Az atommagban nincsenek neutronok.
A magot proton-elektron-proton hamburgerek építik fel amelyek héjszerűen helyezkednek el 2-3 x 4, 3 x 6 és 3 x 8 -as szimmetriával.
A többlet neutronok a már lezárt héjak elemeihez kapcsolódva dupla "BigMac" hamburgert alkotnak
A gravitáció 1042-szer gyengébb az elektromágneses kölcsönhatásnál,így mikroszkópikus méretekben kimutathatatlanul kicsi.A gravitációs elmélet és a kvantunmechanika összeegyeztetése nem történt meg,vagyis nem sikerült a gravitációs mezőt kvantálni.Így nem tudom,hogy van-e alapja a gravitont bevezetni.Az általánosan elfogadott elmélet szerint a gravitáció a négydimenziós téridő görbülete.
"Ja és még valami, a tóruszok NEM örvények. Inkább spirál körbetekerve, a spirál közepében fut a graviton."
Én nem mondom,hogy az örvények modellem biztosan igaz,csak gondolati modellnek tartom,egyfajta lehetőségnek.Egy érdekes ötlet,amiről érdemes elbeszélgetni.Semmi kisérleti bizonyítékom sincs afelől,hogy ez az elmélet müködne.Amiért mégis tartom az Örvények topicom,hogy ellentmondást sem találok a természettel.Az én örvényem,szimpla érvények,olyanok mint amik a folyókban is kialakulnak.Külön összetettséget,egyfajta fantasztikus szerkezetet nem rakhatok bele,mert az csak azt jelentené,hogy a modell biztosan csak a képzelet szüleménye.
= proton-elektron-proton egymás mellett egy tengelyen. A tóruszon belüli haladási irányuk (keringési irány) egyforma. Tehát a 2-es tömegszám alkot hamburgert, az alfa részecskében (He mag) kettő db hamburger van.
Itt el is érkeztünk a tegnapi kérdésedhez (gratulálok), miért nincs 8 tömegű mag. Azt lehet tudni, hogy van ilyen csak irtózatos sebességgel alfa részecskékre bomlik amiből az látszik, hogy nincs semmi ami stabilizálja a 8-as magot az alfa részecskék stabilitásával szemben. Egy He mag = alfa részecske 2 hamburgerből áll ezeket kell egymás mellé helyezni a térben, alfa részecske =
pep pep
egymás mellett egy tengelyen. Az első pep forog (= a tóruszokban keringés) felfelé míg a másik pep forog ellenkező irányba. A 2 pep mágneses ereje szorítja össze a két hamburgert. A 2 középső proton pedig megakadályozza, hogy egymásba hatoljanak. Az alfa részecskék spinje = 0.
Kedves Aurora, itt felejtsd el a gluonokat és a kvarkokat, tudjuk, hogy a részecskefizikában számolnak velük, de ezek kitalált részecskék, itt nem kellenek.
Tehát ha azt kérdezed, hogy a kvark és a gluon közötti kapcsolat nem olyan, mint a foton és az elektron közötti kapcsolat? akkor erre most is csak azt válaszolhatom, nem olyan, mert sem gluon és sem kvark nincs, nem létezik, sem lekvár ízű sem citrom ízű.
A 14 elejével nem értek egyet, rossz gondolatmenet.
Az elektrontórusz áll: graviton (A) és negatív töltés (C),
a protontórusz: graviton (B) és pozitív töltés (D), lásd Fotonmodell, Kérdések
Ja és még valami, a tóruszok NEM örvények. Inkább spirál körbetekerve, a spirál közepében fut a graviton.
A kvarkok egy kvarkíz,vagy flavourban különböznek egymástól,illetve a színben vagy colourban.
A gluonok éppúgy fénysebességgel haladnak,és tömegnélküliek,mint a fotonok,csak négyféle színben léteznek,és egymással is kölcsön tudnak hatni.Elképzelhető pusztán gluonokból álló gluonlabda,amit az erős kölcsönhatás tart össze,annak ellenére,hogy nincs benne kvark.
A kvark és a gluon közötti kapcsolat nem olyan,mint a foton és az elektron közötti kapcsolat?Az elektronnak is van "ízváltozata" amikor a müonra vagy a tauonra gondolunk.A tórusz a mérete és mozgása által rendelkezik magában hordoz olyan információkat,amik megfeleltethetők egyes tulajdonságoknak.
Az a baj,hogyha az elektron olyan könnyű a protonhoz képest,hogy ha az atommag méretének megfelelő mérettartományba zsúfolód be akkor akkora impulzusrelációja lesz,hogy mindenképpen kiszökne a magból.Ez azért van,mert az elektron tömege 1840-szer könnyebb a protonnál,így a Broglie hullámhossza ugyanennyivel nagyobb.Bár lehet,hogy elég nagy a proton vonzása vagyis elvileg talán valamennyire visszafoghatná.Viszont az elektron Compton hullámhosszánál kisebb az atommag,így a zsúfolás miatt elektron-pozitron párok képződnének ami az elektron kiszabadulását váltanák ki.A neutronnak viszont nagy a tömege,így a Broglie hossza nagyon rövid,így az atommag mérettartományban is kicsi az impulzusbizonytalansága.Így a neutron és a proton egymás mellett jól megfér.De a proton és a neutron egyetlen részecske a nukleon két bázisállapota,a spinhez matematikailag hasonló izospin nevű tulajdonságban térnek el egymástól.Annyi a különbség a proton és a neutron között az izospin tekintetében,mint a felefelé mutató,és a lefelé mutató spinű elektron között a spin tekintetében.Vagyis a proton és a neutron ugyanannak a részecskének a két állapota.
Egyetértek a tóruszmodelleddel.Csak azt szeretném megkérdezni Tőled,hogy miben különbözik az elektrontórusz a protontórusztól?Mert ha a makroszkópikus világban megnézünk egy tórusz alakú örvényt,akkor azok csak méretűkben és mozgásállapotukban különböznek egymástól.Szerintem az elemi részecskének tekintett tóruszok is szerintem a méretűkben és mozgásukban különböznek.Mindenképpen a Compton-hullámhossz a tórusz méretére jellemző,ugyanis,ha a saját méretűknél kisebb tartományba besűríteni őket,akkor több tóruszra szakadhat szét.
Nekem valami beugrott. Ha ilyen szerkezetet tételezel fel, akkor egy 6-os, egy 7-es, és egy 9-es tömegszám alkothat ha jól értettem hamburger szerkezetet, a 8-as viszont nem. Vagy rosszul értelmezem? Ráaádásul 5-ös sincs.
Igen, hozzávetőleg leírtad a hivatalos álláspontot, de ez itt most más.
A magban nincsenek gluonok.
A magban és sehol máshol nincsenek kvarkok.
Nincsenek magerők, csak elektromos töltések közötti erők ami azért nagyon nagy mert közvetlenül közelről hatnak egymásra. Egyéb helyzetekben távol vannak a töltések, pl atommag és elektronhéj.
Az elektron ugyanolyan szerkezetű mint a proton, mindkettő tórusz csak az elektron nagyobb átmérőjű. Mindkettő egy gravitonból és egy töltésből áll csak a proton energiája sokkal nagyobb ezért a proton kisebb átmérőjű.
Heisenberg pedig egy tragédia, ő nem azt ismerte fel, hogy az impulzushatározatlanság miatt bármit is tehet a mag, hanem azt, hogy mi fotonokkal való lökdösődés folytán nem láthatjuk pontosan mi történik.
A részecskéknek minden időpillanatban meghatározott impulzusa van, csak mi nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mekkora. Ég és föld.
Belekotty 5, jó a 8-as, majd gondolkodom..
Pert1 9, nincs külső neutronhéj, egyáltalán nincs a magban neutron. A többlet neutronok a pep hamburgerekhez csapódnak, pepep dupla hamburgert alkotva, ez a BigMac.
Tudomáson szerint a neutront Heisenberg Chadwich felfedezése előtt felismerte,mert a határozatlansági reláció miatti impulzushatározatlanság olyan nagy,hogy az elektron biztosan kiszökne a magból,csak egy protonnal összemérhető semleges részecske tud benn maradni.Illetve a neutron mintegy magragasztó is,mert ugyanakkora magerős kölcsönhatást teremt,mint a proton,de nincs elektromos töltése.Így a protonok közötti taszítást a nehezebb magoknál csökkenti az a jelenség,ha több neutron van a magban.
Illetve a proton és a neutron a nukleon két izospin állapota,amik egy SU(2) szimmetriát alkotnak.És a neutron kvarkokból áll.A kvarkok között erős kölcsönhatás lép fel,és a magerő pionok kicserélődése,de a piont csak az tud cserélni,ami kvarkból áll(mert a pionok is kvarkokból áll).Míg az elektron egy lepton,a jelenlegi ismeretek szerint nincs szerkezete.(Bár egy könyvben az van írva,hogy Lennin megmondta,hogy az elektronnak van szerkezete.De Lennin nem volt egy beszámítható személy,csak jól tudta az elkeseredett embereket manipulálni.)
Amúgy nagyon tetszik az az oldal,amit készítettél!
Érdekes, érdekes... Ezzel az elmélettel magyarázható az hogy nincsen 8-as tömegszámú elem? Mellesleg ezzel az elmélettel szerintem jobban magyarázható a supernovák robbanás elötti magjának gyors összeomlása mint a klasszikus modelekkel. Hiszen ez a felfogás szabadjára engedi azt az elképzelést, miszerint a nagy gravitációs nyomás miatt összepréselődött anyagban az elektronoknak nincs hely így bepréselődnek magokba. Mert ez a modell gyorsabb folyamatot tesz lehetővé mint a klasszikus pozitron béta sugárzásos, vagy elektronbefogásos magreakció.
Hagyd el ! Tegnap megyek be a kocsmába,hát az öreg Niels Bohr ül a sarokban-pityeregve. Kérdem: Mi van öreg? Jajj,aztmondja-ne is kérdezd! Amit eddig alkottam az már egy pofa bagót sem ér,mert Astrojanék megdöntöttek mindent;most mehetek répát egyellni a téaszcsébe! Mondott még valamit az atommodellről-Unicomos üvegen bemutatva,de láttam,hogy már alig van benne-már az üvegben....
A magban 2 proton osztozik a közöttük keringő elektronon. Neutron kiléphet egy e-p felhasználásával amikoris a proton behúzódik az elektron tórusz közepébe.
A kiszabadult neutron nem is stabil, bizonyos keringési helyzetekben szétugorhat a 2 spirál, szétugrik a belül keringő proton spirál/tórusz a kívül keringő elektron tóruszról, 10 perces felezési idővel. A magban a 2 proton stabilizálja az elektron helyzetét, az elektron nem ugrik le a 2 protonról.
Az atommagban nincsenek neutronok. A magot proton-elektron-proton hamburgerek építik fel amelyek héjszerűen helyezkednek el 2-3 x 4, 3 x 6 és 3 x 8 -as szimmetriával.
A többlet neutronok a már lezárt héjak elemeihez kapcsolódva dupla "BigMac" hamburgert alkotnak.
Az atommagba beépülő protonok (proton tóruszok) egy náluk nagyobb átmérőjű elektron tórusz belsejében helyezkednek el, ennek hatására a protonok átmérője növekszik, az elektron "magára húzza" a proton gyűrűt. A nagyobb átmérőjű proton kisebb energiát jelent, ez magyarázhatja a tömegdefektus jelenséget.
Ezzel szemben az elektron átmérője csökken, energiája nő, tehát a magban ilyen értelemben aktivált elektronok vannak. Ez magyarázattal szolgálhat a béta bomlás jelenségre, egy aktivált elektron könnyebben kiléphet a magból. Protonsugárzó atommagbomlás nincs, csak a stabil He magok léphetnek ki az instabil izotópokból.
