A fórumot a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutyaiskola – ezen belül is Fiera és kölykei – iránti rajongás indította útjára. De nemcsak róluk lesz szó, hanem MINDENről, ami a kutyatartást, és a felelős gazdivá válást segítheti. Tippek, praktikák, nevelés, ápolás, egészségvédelem, állatvédelem, kortól, nemtől, fajtától függetlenül. És persze igyekszünk majd nyomon követni a 6 vakvezető-tanonc útját is, nem feledve küldetésük fontosságát.
Ezen a néven is légy sok szeretettel üdvözölve itt, az általad már jól ismert, otthonos helyen, természetesen Bodzával együtt!
A sztori, amit leírtál, előttem sem ismeretlen - szerintem ugyanabban a szituban volt részünk, mindkettőnknek - meg nyilván még akárhányan másoknak is. 2, előtte évekig használt mailcímem bánta, de szervezésben jó vagyok, minden partneremet időben értesítettem a változásról, nem vesztettem el senkit.
Szerencse, hogy Görögországban nem akkor és ott voltatok, ahol most az a szörnyű tűzvész pusztít - látom a tévériportokban, hányan kénytelenek a tűzön kívül a lassan mindent beterítő füstfelhő elől is menekülni: helyi lakosok és turisták egyaránt.
Tudjál róla, én itthon azon kisebbségbe tartozom, akiknek magától értetődő, hogy amennyiben meg szeretnének simogatni egy állatot - nem csak kutyát! - megkérdezem a gazdáját, megtehetem-e.
De nem csak ezt: ha le szeretném fényképezni, ahhoz is engedélyt kérek.
Amihez nem, az az, mikor szembe jön egy aranyos, szép kutyus az utcán, és bár a gazdáját nem ismerem, lehet, sose láttam, de köszöntöm a kutyát, és megdicsérem - amire szinte azonnal farokcsóválással szoktak reagálni. Szerintem megérzik, hogy jóbaráttal találkoztak. A gazdi pedig erre rendszerint elmosolyodik és meg is köszöni, aztán már tőle és a kutyustól is elköszönve megyek tovább. És ettől aznap magamnak is, de a gazdinak is szereztem 1-2 jó percet.
15 évig voltam fórumozó a free "webmail"-os emaillal az Index fórumán.
Az idén a webmail gazdát cserélt és a levelezést fizetőssé tették azzal az indokkal, hogy az reklám mentes lesz.
Éves díj 25000 Ft lett volna.
Nekem van saját domain név regisztrációm (20 éve) akár általam megadott 20 email címmel, reklám mentes tárhelyem évente 15000 Ft-ért egy tárhely szolgáltatónál, ami nem free.
A Gmail korában egy sima email címért a 25000 Ft irreális.
Sajnos ebben a fórum felületen a nicknévhez tartozó email címet nem lehet megváltoztatni, így a webmail-os Nicknevem, Bujazliz "elszállt" mint a madár.
A volt nicknevem a három szivárványhídon átment kuityáim nevéből ált össze: Buksi,
Jázmin, Lizike.
Ez van......
Az idén 1 hónapot voltunk Görögországban. Kempingeztünk egy nagyon jól felszerelt nagy , árnyas kempingben.
A Bodza mindenkinek meghódította szívét. A görögök imádják az állatokat, így minden séta során a kutyaleányzó "kiharcolta" a dögönyözést, simogatást.
Ami számomra kissé megdöbbentő volt, hogy a kempingezők, beleértve a 3-4 évestől az idősig, mielőtt megsimogatta volna, vagy megdögönyözte volna engedélyt kért.
Nehogy azt gondolja valaki, hogy csak a német, holland, vagy görög ismeri a kutyás udvariasságot. Ugyanígy tettek a bolgár, szerb, cseh, vagy lengyel gyerekek, fiatalok, idősek.
Itthon Budapesten legfeljebb minden 4. ismeretlen kérdezi meg, hogy megsimogathatja-e.
Olyan érzésem van, hogy a kulturáltságban is a sereghajtók közzé tartozunk.
Nem épp szívderítő, vasárnapi gondolatok, de megosztom Veletek:
Tegnap jutottam hozzá, hogy megnézzek egy korábban a BBC Earth-ről felvett filmet, amely a svéd - már nem annyira kislány: 2020-ban 18 éves, tehát nagykorú lett - Greta Thunberg a döntéshozók felelősségét felébreszteni akaró, a Föld végzetes pusztulási folyamatát megállítani célzó, gondolat- és lelkiismeret-ébresztő tevékenységét mutatta be. Egyúttal döbbenetes felvételekkel és adatsorokkal illusztrálva az állításait.
Számos nyugati országban a fiatalok között óriási támogató és követő tábora van - mert ők felfogják, hogy nem csak a jövőjükről, de már a jelenükről is szól ez a történet.
Nem úgy, a különböző országok az ügyben illetékes vezetői, akik a fosszilis energiahordozókról a profitérdekeik alapján nem hajlandók a megújuló energiaforrások alkalmazása felé fordulni, és ezzel a Föld további felmelegedését, vele az áradások, óriási viharok, földomlások, hatalmas aszályok, másutt villámárvizek és egyéb pusztító természeti jelenségek mind gyakoribbá válását idézik elő.
Felkavaró volt a látványsor, de még inkább a tudat, hogy mi felé megyünk.
Az egyik természettudós mondta nemrég: a Glóbusz túl fogja élni, ahogy a jégkorszakot meg sok egyebet az évmilliók folyamán. Az emberiség pusztítja el az életterét, ezzel önmagát.
És azok fognak először belehalni, akik életmódjuktól fogva a legkevésbé szennyezik a légkört, mint pl. a fekete Afrika lakói.
Hiába volt két hónapig volt a tengeren hű társa a kutya, nem engedik be az ebet Ausztráliába
Mivel Ausztráliába Mexikóból nem lehet állatot bevinni.
Az 51 éves Tim Shaddock és kutyája Bella Mexikóból indult Francia-Polinézia felé vitorlásával még áprilisban, ám hetekkel az indulás után heves vihar rongálta meg a hajóját, ami ettől kezdve irányíthatatlanul sodródott. A párost végül egy halászhajó mentette ki a tengerből.
A hírekből lehetett tudni, hogy nyers halat ettek és esővizet ittak, így tudtak életben maradni.
Shaddockhoz Bella még Mexikóban csatlakozott, tulajdonképpen nem volt hajlandó tágítani mellőle.
Talán háromszor próbáltam otthont találni neki, de ő csak követett engem. Gyönyörű állat, és hálás vagyok, hogy életben van. Sokkal bátrabb, mint én, az biztos – mondta Tim Shaddock.
Különben sejtettem, hogy hulahopp karikáról lehet szó, mert abba a földre lefektetve tényleg mind a ketten simán belefértek. Panni is, szerintem, ha néhányszor megmutatod neki, mit vársz tőle, meg fogja érteni, és meg fogja csinálni, hiszen ki másnak akarna maximálisan a kedvébe járni?!
Ezt egy könyv ismertetőjében olvasom - és nagyon egyetértek vele:
"Gazdát kutyájáról.
Miért nem kutyát gazdájáról?
Annál az egyszerű oknál fogva, hogy kutyáink magatartását nem befolyásoljuk olyannyira, mint ahogy ezt ők teszik velünk. Lelki minőségük abban különbözik a miénktől, hogy nincs önző énjük, minden megnyilvánulásukból a feltételnélküliség sugárzik. Empátiahányadosuk, figyelmük és kifejezésmódjuk talán felülmúlja a miénket.A kutyák tekintetének kifejező erejében benne foglaltatik mindaz a többlet, amit mi, emberek a beszéd képességével pótolni tudunk. Ők kiszolgáltatottak, ránk hagyatkozóak, tőlünk várnak segítséget. Sőt, tőlünk is függnek, hisz nem természetes környezetükben élik életüket, hanem teljes bizalommal mellénk szegődve, emberi létünk részévé válnak; akkor is adnak, amikor úgy véljük, kérnek.
Kérésük is odaadás: minden vágyuk, hogy mellettünk lehessenek, viszonzást nem váró szeretettel."
Hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után elhunyt Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színész, színházi rendező és színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Nemzet Színésze – közölte szerdán a Nemzeti Színház.
Balázsovits Lajos 76 éves volt, temetéséről később intézkednek.
A művész 1969-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1968–1973 között a Madách Színház, öt évig a Vígszínház, majd 1979-től a MAFILM társulatának volt a tagja. 1982-től ismét a Madách Színház művésze lett, majd egy évig a Nemzeti Színházban lépett színpadra.
Rendezőként is dolgozott. 1990 és 1992 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. Húsz évig vezette a budapesti Játékszínt. 2012-ben vonult végleg vissza a színházi világtól. A művész szülővárosának, Nagykanizsának a díszpolgára.
Balázsovits Lajost tavaly választották a Nemzet Színészének, Haumann Péter halálát követően. Akkor azt mondta:
Azt bevallhatom, hogy ez a díj a legmeghatóbb eddig.
Hozzátette, épp Haumann Péter halála miatt nem tud felhőtlenül örülni a díjnak, de igyekezni fog, hogy méltó legyen a helyére.
Hérát Fejér megyében egy farmon birkák terelésére képezi ki Bea - onnan jött hozzánk egyenesen, és csak behozta őt bemutatni.
Azt is elmesélte róla, hogy a faj jellegzetessége, hogy van a lábukon egy hatodik körmük, ami a farkasokkal és a nyájat más megtámadókkal szembeni harcban segíti.
Fejér megyében a birkákat ilyen veszély nem fenyegeti persze. :-))
Ami a kutyáknak a karikába való beültetési technikája, azaz ahogy pl. én is csinálom:
van a kezemben egy jutalomfalat, ennek az illatát persze érzi a kutya, ezért követ. Odaérünk a karikához, bevezetem az orrához tartott kezemmel a körbe, és ott felemelem az orra fölé a becsukott tenyeremet - hogy azt elérje, egyből leül. Ha előtte nem ficánkolt túlzottan, akkor pont bele a karika közepébe - amiért meg is kapja a falatot!
Bea egyébként azt is elfogadta, ha nem tökéletesen a kör közepében ült, de ha legalább a 2 mellső mancsa belül volt! :-))
Különben kb. a 4. karikánál már értette, mit várunk tőle, és szépen bele is ült a karikába, csak olyankor tapsoltam neki, ezért nincs fotó róla! :-))
Litkai Gergely és Udvaros Dorottya: Mit ad nekünk az erdő?
Mellesleg köztünk szólva, számomra elég hervasztó lett ez a világ, ha már az erdő "hasznát" is milliárdokban kell megjeleníteni, hogy eljusson egynémelyek ingerküszöbéhez! :-((
Kilenc kutyát kellett kimenteni egy átforrósodott autóból Csepelen, számolt be az RTL Híradója. Volt köztük néhány hetes állat is, de mind nagyon rossz állapotban voltak, páran majdnem kiszáradtak, emellett mind bőr- és fülbeteg. A kutyákat a rendőrök lefoglalták, a gazdáik ellen állatkínzás gyanúja miatt indítottak eljárást.
Nem irigylem a következő generációkat - mert akiken múlna, hogy ezt legalább lassítsák, ha visszafordítani már lehet, hogy késő, csak a pénz bűvöletében és a mának élnek, és egyáltalán nem érdekli őket a jövő.
Pedig a Glóbusz ezt is túl fogja élni, ahogy a jégkorszakot meg még nagyon sok természeti csapást túlélt, "csak" az emberiség fog belepusztulni!
2023 nyara lehet a legforróbb nyár, amit valaha mértek, és ez még csak a kezdet Dippold Ádám tudomány július 12., 07:50
A klímaváltozás és az El Niño együttes hatása miatt sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok, de ami most még különlegesnek hat, a következő generáció számára hétköznapi lesz.
Erről Bea nem mesélt, csak arról, hogy Gaia valamit felnyalhatott séta közben, ment a hasa, és sikerült összefertőznie a többieket is, Orka kivételével!
Aztán volt egy izgalmunk: a ház előtt, igaz, egy fa alatt, de mindössze csak kb. 1 ujjnyira lehúzott egyik ablakkal egy kutyát fedeztek fel egy autóban, ahol a szegényke már nagyon lihegett.
Én azonnal a rendőrséget akartam felhívni, de Bea kiment, megnézte a kutyát, próbálta lejjebb feszegetni az ablakot, és azt mondta, várjunk 10 percet, hátha előkerül addig a tulaj - szerinte a kutya nincs még olyan rossz állapotban. De meg, ha a rendőrség betöri az ablaküveget, legalább 60-80 ezer egy új.
Mire én közöltem, ha a kutya élete forog egy felelőtlen barom miatt kockán, ezt én meredeken leszarom!
Szerencsére a szociális szolgálat egyik munkatársa is így gondolta, azonnal lefotózta a bezárt kutyát - de mielőtt elküldte volna a feljelentést, megérkezett a tulaj. Amit Piroskától kapott, azt egyhamar nem felejti el, az biztos!
Szóval happyend lett, de azért nem csináltam közben több képet Orkáról, pedig tündér pofa volt, amilyen lelkesen szimatolva kereste az általunk eldugott játékait, mert közben folyton az autóba zárt kutyán járt az eszem!
Egy szeretett, kedves barátunk megint elment. 
