Az ellenőrizhető tehermentesítéshez ez tökéletesen elegendő. Annyira kell megemelni, hogy a tetőszerkezet láthatóan ne terhelje a falakat. Szerintem valamit félreértettünk egymás mondandójában.
Az én verzióm úgy hangzik, hogy dőlés ellen biztosított állvaányzatot készítek a fal mellé a teherviselő gerendák alá. Valamivel alacsonyabbat a szükségesnél. A hiányt kisemelkedésű páros ékekkel pótlom ki az esetleges asszimmetrikus elmozdulások figyelembevételével. Ezután körkörösen haladva egy-egy centivel emelem a tetőt szakaszosan, és ékelem alá a szükséges mértékben, míg el nem érem a teljes és ellenőrizhetően tehermentes állapotot a falhoz viszonyítva.
Ezután biztosítom az ideiglenes szerkezetet. Ekkor jön a szükséges mértékű falbontás, ami gyakorlatilag a tervezett koszorú helyét biztosítja.
Elkészül a belső zsaluzás, kívülről a vasszerelés, szelemencsavarok elhelyezése, a külső bennmaradó zsaluzás (pl.: heraklith), és már lehet is önteni a betont. Én képlékenyítővel adalékolt kissé képlékeny betont szeretek használni, ilyen célra min.: C25-30 minőségben, és hasított szemcsés adalékkal, vibrózva. Ezzel a módszerrel sem az épület külső megjelenése nem változik, sem a szerkezet nem deformálódik. Én így csináltam, amikor ilyen feladat került elém, és egyedül voltam a megoldásra. A betonozáshoz már kaptam segítséget.
Amúgy ehhez hasonló módszerrel akár egész hídszerkezetek eltolása, vagy dilatációs szerkezetek cseréje is megoldható.
Egyetértek, bár én folyamatosan fafödémmel egybeépített szerkezetről beszéltem. A fémvázas tetőkkel is elvileg meg lehet csinálni, de koruknál fogva azoknál fel sem merül.
Ami az egyenletes emelést illeti, elvidens.
Most olyan összefüggésben vizsgáljuk a dolgot, hogy egy 3-5 cm-es emelés tartogat-e akkora kockázatokat - ami amúgy kellő figyelemmel biztonságosan elvégezhető -, mint az adott tető teljes lebontása falsíkig, két sor tégla bontása, egy koszorú utólagos megöntése, majd a tető visszaépítése?
Az ilyen utólagos beavatkozásokban mindig van valamennyi kockázat, de ezért nem kell "jó' van az úgy" szakira bízni.
A tetőemelés gyakorlatilag majdnem mindíg maradandó alakváltozással jár. Merev keretnél ellenőrizni kell, hogy mekkora emelés-különbséget képes elviselni. (kivéve ha minden pontot egyszerre és egyformán emelnek.) Rugalmas (fa) szerkezet egy árnyalattal jobban bírja. Ha nincs szétrohadva.
Pár nappal előtte abba a gázolásba is beleszaladtam, egyvágányozás volt. Fehérváron a G43 lemondva, akkor az eMIG-et és a kijárati jelzőket néztem, épp mi indul, mert utastájékoztatás semmi! A forgalmászt követtem (minden tiltakozása ellenére).
A csütörtöki 843-mizéria durvább volt, Fehérvár peronja mellé érve közölték hogy a vonat nem megy tovább, átszállás az 1. vágányon álló Z30-ra! Eljutottunk Gárdonyig, ott közölték hogy ez se megy tovább. Áthaladt három IC, utána a Jégmadár EX, az megállt a vörös jelzőnél, senkit sem engedtek felszállni. A szent havária-központban senkinek se jutott eszébe, hogy bármelyik haladós vonatot megállítsák és felvegyék az ott ragadt három vonatnyi embert!
Jött a G43, azzal nyögvenyelősen de haladtunk, heringjárat utaslemaradással.
(Pár éve hasonlót játszottak el Monoron, mikor tetemes késések voltak Szolnok felől, "forgalmi okból" megállt a szegedi hibrid, egyből elkezdtek felszállni az utasok. Jegyvágó üvöltött, ne szálljanak fel, csak forgalmi okból állunk! Annyit mondtam neki, inkább ne keménykedjen, ha nem akarja hogy kb. 100 fő feldühödött utas a két állomás között laposra verje majd kivágja az ablakon. Mert persze mint kiderült, se tájékoztatás, se pótlóbusz!)
Nem vagyok egy autórajongó, de ha jól emlékszem, ennél egy korábbi verzióm volt. Annak még a "C" oszlopán nem volt szellőző. Úgy tudom, azok voltak az igazi Jagulik. Ezek már újabbak. Már nem zsiga, hanem Lada1200
Ha tudom, hogy a tetőd milyen szerkezeti felépítésű, akkor előre meg tudom mondani, hogy egyáltalán emelhető-e. Nem mindegyik az. Legegyszerúbb azokat, amelyikek keretmerevek, pl. régi parasztházaké, ahol egy szerkezetet alkotott a födém a szaruzattal. A többi sem feltétlenül reménytelen, de egyedi tervezést igényel.
Persze az egésznek van a tetőn kívül is feltétele. Amíg a tető nem a rendeltetése szerinti alátámasztáson van, addig is tartani kell, és nem mindegy, hogy van-e mire átterhelni. Egy szuvas padló, vagy gyenge aljzatbeton nem elégséges, Majd meglátjuk, ha elhatározod magad.
A paladarabolás elkerülése nagyon helyes dolog. Ami az azbeszt veszélyességét illeti, eléggé "vagány" a felfogásod, én kicsit átgondolnám, mert...:
1.1. Azok, akik dolgoznak vele, védőruházatot viselnek, a veszélyeztetettek meg nem. Ebből adódik a statiszikai alapú elhanyagolás. A következményekről meg általában nemigen beszélnek.
1.2. Mi is az az azbeszt. Mindenki látott már vattacukrot. a klf szigetelőgyapotok is hasonlóképp készülnek, de azoktól legfeljebb vakarózik az ember. Az azbeszt fizikailag hasonló. Mindenféle geológiai folyamatok eredményeként magmás kőzetből jön létre, és olyan finom, hogy képes a sejtfalat is megsérteni. Képes, de nem feltétlen történik meg, ebből táplálkozik az a legenda, hogy nem is olyan veszélyes. Csakhogy ez egy statisztika. Ha mondjuk azt mondjuk, hogy a vasúti közlekedés 999 ezrelékben biztonságos, akkor az nem azt jelenti, hogy mindenki egy ezreléknyi károsodást szenved (mondjuk beszakad a körme), hanem azt, hogy az a bizonyos ezredik ezer ezrelékben meghal. Na az azbesztet is így kell értékelni, de a vasúti közlekedés sokkal biztonságosabb.
1.3. Amikor még a módszerváltás idején működött hazánkban az eternitgyártás, nem volt ugyan publikus, de Lábatlan környékén a rákos megbetegedések a többszörösét érték el az országos átlagnak. Ez azért elgondolkodtató.
1.4. A beépített hullám, vagy rombuszpala ép állapotában azért nem problémás, mert az azbeszt abban megkötött állapotban van. Akkor veszélyes, ha felületi sérülés miatt az azbesztpor a levegőbe kerül. Annyira apró, hogy órákon át képes lebegni. A jelenség hasonló a túlságosan régi palákkal is, mert a felületi kopással felszínre kerülnek a málásra hajlamos szemcsék.
1.5. Manapság is gyártják és kapható megszólalásig hasonló építőanyag, de azoknak nincs azbeszttartalma. A lényeges kérdés az, hogy ami neked van, az mikor készült.
1.6. Az azbeszt tartalmú bármiket úgy szokták ártalmatlanítani, hogy bebetonozzák. Ezt te is megteheted. Ha nincs tudomása lehetséges jóakaróknak, hogy neked volt ilyen anyagod, és egyszer csak nincs, de papirod sem arról, hogy hová tetted, akkor úgy tudsz tőle szabálytalanul, de viszonylag szakszerűen megszabadulni, ha úsztatott betonba töröd (törni csak vizezéssel, és a vizet felhasználni a betonhoz!!!). Ne vagánykodj, ez nem játék!!! Nem szabályokról beszélek, hanem az egészségedről.
Nem riogatlak tovább az azbeszttel, de szóba kell még hoznom a palát. Lehet, hogy csak rosszul használod, de nekem úgy tűnik, hogy itt is kell egy kis helyesbítés.
2.1. A pala egy természetes üledékes kőzet. Úgy keletkezik, hogy a magas nyomáson konglomerálódó alkotóelemek eljutnak egy keményedési fázisig, de még a teljes összeállás előtt valamilyen külső hatásra az egész megcsúszik. Ez csak egy mikroszkopikus elmozdulás, de arra elég, hogy milliónyi apró lemezkére oszoljon, és úgy folytatódjon a folyamat. az ilyen kőzet milliméterestől a pár centis lemezvastagságig vékony lapokra hasítható a törésvonalak mentén.
2.2. Ezeket a kőlapokat évezredek óta használja az emberiség építőanyagnak. Az amit manapság hívunk palának, eredetileg a műpala névre hallgatott, de mivel az ára miatt az eredeti pala iránti kereslet elhanyagolható lett, így manapság ezt a műpalát hívják palának.
2.3. Ebből viszont már következik is, hogy a pala kifejezés nem egy lemezszerű tetőfedő anyagot jelent, hanem egy geológiai képződményt, egy bizonyos kőféle bizonyos előfordulási formáját. Ha "műanyag paláról" beszélsz, az fából vaskarika. Ilyen egyszerűen nincs.
Na akkor most nézzük az eredeti témát.
Azok a példák, amiket hoztál, tökéletesen kimerítik az alattomos károkozást, azok részéről, akik ajánlják. A tapasztalataiddal tökéletesen egyetértek, kerüld őket messzire. Ha könnyű tetőburkolatra van szükséged, mert mondjuk pala helyére megy, akkor az akármilyen acéllemezeket tudom ajánlani (vannak 30 év garanciával), bevilágítónak meg cellás polikarbonátot. Régebben nálam is volt bitumenes hullámlemez-hullámos polikarbonát kombó. Mentségemre szolgáljon, hogy az én építkezésemet annak idején még a Bokros-csomaggal támogatták. Nem volt lehetőség a válogatásra, erre is csak alig tellett. Már jó ideje megszabadultam ettől a rémálomtól. Cserepeslemezem van, a tetőbevilágítót pedig kiemelt kétrétegű polikarbonáttal oldottam meg. Az alsó egy kilenccelás (jobban szigetel, mint a fal), és felette van egy szükség esetén cserélhető egycellás ívben hajlított külső védőlemez. Ha mégsem lenne olyan ellenálló, mint az elmúlt évek tapasztalataiból valószínűsíthető, akkor csak ezt a külső lemezt kell cserélnem, minden más marad. Én a saját tapasztalataim alapján ezt gondolom jónak, de persze lehetnek más megoldások is. Mindenesetre cseréphez erősebb szerkezet kell.
Fénybeeresztő felület nyári hűgutája ellen is van megoldás.
Egy szabad terasz nyári hónapokra alulról árnyékolható például nádszövettel, ami tetszés szerint elhúzható. A szöveten keletkező meleg meg simán kiszelőzik oldalra. Semmivel sem lesz melegebb a teraszon, mint mondjuk a fák alatt. Zárt térben kicsit macerásabb a dolog, de nyitható kiszelőzés esetén az sem megoldhatatlan, és még szót sem ejtettünk a külső árnyékolókról, bár az már zsebbenyúlósabb.
ez az azbeszt para ezen a lakossági szinten durván túl lett tolva -> azok betegszenek meg akik éveket dolgoznak vele, és vágják is
Szerintem is. 10+ éve cseréltük Lindab-lemezre, mikor itt-ott elkezdett repedezni. Közeli lovardás boldogan vitte el, pótlásnak! Volt eltéve tartalék, a fatároló tetejére tökéletes!
Ha minden elkészül a tartón, akkor szétszedem elemeire, a gyengébb hegesztési varratokat feltöltöm, lefestem a rozsda ellen.. és utána nem fog az tönkremenni.
A pókhálós esemény szerencsére semmiben nem érintett engem. Itthon olajoztam és rozsdáztam összefelé a kezem amikor lezárták a Délit - nem én voltam ! :-)
palát nem darabolok óvatosságból, de szerintem ez az azbeszt para ezen a lakossági szinten durván túl lett tolva -> azok betegszenek meg akik éveket dolgoznak vele, és vágják is
egyébként a ház tetején is pala van, de azok sík lapok
eredetileg azért hoztam el őket, hogy édesanyámnak csináljunk belőle a fészerre normális tetőt a jelenlegi tákolmány helyett
de erre sosem került sor, és a végén inkább visszahoztam a nyaralóba, most itt vannak felállítva
lesz belőle fatároló, illetve autós beálló, ezeket terveztem
a műanyag hullámpalát a feleségem garázsán cseréltem le, újabbra, ez nem teljesen azonos a régivel, de a tulajdonságai hasonlóak
ez viszonylag tartós, amit leszedtem és már morzsolódott 10+ éves lehetett, már akkor is ilyen volt amikor a feleségem azt a házat vette, és még ráment 3 év mire én cseréltem
ami szintén nem tudom mire jó, de ezen a szélességi körön tetőfedésre biztosan nem, mert a napon szétolvad, magába szívja a meleget, és olvad
háztetőkön látni ahogy szabályosan lefolyik a tetőről, értelemszerűen a vizet sem visszatartva, néhányan ebben látták meg az olcsó tetőfedés esetleg pont a pala cseréjét
a poliészter hullámpala meg azért nem alkalmas tetőfedésre, mert az meg átereszti a napot, és alatta nyáron 70 fok lesz túlzás nélkül
arra jó volt, hogy az átmeneti időszakban, kb nyári meleg volt a garázsban, télen meg kellemes tavaszi, de nyáron minden tönkrement a melegtől
alulról cukros vízzel alufóliát ragasztottam rá, akkor lett elviselhető, de így meg ronda
ezen a teraszon arra lenne jó, hogy a téli időszakban az esőt felfogja, a napot nem, és így világos és meleg maradna a teraszon, de cserélgetni macerás lenne
Igazán nincs mit, ezek csupán általános tudnivalók, amiket nagyobbrészt tapasztalatból szedtem össze. Szakmám szerint közlekedésépítő vagyok. Elég sok az átfedés, de messze nem ugyan az. Az ismereteim két lakás, három ház felújításából, kettő építéséből, meg még néhány kisebb munkából származnak. Nagyon sok "szakember" után kellett helyrehoznom az eleve helytelen megoldásokat. Én már jó ideje nem úgy tartom számon a dolgokat, hogy mi mire van kitalálva, vagy mit hogyan "kell" megoldani, hanem az anyagok és alkatrészek jellemző tulajdonságai alapján. Így ugyan nem állnak rendelkezésre szamárvezetők, de sokkal több lehetőség nyílik műszakilag jó munkát végezni.
A teraszod problémáival már többször találkoztam, azért vagyok nagyobbrészt biztos az előidéző hibáival kapcsolatban, mert elég tipikusak.
Ami a költségvetést illeti. Én úgy szoktam megközelíteni a dolgokat, hogy az adott esetben elérhető legjobb minőség a minimum szükséglettel jó ha találkozik. Hiába van látszatra magasabb műszaki tartalom valamiben, ha az olyan minőségi hiátusokkal rendelkezik, amik folyamatos javítást tesznek szükségesé. Ezt a szemléletet szoktam propagálni, mert nagyon bevált bármilyen területen.
Példaként hoznám a teraszodat. Ha a korábbi tulaj is így gondolkodott volna, akkor betonból készíti a terasz földszint feletti falazatát, és nem abból, ami maradt az építkezésből. A rejtett belső felületet megkente volna vízzáró anyaggal - pl.: folyékony fólia, bonobit, stb. - és utána töltötte volna fel a maradék apróra tört kevert anyaggal (legjobb az apró frakciótól mentes kavics, vagy kő). Természetesen lapvibróval tömörítve. Erre már lehetett volna fóliaterítésre vasalt tálcabetont önteni, és én innen spóroltam volna. Járólap nélkül még el lehet lenni, és később is pótolható. Le kellett volna kenni lábazatfestékkel, aztán várni a kedvező anyagi fordulatot, de egy igényesen elvégzett betonfelület kialakítás is sok évig ellenáll a fagyásnak, és burkolás előtt amúgy is kellősíteni kell a fogadó felületet.
Hullámpala. Nem akarok senkit látatlanban megvádolni, mert lehet, hogy tényleg őszinte jóindulatról van szó, de valószínűbb, hogy a szomszéd amikor szembesült a pala elhelyezési költségeivel (azbeszt), inkább "megajándékozott" vele. Remélem nem daraboltad, főleg nem gyorsvágóval szárazon, pormaszk nélkül.
Átlátszó műanyag hullámlemez. Anyagát tekintve polikarbonát, és idővel nagyon megváltoznak a tulajdonságai. Kb.: 3-4 év, és besárgul, 5-6 és egészen barna lesz, de ez a kisebbik probléma. az UV sugárzástól és a fagytól töredezetté válik, és sérülékeny lesz. Komolyabb felhőszakadás is beszakíthatja, jégről nem is beszélve. Annál jobb a cellás sík polikarbonát lemez. Az valamiért nem színeződik el, és a rugalmassága miatt nem is törik olyan könnyen.
Terasz lejtése. Jól kivitelezve 0,5-2,0 % lejtéssel készül. Ha érzed a lábaddal, akkor az baj, mert csak tapasztalt szakemberek képesek ilyesmire. Ha az lennél, most nem beszélgetnénk.
Megoldás. Így látatlanban azt mondanám, hogy az egész nem éri meg a javítgatást, mert jó nem lesz, csak átmenetileg jobb, de az újraépítést sem. Rendelni kell egy konténert, és elhordani az egész tákolmányt. Vannak jó alternatívák, amik nem is olyan veszélyesek. Például megfelelő pontalapozásra (lehet talajcsavar is) szelemen + födémgerenda jellegű födém létesítés. Erre többféle készülnek szerelt teraszok is, de ha nincs elég hely, némi szakértelemmel ortotrop hídszerkezet is építhető. az a lehető legvékonyabb azonos terhelhetőség mellett.
hát alapvetően az egész ház egy alacsony költségvetésű produkció, az is amit én csinálok vele
most éppen kicsit könnyebb anyagilag, de nem hiszem hogy így marad
a pala is ingyen került hozzám szomszédtól, tehát itt kicsit a gombhoz a kabát esete is van, hogy hova tegyem fel ahol haszna van
egyébként van átlátszó műanyag hullámlemezem is, lehet hogy téli időszakban azt rakom fel
majd csinálok képet a betontálcáról is, és a törésekről rajta
én nagyon azt látom, és érzem a lábammal is, hogy a terasz széle érezhetően lejt, és középtájt törés látszik, tehát a fő probléma az alap süllyedése lehet
és leginkább az érdekel, hogy hogy lehet visszaemelni... vagy csak a betontálcát, vagy az alapot is
ha ezek nem működnek, vagy ki kellene ide hívnom egy injektoros műgyantás csapatot, akkor ott olyan költségek lesznek hogy olcsóbb bontani és másikat építeni, illetve leginkább megoldatlan marad az ügy
Nem betonfödém volt, hanem fa, de tetővel és cserepekkel együtt. :)
Én is úgy látom, hogy az épületet nem veszélyezteti egy javítási kísérlet. A teraszt viszont annál inkább. Az imént kifejtettem részletesebben is, most nem taglalom, de nem lesz ez olyan egyszerű menet, mint amilyennek elsőre tűnik.
Így képpel kicsit egyszerűbb, lássuk, mit tudhatunk.
Az előbb sikerült a végére érnem egy hosszabb válasznak, de mire a küldésre kattintottam kidobott, és az egész ment a lecsóba. Próbálom újra megfogalmazni.
A képből arra következtetek, hogy ez egy régen alkalmazott teraszépítési megoldás. Úgy készült, hogy készítettek egy körkörös falazatot, beleszórták az építkezés ramatyát, aztán lebetonozták. Mi ezzel a baj? A sitt nem homogén anyag, és ráadásul van benne szerves alkotóelem is, mint például deszkavégek, csomagolóanyagok, ilyesmi. Maga az eljárás nem lenne rossz, ha kiszednék belőle a rohadásra hajlamos anyagokat, a többit meg homogénre kevernék némi homokoskaviccsal, és rétegesen tömörítenék. A valóság meg az, hogy beletalicskázzák, lebetonozzák, aztán sok év múlva, amikorra a feltöltés a saját súlyától konszolidálódik, a felette lévő betontálca eltörik, mert ugye minek azt redesen bevasalni, esetleg méretezési számításokat végezni.
A süllyedés lehetséges okáról. Van az a közkeletű elképzelés, hogy a könnyű dolgoknak nem kell mély alapozás. Ez egy netto ostobaság. A könnyű dolgoknak nem kell folyamatos alapozás, elég például a pontalap áthidalókkal, de az alapozási mélységnek akkor is fagyhatár alatt kell lennie. Ha nekem kellene vizsgálnom a teraszodat, melléásnék az alapnak, és már most mernék nagytételben fogadni, hogy nem lenne mélyebb a talajszinthez képest 50-60 cm-nél. Ezt abból is sejtem, hogy a lábazati falazatban tégla van, ami a szakértelem hiányáról tanúskodik. Korábban írtam, hogy fagyveszélyes helyen ha porózus építőanyagot használunk, akkor a vizet ki kell zárni, különben felszívja és a hidegben szétfagy.
Ha a diófád nem volt idősebb pár évesnél, akkor nincs gond, ennyi idő alatt nem tudott komolyan az alapozás alá menni, de ha pár évtizedes, akkor jogos az aggodalom.
Bármi is az oka a súllyedésnek, elrohadt gyökértől laza talaj, vagy elégtelen alapozási mélység, javítható. Vannak modern tágulóhabos megoldások, kérni kell ajánlatot, de ha magad akarod megoldani, akkor jó lehetőség a mikrocölöpözés. A legegyszerűbb módja, hogy rövid szakaszokban az alap alá ásol, az alaptest mélységéig a munkagödröt feltöltöd földnedves betonnal, tűvinrátorral tömöríted, hogy kötés után ne legyen porózus, és azután visszatöltöd a földet. Gyakorlatilag betonpogácsákat képzel az alapozás alá, ezzel mélyitve a teherhordó alaptestet.
A tetőről. A hullámpala elég sokfelé van még alkalmazásban, de én a helyedben kishullámú trapézlemezt alkalmaztam volna. Részint jobban alá tudtad volna fűzni az épület ereszének, másrészt azon nem telepszik meg a moha, és idővel nem fagy szét. Mostmár mindegy, mindenesetre ki kell egészíteni, mert így a csapadék a terasz szélére esik, és onnan lefolyva alááztatja a falat. Amúgy ereszcsatornára sincs feltétlenül szükség. Láttam már földszinti csatornát is az eresz vonalában, ami elvezette az épülettől a csapadékvizet, és igazából ez a legfontosabb cél.
Az eredeti kérdésedet, miszerint mit kellene csinálnod az elrepedt teraszoddal, elég info hiányában nem tudom megválszolni. Gyanítom, hogy egy vasalatlan, leggyengébb pontján eltörött betontálcáról van szó, amit ha ki is javítasz, valahol másutt fog újra eltörni. Olyan megoldásokat tudok mondani, amik tuti jók, de azok nem kicsi felfordulással járnak, és lehet, hogy veréblövő ágyúk lennének. Érdemes lenne helyszínen konzultálnod megfelelő szakértővel. Ne a helyi mindenhez értő kőművessel. Attól, hogy valaki már sokszor rontott el valamit ugyan úgy, még nem lesz szakszerű.
Szerintem pont a te történeted lelkesítette fel padisah -ot, amikor mesélted hogy egyedül emelted meg a beton födémet hogy alákoszorúzhass valami tartós anyaggal.
De a figyelmeztetésed a legjózanabb tanács ebben a témában. Most hogy tett fel képet a teraszról. már látszik hogy nem lesz ott tartófal megrogyás ha megpróbálja javítani a terasz távolabb eső végét.
