Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
Bizony, lehet ez az ok! Akkor ezek szerint te is porozatlant fogsz keresni. :-) Megmondom őszintén, nem tudom, mennyivel lehet hatékonyabb, de ami tény, hogy sokkal több benne a kék összetevő, kicsit belenyúlva az UV-A aljába is 350 nm körül-lehet az a titok nyitja. Az éjjeli rovarok imádják a porozott higanygőzt is, de nálunk porozatlan közvilágításon ha volt is, nagyon, nagyon régen. Ami fontos, hogy a külső bura letörésével kialakított porozatlan verziót nem ajánlom. A higanygőz lámpa burája nélkül igen magas UV-C emissziót folytat, a kisülőcső pedig igen sérülékeny. A külső üvegballon ezeket az emisszióvonalakat nem tudja jól átereszteni, így a porozatlan hiagnygőzlámpa használata nem veszélyes.
..gázkisülésű fényforrásnak kéne hívni, de úgyis égő lesz belőle mindenfelé :-))
A 400 elírás volt, 4000-4300 K akart az lenni. A porozatlanok tényleg 5000 K körül vannak. Jó drága..
Köszi ezt a hozzászólást! Ennyit nem olvastam még a higanygőz fényforrásról (már nem is merem leírni - izzó, égő, lámpa??), pedig majd 30 éve használom.
Egy külföldi bagolylepkés fórumon olvastam, hogy Ukrajnából, Csehországból szereznek be eleve "átlátszó" (fehér festék nélküli) higanygőz izzókat a nyugat-európai lepkészek. Szöget ütött már akkor is a fejembe, hogy vajon miért ennyire keresett termék ez?
Most, hogy olvastam a hozzászólásodat, megint kikerestem ezt az oldalt.
Már írtam egy hozzászólást, jó hosszút, de elszállt...
A lényeg az, hogy ne keseredj el, nem a Te hibád! Nálam is nagyon gyér a lepkemozgás, de a Balaton-felvidéken, a meleg tölgyesek szegélyében is alig-alig jön lepke hetek óta (Varga Szabolccsal mi is éppen erről leveleztünk)! Csalira sem jön, lámpára sem jön. Tóth Balázst is kérdeztük, hogy ennek mi lehet a hátterében - annyit mondott, hogy nagy valószínűség szerint a nyár végi lepkék már nem repülnek, az ősziek pedig valamiért még nem, a bábok elfekszenek. Szóval türelem, fognak azok még jönni. Ha nálam vagy Varga Szabolcsnál megindulnak a lepkék szólni fogok.
Érdekes megfigyelés. Nálam is ugyanez volt a 150W-os fémhalogén izzó esetében, odajött a bagolylepke, de nem szállt le a lepedőre, hanem nekirepült párszor a lepedőnek, aztán huss eltűnt az éjszakában. Amikor már harmadjára csinálta, lekapcsoltam és csak a 125W-os higanygőzégőt és a 160W-os kevert fényű izzót használtam. Egyébként mi a helyes megnevezés? Izzó, égő, lámpa? Gondolom nem szinonimák.
Úgy néztünk ki, mint a "karácsonyfa", az egyik oldalon a 125W-os higanygőz, a másik oldalon a 160W-os kevert fényű és egy épületmegvilágításra szolgáló lámpatestben a 150W-os fémhalogén (ezt mindkét oldalon próbáltam használni, úgy is, hogy a lepedőt világította, úgy is, hogy az ég felé fordítottam, de kifelé is az élőhely irányába is megpróbáltam vele világítani), ezeken kívül fénycsövet és LED-fényszórót is használtunk (ezekkel próbáltuk a fényképezést komfortosabbá tenni - nem sikerült). 15 csalit is kihelyeztem (vörösbor+cukor, de próbálta ezt a szintetikus löttyöt is, illetve a kettőt keverve - nem nagy sikerrel, de legalább jött rá pár lepke).
Érdekes kérdés ez a higanygőzégő. Én már lassan 20 éve ugyanazt használom. Teljesen lekopott a fehér borítása, átlátszó az egész. Ez változtat valamit a hatékonyságán? A kevert fényű 160W-os izzót simán egy porcellán-foglaltban van. A 125W-os higanygőz izzó egy porcellán-foglaltban van, amely előtt egy leszerelt utcai lámpa teljes felszerelése (adtak egy leszerelt lámpatestet, amelyet édesapám átalakított). Fotózzam le? Érdekes lehet?
Szóval három alkalommal voltunk. 2020. szept. 25-én (pénteken), 2020. okt. 03-án (szombaton), 2020. okt. 10-én (szombaton).
1) Első este (szept. 25-én) nagyon meleg volt - egy melegítőfelsőben voltam egész este, 18 fok felett, melegfronttal, déli meleg szél, félhold, felhő nélkül. Nagyszerű helyen, ahol régen (2000-2007 között) komoly lepkemozgás volt jobb őszi estéken. Alig jött néhány lepke, őszi faj talán egyetlen (Xanthia icteritia), az egész olyan volt, mintha augusztus 25. lett volna. Az összes fénykép fenn van az izeltlabuak.hu oldalon. Néhányat azért ide is csatolok. Családom egy kicsit furcsán kezdett rám nézni, hogy mégis mit várunk (a szép nyári lepkemozgáshoz voltak szokva)...
2) Második este (okt. 03-án) durván meleg volt nappal - 28 fok, aztán hirtelen lehűlt némileg, volt egy kisebb futózápor is, de ha már elindultunk, nem fordultunk vissza. Sajnos a felhők egy idő után eltűntek, jött helyette a telihold, mi pedig mentünk haza (22 óra körül). Lepke még kevesebb volt, 2 őszi faj jött (Xanthia icteritia, X. ocellaris) - csalin 2 db lepke volt (frissen kelt Abrostola triplasia, X. icteritia). Hát nem ezt vártam. A családom még furcsábban kezdett rám nézni, hogy ilyen őszi estén mit keresünk.
3) Harmadik este (okt. 10-én) már őszi idő volt, áthaladt ez első hidegfront. Nappal még egész meleg volt 22 fok, de estére sajnos ebből semmi nem maradt, 6 fokig hűlt le az idő. Felhő megint nem volt. A hold is előbújt fél 9 után. Lepke viszont nem nagyon. Talán 10-12 darab(!) lepkét láttam egész este a lepedőn, őszi fajok közül a Xanthia togata, X. icetritia, Agrochola helvola fajokat. Csalin 1 db galagonyabagoly (Allophyes oxyacanthae) volt. Nem nagy eredmény. A családom végképp feladta annak megértését, hogy miért fagyoskodunk idekint:)
Marad a remény, hogy az éghajlatváltozás még nem pusztította el a teljes lepkefaunát, nincs faunaváltás, csak egy kis időre se a nyári fajok, se az őszi fajok nem észlelhetőek.
Tegnap este megint kimentem lámpázni a tanyánkra. Valahol azt olvastam, hogy a front betörés előtti nyugodt este a legjobb. Nálunk pont ilyen volt, szélcsend, csillagos ég, Hold sehol. Eredmény: egy nagy nulla. Ezt konkrétan kell érteni, nulla darab lepkét sikerült lefotózni. Odajött 3 db, párszor nekimentek a lepedőnek, aztán elhúztak. Összesen csak 1 db árvaszúnyog, 1 db apró légy és pár levéltetű szállt le a lepedőn. Pedig este az előkészületek alatt találkoztam pár gammabagollyal a fű között. De azokat se sikerült odacsábítani. Nem értem én ezt.
Kipróbáltam megint a csalogató anyagot is. Fogtam a kertben összeszedett rothadó almát, fügét, szőlőt, összekevertem, pár napot hagytam erjedni. A végén egy részéhez adtam hozzá a Tamástól kapott koktélból is. Ebből raktam ki 4 helyre, illetve egy helyre a koktél nélküli verzióból. A környéket kellemes cefreszag ülte meg. Lepke erre se jött egy darab de.
Szerintem erre az évre feladom a lepke vadászatot, tavasszal meglátjuk mit látunk meg.
A higanygőzlámpák alapvetően 400-4300 K-es fényforrások attól függően, hogy a porozásuk régi, kevésbé hatékony, vagy újabb, ittrium-vanadátos (erősebb vörös, kicsit rózsaszínes árnyalat). Nagyjából csak az utóbbi létezhet még, de ki tudja, Kína miből épít várat. 5000 K-es hótziher, hogy nem lehet. Sosem létezett olyan. Porozatlanul esetleg, némi fémhalogénnel még bolondítva.
A higanygőz üzemi frekvenciája 50 Hz, de a hagyományos előtéttel hajtva nem 50, hanem 100 Hz-en vibrál. Periódusonként ugyanis kétszer gyújt be és alszik ki. Az izzó vibrálása teléjesen más. A higanygőz teljesen kialszik a periódus során akkor, amikor feszültsége kb. 70 V környékére esik. A fénypor nagyon minimálisan utánhúz. Az izzó viszont nem alszik el, pláne a nagyobb teljesítményűek, egyszerűen azért, mert nem tud lehűlni annyira. Emiatt a fényképezőgép sem veszi úgy észre és az ember szeme sem.
Higanygőzhöz dedikáltan elektronikus előtét nem létezik-esetleg kis szériában gyárthattak egy-egy konkrét lámpatípushoz. Egyes HID/HPS lámpameghajtók bizonyos teljesítményű higanygőzöket tudnak kezelni, de ez a gyújtás miatt nem feltétlenül a hosszú élettartam záloga.
..arra ugyanis nincs szükségük és az emissziós masszát nagyon erodálja, ha a gyújtás során pár kV bombázza. A higanygőz indítása úgy zajlik, hogy a kisülőcső mellett van egy nagy ellenállás, ami egy apró segédelektródára van kötve. Itt parázsfénykisülés indul meg, majd az itt kialakult ív "mászik" tovább az ellenkező végére, immár beindítva a higanygőz normális üzemét. Ha a villódzás nem gond, akkor a legjobb megoldás hozzájuk a hagyományos ballaszt.
A fojtón szereplő kapcsoláson a másik alkatrész nem gyújtó, hanem maga a kisülőcső. Olykor szerepel a fázisjavító kondenzátor is.
Végezetül, ha gondolod, nekem van egy kompletten szerelt kis higanygőz fejem. Fojtó, foglalat, benne a lámpa és vezeték. Nem szép és nem új, viszont működni fog tíz év múlva is, hacsak a cső nem fogy el addig. AZ új kínai előtétről és fényforrásról ezt nem mindig lehet elmondani, de természetesen a döntés a tiéd. Én egy kocka sört kérek érte.
Bár most hogy olvasom a higanygőzhöz nem kell gyújtó. Csak akkor nem tudom miért van rajta a kapcsoláson... Lehet ezek a kínaiak lemásolták valami másról aztán nem sikerült módosítani. Akkor próbáld ki így ahogy van, hátha világít...
Nem tudok mondani konkrét elektronikus előtétet. Higanygőzben nem vagyok otthon, csak fémhalogént használok. Nagyon hasonló az is, ezek a tekercses meghajtók általában meg tudják hajtani mind a két típust. De az elektronikus az nem, abból kéne pontosan olyan. Egyébként ezek ugyanúgy működnek mint a fénycsövek, ugyanolyan elven mennek a meghajtók: van a hagyományos tekercses plusz gyújtós megoldás, és van az elektronikus. A te meghajtódon is ott a kapcsolási rajz, és két alkatrész van rajta, neked meg csak egy van. A másik, a gyújtó az még hiányzik.
Nem tudom ezt a terméket lehet-e ismerni, én nem is látok rajta márkajelzést vagy hasonlót. Vagy az a piros Lux felirat lenne az? Mindegy, attól még működhet. A meghajtó az a hagyományos tekercses fajta, jó az is csak többet fogyaszt (gondolom egy-egy este nem gond), és villogtatja a lámpát 50 Hz-el. De gondolom ez se gond, a hagyományos villanykörte is csinálja. Az elektronikus előtét nem csinálná, kevesebbet is fogyasztana (illetve az egész áramkör annyit enne mint ami az égőre van írva, a hagyományos tekercses meghatás ehhez hozzátesz kb. 30%-ot). Cserébe sokkal drágább. A te tekercses meghajtódhoz kell egy gyújtó is, amit nem látok a képen. Azt is vettél? Nagyjából ugyanúgy működik ez is mint a neoncsőnél, ugyanúgy is néz ki a gyújtó, csak egy speciális fajta.
Írtam privátban is, hogy ez a csalizás nekem sehogyan sem jön össze. Lehet ez személyfüggő:)
Sosem felejtem el, mennyit pepecseltem anno a csalianyag elkészítésével. Életemben sosem főztem, de a csalianyagért nekiláttam a konyhában ügyködni. A vörösbort százszor is megpróbáltam már huszonévvel ezelőtt is felmelegíteni, majd több-kevesebb cukorral összekeverni. Mindenem ragadt, a konyha ragadt, de a csalianyag nem jött össze. Hiába próbáltam én madzaggal, szivaccsal, sosem jött arra semmi.
Polonyi Vili nagyon tudott röhögni rajtam, hogy mit össze szerencsétlenkedek. Bezzeg Vili sipp-supp összekotyvasztott egy vörösboros-cukros csalianyagot, amelyre annyi bagolylepke jött, hogy "fürtökben" lógtak a csalimadzagon. Én meg csak néztem...
Szóval valamit biztosan nem jól csináltam megint, amikor összekotyvasztottam az anyagokat (izoamil alkohol, ecetsav, édes vörösbor). A jövő héten küldök az anyagokból (izoamil alkohol, ecetsav) tisztán, aztán hátha Neked jobban sikerül összekeverni.
Megkaptam Tamástól a lepke csalogató folyadékot. Köszönöm!!! Első benyomás: iszonyat szaga van, ecetes Technokol ragasztóra hasonlít. Este ki is próbáltam egy lámpázással egybekötött csalizáson.
A csalétket felitattam egy evés papírtörlőben, azt raktam ki egy rögtönzött csalizó készülékre. Valahogy így:
A terv az volt, hogy majd jön a lepke és a fehér lapon szépen le lehet fotózni. Összesen 5 db ilyen szerkezetet csináltam, szétszórtam a tanyánkon többféle helyre (kertitó mellett, erdőszélen, réten, egy került a lámpa fénybe is). A csalik 5 órán át voltak kint, este 7-től hajnal 1-ig. Eredmény: abszolút semmi. Egy darab lepkét nem láttam a csalik körül. Egy 'mérőhelyet' megtámadtak a csigák és elég jelentős kárt okoztak a papírlapokban, de ez az összes hatás. Valamit nem jól csináltam? Hogy kéne ezt a csalogató anyagot használni?
Azért legalább a lámpázás jól sikerült. Attól eltekintve, hogy nem vittem lepedőt :-) Kénytelen voltam előszedni egy régi ott felejtett lepedőt amin terméseket szárítottunk, jó koszos, dehát ez van. Az egy hónappal ezelőtti próbálkozáshoz képest elég jelentős számban voltak új fajok, azt mondhatnám, hogy a látott fajok fele-harmada lecserélődött. Újdonság volt a millió pici légy ami a lámpa felkapcsolása után kb. 10 másodperccel ellepte a lepedőt, és lassan másztak felfele. Amelyik felért az repült egy kört, és indult újra lentről. Fura egy jószágok. Volt egy másik fura jószág is. Vagy egy tucat valami lepke szerű dolog jött elő, másfél centis, barnás, a szárnya áttetsző, nincs rajta a szokásos pikkely réteg. És valami fura szájszerve vagy mije van, mint az üvegmosó kefe. Ezt nem nagyon tudtam hova tenni, abban se vagyok biztos hogy lepke. Az utolsó képen láthatjátok. Egyébként nekem csak most tűnt fel, hogy egy csomó lepke nem szereti a lepedőt, helyette mindenféle helyekre telepedtek le a fény körül. A fűbe, a lámpát tartó alumínium létrára, akárhova. Most ezeket a helyeket is átnéztem, lett 5-6 új faj amit nem láttam a lepedőn. Erre lehet, hogy ki kellene találni valami megoldást, hogy oda tudjanak ezek a jószágok is ülni valami látható helyre ami azért mégse annyira vakítóan fényes. Próbálkoztam fejlámpával szétnézni a sötétben, de semmi nem repült. Egy lepkét találtam egy fűszál végén, nem is tudom hogyan vettem észre, de mást nem sikerült levadászni.
A lényeg, hogy megint nagy élmény volt ez a lámpázás is. Mellékelek néhány képet.
Hi! A hernyot beneztem C. argenteanak, scopariaet nem fogtam sajna. Asszem Fonyodon volt nagy alomanya a 30-as evekben, olyan egyeb homokfajokkal mint a Z. laeta. Ergo Salfoldon is argenteat fogtam.
Cuculliak nekem szepen jottek regen, en is ugyanezzel a 125ossel meg 160assal toltam. Umbratica altalanos, de fogtam sok fraudatrixot, lychnitist, verbascit, chamomillaet, prenanthist, verbascit, lucifugat, ilyesmiket. De amugy valoban nemigen jonnek be fenyre, a trukk az, hogy hosszunyelu haloval kifele nezel a lampabol, eleg jol felismerhetoek reptukben, es amikor a fenykor szelen szitalnak a levegoben, akkor leszeded oket. Almosdi bagoly mintha secalis (stb.) lenne.
Nekem lámpára sosem jönnek Cucullia-fajok. Még akkor sem, ha nappal ott kel ki a lepedőtől 5 méterre.
Pedig 1 db 125W higanygőzégő, 1 db 160W kevert fényű mellé idén beszereztem 1 db 150W fémhalogén izzót is (6 kilós lámpatesttel). Illetve van egy 3W-os "szúnyogcsalogató" fénycsövem is.
Neked milyen izzóra jött be a Cucullia scopariae imágó?
Eszembe jutott arról, hogy Szabóky Csaba kutatása után találtad Salföldön a lepkét, egy érdekes történet. A gyöngyösi Sár-hegyre ráfoghatjuk, hogy "alaposan kutatott" terület, hiszen 10 sorban se férne el, hogy kik lámpáztak a területen, de Szabóky Csaba, Buschmann Ferenc rengeteg időt töltött el a felnyíló molyhostölgyesek tisztásain kora tavasztól késő őszig.
Polonyi Vilmossal teljesen véletlenül kerültünk a területre Maculinea alcon jelölés-visszafogás miatt. Ahogy sétáltunk az erdészháztól a Gyilkos-rét felé egyszer csak feltűnt nekünk, hogy az út mellett van néhány nagyobb termetű ernyős növény. Vili ott hülyéskedett velem, hogy minek kajtatok utána az Alföldön, amikor még itt - a Sár-hegyen - is itt van a sziki kocsord. Nem akartam hinni a szememnek, de tényleg sziki kocsord volt. És a legnagyobb megdöbbenésemre ott volt a tövén egy hatalmas G. borelii rágásnyom. Mondanom sem kell, hogy soha, senki nem fogta a G. borelii-t a Sár-hegyen előtte.
Kindermann mar fogta a congruat Budapesten, hernyoval egyutt, csak az adatai feledesbe merultek. A peldanyok szinte biztosan megvannak valamelyik nemet gyujtemenyben. L
Érdemes a lámpázáskor minden egyes Mythimna (és Leucania obsoleta) példányt alaposan megvizsgálni, mert nemrégen mutatták ki a hazai faunára új fajként a Mythimna congrua-t. Az erre vonatkozó publikáció megjelenés alatt, az esetlegesen beérkező adatokat kérem küldjétek meg Tóth Balázsnak vagy Benedek Balázsnak a Természettudományi Múzeumba.
2020. szeptember 12-én hozzánk is megérkezett Álmosdra.
Kedves Fórumozók!
