A mérnöki tudás egzakt. Magtanulod, tudod és nincs kec-mec. Onnantól fogva, már sok gondod nincs.
A bölcsész tudás ennél sokkal átfogóbb. Lehet pl. akár politikus is egy bölcsészből - a járulékos tudást, tapasztalatot könnyen megszerzi. És milyen károkat tud okozni? Nagyobbat, mint hinnéd...
.De ne legyen politikus, "csak egy tanár", és utáltassa meg genrációkkal pl. a fizikát vagy kémiát ( gyakran előfordul), milyen kárt okoz? Vagy letöri a gyerekek kreatívitását, frusztrál....generációkat tehet tönkre. Az szerinted nem kár? Csak azért mert nem lehet kiszámolni, hogy az gyerekenként 5876,54 ft-ba kerül?
Bölcsész diplomával rengeteg helyen lehet dolgozni. A kiművelt agy rugalmas és könnyen alkalmazkodik. Én sem a szorosan vett szakmámban dolgoztam, pillanatok alatt tudtam átnyergelni többször is, és nagyon jól megéltem/ megélek belőle. De erre számos más példát is ismerek.
a bölcsészek elhelyezkedési statisztikái linkeltek, az általad írt megközelítés pedig számos tanulmány által vitatott, most csak kettő ide kapcsolódó blogbejegyzést linkelnék az eltecon blogról (bár nem szeretjük azt a blogot, de a célnak most megfelel.)
a többi pedig felfogás kérdése, ha valaki adottnak veszi a kapitalista társadalmat az is gondolhatja úgy, hogy nem egyszerűen olyan emberekre van szükség, aki el tudja látni önmagát és hozzá tud tenni a családjához is ill pláne nem kell az oktatás minden más célját negligálni és a fentebb említett szorgalmas, apolitikus, engedelmes, értéktermelő (fehér, hetero, keresztény) ember termelésének alárendelni.
ha pedig valaki az említett kapitalizmust megszüntetendőnek ítéli, akkor pláne nem kell egyetértenie, hiszen ebből a szemszögből nézve a topicnyitó az oktatástkoncepcióját éppen egy olyan ténye alapozza (Egy alsó, középosztálybeli ember egzisztenciájának alapja a munkaereje, amit eladott a munkaerőpiacon.) mely megszüntetendő.
ámde a szembenálló felek már alapvető meggyőződéseiket tekintve sem értenek egyet, ergo minden további vita lényegében felesleges ezek között az emberek között, aligha fogják ugyanis a megközelítésüket feladni, anélkül pedig egymás mellett elbeszélés az egész.
mondjuk erről szól a polidili, feszültséglevezetésre, grafománia kiélésére, unaloműzésre jó, másra nemigen :)
Nyelvtanár. A munkáltatóm pár éve a fejébe vette, hogy műszaki angol és német képzéseket rendel a szakmunkásainak. (Persze, ha ez lenne a szakm. képzésben ... ) A tanfolyam meglepően rövid idő alatt becsődölt. Találtak angol- ill. némettanárt, de egy kukkot nem tudtak "műszakiul".
Valamelyik műszaki főiskola vagy egyetem vállalta volna, de olyan horribilis áron...!
Attól függ, hogy milyen vezető. Egy bizonyos szint fölött már nem kell érteni az adott szakmához. Az lesz vezető, aki már volt az máshol, tök mindegy, hogy hol.
"egyfelől, ha valaki úgy gondolja, hogy a kapitalizmus megszüntetendő, akkor ez a problémakör ebben a formában fel sem merülhet."
Ezt kifejtenéd bővebben? Most meg szeretnéd szüntetni a kapitalizmust és akkor nem lenne ilyen probléma, vagy szerinted én akarom megszüntetni a kapitalizmust és ööö.. nem értem.
másfelől az általad írt anyagi alap+luxus nem így működik, a műveltség és a kategóriájába sorolható tényezők visszahatnak az anyagi alapra, a kettő nem állítható ilyen módon szembe
Egy alsó, középosztálybeli ember egzisztenciájának alapja a munkaereje, amit eladott a munkaerőpiacon. Ha eladhatatlan képességekkel ruházzuk fel, akkor nem tudja eladni a munkaerejét és nem lesz önálló egzisztenciája, kiszolgáltatott lesz. Elsősorban olyan emberekre van szükség, aki el tudja látni önmagát és hozzá tud tenni a családjához is.
harmadrészt, még ha szembeállítható is lenne, akkor sem egyértelmű amit írsz, lsd. elhelyezkedési statisztikák, vagy az iskolázottság pozitív hatása a termelékenységre nem a tanult tevékenység esetén is
Az elhelyezkedési statisztikák azt mutatják, hogy versenyszférába nem kellenek bölcsészek. Esetleg call centerbe mehet vagy ilyesmi.
egyfelől, ha valaki úgy gondolja, hogy a kapitalizmus megszüntetendő, akkor ez a problémakör ebben a formában fel sem merülhet.
másfelől az általad írt anyagi alap+luxus nem így működik, a műveltség és a kategóriájába sorolható tényezők visszahatnak az anyagi alapra, a kettő nem állítható ilyen módon szembe
harmadrészt, még ha szembeállítható is lenne, akkor sem egyértelmű amit írsz, lsd. elhelyezkedési statisztikák, vagy az iskolázottság pozitív hatása a termelékenységre nem a tanult tevékenység esetén is
Hozzá teszem és kapcsolódik az előző hsz.-emhez, hogy a szakmunkásképzésben is. Ugyanis szinte kivétel nélkül import berendezésekkel dolgoznak a ma szakmunkásai.
Tudom, hogy szorosan nem ide kapcsolódik, de már oly mértékben eltaplósodtunk, hogy hivatalos nyilatkozóktól is hallani, hogy a szakmunkásképzésben nincs is szükség magyar nyelv és irodalmi, történelem stb. órákra, legfeljebb kéthetenként egyre. Amúgy pedig a képzés 75-25%-ban osztódjon meg a gyakorlati képzés javára.
Kikérem magamnak, a direkte bunkóképzés előrevetítését! Én is szakmunkásképzőben kezdtem. Nem bántam meg, hogy a humán tárgyakat is szigorúan vették. Az 50% aránnyal is a mainál sokkal színvonalasabb gyakorlati képzést kaptunk, mert nem inas szolgaként b...-ták oda a tanulókat bunkó vállalkozóknak, hanem még az építőiparban is szakoktatói felügyelettel folyt a képzési munka, egy évet tanműhelyben, két évet épületen ill. üzemben.
Tudom, ma kizsákmányolható tahó robotokat akar látni minden ebben érdekelt, a maga szintjén művelt szakmunkás helyett.
Még egy: Sem Marx, sem Engels nem tehet róla, hogy haláluk után évtizedekkel a szifilisztől bomlott agyú tatár, meg a pszichopata grúz kiket szabadítottak a Világra.
No, no! Marx alaposan megyágyazott a 20. századi kommunista diktatúráknak.
Igen, pontosan azt kifogásolom. Előbb meg kell teremteni az anyagi biztonságot, utána lehet csak beszélni olyan extrákról, mint műveltség és művészet. Felső osztály úgyis megfizet bármit, meg ők eleve nem napi 8 órában dolgoznak alkalmazotti munkaviszonyban. Most az van, hogy sok kvázi átvert fiatal, aki valami kis egzisztenciájú helyről jön, marad ugyanabban a környezetben, mert semmi lehetősége nem lesz, hiába végzett el valami bölcsész szakot.
Ez annyira igaz, hogy mezei nyelvszakos bölcsészdiplomával vezető pozíciót kaptam gazdasági cégnél, mert az itt lévő mérnök és közgazdász végzettségűek a kötelezően meglévő nyelvvizsgájuk ellenére egy háromsoros külföldi levelet nem mernek megválaszolni, a telefonba meg csak kétségbeesetten hebegnek, ha idegen nyelven szólal meg a hívó fél.
vannak olyan megközelítések, melyek szerint a felsőoktatás államilag finanszírozott része sem kizárólag az említett osztályok piaci sikerességét előmozdítandó van, ráadásul még ha csak ezt tartjuk fontosnak, akkor sem olyan egyértelmű, hogy a humán felsőoktatás vagy legalábbis annak zöme felesleges.
a hallgatói létszámkorlátozás önmagában pedig nem igényel ilyen szélsőséges és egyoldalú megközelítést, mint ez.
Persze, hogy nincs. Csak kanyarban felboruló autó, középen össze nem érő híd, felrobbanó erőmű és összeomló toronyház.
Egy átlagos intelligenciájú egyén ugyanúgy meg tudja tanulni a műelemzés 13 módját, mint az útépítést. A megfelelő gondolkodást meg normálisabb helyeken megtanítják, szarabb helyeken meg kiölik a józan észt is az emberből. Onnantól aztán már csak annak hisz, ami le van írva egy szakkönyvben.
"A bölcsész szakok kevés piacképes terméket állítanak elő"
Érdemes kicsit struktúráltabban vizsgálni, mert pl. két nyelven tárgyalóképes embert nagyítóval kell keresni... förtelmes a magyar lakosság - beleértve az egyetemet végzettek - nyelvtudása.
Csak hogy képben legyen mindenki, a felsőoktatásban favorizált középfok (talán B2 most az új rendszerben a besorolás?) nem nyelvtudás, legfeljebb alapvető nyelvismeret.
ez így van, de amit én kifogásolok, az az a megközelítés, miszerint az államilag finanszírozott felsőoktatás kizárólag a felemelkedni vagy megkapaszkodni vágyó alsó és középosztály érdekeinek kellene alárendelni.
Az államilag finanszírozott felsőoktatás egyértelműen az alsó és középosztály miatt van. A felső középtől felfelé meg lehet fizetni bármilyen jó vagy annak tartott tudást. Ha még sincs olyan, a kereslet okán megjelenik a kínálat is. Nem is értem mi ezzel a problémád.
a topicnyitó nézőpontja is ilyen: minden, ami túl van az említett "alsó és középosztály" általa vélt érdekein, az értelmetlen, felesleges.
Nem értem a felvetésedet. Magyarországon a döntő többség tartozik az említett élethelyzetbe. Arra kellene törekedni, hogy önálló egzisztenciát tudjanak kialakítani jó fizeés révén és alkalmasak legyenek kiugrani is, valamilyen vállalkozás alapításával. Vállalkozás alatt valami szakmába vágót értek, nem bolt nyitást és hasonlót...
a marxi modell nagyon jól alkalmazható a jelenkori viszonyokra, marxot igazolta az idő többmindenben. más kérdés, hogy pláne TGM-nek a marxizmus egy műfaj, a mai marxizmus egyébként sem teljesen azonos azzal, amit anno a nagyszakállú írt-mondott
A műszaki világban valami valós dologgal foglalkozol, ami leginkább valami termékkel kapcsolatos. Ha a termékkel valami gond van, akkor az azt is jelenti, hogy a tervezés-gyártás-logisztika folyamatában valaki hibázott. Folyamatosan vissza van csatolva a rendszer. Filozófia, művészet meg egyéb nem piaci dolgok esetén ilyen visszacsatolás nincs, vagy nem olyan erős.
Én azt mondom, hogy komoly, meg nagyon komoly bölcsészekre sincs kereslet. Ha kívülről tudod az ókori akármit, arra nem kíváncsi senki sem, hogy leegyszerűsítsem a dolgokat. Még csak nem is az a probléma, hogy sok a kamu bölcsész szak, hanem hogy azok komoly verzióira sincs piaci kereslet. Még Gábor Dénes Főiskolával is el lehet helyezkedni, viszonylag könnyen (gyengének tartott infós főiskola), ha van mögötte tudás, ugyanakkor elit bölcsészek vért izzadnak valami jó állásért. Az állás meg valami közszféra állás formájában érkezik többnyire, alacsony bérrel.
A bolognai folyamat sem az ördögtől való, mert a jó állások betöltéséhez sok előtanulás szükséges. Nem piacképes dolgokból sokat termelni, na az a probléma. Tömegeknek nem műveltséget kell adni, hanem jó kereseti lehetőséget. Értékteremtő munkára kell felkészíteni az embereket. A bölcsész szakok kevés piacképes terméket állítanak elő.
Marx - egyébként Ricardo eredményeire alapuló - elmélete a klasszikus közgazdaságtan része, már a XX. sz. elejére meghaladták más, a gazdaság és társadalom akkori viszonyait pontosabban leíró elméletek. Napjaink gazdaságának és társadalmi struktrájának pedig már végképpen nincsen semmi köze a XIX. sz. közepének viszonyaihoz. A marxizmus már több mint egy évszázada anakronisztikus, a tehetség elpazarlása erre életpályát alapozni, mint teszi TGM. Még akkor is, ha bizonyos világnézetbe ágyazva tűnhet a marxi keret nagyon szimpatikusank.
Nem Marxot szólom le, tisztelek mindenkit, aki egy koherens és zárt modellt fel tud állítani, ami a valóság egy részét logikusan megmagyarázza. De minden modellnek megvannak a peremfeltételei, az alkalmazhatóságának körülményei, és a marxi modell a jelenkori viszonyokra nem alkalmazható - TGM viszont nem tudománytörténész.
Engelsnek több relevanciája van manapság, iskolapéldája a filantrop gazdag mecénásnak, aki felismeri a tehetséget, és megérti, hogy patronálásával akár tudományos szempontból jelentős érték is létrejöhet, ami támogatása nélkül nem jönne létre. Szerintem manapság, mikor az állam egyre inkább vonul ki a tudományos élet finanszírozásából, lenne hely a modern Engelseknek.
Még egy: Sem Marx, sem Engels nem tehet róla, hogy haláluk után évtizedekkel a szifilisztől bomlott agyú tatár, meg a pszichopata grúz kiket szabadítottak a Világra.
Én aktívan fönn vagyok a prog.hu-n és ez egyszerűen nem igaz. Olyannyira, hogy egyik állásom is onnan volt. Az viszont igaz, hogy az állásinterjúkon a tudást kérik inkább, mint a papírt, ugyanakkor papír nélkül meg be sem hívnak. Amúgy keresnek gyakornokot is, meg kezdőt is.
