Bizonyára oka van az űj célkitűzésnek,de eddig szakmai érvet nem sikerült,megismernem,hogy miért is kellene bontani. Sajnos nincs kellő adat a birtokomban,de becslésem szerint az épületeggyüttes térfogata milliméteres nagyságrenddel növelhette az árvízszintet
Újra elmondom, az ártér vízügyi, és nem jogi fogalom. A jogszabályokban „hullámtér” és „nagyvízi meder” szóhasználattal pontosítják az ártér jogilag szabályozott és meghatározott részét.
Az ártér fogalmát (sajnos) nem én definiáltam, te is megtalálhatod bármilyen vízügyes szakanyagban.
Azt kellene talán egy kicsit körüljárni, hogy van egy közérdek, milliók érdeke, hogy egyrészt ne kelljen égig érő gátakat faragni 1000 milliárdokért, másrészt egy szűk csoport anyagi érdeke miatt ne szenvedjen kárt sok ezer-tízezer ember, akik évszázadokig együtt tudtak élni a folyókkal. Ezt sem én találtam ki:
„Szász Péter, a zöldtárca sajtóreferense ugyanakkor kiemelte, senki sem gondolta volna még 1998-ban, hogy a Tisza mentén az addig el nem öntött területek a következő négy évben háromszor kerülnek víz alá az árvíz miatt. Ennek egyik oka a szabálytalanul használt nagyvízi meder okozta visszaduzzasztás volt.” http://www.privatbankar.hu/cikk/biztositas/ki_fizet_ha_az_arviz_elviszi_a_hazat_36188
A Gyurcsány kormány felismerte ezt a vészhelyzetet, és lépett is, azon kevés intézkedései egyike volt a21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet, amit maradéktalanul támogatnunk illene, a vizeink és a vizek mellett élők védelmében.
Te azt mondod, azért nem volt 100 évig árvíz, mert nem voltak ilyen építkezések.
Én meg azt mondom: A természet erőinek számunkra szerencsétlen összjátéka eredményezte ott ezt a nagy vizet.
De mondhatnám azt is: A Mindenható büntetett bennünket valamilyen vétkünkért. A miniszterelnök-helyettes nem imádkozott elég jól, vagy netán álságosan tette, amit tett, és megkaptuk érte a büntetésünket.
Nem tudom, milyen joganyagot szedtél valahonnan elő, de sem az 1995. évi. LVII. Tv., sem a 21/2006-os Korm. rendelet fel sem tünteti az "ártér" fogalmát, illetve nem adja a fogalmi meghatározást.
Ha az általad adott ártér fogalomhoz igazodna a világ, akkor negyed Magyarországon nem lehetne még egy falusi budit sem építeni, mert sztem ekkora rész potenciálisan biztosan veszélyeztetve van egy esetleges elöntéssel.
A mi településünk is - a fogalmaid szerinti - ártéren van. Az 1941-es jeges-árvíz elöntötte a falut, mert átszakadt a gát, a templom falán be van jelölve, meddig ért a víz. Mit kéne vajon csinálni: Elköltöztetni az egész falut?
De tul.képpen az egész Csepel-sziget, meg a főváros alatti Duna-szakasz bal parti részének szinte összes települése ugyaneben a cipőben jár.
Miután mindegyik település az ártéren van, meg kéne mindenütt állítani az életet., a lakossgot meg áttelepíteni máshová? De hova?
Belekötni éppen mindegyik pontba lehetett volna. 1. Senki ilyet nem állított, senkit nem cáfolsz. 2. Nem igaz, nem álltak 3 m-es vízben a bevásárlóközpontok. 3. Nincs ilyen hivatalos állítás, egy olvasói felvetést cáfolsz. 4. Nem igaz, ott éppen leszűkíti az ártéri medret. 5. GOTO 1.
Tényleg! A törvényt és a rendeletet nem ugyanaz alkotja, akkor a rendeletet be sem kell tartani?
>>>>Másfelől az árterület és a meder nem azonos fogalom.<<<< Bizony nem, az árterület egy részét alkotja csupán a nagyvízi meder, tehát van olyan MEDER ami az árterület részét képezi. Érdemes elolvasni a definíciókat, azért idéztem, hogy ne keljen keresgélni.
>>>>Amúgy a rajzon a meder az a kék vonal töltésekkel az oldalán :)<<<<
Újra csak azt mondhatom, érdemes tisztában lenni a definíciókkal, a töltésen belül hullámtér van, azon kívül a nagyvízi MEDER, ami egy távolság a folyóparttól a legmagasabb vízállás alapján jelölik ki, nem szükséges, hogy bármiféle védmű határolja.
Nekem sok mindent mond, lássuk neked mond-e valamit!
....örülök,hogy mindössze ennyibe tudtál belekötni,"magyarul" de jure aggályaid vannak de facto nincsenek. A tények tisztelete érdekében : Törvényt a parlament alkotja a rendeletet a miniszter. Másfelől az árterület és a meder nem azonos fogalom. Amúgy a rajzon a meder az a kék vonal töltésekkel az oldalán :)
>>>>Az is tény hogy árterületre alapvetően nem helyes építkezni,de nem az a fő szempont,hogy ez veszélyezteti a mentett oldali épületeket- nyilván valamennyire igen, Az is igaz,hogy a tömeges építkezés valós prímér problémákat eredményezhetne,és ez valóban közérdeket .Azonban egy BK árterületi építkezés, amellett ,hogy csak a beruházó kockáztat alapvetően , inkább szolgálhatja a köz javát ,mint annak ellentettjét.<<<<<
Örülök, hogy a jelenleg hatályos törvényeket sikerült kihagyni az érvrendszeredből. Nem helyes és nemhelyes a választóvonal, hanem törvényes, vagy törvénytelen, még akkor is, ha esetleg a hatóságok közreműködtek a törvénytelen állapot létrehozásában.
A használatot szabályozó rendelet:
„ (4) A nagyvízi mederben - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni.
10. § (1) A nagyvízi meder jogellenes használata, hasznosítása esetén a védekezésért felelős kezdeményezi a felügyelőségnél a jogszerű állapot helyreállítására irányuló eljárás megindítását. Jogellenes használatnak, hasznosításnak minősül különösen, ha a vízszállító képesség a használati korlátozások be nem tartása, illetve a vízszállító képesség igyelembevételével meghatározott művelési módtól eltérő használat miatt csökken.” Jogellenes tehát minden olyan használat, ami csökkenti a vízszállító képességet, ez az állapot ma is fennáll, tehát kezdeményezhető a jogellenes használat megszüntetése.
A konkrét esetben pedig jól látható a mederszűkülés.
Tisztességtelen volt (feltehetően) a kárszakértő a nénivel szemben, amikor 178ezret aláíratott vele és tisztességtelen vagy te is, mert azt állítod, hogy 100 éve a vályogházakat olyan helyre építették Felsőzsolcán, amit el fog önteni a víz. 100 évig miért nem öntötte el? Nem lehetséges, hogy a közben épült műtárgyak (autópályatöltés átereszek nélkül, korábbi árterek feltöltése stb) miatt keresett arrafelé magának utat a víz? (A zoson csak egy hangyafasznyi az egészben.)
Akkor röviden összefoglalnám: 1. Azon az állítás valóságtartalma miszerint a bevásárlóközpontok foglalták el a víz helyét az árterületen , és ezért Felsőzsolcát elöntötte a víz-kizárható mert azok térfogata,milliméter alatti vízszintnövekedést eredményeznek. 2. Szintén csekély az esélye annak is, hogy a bevásárlóközpontokhoz(BK) kapcsolódó földmunka ,feltöltés idézte elő az előbbieket,mert a képeken látható az is ,hogy a központok kb 3 m-es vízben állnak, ha feltöltésre épültek volna akkor ez nem így van. 3. Valószínűtlen az az állítás is, hogy "nem engedték rá a vizet az áruházakra ezért volt a Zsolcai elöntés", mer ez esetben az az állítás hamis,hogy a bevásárlóközpontok ártéren vannak. 4.Necces az is ,hogy , hogy ezek az építmények lefolyási akadályt képeznek ,mert a képek szerint az ártér ott meglehetősen széles. 5. Tény az ,hogy a ,hogy a BK megváltoztatta a terület lefolyási tényezőjét ezért kb 60 ezer m3- rel több víz terhelte a medret, de ez mm -es nagyságrendű vizíszínt emelkedés.
Arról azért nem tesz említést senki.hogy az árvizek nem csak a csapadékintenzitás esetleges növekedésével ,hanem inkább a lefolyási összegyülekezési viszonyok változásával magyarázhatók.És itt elő egy ujabb logikai bukfenc,történetesen -ha Zsolca megmenekül, kit áraszt el helyette.
Abban bizonyos vagyok,hogy ennek a létesítménynek gyakorlatilag nem sok köze lehet a tragédiához,persze megfelelő tények ismeretében ezt az álláspontomat szívesen felülvizsgálom,mindenesetre Illés államtitkár eddig hangoztatott érvei kevésnek bizonyultak. Az is tény hogy árterületre alapvetően nem helyes építkezni,de nem az a fő szempont,hogy ez veszélyezteti a mentett oldali épületeket- nyilván valamennyire igen,hanem az ,hogy az oda épített épületek kárt szenvedhetnek,vagy aránytalanul nagy erőt vonhatna el a normál védekezéstől. Az is igaz,hogy a tömeges építkezés valós prímér problémákat eredményezhetne,és ez valóban közérdeket .Azonban egy BK árterületi építkezés, amellett ,hogy csak a beruházó kockáztat alapvetően , inkább szolgálhatja a köz javát ,mint annak ellentettjét. Feltéve ,ha nincs árterületen kívüli hely annak felépítésére.
pontosabban:I fok-elutasítás-jogorvoslat-engedély Még pontosabban: Nem kell, hogy főnöködnek ellent mondj, tönkre teheted úgy is, ha végre hajtod utasításait. Morphy
Sajnos azt kell, hogy mondjam vagy nem vagy tisztában az alapvető fogalmakkal, vagy tudatosan akarod félrevezetni az olvtársakat?
>>>>de a jelenlegi vízügyi joganyag - most pongyolán fogalmazva - a folyópart és a fő védmű közötti területet tekinti nagyvízi medernek (kvázi ártérnek).<<<<
Ez egyszerűen becsapás. Amit kvázi ártérnek definiálsz az a hullámtér, és nem a nagyvízi meder.
Az ártér fogalmát helyesen adtam meg, a jogszabály is így kezeli, de jogi szemszögből hullámtér és nagyvízi meder szóhasználattal pontosítja az egyes területek határvonalainak kijelölését.
„Ártér Az a terület, melyet a folyó árvízei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntetnének. Az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek mentesített ártérnek nevezzük. Az árvízvédelmi művekkel védett ártér a nyílt ártér. A töltések előtti nyílt ártér a hullámtér.” Hullámtér A folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti - vagy ahol töltések nincsenek a magaspartok közötti – terület.” Meder A vízfolyást vagy állóvizet magába foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít. Mentesített ártér Az ártérnek az elöntéstől árvízvédelmi gátakkal védett része. Nyílt ártér Amit a folyó áradáskor szabadon elönthet.”
„A nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az
árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít.
A nagyvízi medret csak a 21/2006. (I. 31.) Korm.rendelet 5-10. §-aiban
meghatározott módon szabad használni. A nagyvízi mederben fekvő ingatlanok
tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést,
erdőgazdálkodást, vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a
környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások
betartásával és az árvizek levezetésének akadályoztatása nélkül folytathatnak. „
„A nagyvízi mederben – az 5. pontban meghatározott kivétellel – csak a meder
használatával, a folyó fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző
állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá
kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízrendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. ”
...milyen baromság ez,milyen törvényt megkerülve ,milyen zsebrevágás? I fokú döntés ,jogorvoslat engedély ,ez így törvényes! H a nem így lenne le lehetne zárni néhány autópályát is!
Az általad adott linkek valamelyikében olvastam, hogy az egyik településnek egyetlen magas pontja van, a várdomb nevű rész, ahol a házak nem voltak vízben , a település többi részén mind vízben állt.
Valamennyi 100 éve épült? És mind lábazat nélküli vályog-, vagy vertfalú ház volt?
Arról meg tényleg halvány sejtelmem sincs, hogy mi köze a posztomnak a biztosítótársaságok kárszakértőinek magatratásához? Netán azt véled, hogy a kárszakértők az én böffenetem alapján készültek(készülnek) fel az ügyfelekkel való tisztességtelen eljárásra?
"A mai építészeti anyagok mellett, ha valaki az árvíztől esetleg veszélyeztetett területen talajszintre épít vertfalú házat, akkor ne csodálkozzon, ha az első árvíz a házát összedönti." TELJESEN KOMPETENS hozzászólás. (Ne zavarjon, hogy azok a vályogházak 100 évesek. Olyan vagy mint az a biztosítós kárszakértő aki kiment a helyszínre, aláíratott a nénikével egy papírt, hogy 178 ezer kártérítésnek megfelel és szegény nénike azóta meg sírdogál. Fuj.)
Ha valaki mindenféle törvényt megkerülve, zsebrevágja a hatóságokat és ez ellen esetleg merészelnek néhányan szót emelni, akkor ugye nem az a válasz, hogy tényleg nem kellene beépíteni az ártereket, nem kellene tovább rontani az amúgy sem rózsás helyzeten. Nem az a válasz, hogy bizony keresni kell a lehetőségeket, hogy visszaadjuk ahol lehet a folyónak azt ami az övé, a saját árterületét, hogy természetes víztározókat hagyjunk meg amit elönthet ha szükséges a települések helyett. Á dehogy. Legyen minden fekete-fehér.
Vagy maradunk „A MOSTANI REALITASAOK talajan”, haladunk a kórral és beépítünk plázákkal, bevásárlóközpontokkal minden talpalatnyi helyet, természetvédelmi területet, árteret, parkot a város kellős közepén, sportpályákat, P+R parkolókat, amit a világon sehol sem engednek meg rajtunk kívül,
vagy kiürítjük az Alföld kétharmadát.
Középút márpedig nincsen.
Igazából nem tudom fölfogni miért, de azt hiszem az emberek többségének már elege volt az efféle mutyirealitásokból.
"Gondolj arra, hogy mi az ártér! A definició szerint az a terület, amit a folyó gát, vagy egyéb védmű nélkül magas vízállás esetén elönthet."
Mielőtt ilyet leírsz, nem ártana a vonatkozó jogszabályt elolvasni!
Lehet, hogy valamikor nagyon régen, a folyó, folyamszabályozások előtti időben ezt a definiciót használták (ha egyáltalán használták abban az időben ezt a fogalmat), de a jelenlegi vízügyi joganyag - most pongyolán fogalmazva - a folyópart és a fő védmű közötti területet tekinti nagyvízi medernek (kvázi ártérnek).
Azon pedig elég sokáig el lehet vitatkozni, hogy az egy darab Ósanárúház, vagy a folyók árterében található számos egyéb műtárgy (a halászok-horgászok tanyái, a révházak, hajóálomások épületei, a hidak alépítményei, csónakházak, büfék, vendéglők, meg még a csoda tudja milyen építmények) összessége fogja-e meg jobban a víz szabad lefolyását? És akkor még a nagyvízi mederben(ártéren) található, természetes-, vagy mesterségesen telepített erdők, a szántóföldi növénykultúrák vízlefolyás lassító hatását nem is említettem.
Vagy netán úgy véled, hogy minden építményt, vagy a szabad lefolyást gátló természeti területeket "kopaszra kéne borotválni", hátha jön a víz, és akkor szabadon tudjon folyni?
Ha a Duna mellett nem lenne a nagygát, akkor a Bács-megyei Duna-menti települések sem lennének, legfeljebb tanyabokrokban élnének az emberek, miként a középkorban, és előtte éltek a régészeti feltárások szerint.
Ha a Te difiniciód lenne a jó, akkor a Duna nagy víznél akár Kiskőrös vonaláig szaladna ki. Ilyen esetekben egy negyed Bács-megye mezőgazdasági termése veszne oda az adott évben.
Na, az lenne csak igazán a kár!
A mai építészeti anyagok mellett, ha valaki az árvíztől esetleg veszélyeztetett területen talajszintre épít vertfalú házat, akkor ne csodálkozzon, ha az első árvíz a házát összedönti. Ha pedig a szegény embernek csak ilyen ház építésére telik, akkor keressen a házának olyan helyet, ahol nincs esély arra, hogy a folyó elöntse.
Az árvíz valszeg nem ezeken múlott, hanem több körülmény szerencsétlen összejátszásán. Az 1974-es árvíz pl elöntötte-e Felsőzsolcát? Valszeg volt egy csomó vállalása a zosonnak amit nem teljesített, meg egy csomó feladata és ellenőrzési kötelezettsége a vízügy-környezetügy környéki hivataloknak. De felelősöket Magyarországon nem szokás keresni, legfeljebb a portásig, takarítóig, taxis Gyuszikig szoktak eljutni. http://www.origo.hu/itthon/20100618-arviz-arter-evtizedes-mulasztas-miatt-epult-arterre-a-miskolci-auchan.html
Semmi gond ezzel, uritsd ki az alfold ketharmadat es szabadon folyhatnak a vizek. Lehet halaszni, vadaszni .es lesz malaria is ,bar az ma mar nem gond. azert talan meg kene marADNI A MOSTANI REALITASAOK talajan, nemde?
>>>A vizekkel meg kell tanulni egyutt elni,mert a vizek a legfontosabbak,abbol elunk.<<<
Maradéktalanul egyetértek. A vizekkel együttélni kell megtanulni, és nem erőszakot venni rajta.
Nem lerabolni, gátak közé szorítani pillanatnyi pitiáner filléres érdekek miatt.
Például szabadon kell hagyni az ártereket és nem égig érő gátak közé szorítani. Minél több árteret építünk be és ezeket gátakkal próbáljuk védeni (mentesíteni), annál gyorsabb lefolyást erőltetünk a vízre, ami a jövőben még magasabb árhullámokat produkál.
