És a meddig az idézett 9-ik czikkely tartalma szerint a zsidókat minden vámoktól el nem mozdítják, addig olyan helyen senki se tartozzék vámot fizetni.
Corpus Juris Hungarici. 16571740. évi Törvényczikkek. 579. o.
III. Károly 1729. évi dekrétuma (III.)
19. czikkely
A zsidók elmozdításáról, úgy a szentgyörgyi végvidékről, mint Dalmát-, Horvát- és Szlavonország egyéb helyeiről.
Dalmát-, Horvát-, és Szlavonország karai és rendei, Ő legszentebb felségének különös kegyelmét jelenleg is tapasztalván abban, hogy a szentgyörgyi végvidékre nem régen bebocsátott zsidóknak ugy onnan, mint nevezett országok más helyeiről (ha még valahová belopództak volna) való elmozdítását a maga helyén kegyelmesen elrendelni méltóztatott.
1. § Mely kegyelemért fentisztelt ő legnagyobb felségének ugyanazon karok és rendek örökkévaló köszönetet mondanak.
II. József rendeletéből 1783
1783. április 14. A soproni tanács ezen napon kapta kézhez a magyar királyi helytartótanács 1828. számú 1783. március 31-én kelt rendeletét, amely őfelsége intézkedése alapján a monarchiában élő zsidóság helyzetének gyökeres rendezését tartalmazza a teljes egyenlőség szempontja szerint az alábbiakban: E rendelet kihirdetése napjától a zsidók minden irata a hatóságok előtt használatos magyar, latin vagy német nyelven írott formában érvényes csupán, tehát a héber és a ťjüdisch deutshŤ nyelvű iratok ezentúl érvénytelenek. A zsidók állítsanak fel zsidó elemi iskolákat, egyébiránt a zsidó gyerekek járhatnak keresztény elemi iskolába is. A zsidó szertartásoknál szükséges könyveken kívül egyéb héber nyelvű könyv kinyomtatása szigorúan tilos. A zsidó elemi iskolák tantárgyai és könyvei a hittanon kívül azonosak legyenek a keresztény iskolákéval. Ahol zsidó iskola működik, ott magántanítókat a zsidó családoknál alkalmazni nem szabad. E rendelet kihirdetését követő 10 év után egyetlen zsidó ki még nem 25 éves, nem űzhet semmiféle foglalkozást: kereskedést, ipart, nem bírhat haszonbérletet, ha nem tudja igazolni az elemi iskola elvégzését. A zsidókat magasabb iskolák elvégzésétől kizárni nem lehet. Prágában héber nyomda működik, amely kizárólag istentiszteleti könyveket nyomhat, melyek jegyzékét fel kell terjeszteni. Zsidók haszonbérben csak olyan földeket bírhatnak, amelyet saját erejükkel tudnak megművelni. Fuvarozhatnak is. Foglalkozhatnak pecsétvéséssel, puskapor- és salétromgyártással, csak a bányászat tilos számukra. Zsidó fiúk inasnak kereszténynél beállhatnak, ahol kóser ételeikről maguk gondoskodnak. Zsidókat megkülönböztető jelvényeket meg kell szüntetni.
Albert király elengedi Nagyszombat és környéke lakóinak azokat a kamatokat, amelyeket a zsidóknak járó adósságaik után fizetni tartoznak. Kiköti azonban, hogy az adósok a legközelebbi Miklós napjáig (deczember 6.) adósságaikat kifizessék.
Hunyadi János kormányzó rendeleteiből
1447. március 11. Ó-Buda. Hunyadi János kormányzó arról értesül, hogy Pozsony városa az ottani zsidóktól nyomasztó adókat csikart ki, s többeket közülük börtönbe vettetett, jóllehet ők régi jogaik alapján ezen adókat fizetni nem kötelesek. A kormányzó tehát szigorúan meghagyja, hogy a város önhatalmúlag ne szorítsa őket adófizetésre, személy és vagyonbiztonságukat többé meg ne sértse, és a királyi szabadságlevelek által biztosított jogaikat tiszteletben tartsa.
Magyar Zsidó Oklevéltár. I. kötet. 10921539. 184185. o.
II. Ulászló rendeletéből
1495. május 1. Visegrád. II. Ulászlónak tudomására jutott, hogy Baythmiller Lajos soproni városkapitány önhatalmúlag rendkívüli adót vetett ki az ottani zsidókra, és annak egy részét már be is hajtotta: meghagyja tehát a nevezett városnak, hogy ez adó további beszedését meg ne engedje, a már beszedettet pedig a legutolsó fillérig adassa vissza a zsidóknak, s vegye őket védelme alá a városkapitánynak és közegeinek erőszakoskodása ellen. II. Ferdinánd 1630. évi dekrétuma (III.)
15. cikkely. 2. §
A zsidókat meg engedjük a harminczadok mint a vámok haszonbérletéből elmozdítsák.
Corpus Juris Hungarici. 16081657. 291. o.
III. Ferdinánd 1647. évi dekrétuma (II.)
9. cikkely. 8. §
Ez alkalommal megújítják az 1630. évi 15. cikkelyt, hogy ennek erejénél fogva a zsidókat, mint a kik az ország jogainak nem részesei, hűtlenek és egészen lelkiismeretlenek, a vámok bérlésétől a jelen országgyűlés befejezése után minél előbb elmozdítsák, és, hogy az ellenkezőleg cselekvők legott a vám elvesztésének büntetésébe essenek.
1279, Buda. Minthogy veszedelmes és kánoni törvényekkel össze nem egyeztethető volna, hogy zsidók keresztényektől meg ne különböztessenek, elhatároztatik: hogy minden mindkét nembeli zsidó vörös posztóból készített kört viseljen. Ez a jel a mell bal oldalára varrassék, még pedig a felső ruhára és a zsidók, bárhol jelennek meg, csak ezzel a jellel mutatkozhatnak. A mennyiben zsidók e rendelet ellenére cselekednének, a keresztények velük üzletet nem köthetnek, vizet és tüzet nekik nem adhatnak. Ha azonban keresztény az ilyen meg nem jelzett zsidóval üzletileg érintkezésbe lép, neki vizet vagy tüzet ad, vagy házába fogadja, ez a keresztény interdictummal sujtassék, a mely alól csak egyházi hatósága az egyházi fenyíték alkalmazása után oldhatja föl. Ugyanaz alkalmazandó az izmaelitákra is, azzal a különbséggel, hogy vörös posztó helyett ők sáfrányszínűt varrjanak ruháikra.
Magyar Zsidó Oklevéltár. I. kötet. 10921539. 5253. o.
119. A városi írnoknak zsidóktól kétszeres díj jár.
120. A gonosz, Istent eláruló zsidók kötelesek boraik után, akár saját terményük, akár vásárlás után szerezték, a városnak adót fizetni.
121. A zsidó dolgozzék úgy, mint a keresztény, és ne szedjen kamatot. A ki arra kényszeríti, az ítélet napján számot fog adni cselekedetéről.
122. A zsidók oly ruhát viseljenek, amelyről fölismerhessék: ruhájuk fölött vörös köpenyt, azonkívül sárga foltot, amelyet eltakarni nem szabad.
123. Zsidóknak tilos keresztények között áruikat eladni. A mennyiben zálog van náluk, azt a hét egyik napján a zsidó-utczában árusíthatják. Ha másutt árulnak, a hatóság áruikat elkobozza.
124. A zsidók évente egyszer kötelesek adósleveleiket a városházán bemutatni és a hatóság az adósokkal azt tudatja.
125. Zsidóknak tilos nyújtott kölcsönért miseruhát, kelyhet vagy bármily templomban használt szert zálogul elfogadni. Szintúgy tilos lopott vagy rabolt tárgyakra kölcsönt adni.
126. Senkit sem szabad megölni, sem keresztényt, sem zsidót, sem pogányt. Nem elég, ha valaki zsidó vagy pogány voltára hivatkozik. Ha bevádolják, esküszik, és bűnösség esetében fejét veszti.
127. Ha valakiről a boszorkányság esete legelőször bebizonyul, ültessék létrára és tegyenek fejére zsidókalapot, a melyre szent angyalok festve vannak. Reggeltől estig egy pénteki napon álljon egy olyan helyen, hol a nép legnagyobb része meg szokott fordulni. Aztán bocsássák szabadon, és az esetet vegyék föl a jegyzőkönyvbe.
128. Senkinek, vendég vagy külföldi, sem szabad áruit zsidónak eladni vagy vele üzleti összeköttetésbe lépni. A ki azt megteszi, elveszti a zsidónak adott áruját.
Magyar Zsidó Oklevéltár. I. kötet. 10921539. 160164. o.
IV. Béla 1251. december 7-i kiváltságleveleZsidó aranybullája
IV. Béla király, hogy országa minden lakója királyi kegyelmében és jóságában részesedjék, a zsidókra nézve a következőket rendeli el.
1. Keresztény zsidó ellen nem tanuskodhatik, kivéve, ha a tényállás kétségbe nem vonható. 2. Ha zsidó tagadja, hogy nála zálogosíttatott el valami tárgy, esküvel bizonyíthatja állítását. 3. Ugyanaz áll, ha keresztény a kölcsönösszeget kisebbnek mondja. 4. Ha zsidó állítja, hogy kereszténynek zálogot adott, a mit a keresztény tagad, a keresztény esküszik és a zsidó követelése érvénytelen. 5. A zsidó mindent elfogadhat zálogba, kivéve véres ruhákat: egyházi ruhákat pedig csak az egyházi elöljárótól. 6. Ha keresztény a zsidónál levő zálogról azt állítja, hogy tőle lopták: zsidó esküszik, hogy jóhiszeműleg adta reá a kölcsönt s esküszik a kölcsönösszeg nagyságára, a mire a tartozást megkapja. 7. Ha zsidó tűzvész vagy rablás folytán, a miről mindenki tud, a nála elzálogosított tárgyat is elveszíti, a keresztény pedig mindazonáltal követeli: a zsidó esküje elég arra, hogy a zsidó fölmentessék. 8. Zsidók közötti civakodásban csak a király vagy annak kanczellárja ítélhet. Főbenjáró ügyekben az ítélet magának a királynak tartandó fenn. 9. Ha keresztény zsidón sebet ejt, lefizeti a királynak a szokásos bírságot, a zsidónak pedig fizet 12 márka ezüstöt és gyógyítási költséget. 10. Ha keresztény zsidót megöl, méltó büntetésben részesül, vagyona pedig a királyi kincstárra száll. 11. Ha csak megsebesíti, a nélkül, hogy véreznék, a kincstárnak a szokásos bírságot lefizeti, a zsidónak pedig négy márka ezüstöt ad: ha ezt meg nem fitzethetné, a király belátása szerint másképen büntetendő. 12. Bárhol jár zsidó, senki ne háborgassa, árui után pedig csak annyi vámot fizet, a mennyit tartózkodási helyének más polgára. 13. Zsidók hullái vámmentesek, a zsaroló vámszedő halottrabló gyanánt büntetendő. 14. A ki zsidó templomot háborgat, másfél márkányi büntetést fizet a zsidóbírónak. 15. Zsidó saját bírójának tizenkét márkánál nagyobb bírságot nem fizethet. 16. Ha a zsidó bírójának kétszeri megidézésére nem jelenik meg, mindkét ízbe négy dénárt fizet, harmadszori büntetése 26 dénár. 17. Ha zsidó zsidót megsebesít: másfél márkányi büntetést fizet saját bírájának. 18. Csekélységek miatt zsidó nem tartozik a rodalére esküdni. 19. Ha egy meggyilkolt zsidó rokonai valakit alapos oknál fogva gyanúsítanak, a kérdéses ügy párbaj által döntendő el. 20. Ha keresztény zsidó nőn erőszakot követ el, karcsonkításnak megfelelő büntetéssel lakoljon. 21. Zsidók közötti ügyekben a zsidóbíró csak vádemelés mellett ítélhet. 22. Ha kereszténytől kiváltott zálog után a kamat nem fizettetik, egy hónap múlva az is kamattal növekszik. 23. A király zsidók házában nem száll meg. 24. Zsidó országnagyoknak nála elzálogosított birtokát addig élvezheti, míg azt keresztény ki nem váltja: a jószágon lakó keresztények fölött azonban hatóságot nem gyakorolhat. 25. A ki zsidó gyermeket rabol, tolvaj gyanánt ítéltessék el. 26. Ha a keresztény záloga egy éven át a zsidónál volt és a kölcsönzött összeg kamatostul nem haladja túl a zálog értékét, a zálog a bírónak bemutatandó és eladható. 27. Ha a zálog a kikötött időn túl egy évig minden óvás nélkül a zsidónál marad: ez az ő tulajdonába megy át. 28. Zsidót ünnepnapján a zálog kiadására nem lehet kényszeríteni. 29. Ha keresztény erőszakkal veszi el zálogát a zsidótól, a királyi kamrát megkárosítja, súlyosan büntetendő. 30. Zsidók közötti ügyekben a zsidóbíró csak a zsinagoga előtt hozhat ítéletet. 31. Ha a zsidóbíró e törvényeket be nem tartaná, elmozdítandó és helyette másvalaki neveztessék ki.
24. Az izmaeliták és zsidók kamarai tisztségviselése ellen
Kamaraispánok, pénzverők, sótisztek és vámszedők az ország nemesei, izmaeliták és zsidók ne lehessenek.
Léderer Emma (szerk.): Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. rész. 1000-től 1526-ig. Tankönyvkiadó, Budapest, 1964, 72. o.
II. András Az Aranybulla megújítása 1231-ben
31. A zsidók és szaracénok tisztségviselése ellen
A pézverde, a sókamarák és más állami hivatalok élére zsidókat és szaracénokat ne állítsanak.**
Léderer Emma (szerk.): Szöveggyűjtemény. Magyarország történetének tanulmányozásához. I. rész. 1000-től 1526-ig. Tankönyvkiadó, Budapest, 1964, 78. o.
II. András 1235. évi rendelete
II. Endre arra való hivatkozással, hogy a dézsmát úgy a mózesi, mint az új testamentumi törvények előírják, elrendeli, hogy a pécsi egyházmegyében bármilyen rendű és állású lakók, nemkülönben a szaraczénok és zsidók, a pécsi püspöknek mezei terményeik után dézsmát tartoznak fizetni.
Magyar Zsidó Oklevéltár. I. kötet. 10921539. Kiadja az Izraeli Magyar Irodalmi Társulat, Budapest, 1903, 19. o.
1. Egyetlen zsidó ne merészeljen ettől kezdve bármiféle nyelvű vagy nemzetiségű keresztény rabszolgát vásárolni, eladni vagy szolgálatában tartani. Ha valaki ezt a rendelkezést áthágná, a nála megtalált keresztény szolga elvesztését kell elszenvednie.
2. Ha keresztény zsidótól vagy zsidó kereszténytől kettő vagy három pensányi* kölcsönt akar venni; a kölcsönző kölcsönzőtől vegyen át zálogot, és válasszanak tanúknak keresztényeket és zsidókat, hogy ha netán letagadná egyikük a másiknak, hogy kölcsönt vett, ez kizárólag a záloggal, és mindkettejük tanúival legyen bizonyítva.
3. Ha pedig valaki három pensa értéken felül kölcsönadna valamit másnak, ahogy az előbb mondtuk, válasszanak tanúkat, valamint írassák (kis) hártyára a pénzösszeget is és a tanúk nevét is, és pecsételtessék mindkettejük, tudniillik a kölcsönző és a kölcsönvevő pecsétjével, hogy, ha valamikor az egyik másik ellen támadni akarna, az igazság az írással és mindkettejük pecsétjével bebizonyosodjék.
4. Ha zsidó a kereszténytől vagy keresztény a zsidótól valamit vásárolni akar, alkalmas keresztény és zsidó tanúk előtt vegye meg az eladó dolgot, s írassa e dolgot és a tanúk neveit (kis) hártyára, s a hártyá(cská)t, amelyet mindkettőjük, tudniillik az eladó és a vevő is megpecsételt, őrizze magánál, hogy ha valamikor e vétel kapcsán tolvajlás vádlottjává válna, akkor a lopott dolognak, amelyet nála felismernek, a gazdáját és a fent nevezett tanúkat felmutassa és szabaduljon.
5. Ha pedig a nála felismert lopott dolognak a gazdáját nem tudná felmutatni, de a megpecsételt hártyá(cská)t bemutatja, a beírt tanúk hite alatt megtisztultan szabaduljon.
6. Ha pedig nem lennének keresztény tanúk, és alkalmas zsidó tanúkat tud bemutatni, azon zsidók esküje alatt a törvény szerint megtisztultan a lopás értékének négyszeresét fizesse.
7. Ha pedig sem a felismert tárgy gazdáját nem találja, sem megpecsételt hártyá(cská)t nem mutat fel, a hazai szokás szerint bűnhődjék, a lopott dolog értékét pedig tizenkétszeresen fizesse meg.
Bertényi Iván (szerk.): Magyar történeti szöveggyűjtemény. 10001526. Osiris Kiadó, Budapest, 2000, 266267. o.
Az esztergomi zsinat határozatai 1100 körül Kálmán királynál
63. A keresztény rabszolgáknak vagy napszámosoknak zsidók által való tartása ellen
Zsidók ne merészeljenek keresztény rabszolgákat vagy rabszolganőket sem sajátjukként, sem eladásra tartani, sem pedig keresztény napszámosokat.
64. A zsidók által megvetett húsról
A tőlük megvetett húst keresztény ne merje megenni.
Léderer Emma (szerk.): Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. rész. 1000-től 1526-ig. Tankönyvkiadó, Budapest, 1964, 67. o.
Ha zsidók keresztény feleséget vesznek el, vagy valamely keresztény személyt tartanak maguknál szolgálatban, ezeket vegyék el tőlük, és bocsássák őket szabadon, az olyanoktól pedig, akik ezeket eladták, ezek árát vegyék el, és a püspök jövedelmét képezze.
26. Az ünnepnapokon dolgozó zsidókról
Ha valaki vasárnap vagy más nagyobb ünnepen zsidót dolgozni lát, hogy meg ne botránkozzanak a keresztények, eszközeit, amelyekkel dolgozott, veszítse el.
Léderer Emma (szerk.): Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. rész. 1000-től 1526-ig. Tankönyvkiadó, Budapest, 1964, 40., 42. o.
Könyves Kálmán I. törvénykönyve
74. A zsidók által tartott rabszolgákról
Zsidó ne merjen keresztény rabszolgát venni vagy eladni, és ne engedjék meg, hogy ilyet szolgálatában tartson; aki pedig jelenleg ilyet tart magánál, ha a számára haladékképpen engedélyezett időn belül el nem adja, veszítse el.
75. A zsidók ingatlanszerzési jogáról
a) Akinek pedig közülük szántóföldje van, ezt (csakis) pogány rabszolgákkal műveltesse.
b) Birtokaik ugyan lehessenek a zsidóknak, akiknek módjuk van ilyet vásárolni, de őket máshol, mint ahol a püspöki székhely van, letelepedni ne engedjék.
Léderer Emma (szerk.): Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. rész. 1000-től 1526-ig. Tankönyvkiadó, Budapest, 1964, 57. o.
A zsidók, főleg a júdeai írástudók és farizeusok meglehetősen rossz véleménnyel voltak a szamaritánusokról, azokat a pogányoktól (gojim) is rosszabbnak tartották.
Hithű zsidóknak nem volt szabad érintkezniük vagy beszélniük a szamaritánusokkal, sőt, amikor az északi (galileai) zsidók a nagy vallási ünnepeken Jeruzsálembe zarándokoltak, a szamaritánusok falvait el kellett kerülniük.
János evangélista szerint a zsidó hitvitázók egy ízben azzal vádolták Jézust, hogy szamaritánus:
48.
Felelének azért a zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te Samaritánus vagy, és ördög van benned?
A szamaritánusokról eddig még csak érintőlegesen volt szó.
Pedig szamaritánusok még mai is léteznek, igaz ma már mindössze néhány százan.
Nevük a shamerim=őrzők szóból származik. Tudniiillik a főáramú zsidósággal szemben magukat tartották a Törvény (Tóra) igazi őrzőinek. Úgy tartották, hogy vallásuk az Első Templom fölavatása előtti zsidó vallás egyenesági folytatása, míg a főáramú zsidó vallásosságról úgy tartották, hogy az már az ősi vallásosság elferdítése.
A héber Biblia könyvei közül egyedül a Tóra öt könyvét ismerték el hitelesnek, a többit nem.
Garizim hegyén Közép-Palesztínában volt egy szentélyük, ott mutattak be áldozatokat és mondtak imákat az ÚR-nak.
A főáramú (mainstream) zsidóság szerint ugyanakkor a szamaritánusok Észak-Mezopotámiából származó keveréknép voltak, akiket az asszír katonaállam telepített Izrael középső részére, miután a zsidók nagy részét elhurcolták onnan.
A zsidók szerint a szamaritánusok átvették ugyan az ottmaradt kevés zsidótól a Tórát, de annak értelmezését eltorzították.
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép. Ezenkívül gyakran arámiaknak nevezik a mai asszírokat is, főként ezek nyugat- és észak-európai bevándorló közösségeinek tagjait.
Történelem
Az i. e. 2. évezredben elhagyták arábiai sivatagi lakhelyeiket és Szíriában illetve Mezopotámiában telepedtek le. Lassan átvették a térség kereskedelmének irányítását, s az i. e. 8. század elejére nyelvük, az arámi (pontosabban óarámi) lett a térség legfontosabb közvetítő nyelve. A babiloniak korában a kassziták által lakott területeken letelepülő arámiakat káldoknak (kaldeusok) nevezték el, ezek uralkodói dinasztiája alapította meg később az Újbabiloni Birodalmat.
Az arámi nyelv
Amikor Babilónia i. e. 586-ban legyőzte a zsidókat, azok a héber helyett az arámit kezdték el beszélni, a héber mint vallásuk szent nyelve maradt meg (Ezra, Jeremiás és Dániel könyveinek egy része az Ószövetségben mindemellett arámi nyelven készült). A perzsák birodalmuk hivatalos nyelvévé az arámit tették. Nagy Sándor hódításait követően a görög kiszorította az arámit, de a görög-római korban továbbra is igen elterjedt volt, Jézus is e nyelven beszélt. A nabateusok, a szamaritánusok és a palmüraiak nyelvei szintén az arámi változatai voltak. A római korban fejlődtek ki az óarámi nyelvből származó középarámi nyelvek, majd a 13. századtól az újarámi nyelvek, amelyeket napjainkban is többszázezer ember használ a Közel-Keleten (többségük az asszír újarámi nyelvet).
Igen, de mintha megkülönböztetné őket. Csak hangosan gondolkodva: az írástudók ismerték a Tórát, de nem feltétlenül voltak konkrét 'vallási irányzat' képviselői, mint a farizeusok. Azt is el tudom képzelni, hogy itt a bírói és a törvényhozó hatalom jelenik meg a szétválasztásban.
Nem teljesen ugyanaz a két csoport, bár többnyire a farizeusok az írástudók közül kerültek ki.
Írástudó vagy törvénytudó (óhéber sófer, tsz: sóferim): a babiloni fogság utáni kor zsidó vallásosságában fontos szerepet játszó réteg. Kiemelkedtek a vallási törvényben (Tóra) és az óhéber nyelvben való jártasságukban (akkor az óhéber már liturgikus holt nyelv volt, a köznyelv az arameus volt.)
A babiloni fogságból hazatért zsidók állítólag csak egy szerényebb templomot emeltek a salamoni Templom helyén, de Heródes állítólag azzal akarta a nevét beírni a történelembe, hogy még a salamoninál is grandiózusabb templomot akart építtetni.
Ezt rombolták le a római légiók Kr.u. 70-ben.
"azt tudjátok, hogy USA-beli fanatikus zsidó és keresztény csoportok évente kemény dollármilliókkal támogatják a jeruzsálemi Templom újjáépítését?
Saját fülemmel hallottam egy dokumentumfilmbe, amikor egy ilyen csoprt vezetője így nyilatkozott az Izraelben élő muszlimokról: "Kotródjanak el az utunkból".
Vélemények pro és contra?"
Hallottam már én is ilyesmit, de szerintem ez eléggé OFF ezen a topikon, másrészt a modik rosszallását is kiváthatja.
Egyébként szerintem nem érdemes a Templom újjáépítését forszírozni, mivel az Újszövetségben, főleg az Apokalipszisben szereplő Új Jeruzsálem, Új Templom kifejezéseket szimbolikusan kell érteni.
Tehát a mennyek országában kell megvalósulniuk és nem idelent a Földön.
Jn 8 Jn 8.1 Jézus kiment az Olajfák hegyére, Jn 8.2 majd kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köré sereglett, s ő leült és tanította őket. Jn 8.3 Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, Jn 8.4 és így szóltak hozzá: "Mester, ezt az asszonyt röviddel ezelőtt házasságtörésen érték. Jn 8.5 Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?" Jn 8.6 Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, s vádolhassák. Jézus lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön. Jn 8.7 De tovább faggatták, azért fölegyenesedett, és azt mondta nekik: "Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!" Jn 8.8 Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön, Jn 8.9 ők meg ennek hallatára eloldalogtak, egyikük a másik után, kezdve a véneken, s csak Jézus maradt ott a középütt álló asszonnyal. Jn 8.10 Jézus fölegyenesedett és megszólította: "Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?" Jn 8.11 "Senki, Uram" - felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: "Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!"
Eddig hány templomuk volt a zsidóknak Jeruzsálemben, kettő vagy három?
A Nagy Heródesét azt külön számítják vagy csak az Ezdrás-félének a felújítása volt?
OFF: azt tudjátok, hogy USA-beli fanatikus zsidó és keresztény csoportok évente kemény dollármilliókkal támogatják a jeruzsálemi Templom újjáépítését?
Saját fülemmel hallottam egy dokumentumfilmbe, amikor egy ilyen csoprt vezetője így nyilatkozott az Izraelben élő muszlimokról: "Kotródjanak el az utunkból".
"Bár elképzelem magam előtt, amint kései ükunokáim egyike feltárja az egyik soros temetőben Don Quixote síráj, és megállapítja, hogy milyen gombtípusok, és cipőcsatok voltak a jellemzőek a XXI. század végén. :)"
Gondolkodom rajta, hogy a Santiago-rend lovagi ornátusában temettessem el magam, ...csak hogy megtévesszem a jövő régészeit:o)))
Ha a podmola ugyanaz, mint a padmaly, akkor az a sír oldalában létrehozott fülkeszerű mélyedést jelenti, ahová az elhunytat, vagy a mellékleteit temették.
Az eljövendő régészgenerációk biztos jobban örülnek majd, ha egy urnás, hamvasztásos sír helyett egy gazdag mellékletekkel ellátott csontvázas sírt találnak meg. :)
Bár elképzelem magam előtt, amint kései ükunokáim egyike feltárja az egyik soros temetőben Don Quixote síráj, és megállapítja, hogy milyen gombtípusok, és cipőcsatok voltak a jellemzőek a XXI. század végén. :)
