Pontosabban nem áll már szelekciós nyomás alatt, gyakorlatilag bármely génkészletnek azonosak a túlélési lehetőségei a modern orvostudomány és a társadalom szerkezete miatt. Mik lesznek a következmények, mik a kilátások?
Cicero szerint: exceptio probat regulam in casibus non exceptis
az általad idézett forma meg egy rossz fordítás ;-)
A dolog értelme az, hogy azáltal, hogy megfogalmazol egy kivételt, egyben azt a tényt is rögzíted, hogy van valamilyen szabály (hiszen egy kivétel megnevezésének csak akkor van értelme, ha van, amihez képest kivétel)
A helyes megfogalmazás: A kivétel bizonyítja, hogy létezik szabály :-)
Itt pedig csak kivételek vannak: gyakorlatilag nem tudsz olyan allélt mondani, amelynek állandó lenne a populációs gyakorisága.
Van szelekció: nem mindenkinek azonos a szaporodási esélye, ahogy ez indirekt módon látható például azon is, hogy az egyes allélek populációs aránya (frekvencia, elterjedtség, stb) változik.
A nemzőképtelenség csak egy igen szélsőséges példa - valójában a szervezeten belül szinte minden mindennel összefügg (például - ha már ebben a topikcsoportban vagyunk - lásd a pleiotropy címszó alatt), látszólag semmi-köze-hozzá géneknek is lehet (illetve sok esetben bizonyított, hogy van) hatása a szaporodóképességre.
Pár éve az unalomig ismételtem, de belefáradtam: az evolúcióhoz a mut-rep-szel hármas mindhárom tagjára szükség van. Ma viszont a nyugati világban bárki elérheti a szaporodóképes kort függetlenül a génjeitől (ok, nagyon speciális esetben, pl. nemzőképtelenséget okozó géneknél ez nincs így, na ilyen esetekben még működik az evolúció...), tehát nincs szelekció, tehát nincs evolúció.
A cikket is csak azért raktam be, mert elképesztően buta ellenérveket sikerült csak felhozni benne, pl. ilyeneket, hogy:
Az emberiség a több mint három milliárd éves evolúció következménye, ahogy minden más faj a földön, véletlen változásokon, a természetes szelekción keresztül jött létre, és fejlődött ki a csimpánz és az ember közös őséből. Nem valószínű, hogy ez a fejlődés épp most szakad meg
Valamikor 350 millió éve egy pangeai orvos aki az eugenizmus híve volt azt írta: A szárazföldi létnek köszönhetően mindenkinek kopoltyúelzáródása meg sok más genetikai okokra visszavezetheto problémàja lesz a jovoben, mivel a földön belélegezhető levegő kovetkeztében problémàjuk nem làthato, és igy nem okoz gondot szàmukra a szaporodàsuk.
Lassan, de biztosan romlanak az emberiség intellektuális és érzelmi képességei - állítja a Stanford Egyetem egy kutatója, aki provokatív elméletét a Trends in Genetics című folyóiratban tette közzé.
És egyes szobatudósok szerint még vissza is butulunk:-)
Ennek ugyan némileg ellentmond, hogy a népesség IQ-ja meg folyamatosan nő, úgyhogy szegény amerikai és brit hadseregnek már 100 éve folyamatosan korrigálnia kell az inteligenciatesztjeiken.
Az evolúció nem feltétlenül olyan irányba megy amit jónak tartunk, pl. intelligensebb emberek stb.
Ha történetesen a semmittevő, tv előtt chipset rágó, véletlenül se gondolkodó emberek szaporodnak jobban, akkor ebbe az irányba is fejlődhetünk, megvalósulhat az Idiocracy című film világa...
A szekta nem lesz feltétlen örökéletű, akkor a felbomlásakor a gének szétterjednek. Egyetlen szekta se zár hermetikusan (az askenázi és más zsidók azért elég jól zártak, de főleg csak befelé: kevés gój gén hatolt be a zsidó génállományba az askenázi populáció alapítását követően, viszont gyakoriak voltak a kitérések, tehát a zsidó gének azért bejutottak a keresztény populációba). Másrészt a szekta elterjedhet annyira, hogy ő lesz többségben (a kereszténység és később a protestantizmus terjedése is példák erre).
A horoszkópolvasás nem vallás, hanem babona. A vallás az egy szervezett formában létező hiedelemrendszer.
egy mélyen vallásos ember pl, akinek tényleg központi elem a spiritualitás, könnyen lehet, hogy elmegy papnak, ami esetek nagy részében ugye a dal végét jelenti :).
Ezért írtam, hogy átlagosan várhatóan: a hetente templomba járó katolikusoknak átlagosan több gyerekük van (pedig ebben az átlagban benne vannak ugyebár a szerzetesek és apácák is), mint a csak jeles alkalmakkor templomba járóknak, akiknak viszont még mindig több gyerekük van a maguk módján vallásosaknál (utóbbiak a horoszkóp és feng sui kiváló célcsoportját is képezik egyúttal), akik viszont még mindig több gyereket vállalnak az ateistáknál.
a vallási közösségek is elsősorban közösségek, a spiritualitás csak egy része a képletnek
Én nem is írtam az ellenkezőjét. De a spiritualitás nélkül nem működnek. Aki nem hisz, az sokkal nagyobb eséllyel fogja elhagyni a közösséget.
sokfelé a világon panaszkodnak is az egyházak, hogy ezek a közösségek felbomlanak, az újabb generáció nem folytatja a hagyományokat.
Ennek jó eséllyel az az oka, hogy a közösségek immár nem igazán zártak, ezért nem képesek maradéktalanul átadni a hagyományokat a következő generációnak. Itt is akinek a legnagyobb fogékonysága van az ateizmusra, az ősöktől kapott értékek és tradíciók megkérdőjelezésére, annál rosszabbul jár evolúciósan, mivel ő fog elsőként ateistává válni, és ezzel csatlakozni az evolúciósan kudarcos 1.2-es (vagy még alacsonyabb) ateista termékenységi rátához.
igen, de a vallásosságra való hajlam egyáltalán nem biztosítja, hogy egy vallásnak tartott szervezethez fog csatlakozni az illető, kifujhat a dolog abban is, hogy elolvassa a horoszkópot, vagy fengshui alapján rendezi be a lakását, vagy kettővel komolyabban veszi a kung-fu edzését.
egy mélyen vallásos ember pl, akinek tényleg központi elem a spiritualitás, könnyen lehet, hogy elmegy papnak, ami esetek nagy részében ugye a dal végét jelenti :).
azért a vallási közösségek is elsősorban közösségek, a spiritualitás csak egy része a képletnek, és sokfelé a világon panaszkodnak is az egyházak, hogy ezek a közösségek felbomlanak, az újabb generáció nem folytatja a hagyományokat.
továbbra is erősen problémásnak érzem a fogalmakat, mert nagyon könnyen el lehet csúszni rajtuk.
ugye az, hogy nem vallásos, viszonylag újkeletű kategória, eleve. értem én, hogy van olyan értelmezés, amit össze lehet kötni hajlamokkal, de vallásosság, mint vállasztható termék még újabb keletű valami, ami szinkronban létezik a különböző hagyományokkal, amik viszont sokszor nem jelentenek semmit az égadta egy világon az egyes személyeknek. ha megkérdezik, akkor persze, ő vallásos, de ez jelenthet pár babonát, vagy csak egyszerűen azt, hogy rész vesz a közösségi piknikeken, vagy csak azt, hogy az illetőnek van egy nyaklánca, vagy politikai hovatartozáshoz kötődik.
érdekes, egyébként az is, hogy pl azok, akikben megvan a megfelelő hajlam és valamilyen szekta le is hallássza őket, ugyan igyekezhetnek sok utódot létrehozni, de génjeik sokkal kevésbé fognak elterjedni a populációban, mert a szekta igyekszik fenntartani az integritását :) egyfajta géncsapda :)
A vallásos az én értelmezésemben az, aki a vallás hittételeit komolyan veszi, parancsolatait betartja. A kettő között összefüggés van. Nyilván lehet, hogy valaki hisz a pokolban, és hisz abban, hogy aki kihagy egy-egy istentiszteletet, az automatikusan a pokolba kerül, de mégis kihagyja néha-néha az istentiszteleteket. Olyan is lehet, aki nem hisz, és mégis ott van a templom első sorában minden vasárnap. De azért elég jól korrelál a kettő. Aki komolyan veszi a hittételeket, az jó eséllyel a parancsolatokat is komolyabban veszi, mint aki a hittételekben sem hisz.
Mivel a vallások túlnyomórészt a szaporodásra sarkallnak (nem mindig és mindenkit, de ceteris paribus egy mélyen vallásos embernek átlagosan várhatóan több gyereke lesz, mint egy ateistának - az ateisták főleg térítés útján szaporodnak), ezért nyilvánvaló, hogy a vallásosságra (az előbbi definíció szerint) való hajlam evolúciós előny is.
Egy bizonyos fajta vallásosság (a tradicionális egyházak és számos kisegyház/szekta is ide sorolható) híveiknek olyan viselkedést írnak elő, amik gyakorlatilag maximalizálják a szaporulatot. Ha valakinek hajlama van arra, hogy szektába lépjen be (tudtommal erre vannak kutatások, hogy létezik ilyen hajlam, cseppet sem meglepő módon ez a hajlam hatástalan olyan emberekre, akik eleve elkötelezett buzgó hívei egy-egy tradicionális egyháznak, pl. tradicionalista katolikusok, vagy ortodox zsidók - náluk a szekta már eleve háznál van), akkor az jó eséllyel ilyen egyházba kerül be. Az ilyen gén tehát el fog szaporodni. (Néha téved, amikor tömeges öngyilkossághoz vezető szektákba lép be, de az ilyen szekták nem tudnak tartósan fennmaradni - ez a fajta, lényegében kulturális evolúció biztosítja, hogy a szektába lépési hajlammal megáldott vagy megvert emberek jó eséllyel olyan szektába lépjenek, amelyik maximális szaporulatot írnak elő, hiszen ezek növekszenek, a többiek meg lemorzsolódnak, így hosszú távon a szekták többsége ilyen típusú lesz.) Erről a fajta kulturális/genetikai evolúciós kölcsönhatásról David Sloan Wilson írt érdekeseket a könyvében.
Az meg afféle szillogizmus, hogy ha a génjeink varianciája lényegében minden viselkedésmintára hatással van, akkor nyilván a jó anyagi helyzet ellenére sem szaporodó viselkedésre is hajlamosíthat, vagy éppen ellenkezőleg, azzal ellentétes viselkedésre sarkallhat. (Pl. arra, hogy akár rossz anyagi helyzetben is újabb gyereket akarj vállalni.)
igen, így idézve, valóban félelmetes, hogy még a génekben sem hiszek :D:D
a god-gene hatásvadász, nagyzoló kifejezés egy statisztikai összefüggésre egy genetikai jelleg és a vallásosság bizonyos paraméterei között. közben ezek a bizonyos paraméterek nem kizárólagosak, pláne, hogy a vallásosság meglehetősen amorf, nem éppen egzakt valami.
bulvár jellegű kifejezés, mert alkalmas rá, hogy leírjon az ember ilyesmit: ... mások (pl. vallásosságra való hajlam) meg elszaporodnak.
holott a viselkedésforma, aminek létrejöttében tárgyalt gén szerepet játszik, egyáltalán nem biztos, hogy belefér a vallásos kategóriába: eltérő paradigmák fogalmai közt, eröltetett megfeleltetés.
Ez egy statisztikai összefüggés egy genetikai jelleg és a vallásosság bizonyos paraméterei között.
Az első cikk egy ismeretterjesztő összefoglaló a New Scientistben. Ez nem bulvárlap. Az eredeti, hidd el részletesebben definiál mindent. Sajnos a kísérletet nem találtam, úgy tűnik, csak az idézett könyvben fellelhető, de az alábbi kísérlet hasonló metodológiát használ:
Örülök, hogy megtaláltad a wiki szócikkban a "Scientific criticism" részt, mindenesetre így erősebb érvek vannak a kezedben mint az előző hozzászólásodban az, hogy "erősen meg lennék lepve, ha lenne ilyen. " vagy "...gén sem hiszem, hogy van...".
