Érdekel a sorozat, mivel a főszereplő elég sokat tett azért, hogy az ország lakosságának jelentős részét kinyírják.
Kíváncsi vagyok arra, hogy ezután tud-e majd pozítív hős lenni a magyar nézők szemében.
Úgy tűnik ez nekik is új helyzet, hisz eddig nem volt felszabadított nő a háremben, és nem volt feleség sem. A valide parancsol, az biztos. Talán a feleség már nem is háremtag.
Én nem értem a hierarchiát ebben a sorozatban amúgy. Most ki a magasabb rangú? Mahidevran, a trónörökös anyja, aki jogállásást tekintve tulajdonképpen egyszerű ágyas, mégcsak nem is szabad, vagy Hürrem, aki szabad és a szultán törvényes felesége?
Azért kérdem, mert SPOILER ugye Mahidevrant nevezik ki első körben a Valide utódává. Milyen jogon utasíthatná ő Hürremet?
Sziasztok, most fenyegetozni fogok, ami (feltehetoleg) senkit nem fog erdekelni, de! Ha kiirjak Dazse asszonyt, akkor en tovabb nem nezem a sorozatot! :)) A szipirtyonak mindig helyen volt a szive, esze (szerintem) es egyebkent is birtam. Szoval most szomoru vagyok! :(((
Sajnálom,hogy láttam,mert aludni alig tudtam a gondolattól,pláne,hogy a valóságban is milyen sokan haltak bele ilyesmibe..,ettől a lefejezés sokkal jobb.
Úgy értelmeztem az eddigiekből,kizárólag a szultántól szülhetnek gyermeket a háremhölgyek,mivel Musztafa ,bár a szultán első szülött fia,még nincs hatalmon,neki így nem születhet utóda,ezt világosan értésére adták Efsunnak,de ez köztudott a háremhölgyek között,ez valami törvényféle...
Mai szemmel nézve igazad van - de a korabeli szemmel kell nézni az eseményeket: a szultántól teherbe esni és gyereket szűlni tőle = egy herceg szülni, aki akár a trónörökös is lehet. Mahidevran szemében ez azt jelenti, hogy Musztafának újabb riválisa fog születni - és ha Szulejmán meghalt, akkor lehet hogy Efsun lesz az anyakirálynő és nem Mahidevran (attól függően kinek a fia lesz az új szultán).
(ugyanez igaz Hürremre is - a történelemből tudjuk, hogy a rivalizálásból végül Hürrem és Szelim fia lettek a befutók, de a filmsorozatban ettől még nagyon messze vagyunk időrendben)
Szegény Efsunt jól letámadja Mahidevran, hogy hogy tehetett ilyet, hogy terhes lett. És hogy ez a gyermek nem születhet meg. De hiszen ő is csak egy ágyas volt, amikor Musztafa született. Úgy tudom, ő nem volt Szulejmán felesége. A másik dolog: ezek a lányok nagyon fiatalon bekerültek a hárembe, valószínűleg mindenféle szexuális tudás és tapasztalat nélkül. Ugyan honnan is tudhatta volna, hogy kell védekezni a terhesség ellen, főleg, hogy akkoriban nem is igen voltak fogamzásgátlási módszerek.
Egyáltalán valaki felvilágosította őket a szexről és annak következményeiről, mielőtt a szultán ágyába kerültek?
Ebben sajnos egyetértek - de azért azt tegyük hozzá, hogy az elmúlt 25 év, a rendszerváltás utáni politikai, gazdasági, és értelmiségi elitünk keze ebben igencsak benne van.
"Ez általában jellemző az ellenség ábrázolására, és nem csak a magyarok részéről."
Ez általánosságban igaz, de nem minden esetben. Pl. pont a törökök nem néztek le minket. Korabeli (15-16. sz.) beszámolók alapján a inkább a németek tartottak minket magyarokat primitívnek, míg a törökök nemcsak rokonnak tartottak minket, hanem civilizáltabbnak, kulturáltabbaknak, mint az akkori többi európait.
100 évvel ezelőtt pedig mi magyarok a törököket nem tartotuk olyan primitívnek mint mostanában. 1914 őszén a magyar értelmiség, egyetemisták még ki is vonultak tüntetni a törökök mellett, hogy végre ők is beléptek a háborúba (a mi oldalunkon).
A 19. sz-ban nagyon sok magyar az 1948/49-es vesztes szabadságharc után az Ottomán Birodalomba menekült a Habsburgok elől, ami a magyar-török kapcsolatoknak új dimenziót adott: számos oda emigrált magyar értelmiségi részt vett a Tanzimatban (= a török birodalom reformjait nevezik így), Szécheni Ödön lett a tűzpasa (az isztambuli tűzoltóság létrehozója), Vámbéry Ármin Abdulhamid szultán tolmácsa, nem is csoda, hogy Európa első török nyelvtanítása magyarországi egyetemen jött létre. Ahogyan a turanizmus megalkotásában is részt vettek magyarok, majd az Ottomán Birodalom felbomlása után, az új Török Köztársaság megalakulása utáni új török ábc létrehozásában (odáig az arab betűket használták) is részt vettek magyarok. És még lehetne sorolni a példákat.
(persze pár évszázaddal korábban a könyvnyomtatást is egy magyar terjesztette el az Ottomán Birodalomban: Ibrahim Müteferrika)
Vagyis 100 évvel ezelőtt nekünk magyaroknak sokkal jobb véleményünk volt a törökökről mint mostanában - ráadásul aktív oda-vissza együttműködések voltak mindkét fél részéről.
Ez egyébként még a Horthy-korszakban is tartott, mert Atatürk haláláról a legmagsabb politikai vezetőink szintjén emlékeztek meg, és a korbalei sajtóban kiemelt helyen szerepelt. Szinte Atatürk kultusz uralkodott Horthyéknál.
Az mondjuk így a jelenből visszanézve elég pikáns, hogy Horthy tárgyalódelegciójának egyetlen embere tudott csak törökül Hallosy István (a Budapesti Iapri Vásár létrehozója), aki ezt írta az Atatürkkel való találkozás után a naplójában (gondolom Horthynak ezt nem kötötte az orrára):
"Nagy tudású, nyugati típusú személyiséget ismertem meg benne, aki lényegesen modernebb, tájékozottabb politikusnak tűnt, mint hazánk kormányzója, Horthy Miklós…"
Vagy egy másik cikk Atatürk megítélésével a Horthy-korszakban:
"Atatürk magyarországi kultusza akkor vált általánossá, amikor meghalt. 1938. november 10-én hunyt el a modern Törökország megteremtője, két napra rá pedig – Hitler és Mussolini jóvoltából – Horthy Miklós bevonult Kassára. Ezekben a napokban a sors – valamint Hitler és Mussolini – váratlan ajándéka, a Felvidék visszacsatolása volt a vezető téma a magyar sajtóban, ám Atatürk halála, az Atatürkre való emlékezés mégsem sikkadt el a hazai lapokban. Még a szintén ekkor lezajlott Kristályéjszaka sem volt képes elhomályosítani az újból felerősödő Atatürk-kultuszt Magyarországon. Annyira nem, hogy Horthy kassai bevonulásának napján a Magyar Nemzet kétoldalas vezércikke nem is a Felvidék visszacsatolásával foglalkozott, hanem Atatürk példájával, azzal, hogy mit is üzent 1938 végén Atatürk vélelmezett életműve a magyaroknak. Az említett lap már-már szentként mutatta be hősét, olyanként, aki képes volt szakítani saját és népe régi életével, és képes volt új életet választani, azt könyörtelenül terjeszteni népe között.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja, a Népszava, ha nem is szentként, de egy vitán felül példamutató, felvilágosult politikusként emlékezett Atatürkre, olyan egyéniségre, „amilyen Nagy Péter cár volt, aki a semmiből igyekezett országában az európai civilizációt meghonosítani. Kemál pasa is megtett mindent, hogy a török népet kiemelje ázsiai elszigeteltségéből, és radikálisan belenyúlt a legmeggyökeresedettebb tradíciókba is.” Mint minden magyar méltatója, a Népszava szerzője is kiemelte, hogy Atatürk levetette a török férfiak fejéről a fezt, a nők arcáról a fátyolt, bevezette a latin betűk használatát. A magyar szociáldemokraták számára Kemál legfontosabb műve a modernizáció volt. "
Valószínűleg a Monarchia és a Horthy-korszakok törökökhoz való hozzállása is szerepet játszhatott abban, hogy miért váltak utána a kommunizmusban/szocializmusban a törökök olyan negatívvá. A szocializmus ideológiailag is szakított a Monarchia és a Horthy-korszakokkal, és minden amit azok képviseltek, és akiket abban a korszakban tiszteltek, a szocializmusban szitokszókká váltak - és a történelemben is negatívan kellett azokat bemutatni.
Az orosz/szovjet párti kommunisták így csináltak az orosz ellenes (ráadásul a 19-20. sz-ban német párti) törökökből negatív alakokat. Aztán a törikönyvekben a török korszakból csak a negatívumok maradtak benne - és teljesen kimaradtak a török-magyar együttműködéskre vonatkozó infok.
A rendszerváltás után még kevesebbet tanultunk a törökökről, mert a nagy Nyugathoz való csatlakozási igyekezetünkben (EU, NATO, OECD) mindent megpróbáltunk negligálni és ledegradálni ami Keleti.
Annyira kikerült az érdemi infok a törikönyveinkből, hogy nemcsak azt nem tanuljuk, hogy kik voltak azon 150 év szultánjai, és kik voltak jelentősebb magyarországi pasák - de sokan a mai napig összekeverik a mohácsi csatát (1526) a török hódoltság kezdetével (1541). És a blog.hu blogjain is számos blogger olyan posztkat ír, ahol a 2 eseményt egymással összekeveri (nemcsak a kommentelők, hanem a bloggerek is). Számos külpolitikai magyar blogger posztjából süt a butaság, hogy azt sem tudják, hogy Törökország évtizedekkel korábban NATO tag, mint Magyarország, és az OECD-be is hamarabb lépett be (sőt, annak egyik alapítója), és ugyan nem EU tagállam, de az EU társult tagja már jelenleg is.
"Mi magyarok szeretjük a törököket primitívebbnek, barbárabbnak, nomádabbnak, civilizálatlanabbnak, kulturálatlanabbnak beállítani, mint amilyenek valójában voltak."
Ez általában jellemző az ellenség ábrázolására, és nem csak a magyarok részéről.
"Az Egri csillagok, a Koppányi aga testamentuma tele vannak lófarkas törökökkel, sőt Egerben a Dobó téren lévő,vagyis már nem ott lévő monumentális szobor is lófarokkal és borotvált fejjel ábrázolja a törököket. Valójában nem ilyenek voltak? Mert a filmben nem így látjuk."
Mi magyarok szeretjük a törököket primitívebbnek, barbárabbnak, nomádabbnak, civilizálatlanabbnak, kulturálatlanabbnak beállítani, mint amilyenek valójában voltak. Ez a lófarkas kopasz fejű ábrázolás is ennek a példája.
Korábban már írtam a korabeli Isztambulról/Konstantinápolyról, az Ottomán Birodalom fővárosáról, és külön a szultáni palotakomplexumról, a Topkapi Szerájról is:
Korábban már írtam arról, hogy a törökök miket építettek itt Magyarországon - vagy legalábbis megemlítettem néhányat, amelyekről tudunk. Ugyanis alig 30 török korabeli emlék maradt meg a 150 évből. A többi mind le lett rombolva: fürdők, iskolák, mecsetek, templomok (mert azok is épültek, rengeteg szerb templom akkor épült, mivel a szerbek közül sokan költöztek fel ide: Fehérváron a török korszakban jött létre az a szerb negyed, amiből ma mára csak 1 utca maradt meg, amit az 1980-as években helyreállítottak és megkapta érte az Európa Nostra-díjat), könyvtárak, középületek, villák, lakóépületek.
Kb 30 építészeti emlék maradt meg csupán a 150 évnyi török korszakból.
Pécsett 6 török kori emlék maradt fent, pedig Evlija Celebi ezt írta a 17. századi Pécsről:
"hetven helyen van sétahelye, tulipánokkal és madarakkal tele... hol a hajlott lombozatú fűz, nyár, ciprus és hársfák árnyékában, [...] magas fű között Szelszebil folyóhoz hasonlóan, csillogó vízmedencéket képezve néhány száz folydogáló forrás folyik, s mindenki a maga szerettével barátkozik"
Evlia Cselebi 33 településen több mint 100 iskolát írt össze;
és 30 településén összesen több, mint 40 fürdőről van biztos tudomásunk;
evlia cselebi a dervis kolostorokból 35 hódoltsági településen több mint 100-at számolt össze belőlük;
"A hódoltság körülbelül száz, muszlimok lakta településének szinte mindegyikében állt legalább egy állami kézben lévő dzsámi. Abban a 30-35 városban, ahol a katonákon kívül polgári lakosság is élt, további egy-két állami dzsámi és jó néhány magánalapítású imahely is működött. Nehéz megmondani, hogy összesen hány dzsámi és mecset létezett a hódoltságban, számuk azonban nagy valószínűséggel meghaladta a kétszázat...
...Gyulán például 1579-ben, mindössze 13 évvel a város török kézre kerülése után, az állami imahelyek mellett már működött Iszhák és Ali bég dzsámija, s állt Mehmed aga, Iljász kethüdá és Kurd bég mecsetje is, azaz öt magánalapítású imahely várta a híveket" (forrás:http://terebess.hu/keletkultinfo/muemlek.html)
Fehérváron a szülővárosomban is egyedül a fürdő romjai maradtak meg
"A 17. század végi visszafoglalás után szinte néhány évtized alatt eltűntek a török épületek, a 19. században meginduló nagyarányú városrendezések során pedig a legtöbb helyen végleg elbontották a még álló bástyákat, védműveket.
(...)
A 17. században 39 hódoltsági városban 165 elemi iskola (mekteb) és 77 közép-vagy felsőfokú teológiai iskola (medresze) működött. A mektebekben a betűvetést, a négy számtani alapműveletet, a Korán olvasását és a legfontosabb imádságokat tanították. A medreszék több lépcsőben közép- és felsőfokú képzést nyújtottak a muszlim vallástudományok, az egyházjog és a természettudományok tárgyköréből. Magyarországon a legtöbb medresze Budán működött: a budai várban hét, a Vízivárosban pedig öt. Pécsett öt, Egerben és Eszéken pedig négy-négy medreszében tanulhattak a diákok.
(...)
A művelődést segítették a mecset- és iskolakönyvtárak. Szokollu Musztafa pasa budai iskolakönyvtárában a muszlim vallástudományi munkák mellett a szónoklattan, a költészet, a földrajz, a csillagászat, a zene, az építészet vagy az orvostudomány iránt érdeklődő is talált olvasnivalót. Az állandó háborús viszonyok ellenére több vallási-kulturális központ alakult ki, híres dervisek és tudósok éltek hosszabb-rövidebb ideig a birodalom e távoli végvidékén. A műveltebbek saját könyvtárral is rendelkeztek, mint az 1587-ben elhunyt budai pénzügyi hivatalnok, Ali Cselebi, akinek hagyatékában 119 arab, perzsa és török nyelvű könyvet találtak: vallási, történelmi, politikai, csillagászati, orvosi tárgyú munkák mellett regényeket és versesköteteket, sőt egyálmoskönyvet és egy sakkal foglalkozó munkát is. "
Itt van néhány kép a megmaradt török korabeli emlékekről - abból a kb 30-ból, ami megmaradt, és a későbbi korok nem puszították el, nem rombolták le:
Buda:
Gül Baba türbéje, török síremlék, 1543-1548 Budapest, II., Mecset u. 18-20. Császár (Veli bej ilidzseszi) fürdő, 16. sz. Budapest, II., Frankel Leó u. 31. Király (Kakaskapu, Horoz kapi ilidzseszi) fürdő, török fürdőépület 1566 körül, a 18. sz.-ban kibővítve Budapest, I., Fő u. 82-86. Rudas (Jesil direkli ilidzseszi) fürdő, nyolcoszlopos, kupolás török fürdő, 1566 Budapest, I., Döbrentei tér 9. Rác (Debbaghane vagy Kücsük ilidzseszi) fürdő, török medence és kupola, 16. sz. Budapest, I., Hadnagy u. 8-10. Imafülke a Belvárosi plébániatemplomban Budapest, V., Március 15. tér. Tojgun pasa dzsámija, a kapucinus templom délkeleti homlokzatának feltárt maradványai Budapest, I., Fő u. 30-32.
Pécs:
Jakováli Hasszán pasa dzsámija, 16. sz. második fele, ma török történeti és művészeti múzeum, a mellette álló 12 szögletű minarettel a legépebben megmaradt török imahely. Berendezése az eredeti török imaházak hangulatát idézi. Pécs, Rákóczi út 2. Gázi Kászim pasa dzsámija, 16. sz. második fele (1766-ban a jezsuiták lebontották minaréját), a legnagyobb a Magyarországon megmaradt török épületek között, ma a Belvárosi plébániatemplomnak ad otthont, megőrizve az iszlám építészet jellegzetességeit. Pécs, Széchenyi tér Török kút és rituális mosdó (Kerlejela), 1935-ben falazott forrásfoglalattal Pécs, Rókus hegy Memi pasa fürdője, 16. sz. második fele, 100 évvel ezelőtt még állt. A feltárt maradványaiban fürdőmúzeumot rendeztek be. Pécs, Ferencesek u. 35. Idrisz Baba türbéje, török síremlék, 1591 Pécs, Nyár u. 8.
Szigetvár:
Szulejmán szultán egykori dzsámija, 16. sz., átalakítva és későbbi toldalékkal Szigetvár, Vár Ali pasa dzsámija, 1588-1589 Szigetvár, Zrínyi tér Török kori lakóház (karavánszeráj? korániskola?), 16. sz. Szigetvár, Bástya u. 3.
Eger:
Minaret (az irgalmasok által 1841-ben lebontott Kethüda dzsámi minaréja), 17. sz. első fele, az oszmán birodalom legészakibb minaretje, 14-szög alaprajzú, 40 méter magas, a noszvaji kőfejtőben bányászott andezit tufából építették. Körerkélyéhez 96 keskeny lépcsőfok vezet fel. Az országban található három álló minaret (Pécs, Érd, Eger) közül ez van a legjobb állapotban. Eger, Knézich Károly utca 1. Arnaut pasa fürdője, török kori, 17. sz. Bővítve a 18-19. sz.-ban, homlokzata klasszicista, 1828. Eger, Fürdő u. 2. Valide szultána török fürdő romjai, 17. sz. Eger, Dózsa György tér 3. (az udvarban)
Érd:
Minaret (az összedőlt Hamza bég dzsámi minaréja), 16. sz., sóskúti durva mészkőből építették. Érd, Ófalu, Mecset utca
Esztergom:
Szulejmán győzelmi emléktáblája a vízivárosi várfalban Ozicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi, lakóházba beépítve, 16. sz. Esztergom, Berényi Zsigmond u. 18-20.
TÖRÖK FÜRDŐ ROMJAI
Esztergom, Katona István u.
TÖRÖK GENERÁLIS HÁZA
Esztergom, Bottyán János u. 3.
Székesfehérvár:
Güzeldzse Rüsztem pasa fürdője, 1559-ben épült
Babócsa:
Török kút
Szolnok: Tisza-híd, 1562
Törökkoppány: Török kút, 16. sz.
Zsámbék: Török kút, 16. sz. Restaurálva 1892-ben Zsámbék, Táncsics utca"
Szeretjük a törököket barbár, primitívnek beállítani, akik csak pusztítani, gyilkolni, rombolni tudtak - de a valóság az nem ilyen fekete-fehér, ráadásul mi (pontosabban a Habsburgok) romboltuk le a török emlékeket, és pusztítottok el annak a 150 évnek nemcsak az építszeti, hanem írott emlékeit is (könyvek, térképek, dokumentumok, stb).
A törököknek köszönhet Európa: pl. Hollandia híres szimbólumai, mint a fapapucs és tulipán (Isztambulban már a 15. században tulipánnemesítéssel foglalkoztak, de nagyobb népszerűségre csak később, a 18. században, III. Ahmed szultán idején, az ún. tulipán-korszakban).
Észak-és Dél-Amerika pontos térképét egy török kapitány készítette el: Piri Reis 1513-ban;
a leghíresebb építészük és mérnökük Mimar Sinan volt (16. sz. - 3 szultán szolgált: I. Szelimet Nagy Szulejmánt, II. Szelimet), aki kb. 360 épületet épített (mecseteket, iskolákat, fürdőket, kórházakat, vízvezetékeket, karavánszerájokat, palotákat, stb), aki emaiatt az európaiak a "török Michelangelo" névvel illettek;
leghíresebb orvosuk Serefeddin Sabuncuoglu (15. sz.), aki nagy hatással volt az európai gyermekgyógyászati sebészet fejlődésére.
De a pizsamát is a törököktől vettük át (csak más funkciója megváltozott: nálunk éjszakai viseletként terjedt el);
de az európai fürdőkultúra is a törökökön keresztül terjedt el, ahogyan a kávé és tea is :)
ételek/gasztronómia területénaz Ottomán török birodalomnak köszönhetjük: a fügefa, a padlizsán, a kukorica, a dohány, a szömörce meghonosítását;
a kávét, a rízst, a paprikát, a joghurtot és a kefirt;
de említhetném azt is, hogy a Duna itteni szakaszának tüzetes feltárását és feltérképezését is törköknek köszönhetjük, stb...
Az a lófarkas primitív, barbár, gyilkológép török kép egy nagyon sztereótíp kép a törökökről.
Apróbb eltérések vannak a valóság és a filmsorozat között. Ez egy szappanopera és nem doksifilm.
Ugyanakkor az öltözékek korhűek, és a korabeli ruhák alapján készültek (múzeumokban fellelhetőek, illetve korabeli ruhaterveken, festményeken, miniatúrákon láthatók alapján). Valamint maga a szultáni palota és hárem a valódi szultáni palotben és háremben, a Topkai Szerájban játszódik (a forgatás ideje alatt az adott részek a turisták elöl le voltak zárva).
Az pedig teljesen természetes, hogy egy adott szereplőt nem pont vele egyidős színész alakit. Szulejmán szultánt, Hürremet meg Ibrahim pasát sem korban velük egyidős színészek alakítják. Ez a hálivúdi filmekben is így van, meg a színházi előadásokban is. Ugyanis sokkal többet számít a színészválogatáson ki hogyan játszik, és aszerint melyik szerepre szerződtetik le.
Az én kritikám a sorozattal kapcsolatban nem az amit benne van, hanem ellenkezőleg: amit kihagytak belőle - főleg, hogy az eredeti címe: Muhtesem yüzil = A csodálatos évszázad.
Korábban már ezzel kapcsolatban írtam, hogy a 16. sz. milyen volt az Ottomán Birodalom számára, és abból konkrétan mik esten Nagy Szulejmán szultán idejére, de a sorozat még csak meg sem említi azokat.
Persze ez érthető abból a szempontból, hogy a sorozat leginkább a szultán és a közvetlen környzete, a hárem belső életére és intrikáira épül, a hatalmi vetélkedésre - hiszen ez a rész szappanoperásítható meg a legjobban.
Akit pedig ennél részletesebben érdekel, az meg nyugodtan tud dokumentumfilmeket nézni, illetve szakcikkeket és könyveket olvasni:
"Az Egri csillagok, a Koppányi aga testamentuma tele vannak lófarkas törökökkel, sőt Egerben a Dobó téren lévő,vagyis már nem ott lévő monumentális szobor is lófarokkal és borotvált fejjel ábrázolja a törököket. Valójában nem ilyenek voltak? Mert a filmben nem így látjuk."
Korábban már írtam, hogyan néztek ki a korabeli 16-17. sz-i török katonák és tisztségviselők:
Persze az általam leírtnál sokkal változatosabban néztek ki valójában, mert a török hadsereg csak a nevében volt török, valójában 2 részre osztható volt: a hivatásos hadseregre (ennek is volt több része), illetve a birodalomba beolvasztott népek és vazallus államok saját katonáiból. Pl. a tatárok (Kaukázus és Anatólia keleti része) a saját harci öltözetükben harcoltak.
Aki járt már Törökországban, és járt már ottani múzeumokban, vagy a Topkai Serayban, az már láthatott saját szemével is korabeli Ottomán Birodalombeli katonai öltözeteket. A Szulejmán c. sorozat ugyan bizonyos dolgokban a szappanoperásítás miatt változtat egy kicsit a valós történelmen - de hát pont ezért szappanopera és nem dokumentum film.
Most 15-18. sz-i török hadseregről teszek be képeket.
Múzeumokban kiállított korabeli páncélok:
korabeli miniatűrákon az Ottomán hadsereg katonái (főleg janicsárok és szpáhik):
hagyományörzők korabeli Ottomán katonai ruhákba (főleg janicsárnak) beöltözve:
Egyéb képek korabeli Ottomán katonai öltözékekről:
Persze voltak mindeféle sisak és fejfedő nélküli kopasz lófarkasok katonák is - de az Ottomán hadsereg legfőbb alakulatai mind viseltek a fejükön valait: vagy turbánt, vagy egyedi díszes fejviseletet (mint pl. a janicsárok), vagy páncélsisakot.
Én úgy tudom hogy igen. A filmsorozat nagyon sokban eltér a valóságtól, történelmi valóságtól. Hisz pl: Lajos király sem egy ötvenes kivénhedt férfi volt.
A lófarok (vagy vitézi tincs-fonat, magyar viszonylatban hajdú tincs) rendeltetése az volt hogy a megcsomózott tincsnél fogva )mint egy hurok) akasztották a nyeregkápára a (bajviadalban) levágott fejet(fejeket).
Sok seregben a levágott fejjel bizonyították hogy a viadalban győzelmet aratott, vagy ha csatában vágta le a fejet(fejeket) akkor a későbbi zsákmányosztáskor volt jelentősége.
Több fej-nagyobb harci tett = több rész a zsákmányból.
Az Egri csillagok, a Koppányi aga testamentuma tele vannak lófarkas törökökkel, sőt Egerben a Dobó téren lévő,vagyis már nem ott lévő monumentális szobor is lófarokkal és borotvált fejjel ábrázolja a törököket. Valójában nem ilyenek voltak? Mert a filmben nem így látjuk.
Történelmi szerepét azonban nehezen lehet túlértékelni. Megváltoztatta az Ottomán Birodalom hatalmi és örökösödési szokásait. Vele kezdődött a 100 éven keresztül tartó "asszonyok szultánsága" a Birodalomban.
Ő volt az első ágyas, aki a szultán felesége lett.
Ő volt az első ágyas, aki több fiú gyermeket is szült a szultánnak.
Ő volt az első ágyas, aki a Régi Szerájból a Topkai Szerájba költözött - innentől kezdve működött a szultáni hárem a Topkapi Szerájban.
Ő volt az első ágyas, aki érdemben is beleszolt a politikába - nemcsak a férje Szulejmán szultán manipulálásán keresztül, hanem a lengyel diplomáciai ügyekben szabadon dönthetett, és a lengyel uralkodóval ő levelezett.
Ő volt az első ágyas, aki a fia, a koronaherceg vidékre költözésekor nem költözött a fiával, hanem a szultán mellett maradt.
Ő volt az első ágyas, aki a Birodalom nagyvezírjét magával a szultánnal végeztette ki: Ibrahim pasát.
Ő volt az első ágyas, aki a szultán fegyverhordozójából nagyvezírt csinált: a horvát származású Rüsztemből.
Ő volt az első ágyas, aki lányát a csúcselit tagjához adta hozzá és ezzel a rokonsági hálózattal erősítse az illető politikai hadállását: a negyvezírré tett Rüsztemhez - innentől adják hozzá a szultánok lányaikat a csúcselit tagjaihoz.
Ő volt az első ágyas, aki a szultán első szülött fiát magával a szultánnal végeztette ki.
Persze volt Hürremnek (Roxelána) egy másik oldala is, ami miatt a nép annyira kedvelte, és évszázadokon át nagy tiszteletnek örvendett a mai Ukrajna terüleétn ugyanúgy mint a Közel-keleten: mecseteket, fürdőket, iskolákat, kórházakat, és a szegényeknek ingyen konyhákat építtetett.
A palotán belül a riválisaival könyörtelenül leszámoló nő volt, de a nép felé pedig egy nagylelkű, adakozó, a szegényeket támogató, a művészeteket pártfogoló.
Hürremnél is nagyobb hatalmu szultána lett a 17. sz-ban Köszemből (Kösem sultan), I. Ahmed feleségéből (mellette szultána), IV. Murád és I. Ibrahim szultánok anyjából (uralmuk idején valide szultána), és unokája IV. Mehmed szultán idejében.
Őt Hadzside Turhán (Turhan Hatice), I. Ibrahim felesége (szultána), és IV. Mehmed anyja (valide szultána) öleti meg, és veszi át a hatalmát.
Mindketten, Köszem és Hadidzse Turhán a Birodalom leghatalmasabb és legtehetségesebb uralkodónői voltak.
Az "asszonyok szultánsága" idejéből érdemes megemlíteni még Nurbanut (Nurbanu sultan), Szulejmán szultánés Hürrem közös fiának, II. Szelim feleségét (szultána) és III. Murád anyját (valide szultána). Ő szintén tehetséges uralkodónő volt, aki férje majd a fia helyett sikeresen és kemény kézzel kormányozta a Birodalmat.
De ezek az Ottomán Birodalmat sikeresen kormányzó, nagyon nagy hatalomra szert tett szultánák Hürrem nélkül futhatták volna be ezt a karriert: Hürrem nélkül egy ágyas nem válhatott volna szultánává, és a hárem sem költözött volna a Régi Szerájból a Topkapi Szerájban, a politikai hatalom valódi központjába, hogy a legtehetségesebb ágyasok a Birodalom valódi uraivá válhassanak.
