Ehhez tartozik méh, hogy a népességben is vannak különbségek:
északon jól kimutatható az ottani népesség etnogenezisében a kelta, sőt a germán (szvéb és vizigót) szál is, míg délen a mór, sőt afrikai hatások mutathatóak ki, igaz, hogy ez utóbbiban már a gyarmatosítás eseményei is közrejátszottak.
Portugáliába 1440-ben hozták be az első fekete-afrikai szolgákat, ez aztán eléggé elterjedt formát öltött.
A feketék egy része a portugál nemesek és gazdag polgárok otthonaiban lett háziszolga, ezeknek nem volt rossz dolguk, de a feketék egy másik csoportját felszíni sóbányákban dolgoztatták, hát azoknak az élete gondolom szívás lehetett.
Van egy Portugáliáról szóló útikönyvem, az fejtegeti a történelmi részben, hogy eltérő mezőgazdasági és ezzel együtt társadalmi fejlődés jellemezte az északi és a déli régiókat.
Északon a nagybirtokok mellett hagyományosan nagyon sok az önálló kis- és középparaszti birtok, amely a birtokos parasztság társadalmi súlyát, a kifelé sokszor zárt, konzervatív paraszti társadalom kialakulását eredményezte, erőteljes vallásossággal.
Délen a móroktól visszavett földeken történelmi okokból óriási méretű nemesi birtokok, latifundiumok alakultak ki, ahol béresek és cselédek tömegei dolgoztak. Lent délen önálló birtokos parasztság tehát nem tudott kialakulni.
Az itteni nincstelenek, az agrárproletariátus képzeletét jobban megragadták az egyenlősítő, baloldali társadalmi eszmék, itt tehát hagyományosan nagyobb hatása van a baloldaliságnak, a katolikus egyház szellemi befolyása pedig kisebb, mint északon.
Az észak-dél ellentét tudtommal Portugáliában és Spanyolországban is megvan, de korántsem olyan mérvű, mint Olaszországban.
OFF:
Kedves Panthera!
Az igaz, hogy az északolaszok, pl. lombardok, piemontiak, venetok titeket délolaszokat, szicíliaiakat igazából nem is tekintenek magukkal egyenrangú emberi lénynek?
Vagy azért erősen túlzóak az erről szóló, a Kárpát-medencébe beszivárgó híresztelések? :-)
Bercike, itt másféle szemlélet irányadó, ha megnézed a Németország történelme topikot az az Archaeopteryx-el indit, méghozzá a német Archaeopteryxel amit Solnhofenben leltek fel.
A Samu vagy Sámuel, héber eredetű férfinév, ami adja az izraeliták kiemelkedő szerepét a magyar etnogenezisben, végső soron nekünk magyaroknak az identitását is. Ez a zsidó-keresztény kultura jelentős visszadatálását eredményezheti.
Mert ők már a kelta perifériára estek, ellenben a magyar kelták mind a hallstadti központhoz (Ausztria) a kései kelták pedig a svájci kelta magterülethez (La Téne, a Neuchateli-tónál) közel, ugymond a vonzáskörzetébe estek.
A baszkok szépen beásták ott magukat a hegyvidéken :) Úgy látszik a kelták ősei csak átvonulni tudtak a területükön, megszakadt a Galliában élő rokonokkal az összeköttetés.
