Nem tudtam, hogy 'érintett' vagy. :) Azt hittem csak mösziö 'Sarko' kapcsán érdekel, úgy általában, mint hazánkfia.
De így ! Lesznek itt adatok, ahogy közelít a választás (tán május eleje?) A napokban is láttam valamelyik bulvárújságban egy fotót futólag, hogy Szolnokon vannak Sárközy leszármazottak sírjai (fekete márvány volt). Majd ha odajutsz időben, le kell menni Tápiószelére (vagy Szolnok, Levéltár 1906. év halottiai a polgáriak között. Ötletem is van, kit kérj meg, de 'neménadtamazötletet':)
"...a másik Kedves leányával, úgy több érdemes Úri Attyafiával is közölni fogja, eggy kevéssé várakozzunk Meg kell itt jegyezni, hogy a ttlt N/emes/ Asszonynak másik leánya T. Sárközy Sigmond Úrnál vagyon férjnél, Sárközy Sigmond Úrnak Nagy Attya Néh. Idõsbb T. Sárközy János Úr az én feleségem Édes Asszonyával Néh. N/eme/s Sárközy Susánna Asszonnyal eggy Testvér Atyafiak vóltak, és így Sárközy Sigmond Úr Ferencz fiammal Második Unoka gyermek. Ezenn Idõbenn Sárközy Sigmond Úr az Ifjú Asszonysággal együtt itt lent a Bótsai Jószágába múlatván, mind a feleségemet, mind Ferencz fiamat el küldöttem hozzájok olly tzélból, hogy a munkába lévõ Dolognak eszközését nékiek ajánlják, sõt egynéhány napok múlva mindketten ide Halasra bejövén hozzánk, itt nállunk igen jókedvvel múlattak;..."
köszönöm szépen - most már csak egy családfával rendelkező egyént kellene találnom :-)
Felmenőim között ugyanis van egy Sárközy Erzsébet (konkrétan a dédanyám), aki 1906-ban Újszászon hirtelen elhalálozott, és a krónika szerint a tápiószelei családi sírboltban helyezték örök nyugalomra...
Borovszky szerint: "Sárközy. Sárközy (Nagybócsai) Mihály és neje Katalin, továbbá gyermekeik, Anna, Zsuzsánna és Mihály 1628-ban kaptak czímeres nemeslevelet, melyet Szent-Antalon, Hont vármegyében és Egerben hirdettek ki. A család 1848 előttKecskeméten, Bócsán ésSzelén volt birtokos. Tagjai közül I. Pál, 1743-ban Kecskemét bírája. Fia II. Pál, szintén kecskeméti bíró és ennek fia III. Pál is az. Lőrincz (1830) pestvármegyei főszolgabíró. Farkas, (1830) táblabíró. Imre, 1832-ben Pest vármegyei főjegyző Károly, 1841-ben főszolgabíró. Ifj. Pál, 1899-ben főszolgabíró. János, 1779-ben, Pál 1793-ban, ifj. János 1799-ben, Benjamin 1819-ben, Imre 1883-ban, Zsigmond 1832-ben, Lőrincz 1836-ban, István 1845-ben és Ábrahám 1836-ban táblabírák. Simon várm. esküdt. Czímer: vörösben, zöld alapon ágaskodó, természetes színű farkas, jobbjában kardot tart. Sisakdísz: a pajzsalak növekvően. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst."
Továbbá Tápiószele címszónál azt írja:"1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint a Darvas, Batik, Szatmári-Király, Dubraviczky, Komjáthy, Laszkáry, Szedlenics, Pongrácz, Ebeczky, Tárcsándy, Dömök, Sárközy, Kostyán, Vida, Mátyus, Káldy, Nagy, Győrky, Csernyus, Mocsáry és Gyura családok voltak a helység földesurai. " (azaz sok birtokosa volt, többnek kúriája, külön tanyája. (ez 21 család, ez 1848-ra már csak 10 család)
"...1848 előtt a Sárközy, a Káldy, a Ruttkay, a Teszáry, az Ebeczky, a Szodoray, a Veres, a Rákóczy, Dubraviczky és a Viczián családok bírtak itt földesúri joggal. ..... Jelenleg Benedicty Gyulának, Bélának, Györgyey Illésnek, ifj. Viczián Antalnak, özv. Viczián Albertnének, Viczián Istvánnak és testvéreinek, Sárközy Pálnak, Ádám Györgynek, Reinle Jánosnak és Gyulának van itt nagyobb birtoka. A régi kúriák közül a községházával szemben fekvő Viczián-, eredetileg Darvas-kúriát, a Viczián családtól nemrégen a község vette meg s parkját nagy piacztérré alakították át. A régi Káldy-kúria, sok gazda-cserélés után, jelenleg Faragó bérlőé, a Ruttkay-kúria a Reinle családé, a Sárközy-kúria ÁdámViczáé, az Ebeczky-kúria Bakó őrnagyé, Viczián Lajos szolgabíró ( 1848.) kúriája az ev. templom mellett Ádám Györgyé."
Konkrétan a Pest-Pilis-Solt vármegye nem tudom hanyas évjárat (1896-1914 között adták ki a 21 kötetet), ezért nem tudom a jelenleg pontosan melyik év (de 1896-ig biztosan volt birtokuk Tápiószelén)
(Közben Nagybócsán csak 1820-1855 között ~ Ferencnek volt birtoka, később ez 'megszűnt' (ahogy Pécelen is időlegesen volt birtokuk).Szelén is , mint látható több birtokcsere is volt.
Szerintem - így sacc per kábé - nincs külön Szelei ág. Egy idő után vszeg városlakók lettek (Kecskemét, ill. a konkrétan említett ág Szolnokra).
Amennyiben MA, 2007-ben akarod igényelni, félő, hogy a jogállásban lévő 6 személy közül már nem él mindenki, ill. a jogosultsági és eljárási szabályok már nem alkalmazhatóak a történetben szereplőkre. :)
"1962 - ben nősültem. Özvegy asszonyt vettem feleségül, akinek volt egy felnőtt leánya. Apám gyakran ellátogatott hozzánk, minek az lett a vége, hogy feleségül vette mostoha leányomat. Ezek után természetesen mostohaleányom lett a mostoha anyám, az apám pedig a vejem. Apám feleségének, illetőleg a mostoha leányomnak, aki egyben az anyám, született egy fia, akinek ezek szerint a mostohatestvére vagyok, mivel a mostohaleányom anyjának vagyok a férje és így a feleségem lett a nagyanyám. Időközben azonban a feleségemnek is született egy gyermeke, aki apámnak a sógora lett, nekem pedig a nagybátyám egy személyben, mert ha a mostohaanyám testvére a fiam, akkor magamnak az öreg apja vagyok."
Köszi szepen minden segitseget. Elindulok ezen a Balkányi vonalon. Eleg kicsi falu volt ez még akkor, csak nem volt tele Orbanokkal :) remélem. Meg irok a Balkányi anyakönyvezetonek is. Jah, es kulön köszi a Perkedpusztai Orbánok címeket, ök 100% tudnak segiteni ... söt ... :)
Ilyen közeli időpontokra adatvédelmi szabályok vannak 30-60-90 év után kutathatók szabadon(mindig elfelejtem melyik vonatkozik a halál, házasság ill születés anyakönyvi adataira?).
Ami a Te esetedben konkrétan azt jelenti: meg kell keresni
megkérdezni ott anyakönyvezték-e a szóbanforgó pusztaikat? Ők tájékoztatnak arról:
milyen igazolás kell ahhoz, hogy egyenesági leszármazott vagy, és megengedik-e, hogy személyesen belenézhess, vagy ők milyen feltételekkel szolgáltatnak adatokat? Valamint a megyei levéltárakban is vannak másolatok.
Egyházilag, attól függ milyen vallásu.
Egyébként, ha ezt a fórumot, és a Tiborpapa által javasoltakat végigolvastad, már gondolom rájöttél, hogy a saját családod adatait csak abban az esetben találhatod meg az Interneten ha mondjuk a testvéred feltette.
Nagy-nagy szerencsével morzsákat lelhet az ember...
Köszi a valaszt es semmi gond. Nalam is fel szokott menni a pupma amikor amatörök kerdeznek internet biztonsagrol vagy csak egy sima Linux telepitessel kapcs. Szoval teljesen megertelek.
Ime a kert adatok. Ez az Orbán csalad Balkányban (Perkedpuszta) elt kb. 1940-tol egeszen 1970/73-ig. Orbán István volt a legidösebb. Onnan költöztek at Nyiregyhazara amikor a TSZ elvette mindenuket. Mellesleg sima paraszt csalad volt, rengeteg földel es alatokkal. Egyenlore ennyit tudok, remelem ez is elegendö.
Szóval, sokadjára mondani ugyanazt a 'szemmel látható' dolgot, mert a kérdező nem néz bele az eddigi hozzászólásokba, bizony elkedvetleníti az embert. (hacsak tivadar 4328, hsz-ig eljutottál volna, a minap leírt válaszokból bővel kiolvasható- a 30-as hsz/lap tartományon belül van)
ON
- nincs az Orbán család
- Szabolcsban és Szatmárban is több Orbán család létezett/létezik (az Orbán, mint személynév családnévi használatának , mint típusnévnek a gyakorisága miatt)
- mehr licht! (az ördög is minden a részletekben van). Adj több részletet. (falu, időpont, stb.)
Nem vagyok családfa kutató, de segítséget szeretnék kérni abban, hogy többet megtudjak az Orbán csaladról. Föleg a Szaboics Szatmár megyei ágról. Ha valaki rendelkezik adatokkal ezzel kapcs., kérem kuldje el nekem.
Mellesleg milyen források vannak melyek segítenek visszakövetni a családom és szabadon hozzáférhetöek?
Nem, ebből nem-...bár én is azt hittem. Még 1 forrást nem tudtam megnézni:ezek a gyászjelentések, amelyek az evangélikus egyházközség levéltárában találhatók, s ahol a szülők neve és esetemben a születési hely is fontos, (mert elérkeztem a betelepedési időpontokhoz). megtalálhatók...állítólag vannak 18.sz-iak is, de ebben nem vagyok biztos. Mindenestre levélben megkérdezem a Levéltárat. Azt tudom, hogy kutatták és fel is dolgozták, de főleg néprajzos szemmel. Nem sok név, talán 3, amelyik kétséges, számomra.
S tervezek még 1 látogatást a gyulai levéltárba, a 18.sz. összeírásokat megnézni, mert a MOL-ban lévő tekrcsek minősége (nyilván a sérült anyag miatt is) nem követhető. Nekem.
Ami még segítene: az a kihirdetések anyaga (az is csak 1853-tól van)...ha jól kombinálok, akkor a testvér az 1873-as kolera után újraházasodott...reménykedem, hogy ott valamit találhatok.
nem, semmilyen ilyen adatot nem tartalmaz: a fejlécben annyi van, hogy 1 portán hány 18-60 év közötti felnőtt élt és hány testvér...semmi azonosítható...
"Personae Contribuentium utriusque sexusconjugalae, inde ab expleta 18 acttatis anno usque 60 inclusive "
békéscsabai szlovákok (tótok) az őseim. Miután szökött jöbbágyok voltak a Koháry uradalomból a csabai telepesek nagy része, állítólag a szökés után 66 évig nem a saját igazi nevüket használták. Ezért pl. eltérnek az összeírások és az anyakönyvek névkészletei.
(Szóbeli info a szlovák kut.int-ben nyertem).
Kénytelen voltam egy kettősnevek készletet gyártani magamnak és csak úgy lehet haladnom a 18-19. sz-ban, ha alapvetően a keresztszülők neveit is figyelem, ezért csak az ősfával (minden testvér...) tudom a családokat elkülöníteni.
De 1792-től 1835-ig a házasságokat alig különböztetem meg. Más településről alig volt házasság (Mezőberény és Tótkomlós), de az is kevés.
Ami némi támpontot ad, az a halotti anyakönyv, csak pont az én ükszüleimnél az ükapámat nem lelem, nyílván más néven van eltemetve.
Azt tanácsolnám, hogy előbb keresd meg telefonon a gyulai Levéltárat, (rendkívül kézségesek), azért, hogy területileg egyáltalán hozzjuk tartoztak-e ezek az anyagok; mert ez a krecli éppenhogy más megye volt, azt nem tudom, hogy a megyehatár Meggyesbodzás előtt vagy után húzódott, de az 5 km-re lévő Medgyesegyháza már: Arad-Csanád-Torontál. Én a katonaállításikönyveket kerestem e célból, ott elég rendesen vezették az adatokat a 19.sz. utolsó harmadától. Sajnos az én falum amint önálló lett, az anyaga részben Szegedre, részben Aradra került. Ezért nem tudom pl. az iskolai bizonyítványokat sem megkeresni...
Összeírásokkal találkoztam és néztem is: az 1828-as elég részletes, annak a tekrecsét (s nem a tekercseit) nézegettem, de nem értem a végére.
Kerestem volna a medgyesegyházi szerződéseket, azokkal ugyanaz a helyzet, hogy nem a Békés megyei levéltár anyagát képezték.
Hasonló gondokkal küzdök én is, elakadtam egy 1813-as házasságinál, ahol nem adták meg a szülők adatait. Korábban már írtam, hogy Újkígyós és környékén - Medgyesbodzás, Gerendás ... - kutatom a dohánykertész szépszüleim adatait. Tiborpapától azt a tanácsot kaptam, hogy érdemes lenne a Gyulai Levéltárban a letelepedési szerződéseket megnézni, pl.: a Wenckheim családi irattári anyagát. Annyit tudok, hogy 1817-ben volt egy megyei népösszeírás is.
Találkoztál már ilyen összeírásokkal, vagy kertészi, feleskertészi szerződéssel?
de természetesen ez is benne van. Pontosan ezt (is) írta a lelkész úr..."Mindenki tudta, hogy kiről van szó..." Csak ez engem sajnos, nem hoz ki a slamasztikából, mivel nem klasszikus ragadvány nevet adtak, hanem egy ugyancsak gyakori családnevet ragasztottak rá, s nem kettősnévként. Valószínű ezért nem lelem pl. ükapám halálozási adatát. Van variációm - természetesen -, de bizonyítékom az nincs...
No, persze a kettős nevekkel is bajban vagyok, de ez az apai ágam lezárását sem teszi lehetővé...1831 előtt hiányzik cca 21-25 év, amikor is nem írták be a vőlegények szüleinek nevét, ha szerencsém van, akkor férjhez ment egy lánytestvér is akkor, így lehet következtetni, de másként alig...még a tanuk némelykor, ha két azonos vezetéknevű házasodott, és a tanuk azonosak voltak, akkor valószínűsíthető, hogy testvérek.
Nagy puzzle..sikerélmények azért akadnak: van ahol ekként eljutottam a 18.sz. elejéig...
