Aluoxid sziliciumkarbid agyag stb nekem ezek vannak bekészítve. ami bírja a vas olvadásánál magasabb hőt, és szerintem nem kiégetni hanem sajtolva szárítva elkészíteni.
De vannak jóféle grafit tégelyek présformált ami szerintem nem lehet rossz, csak kérdés mennyi égetést bír ki? vagy lehet a 2.-nál összeomlik.
Kísérletezni kellene vele, csak az a gond nem olcsóak az alapanyagok mire összejönne egy megbízhatóbb darab.
Ugyanaz a felállás mint a kohóknál, nem mindegyik jó! sőt elég kevés ami hosszabb ideig bírja a vallatást!
Nem biztos, hogy titkolóznak csak szerintem kevés akit ilyesmi érdekel és a gyakorlatokra szánt energiaköltséget ki tudja termelni a kalapácsa. Szánalmas is lenne ha ilyen típusú begyepesedett szakik élnének ebben a témában. Legalábbis én a sajátomban nem titkolóztam sosem, csak sok a kripli akiket csak a haszon éltet arra éheznek, és nem akarják inni a gyakorlati tudást amihez türelem kell.
Ha egyszer ráveszed magad, hogy tégelyt készíts, milyen anyagból kotyvasztod azt össze? Mert írod, hogy megvannak az anyagaid hozzá. Én úgy láttam (Youtube-on), hogy a fő alkotóeleme a grafit+víz, és ahhoz esetleg hozzákevernek valami hőálló anyagot, samott-port. Ezzel az a gond, hogy grafitport nem csak nehéz beszerezni (ekkora mennyiségben), de kb. arany-árban is van. Tehát a kérdés az, hogy samottal, és mondjuk vízüveggel mennyire lenne hőálló a tégely. Nem mindegy, hogy kibírja-e az 1538 c. fokot, vagy megolvad 1300-nál. Ez is egy úgynevezett "nem triviális" kérdés, leginkább csak az tudja, aki konkrétan kipróbálta, és persze az, akinek utána elmondta. Mondjuk egy ilyen nagyon közlékeny, és informatív fórumon ugye, mint amilyen ez.
A kvázi-wootz öntésének, úgy vettem észre, az az egyik rákfenéje, hogy tényleg, és teljesen meg kell olvasztani a fémet. Annak homogénnek kell lennie (ott a tégely alján), hogy szennyeződések ne maradjanak benne. Ehhez viszont fel kell fűteni rendesen a kohót, szóval kell hozzá üzemanyag, fújtatás, meg rendes tégely. Sajnálatos, hogy azok a szakik, akik csináltak már ilyet, és itt pihegnek némán a háttérben (a monitorukat lesve), nem osztják meg ezeket a nekik már triviális ismereteket. Ezzel a titkolózással biztosan azokat a középkori kovácsokat utánozzák, akik féltékenyen őrizték a wootz-készítés szakmai titkait - és szépen sírba is szállt velük. (Persze nem pont ez, és így történt, hanem inkább főleg politikai okokból, megszűnt annak az ércnek a bányászata, vagy exportja.)
Az az érdekes ebben a wootz-dologban, hogy ezt, a damaszkolással ("damaszkuszi") ellentétben, még most is övezi egy kis misztika. Ugye, az, hogy eltűnt a technológia, nem tudni pontosan, hogy mi volt, hogyan volt... De ha pontosan nem is tudni, azért nagyjából már tudni lehet. És úgy tűnik, nem is kell hozzá az a dél-indiai érc, hanem meg lehet csinálni másféle vasakból is. Azzal kapcsolatban még egy kis zavar van az erőben, hogy pontosan milyen vasakból, acélokból lehet megcsinálni, és milyenekből nem (pl. nagyon releváns kérdés, hogy mekkora a minimális széntartalma, viszont az már mintha eldőlt volna, hogy nem a vanádium tartalom csinálja a "mintát"), de úgy tűnik, hogy már egészen hasonló mintát lehet előállítani akár közönséges vasból is. De persze van egy csomó trükkje - pont ezeket kutatom, egyelőre elméletben, vagyis nem szeretnék nekiesni mint tót az anyjának, addig, amíg nincs róla valami halvány segédfogalmam, hogy mégis hogyan kellene csinálni. De ez természetes.
Szóval, ha válaszolsz, vagy bárki válaszol: itt leginkább a samottos (grafit nélküli) tégelyek hőállósága érdekelne. Ja meg az, hogy egyáltalán hány fokon, és hogyan kell azokat kiégetni? Mert otthon a teakonyhában (a gáztűzhellyel), azért gondolom az nem megy azon a 250 fokon.
Én ugyan nem vagyok egyetemes a kérdésben, de a tüzelőanyagok fajhője égési tulajdonságai , gáznál szállított anyag mennyisége befolyásoló tényező lehet a megfelelő levegő-oxigén tüzelőanyag keveredésekor.
Ha gázzal kellene olvasztanom vasat példának okáért, én biztos, hogy 1,5 mm fúvóka alatt meg sem próbálnám beindítani a kohót kb. 1 kg olvasztani való anyagnál és szerintem így is kellene legalább 40 perc a folyáshatárig-keveredéshez a zárt tégelyben.
Vannak tanulmányok pdf formában, azokban precízen levezetik a lehetőségeket ipari szemszögből érdekes és érdemes olvasgatni, sokban segíthet akár egy kis szösszenet is a megvalósításhoz.
Én egyébként a kézzelfogható valóban hiszek ami ott van és nem csak hallucináció és fikció elméleti síkon.
Pontosan a folyamat a lényeg, annak tűnő egyszerűsége és bonyolultsága a valós gyakorlatban. Mert akkor derül ki igaz-e számítás és izgalmasabbá teszi a kérdést, tudok-e létrehozni összetettebb alkotást, vagy sem.
Az Indiaiak nagy mesterek voltak anno a viszonylag tiszta magas széntartalmú pogácsák öntésében, jószerével tőlük származott a karavánok révén.
De ők is többek közt ( szerintem ) a kínaiaktól vehették át a technikát-összetételt akik már 5 ezer évvel ezelőtt legyártották meg szakértették a témát, származik a tudás.
A tégely készítése talán még nehézkesebb feladat, hogy ne csak egy öntést viseljen majd el, gazdaságossági szempontból. Nekem is van itthon már évek óta anyagom a legkülönbözőbb összetételű tégelyek elkészítéséhez, de valahogy még nem vett rá az ihlet. Persze dolgozik a kisördög és majd csak csak összejön az a projekt is.
Azért a kisördög bujkál bennem, és nem tudom megállni, hogy ne kérdezzek még egyet, azon sok minden közül, ami mostanában foglalkoztat, és kovácsolás témájú.
Vázolom a kontextust. A tűzhelyemhez eddig háromféle fújtatót próbáltam ki. Az első egy elektromos , akkumulátoros matracpumpa volt. Nem vált be, mert csak addig fújt, amíg le nem merült az aksija, és hálózatról meg nem fújt. Utána kipróbáltam egy régi porszívót (fújó módban), na az meg nem sokat bírt, leégett. Utána sebtében csináltam egy ún. radiális ventilátort (villanymotorra kapcsolva), de az meg nem volt eléggé radiális (a ház alakja nem volt megfelelő - ugye oda csigaház kell). Jól fújt, fe talán mégsem eléggé, legalábbis ahhoz nem eléggé, amennyire nekem majd kell. Úgyhogy, most építek egy újat, ezúttal már szabványosat, rendes csigaházzal, lapátokkal, stb. Ez biztosan erősebb lesz.
És a kérdésem pont erre vonatkozik. Milyen erős az optimális kovácsfújtató? Egyáltalán, van a kovácsfújtató erősségének - persze ésszerű határok között - optimuma? Ha túl gyenge, az világos, hogy nem jó. De mi van, ha nagyon erős a szele? Minél jobban fúj, annál több az oxigén ugye, és akkor annál gyorsabban,állít elő magasabb hőmérsékletet? Vagy ha nagyon fúj, akkor a nagy tüzelőanyag- fogyasztás mellett az is hátrány lehet, hogy a szelének már van egy hűtő hatása is? Olvastam ilyesmit valahol.
Nekem nem is annyira a kovácstűzhelyhez kell erős fújtató (az az új ventilátorommal meglesz), hanem a kohóhoz, ahol vasat akarok olvasztani (tégelyben), és ott ugye a kovácshegesztésnél is magasabb hőmérsékletet kell előállítani. Úgy tűnik, hogy ahhoz nem árt, sőt szükséges a minél nagyobb szél. De - és ez a kérdésem lényege - van olyan törvényszerűség (a kovácsolás-olvasztás tudományában), hogy egy mérték felett már nem érdemes növelni a fújtató teljesítményét?
Kedves Csikasz, nem kell elmenned. Én fogok innen elmenni. Pontosabban: nem elmenni, hanem nem írni. 15-20 éve volt, amikor én sokat írtam ide, de azok az idők elmúltak, most már nem érdekel. és a közönség is másmilyen lett - sajnos nem előnyére változott. Persze maradnék én is, ha normálisan, és informatívan lehetne beszélgetni, a kezdők, a kíváncsiak választ kapnának a kérdéseikre. Horribile dictu, még akár vitatkozni is szabadna, persze arról sajnos azt mondja a tapasztalatom (amely tényleg hosszú, és kimerítő), hogy szinte sosem szül jó vért. Tényleg... talán egyszer, egy helyen, egy filozófiai fórumon lehetett úgy vitázni (határozott véleménykülönbségeket kifejteni), hogy abból nem lett a végére anyázás - de az ilyen nagyon ritka.
Egy kicsit a tárgyról is: ha valaki (történetesen én) megkérdezi, hogy egy munkanap alatt egy kovácstűzhely kb. mennyi szenet fogyaszt el, az egy kezdőnek nem triviális kérdés, és nem is olyan, ami fel van írva a kovácstűzhely használati utasítására (főleg, ha - mint esetemben), ő maga csinálta a kovácstűzhelyét. Éppen ezért nagyon rossz analógia ezt az autók fogyasztásához hasonlítani, ami ugye ellentétben ezzel, fel van írva.
De nem akarok én ilyen butaságokon vitatkozni, és megnevelni sem akarom azt, akit kellene. Egyszerűen csak elmondom a véleményem, majd odébbállok. De egyáltalán nem sértődöttségből (mint te, Csikasz kolléga), hanem azért, mert az itteni hangadók nem segítőkészek, és nem kommunikatívak. Az meg nem jó, mondhatni rossz, legalábbis egy olyan embernek, akit az adott téma érdekel, és minél többet szeretne róla megtudni.
Ez nem neked, (Bárkaépítő), hanem a többieknek szól: én már az Index előtt, a hőskorban, az Internettó kezdetekor itt voltam, úgyhogy ez a kioktatás, az illendő "köszönésről", vicces. és persze azt jelzi, hogy az írója ebben laikus, kezdő, nem ismeri a netes fórumozás szokásait. (Itt nem köszöngetni kell, hanem normálisan, és informatívan beszélgetni.) A másik hozzámszóló inkább csak kötözködött, azzal nem foglalkozom. Trollokat már régóta nem etetek.
És most neked, Bárkaépítő: igen a wootz (ha nem is tradicionális wootz), nehéz ügynek ígérkezik. Az öntése is az, a hőfok, a megfelelő összetétel, és kovácsolása is - ami nagyon nehéz, mert rendkívül kemény anyag. Láttam nem egy, ezzel foglalkozó, vagy próbálkozó embert, akinek egyszerűen összetört az öntete. De van olyan is, aki meg szinte rutinszerűen csinálja - bár ott meg ugye nem tudni, hogy mennyit rontott el. Mindenképpen izgalmas projectnek ígérkezik (én nem szamurájkardot, csak néhány bushcraft kést akarok), meglátjuk, hogy sikerül.
De én úgy vagyok ezzel - legalábbis egyelőre - hogy nem csak az eredményre megyek, hanem maga a folyamat is szórakoztat. Jó dolog a semmiből valamit létrehozni.
Szia. "Többek között, tagja vagyok egy autószerelős fórumnak is, na az ennek a szöges ellentéte. Ott rendkívül barátságosak, és kommunikatívak a tagok, és szinte bármilyen kérdésre, azonnal jön a válasz (ha tudják persze)"... Gondolom azért fel sem merült benned, hogy ott megkérdezd- mennyi üzemanyagot fogyaszt egy autó 100 Km-en? Én is csak most egy-két hónapja fordultam a kovácsolás téma felé ezért nem is vettem a bátorságot, hogy válaszoljak a kérdésedre... főleg látván a kérdésed hiányosságait. Én még csak most kezdtem el a gázos kemence ill. egy"teszt" kovácsológép építését így rendkívül kezdőnek számítok. A kísérletezést én is szeretem így egy kicsit mindig eltérek a szokványos megoldásoktól mert ilyen a természetem. Például a kovácsológép jelenlegi elképzelésem a pneumatikus tesztgépre két munkahenger használata rugós előfeszítéssel elektronikus vezérléssel és pneumatika "félütemű" lenne azaz csak a medve emelése lenne pneumatikus. Persze most még minden csatlakozón van szelep de ki fogom próbálni a két hengert két egyszerű szeleppel működtetni. De elnézést, hogy ennyire elkalandoztam az általad felvetett eredeti témától.
Talán rossz volt a kezdés, felénk vidéken, faluhelyen / tapló parasztoknál/ ha benyitsz valahová és mielőtt szóba elegyedsz valakivel szoktak KÖSZÖNNI !
Ennek hiányában a már bentlévők nem túl közvetlenek.
Főleg ha valami információra van szükséged / kérni jössz/ akkor tiszteld meg a helyieket minimum a köszönéssel.
Erről ennyit.
Tudomásom szerint ebben a topikban 1 hivatásos kovács van, de szerintem Ő sem tüzihegeszt folyamatosan napi 8 órában.
Azért nem válaszoltunk / szerintem/ mert senkinek nincs tapasztalata a teljes napi hegesztés szénfogyasztásával kapcsolatban. És valóban nagyban függ a a szénfogyasztás a hevítendö, hegesztendő anyagok tömegétől.
Ha összeveted a bárkaépítő fórumtárs által írt gázfogyaztást és a becsült koksz fogyasztást 8 orára szinte azonos költség jön ki.
Egyébkén nem is értem a kérdés lényegét, ha többe kerül pl. 1 ezer forinttal akkor már nem csinálod?
1 hónap múlva lesz pont a MAGYARORSZÁGI KOVÁCSMÍVES CÉH tűzihegsztés tanfolyama, szaktábora, oda érdemes jelentkezni, azon részt venni.
Ott sokat, rengeteget lehet tanulni témáról, én is jelentkeztem, ott leszek, hogy élőben tanulhassak.
Ezt a pár sort teljesen jó szándékkal írtam. ha olyat kérdezel amire tudom a választ akkor természetesen válaszolok, ha nem tudom akkor nem írok, nem vezetlek félre.
Na igen a wootz !?! azok a gyönyörű samsír pengék! ott valóban nem a rétegek hanem a szén adja a rajzolatot.
Nem lesz könnyű jó pogácsát önteni, az arányok rendkívül sokat nyomnak a latba, ráadásul kovácsoláskor 1000fok felett elveszíti a rajzolatát az anyag, viszont alacsony hőmérsékleten szépen nyúlik ha nem lesz túl rideg az öntecs.
Különben porhanyósan törhet szét a kalapács alatt.
Igen, a gáz kevésbé vesződséges, és tisztább megoldás is, csak ahhoz akkor megint építeni kell, ezúttal egy gázkohót. Talán, majd csinálok is egyet magamnak, de most más céljaim vannak. És ha már megépítettem a kis tábori kovácstűzhelyemet, meg a hozzávaló radiális ventilátort (igen, kb. mindent én csinálok, részben takarékosságból, részben szórakozásból ), akkor egy kicsit eljátszadozom velük. De nagyon kezdő vagyok (a kovácsolásban), ezért is teszek fel ilyen laikus kérdéseket. És igen, a profik, úgy vettem észre nem szívesen válaszolnak a legegyszerűbb kérdésekre sem, ki tudja miért, talán féltik a szakmai titkaikat? Azt viszont már megkaptam (itt), hogy ne kérdezősködjek, hanem inkább guglizzak... Vicces, mert amit ez ügyben elméletileg tanultam, azt mind a Google-n keresztül... pontosabban, internetről. Csak hát ugye ez úgy működik, hogy az ember olvas valamit, vagy lát sok videót, hogy hogyan csinálják, aztán ő is megpróbálja, aztán nem sikerül vagy sikerül, de ha mégsem, akkor megpróbál rájönni, hogy mi lehetett a baj, amikor mindent úgy csinált... Pont erre valók lennének az ilyen fórumok, ahol ugye a "profik" nem válaszolnak.
Többek között, tagja vagyok egy autószerelős fórumnak is, na az ennek a szöges ellentéte. Ott rendkívül barátságosak, és kommunikatívak a tagok, és szinte bármilyen kérdésre, azonnal jön a válasz (ha tudják persze).
Mivel minden szerszámomat magam készítem (szalagcsiszoló, kovácstűzhely, ventilátor, stb.), legújabban szeretném kipróbálni a tégelyes acél öntését (sokan wootz-nak nevezk, a tájékozatlanabbak meg "damaszkuszinak"), mert ha összejön, akkor majdnem pontosan olyan csodálatosan szép mintát ad ki mint az eredeti wootz (nem a damaszkolt! - az teljesen más technológia, bár az is nagyon szép). Na ehhez fogok most tégelyeket önteni (megvenni a kész tégelyt, természetesen drága - mi nem az?). Szóval azért nekem is van már némi tapasztalatom, és elméleti tudásom erről arról, és nagyon érdekes lett volna egy jó fórumon ezekről az eljárásokról eszmét cserélni. De eleddig nem találtam ilyen fórumot - nem nincs a facebookon sem -, én meg csak ezért nem nyitok itt egy újat. Úgyhogy, majd - a költővel szólva - magam magam.
Nekem az a kis elektromos "varrógép" is tetszett, de ez a régi masina, nagyon jó. Nem volt buta aki összehozta, szinte mindent lehet rajta állítani és pontos munkát végez. Naná hogy szorítana helyet az ember egy ilyennek. :-)
Hozzákezdtem inkább egy kis gépnek, hogy tapasztalatot szerezzek. Összeszedtem a műhelyben fellelhető használható anyagokat és elkezdtem abból összerakni. Nem is tudom mit mondjak- inkább hasonlít egy sci-fi filmbeli kellékre mint egy klasszikus kovácsoló gépre.
Az igazság az, hogy már megbántam a nagy igyekezetet. Azóta már nem folytatom én sem a kovácsoló gép építését sőt már újabb tervem van így kárba veszett a sok hegesztés meg az anyag. Most inkább azt találtam ki, hogy elsőnek építek egy kis egyszerű "asztali" pneumatikus kovácsoló gépet, hogy kitapasztaljam a pneumatikát illetve tapasztalatot gyűjtsek a vázszerkezetre is. Az első tervem szerintem számomra tévút volt.
Szerintem a két kapcsoló függőleges mozgását a gép pedáljával mozgatják. Lényeges lenne még a két kapcsolónak távolságát egymáshoz képest növelni vagy csökkenteni. Ezzel a "rövid és hosszú", kisebb és nagyobb ütéseket lehetne produkálni.
Igen, találtam benne számomra érdekes részt. Lásd a rudazatokon állítható pozícióban lévő pneumatikus kapcsolók melyek leállításkor ( lásd:1:12-13 időnél) együttesen "lezuhannak".
