Minden része szakmai, ha visszakeresed, megtalálhatod ezen spekulációs elképzeléseket. Ez akkor hangzott el, amikor kifogyott a keret. Feltéve persze, ha ezt a részt érzed részedről kifogásoltnak. Lezárható?
M.o. is készül az EU-n kívüli jövöre . Családtámogatás , magas hozzáadott értékü termékek elöállítása , mezögazdaság fellendítése , a jövöbeni partnerek irányába nyitás ( Eurázsia ). Minden rendben . Az utolsó percig azt a látszatot kell kelteni , hogy az EU és a NATO tagság a fontos .:-)
Egészen más problémák lesznek , amikre sok pénz fog kelleni . Eladósodni nem akar az ország külföld irányába olyan mértékben , hogy ne tudja visszafizetni . Viszont az ország lakosainak megtakarított pénzét nem akarják haszontalan dolgokra pazarolni . :-(
Lehet valami mégsem klappol a gazdaságban? Nyomják a civil alapítványokat csődbe, megvonnak minden bevételt az önkormányzatoktól, elvesznek pénzeket élsportoktól (foci is?) és még ez is. Emlékszem még arra, hogy volt aki a szokásos hurrá optimista lendülettel mondta, hogy a kifogyott régiókat majd feltöltik újra, vagy a többitől átcsoportosítanak. Hát nem nyert a dolog
Mindjárt jön a válasz , hogy igen lehet , ez a NATI rendszer , amely a hálózatra nem termel vissza , de a hálózatot is használja , ha szükség van rá . :-)
1.) Elvileg nincs így. De lehet akár így is, mert az előfordulhat, hogy a JELENLEG érvényes jogszabályi feltételek szerint most éppen nem lehet ezt a méretet engedélyeztetni. Az alábbiakból látszik, hogy igenis létezik az 50kW és 500kW közötti kategória. Kérdezzetek rá a MAGYAR ENERGETIKAI ÉS KÖZMŰ-SZABÁLYOZÁSI HIVATAL-nál, hogy lehet-e. http://www.mekh.hu/
50kW névleges teljesítményig háztartási méretű kiserőműről beszélünk. A lakossági és kisvállalkozói menüpontban ilyen kiserőműveket ajánlunk. Ehhez nem kell építési engedély, csak a hálózati csatlakozás kötött engedélyhez. Ezen rendszerek olyan helyekre jók, ahol a meglévő éves fogyasztás és a kiserőmű termelése hasonló méretű. Az áramkereskedő köteles éves szaldó elszámolást alkalmazni a fenti menüpontokban leírt módon.
A következő határérték a 0,5MW (500kW) névleges teljesítmény, amely méret alatt a Kormányhivatal Mérésügyi és Biztonsági Hatóság építési engedélye kell és engedély kell a közhálózatra csatlakozáshoz is. Egy közel 500kW teljesítményű, fixen álló panelekből épített kiserőműhöz legalább 1,3 ha terület kell. Kulcsrakész költsége 250-270 Ft/watt között van és több, mint évi 700 MWh termelés érhető el. Amennyiben üzemcsarnokra, intézményre, ipari létesítményre kerül egy ekkora kiserőmű, akkor a megtermelt áramot lehet helyben elfogyasztani. Ehhez már meglevő csatlakozási pont és elég nagy fogyasztás szükséges (gyárak, üzemek, ipari létesítmények, kórházak). A szaldó elszámolás azonban itt már nem alkalmazható, tehát a közhálózat nem használható akkumulátorként a túltermelés későbbi elfogyasztásáig. Egyes áramkereskedők vállalják a túltermelés beszámítását, de ez egyedi alku kérdése. Ha az összes megtermelt áram azonnal elfogyasztható, azaz a fogyasztás midíg nagyobb a termelésnél, akkor kizárható, hogy az áramot a közhálózatba kelljen táplálni. Ekkor még építési engedély sem kell ehhez a mérethez. A termelt áramot (akár az el nem fogyasztott, felesleges áramot is) eladni is lehet, a megújulókra érvényes kötelező átvételi (METÁR/KÁT) rendszerben. Szabadföldi, értékesítésre termelő kiserőmű esetében is ez a jó megoldás. Az aktuális információkat az Energia Hivatal alábbi oldalán találja: MEKH megújuló támogatási rendszer tájékoztató
500KW ÉS AFELETTIbeépített teljesítményű kiserőműhöz már MEKH összevont kiserőművi engedély is kell, 50MW felett pedig erőművi szabályok érvényesek.
2.) fentiekből következik, hogy elvileg van erre lehetőség.
A fent idézett dolgokat a Nap Labor Kft. weboldaláról másoltam ki. Nem ismerem őket, nem akarok nekik ingyen reklámot, de a kérdésedre itt találtam meg a legszabatosabban megfogalmazott választ. Az ipari megoldásokról itt tájékozódhatsz:
Nem a napelem károsodásáról van szó , hanem a rövidzár beiktatásának a hatásáról .:-) Tehát , ha tüz van és van rövidzár "kapcsoló " , akkor a tüzoltó bekapcsolja . Bekapcsolása pillanatától kezdve a napelemeknek nincs teljesítményük , tehát nem izzik fel a rövidzárban a kapocspár ? Én még az öskorban azt tanultam , hogy az átfolyó áram nagysága függ a feszültségtöl és az áramkör belsö ellenállásától . Itt meg azt olvasom , hogy rövidzárlati áram folyik feszi nélkül .:-(
Nem szűnik meg hanem túlmelegszik ! A napelemek belső ellenállásán + a vezetékeken jelenik meg az a teljesitmény.
A 100-150W alatti teljesitményű "solar charge" nevű kinai töltők ugyanezt csinálják --feszültségszabályzás cimén. Le is szoktak égni, mert 6-9 óra rövidzár ezt teszi...?
Beszélj inkább tűzoltóval, az nem mond ilyen marhaságot.
Mégis mi baja lenne egy téglától? Ha be is törik annyit ér el vele hogy a szigetelt napelem beázik és még szarabb lesz a helyzet.
Aki tűzoltóval én beszéltem az azt mondta hogy habbal le tudják fújni ha kell, de szarnak rá és oltanak anélkül. Amúgy is figyelni kell, mert a közcélú hálózatról se vágják le a házakat.
Nekem a telepítőm azt mondta, hogy a tűzoltó azzal kezdi, hogy oda..sz egy féltéglát a napelemre, amivel megszakítja az áramkört, szarik ő mindenféle tűzvédelmi kapcsolóra meg ilyen egyéb úri huncutságokra.
"" A napelemek áramerősség-feszültség karakterisztikája nemlineáris, azonban annak alapján grafikusan meghatározhatjuk az adott megvilágítás mellett, a leadott maximális teljesítményt, és így a napelem hatásfokát (8.1. ábra). Ehhez az áramerősség-feszültség grafikonon, az (IR, Uo) ponthoz, az origóból húzott egyenesnek a grafikonnal való metszéspontja adja meg az optimális áram- és feszültség értékeket (Im, Um). A maximálisan kivehető teljesítmény Pm = Um* Im értékét az ábrán a satírozott rész szemlélteti. E területnek és az üresjárási feszültség és rövidzárási áram szorzata által meghatározott területnek a hányadosa a napelem ún. kitöltési tényezője (φ): ""
A te megoldásoddal az a baj, hogy ha bárhol sérül a tűz következményeképpen a vezeték és megszakad az áramkör akkor ismét feszültség alá kerül az egész.
Tényleg.
Elvileg lehet olyan rossz , mint a tűzvédelmi kapcsoló önmagában.
Hogyan szakad el egy vezeték a tűzben, ha már az eshetőségek miatt bajos a rövidzár?
Szerintem a hatásfok és az invererek egyszerűbb kialakítása az ok. Sokkal vékonyabb keresztmetszet kell, nem kell brutál áramokkal step-upolni
Ez a magyarázat.
A magas DC feszültséggel járó súlyos problémákat pedig majd jó pénzért megoldják.
A leválasztás alapelvének sérelme pedig sunnyogás tárgya, pontosabban ismét olyan problémahalmaz, amit azután magasan képzett szakemberek hatalmas serege óriási pénzekért megoldott.
Tudtommal áramszünet esetén leválasztódnak fizikailag, egy relével. Legalább is amit én láttam az igen.
Az inverter hibája esetén a hálózati feszültség megjelenhet a napelemeken, és fordítva.
Az pedig a magas DC miatt igencsak komoly probléma.
Most alapelvekről beszélek, a gyakorlati életben nem fordult elő ilyen eset,mert megoldották. :)
A napelem egy áramgenerátor, ha nagyon leterheled akkor sem nő az áram tovább, hanem a feszültsége esik.
Ha rövidre zárod akkor a terhelő ellenállás a vezeték ellenállása lesz (pár tized Ohm pl) és az adatlapon lévő rövidzárási áram fog folyni rajta (8A körül).
Mint írtam , nem vagyok túl jártas a napelemes szakmában . Valamikor a kezdetekben olvasgattam róluk pár dolgot . Az maradt meg bennem , hogy a 60cellát tartalmazó napelemtábla maximális terhelhetöségnél 30V feszültségnél 2,5A -t ad le . Lehet , hogy nem korektek a számok . Viszont ezt még nem olvastam sehol sem , hogy zárlatba kötve nem folyik semmilyen áram . Erröl is érdekelne valami tanulmány , szívesen elolvasnám .
"Azért, mert az a cél, hogy minél több olyan problémát generáljanak"
Ennyire nem vagyok összeesküvés elmélet hívő. Tény hogy nem vagyok a híve a jelenlegi tűzvédelmi kapcsolós témának, az SE rendszere pl sokkal jobbnak tűnik. A te megoldásoddal az a baj, hogy ha bárhol sérül a tűz következményeképpen a vezeték és megszakad az áramkör akkor ismét feszültség alá kerül az egész. Jobb ha le sem jön a tetőről a feszkó.
Mondjuk (bár fő a biztonság) szerintem túl is van lihegve az egész. A tűzoltó kis odafigyeléssel nem tudja úgy zárni az áramkört hogy agyonvágja az áram.
Ha mégis fennáll a veszély akkor miért nincs vezetőszál a tömlőben, miért nem földelik le a fecskendőt?
"Atevéleményed szerint miért nem az alacsony feszültségű napelemes rendszerek terjedtek el, amikor azok alkalmazása esetén az egész életvédelemmel kapcsolatos problémakör egyszerűen nem is létezne?"
Szerintem a hatásfok és az invererek egyszerűbb kialakítása az ok. Sokkal vékonyabb keresztmetszet kell, nem kell brutál áramokkal step-upolni.
V"miért született meg az a kompromisszum, hogy a trafó nélküli inverterek áramszünet esetén történő "leválasztása" nem galvanikusan történik, mert DC és az AC oldal nincsen egymástól így elválasztva?"
Tudtommal áramszünet esetén leválasztódnak fizikailag, egy relével. Legalább is amit én láttam az igen.
Tudnál egy linket ilyen rövidzárkapcsolóra ? Amit viszont mint villanyász nem tudok felfogni , hogy a napelemmezö ha termel és rövidzárt hozok létre ami egy állandó állapotot hoz létre , min " sül " ki a termelt energia ?
Azért, mert az a cél, hogy minél több olyan problémát generáljanak, aminek a megoldását a komoly tudású szakemberek közreműködésével aztán majd meg kelljen oldani, természetesen ennek megfelelő az előírások is megszületnek, és el lehet adni komoly életvédelmi eszközként egy teljesen fölösleges, maximum részmegoldást (életvédelmi részmegoldás !!!!) jelentő cuccot legális szakmai támogatással.
A te véleményed szerint miért nem az alacsony feszültségű napelemes rendszerek terjedtek el, amikor azok alkalmazása esetén az egész életvédelemmel kapcsolatos problémakör egyszerűen nem is létezne?
Vajon miért született meg az a kompromisszum, hogy a trafó nélküli inverterek áramszünet esetén történő "leválasztása" nem galvanikusan történik, mert DC és az AC oldal nincsen egymástól így elválasztva?
Nappal ég a tető, nyáron, a besugárzási szög soha nem volt ennél optimálisabb.
A kismegszakítóval zárjuka DC áramkört.
Tűzoltó biztonságban olt- vízzel.
A víz olyan mértékű hűtést idéz elő (besugárzási szög ideális), hogy a PV elemek árama névlegest is meghaladja. Ekkor leold a kismegszakító és megrázza a hamutiprót.
Mivel nincs FV a tetömön, így érdekelne ez a dolog amiröl folyik a téma . Szerinted , ha jól értem , akkor van beépítve egy rövidzárt létrehozó "kismegszakító " a rendszerbe ? Ezt úgy kell értenem , hogy normál üzemben nyitott állapotban van ( Az egyik kapocspár , amin csak áthaladnak a drótok a mezöröl az inverterre , a mozgó pár rövidrezárva , hogy létrejöhessen bekapcsoláskor a rövidzár) , vészhelyzetben a zárt állapotba hozásával védi meg a tüzoltót , hogy ne érje áramütés , ha éppen mondjuk vízzel oltja a tetöt ?
Részlet kérdés, de a cikkben található hőkamerás kép a napelemről teljesen manipulatív, mert hőkamera a fényes felületű, tükröződő anyagoknak nem a valós hőmérsékletét mutatja, hanem a tükrözésben látott testét. Ha a nap csillog a napelemen, akkor értelemszerűen a nap hőmérsékletét látja a hőkamera (valamennyi torzítással).
Ugyanezt a trükköt használják mágneskapcsolóknál is nagyfesz DC esetén. Sorba van kötve a 3 kismegszakító így gyakorlatilag ez egy egypólusú eszköz. A sorba kötés által lesz megfelelő távolság az érintkezők között, ami DC esetén különösen fontos mert szeret ívet húzni.
Nagyon beteg a cikk. Először is, mivel soros kötésű napelemekről van szó, nem térhet el egyik árama sem a másikétól. Az átkényszerített vagy éppen visszakorlátozott áram következtében csökken vagy emelkedik egy-egy panel feszültsége a karakterisztikája szerint. A szélsőségeket tartalmazó felsorolásban is az áram azonos lesz, de az árnyékolás vagy hiba miatt kieső napelemeknél az áram átvezetéséről a bypass diódák gondoskodnak, így az azokon eső feszültség levonódik a string össz. feszültségéből. Ettől még azt a 16-63 wattot megtermelik, az ebből jövő áram csökkenti a bypass diódán eső feszültséget, esetleg a modulon belüli eltérések miatt a modul kimenő feszültsége magasabb lesz. Egy-egy modult általában 3 csoportra bontanak amit ma már általában 2-2 párhuzamos bypass dióda segít megkerülni (kisebb a feszültségesés).
Ennek megfelelően borul az egész, az egyes panelek teljesítményadataira alapozó kalkuláció. :-(
Egyébként ugyanezt már sok évvel ezelőtt leírtuk, levezettük, csak a cikk írójának figyelmét elkerülte. :-( Bár lehet, hogy a cikk volt előbb, hiszen az én napelemes rendszerem is most közelít még csak a 6 évhez. De gondolkodni már akkor is lehetett. :-)
Azért szakember nem vagyok, így nem tudok minden kérdésedre válaszolni.
Azt, hogy érdemesebb-e nagyobb invertert venni, neked kell eldöntened, ez jelenleg egyszerűen ár kérdése, viszont a jövőt tekintve már nem csak az.
Ha tényleg 9-10.000 kWh a várható éves fogyasztásod, arra a 8.2-es inverter pont elég, de nem sok bővítési lehetőséged lesz.
Az a baj, hogy megsaccolni sem tudom, hogy egy ilyen infrás fűtés + villanybojler kombó mekkora éves energiafelhasználást jelent, mert nálunk minden gázzal megy, mi így fogyasztunk kb 4200 kWh-t évente + kb 1500 m3 gázt 139 m2 (+39 m2 temperált garázs) alapterületű 2,95 m belmagasságú földszintes házban. Ez nagyjából 300eFt volt évente (kb 150e villany és kb 150e gáz), amiből most marad a 150 gáz. Mi is négyen vagyunk, két felnőtt + két kamasz gyerek.
Ha jelenleg 28 panelt tudsz felrakni, javaslom a magasabb teljesítményűeket (minimum 320 W), pláne, ha később csak max 9 mehet még a kocsibeállóra, akkor fogod tudni a 10-es invertert 20%-kal túlnapelemezni egy későbbi bővítéskor.
Nézd meg az árlistákban a különböző teljesítményű light és nem light Fronius invertereket, de a legjobb, ha tételes árajánlatot kérsz több helyről.
Most hirtelen csak egy külföldi eurós árlistát találtam, a Symo 8.2 1668 €, míg a symo 1766 €. Mindössze 100 € felárral én egyértelműen a nagyobbat venném.
Később (minimum 4 év múlva) azért bejátszhat a jelenleg 0 forintos rendszerhasználati díj, ami gondolom a magasabb rendszerteljesítményhez magasabb lesz, de gőzőm sincs, hogy ez mekkora tétel lehet majd.
Azt nem tudom, hogy a light rendelkezik-e kanócos internet csatlakozási lehetőséggel. Ha igen, és tudod az invertert kábelen csatlakoztatni az inverterhez, akkor akár az is elég lehet, de a wifi-s mindenképp kényelmesebb.
10 vagy 11 kV - e két elnevezést felváltva használják ugyanarra a rendszerre.
20 vagy 22 kV - e két elnevezést felváltva használják ugyanarra a rendszerre.
A kijelentést nem magában kellett volna értelmezni, hanem azzal együtt, hogy M3 Hellrotnak válaszoltam, aki saját maga hozzászólását javította 22 kV-ról 20 kV-ra.
De ezekből a névleges (rendszer) feszültségekből nem vonható le az ellátás jóságára vonatkozó következtetés.
Elenyészően fontos (de ha már írás, legyen pontos, mondaná a rímhányó), de a feszültség minősége az nem a kereskedő (NKM) dolga, hanem a hálózatosé, az elosztói üzletszabályzatban esik róla szó.
Biztos megoldást a napelemek leszerelése vagy megfelelő lerakása ad.
Az SE, Huawei és a teljes kiépítésű Tigo optimalizálós rendszereknél a panelek áram alatt vannak, de leszabályozott állapotba kerűlnek amint megszűnik az vezérelő kapcsolat. Ez azonban nem galvanikus leválasztás.
Kell e tartani a napelemek tűzvédelme miatt. A tűzvédelmi kapcsoló leoldása esetén a fényt kapó táblák még áramot termelnek, csak az inverter nem működik, ha jól mondták nekem. Van megoldás a korrekt tűzvédelemre?
A 8.68kWp mennyire fedi le a mostani áramfogyasztásodat, vagy mennyivel van túlméretezve?
Ebből a rendszerből éves szinten kb 9500-10500 kWh-t tudsz kivenni.
Tervezel később további nagyobb fogyasztót, pl. elektromos autót?
Akarod később bővíteni? Van még hely a tetőn?
Ha bővíteni akarsz, a 8.2 kW-os inverterre kb 10 kWp panelt aggathatsz, sőt, így két munkaponttal még talán többet is.
Ha mono panelekben gondolkodsz, és a bővítéshez már nincs túl sok helyed, akkor lehet, hogy szerencsésebb lenne nagyobb teljesítményű paneleket venni. Ha viszont bőven van helyed a tetőn, akkor tökmindegy, csak fajlagosan a legjobb legyen az ára.
Akarod wifivel monitorozni a rendszeredet? Akkor ne a light invertert válaszd, mert abban nincs benne a wifi modul. A wifivel szerelt típus nem sokkal drágább a lightnál, viszont a lightba utólag betenni a wifit már drágább mulatság.
Sokáig gondolkoztam,hogy ő telepítse a rendszert,a fő ok az volt hogy nem ő lett akkor még nem volt neki listán mono panel. Ha lett volna neki akkor valószínűleg ő lett volna a telepítő.
Viszont amit írtál , az szerintem az átlagolt betáp érték 15 percenként . Például 3kWh 5perc , aztán 0kWh 5perc ( letiltott az inverter ) és 3kWh 5 perc , így az 6kWh . Neked úgy tünik , visszavett a betáplálásból , 9kWh-ra lett volna képes , mert az égen semmi sem változott .
De majd a témában jártasabbak megmondják , hogy mi a valóság .
Az 500kWp-s parkok egészen más elöírásoknak kell , hogy megfeleljenek . Ök negyedórás felbontással kell , hogy jelentsék a betáplált energia mennyiséget . Ök nem az alacsonyfeszültségre táplálnak .
Felénk van néhány 500 kWp -s rendszer, azok vajon hogy vannak a hálózatra kötve? Nekem - aki nem értek hozzá - logikus lenne, hogy eleve nagyfeszültségre kapcsolódjanak.
A trafó hatásfoka halványan rémlik, hogy elég magas, de visszafelé is?
Nekem SolarEdge inverterem van, az amikor magas a feszültség (251 V), akkor 290 sec. időre teljesen lekapcsol, majd újra indul. Ha ezt olyan grafikonon nézem, ami 5 perces átlagokat rögzít, akkor látszik, hogy 0 W a termelés, de ha olyan grafikonon nézem, ami 15 perces átlagot mutat, akkor olyan mintha vissza venne, az érték nem 0.
Van de már nem tudom pontosan mik voltak az értékek Arra emlékszem.hogy az invertertől a trafóig kb 10-12V veszett el.De ha lesz kedvem-időm rá akkor újra fogom mérni
De amire emlékszem addig nincs probléma ameddig elfogy a trafó körben a termelt energia,és addig se ameddig keveset kell visszatolni.Akkor viszont mikor sokat akkor jönnek a problémák.
Ha a trafó üresjárata azt jelenti,hogy nincs rajta terhelés az kb.238-240 V.
Végig mértem mindent és az inverternél emeltem 3 volt feszültséget ennyi vesz el az inverter és a betáp között (kb 45m),többet nem fogok betartom a szabályokat.
Írtad , hogy mértél feszit a hálózaton . Van mérésed trafó üresjáratiról és amikor Te visszatermeltél a magasfeszi oldalra , hogy akkor mekkora volt az érték ?
Igen,még bőven belefér a méretbe. El is fogom használni az összes termelést amíg szaldó lesz.
Sőt erre a trafóra kész van még egy 9.6 kwp rendszer is (állam bácsi finanszírozta nem bírtam kihagyni) csak az óracserére várok. Na majd akkor lesz csak vissza termelés a nagyfeszbe.
Nem vagyok villanyszerelő de többet konyítok hozzá mint az átlagember.
Mikor volt időm sokat méricskéltem feszültséget a trafótól az inverterig úgyis,hogy 100%-ban vissza ment a trafón keresztül a termelés.Megkértem a szomszédokat kapcsolják le ők is a főkapcsolót.
Egy biztos nálunk sokszor megy a trafón vissza felé az áram,nagy a rendszer (50 kwp) és ehhez csak 6 fogyasztó (össz 2 km dróton) ebből 3 én.
Volt mikor éppen láttam mi történik. Mentek csúcson az inverterek egyszer csak kiírta a kódot "elvett a gázból" és éppen semmit nem változott a termelés. Csak ilyenkor nem lehet megnézni az inverteren,hogy éppen mi az aktuális feszültség,és nem szokott multiméter a zsebemben lenni.
Ilyen leszabályzások nem mindig vannak.Nem lehet rá sémát húzni mikor és miért.
Szerintem amíg sima HMKE-k lesznek a trafó szekundér oldalán , addíg nem fog a területi trafón a magasabb feszültségü oldal felé folyni az áram .
Te a saját HMKE-den nem állíthatsz be magasabb feszültséget , mint ami a megengedett . Ezáltal csak egy olyan állapot állhat be , hogy helyben fogy amennyi fogy , de a trafó ezt úgy értelmezi majd , hogy nincs fogyasztás , mert a belöle kilépö feszi és az inverter egy feszültségen lesznek . Ilyenkor a Te házad után lévö szomszédok segíthetnek abban , hogy a Te házonbelüli fogyasztásodon kívül tudjon az inverter valamilyen plusz energiát leadni . Ezért tünik úgy , "" mintha visszavenne a gázból "" .
Szerintem az északi model lesz ami elterjed . Leparkolsz és csatlakoztatod a kocsit a parkolóhelyen kialakított elektromos hálózathoz . Erröl fog müködni a melegentartás . Ha régebben érdekeltek az autók , akkor biztosan emlékszel a Volvo-nak erre a megoldására az északi országok részére gyártott modelekben volt elektromos fütés a motorban . Ha jól emlékszem , akkor +30°C-on tartotta a motort .
Igen,magas feszültség miatti lekapcsolás kerülhető így el.
Mikor eléri a beállított feszültség értéket akkor "leveszi a gázpedálról a lábát".Azt,hogy ezt miként csinálja fogalmam sincs,de olyankor nem sokkal szokott csökkenni a termelés.
Ez fronius inverter, ha jól tudom akkor csak ez képes rá.
Az,hogy a trafó hogysmint kezeli a feszültség irányokat fogalmam sincs.Annyit értek csak a villanyhoz ami nekem kell.
milyen messzire mutató projekt lenne azt lemodellezni, hogy milyen hatása van a hálózatra annak, ha az EV-ek a reggeli indulás előtt "force-V2G2V" viselkednek.
Tehát indulás előtt mindenképpen csinálnak pár százaléknyi hálózatba visszatöltést, aztán újra akkutöltést, azért hogy az akku ne legyen túl hideg (illetve kevesebb energia kelljen a külső fűtésre).
Az inverter leszabályzása azt jelenti, hogy a termelésnek csak bizonyos részét engedi visszatáplálni, vagy semennyit?
A trafó milyen körülmények között képes áramot visszatermelni a nagyfeszültségű rendszerbe? Gondolok itt arra, hogy ha a trafónál lévő fázisok között nagy a feszültségkülönbség, akkor mi történik? Pl. két fázison 250 V a fesz., de a harmadikon meg csak 230 V.
Ha jól értettem a dolgot , akkor a 180 milliárd eurós befektetésböl villany és hidrogén is lesz az EU részére . Az a baj , hogy nem mentettem el az írást . :-(
Meg nem akadt,de azért okoz probémákat néha mégha igazából nem is mondható problémának.
Van mikor egész nap semmi probléma a termeléssel,a plusz szépen megy vissza a trafón keresztül a nagyfeszbe. És vannak napok amikor 30-40-szer is leszabályozza magát az inverter túlfeszültség miatt,a napi hozam attól függetlenül akkor is nagyon jó.
Ilyenkor gondolom túltermelés van az erőművek-napenergia téren és szépen megnő a feszültség a nagyfeszben és innen a kisfeszültségnél is.
Megoldás lenne egy olyan trafó ami szabályozza a feszültséget amit kiad,de ha mind olyan lenne akkor meg az lenne a probléma,mert gondolom akkor mégjobban megemelkedne a feszültség a nagyfesznél.
Szóval nem kell ezzel sokat foglalkozni nekünk.Majd előbb utóbb megoldják,aztán majd lesznek más problémák.
"Az 1. ábrán látható áramimport adatok megmutatják, hogy egyedül februárban szorulunk jelentősebb áram importra a téli hónapok közül. A többi kiemelkedő hónap mind a kiemelkedő napáramos hónapok közé esik, tehát szépen csökkenthetjük az importot (vagy a foszilis termelésünket) a napáram túltermelésünkkel."
...és az előző évben lekötött importkvótánkat a feltételek szerinti kötbérrel kiegyenlítjük. :-(
Értlek én , csak annyit akartam mondani , hogy hidegben az akkuból kivehetö energia eléggé lecsökken , így a megtehetö kilométer is . Tehát nem csak az utast kell füteni , hanem az akkumulátort is .
Az ENSz eléggé kifogásolja a Li-ion akkumulátorok gyártásához felhasznált nyersanyag kitermelésénél felvetödö környezetszennyezést .
Lehet , hogy inkább az üzemanyagcellásoké lesz a jövö . Az EU is hatalmas befektetéseket tervez észak Afrikában . Marokkóban már a napelemparkok segítségével akarják az " olcsó " hidrogént elöállítani , amit aztán az EU-ban felhasználnak . Kiadott az EU egy feladatot , határozzák meg a szakértök , hogy a jelenlegi földgázvezetékeket lehet-e hidrogén szállításra használni ?
a.) Csúcsidőben eladja a szomszéd irodaháznak a napáramunkat (szállítási veszteség nélkül, és csupán a legutolsó infrastruktura minimális bővítési igényével), utána pedig visszaadja nekünk csúcsidőn kívül, az erőművi és a vezeték kapacitás alacsonyabb kihasználtságú időszakában.
Ja, ez már volt. :D
Osztán mit ad vissza?
Napenergiát a szomszédból, azért tollasodik meg rajtunk.
Pár dolgot kiemelnék, ami más megvilágításba helyezi a szaldó kérdését és a napára mtermelés által okozott galibákat:
A 4. ábrán látható naperőmű termelési adatok jól mutatják, hogy márciustól novemberig viszonylag egyforma mennyiségeket termelnek a naperőművek. (Amiennyivel kevesebbet süt a nap tavasszal és ősszel, annyival hatékonyabbak is a napelemek az alacsonyabb hőmérsékleten.)
Az 1. ábrán látható áramimport adatok megmutatják, hogy egyedül februárban szorulunk jelentősebb áram importra a téli hónapok közül. A többi kiemelkedő hónap mind a kiemelkedő napáramos hónapok közé esik, tehát szépen csökkenthetjük az importot (vagy a foszilis termelésünket) a napáram túltermelésünkkel.
De a legdontosabb a 2020 áprilisi termelés hullámzásait mutató 5. ábra. Ebből jól látszik, hogy a naperőművek mennyire keveset harapnak bele a gázerőművek termelésébe. Tehát láthatóan pont a csúcsigényt elégítik ki.
Mi következik ebből (elsősorban a 3. pontból)? Az, hogy nem olyan rossz üzlet ez a szolgáltatónak / az országnak.
a.) Csúcsidőben eladja a szomszéd irodaháznak a napáramunkat (szállítási veszteség nélkül, és csupán a legutolsó infrastruktura minimális bővítési igényével), utána pedig visszaadja nekünk csúcsidőn kívül, az erőművi és a vezeték kapacitás alacsonyabb kihasználtságú időszakában.
b.) Az import adatok alapján, a november-március közötti fűtési időszakban visszakapott (fűtésre használt, nyáron betáplált) energia mértéke sem tűnik problémásnak, legfeljebb a február lehet kérdéses.
c.) Az elektromos autók terjedésével a b. pontban felvetett probléma is tovább csökkenhet, hiszen az elektromos aztók fogyasztása pont nem télre koncentrálódik, ráadásul könnyen tehető a töltésük a csúcsidőn kívülre, vagy a napáram túltermelés idejére.
Én speciel - különösebb hozzáéértés nélkül - inkább arra számítok, hogy ha tovább nő a részarány, akkor egy fokozott fogyasztási időszakban a kiesése fogja megakasztani a rendszert, nem pedig a termelése. Akkor ha ez a számunkra elérhető áramexportőröket is érinti, magyarul szénerőmű helyett megújulókra épít pl Németo is, aztán pont nem süt ott sem a nap pl egy hétig.
1 db izlandi vulkán megállította pl a teljes légiforgalmat.
Március-május időszakban - mi is többen írtuk - rekordokat döntött mindenkinél a termelés. Nálam is.
Gyakorlatilag egy csepp eső nem esett ebben az időszakban, az én fogalmaim szerint extrém időjárási körülmények voltak.
Az is belátható, hogy kevesebb összfogyasztásban könnyebb elérni a napenergia magasabb részarányát. Ha nincs visszaesés, bőven 25% alatt maradt volna a részarány.
Én nem vonnék le messzemenő következtetéseket sem a cikkből, sem az adatokból.
Amint az az erőművi termelés források szerinti alakulásán is látszik, a kedvező időjárási körülményeknek, a bővülő fotovoltaikus kapacitásnak, valamint a lignit visszaszorulásának köszönhetően áprilisban a hazai naperőművek termelése csúcsidőszakban magasabb volt az összesített fosszilis termelésnél is (a Mavir nettó üzemirányítási mérései alapján). A napos kapacitások aránya a hazai termelésen belül időszakonként a 25 százalékot is meghaladta.
...és mégsem akadt meg semmi a hálózatban. Ennyit az okostojások negatív jóslatairól.
Ha nagyon jó höszigetelésü , akkor minek 5000Watt fütésre ?
Ha AE-s akkor 1500Watt elég , ha valamivel gyöngébb , akkor 2250Watt , benti 22°C és kinti -15°C-nál . Ha egy elhagyott házat veszünk alapul , akkor a höntartására az elsö esetben kell 3411kWh , a második esetben 5117kWh . Klímával ez durván harmadolható .
Egy energetikusnak akár egy nagyüzem éves energiafelhasználását is meg kell tudnia tervezni. Mit számít neki egy ilyen kis ház. :-)
Ha nagyon jó a hőszigetelése (passzívház), akkor nincs értelme sem a napelemnek, sem a klímának, hiszen olyan kevés az energiafelhasználása, hogy egyik se térülne meg soha. Ebből a szempontból nézve valóban túl kevés az adat az alapos tervezéshez.
Nagyon nem mindegy hogy van használva az épület. Ha jól le van szigetelve, és 24 órában lakott sokkal kevesebb
fűtés kell, viszont ez egyéb fogyasztók többet visznek. Ha csak éjszakai ház akkor meg a fűtés a több, egyéb fogyasztás meg kevesebb. Télen is lakott vagy csak temperálni kell?
Az egyéb fogyasztás ismeretlen. Elektromos fűtés csak télen számít, ilyen kis háznál az átmeneti időszak nem mérvadó.
Energia számítás csak egy saccolt misztifikált érték.
Itt is úgy kell számolni mint a napelemnél, egy teljes év energiafogyasztás már megközelítő számot tud adni.
30 nm-es miniház, minden villannyal működik. (2X2000 W + 1000 W elektromos radiátor, + hűtőgép, el. tűzhely, bojler, mosógép, világítás) kíváló hőszigetelés (új épület).
Elég kis négyzetméter tető, 25 fokos, kb. DK, DNY főleg a napelem helye.
Egyáltalán megéri-e az egész?
Mert van vélemény, hogy nem. A lakás saját használatra, ameddig élek, emberi számítás szerint még 20-25 év, de hát kitudja, lehet, hogy a választ sem tudom majd elolvasni..:)
Annyi infó van a neten, megtennétek nekem, hogy megmondjátok melyik a legjobb minőségű rendszer? És valami korrekt kivitelezőt tudnátok ajánlani (Budapest)?
Közben latom, hogy pvouton 9:00 től vannak adatok, a termelt energia 13 kWh, a solarweben böngészőn és appban is visszaalltak 5:00 tól, a termelt energia 8 kWh.
Megbetegszik a zsidó hitközség rabbija, az orvos előírja neki, hogy minden nap sétáljon 20 percet és igyon egy pohár meleg tejet.
Elmegy a rabbi a hitközség vezetőihez, elmondja nekik az orvos előírását és engedélyt kér, hogy a hitközség pénztárából fizethesse az orvosi előírás költségeit.
A vezetőség összeül és hossza tanácskozás után közlik a rabbival a döntésüket:
Jajjjaj van baj a toronyban, ha ez egy komolynak szánt tromf a részedről.
Nos akkor az elsőszámú hóbortod és fennen hordozott jelvényed ezek szerint a nagy mellényű "keresztény vagyok" nyomulás a jelek szerint. És... ki nem tojja le, hogy mi vagy, kit érdekel, miért is jösz elő ezzel vajon mint érvvel? Hasra kéne esnem tőle vagy mi?!
Mondjuk ehhez az előtérbe tolt bigott vallásossághoz képest a chamtrail hit és a többi zagyvaság amiket előadsz időnként csak gyenge játékszer.
"Tudod nem csak a neked tetszö dolgokat kell olvasni, észrevenni. Nyitot szemmel és füllel kell a világban járni ! Észrevenni a körülöttünk zajló eseményeket és azt értelmezni is tudni kell !
Ezért a mások lehülyézése helyett fogadd meg a tanácsomat . Tanulj , láss ne csak nézz és tudd értelmesen felfogni a dolgokat !"
... tükröd aztán van-e vagy az is tiltott, mert a valóságot látnád meg benne ?!!!!! Fogadd meg a saját tanácsod szerinetm, mert rádférne.
Keresztény vagyok . Semmilyen párt , irányzat , vagy más ma divatos hóbortnak nem vagyok a megszálottja , követöje . Tudod nem csak a neked tetszö dolgokat kell olvasni , észrevenni . Nyitot szemmel és füllel kell a világban járni ! Észrevenni a körülöttünk zajló eseményeket és azt értelmezni is tudni kell !
Ezért a mások lehülyézése helyett fogadd meg a tanácsomat . Tanulj , láss ne csak nézz és tudd értelmesen felfogni a dolgokat !
Nagyfesz vezeték pedig Gibraltárnál a tenger alatt? Néztem, kb 3100 km Mondjuk a Merdzsó gyártól odáig közúton, gondolom a vezeték nyomvonala sem sokkal kevesebb.
Csak az a baj , hogy Marokkóban lesz az a beruházás 180 milliárd eurós értékben . Napelemparkok , hidrogénelöállítás és szénerömü . Ezek fogják ellátni a kiesö erömüveket . Valamint németeknél a hidrogén lesz használva energiahordozóként .
Tippelek: szerintem egy erőmű beruházás (kiválasztás, tervezés, finanszírozás megtalálása, engedélyeztetés, építés, üzembehelyezés stb) minimum 5 év. Tehát az utolsókat is el kell kezdeni legkésőbb 2033-ban. Akkor marad 13 év, az évenként 7-8 erőmű beruházás. Ha németországi hosszúlejáratú gigahitelekkel foglalkoznék, akkor most dörzsölném markom!
A cikk alapján kifizetik a szektort. 100 erőmű kiváltása a mi fogalmaink szerint több gigaberuházást jelent az elkövetkező 18 évben. Akkor ez egy gazdaságélénkítő csomag 😎
Van egy 4 kilowattos invertered. Ráteszel Mondjuk 6 kWp-nyi napelemet. Ezek télen tolnak 3 kW-ot, nyáron viszont mondjuk 11-14 óra között 5 fölött. Mivel az inverter névleges teljesítménye 4 kW, ezért a többletet "levágja"
A metán a szén-dioxidhoz képest 100 éves időskálán 25-ször erősebb üvegházhatású gáz. Tekintettel arra, hogy a metán légköri tartózkodási ideje mindössze 9 év, ez azt jelenti, hogy rövid tartózkodási ideje alatt annyi hosszúhullámú sugárzást nyel el, amit a jóval hosszabb tartózkodási idejű szén-dioxid még száz év alatt sem tud megközelíteni sem.
Nem, ez lucerna/széna/szójabab/abrak alapú tehénfing. Gyomorba preparált kanül, hátukra szíjazott fingtartó telizsák. A biogázt este összegyűjtik, tisztítják, sűrítik és CNG traktorban, vagy aggregátorban elhasználják. Mellesleg nem jut a légkörbe a metán. A tehenek az egyik legnagyobb metán kibocsátók a Földön.
Neten mindig félremegy a dolog. :D Soha nem szabad a legegyszerűbb közlésen kívül cizellálni. Erbe volt a címzett, és a hozzászólás értelme az, hogy rosszul látta. Erre felvilágosítasz róla engem. :D
Nálam 5kw primo, 6.67kwp napelem, 1 string, majdnem déli tájolás. Áprilisban egyik nap lejött majdnem 45kwh, 9-14 -ig végig maximumon tekert az inverter, szépen vágott is, azóta szinte a tegnapi volt az első szintén zavartalan napos idő, 10-13 ig tekert maxon az inverter és 43.3kwh lett a vége, sajna a meleg ennyire odatesz, viszont a hosszabb napsütéses órák kompenzálnak.
Én a helyedben 8kwp - ig meg sem álltam volna, ha a keret rendelkezésre állt volna.
A több energi eladva több ÁFA bevétel. A több benzin több jövedéki adó és ÁFA bevétel.
Először meg kell találni ezek pótlását, majd aztán lehet törekedni a csökkentésükre.
Ez a tétel, a befektetések szemszögéből fokozottabban igaz.
Amíg az olajba fektetett tengernyi pénz át nem áramlik a megújulók befektetési piacára, addig nem is tud kiépülni a megújulók infrastruktúrája sem, az átállásnak fokozatosnak és ésszerűnek is kell lennie.
Ha holnap valaki bedobná a korlátok nélküli és fillérekért , mindenki számára elérhető energiaforrást, akkor olyan világrengető gazdasági válság törne ki, ami gyakorlatilag a kőkorszakba ütné vissza az emberiséget. A Föld vérbe és lángba borulna.
"Ez tőlünk nyugatabbra be van árazva, elég magas is az energiaár.
Amit a leginkább sajnálok hogy egyelőre az energiafogyasztás csökkentése nincs eléggé porondon. Jó hogy szigetelni kell a házat végre, de minden más szarral lehet pazarolni. 2.5tonnás SUV-okkal egyedül lófrálni, stb."
A több energi eladva több ÁFA bevétel. A több benzin több jövedéki adó és ÁFA bevétel.
Először meg kell találni ezek pótlását, majd aztán lehet törekedni a csökkentésükre. Vagy van egy szufficites gazdaság (kb a német volt az egyedüli, akit fel tudok sorolni Európában) és abból vígan finanszarozható.
Valóban fennállhat ez a körülmény, csakhogy ez azzal egyenértékű, mint amikor a felhasználók nagy sokasága lekapcsolja a fogyasztóit.
Ugyanakkor a hálózatot egyéb hatások felőlük nem éri, míg a HMKE üzemeltetője - főleg, ha nappal nem is tartózkodik otthon - nemcsak a fogyasztás kiesésével járó hatásokat produkálja, hanem még az ellenkező hatású rátáplálást is, amit ráadásul teljesen időjárásfüggő módon és befolyásolhatatlanul tesz.
A kettőt nem lehet egy kalap alá venni.
Abban egyetértünk, hogy jól írta az olvtársunk: a napelemek elterjedése önmagában gondokat okoz.
Az első gond az, hogy akkor annyival kevesebb energiát kérünk a hálózatból.
"Azt látom viszont, hogy az időszakosan, nem tervezhetően üzemelő megújuló energiaforrások valóban okoznak fejtörést.
Jogos, viszont erre fel kell (és fel is lehet) készülni rendszerirányítoként.
Ennek viszont ára van, tehát rövidtávon valószínűleg drágább lesz mintha hegyeket tüzelnénk be szénerőművekbe, csak mert az olcsóbb. Hosszú távon viszont talán később döglünk meg.
Ez tőlünk nyugatabbra be van árazva, elég magas is az energiaár.
Amit a leginkább sajnálok hogy egyelőre az energiafogyasztás csökkentése nincs eléggé porondon. Jó hogy szigetelni kell a házat végre, de minden más szarral lehet pazarolni. 2.5tonnás SUV-okkal egyedül lófrálni, stb.
Mellesleg nem kell annak a napelemes rendszernek hálózatra visszatáplálni hogy gondot okozzon. Éppen elég hektikus ha pl a saját, azonnali fogyasztásodra építesz, nem visszatápláló rendszert, hiszen ha süt a nap alig fogyasztasz, de ha jön pár felhő máris kérsz áramot a hálozattól.
Teherelosztólaikusként azt gondolom, a napelemmel nem rendelkező fogyasztó jobban tervezhető. Ha jobban tervezhető a fogyasztás, pénzügyileg gazdaságosabb erőmű tervezhető rá. A gazdaságosabb erőmű olcsóbb áramot jelent.
A köryezetvédelem egy egészem más kérdés, a kettőt kell valahogy hangolni. Zéró tapasztalattal és szakértelemmel én biztosan nem válallkozom rá 😎
Azt látom viszont, hogy az időszakosan, nem tervezhetően üzemelő megújuló energiaforrások valóban okoznak fejtörést.
Egy kérdéssel fordúlnék hozzátok. Korábban már írtam egy SAJ inverterrel kapcsolatban. Olyan jelenségeket produkál, hogy egyszreűen nem értem.
-Napközben csodásan termel. Jön egy felhő, picit beszürkűl, megint vissza tér a fény és a két sztringből csak az 1es indúl vissza a 2es leáll. Minden teljesen jól van csinálva a rendszeren átnéztük. Invertert már kicseréltük-védelmek jók-sztring vezeték jó-csatlakozói jók-fesz szépen lejön!!!! /Én a napelem csatlakozóra gyanakszom mostmár/Nincs más tippem.
Az atomerőművek kihasználtsága nem a szaldó következménye. A napelem farmok ugyanúgy csökkentik az alaperőművek nyári kihasználtságát.
Az MVM nek van atomerőműve és PV farmja is.
a szaldós elszámolásnak az a következménye, hogy a télen-nyáron folyamatosan üzemelő atomerőmű nyáron nem tudja kinek eladni az áramot, ezt a teret a szaldósok töltik ki
télen viszont a szaldósok vennének áramot, az atomot meg nem lehet csak télen működtetni
tehát a téli villamosáram mix úgy fog (nemzetközi szinten, nagylépétékben) változni, hogy az atomot kiváltják nyáron a napelemmel, télen a szénnel
vagyis egy nulla co2 kibocsájtású forrást lecserélnek mondjuk az egyszerű modell kedvéért 50% szénnel és 50% napelemmel
(de gyanítom hogy a valóságban inkább a szén részaránya lesz nagyobb)
ez pedig a nettó kibocsájtást növeli, nem csökkenti -> amennyiben nuki bezárásához (vagy meg-nem-épüléséhez) vezet
ezen sokat tompít ha szén helyett télen a gázerőmű dolgozik, mert annak relatíve kicsi a kibocsájtása, de azzal meg politikai problémák vannak, meg tárolni is kell miközben sokan azzal fűtenek
5. pont cekasz vs hőszivattyú
elméletileg lehet magasabb a gázerőmű - hőszívattyű eredő 'hatásfoka' mint 100%, tehát több hőt lapátol be kintről a lakásba, mint amennyi a villany előállításához eredetileg kellett (ezt a két delta T közti tetemes különbség teszi lehetővé)
viszont cserébe a hőszivattyú drága, a klíma zajos és az sem olcsó
Értem, az gond a hálózatnak, ha egy HMKE nek szüksége van rá, mert nem termel eleget, de ha ugyanezt egy hálózatra kapcsolt, nem visszatápláló rendszer teszi az rendben van. Nincs több kérdésem.
Attól még, hogy gazdasági -pénzügyi fogalom, még a téli éjszakákon is vmilyen mértékben lehet a mixben a biomassza, szél és vizierőművek termelése.
A HMKE ugyanabból a mixből kapja az áramot, mint a fogyasztásra optimalizált rendszerű ( nem hálózatra tápláló) vagy a sima fogyasztó. Utóbbi 2 viszont soha nem ad bele a rendszerbe megújuló forrásból származó energiát.
Amennyiben egy trafó után kritikus tömegű helyben fogyasztásra optimalizált rendszer lenne, az szintén gondot okozna, mint a kritikus tömeget elérő HMKE k.
Azzal nincs bajod, hogy amikor a helybeni fogyasztásra optimalizált rendszerek nem termelnének eleget akkor szintén be kellene indítani egy erőművet?
Most tekintsünk el az elterjedésből adódó különbségből.
Amennyiben egy trafó után kritikus tömegű helyben fogyasztásra optimalizált rendszer lenne, az szintén gondot okozna, mint a kritikus tömeget elérő HMKE k.
A szaldón belül elszámolt energia ( tehát a nyáron megtermelt, télen visszzakapott) energiamixe semmiben nem különbözik más ( nevezhetjük akár szaldós kívüli) energiától.
Dehogynem különbözik.
Semmiféle megújuló nincsen benne, ez egy teljesen kézenfekvő tény.
Az energiamix egy gazdasági-pénzügyi fogalom, nem az éppen felhasználónak átadott energia forrásoldali összetevőinek arányait jelenti.
A szaldón belül elszámolt energia ( tehát a nyáron megtermelt, télen visszzakapott) energiamixe semmiben nem különbözik más ( nevezhetjük akár szaldós kívüli) energiától.
A helyben felhasználásra optimalizált rendszer a hiányzó energiáját ugyanabból a mixből pótolja. Amint nem szolgáltat elég energiát a különbözetet pótolni kell.
Viszont amint a fölösleges termelését nem tudja hova tenni, visszavesz a termelésből, mert nem tudja másnak átadni a megújuló termelését.
Debrecenben lassan 1 napos áramszünet van. Erre egy okos bedobja, hogy neki 2 kWp- invertere van akkuval, 1 kW panellel, az erkélyen, ez a megoldás. Kérdezik, mennyi volt? 200 k. Szólok, hogy akkor ez sok mindenre jó (speciel klímát üzemeltet vele), de a(z ekkora) szigetüzem ilyen tartós áramszünetre pont nem megoldás. Megsértődött.
Szóval így lehet (be)hülyíteni embereket napárammal.
A pillanatnyi túltermelésnél történő betáplálása viszont növeli a megújuló arányt, ami a helyben fogyasztásra méretezett rendszerekről nem mondható el,
Sőt, az sem mondható el róluk, hogy amikor visszakapják a betermelt villanyukat, akkor azért be kell indítani egy erőművet.
Fordítva ülsz a lovon, aztán az eredményt meg bearanyozod.
Ma kiszúrtam egy anomáliát a napelemes rendszerem analízis görbéje nézegetésekor.
Történetesen 12:30-kor (illetve 12:25 és 12:35 között) egy kis időre megállt a rendszer, legalábbis a görbék alapján erre következtetek:
Ha a 12:25-ös adatokat nézem, az L1 AC feszültség 253,9 V. Lehet, hogy ez okozta a leállást?
Az inverter naplója szerint már korábban is előfordult 253 V-nál magasabb feszültség (273 V körül volt a maximum), de sohasem láttam, hogy nullára esett volna a termelés.
Attól , hogy föleg a napelemek szolgáltatják az energiát , a hálózat csak tartalék lehetöség . Nincs a rendszerben inverter és nem táplál hálózatra . Állítólag . Én is csak most találtam rá . :-) Gondolom abban bíznak , hogy a jövöre szigorodó EU-s elöírások végett az újépítésü házakban elfog terjedni .
A szaldón kívül visszaadott energia semmiben nem különbözik a többitől, ugyanabból az energiamixből származik. A pillanatnyi túltermelésnél történő betáplálása viszont növeli a megújuló arányt, ami a helyben fogyasztásra méretezett rendszerekről nem mondható el, mert meg sem termeli a többletet.
Nem a szaldóval van gond, hanem a mértékkel. Az MFB hitel erre még rátesz egy lapáttal. Cekaszos fűtés, jakuzzi, szauna, mindegy, mert jelenleg alig van korlátozás. Ésszerű határokkal és díjakkal normalizálni lehetne a szaldóra méretezést.
A szaldós belül megtermelt energia megújuló forrásból származik, még akkor is, ha nem helyben van felhasználva.
Melyik termel több áramot, egy 3 kWp es HMKE vagy egy 3 kWp es helybeni fogyasztásra optimalizált, nem visszatápláló rendszer? ( Azonosak a tájolási lehetőségek, és egyik helyen sem fogy el minden időpontban a termelés, mint pl egy folyamatos üzemű kórházban.)
A német energiamix csúnyán mutat, de még rosszabbul nézne ki a HMKE rendszerek nélkül, az atomerőművek leállítása miatt.
vannak egyébként a szaldós elszámolásnak is különböző fokozatai, pl. a céges rendszeremnél (versenypiaci) havi szaldó van.
Máris kiveszi a képletből a téli fűtés erre alapozását, azonban jó lehetőséget biztosít hogy egy adott hónapon belül elhasználd ami termelés lett.
Egy cégnél fontos szempont, mivel bár hétközben elég jól együtt áll a fogyasztás és a termelés, azonban a hétvégén az üzem áll, a napelemek termelnek.
Nekünk ebben nagyon kapóra jön a havi szaldó, ami még mindig egy jó támogatás ebben a formában is.
A másik, baromi jó hatása amúgy hogy nem kellett hálózatot bővíteni (a havi teljesítménydíj elég kemény cégek esetében), mert a napelem park által termelt plusz amperek hozzáadódnak a bejövőhöz, így többől lehet gazdálkodni, meglepően kevés odafigyelés mellett (ne hóesésben akarjanak mindent egyszerre járatni)...
Amit pedig pluszban termelünk be azt ki szoktuk számlázni a szolgáltatónak.
Annyi a különbség, hogy én a szaldót nem tartom annyira problémásnak, mert akkor is CO2-t vált ki az a napelem, ha nem mi magunk fogyasztjuk el a termelését.
Ez így igaz, a szaldós elszámolás eléggé nem dicsérhető, alapvető célja és eredménye.
A probléma nem is a megtermelés időpontjában történő, a más felhasználók általi felhasználás, hanem amikor az elszámolás keretében, egy későbbi időpontban villannyal történő visszaadásával van
"Tud a hálózati feszültség függvényében hatásos vagy meddő energiát visszatáplálni, bár nem ez a fő célja a dolognak, hanem a feszültség limiten belül tartása, de akár jól is jöhet bizonyos helyzetekben."
A logikus priorizálás kapcsán abszolút egyetértünk. Valóban logikátlan 10kW feletti elektromos fűtést kiépíteni, és azt napelemmel lefedezni, mielőtt még ledobnánk pár tekercs szigetelést a padláson, vagy letömítenénk pár ezer forintból a fél centis réseket az ablakokon.
A napelem rendszer méretezésében sincs égbekiáltó különbség a véleményünkben.
Én is úgy gondolom, hogy meg kell gondolni egy túlméretes rendszer kiépítését.
Annyi a különbség, hogy én a szaldót nem tartom annyira problémásnak, mert akkor is CO2-t vált ki az a napelem, ha nem mi magunk fogyasztjuk el a termelését.
Nyilván rohadt bonyolult és sok tényezős a dolog, én a gáz helyett fűtsünk cekásszal 10-15e kWh hőigényű házban című őrület ellen vagyok, ezt ha visszaolvasol láthatod.
Pofátlanul tolják mindenki arcába a dolgot, és olvass vissza hányan futnak be a "hitelre felraktam 5-10kWp rendszert mert azt javasolták, D emit csináljak a felesleggel" kérdéssel.
Ezeket az embereket egyszerűen átverték a telepítők, energetikusok, stb.
Ha több oldalról átrágták volna a kérdést (hőszigetelés, modernizálás, stb) akkor lehet jobban fektették volna be a pénzt.
Vagy nézz vissza, a 12.000kWh cekászos kiváltását ajánlgatták nemrég.
A nappali fogyasztás éves szaldóval kiváltása jó dolog, magam is ezt tettem.
A többiben is egyetértek, főleg ezekben:
"De ez teljesen független kérdés a napelem telepítéstől.
A napelem ezen annyit változtat környezetvédelmi szempontból, hogy Y mennyiségű CO2 kibocsájtását kiváltja."
Nagyon helyes megközelítés, ha nem mossuk össze a kérdést, akkor máris tisztább a kép.
Nem kell télen villanykazánnal fűtve "zöld" bélyeget osztogatni, ha zöld akarsz lenni takarékosságra törekedj, és váltsd ki a nappali fogyasztást (lehetőleg helyben). Ne táplálj őrült módjára nyáron hogy aztán barom módjára elfogyaszd télen .
Szerintem, de nem kell elfogadni ezt mindenkinek.
Megj: szerintem ez az MFB hitel ebben a formában félrement egy kicsit. A többit pedig egy RHD fizetési rendszer fogja helyre tenni nemsokára, remélhetőleg sávosan alkalmazva.
Ha megnézzük a téli és nyári csúcsfogyasztási értékeket, akkor jogosnak tűnik a felvetésed, hogy környezetkímélőbb, ha:
a.) Áram helyett inkább gázzal fűtünk. b.) Nem telepítünk napelemet, csak olyan kicsit, aminek bármikor fel tudjuk használni a termelését.
Mivel télen magasabb a fogyasztás, ezért a nyáron termelő napelem az eleve alacsonyabb fogyasztást csökkenti, és a szaldó igénybevételével ezt télen foszilis áramból kapjuk vissza.
Ugyanakkor figyelmen kívül hagyod a következőket:
Egyrészt a nyáron megtermelt napáram már most is foszilis energiahordozókat vált ki. Ha elég napelem lenne az országban, hogy Pakssal együtt megtermeljük a nyári fogyasztásunkat, akkor nyáron megúsznánk közel nulla CO2 kibocsájtással az áramtermelést. Persze télen továbbra is kellene a szénerőművek termelése, és továbbra is szükség lenne az ingadozások miatt gázerőművekre is, ami továbbra is CO2 termeléssel járna, de éves szinten jóval kevesebb CO2-vel, mint napelemek nélkül.
(A szén/gázerőművek jövedelmezősége persze változhat, és ez okozhat gondot az energiaárak terén, de az egy másik kérdés. Itt most csak a CO2 kibocsájtás kapcsán írom, amit.)
1/b.) Jelenleg annyira kevés napelem van idehaza, hogy minden újabb telepítéssel csak nyerünk. Tovább csökken az éves CO2 kibocsájtás, míg a rendszer stabilitására nincs még semmi negatív hatásuk.
Másrészt, ha a trendet nézzük, akkor látható a téli/nyári fogyasztás közötti különbség folyamatos csökkenése. Míg 2001-ben 20% különbség volt a téli és nyári csúcsterhelések között (a téli fogyasztás javára), addig 2017-re ez 6%-ra apadt. (Ez nem hazai jelenség. Ugyan ez figyelhető meg Németországban is.) A trend folytatódását nem csak a légkondicionálók folyamatos terjedése vetíti előre. Az elektromos autók térnyerésével (mivel nyáron többet autózunk - lásd a benzin értékesítési adatok havi eloszlása) a nyári fogyasztás hátránya tovább csökkenhet. Esetleg meg is fordulhat ez a különbség. Ekkor még inkább értelmet nyer nyáron plusz termelést betenni napelemmel, amit télen visszakapunk.
Nyáron is nappal van csúcsfogyasztás, amikor a napelemek termelnek. Így ha nem is teljesen optimális a termelésük időpontja, de azért nem jön az annyira rosszkor.
Ha a fűtési energiaigényünket gázzal elégítjük ki, akkor termelődik X CO2. Ha hőszivattyúval, amihez egy gázerőmű termeli az áramot, akkor szintén kb. X CO2 keletkezik. Tehát kb. ugyan ott vagyunk. De ez teljesen független kérdés a napelem telepítéstől. A napelem ezen annyit változtat környezetvédelmi szempontból, hogy Y mennyiségű CO2 kibocsájtását kiváltja.
A fűtőszál vs. hőszivattyú döntés megint teljesen független kérdés, aminek a fentiektől (legyen-e napelem, illetve villannyal/gázzal fűtsünk-e) teljesen függetlenül vannak anyagi és környezetvédelmi aspektusai is. Az alacsony beruházási költségek miatt, ha elég jól szigetelt a házunk, akkor anyagilag simán lehet a fűtőszál a logikus lépés. És arról is vitatkoztunk már egy sort a hőszivattyú fórumban, hogy környezetvédelem szempontjából ki a győztes, mert az alacsonyabb fogyasztás által megspórolt CO2 nem feltétlen egyenlíti ki egy hőszivattyú előállításának/ártalmatlanításának szennyezését, illetve az árkülönbség megtermelése közben okozott környezetterhelést.
Szerintem ami a legkevésbé zöld, az az, hogy ha már van túltermelésem, akkor csak azért is fűtsem el, akár cekásszal is, csak ne adjam oda a kizsákmányoló áramszolgáltatónak bagóért. Hogy miért? Mert nem direkt felhasználásból fűtesz, hanem a szaldóba betermelt egyenlegedből, ami baromira nem környezetbarát.
Én úgy vagyok vele, hogy a többletet hagyom a szolgáltatónál, fizesse ki azt a harmad-negyed árat érte, de nem fűtök vele feleslegesen.
Kérdem én milyen energetikus az aki rábeszéli hogy adósodjon el feleslegesen egy kétszer akkora rendszerre mint amire szüksége lenne ahelyett hogy azt a plusz pénzt pl szigetelésre költené?
Maximum ha vesz zöld hajfestéket. Gázfűtést villannyal kiváltani (hacsak nem azonnali felhasználásról van szó) rohadtul nem zöld, csak a fejekben van ez a téveszme.
Az áramtermelö generátorok is cosfí 1-et tudnak , csak a hálózaton vannak Ohmikus , induktív és kapacitív fogyasztók , amiken áthaladó áramok végösszege mutatja meg , hogy valóságban mekkora a fáziseltolódás a feszi és az áram között .
Csak addíg a pillanatig , amíg a szomszédban a villanysütö , vagy a villanyboyler mellé be nem kapcsolják a mosógépet , fünyírót , hütöt , induktív lapot , klímát , amik egy kicsit módosítanak rajta .:-) Plusz a nálad már létrejött eltolódás , amit a Te fogyasztóid hoztak létre .
5,2x1150=~6000 kWh/év 101820/37,4=~2700 kWh/év ha csak nappali "A" tarifás a fogyasztás.
Marad 6000-2700=3300 kWh körüli napáram, ami - hagyományos kazánnal ~ 440 m3 földgázt ér - kondenzációs kazánnal ~ 330m3 földgáz ér. Avagy az 1600-1700 m3 földgáznak csak a töredékére elég.
HA ezt a 3300 kWh-t klímával fűtöd el, akkor - hagyományos kazánnal ~ 1300-1600 m3 földgázt ér - kondenzációs kazánnal ~ 1000-1200 földgáz ér
Vélhetően hagyományos kazánod van még. Vagyis klíma/hőszivattyú fűtéssel energia szempontból kb. elmegy most. Azonban 2-3 fűtő klíma (ha nincs most) vagy egy hőszivattyú kiépítése jelentős költség! Nem feltétlenül jó üzlet...
(más lehet a helyzet, ha egy kazáncsere amúgy is esedékes pl.)
----------
A gázigényből ítélve nem lehet tűl erős a házz hőszigeteltsége. Ha így van, akkor érdemes körüljárni a hőszigetelés növelése >> fűtési igény csökkentése témát. Akár az MFB nullás kölcsönből megoldva azt is!
Utána pedig ellehet gondolkodni a fűtés kérdéséről is újra, csak már jóval kisebb kWh igénnyel.
1 m3 földgáz kiváltásához villanyakazánnal (és minden más cekasz alapú fűtéssel is pl. villanybojler, hősugárzó)
hagyományos kazán esetén ~7,5 kW napáram kell
kondenzációs kazán esetén ~10 kW napáram kell
---
Mivel a meleg ára. hagyományos kazán esetén 16-17 Ft/kWh
kondenzációs kazán esetén 12-13 Ft/kWh
A napáramod önköltségi ára is szintén kb. ennyi (~14 Ft/kWh) és a villanykazán beépítése is jelent 200-300 eFt költséget. Nem jelent érdemi pénzügyi előnyt a jelenlegi árakon a működő gázkazán üzem kiváltása villanykazánra (és a gázos bojleré sem villanybojlerre). Viszont zöldebb leszel vele...
A meleget napáramból KLÍMA-val (=levegő/levegő üzemű hőszivattyú) vagy levegő/víz hőszivattyúval fűtve érheti meg kiváltani. Mivel ekkor a váltószám 3X kissebb vagy még kevesebb tud lenni és így már.
1 m3 földgáz kiváltásához klímával/hőszivattyúval elég lehet csak
hagyományos kazán esetén ~2,5-2,0 kW napáram
kondenzációs kazán esetén ~3,3-2,5 kW napáram
A villanybojler az éjszakai "B" tarifáról ~ 24 Ft/kWh áron vagy a nappali "A" tarifáról ~38 Ft/kWh áron működik. Ezt kiváltani a ~14 Ft/kWh önköltségű napárammal kicsit jobb üzlet mint a villanykazán a gázkazán helyett.
Ugyanekkora rendszerem van (május 20-án lett élesitve), kb ugyanilyen áramfogyasztás mellett és szintén meleg vizes fűtés gázkazánnal. A céljaim is hasonlóak (mármint fűtésre szeretném használni a megtermelt pluszt). Vannak is ötleteim, az elektromos kazánt én sem tartom jó ötletnek, ha nem veszed zokon megkeresnélek privát üzenetben a sok hasonlóság okán szivesen cserélnék veled tapasztalatokat ha van kedved hozzá. Idő hiány miatt kb 2 napon belül jelentkeznék...
Sziasztok! Május 11-e óta üzemeltetek egy 5,2-es napelemes kiserőművet amit a Tiszta energiák szerelt fel. Május 11-től a mai napig (06. 29) 872 kWh áramot termelt. Úgy gondolom hogy a többlet áramot szeretném a fűtésre igénybe venni ehhez kérnék a szakmai tanácsot. A főként fűtési és melegvíz célú gázfogyasztásunk az utóbbi 3 évben így alakult: 2020-19: 1614 (köbméter) 2019-18: 1570, 2018-17: 1720 Az áram fogyasztásunkért 2019-ben (12 hónapra) 101820 Ft-ot fizettem. Úgy gondolom, hogy jelentősebb mennyiségű áram termelésem lesz, amit saját magam használnék fel. Központi radiátoros fűtéssel rendelkezem arra gondoltam, hogy elektromos kazánra cserélném a gáz kazánt. Tudna segíteni valaki abban, hogyan kalkulálható valamilyen szinten az elektromos fűtés költsége, áramfogyasztása? Köszönöm a hasznos tanácsokat!
Amikor kitáplál akkor tuti cosfi=1 lesz, illetve annyi amennyire bevan éppen állítva. Mivel csak akkor táplál ki ugyebár, ha éppen többet termel a helyi igénynél...
Igen írtam , hogy a napelemparkok azzal , hogy cos fí 1-et ( 0,98-ig ) táplálnak a rendszerbe , így azon kompenzálást végeznek , mivel a vektorok javulhatnak . Viszont az olyan HMKE esetében , ahol helybeni fogyasztás van , mosógép , mosogatógép , klíma , höszipka , stb. a hálózatra kijutó áram vektora már nem biztos , hogy 1 ( feszültség és az áram közti eltolódás 0) . Tehát nem biztos , hogy kompenzál valamit is .
El is kanyarodtunk rendesen, én csak arra szerettem volna rávilágítani hogy technikailag képes ilyenre egy hálózatra tápláló napelemfarm, és ha jól tudom nagyban élnek is eme lehetőséggel.
Ne haragudj meg rám , de az elsö mondatoddal nem értek egyet ! Mint írtam nekik a hasznos teljesítmény a kifizetödö minden kVAr négyzetesen csökkenti a hasznos kivehetö teljesítményt . Viszont a tözsdén csak azért fizetnek .
Egy napelemfarm igen , tud kompenzálást létrehozni , de nem direkt erre a célra van építve , hiszen energiatermelésre van kitalálva ! Kompenzálásra a cos fí javítók vannak . A kisfogyasztóknál viszont a berendezésekben kellene lennie beépítve .
Viszont ezt : "" azzal hogy egy kicsit eltolva nyomod be az áramot a hálózatba azonos teljesítmény mellett nem növeled annyira a feszültséget, ilyenre is használják). "" magyarázd már el nekem , kogy ki és mikor tól a rendszerbe mondjuk cos fí 0,8-al áramot ? Mire lenne ez jó , hacsak nem kapacitív a nagyfogyasztó és azt ezzel kell kompenzálni , hogy a hálózat közel legyen a cos fí 0,98 értékhez ? Az 1 egészre soha sem törekednek .
A nagyfogyasztókat ösztönzik valóban arra hogy kompenzálják ki maguk, ha megnézel egy versenypiaci fogyasztó számlát azon konkrétan be van árazva mindkettő meddő teljesítmény.
Azonban a lakosságot nem piszkálják ez ügyben, pedig ha megnézed a digitális órád regisztereit elég elképesztő amit magad is betolsz a hálózatba.
Na ezeket lehet pl kompenzálni akár automatikusan napelem parkokkal, mint ahogyan történik is a nagyvilágban.
(megjegyzés: azzal hogy egy kicsit eltolva nyomod be az áramot a hálózatba azonos teljesítmény mellett nem növeled annyira a feszültséget, ilyenre is használják).
Éppen azzal , hogy hasznos teljesítményt termelsz a hálózatra , azzal "" kompenzálod "" javítod a rajta lévö torzulást cos fí-t , ami általában induktív szokott lenni . Ha meg már nagyfogyasztó végett torzul a cos fí , azt helyben szokták megfelelö kapacitású kondenzátorokkal javítani .
Mire lenne jó mondjuk cos fí 0,8-at a hálózatra tolni ? Én az öskorban mikor iskolába jártam , akkor a tanár azt mondta , hogy a generátor minden 1kVAr-al négyzetesen veszti a hasznos termelés lehetöségét , tehát 2kW-ot . Magában az induktív és kapacitív terhelések hozzák létre az eltolódást . Hol jobbra ( induktív, késik az áram a feszihez képest ) , hol balra ( kapacitív elöször az áram folyik ) . Természetesen , ha még jól emlékszem . :-)
A tanulmány elején a lineáris fogyasztókkal kezdi a fejtegetést. Csak a tiszta ellenállás jellegű fogyasztót említi, miközben az első ábráján az áram késik a feszültséghez képest. Ugyanezen a képen frekvenciaskálán ábrázolja, hogy az áram magasabb frekvenciájú, mint a feszültség, ami létrehozza. Lehet, hogy csak elcsúszott valami a rajzokon, de én ezt vettem ki belőle. :-(
Több helyen is találtam zavaros megfogalmazásokat, de ha jó alapokkal indulna, akár lehetne is belőle valami. :-(
Én viszont nem hálozatpiszkítási aspektusból kérdeztem hanem hogy okoz-ez olyan megoldhatatlan műszaki akadályt ami miatt gátat szab a HMKE-k terjedésének?
Nagyon elméleti okfejtés lett pedig valóban az egész.
Lehet én vagyok vak de az active PFC-t pl kifelejtette a fogyasztóknál, ami elég komoly hiányosság tekintve hogy kötelező és pont a felharmonikusoknál van nagy szerepe.
Én a helyében vittem volna bele valós mérési adatokat bőven.
Amúgy te milyen konzekvenciát vontál le eme szakdolgozatból? Jelenteni fog ez bármilyen akadályt a HMKE-k elterjedését illetően?
esőben a víz ami éri a paneleket talán földfüggetlen? a hálózati csapvíz pedig erősen földfüggő, hisz a cső réz és az földelve van amiből jön. az inverter amúgy trafós és ezért mégérdekesebb a dolog számomra, tettem próbát és nem a penelokat, hanem a földelét kezdtem locsolni ami galvanikusan össze van kötve a panelok keretével és semmi leoldás. olyan, mintha a napelem mezőknél lenne valami átvezetés, ha locsolom a föld felé, de ez a dc oldali hiba, ha ez van, hogy szólhat bele az ac oldalba??a firelét leodásra kényszerítve? főleg egy trafós inverternél?
Esőben nincs akkora termelés, esetleg éppen semmi, ráadásul az esővíz sokkal rosszabb vezető. A víz ez esetben nem dielektrikum, hanem vezető bevonatként viselkedik.
lenne egy kérdésem a hozzáértőkhöz! ma raktam fel új csatornákat és gondoltam kipróbálom, hogy folyik le a víz a panelekről és, meglocsoltam, aztán, hirtelen lement az ac oldalon a fi relé! nem értem a dolgot, mert a dc oldal kapta a vizet és ráadásul csak maximum a napelem keret kapta a vizet, a dugaszok nem! a lejövő kábelt dc oldalon a pluszt és a minuszt is megmértem a földeléshez képest nem tudok még megohmot sem mérni. az összes keret földelve van.egyenlőre tanácstalan vagyok, mitől lehet ez a jelenség? amúgy a rendszer jól működik ezt leszámítva.
Saját tapasztalat alapján a hűtésnek lehet értelme, a takarításnak nem sok. Bár el tudom képzelni, hogy sivatagi homokviharok esetén érdemes lehet takarítani. A tükrös hőerőművet a NatGeo/Discovery film szerint takarítják desztvízzel.
A "jelentősen jobb" nem egy egzakt érték. Kb mint a mangalica zsír koleszterintartalma jelentősen alacsonyabb. Ja, 92 helyett 89.
"Az még kérdés, hogy a már meglévő napelemek tulajdonosai az eredeti feltételekkel használhatják-e a már telepített rendszereiket. Ne felejtsük el a 4 kW feletti rendszerek adóját sem, ami jelenleg 0 Ft, de bármikor lehet akármennyi. (Azt, hogy a napelemeket telepítő vállalkozások úgy hallották, hogy a régieknek talán majd jár még a null-szaldó, ne vegyük készpénznek, hiszen elemi érdekük, hogy így gondolják, mert egyébként senki nem venne napelemet a következő években. Ami biztos, hogy senki nem tudja még, hogyan lesz.)"
Szerintem egész korrekt, különösen ha kijelentéseit nem tényként kezeljük, szerintem ő sem annak gondolja.
A beépített ablakmosót leszámítva,már létezik hasonló régebb óta.Hibrid napelem néven olvastam róla,és annál napkollektor van a panel hátára integrálva.Felül áramot,a hátulján meg melegvizet termel.
Most hirtelen ezt találtam,de ezen is el lehet indulni:
Ráadásul az egyik hozzászóló odáig megy, hogy azt írja, mivel nem forgó géppel állítja elő az energiát a napelem, ezért rosszabb minőségű :-))) (még nincs vége) így a berendezéseink élettartamát rontja.
Hát röhögnék, ha ilyen fokú ostobaság láttán lenne kedvem, de már nincs.
A kiszámolós srác meg bedobott egy mondatot az unijós jogszabályokról, amivel elkapálta a napelem rendszereket. Na és hol ez a jogszabály? Mi van benne leírva? Mire kötelezi ez a magyar kormányt?
Hagyjuk már ezeket a beböfögött kattintásvadász blogbejegyzéseket. Ez nekem semennyire nem hiteles. A hozzászólók meg bólogatnak, hogy ők milyen okosak, hogy nem vettek napelemet, meg ezt ők előre tudták stb...
Kiszámoló blog arról hogyan legyünk hiteltelenek a gondolkodó emberek szemében. Nem tudom ki ez, de az írása felületes és semmitmondó.
Vannak unatkozó beteg emberek akik így élik ki magukat. Ha nekik jó hát hadd csinálják, ne foglalkozz vele. Nyomtam neked egy pluszt ha attól jobban érzed magad :-)
Off: Most nézem, hogy van a nevem mellett egy -1 (negatív értékelés). Nem ismerem a fórummotort, azt meg lehet tudni valahogy, hogy kitől és miért kaptam?
A június eddig kritikán aluli volt, de ma abszolut rekord csorgott le a 4,725 kWp rendszerről. Éppen csak nem sikerült a bűvös 33 kWh napi termelés fölé menni, 32,957 kWh lett az új rekord, ami 6,975 kWh/kWp.
Bírom ezt a komát, banki dolgokban képben van nagyon.
Életviteli szempontból elég furcsa (miért ne járj autóval, stb), és mivel mindent csak a befektetési oldalról tud nézni a kezdetektől fogva elég napelem ellenes. Mindig azzal példálozott hogy ebben-abban megforgatva ugyanazt a pénzt mennyivel nagyobb buli.
Én másképp gondolkozok. Kell papírban is forgatni pénzt, de a bankrendszerben sem bízik annyira hogy mindnent odategyek.
Befektetésnek se a legrosszabb a napelem (épeszű mértékben), a zöld tudat se rossz, és talán öregkorra is kevesebb lesz a számla.
De szigorúan a hőszigetelés és egyebek után vágtam bele.
Csak egy hozzászóló böffentette oda kommentként. Te meg aztán ide jóleső pánikoltatás céljával, gondolom. Dehát "öt perc népszerűség mindenkinek jár", ahogy mondani szokás. Nos, megvolt.
"Máshol nem tudom, hogy van, de nálunk EON területen már pár éve nem úgy van, hogy csak úgy átveszi a megtermelt áramot, már okos ad-vesz órákat tettek fel és cserélték le ahol nem az volt és csak akkor veszi át amikor az áramszolgáltató azt mondja Így ha van felesleged, de éppen nem kell a szolgáltatónak, akkor így jártál. Ez még így is 90%+ felett van, de ki tudja meddig és a mostani koronás leállások miatt gondolom, láthatóan kevesebbet vett át az elmúlt hónapokban."
Van egy olyan fogalom: egyéni kockázatválallási szint. Magasabb kockázatvállalás esetén magasabb a várható haszon. Várható, nem biztos, lásd CAPM modell (Tőkepiacok árazódási modellje - két Nobel díjat ért annó).
Az első példához azért még: Nagyon sok nagyon gazdag embernél volt alkalmunk dolgozni, általános tapasztalat, hogy minél tehetősebb valaki, annál fillérb.sz.bb. Ez persze nem azt jelenti, hogy ami megtetszik, azt nem veszi meg, csak azt, hogy megnézi hol olcsóbb, melyik kivitelező az olcsóbb, és az elszámolást is tételesen átnézi. Valószínűleg ennek köze van a vagyona kialakulásához is. Na, bár neki nem nagyon számítana a 7000, de éppen a fentiek miatt nem is biztos, hogy belefogna...
Mutasd meg, hol írtam ilyet. Annyit írtam, hogy 20 évre felelős döntést hozni úgy lehet, hogy a kockázatokat is figyelembe veszed. És a kockázatot természetesen az egyénhez kell mérni. Ha valaki felvesz 7000 Ft havi törlesztővel 20 évre hitelt úgy, hogy egyébként legfeljebb középkorú és az átlagbérnél most és a húsz év alatt is nagy valószínűséggel nagyobb jövedelme van, nem nagy ügy, valóban. Ha viszont 20-at vesz fel, kis jövedelemmel, nyugdíj előtt, egyedülállóként, úgy, hogy a villanyfűtése miatt lehet, hogy 5 év múlva még lesz plusz 30 ezerez villanyszámlája is, az már egészen más kockázat... Innen indult, erről beszéltem.
"Akkor még nem harapódzott el ez a sose térül meg,bele se kezdj hozzáállás"
szerintem nagyon nem erről van szó, én legalábbis nem ezt az elvet vallom.
A normál nappali fogyasztás kiváltása teljesen jó dolog, és valószínűleg hagyják is kifutni a kis rendszereket (ha lesz is RHD akkor sem nagy tragédia mert helyben elfogy egy része). Az MFB hitel pedig kimondottan jó konstrukció rá.
A kockázatokat igenis ismertetni kell, majd mindenki eldönti elfogadható-e számára vagy sem.
Amiért fel szoktam emelni a hangomat amikor a gázt cekásszal kiváltós tukmálással jönnek, és a hatalmas (3-4Mft-os) költségeket egy szép 20 éves hitelkonstrukcióban rejtik el. Az egy orbitális baromság.
Egyébként semmiből sem tartana a jogalkotónak tiszta vizet önteni a pohárba: HMKE telepítéskor le kéne szerződni mondjuk 10 évre az átvételi konstrukciót illetően és kész.
"Napelemnél sem tököltem az engedélyekkel, szerződéssel, regisztrációval, megvettem egyben az egészet szolgáltatással együtt."
Én is ezt tettem!
"Nagy károd nem lesz belőle, havi párezer Ft ide-vagy oda nem vágja földhöz a családot. Akkor sem, ha tíz évig fizeted."
Ezt mondom mióta rátaláltam a fórumra!
(Egyébként itt olvastam először erről az mfb-s lehetőségről!Akkor még nem harapódzott el ez a sose térül meg,bele se kezdj hozzáállás.Pedig ez 2018 novemberében volt.)
Minden magánszemélynek is így kellene, vagy kikérnie valaki tanácsát aki ért hozzá.
Operálni, fogat tömni sem szoktunk otthon, elmegyünk a szakemberhez.
Normális ember féket sem javít otthon, elviszi az autót szakemberhez.
Számos esetben olcsóbb és gyorsabb.
Napelemnél sem tököltem az engedélyekkel, szerződéssel, regisztrációval, megvettem egyben az egészet szolgáltatással együtt.
Még mindig azt mondom, számolj ahogy jól esik. Mi elmondtuk. Nagy károd nem lesz belőle, havi párezer Ft ide-vagy oda nem vágja földhöz a családot. Akkor sem, ha tíz évig fizeted.
Azért fals az eredeti riposzt, mert a pénzügyi tudásra mindenkinek szüksége lenne, akinek van pár millió forint tőkéje, vagy ilyen nagyságrendű beruházásba/befektetésbe fog, amitől hozamot remél. Ilyen ember pedig nagyságrendileg gyakoribb, mint akinek hasznos a motorokkal kapcsolatos saját tudás.
Körbenézve pl. jelen építőipari helyzetben azt látom, hogy a kisvállalkozások 99 százaléka az eddigi szinte soha nem látott módon kedvező környezetben sem tudott megfelelő mértékben profitálni a lehetőségekből, mert ez már az a kategória volt, amikor nem "fizetést" kapott a vállalkozó is az emberei mellett, hanem kellett volna kezdeni a pénzzel is valamit. Ahhoz meg kevés volt a gógyi. Ezért fontosabb a pénzügyi tudás, mint a motorokkal kapcsolatos.
Ezért is. Mert a KATA, devizahitel, stb. ügyekben kiderül, hogy igazából nincs család, aki ne sínylené meg hiányát.
De nem gondolod komolyan ugye hogy vállalati pénzügyet kellene tanulnia mindenkinek?Ráadásul itt magánszemélyekről van szó, akiknél egészen mások a szabályok/lehetőségek!Értem hogy értesz ahhoz, de ne keverd ide!
"Van arra lehetőség, hogy nyáron "felesleget" közvetlenül a DC oldalról hasznosítsuk mondjuk EV autó direkt egyenáramú töltésére?"
Nem igazán.
Technikailag persze meg lehet oldani, de nagyon sok bonyolító tényező van.
Töredékének a töredékébe kerül, ha megcsinálod a DC-AC konverziót, és az autó fedélzeti töltőjét használod, és hatásfok oldalon alig vesztesz valamit (a beruházás értékéhez képest).
Elektromos, víz, gáz szolgálattónál fixek a feltéteelk, ezért nem tűnik fel.
UPC-nél, TComnál stb meg pl nem érdemes, jelelmzően az új szerződés kedvezőbb a korábbinál, vagy átíráskor nem lehet a korábbi feltételekkkel tovább vinni.
Nekem ez a költözéses sztori teljesen új. Ha eladom a kecót akkor az új tulaj új feltételekkel szerződik újra? Nem tűnik logikusnak, a gázt, villanyt se kell modernizálni.
Elnézést, de a befektetést nem megtérülésre játsszuk, hanem haszonra. A megtérülés nagyjából azt jelenti, hogy pénzemnél vagyok.
A hajamra kenhetem azt a konstrukciót, ami a megtérülésig fizet, utána bizonytalan.
Ezzel az erővel bevarrhatom a dunyhába, nincs kockázat, hogy beleb--sz a villám, vagy szérveri a jég, vagy elromlik, vagy akármi. És pont pénzemnél vagyok azonnal, nem 10 év után - értsd: pont annyim van mint amennyi előtte volt.
Ez pont rossz példa. Szerintem fel tudok, kérdés milyen motor? Nagybátyám motorfelújító műhelyében nőttem fel, 14 évesen már sok Ladát és Skodát csináltam vele, majd később sok mindent egyedül, amit rám bízott.
De egészségügyből pl analfabétának tartom magam.
Attól, hogy a magyar oktatás nem tanít ilyesmit, de mindenki lelekesen számol megtérülést, nem kell megsértődni. Analfabéta vagy hozzá, ennyi.
Mivel nálunk még a szomszédnak sem adhatok el villanyt , ami az én méröórámon ment keresztül , így nehéz lenne az ö háztetejéröl betáplálnom . Vagy úgy gondolod , hogy nála a panelek , nálam az inverter ?
Az én elképzelésem az volt , hogy egy állami cég lenne megbízva a kivitelezéssel . Sokkal olcsóbban , rugalmasabban tudna a szolgáltatókkal egyeztetni , hogy nekik hol lenne a legkedvezöbb , majd meghirdetni a felhasználók körében a telepítés lehetöségét , tetöt cserébe a villamos energiáért ( 4000kWh erejéig házanként). Így a háztulajdonost nem érdekelné , hogy mi mennyi , amíg belefér a 4000kWh-ba .
Miért kellene az államnak ezt tennie? Ha már mindent kiadtak vállalkozásoknak?
Németeknél élelmes magánvállalkozók vették bérbe a tetőket és ezrével telepítették a Boom idején a napelemet. Ott ráadásul ki volt kötve az EEG-ben, hogy addig marad a kedvező árú átvétel, amíg meg nem térül, onnan piaci áron veszik.
Hagyd, én már régen próbáltam elmagyarázni, hogy rossz esetben lesz törlesztő ÉS lesz villanyszámla IS, nem lehet a mostani ideális helyzet alapján kalkulálni. Nem ment át. A legszebb, hogy úgy osztott ki másokat, hogy fogalma nem volt sem az rhd-ról, sem annak mértékéről.
Ha a megtérülés számítások mind azt mutatják lentebb , hogy már az elsö évben is a törlesztésen felül hasznot termel , akkor miért nem azt az utat járja az állam , hogy szabad háztetöket keresne és kötne szerzödést a ház tulajjal ? Cserébe a tetöért , ingyen használhat a jelenlegi 4kW beépített rendszernek megfelelö kWh-t ( mondjuk 4000kWh-ban megadva ) a háztulaj . Így jóval olcsóbban és jóval gyorsabban elérné az állam a tervezett zöldítést .
Átlagembernek nem kell vállalati pénzügyek című tankönyvet olvasnia,és ettől nem is lesz pénzügyi analfabéta!
Én sem analfabétázlak le mert nem tudsz elvégezni egy teljes felújítást belsőégésű motorokon pl.!És ezt most mindenki nevében írom,aki nem pénzügyes, controllingos.
Egyébként meg csinálom/csináltam is!Meg még rajtam kívül több ezer analfabéta is!
A cikkben a várakozásokat fejti ki a szerző, átfogóan. Mivel politokáról is szó esik, az sajnos bizonytalan. Politikában minden elképzelhető és annak az ellenkezője is. Reméljük, hogy így marad minden. Láttunk már idióta brüsszeli intézkedés adaptálást és ésszerű javaslat elutasítást, valamint ezek fordítottját is.
Az NPV nem elvi fütyiség, napi gyakorlatban használja az átlag pénzügyes, controllingos. Így számolja ki előre a megtérülést minden befektetésnél. Egyébként annyira alapvető ismeret és nem elvi fütyiség, hogy rögtön a második-harmadik fejezet a válallati pénzügyek c. tankönyvekben.
A magyar lakosság 99%-a pedig valóban pénzügyi analfabéta.
Matekoztam már a példádon, azért írtam hogy elvi hibás.
Viszont ha szerinted így tökéletes, csináld így, hajrá! Én egy gazdasági diplomával (is) a zsebemben máshogy csinálom, ennyi. Széles a pénzügyi országút is, elférünk rajta.
Csak szólok, hogy tételeiben és számszakilag is hibás.
Szerintem nézd át még egyszer.
Ilyen futamidőknél egyébként nettó jelenértéket (tőke alternatíva költséggel) is illik számolni.
Saját példa:
Kondenzációs kazánt rém egyszerű okból vettem: ez belül rozsdamentes, a hagyományos horganyzott. Tele volt a hócipőm a dilettáns márkaszervizes szerelőkkel, ehhez nem kellett nyúlni mióta megvan.
A szerelőre várással kidobott fél napokat és a hideg házat nehéz beárazni.
Havi villanyszámla szerencsére nem tétel a családi költségvetésben. Én megvettem, kifizettem a teljes rendszert. Pilotnak szántam, néhány év tapasztalata után mondjuk egy esetleges elektromos autóhoz, ha majd elérik a számomra megfelelő technikai szintet és árat. A rendszer bővíthető. A pénz elköltésének másik alternatívája nagyobb autó lett volna. Inkább olcsóbb autót vettem és ettől zöldnek érzem magam.
Már hogyne lépnének ki? Ha visszaolvasol itt akkor régi-új topictársunk túl is lépett már eme szinten!
Meglévő gázfűtést kiváltani villanykazánnal egy mai szemmel rossz energetikájú házban, MFB támogatott hitelből és 20 évre eladósodni.
És miután kiderült hogy 3 év múlva mindez már meg is térült, már hátra is lehet dőlni. És meg is született az új kifejezés:
ÖRÖKJÁRADÉK!
(Amúgy a leírás alapján tényleg hihető hogy komolyan nem fog rábaszni senki aki a meglévő éves fogyasztását váltja ki HMKE-vel, jelenleg ez a leglogikusabb forgatókönyv ha beruházni akar valaki.
Akkor jár rosszabbul egy ideig , ha a kölcsönt kell törlesztenie és közben esetleg a nálunk bevezetett virtuális akkut + az RHD -t M.o.-on is bevezetnék .
Amint letörlesztette a kölcsönt , akkor kb. olyan szitu állna be , mint amit felvázoltam a saját példámon . Tehát ma fizetek 62,50 euró-t , a HMKE meglétekor viszont csak 32,66 euró-t . Természetesen ez is megtakarítást idéz elö a normál villanyszámlával szemben .
95% os vissza nem térítendő támogatásból a lehető legnagyobb rendszert éri meg építeni. Szigetelni, SCOP 3+ al fűteni ráér később, amikor már megszűnik a szaldó, vagy új nagyfogyasztót ( pl elektromos autó) állít üzembe.
Aki csak a villanyszámlát fizeti az nem fektetett pénzt a HMKE rendszerbe vagy nem vett fel hitelt. Amennyiben a megtérülési időn belül úgy változnak a szabályzók, hogy soha meg nem térülő befektetés lesz belőle, máris rosszabbul jár, mintha bele sem kezdett volna.
A felvett hitelt nem lehet kihagyni a számításból.
A kockàzatot nem a telepítő viseli, hanem a beruházó, ezért könnyen igérnek fűt-fát a telepítők.
Egy kedves ismerősömet is éppen most verték át. 5! normál panelt kap 1,2 M ért, úgy, hogy a havi villanyszámlája 3e Ft alatt van. A többletet COP1 el akarja elfűteni.
Egy biztos ha nincs rávalód és hitelt veszel fel lehet az nullás kamatú is a rizikó benne van a bukásra. De aki mer csak az nyerhet és bukhat is,ettől izgalamas az egész.
És mi van akkor ha felveszem és elköltözök később valamiért? Ezt is bele kell venni a pakliba.
Hozzátszem én semmi pénzért nem kérek az mfb hitelből inkább kifizettem a rendszert.
Most rakják fel az új rendszert de ez 95% (tanya fejlesztés)támogatású na ez tuti megéri,csak jó helyt kell lakni hozzá.Ezt viszont ha kihagyja aki jogosult rá,na akkor az tényleg bolond.
Azért egy piaci kamatozású devizahitellel összehasonlítani egy 0% THM forint hitelt,az nem reális!
Az mfb hitel esetében azért közgazdászként látnod kellene a kiszámíthatóságot!Szóval ez pont rossz példa volt!
Mindez a napelemes részen felül persze!Azt a részét értem hogy meg kell gondolni!Viszont aki csak a mi van ha rosszra fordul dolgot látja,az nem fog soha semmit elérni!
Minden a jövőre vonatkozó döntés kizárólag BECSLÉSEN alapul :-)
4 millióra ... 4000/222=~18 eFt/hó a FIX törlesztő maximum. Az is inflálodó pénzből és számszerűen növekvő bér/nyugdíj kilátással.
Mi ebben az extrém kockázat?! a távoli jövőre nézve.
-----
Legyetek Urak! villanyszeerlő cégként és...
Vágjatok hozzá egy beszerzési anyagáras rendszer telepítést a kolleganőhöz és máris csak ~2,7 millió hitel kell neki >> havi ~12 eFt törlesztővel Anyag szinten ez még pénzébe sem kerül a cégnek és mellé alighanem simán belefér a rezsibe az a pár munkaóra is ami rámegy.
Sőt,
Fizessetek a kolleganőnek a pofátlan-kizsákmányolás szintű 160 nettó helyett is egy TISZTESSÉGES BÉR-t! Akkor még tovább csökken a megélhetési nehézsége-kockázata is.
Aztaneki, még egy fogalom előkerült a 3 éves tuti megtérülés mellé:
ÖRÖKJÁRADÉK
Nagyon jó, csak így tovább!
Igaz, nevezhető lenne ökörjáradéknak is, mert ugye a feltétele csak egy ipcipici pár millió ft-os elköteleződésecske a bankocska felé 20 évre, és az hogy az árampiaci feltételek ne változzanak.
A befektetési célú életbiztosításoknak annyi, mostantól MFB hiteles villanykazánra fel emberek!!!
Már rég rámutattam alább. Ez a mai állapot szerinti "számítás". Így a gazdaságban nem számolunk, ezt ott max becslésnek hívjuk.
Ha pl. megszűnik a szaldó, bukik az egész. Ha addig megtérül a befektetésed (amit nem úgy számolunk, mint te itt zagyválod) akkor szerencséd van. Ha viszont nem, akkor buktál. És nem 7 ezres példát írtam, hanem kolléganőmét, akinek nagyságrendekkel többre jönne ki a havi törlesztő, amit akkor is fizetnie kellene a 163 ezres fizetéséből (most, ki tudja mennyi lesz a nyugdíja), ha időközben bukna a mutatvány.
Erre rábeszélni valakit anélkül, hogy ezt megemlítjük neki, aljasság.
Amit itt nyomatsz, az egy marketing bullshit. Telenyomod vele a topikot, hogy ha valaki véletlenül tájékozódna, mielőtt aláírja, ebbe fulladjon az ész érvek megtalálása előtt.
Ami tény: amint hatályosul a szerződést, keletkezik x millió forint tartozásod, amit 20 év alatt kamat nélkül vissza kell fizetned. Jelen állapot szerint ez bőven futamidő előtt megtérül a rendszer villamos termelése által. Nem jelen állapot szerint meg lehet soha. Aki ebbe belevág, az akkor dönt felelősen, ha ennek tudatában van.
Még nem is lenne bajom az egésszel, ha nem nyomatnád ilyen agresszíven a bullshiteket, mert ez már felvet a szándékot illetően is kérdéseket.
Azt állítani, hogy a felvett hitel "ingyenpénz", amivel neked semmi dolgod a jövőben, vagy azt jelenti, hogy neked van helyed az Észbontókban, vagy ami sokkal inkább valószínű, másokról gondolod ezt.
Tehát nem vagy képes érdemben cáfolni a levezetést, rámutani a hibájára számszerűen. Csak indoklás nélkül leszólni-lesöpörni... egy elég magasra nőtt lóról.
Ez a helyzet akkor szokott előállni, amikor a felvetés alapban helytálló. Legalábbis a nagyjából reálisnak tűnő jóslatokkal saccolva a jövőt.
Persze az extrém paráztató jóslatokkal kockázatossá tehető, bármi is. Csakhát ezeknek sokkal kisebb az esélye, remélem!
Ahogy a "zemberek" zöme is ezt reméli és arra fogad a pénzével, hogy a világ marad ésszerű az apokalipszis helyett. Mégha tudja is, hogy azért közben egy kicsinyke esélye van a rossz kimenetelnek is.
Ezért aztán belevág, mert aki kimarad, lemaerad jóról. Közben mondván, hogy nagyot akkor sem tudok bukni, ha netán mégis balul sül el végül. De, addig is minden hónap csökkenti a bukás mértékét és ha végül jól sül akkor meg öröm- és bódogság lesz.
Hagyjuk, komolyan. Ez egy blődli. Ilyeneket a teleshopban lehet látni, azzal a külnbséggel, hogy én nem az ottani célközönség vagyok... Mindent leírtam alább, nem pazarolom tovább erre az időmet.
Mit mond a közgadász tudásod a MEGLÉVŐ villany+gáz számláról?! Mert azt biztos nem, hogy az vagyonelem...
Hanem pénzáramlás.
Mit mond arról, ha ezt a pénzáramot elcseréled egy jóval kisebb pénzáramálasra? Egy kis összegű vagyon részed elköltéséért cserébe. Azaz ÖRÖKJÁRADÉK jellegő bizniszt hozol össze.
---
Nevezzük ezt a részét befektetésnek. Mivel pont ugyanaz az eset, mint egy járadékot biztosító papírt venni.
A példában a 173 eFt-os befektetésedért cserébe kapsz egy - eleinte 12800 Ft/hó (amíg nem kezdesz törleszetni ~14 hónap) - utána 5800 Ft/hó (amikor már törlesztessz 222 hónapon át) - aztán megint 12800 Ft/hó (a törlsztés lejárat utántól... kitudja meddig) értékű-hozamú "járadékot" valójában.
Vagyis ez a része bulinak TUTI NYERŐ :-) A konkrét példa esetén a 14. hónap utántól.
Megj: a valós esetekben 2-4 év között alakulgat a tuti nyerő időszak kezdete. Mivel másabb (tipikusan nem ennyire jó, mint a peterch esetben) a villany/gáz arány a kiváltásban.
----
Való igaz, hogy a fenti tuti nyerő befektetés mellé 7000 Ft/hó pénzáramlással még felvettél egy kölcsönt is 15-240 hónap közötti időszakra terhelve. Ez egy másik befektetés gyakorlatilag, de szükséges+velejáró ez is az előzőhöz, mert a kettő együtt adja ki a teljes bulit.
Ez a másik befektetés rész pedig így néz ki. - NULLA Ft saját tőkéből (azaz idegen pénzből) - 7000 Ft/hó kötelezettséget vállalva 222 hónapra (az idegen pénz visszaadására) - birtokba vettél valamit (a napelemes cuccot) - ami biztosít neked 7000 Ft/hó pénzáramot (az idegen pénz visszaadására) - azaz nem keresel ezen a befektetés résszel, hanem csak elvan a tetőn (hogy a másikkal, a járadékos résszel kereshess)
Nincs kockázatod ezzel a résszel, mert ennek a beruházásnak TUTIRA MEGVAN a törlesztést BIZTOSÍTÓ pénzárama! A megszűnő villany+gáz számla 7000 Ft-os részében.
Azaz ez a rész nem jelent alapban semmilyen kockázatot... feltételezve, hogy - kamat és költségmentes marad az idegen pénz a futamidő végéig - a villany+gáz számlád a jövőben is lesz legalább 7000 Ft/hó a futamidő végéig
Márpedig vélhetően ez mindkettő IGAZ lesz a jövőre nézve! Ugyebár, hisz nincs (előre vélelmezhető) reális oka, hogy ne így legyen.
(ha mégsem így lesz, az már valami katasztrófa lesz az életedben és lesz nagyobb bajod is ettől a 7000 Ft/hónál)
Vicces vagy. Nem hiába mondják, hogy ez az ország a pénzügyi analfabéták országa. Mondjuk te szerintem nem vagy az, csak örülsz, hogy rajtad kívül sokan vannak.
"Valóban a törlesztő az folyó kiadás lesz. DE a cserébe elmaradó villany+gáz számlák folyó kiadása helyett!!!!!!!!!!! Hisz azokat váltja ki telejsen, sőt! egy náluk jóval kisebb kiadásként.
Ezért aztán, Minden olyan okoskodás, amely EZZEL NEM számol közgazdasági nonszensz, hülyeség...
Ebben egyet értünk ?"
Nem értünk egyet természetesen. Veled ellentétben én tanultam közgazdaságtant és tudom, hogy a vagyon az az ingó és ingatlan eszközeid, tőkéd, a követeléseid és a tartozásaid összességéből áll. Mikor felveszed a hitelt, akkor az a vagyonodban teljes egészében megjelenik tartozásként. Gyengébbek kedvéért, lesz X millió Ft mínuszod. Abban bízhatsz, hogy a cserében megszerzett eszközöd (fotovoltaikus rendszer) megtermeli számodra (belátható időn belül) a tartozásod, de ez semmi más, mint remény. Ha egy év után nem termel semmit, a tartozásod fennmaradó része (a teljes hitel-egy évnyi termelés) akkor is terhel. Ez nem okoskodás, hanem közgazdasági tény.
Az okoskodás az, hogy megpróbálod kitalálni, a beruházás környezeti változói hogy alakulnak a következő évtizedekben. Na ez az. Vagy nem is: inkább béljóslás. Megint rögzítem: nekem is van rendszerem, szüleimnek is, ők azzal is fűtenek. De minket nem is vág földhöz 1-2 M Ft esetleges elfüstölése. A példában említett munkatársnőmnek ez 1-1,5 évnyi keresete. Na őt rábeszélni 4-5-6 M Ft-ért ilyesmire (ilyen ajánlatai érkeztek) úgy, hogy csank a lenti zagyva "számításokat" rakod mellé, az esetleges pénzügyi veszélyeket meg sem említve, az már a tisztességtelen piaci magatartás kategória...
Te szándékosan kevered a szezont a fazonnal, ez már biztos.
"a cirka 1,5-2,0 millióFt-os gázbekötés+kazán+kémény igényű fűtés helyett - a cirka 0,4-0,5 millióFt-os villanykazán (kazán+vezetékezés+hálózatfejlesztésidíj)"
helyett
"a cirka 1,5-2,0 millióFt-os gázbekötés+kazán+kémény igényű fűtés helyett - a cirka 0,4-0,5 millióFt-os villanykazán (kazán+vezetékezés+hálózatfejlesztésidíj)"
+fotovoltaikus rendszer ára
ez a helyes számítás. Ez éves 10000 KW/h-s fűtési energia igényű háznál egy 10 KWp-s rendszert jelent. Az hány millió?
Ezen felül eddig kazáncseréről volt szó, ekkor mínusz gázbekötés, a példában szereplő munkatársnőm (nem a legolcsóbb) árajánlata 1,2 M, egy drága kazánnal (ismerem az árakat én is dolgozom ezekkel). Plusz a villanykazán beépítése is lehet ennél sokkal drágább egy régi, elavult vezetékelésű házban.
De ez mind mindegy is, az alapcsúsztatás (a fotovoltaikus rendszer lehagyása az egyenletből) is elég súlyos torzítás.
"" A zöld trend miatt pedig alighanem nyerő is marad/lesz a villany alapú fűtés :-) Amihez 10-20 évig még támogatás is várható. ""
Álmodj királylány !
Látom , Te inkubátorban élsz és a külvilágról semmi híred .:-( Tedd el ezt a lenti hsz-edet kinyomtatva egy borítékba és írd rá a mai dátumot és azt , hogy 3 év múlva kinyitni ezen a napon , találka a Napenergia?....Napenergia!! topikban ! Aztán megbeszéljük itt a topikban , hogy kinek lett igaza .
Természetesen a fejlödést nem lehet megállítani ! Minden normális ember , aki ma kezd építkezni , minél energiatakarékosabban akar házat építeni , hogy a rezsi minimális legyen . Az EU-s elöírások is arra irányulnak , hogy elméletileg nullás energiafelhasználású házak épüljenek . Ez ugye csak úgy elérhetö , ha FV , biomassza , gázüzemü kogenerációs egység , höszivattyú , stb . használata megvalósul .
Hiszen tudod , már többször leírtam , hogy nálam is jólszigetelt a ház , klímafütés van , napkoli , stb .
A lényeg , hogy mindenki aki telepíttetni akar kölcsönböl , az józan ésszel konkrét számokkal számoljon és utánna döntsön !
Valóban a törlesztő az folyó kiadás lesz. DE a cserébe elmaradó villany+gáz számlák folyó kiadása helyett!!!!!!!!!!! Hisz azokat váltja ki telejsen, sőt! egy náluk jóval kisebb kiadásként.
Ezért aztán, Minden olyan okoskodás, amely EZZEL NEM számol közgazdasági nonszensz, hülyeség...
- a cirka 1,5-2,0 millióFt-os gázbekötés+kazán+kémény igényű fűtés helyett - a cirka 0,4-0,5 millióFt-os villanykazán (kazán+vezetékezés+hálózatfejlesztésidíj)
kerül megvalósításra, máris lesz "megtérülés" is.
Hisz 1,0-1,5 miilóFt előnnyel startol a buli...
---
Valójában az a helyzet manapság, hogy a cekaszfűtés a kicsi fűtési igényű esetekben alapban is nyerő, újépítéskor és fűtéscserekor. Ingyen hiteles napárammal meg pláne az egyelőre és a most kb. reálisan belátható ideig. A felső határa pedig a 12000 kWh/év fútési energia igény környékére adódik, jelenleg.
A zöld trend miatt pedig alighanem nyerő is marad/lesz a villany alapú fűtés :-) Amihez 10-20 évig még támogatás is várható.
Klímával/hőszivattyúval pedig istenkirály a közepes és pláne a nagy fűtési igényű esetekben is a villanyfűtés.
---- kicsi 5000-6000 kWh/év körülig közepes 8000-10000 kWh/év környéke nagy 12000 kWh/év körültől és fölötte -----
Hol írtam , hogy kötelezö a gáz ? A fütési rendszer megléte a kötelezö . Viszont az a ház tervezésében szerepel , tehát alkotórésze a háznak . Arra nem számolunk megtérülést .
A való világban NINCS olyan bolond ember aki NEM számolja bele a matekba a villanyszámlát is.
SŐT!!!! ELSŐSORBAN azt váltja ki és csak utána a melegvizet, fűtést.
Avagy életszerűtlen és logikátlan csak a fűtéssel számolni. Hisz a HÁZTARTÁS teljes energiaszámlája/pénzfolyama a mértékadó és azt is szokás figyelembe venni logiksuan. Ha a cekasz fűtés kontra gázfűtés a téma. Pláne új építéskor vagy a kazáncsere idején!
Jelenleg fizetnék 62,50 euró-t havonta mindenestöl az elektromos energiáért , ha a gázt is átszámoljuk a lentiek szerint a legelsö feladatnál cekaszos helyettesítéssel .
Általánydíj + virtuális akkuhasználat + RHD a 333kWh kivételezéséért havonta 32,7 euró . Ez nekem azt jelenti , hogy ha megveszem a rendszert öneröböl és nem érdekel a megtérülés , akkor valójában havi 30 euró-val több marad a zsebemben .
Itt van az a kérdés , hogy megéri-e ez nekem ? Nem vagyok ellendrukker elhiheted , mert nagyon sokat érdeklödtem , utánna jártam itt nálunk Szlovákián a dolognak . Sajnos nekem az a végeredmény jött le , hogy így tudják legálisan ellopni a közpénz egy részét itt nálunk . Hogy mire alapozom ? Egyszerü . Mennyibe kerül egy normál 3kW beépített teljesítményü rendszer ? Nálunk 3200euróért felteszik és ehhez még hozzá kell számolni az úgymond 1500 euró-s állami támogatást .
Én ezen információk tudatában inkább fizetem a 62,5 euró-t havonta . :-(
Gondolom az egyre nehezedö gazdasági helyzet nyomására M.o. sem fogja tudni fenntartani a jelenlegi helyzetet. Ezért írom , hogy nagyon meg kell gondolni , üres zsebbel szabad-e ugrálni ? Amikor a csökönyös szamarat az orra elé lógatott eledellel veszik rá a haladásra , de a gazda szerinti úton. A végén még sem biztos , hogy övé is lesz az eledel .
Kiindulás ... 3679x37,5=~138 eFt az áram és 151x115=~18 eFt a gáz Összesen ~154 eFt/év ami ~12,8 eFt/hó energia számla
A 151 m3 gázt ~151x9,44x0,8=~1140 kWh áram váltja ki a cekasz esetén.
Kell tehát 3679+1140=4819 kWh/év áram.
Ezt átlagos esetben (1150 kWh/kWp) egy 4,2 kWp HMKE megtermeli. Aminek az ára legyen 4,2x380=~1600 eFt nomális cuccokból. (FRONIUS és LONGI MONO PERC HALFCELL)
Hozzá csapva a "pénzszerzési költség"-et (50+4+76=130 eFt) is a végösszeg: 1730 eFt
----------------
Az MFB nullás pénzből telepítve. - kp-ben kifizetsz 173 eFt-t (10% önerő) - marad a kölcsön rész 1 557 eFt
Nézzük a pénzáramlást 20 év futamidő és abból 18 hónap rendelkezésre tartás. Lesz 222 törlesztő részleted és akkor az 1557/222=~7000 Ft/hó
ÉS!
Az elején lesz mondjuk 14 olyan hónapod amikor a teljes 12 800 Ft/hó előny játszik! Mert számlák már nem jönnek és törlesztni még nem kezdtél :-)
Megj: 4 hónapot szántam a telepítési ügymenetre.
-----
Nézzük akkor pénzáramlásokat...
1. A kezdeti saját TŐKE lekötésed 173 eFt a 10% önerő.
Amivel szemben megmarad a törlesztés kezdetéig 14x12800=~180 eFt-ot. Vagyis a kezdeti saját pénzed MÁR meg is térült MÉG mielőtt törleszteni kezdenél. Azaz Már NULLÁN vagy... pénzügyileg. Mindössze 1 év és 2 hónap alatt :-)
Megj: a 130 eFt pénz szerzési költséget a 4 hónapra meg kell előlegezned, utána kifizeti a bank kp-ben. Tehát 303 eFt-al kell belevágni, de abból a 130-at visszakapod.
2. Elkezdesz törleszteni. Ami havonta 12800-7000=5800 Ft elónyod lesz, ami >> ~70 eFt/év!!! 18,5 éven át.
Avagy a 154 eFt/év energia számlát elcserélted csak 84 eFt/év törlesztőre :-)
Ráadásul a törlesztőd FIX marad! és elinflálódik az évek során. Az energia számlád viszont alighanem nőni fog ... és reálpénzben nő.
------
Marad a kérdés miért is rossz ötlet a fenti matekkal a buli? Ami 14 hónap alatt nullára kifut utána pedig a jelen állás szerint évi 70 eFt pluszt ad.
Persze, persze a mi lesz, ha változik az elszámolás pánik. Nos van benne évi 70 eFt tartalék minimum!!! erre az esetre.
Ami 20% helybeni felhasználás esetén 4819*0,8=~3850 kWh áram új díjait kell fedezze. Azaz 70000/3850=~18 Ft/kWh ... ÚJ/PLUSZ költségig még nem jársz rosszabbul, mint a jelenlegi állapot.
---
Miközben minden olyan hónap ami még a mostani árképzés szerint telik el. Pénzügyi puffert/tisztahasznot képez 5800/Ft/hó >> évente 70 eFt ütemben. Ami a sokat emlegetett 2024 végéig még 3 év >> 210 eFt lesz, ha most vágsz bele a buliba.
Avagy 2024-ig az ingyen hiteles HMKE esetén - megtérül a saját tőkéd (173 eFt) és - még 210 eFt hasznot is termel
2024 után meg majd alakul valahogyan... A "nem helyi felhasználás" részre kerülő 18 Ft/kWh felárig nem tudsz rosszul járni azután sem.
A fűtés az szerintem is maradjon ki a dologból!Klíma legyen, mert jó az, és el lehet vele égetni ha van esetleg plusz(mint nálam), de legyen bekötve a h tarifa ha árammal akar valaki fűteni!Nálam be lesz!
Ez olyan mint tavasszal a beton feltörése volt!Kellett vésőgép, a bérlés 31 ezer lett volna!Vagyis ennyibe került volna feltörnöm a betont!Az emagon vettem 32-ért kiszállítva egy gépet bérlés helyett! Így 1-ezresbe van a gép a beton feltörésén felül, mert azt a pénzt mindenképp bukom!
Annak nyilván semennyi. Ez világos. Ez egy kockázati befektetés, lutri (ilyen időtávban a legtöbb befektetés az).
Jelen pillanatban megéri. Az nem mindegy, hogy 5, 10, annyi év múlva is megéri-e, mire lenullázod. Onnantól, hogy lenulláztad (ha csak nem válsz nettó befizetővé a napelem miatt, ami teljesen valószínűtlen), nincs rizikó. Addig igen. És ha bent van még mondjuk 3 millió amikor megváltozik az elszámolás, akkor szívás lehet, nagyon. Ezt kell mérlegelnie annak, aki belevág.
Analógiaként:
Volt ismerősöm, aki az albérlet áránál jóval kedvezőbb havi törlesztőjű svájci frank hitelt vett fel házvásárlásra, majd megháromszorozódott a törlesztő, végül a bank a ház értékének kétszeresét követelte rajta. 2 évig nagyon jó biznisznek tűnt, ma meg egy panelban nyomorognak 8-an, a tartozásból a ház elárverezése után is maradt jócskán.
Kb. ezt kell itt is mérlegelni. Ez a hitel remek dolog annak, akinek amúgy is megvan rá a pénz (vagy egy jó része), mivel másra tudja addig használni (akár szuperállampaír pl.), a megtérülésig sem áll a napelemben. Az ilyeneknek, ha amúgy is be akarnak ruházni, fel kell venni, közgazdaságilag jobban járnak. Aki viszont azért venné fel, mert a havi törlesztőn nyer a fűtésköltséghez képest 4EFt-ot, annak olyan rizikó, ami a könnyelműségen túli kategória...
Nincs itt arrogancia, csak rühellem a kreol népcsoportra jellemző megszólításokat!
De talán így világos lesz miért is nem egyezik a matekunk, és hol bukik a dolog!:
Az én olvasatomban a villanyszámla kidobott pénz!Annak nincs látszatja, az csak folyik el az embertől!Ezért nem is veszem bele a beruházásba, mert azt a nélkül is locsolom ki az ablakon!
Persze a hitelt fizetni kell az önerőn felül, de nem totál mindegy hogy meggyújtom, kitörlöm vele vagy az mfb-nek adom?Ugyan úgy elmegy!
Csak matek lett volna és nem két ország összehasonlítása . A turbós gázkazánról csak annyi . Ha házat akarsz építeni , akkor az elöírás a fütés meglétét is megköveteli a mi éghajlatunkon . Tehát az a ház elengedhetetlen része ugyan úgy mint a tégla , ablak , cserép stb . Tehát ezek megtérülését nem számolja senki , mert a ház alkotó elemei . Mivel az ablak is idövel cserére szorul és karbntartásra , ugyan ez vonatkozik a turbós gázkazánra is .
Ez világos és értem is, mert érteni akarom! Viszont ha továbbra is fizetve van a gáz és a villanyszámla a szolgáltatónak beruházás helyett, annak mennyi idő a megtérülése?
De én lesz...om a te helyzetedet, meg az ottani árakat és szabályokat!Rám az vonatkozik ami itt van nálam!Soha nem is mondtam hogy a határon túl tuti a buli! Az ÉN saját esetemet levezettem! Olvasd el!
Viszont az komolyan érdekelne hogy a kondis kazánod mennyi év alatt térül meg!Ha már minden e körül forog!
Nem maradt ki semmi. A fiktív példa tisztán a fűtési energiára vonatkozott, a mostani áramszámla kiváltására nem, ami nyilván plusz napelem kapacitást, tehát plusz hitelt is igényel.
A megtérülési egyenleg teljesen világos: Évben számolt megtérülés= befektetett összeg/kiváltott éves költség. Az alábbi példában ez 4.400.000/240.000 Ft. Az teljesen irreleváns, hogy a 240.000 fűtési költséget gázból, vagy villanyból hozod-e össze, annyit takarítasz meg évente a példában hozott 4.400.000 Ft-os befektetéseddel. Ebben a példában 18,3333333 év alatt spórolod meg a kiváltott költséggel a befektetésed, utána jövedelmez.
Persze a példa konkrét adatokkal pontosítható, egy konkrét ház pontos éves fűtési energia igényével, az ennek megtermeléséhez szükséges fotovoltaikus rendszer pontos bekerülési költségével lehet egy pontos megtérülési időt számolni.
Az én célom azonban nem ez volt, csak az egyenlet bemutatása. És az, hogy ha csak egy nem túl nagy mértékben is változik a szaldó, akkor hogy borul az egyenlet. A feltüntetett számok csupán ennek ábrázolására szolgáltak.
Látod barátom ,ez vagy Te . Minden idöpontot , értéket , árat megadtam , csak be kellett volna helyettesíteni .
Az én házamból kiindulva, mint a feladatban is adva volt . Ha öneröböl létrehozom a HMKE-t , akkor az általánydíjon kívül nem fizetek semmit a szaldó esetében 2024-ig , tehát valóban ingyen van az energia . Utánna fizetem az általánydíjat 1700HUF havonta , a 700HUF virtuális akkumulátor használati díjat és a 20% helyben elhasznált energián kívüli kivételezéséért ( RHD ) a 27HUF-ot kWh-ért , az nálam 4000 x 27= 108 000HUF .
( az 1700HUF és a 700HUF a szlovákiai szolgáltató áraiból számolva 1 euro = 340HUF )
Akkor lássuk a medvét !
2020 01.01.-2024 01.01.-ig csak általánydíj 1700HUF . Évente 275 400 HUF értékü villamosenergiát termelt a rendszerem , ennyi a zsebemben maradt pénz összege . 3 év alatt ez 826 200 HUF .
Havi 1700+700+9000 = 11400HUF . Ha van rendszerem , megtérülést nem számolom , akkor fizetek 2024 január 1-töl ekkora összeget . Ha valaki felveszi az ingyen kölcsönt , akkor az még hozzá jön .
Akkor mostmár megvan minden adat , jöhet a megtérülésszámításod az ingyen kölcsönnel finanszírozott HMKE-re !
Én nem is mondtam hogy neki vagy másnak belefér!Azt mindenki döntse el maga hogy mennyi pénze van!És azt sem írtam hogy árammal kell fűteni!Azt írtam hogy ÉN vagy elfűtöm, vagy kifizeti a szolgáltató és abból fizetem a gáz egy részét!De ez az èn estem!
160-16(4M Ft hitel 20 évi törlesztője/hó)-20(mondjuk a cekászfűtés mostani tarifája egy nem túl jól szigetelt kis családi házon)=124 EFt. Valóban jól jár. Mostani tarifákkal ez a matek kb., ha pl. a szaldó a legelőnytelenebbül változna (sima adás-vétel). És 20 év múlva 75 éves lesz, ki tudja milyen nyugdíjjal, egészségügyi költségekkel, stb.
Nézzük a mostani matekot ugyanerre a példára. 4,4 Mft (hitel+ 10 százalék önrész) az a 20 EFt-s havi fűtési költséggel számolva 220 hónap, azaz 18 év alatt térül meg.
Ha mondjuk 5 év mulva ehhez járul havi 10 EFt villanyszámla, akkor már csak 3,2 MFt meg nem térült befektetéssel kell számolni, viszont csak havi 10 EFt megtakarítás marad, így a maradék tőke megtérülése 26 év. Az összberuházásé 31! És ez nem egy vészforgatókönyv.
Persze, most "jobban" jár. Hiszen a 20EFt-vel szemben 16-ot kell fizetnie havonta. De eladósodott úgy 4MFt erejéig, hogy nem tudhatja, a pénzügyi környezet meddig lesz számára ilyen kedvező.
Saját döntés kérdése. Ki lehet ebből jönni szerencsés esetben jól is. Meg nagyon rosszul is. Lutri.
És leszögezem: ha visszaolvastok, nem tartozom a szaldóriogatók közé, ez nem erről szól. Ez tisztán pénzügyi okfejtés, amely szempontból alig 10 éve bizonyította analfabétizmusát a lakosság. Nem lenne jó megint ebbe esni...
Ilyet senki nem mondott. Csak azt, hogy számoljon. Mert nagyon nem mindegy. Én telepítettem, apámnak is rakunk. Én gázzal fűtök, ő hőszivattyúval fog. A különbség a te féle és a felelős felfogás között az az, hogy mindegyikünknek meg volt rá a keret, egyikünknek sem lesz gondja abból, ha nagyon megváltoznak a viszonyok Míg ha a kolléganőmet belevezetik egy 4 milliós hitelbe úgy, hogy mondjuk 5 év múlva a havi törlesztőre rájön még x 10 ezres villanyszámla a fűtés miatt, akkor megy a levesbe a 160-as nettőjával...
Egyébként a társtopikban nagyon pontosan megfogalmazta a lényeget egy olvtárs:
"Én mindenről ki tudom mutatni , hogy megéri, és azt is, hogy nem. Attól függ mit szeretnék. :)"
És ez így igaz is!
Úgyhogy számolgassatok csak!Sajnos ezért is ilyen lapos ez a téma!Ha valaki kérdez,rögtön elmagyarázzátok neki,hogy nehogy telepíttessen,mert nem éri meg!
Alább ott van!Leírtam számokkal betűkkel!Rajzoljam le neked?
Azt kéred számoljam ki mai árakon,de kalkuláljam bele az rhd-t!Leírtam nem kell jelenleg fizetni,tehát hogy kalkuláljam bele?Ha meg nem kalkulálom bele,akkor ott van a korábbi bejegyzésem!
Igazad lesz.Ötödik szomszédom (95% támogatás,tanyafejlesztés) erősködik,hogy ő bizony cekásszal akar fűteni.És akkora rendszert rakjanak fel neki mivel tudja,hogy én azzal fűtök. Viszont a két ház egyáltalán nincs egálban hőszigetelésileg.Hiába magyarázom neki egyszerűen nem érti,sőt fogalma sincs az egészről csak,hogy szinte ingyen lesz a rendszer. Kíváncsi leszek majd ha meglesz mekkora plusz fizetnivalója lesz majd.
Nem is igazán értem a jogalkotókat sem, kinek jó ez az MFB hitel?
Ha hőszigetelésre ad, szuper, mert csökken az ország energiafelhasználása, gáz függősége.
Ha a nappali fogyasztás kiváltására adna az is jó, mert nyáron annyival kevesebb CO2 megy a levegőbe, annyival kevesebb gázerőművet kell üzemeltetni amennyit éppen a napelemek termelnek. Igaz a rendszer számára okoz problémákat, de az egészség az első.
Viszont ha tömegesen átmennének gázról cekász+napelem fűtésre mi lenne?
Nyáron extra sok plusz energiát kell irányítani a rendszernek, ami problémás.
Télen pedig plusz teljesítményként jelentkezik a fűtés az eddigiekhez képest, azaz több erőmű, nagyobb elosztó hálózat kell mint eddig valaha. És mivel megy a plusz erőmű? Gázzal. Mikor? Télen, a gázos fűtési szezonban, amikor a legkeresettebb. Több gáz fogy el az erőmű->cekszász konverzióval? Igen. Csökkent a gáz függőségünk? Nem, ellenkezőleg, nőtt!
Legalább a hőszivattyú vagy klíma használatatát megkövetelném ha már támogatást adok. Akkor harmada napelem mezővel megoldódik, és az erőmű 50-60% max hatásfokát kompenzálja a COP. Azaz kevesebb gáz fogy
De persze ezt amolyan ződ gondolkodás, ami nem divat.
Köszi , tehát nem mered mai árakon kiszámolni , mert tudod , hogy 30 év környéke jönne ki és akkor is elég nagy részét az áram teljes árából ( betáplált ) fizetni fog kelleni mint villanyszámlát . Lentebb van a holland példa az is egy alternatíva . Nem tudhatjuk melyik irányba mozdul el a világ .
Én szeretem elöre tudni a kölcsön felvételkor , hogy mik a jövöben már rajzolódó buktatók veszélyei .
" Vegyünk egy nagyon optimális esetet 20%-al , de amit betáplálok és máskor akarom elhasználni , azért rendszerhasználati díjat kell fizetnem . Ez az érték a jelenlegi normál tarifás áram árának 55%-át teszi ki ."
Jelenleg 55%az rhd,de jelenleg nem kell fizetni!
Előfordulhat hogy kell majd fizetni,de nem tudni hogy hány % lesz,ahogy nem tudni mennyiért veszik majd át az áramot!És nem tudni mekkora lesz 1kWh áram ára,amit kiváltunk napelemmel!
Szóval szerintem 34éves a kapitány,és metált hallgat!
Szeretnélek megkérni , hogy szerinted nekem hogyan alakulna a számlám ( havi fizetnivalóm , ha mondjuk én is M.o.-on laknék és az én meglátásom szerint számolnál .
A házam teljes energiaigénye múlt évben 3679kWh elektromos energia és 151m3 gáz . Ennek az energiának az árát vegyük figyelembe a forintosításnál. Az energiaszámításnál viszont a turbós gázkazánra vegyünk 80%-ot . Így a ház össz energiaigénye 3679 + 1330 =5009kWh . Cekaszos fütéssel helyettesítsük a gázkazánból eredö höenergiát . Indulási idöpont 2020 január elseje . Tehát 2024 -ig szaldó van . Ez nagyon szuper . Majd bevezetik a virtuális akkut , mint nálunk ( Szlovákia ) , havi 700HUF általánydíjjal ( az óradíjon kívül ) , tehát 2024 január 1.-töl . A rendszerem egy 4kW-os HMKE rendszer , mivel déli tájolású a házam és Komáromban lakom , ahol 1250kWh az 1kW beépített rendszer elméleti termelése . Viszont ettöl a dátumtól amit helyben elfogyasztok , az ingyen van Vegyünk egy nagyon optimális esetet 20%-al , de amit betáplálok és máskor akarom elhasználni , azért rendszerhasználati díjat kell fizetnem . Ez az érték a jelenlegi normál tarifás áram árának 55%-át teszi ki . Ezt kikell fizetnem a szolgáltatónak , de mellette fizetem a kamatmentes kölcsönt is .
Leszel szíves kiszámolod , hogy ilyen formában mikor lesz ingyen az elektromos energiám ?
Befizettem először 250ezret, majd múlthéten bővítés miatt még 160 ezret! Tehát 410 ezer forint áll a rendszerben!
Márciusban indult a rendszer, azt veszem fordulónak!
Az első évben termel kb 6500kWh-t, ami 240 500Ft!
Valamint fizetek 27ezret a hitelre.
Tehát az első évben spórolok 213 ezret, marad 200 ezrem a rendszerben!
A 2. évben termel a jrc szerint 6800kWh-t, ami 251ezer Ft, és befizetek 108ezret a hitelre! Tehát a mérleg 143ezer Ft a zsebben, így marad 57 ezrem befektetve!
A 3. év egyenlege ugyan az mint a 2.-é, tehát a 143ezer haszonból visszateszem a kasszába az 57 ezret, és marad 86 ezerFt zsebpénz!
a 4. évtől már 143ezerrel beljebb vagyok évente!
Tehát kevesebb mint 3 év alatt megtérült a befektetés, és ekkor még csak 2023 március lesz, vagyis bőven szaldón belül!
Ha a fel nem használt áramot kifizeti a szolgáltató,és azt a pénzt gázra költöm,vagy egyszerűen hősugárzóval elfűtöm a többletet,akkor áll a fenti számolás.Klímával fűtve hamarabb kiforog a pénzem!
Fizetek havi ~15ezer villanyszámlát!Ez 20 év alatt 3 600 000Ft. Ez évi 4700-5000kWh fogyasztás!
Ezt napelem nélkül mindenképp ki kell fizetnem,ha használni akarom a villanyt!Ha emelkedik a villany ára,akkor nyilván annyival többet!És ezzel szemben fizetek ki ~2 500 000Ft-ot a futamidő végéig!Ezért írtam hogy csak másik zsebbe,más jogcímen fizetem ugyan azt.
Ma összefutottam 20+ év után egy évek óta hollandiában élő volt kollegával.
Napelemes háza van hollandiában és igen egyszerű az elszámolása. Ugyanannyit fizet a szolgáltató neki a betáplált áramért is, amennyiért adja a vételezett áramot.
Azaz gyakorlatilag szaldó elszámolás van ott is! Csak nem kWh csere-bere, hanem ár alapon elszámolva.
Egyébként ~20 cent azaz ~70 Ft a csúcsidős áram neki. (ami ugye jóval olcsóbb vásárlóerő alapon, mint az itthoni áram ár)
Természetesen csúcs/völgy időszakos mérővel fogyaszt és pl. a mósógép a völgyidőszakban dolgozik. Mert a völgyidőszaki áram érdemben olcsóbb a csúcsidőszakinál.
Így a csúcsidőszaki betermelés miatt még némi jóváírása is keletkezik éves szinten 300 EUR körül.
Ezzel van tele a hócipőm nekem is. Az összes szerencsétlen, pénztelen rokont, ismerőst megkörnyékezték az "ingyen" fűtés ígéretével, vegye fel az "ingyen" hitelt, fűtsön infrapanellel, villanykazánnal.
Mivel évi 2-300eFt a gázszámla, meg egy kis fa is fogy, meg is örülnek hogy ez ingyé lesz, csak venni kell egy 5kWp napelemet.
Semmivel sem különbek mint a Unit Linked biztosításos ügynökök.
Szerintem kurva jó dolog a napenergia, de ésszel kell csinálni.
És igenis, tisztán kell látni a kockázatokat-nyereséget a beruházással kapcsolatban.
6 éve üzemel a HMKE-m, most is belevágnék.
De pl. fűteni H tarifával fűtök, eszem ágában sincs azt is kiváltani.
Egy özvegy, kiskeresetű munkatársnőm gázkazánja csere érett lett. Több hiteles ajánlatot is kapott napelem+villanykazánra anélkül, hogy bárki felhívta volna a körülményekre/buktatókra a figyelmét.
Itt is előfordult, hogy valaki a bojler melegvizének napelemmel történő olcsóbbá tételéről kért felvilágítást, aztán egyből rá akarta valaki beszélni egy 6-8 kW-os HMKE-re, mert a szaldós napáram olcsó, és a maximális kihasználásához csak néhány milliót kell még a felhasználói oldalon beruháznia.
Egyébként, hogy a témához kapcsolódva egyes cégek megkérdőjelezhető magatartására is hozzak példát:
Egy özvegy, kiskeresetű munkatársnőm gázkazánja csere érett lett. Több hiteles ajánlatot is kapott napelem+villanykazánra anélkül, hogy bárki felhívta volna a körülményekre/buktatókra a figyelmét. A legszebb, hogy a kwp értékek köszönő viszonyban sem voltak a ház 1-es COP-pal történő fűtési villamosenergia igényével. Szerencsére szóba került a dolog, így nem pályázik. Vajon hány hasonlóan tájékozatlan embert sikerül így beugratni?
Ez kezd egy kicsit a régi életbiztosítás, csodalámpa, stb. bizniszre hajazni, természetesen nem érintve és bántva a tisztességes kivitelezőket.
A szövegértéssel is vannak bajok. Nem azt írtam, hogy az utolsó részletkor leszel nullán, hanem azt, hogy akkor, amikor az áramon már megspóroltad a hitel összegét. Az nem ugyanazt jelenti, ez utóbbi előbb (ezek szerint neked a mostani állapotok szerint jóvel előbb), de később is bekövetkezhet, mint az utolsó részlet esedékessége.
Baszki, ne bántódj meg, de te nem vagy egy közgazdasági fenomén...
A hitelnek semmi köze a villanyszámládhoz. A napelem megtérülése a bekerülési költsége alapján számolható. A bekerülési költsége nem az önrész, hanem az önrész+hitel. Ez téged mindenképpen terhel.
Szerencsés esetben (legyen úgy!), a megtérülés időszaka alatt végig fennálnak jelen feltételek. Akkor a megtérülés az előre kalkulált idő alatt következik be. Ha a feltételek romlanak (pl. nem lesz szaldó) később, ha a te szempontodból javulnak (drágul az áram) előbb. De azt előre nem lehet kijelenteni, hogy téged csak az önrész terhel. Kötöttél egy szerződést, ami alapján tartozol a hitelintézetnek. Mindenképpen, az áramszámládtól függetlenül. Mert hogy mondjak egy extrém példát, a hitelt akkor is fizetned kell, ha a HMV pl. meg sincs már...
Ebből a számításból kihagyod azt, hogy esetleg megváltoznak a viszonyok. Ha pl. bekövetkezik valamelyik lejjebb vázolt, a szaldó helyett sokkal előnytelenebb elszámolást bevezető forgatókönyv, akkor fizeted a hitelt, meg még az áramot is. A hitelt mindenképpen ki kell fizetni, azt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az is a te költésed, csak megelőlegezik neked, te meg részletekben visszafizeted. Nullán akkor leszel, amikor a hitel összegét már megspóroltad áramon. Csakis onnan "keres" neked a napelem.
Csak és kizárólag a számok tükrében nekünk (felhasználóknak) addig jó, amíg a kevés számú HMKE oda-vissza uganyannyiért számlázott energiamennyiségét elviseli az áramszolgáltató - mert ez neki ráfizetés.
Ha sokan leszünk, biztosan változik a rendszer.
Nyilván én is jobba örülök a ződ'nek, mint a füstölősnek.
A rendszer árának 10%-t befizetem,ez a plusz kiadásom, avagy a befektetett összegem!Utána fizetek havonta a villanyszámlánál kisebb összeget.A különbözet pedig visszaadja a befektetett összeget hamar!Teljesen mindegy mekkora a rendszer ára, én csak a 10%-t fizetem be!
Azt nem értem miért hagyjátok ki a villany árát a számolásból.Merthogy azt fizeted napalem nélkül vastagon!Annak akkor hogy vezeted le a megtérülését?
Ja, és ha rám céloztál olvasd el mit válaszoltam az eredeti kérdésre.
Amit állitottam:
- meglévő gázfűtést villanykazánnal+napelemmel nem éri meg kiváltani, klímával már lehet.
- egy HMKE rendszer ára kb 10 év alatt térül meg
- akkora rendszert javasoltam feltenni amekkora a nappali fogyasztása, mivel mit is csinál a felesleggel? Odadja olcsón vagy elfűti ama gáz árának 3x-osáért hogy ne vesszen kárba.
Nem látok benne irreális állításokat, de megcáfolhatsz.
Az a rendszer ami mondjuk nullázza az éves villanyszámlát az kb 10 évnyi villanyszámla ára.
Hogy ez hitel vagy sem, az most másodlagos.
Tehát, ha 10 évig változatlanul átveszik szaldó rendszerben az áramot, akkor leszel nullán, onnantól viszont minden hónapban pénzt termel.
Ennyi a mondanivalóm most is, és pontosan így volt ez 2014-ben is amikor én telepítettem. Akkor 47Ft volt egy kWh áram ára és kb 10 éves megtérülésre jött ki mert drágábbak voltak a rendszerek.
Nekem addig jó, amíg kevesen vagyunk. Midnekit, aki napelem vásárlásra buzdít másokat egy irdatlan nagy péklapáttal tarkón kell legyinteni, de azonnal! 😎
Mi is a cél pontosan, miért 7-9kW a rendszer? Anyagi vagy más okai vannak?
Ha kicsit visszaolvasol van több számítás is itt hogy miért NEM éri meg meglévő gázfűtést elektromos kazánnal kiváltani. Röviden: kb 3-4x annyiba kerül 1kWh hőt bepasszírozni a házba villannyal mint gázzal.
Klímával fűtéssel már érdemes talán gondolkozni...
A napelem nincs ingyen, mint mondani szokták valahogy így néz ki a beruházás:
Kifizetsz ELŐRE (ez persze a hitel árnyalja) 10 ÉVNYI villanyszámlát, abban a REMÉNYBEN hogy ugyanilyen kedvező feltételekkel ÁTVESZIK 10 éves távlatokban is az áramot majd tőled (marad a szaldós rendszer) és nem romlik el semmi, és nem lesznek különadók 4kW felett. 2024-től amúgy változás várható.
Ugye mennyivel szarabbul hangzik mint az amivel a kereskedők tukmálnak?
Mielőtt félreértesz, nekem is van napelemem, nem sajnálom senkitől csak brutál módon elszaladt a ló a telepítőkkel ez az ingyen hitel miatt.
Ha rám hallgatsz akkora rendszert csináltatsz ami kiváltja a nappali fogyasztásodat. 1kWp napelem évi 1000-1200kWh energiát ad, tehát ha mondjuk 3300kWh az éves villany fogyasztásod akkor egy 3kWp rendszer fedezi.
