Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
Ha én egyből a szavahihetőségedben kételkedtem volna, akkor legfeljebb legyintek egyet a tipik olvasása után, és húzok egy strigulát a világmegváltók tábora mellé.
Bocs, de közben egy kicsit dolgoznom is kell, hogy ki ne rúgjanak!
A kíváncsiság (és a lustaság) viszi előre a világot! Ez így természetes!
Ha én is azt kértem volna Tőled, hogy add meg a ketyeréd kapcsolási rajzát és a pontos működési leírását, (azon kívül, hogy ezt nem tetted volna meg) nem kezdtem volna kutakodni a témában, és nem jutottam volna el idáig.
Írd be a keresőbe: split-level charge, vagy stair-step charging. Kutakodj!! Lehet hogy Te még okosabb dolgokat találsz.
Ha a jó hatásfoknak a bonyolultság az ára, akkor miért ne. A tesztprogrammal majd megpróbálom, hogy milyen mértékben lehet egyszerűsíteni a vezérlést lényeges hatásfok csökkenés nélkül.
A linket, ha nem haragszol, egyenlőre nem adom ki, szeretnék rajta egy kicsit elmazsolázni. Még az is előfordulhat, hogy valami tévút. Bár a számítástechnikai alacsony energia fogyasztású processzor és DRAM fejlesztések is erre alapulnak, úgyhogy biztosan nem gagyiság.
Egy speciális FET kapcsolással, és szintén speciális feszültség impulzus sorozattal. Ők 80/1 hatásfok értéket mértek, amelynek csak jelen technika állása szabja meg a határait. Ugye még véletenül sem arról van szó, hogy a 'speciális impulzus sorozatot' nem tudták korrektül mérni a műszerek (mert mondjuk szinuszos váltóáramra voltak tervezve), ezért jött ki a 100% fölötti hatásfok?
Természetesen az elsődleges táp felől nem folyik áram a kollektor felé.
A neten találtam egy egyetemi kísérletről szóló részletes leírást, hogy hogyan lehet kollektor telepet tölteni szinte 0 áramfelvétel mellett. Egy speciális FET kapcsolással, és szintén speciális feszültség impulzus sorozattal. Ők 80/1 hatásfok értéket mértek, amelynek csak jelen technika állása szabja meg a határait. Ezt kombináltam össze a töltés-kisütés elvével. Bár baromi bonyolult vezérlést igényel, de már irja rá egy haverom a számítógépes programot.
Na ennek az elvnek a "manuális" próbája után írtam a siker jelentést.
Gézoo, stabil egyenfesz kis kapacitással: vagy leutánzol egy régebbi PC kapcsolóüzemű, szabályozott tápegységet, ami ugye elég szapora frekvenciájú és jó hatásfokú. A legtöbbjüket TL 494 vezérli. Vagy megfelelő számú akksit kötsz sorba, s ezt a telepet töltöd akár impulzussal is. Persze ezzel párhuzamba kell kötni valamekkora stiró kondit, hogy a tranzienseket simítsa.
Nem, sajnos nem mikrohullámon végeztem. Valószínűleg egyszerűbb lenne a dolgom. Mint már említettem volt, egyszerű gépész mérnök vagyok, abból is a legrosszabb (járműves). Kora gyermekkorom óta hobbi szinten foglalkozom elektronikával, vezérlésekkel stb.
Más:
A fetek átlagos kapcsolási időtartama kb. 50 nsec, így nezéz lehet 20 nsec környékén vezérelni.
A kollektor gyakorlatilag rövidzárat képvisel az elsődleges tápra, ezért a feszültséget nem nagyon lehet ideális értéken tartani arra a kis időre. Ez szerintem nagymértékben befolyásolja a töltési frekvenciát is. Bár gondolom nem mondok újdonságot.
Erről a gyakorlat fog dönteni.
Ezek szerint cseréljem ki sürgűsen az 1MHz-es optóimat! Bár nem csak a frekvencia számít a töltésnél, lehet hogy meg lehet oldani alacsonyabb frekin is, egy okos feszültség visszacsatolással.
A kondi forrással szerintem ua. mint minden másnál: nagyon jót csak nyagyon drágán.
Ha az elméletem beigazolódik a kísérlet alatt, akkor egy PIC vezérlőt fogok összedobni, ami figyeli a kollektor töltöttségét, és a kimeneti teljesítményt, ezek alapján fogja számolni a frekvenciákat és az időzítéseket.
Ha nem impulzus üzemben vezéreled, akkor hogyan? (analóg, BCD...)
Jóóóó! Rendben, nem teljesen rébusz, különben nem keltette volna fel az érdeklődésemet.
Mint hangsúlyoztam, előbb kísérletezgetnem kell!
Gondolom Neked már tiszta a kép, hogy milyen frekvenciájú jellel lehet feltölteni egy kollektort úgy hogy minimális áramot vegyen fel az elsődleges tápforrásról, és a lehető legtöbb EM tárolódjon benne, valamint hogy hány impulzus alatt töltődik fel a kollektor. Ez a kulcskérdés nálam először. Hogy utána a kollektort milyen időtartam alatt lehet kisütni a fogyasztón, ez mekkora teljesítmént ad, ésatöbbiésatöbbi, az már inkább számolható. Igy igaz, ez két egymától függetlenül beállítható "rezgőkör"
Nekem ezt még ki kell kísérletezgetnem, mert nem hiszem, hogy az EM leghatékonyabb begyűjtéséhez jók lennének a zárt hurkú rendszerek képletei. Bár ha Te kiszámoltad, akkor valószínűleg ebben tévedek.
A hozzászólásod második felére lehangoló a válaszom, a nagy teljesítményű FETek méregdrágák, és nem is akadnak minden utcasarkon. Sajnos.
