok, de ennek ellenére kb. egyenletes az eloszlása. De ebben a galaxis tengerben vannak sötét foltok, amiben különösen alacsony a galaxisok sűrűsége. A csillagászok furcsálják. Ami ebben a foltban van az az anyagi tartományokon kívül van, ami meg a határán az a határán van. Belátom, hogy nem voolt szerencsés anyagi tartományon kívülinek nevetznem.
Ez végül is miben különbözik a húrelmélet egyes feltételezéseitől? (esetleg a "nemes" jelző használatbavételében?)
Másrészről pedig néhány - nagyon tudományosnak látszó - fogalom mibenléte erősen kérdésesnek, ill. definiálatlannak (ezáltal érthetetlennek) tűnik. Pl.
"sűrű energetikailag telített halmaza"
"fénysebesség alatt/felett rezegnek"
"anyagi tartományokon kívül vagy a határán"
Ha ezeket pontosítanád, akkor számunkra is érthetőbbé válna miről is van szó...
-> A portálocskámra új word fajlt tetem fel: -> A nemes bránokról címmel. Kíváncsi vagyok arra, hogy mit szóltok hozzá. Ez anyira rövid, hogy ide is bemásolhatom:
{} Az anyagi részecskék kvarkokból állnak. A kvarkok bránból vagy bránokból állnak. Azokat a bránokat, amelyek nem anyagi részecske alkotók nemes bránoknak nevezzük a nemes gázok analógiája alapján. A nemes bránok halmaza mégis különbözik a gáztól, mert a nemes bránok között gyenge az interakció, vagyis nem nagyon hatnak egymásra és többé-kevésbé áthatolnak egymáson. Persze azért kivételesen alkothatnak gyorsan bomló asszociációkat egymással. A Big-Bang kezdetekor, még a kvarkok keletkezése előtt, csak a bránok sűrű energetikailag telített halmaza létezett. Amikor ebből a halmazból kvarkok keletkeztek, akkor rengeteg nemes brán maradt hátra, mert ezekből nem keletkeztek kvarkok. Ezt tapasztalják a csillagászok sötét anyagként és sötét energiaként. A metauniverzum szuperterében a rendes meg az anti anyagú fekete lyukak és az eseménykvantumok{; gigantikus tömegű fotonok, gigantikus energiájú korpuszkális sugárzás} mellet rengeteg nemes brán lehet jelen. Két fajta nemes brán félét különböztethetünk meg elméletileg, olyat aminek az alkotói fénysebesség alatt rezegnek, ezek a reálisok, és olyat amely alkotói fénysebesség felett rezegnek, ezek a tachionosak. Az anyag a gravitáció hatására tömörödik, mint a gáz és tömör objektumokat alkot, de a nemes brán olyasmi, mint a hab és a gravitáció hatására inkább összeomlik, habból másmilyen hab keletkezik, ezért az űrben inkább az anyagi tartományokon kívül vagy a határán halmozódik fel.
Ebben az esetben számít, mert nem csak a név más, hanem a fogalom is. A newtoni fizikában szerepel a munka fogalma és kiszámítási módja, de ez pont a fekete lyukaknál alkalmazható a legkevésbé.
A többivel egyetértek: ha egyszer lehetőség lesz közelről megszemlélni egy fekete lyukat, rádiótartományban az nem lesz fekete, mert az excsillag fényét ebben a tartományban még sok évmilliárdig sugározza.
A környező (akár hideg) anyag közelítve a fekete lyukhoz egyre nagyobb sebességgel fog egymáshoz súrlódni. Végül plazmagént izzik. Miközben energiájának (és anyagának) egy részét szétsugározza.
A csillagok anyaga már eleve forró, s ez még fokozódik.
Ezt végig folytatja a közeledés során (ami végtelen ideig tart).
A frekvenciák fokozatosan csökkennek.
Véges anyagmennyiségből, véges energia mennyiség keletkezik, véges idő alatt.
A fekete lyuk eseményhorizontját nem éri el semmi.
nemrég egy vodkás hétvégén került szóba (amatőr játékos mindenki) a sötét anyag, sötét energia, ami ugyan számomra - idézve a mézga családot - "misztikus, kicsit utópisztikus", de jól lehet rajta vitázni.
a társaság egy része nagy híve a húrelméleméletnek, "m" elméletnek (én ezeket nem szeretem), de felvetődött, hogy a sötét anyag akár az m elmélet bizonyítéka is lehet, hiszen ott ugyibár arról (is) van szó, hogy a mi terünkre semmi más nem hat a szomszédos 3d térből csak a gravitáció (minden más részecske ehhez a térhez kötődik, a gravitáció viszont szabadon hat a többi univerzumra is (ezért jóval gyengébb a gravitáció a többi erőnél).
így némi vodka után felvetődött, hogy a sötét anyag azért bír ilyen fura tulajdonságokkal, mert nem is a mi terünk része, hanem valamelyik szomszédos univerzum ott lévő anyagtömörülésének hatása a mi univerzumunkra. így bizonyítható lenne a húrelmélet, m elmélet és nem is kellene valamiféle semmivel kölcsönhatásba nem lépő anyagot teremtenünk a mérhető jelenségek megmagyarázáshoz :)
A Big Bang biztosan nem fehér lyuk, mert az előbbi homogén és izotrop, az utóbbi meg nem.
A fekete lyukba hulló anyag végül is belehullik véges idő alatt? A válasz rendszerfüggő: a távoli megfigyelő vonatkoztatása rendszerének ideje szerint nem, a behulló anyag sajátideje szerint igen.
Vagyis te szerinted soha sem kerül bele a fekete lyukba anyag, azaz nincs "fekete lyukba hulló anyag".
De akkor ez ugyanúgy cáfolata a (715)-nek, és a hozzászóló konkrét ellenérvet kért, amit most tőled is megkapott.
(egyébként valóban nem belehullik, hanem közelít az eseményhorizonthoz, és a tömegnövekedés által az eseményhorizont átmérője megnövekszik, azaz végül is ez az anyag is a fekete lyuk része lesz - feltéve, hogy ha az eseményhorizonttól számítjuk a fekete lyukat).
"úgy hallottam, hogy a fekete lyukba kerülő anyag növeli annak tömegét, és ezáltal a gravitációját"
Ha t0-nak vesszük azt az idő pontot, amikor az anyag elkezdi közelíteni a fekete lyukat, akkor az általad elképzelt esemény mennyi idő múlva következik be?
Én nem vagyok szakértő, de úgy hallottam, hogy a fekete lyukba kerülő anyag növeli annak tömegét, és ezáltal a gravitációját (azaz ettől a fekete lyuk növekszik). A Hawking sugárzástól eltekintve pedig eddig nem tapasztaltak olyat, hogy a fekete lyuk tömege csökkenne.
Vagyis tehát a fekete lyukba hulló anyag tömege ott marad (?) és vissza is megy az időben? Már persze ha az idő mint olyan létezik és lehet benne visszamenni. Azaz a fekete lyukon belül nem igaz az anyagmegmaradás? Persze a fekete lyukkal kapcsolatban olyan keveset tudunk, hogy akár ez is lehetséges. Vagy akár az is, hogy ott élnek az anygyalok és vígan táncolnak benne, szárnyaikat kecsesen suhogtatva...
The 4D effective space-time describes an universe that expands on cosmological scales but collapse on astrophysical ones because it has a black-hole in its center with mass M = ψ0/83√ 3G). Under these circumstances, the universe behaves as a white hole that evaporates on scales greater its radius. The behavior of the universe on these large scales is similar to that a white hole, so that we have called it a false white hole (FWH).
Szóval hogy is néz ki ebben a játékmodellben az univerzum? Tudjuk hogy a fehér lyuk mindig egy fekete lyukhoz kapcsolható. Amennyiben az univerzum (az ősrobbanás) a fehér lyuk, akkor az összes fekete lyuk ehhez kapcsolódik. Mint ismert az esemény horizonton belül a tér és az idő-koordináta helyet cserél. Ezért semmi akadálya annak, hogy a fekete lyukba hulló anyag visszakerüljön az ősrobbanáshoz. Ekkor a fekete lyuk "üres". De mint ismert, anyag(energia) csak a fekete lyuk kialakulásához kell. A fennmaradásához nem.
Következő lépés felvázolni a fontosabb tulajdonságait ennek az univerzumnak. Mivel a fekete lyukba hulló anyag visszakerül az időben (CTC-szerűen ) ezért az univerzum összenergiája az idő függvényében csökken. Ez áll a sötét energia hátterében. Ugyanis minél régebbről hat a gravitávió, annál erősebb lesz.
(Konkrét ellenérveket várok , hol bukik el a modell?)
"Az Abell 520-as clusterben NEM azt a fajta sötét anyagot mutatták ki amit te képzelsz, mert csak a távolabbi galaxisok fényének torzulását mérték. Ebből gondolták, hogy ott van az a sötét anyag amit kerestek.
Lehet ott "sötét anyag" ami hidrogén. Azért vélik, hogy az az ő általuk áhított wimpes/axionos sötét anyag, mert kevesebb galaxist vélnek látni alatta.
Semmi nem zárja ki, hogy hidrogén legyen."
Zavarba hoztál. Kibúvóm: Egy remek ember - Válas György fizikus (megszállott ismeretterjesztő kortársam) weblapjáról próbálok idézni mindenkinek:
*... a Hawaiin mûködõ Subaru teleszkóppal hasonló módon fedeztek fel egy óriási sötétanyag-hidat, amely két hatalmas szomszédos galaxishalmazt köt össze, az Abell 222 és az Abell 223 jelût. A két galaxishalmaz között korábban már infravörös teleszkóppal gázhidat is felfedeztek, de az a gravitációs lencsehatásnak mindössze 9%-át képes megmagyarázni, az anyaghíd tehát zömében sötét anyagból áll. *
Úgy van, a gravitonsugárzás alacsonyan kölcsönható dugárzás a szó szoros értelmében, akarommondani a szó szokásos értelmében.
A nemszokásos értelmében a DVAG nem az a sugárzás ami a hivatalos sötét energia lenne, mert ez nem gyorsítja az Univerzum tágulását hanem lassítja, de egyéb tekintetben megfelelhet a sötét energiának:
nagyon nagy áthatolóképességű, nagyon nagy mennyiségben mindenütt jelenlévő, nagyenergiájú részecskesugárzás. Energiája nem vész el, mert ő maga az energia, ha úgy tetszik örökmozgó, ő mozgatja a világot.
Megdöbbentő tulajdonsága viszont, hogy a nagy áthatolóképessége ellenére irdatlan (1.2x1044 N) nyomás alatt tartja a segítségével létrehozott (hétköznapi) anyagot. Az ünneplőseket is.
Hiába, az elemi részecskék nagyon másként viselkednek mint amit a makróban megszoktunk. Vagy a mikróban.
