Sokat olvastam az almasavbontásról a szakirodalomban és itt a Fórumban is. Mindezek ellenére be kell vallanom, hogy tanácstalan vagyok. Egyes vélemények szerint nem feltétlenül kell lebontani főleg ha a bor egyébként is savszegény. Mások szerint feltétlen kell a savbontás mert az almasav a bornak kellemetlen (?) ízt ad.
Továbbá az almasavat megfelelő szerekkel bontani kell!
Nem kell a vegyszer mert az almasavbomlás magától is lebomlik, ha a pince hőmérséklete 15 C fok fölött van.
Kell- e tehát bontani és ha igen hogyan?
Egyáltalán, hogyan írható körül az almasav íze a borban vagyis mi az a kellemetlen íz amit éreznem kellene.
Idén kotyvaszottam 2hl olaszrizlinget, 2hl kövidinkát és tesztként egy kis kékfrankos rozét. Nem vagyok egy nagy ész borkészítés terén, inkább csak könyvekből okulok.
A készítés: bogyózás > zúzás > prés > kénezés, kis enzim, éjszakára állni hagyom > reggel tisztáját leszívom + fajélesztő + egy kis tápsó > kiforrás után 1, 2 héttel tisztítás: zselatin + kova.s.sz + bentonit > 1-2 hét múlva lefejtés kénezéssel.
Itt tartok most. Egy kicsit kereserűek a levek. Érzésem szerint jobban, mint kéne. Alföldi alapanyagból dolgozok, több területről vásárolva.
A szőlőben lehet a hiba, a készítés módjában, vagy bennem. Vagy majd elmúlik?
köszönöm a válaszokat, és a lelkesítést. Idén egyenlőre csak az elméleti síkon dolgozom után jövőre megpróbálok gyakorlatban is alkotni valamit. Nagyon jó blogkat találtam a témában a fórumon keresztül.
Engedtessék meg nekem két idézet. Egy szer megkérdeztek egy kanadai úriembert, hogy honnan szerezte a műveltséget? A válasz így szólt, "onnan ahonnan bárki megszerezheti, a könyvekből." A másik egy magyar mérnök és feltaláló örökérvényű mondása, " a tapasztalat azon ostobaságok összessége, amit az ember életében már elkövetett." Bocsesz, de én csak bíztatni tudlak, hogy olvass sok szakirodalmat, én is így kezdtem jó régen. Aztán valahogy lett saját présházam is, meg saját stílusom is. Fel a fejjel! Nem kérdeztél rosszat:-)
Ahány borász, annyi féle a vörösborkészítési technika is. A fajélesztőt nyilvánvalóan a folyamat elején (a frissen darált szőlőbe) kell tenni, mielőtt a forrás elindulna.
A kénezést illetően már jelentősen eltérnek a vélemények, van aki egyáltalán nem tesz bele borként, mások viszont igen. Többek között én is a kénezők pártján állok, rögtön a frissen darált szőlőbe teszem a ként, persze csak módjával. A kén segíti a színanyagok feltárását és mérsékli a forrás sebességét.
A bogyóntartás időtartamának gyakorlata ugyancsak eltérő, 1 hét-10 nap ajánlott, ezalatt a gyakorlatilag a bogyón kiforr a bor, de tapasztalataim szerint akkor sincs gond, ha kipréselve a hordón még lassan tovább folytatódik a forrás.
Alapszabályok vannak, de nincs abszolút érvényes házi vörösborkészítési technika, te magadnak kell kitalálnod (kitapasztalnod) a sajátodat.
Bizony ha valamit el nem rontottál, akkor már a kádban megkezdődik a forrás. Az már a gazda elképzelésén és ízlésén műlik, hogy a kádon hagyja elforrni, vagy esetleg a forrás egy bizonyos szakaszában kipréseli és a forrás a hordóban fejeződik be. Mindegyik eljárás mellett szólnak érvek, ezt inkább az határozza meg mit vársz el a leendő borodtól.
Példának okáért Szaki Pali kartács tán 2 éve jól leírta a svábok tapasztásos vörösborkészítési eljárását, amiben a cefrét sárral lezárják és tejesen a kádon érlelik ki, és majd kész bort fejtenek le a kádról.
Új vagyok a topicban, és szeretnék pár kérdést feltenni vörösbor készítése kapcsán.
Szóval a kérdésem az lenne miután a cefrét az erjesztőkádba helyezem és csömöszölgetem adok neki egy bizonyos mennyiségű ként+élesztőt, akkor a forrás már az erjesztőkádban elkezdődik és majd a préselés után a hordóban folytatódik? Ez számomra sajnos nem világos illetve mikor kell hozzá adni helyesen a fajtaélesztőt és mikor kell helyesen kénezni?
A tudásom sajnos egyenlőre csak könyvek olvasgatásból van, bocsi ha nagy hülyeséget kérdeztem :-)
Üdv, hát ez az édes megállítása kérdés nehéz dolog... amikor akartam nem sikerült, amikor meg nem akkor a fenének sem erjedt ki. Mondjuk ekkora cukortartalommal még nem volt dolgom... a hideg és a lefejtés az mindenképp segít, tavaly nekem ua. a kisebb méretű üvegballonban leállt; ott jobban, hamarabb lehűlt, míg a hordós tovább ment. A 150-ből ~40 szabaddal számolok :) persze nem most, hanem tavaszra, amikor már túl lesz két fejtésen derítésen. Általában 100 mg/l az indító és utánapótlom, most nagyobb adaggal kezdtem és nem tervezek már adni a bor élete során. Ebből lekötődik 110-120 és a többi marad szabadként. Az összkénre a 150 azért nem sok ugye? ;) Ja egyébként a bor száraz. (Tavaly az édesre bevetettem az újraindulás elkerülésére kálium szorbátot.... tudom ördögtől való de nincs más technológiám stabilizálni.)
Kedves Cirfandlia! Vedd le a durva seprőről a bort, majd kénezd be, és a palackozás után ér majd a meglepetés, mert lesz CO2 a borodban! Csak kettő fokot emelkedjen a hőmérséklete.
Nem megyek szembe semminek. Az "árkot" két ásó szélesen és két ásónyom mélyen kiásom ilyenkor ősszel. A telepítést áprilisban végzem. A dolog lényege, hogy az a föld ami felül volt, az kerüljön alulra a gyökerekhez, ami alul volt, az a felső réteg lesz. Tehát egyedül sok oltványt tudok elültetni egy nap alatt. Az egész télen nyitva hagyott "árok" teljesen "kifagy" és abban semmilyen kártevő nincs. Szomszédom még talajfertőtlenítőzte is. Én nem. Az eredés egyforma volt. De a legfontosabb az egészben, hogy az oltványok egészségesek és erősek voltak.
Újbor első kénezését szeretném elvégezni. 5%-os törzsoldat áll rendelkezésre. A bor száraz, savakban nem túl gazdag fehérbor (Müller Thurgau, alias rizlingszilváni). Milyen mennyiséget javasoltok?
Ennek a 200 literes úszófedeles tartálynak mekkora az átmérője? Nem hiszem hogy olyan sok lenne az ára. Szoktam készíteni műanyag úszófedeles tartályokat. Ha a tartály átmérője egyezik az általam készítettekkel, megoldható reális áron.
lalának is köszönöm a választ. Tavasszal beszámolok a "kísérletről", mert még nem szedtem ki a korábban ültetett 6 tövet. Közelítő pontosságú következtetésre lehet számítani, mert a közben 14-re emelt tőszámot csak 3 különböző csoportba, különböző talajadottságú és védettségű helyre tudtam elűltetni. Nem volt több árnyékmentes helyem.
Új honlapot indítottunk vegexpress.eu címen, kérlek látogass el, s ha tetszik regisztrálj. Szólj a szomszédnak,ismerősnek,barátnak hogy van egy olyan oldal ahol a termelő közvetlenül találkozik a vevővel! Hirdetésfeladás 1 perc alatt, INGYENESEN! MERT JÓL TUDJUK, HOGY NEM MEGTERMELNI HANEM ELADNI NEHÉZ! Én hiszek abban,hogy ez az oldal termelőnek és vevőnek egyaránt hasznos ! Ha nincs kedve a regisztrációval az időt tölteni, akkor a honlap kapcsolat menüpontja alatt található elérhetőségek valamelyikén vegye fel velünk a kapcsolatot vagy az info@vegexpress.eu email címen és mi feladjuk ön helyett hirdetését. Üdvözlettel: http://www.vegexpress.eu info@vegexpress.eu"
Nekem is ez most a megoldandó feladat: van egy szürkém amiben 10 napja 11,8 alkoholt és 142 g cukrot mértek, mostanában szeretném leállítani. Sajnos nincs hideg még, így egy fejtésre, kénezésre és drifinre (halhólyag alapú derítőszer) gondoltam. A 150 kénből mennyi szabaddal számolsz? Nekem ez egy picit soknak tűnik, de nincs ilyen édesborral még tapasztalatom.
Így van, sőt van, hogy egyenesen kerülendő főleg fehérboroknál bizonyos évjáratokban az MLF. (az idei pl. ilyen néhány fajtánál örülni kell annak a kis savnak még ha az alma is) Tehát sztem a batonázs mehet kénezve is, ha nem cél, elsődleges szándék az almasav bontás. Én a hétvégén adtam meg a kegyelemdöfést a még percegő újboromnak, időszakos melegítés leállt, nagyadag kénnel (150 mg/l) lekezelve - érzetre most jóval kevesebb a cukor mint tavaly, de alacsonyabb is a sav. Fejtés a durvaseprőről hamarosan; a derítéssel vagyok bajban, mert tele CO2vel az újbor, kizárt az alapos ülepedés, de ha most nem teszem meg, úgy lehűl a pince és benne bor, hogy április végéig nem tudok deríteni, de a legtöbb agyagásvány 10 fok alatt hatástalan. Ezért firtattam a tojásfehérjét, hogy az mennyire hidegtoleráns, ill. van ez a Drifine... ami bírja 3 fokon is....
