Keresés

Részletes keresés

Furnicator_2 Creative Commons License 2019.06.12 -10 0 9507

Az Antant számára nem volt túl fontos, hogy az egymással veszekedő két vesztes utódállam között hogyan osztják el a vitás területet. Persze a nagyobb részét Ausztria kapta.

Előzmény: otranto (9506)
otranto Creative Commons License 2019.06.12 0 2 9506

"Sopront nem Horthyék szerezték vissza. "

Hát ki a fene?

A Bethlen kormány volt az, amely megtagadta az Ausztriának ítélt két zóna közül a B zóna átadását (amely magában foglalta Sopront és környékét) 1921 augusztusában, valamint a rongyos gárda támogatásával nyomást gyakorolt az antantra. Ennek meg is lett az eredménye, mindezek hatására került sor 1921 október 11-13-án a velencei konferenciára, ahol megegyezés született a soproni népszavazásról. (Milyen érdekes, hogy ekkor sem jelentek meg a határon a több milliós, ugrásra kész antant haderők, amelyekről folyton mesélsz...)

 

Burgenlandot meg ne nagyon emlegesd, mert bár előszeretettel szoktál ezen túllépni, de azt a területet pont Kunék miatt ítélték Ausztriának.

 

Egyébként egy sor kisebb település is, jórészt ellenállást mutatva visszakerült Magyarországhoz a Bethlen kormány alatt: Szomoróc, Felsőcsatár, Horvátlövő, Narda, Ólmod, Pornóapáti, Szentpéterfa, Vaskeresztes, Somoskő, Zajta.

 

Ezek a példák, és maga Sopron is azt mutatja, hogy ahol volt ellenállás, ott volt siker is.

Előzmény: Furnicator_2 (9505)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.06.12 -10 1 9505

Sopront nem Horthyék szerezték vissza. És ne felejtsd el, hogy Burgenland maradt Ausztria része.

Előzmény: otranto (9504)
otranto Creative Commons License 2019.06.12 0 1 9504

A húszas évekről beszéltem, Sopron és környéke, valamint a Dél-Dunántúl visszaszerzéséről. Azt azért ugye tudod, hogy ezek a területek még mindig Magyarországhoz tartoznak.

Előzmény: Furnicator_2 (9503)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.06.12 -11 0 9503

Csak átmeneti siker volt, és aztán mindannyian megszívtuk.

A II. világháború után minden átmenetileg visszaszerzett terület elveszett, sőt Csehszlovákiának átadtunk még néhány falut. Egymillió magyar meghalt a háborúban, a nemzeti vagy 40%-a elpusztult vagy elrabolták. Aztán ráadásul jött még 46 év szovjet megszállás.

Előzmény: otranto (9502)
otranto Creative Commons License 2019.06.12 0 1 9502

Ehhez képest mégis Horthyék érték el a legtöbbet, amit 1918 ősze óta bárki elért a magyar területek visszaszerzése kapcsán.

Előzmény: Furnicator_2 (9501)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.06.12 -11 0 9501

Károlyi még bízott abban, hogy az Antanttal elfogadható békét lehet kötni.

Horthy megkötötte a trianoni békét, aztán utána csak szövegelt az általa aláírt törvény ellen, de nem tett semmit. Kemal viszont nem fogadta el a békét, hadsereget szervezett, kiverte az idegen megszállókat és új, sokkal kedvezőbb békét kötött.

Előzmény: otranto (9500)
otranto Creative Commons License 2019.06.12 0 1 9500

"És még ott volt a vezetők különbsége. Horthy egy gyáva gazember volt, Kemal pasa viszont nem ok nélkül kapta meg az Atatürk nevet."

 

Aha. Tehát Károlyi, akinek - saját bevallása szerint is - volt lehetősége az ellenállásra, de nem tette, ezáltal elveszített jelentős magyarlakta területeket, progresszív, haladó, és még ki tudja miket szoktál rá mondani. Horthy, akinek pont Károlyi és Kun miatt már esélye sem volt a fegyveres ellenállásra, de mégis sikerült visszaszereznie az elveszett területekből, ő pedig gyáva gazember. Aha...

A Horthy fóbiáddal azért tényleg kezdeni kellene már valamit.

 

A török példa pont azt mutatta meg, hogy ahol volt ellenállás, ott volt siker is. Ellenben az általad vizionált több milliós antant hadseregek sehol sem voltak. Pedig Angliának a tengerszorosok kérdése nagyságrendekkel fontosabb kérdés volt, mint, hogy hol húzódik a magyar-román határ... 

 

 

Előzmény: Furnicator_2 (9498)
Mantis Screamer Creative Commons License 2019.06.12 0 1 9499

"És még ott volt a vezetők különbsége. Horthy egy gyáva gazember volt, Kemal pasa viszont nem ok nélkül kapta meg az Atatürk nevet.

Tehát összefoglalva, a törökök jóval erősebbek voltak a magyaroknál, az ellenfeleik meg jóval gyengébbek (Görögország)"

 

És akkor hogyhogy nem Károlyi a gyáva gazember ? :)))))

Előzmény: Furnicator_2 (9498)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.06.12 -11 0 9498

A világháború végén az Antant csapatok megszállták Isztambult, a tengerszorosokat és Kis-Ázsia partvidékét. Akkor eszükbe sem jutott folytatni a háborút, hiszen a front összeomlott. A törökök megkötötték 1920-ban az Sévres-i békeszerződést, ami legalább olyan igazságtalan volt mint a trianoni béke. Török többségű területek kerültek idegen, főként görög uralom alá.

 

Utána viszont felmondták az igazságtalan békét, és megtámadták a görögöket. A görög csapatok több súlyos vereséget szenvedtek, és kiszorultak Kis-Ázsiából.

 

De a törököknek is évekig tartott, amíg győztek. Előbb le kellett győzni a reakciós, a szultánt támogató erőket, szövetséget kötöttek Szovjet-Oroszországgal, ahonnan nagy mennyiségű utánpótlást kaptak. Törökország lakossága  kétszer akkora volt, mint Magyarországé, a területe nyolcszor akkora, mint Magyarország. Mivel a szovjetekkel békét kötöttek, nem kellett többfrontos harcot vívniuk.

És még ott volt a vezetők különbsége. Horthy egy gyáva gazember volt, Kemal pasa viszont nem ok nélkül kapta meg az Atatürk nevet.

Tehát összefoglalva, a törökök jóval erősebbek voltak a magyaroknál, az ellenfeleik meg jóval gyengébbek (Görögország). Az is igaz, hogy több évvel a világháború vége után az Antant hatalmak közötti egység is meggyengült. Pl. görög-olasz ellentét volt, Nagy-Britanniában megbukott az a kormány, amelyik feltétel nélkül akarta támogatni a görögök harcát.

 

Előzmény: barkasarja (9497)
barkasarja Creative Commons License 2019.06.12 0 1 9497

"Viszont ellenállás esetén szinte korlátlan erőket tudtak volna Magyarország ellen bevetni."

 

A Kemal Atatürk vezette török honvédő harcoknál is láthattuk, hogy mire képesek a "korlátlan" Antant erők... :) 

 

"Se Károlyi, se Kun, se Horthy nem akart harcolni az Antanttal, mivel tudták, hogy ez egy eleve vesztes háború lett volna."

 

Károlyinak elsősorban nem az Antant erők ellen kellett volna harcolnia, hanem a betolakodó, területrabló szomszédaink ellen.

Ráadásul ő volt az egyetlen, akinek esélye lehetett volna egy győztes honvédő háborúra, ha nem szerelteti le a magyar katonai egységeket. De még Kunbéciéknek is sikerülhetett volna, ha lett volna bennük egy kis nemzeti érzés, és a Fevidék feladáasával nem züllesztik le a hadseregüket. Viszont Horthynak két ilyen országzüllesztő politikai kalandor tevékenysége után, sajnos már semmi lehetősége nem maradt a fegyveres honvédelemre...

Előzmény: Furnicator_2 (9485)
Mantis Screamer Creative Commons License 2019.06.12 0 2 9496

Károlyi és Kun 1919 tavaszig senkivel nem akart harcolni, még a banda szintű román, szerb, csehszlovák erők ellen sem. Károlyi lehet hogy hülye volt csak, de ez sem mentség. Kun meg a saját pecsenyéjét sütögette a visszatérő katonák lázításával és szétzavarásával hogy Magyarország addig gyengüljön míg neki nem tud ellenállni. Pont leszarta hogy közben az ország nagy részén randalírozó ellenséges bandáknak sem.

Óriási szégyen ez Károlyira és Kunra nézve, mert ahol csak pár tucat magyar mégis ellenállt mindjárt lett látszatja.

Nem tudod lemosni Károlyi és Kun hazaárulásának gyalázatát.

És amikor Kun már saját hatalmát védte akkor sem engedte mindenkinek hogy a hazájáért harcoljon. A társai magyarokat gyilkoltak közben.

 

Nem tudod kimagyarázni, a láthatatlan antant légiókkal sem.

 

Előzmény: Furnicator_2 (9485)
barkasarja Creative Commons License 2019.06.12 0 1 9495

Ritkán olvastam ilyen rosszindulatú hazugsághalmazt,ami ebben a fércműben áll.

Jellemző, hogy a szerző még a nevét sem merte leírni a förmedvényéhez...

 

Persze, lehet ilyen fércmunkákat továbbra is írogatni, hazudozni, rágalmazni, propagandát terjeszteni a magyarok gonoszságairól és kegyetlenkedéseiről, ezt nem lehet megakadályozni, de az tény, hogy a történelmi Magyarországon a kisebbségek sohasem voltak kitéve egy olyan állami propaganda által gerjesztett hecckampánynak, ami elvakult gyűlöletben, azonnali brutális elnyomásban, jogfosztások és megaláztatások sorozatában csúcsosodott ki az utódállamok magyarságával szemben...  

Előzmény: Peter_Cs (9436)
Mantis Screamer Creative Commons License 2019.06.12 0 0 9494

"és ha harcra került volna sor, itt is biztosan győzelmet aratnak"

 

de sose harcoltak itt az antant nagyhatalmak, csak te állítod ezt

egy amerikai különítmény pont a fosztogató román hordák ellen lépett fel

Előzmény: Furnicator_2 (9467)
erosspissta Creative Commons License 2019.06.12 0 0 9493

misikarolyid es beluska kunod NEM

Előzmény: Furnicator_2 (9492)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.06.11 -10 0 9492

De ugye a magyar vezetés a teljes korábbi magyar terület megtartását tűzte ki célul.

Előzmény: erosspissta (9489)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.06.11 -10 0 9491

Nem szarták le, csak ugye védhetetlen volt. Ma Románia közepén van. Közúton 700 km.

Előzmény: erosspissta (9490)
erosspissta Creative Commons License 2019.06.11 0 0 9490

mivel karolyi es kunbela leszarta a szekelyfoldet lehet ez vissza utott

Előzmény: Furnicator_2 (9488)
erosspissta Creative Commons License 2019.06.11 0 0 9489

azpont eleg lett volna      ahogy irtam kb az 1944 februari hataraink lennenek MA IS

Előzmény: Furnicator_2 (9488)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.06.11 -10 0 9488

A saját faluját, vidékét talán megvédte volna, de az ország más részeit már nem.

 

Ez volt az oka, hogy az Erdélyből kiszorult Székely Hadosztály nem akarta a Tiszántúlt védeni, inkább puskalövés nélkül megadták magukat a román hadseregnek, mivel így hazamehettek.

Előzmény: nyamnyila44 (9487)
nyamnyila44 Creative Commons License 2019.06.11 0 0 9487

valahogy ugy okoskodik hogy csak a magyar katona nem akarta a sajat falujat se megvedeni de az osszes tobbi az mind harcolni akart    teljesen megfertozte a rakosi kadar propaganda hazugsag cunami

Előzmény: otranto (9486)
otranto Creative Commons License 2019.06.11 0 0 9486

"Viszont ellenállás esetén szinte korlátlan erőket tudtak volna Magyarország ellen bevetni."

 

A tények mást mutatnak.

ÉS ez csak továbbra is feltételezés részedről, semmi más.

Előzmény: Furnicator_2 (9485)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.06.11 -10 0 9485

Abban igazad van, hogy kezdetben talán ellen lehetett volna állni a támadóknak. Viszont ellenállás esetén szinte korlátlan erőket tudtak volna Magyarország ellen bevetni. 

 

Se Károlyi, se Kun, se Horthy nem akart harcolni az Antanttal, mivel tudták, hogy ez egy eleve vesztes háború lett volna.

Előzmény: otranto (9483)
otranto Creative Commons License 2019.06.11 0 0 9484

A szerbek 1918 november 4-én lépték át a magyar határt, és november 7-én indultak meg észak felé. Baját november 13-án, Pécset november 14-én foglalták el. 

A román csapatok november 13-án indultak meg a Kárpátok szorosaiban. 

Az első cseh alakulatok pedig november 8-án lépték át a határt Nagyszombat, Trencsén, és Zsolna térségében.

Előzmény: nyamnyila44 (9471)
otranto Creative Commons License 2019.06.11 0 0 9483

ROMÁN ERŐK

"A támadó román katonaság létszáma viszont Apáthy utólagos becslése szerint 15-20 ezer, újabb, francia dokumentumok szerint viszont közel 40 ezer fő volt." 
(In: Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Osiris kiadó, Budapest, 2005. 84. o.)

"...a románok azonban az 1916-os bukaresti titkos szerződés igézetében - mely csaknem a Tiszánál jelölte ki a leendő országhatárt - nem nyugodtak bele a Berthelot - Apáthy vonalba, s folytatták előrenyomulásukat. Ebben akadályozta őket a szerveződő székely hadosztály, amelynek a mintegy 40 ezres román haderő kolozsvári előrenyomulása elől vissza kellett vonulnia..." 
(In: Salamon Konrád: Nemzeti önpusztítás 1918-1920, Korona Kiadó, Budapest, 2001., 98. o.)

" ... amintegy 4000 fős "székely hadosztály" azonban elenyészően csekély, gyenge maradt a 15 ezres, később 30 ezres román túlerővel szemben." 
(In: Magyarország története 1918-1990, Korona Kiadó, Budapest, én., 20. o.)

 

Ránki György is azt írja a Magyarország Története c. művében (1976), hogy a 60-as évek végén közzétett román hadi levéltári dokumentumok szerint a támadó román erők csak 1918 december végére érték el a 39 ezer fős létszámot.

DÉLSZLÁV - FRANCIA ERŐK:

"Franchet d'Esperey ugyanakkor 3 szerb és 2 francia hadosztállyal indult meg, s a mozgósított csapatokon kívül a parancsnoksága alá tartozott még további 3 szerb, 2 francia és egy görög hadosztály, illetve brigád."
(In: Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Osiris kiadó, Budapest, 2005. 73. o.)

Bőhm szerint a támadó délszláv erők csak 1919 májusára érték el a 30 ezres létszámot.

 

CSEHEK:

 

Marian Hronsky: Szlovákia elfoglalása a csehszlovák katonaság által 1918. novemberétől 1919 jabuárjáig c. műve szerint a felvidékre betörő erők létszáma november végéig 4000 fő volt és ez később is alig érte el a 8000 főt.

 

Szóval ez volt az a haderő, amely megtámadta Magyarországot.

Nem véletlenül mondta Károlyi, hogy nem azért nem védi meg fegyverrel az országot, mert nem lenne rá képes, hanem azért, mert jobban bízik a jog erejében.

 

Előzmény: Furnicator_2 (9478)
otranto Creative Commons License 2019.06.11 0 0 9482

Ugye tudod, hogy Berthelot követelte a magyar Kormánytól Kolozsvár teljes kiürítését? Ugye azt is tudod, hogy a magyar kormány ezután elrendelte a magyar csapatok hátravonását a Kolozsvár-Torda -Gyulafehérvár vonal mögé? Ugye azt is tudod, hogy Kratochvil a szerveződő székely hadosztály parancsnoka többször kért Károlyitól erősítést, hogy meg tudja védeni Kolozsvárt, de semmit sem kapott??

 

Előzmény: Furnicator_2 (9476)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.06.11 -10 0 9481

Kun Béla akkor még nem parancsolt senkinek. 

Előzmény: nyamnyila44 (9480)
nyamnyila44 Creative Commons License 2019.06.11 0 0 9480

miutan kunbelaek ugy parancsoltak

Előzmény: Furnicator_2 (9476)
nyamnyila44 Creative Commons License 2019.06.11 0 0 9479

oszt ezt a hazugsagot kadar alatt irtatok le valahol ?

Előzmény: Furnicator_2 (9478)
Furnicator_2 Creative Commons License 2019.06.11 -10 0 9478

Voltak már idegen katonák Magyarországon 1919 novemberében, különösen a Délvidéken és Erdélyben

 

A marosvásárhelyi csendőrszárny számol be arról az esetről, mely szerint első alkalommal november 12-én délután egy órakor léptek az első román csapatok, a Gyergyótölgyesi-szoroson át behatolva Magyarország területére. Szintén november 12-ei keltezésű Inczédy Joksman Nándor, Csík vármegyei alispán közlése, amely arról számol be, hogy egy főként határőrökből álló román különítmény Gyergyótölgyest elfoglalva Gyergyóhollóig haladt előre, s ott az őket vezető román százados kijelentette, hogy a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokig a községben marad. Lényeges körülmény, hogy a román behatolások a november 13-ai belgrádi katonai konvenció aláírása előtt történtek, tehát semmiféle jogi alapjuk nem volt. November 13-tól 20-ig a románok a Felső-Moldvából Erdélybe vezető négy szorost (Tölgyesi, Gyimes, Úz, Ojtoz) gyenge csapatokkal birtokba vették, és különítményekkel a Tölgyesi-szoros kijáratait (Borszéket és Tölgyest), a Békás-szorost, a Gyimesi-szoros kijáratánál fekvő helységeket (Gyimesbükköt és Gyimesközéplokot), az Úz-szoros kijáratánál Csíkszentmártont, valamint az Ojtozi-szorosnál található Sósmezőt és Berecket megszállották, az Olt és Felső-Maros völgyébe pedig járőröket toltak előre. Ezen előretolt csapatok mögött az Erdély megszállására kijelölt román erő Felső-Moldvában vonult fel. A volt erdélyi hadseregcsoport (Goldbach-csoport) után Csík vármegyében hatalmas mennyiségű, mintegy 200 vagont kitevő kincstári hadianyag (jármű, lovak, ágyú, fegyver) maradt vissza, melyeknek a demarkációs vonalon túlra való szállítása az idő rövidsége miatt lehetetlen volt, ezért annak nagy részét a csíkszeredai magyar nemzeti tanács, hogy ne kerüljön a román haderő birtokába, a lakosság között szétosztotta. Ez eredményezte később azt a román gyakorlatot, hogy rendeletben hirdették ki az összes fegyverek, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében rendszeresített egyéb eszközök kötelező beszolgáltatását, amely az egyéb rekvirált javakkal egyetemben a román haderő felszerelésének kiegészítésére szolgált.

 

A határ menti hivatalos szervek - már a belgrádi fegyverszüneti konvenció előtt is - távirati úton, többszöri esetben fordultak a hadügyminisztériumhoz, hogy a román katonaság betörése esetén, amennyiben az a csendőrség vagy egyéb rendvédelmi szervek lefegyverzését követelné, milyen magatartást tanúsítsanak. A minisztérium válasza: román hadműveleti csoportokkal szemben semmilyen ellenállást nem szabad kifejteni. Minden sérelmezhető eljárást azonban jelenteni kell, amelyet a magyar kormány a Budapesten tartózkodó antant összekötő tisztnek, rendszerint Ferdinand Vix alezredesnek továbbítani fog. A magyar kormány ezek alapján tehát kizárólag diplomáciai síkon igyekezett felmerülő problémáit orvosolni.

 

A Moldva völgyeiben felvonult két román hadosztály november 24-én négy oszlopban kezdte meg az előnyomulást a határon. A 7. hadosztály egy dandár tüzérséggel Dorna-Vatra térségéből a Borgói-hágón, a Beszterce-völgyében Dorna-völgy (XI. 13.), Borgóprund (XII. 1.), Beszterce (XII. 8.), Bethlen irányban, a Radnai-hágón át pedig a Szamos-völgyében Óradna (XI.13.), Naszód (XII. 8.) irányban, Bethlennél egyesülve a déli szárnnyal december végéig Désig nyomult előre. E hadosztály általános feladata volt a Szilágysomlyó-Nagybánya-Máramarossziget-Dés térséget birtokba venni. Dést december 21-én, Nagybányát pedig 1919. január 9-én foglalták el a román csapatok, hogy onnan induljanak tovább, a belgrádi konvencióban megjelölt demarkációs vonalat átlépve, Szilágycseh (I. 20.), Zsibó (I. 13.) és Zilah (I. 16.) irányába.

 

A 6. hadosztály három ponton tört be Erdélybe. Egy dandár a Tölgyesi-szoroson keresztül Gyergyótölgyes (XI. 12.), Borszék (XI.24.), Maroshévíz (XI. 29.) elfoglalása után kétfelé válva délen Gyergyószentmiklóst, északon pedig a Maros völgyében haladva Mesterháza (XI. 29.) és Szászrégen (XI. 30.) után Niculescu ezredes vezetésével Marosvásárhelyt (XII. 2.) foglalta el. Ez a szárny fejlődött fel a Maros mentén egészen Marosújvár (XII. 10.) térségéig. A Gyimesi-szoroson érkező, tüzérséggel és lovassággal rendelkező román dandár, Gyimesbükk (XI. 13.) és Csíkszépvíz (XI. 18.) elfoglalása után, egy Gyimesbükkön lefoglalt vasúti szerelvénnyel közlekedve november "26-án déli 12 órakor Csíkszeredába zeneszóval, egy tábornok parancsnoksága alatt bevonult. A parancsnok kijelentette, hogy a román király parancsára, az antant parancsnokság tudtával és beleegyezésével lépték át a határt. Kijelentette, hogy az összes hatósági szervek a helyükön maradnak, működésüket, miként eddig is, úgy a jövőben is folytatják. Elrendelte az összes lőfegyverek, revolverek 24 óra alatt való beszolgáltatását." A bevonuló csapatok parancsnoka továbbá cenzúrát vezetett be, valamint elrendelte a csendőrség és rendőrség lefegyverzését. Miután a város elöljárói felhívták a figyelmét arra, hogy ezen intézkedései a fegyverszüneti szerződés - fentebb idézett - I. pontjába ütköznek, kijelentette, hogy "neki erre parancsa van, s míg ellenkező utasítást nem kap, másként nem intézkedhetik." November 28-ra a Felső-Maros vidéke és az Olt-völgye és az egész Csík vármegye román kézre került. A Csíkszeredát megszálló haderő, a közeli Csíkszentdomonkos (XI. 30.) megszállása után, a Hargitán átkelve, a Nagy-Küküllő völgyében folytatta az előrenyomulást. December 6-án elfoglalta Székelyudvarhelyt, majd Segesvár (XII. 16.) és Medgyes (XII. 16.) után elérve a Maros-vonalat, a bal parton fekvő Nagyenyeddel és Gyulafehárvárral szemben Szászsebes-Marosújvár térségében helyezkedett el. A 6. hadosztály déli része az Ojtozi-szoroson nyomult előre, Sósmező (XI. 13.), és Bereck (XI. 13.) elfoglalása után bevonult Kézdivásárhelyre. Az Ojtozi-szoroson behatolt oszlop szállta meg később egész Háromszék vármegyét.

Előzmény: nyamnyila44 (9471)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!