" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Adott egy kb 8 eves jujuba fa, valoszinuleg az alap verzio, kb cseresznye nagysagu termessel, hatalmas tuskekkel.
Szeretnem megszuntetni a tusket a kertben mert gondot okoz, magat a jujubat viszont szeretnem megtartani, mivel viragzaskor az illatat es a gyumolcset is szeretem.
Arra gondoltam, hogy atoltanam egy tusketlen vagy kevesbe tuskes verziora, elvileg azt olvastam, hogy a lang nem tuskes, a tobbi fajtarol hianyosak az ismereteim. Tudtok esetleg tusketlen fajtarol es hogy oltovesszot honnan lenne erdemes beszerezni?
Új gyümölcs hódít EurópábanEgyre keresettebb Európában a csirimojó gyümölcs. A kontinensen csak Spanyolországban termelt gyümölcsnek igen magas a vitamintartalma, valamint állítólag az íze is kellemes. Éves szinten közel 50 ezer tonna csirimojó gyümölcsöt termelnek a gazdák a Spanyolországhoz tartozó Granada és Malaga trópusi partvidékén. Ezzel a mennyiséggel az ibériai ország a világ legnagyobb termelője. Azonban hiába van jelen a gyümölcs évtizedek óta ezen a területen, eddig a gazdák inkább az avokádó és a mangó termesztésére fókuszáltak a kedvező jövedelmezőségük miatt. Azonban most változni látszik a trend írja a FreshPlaza.com.
Tavaly rendeltem az alábbi cégtől pekándiót. Nagy csalódás volt, mert nemcsak külsőre hasonlít a hagyományos dióhoz, hanem ízre is. Akkor minek fizessek érte 3-szor annyit, mint a normál dióért? Mindegy, egyszer azért jó volt kipróbálni.
"Talán tíz éve ültettem egy pekán diófát. Most már kb. 2 m-es."
hát igen, ez is a gond, rettenetesen lassan nő.
Bár ha sok vizet kap, 6 éves korára is megnőhet 2 m-re, egy másik ismerősnek ilyen.
Kb. 5 éves kor körül van egy "ugrás", ha kedvezőek a körülmények.
Lásd még paw-paw. Mindkettő hozza génjeiben az őserdei létet, hogy nem szabad kezdetben nagyot nőni, mert (normál, eredei környezetben) a mélyárnyékban elpusztulna.
Ez odáig fajul, hogy a kis tölgy csemetém (hasonló design) sem nő 1 cm-t se, pedig nincs árnyékban = megkapta a "startjelet", hogy nőjön, "versengjen" az életért...
A paw sem vesz tudomást arról, hogy szabad az út, lehet nőni, sőt árnyékolás nélkül kampec is lehet.
A pekán nem annyira érzékeny a tűző napra, sőt kis magoncok nem pusztultak ki 38 fokban sem, ha nem kaptak (véletlenül) 2 hétig vizet... Ennek részben a mélyrehatoló gyökere volt az oka, amit eleinte jobban fejleszt, mint a föld feletti részét. Másrészt a jól előkészített, megtöltött ültetőgödör... :)
Mivel vízigényes, ezért részben "klímanövény". Olyan helyre kell ültetni, hol a víz nem probléma.
A tavasszal belvizes terület sem jó szerintem, mielőtt megörülne valaki,
az teljesen más, mintha nyáron el lenne pár napra árasztva... Pl. Lidl-ben kapható, meg lehet kóstolni, amúgy finom, kicsit más ízű, száraz-ropogós, édes-kesernyés, nehéz leírni.
Pekán: terem idővel... hosszú éltetű fa, így csak 70 éves kora körül van a csúcson a termésmennyiség,
az amerikaiak sűrűn ültetik, hogy kihasználják a teret, és hogy legyen valami összes mennyiség
már 5-6 év után is (nagyon lassan nő az első években, aztán bedurvul a növekedése).
Majd később kivágják minden 2. fát, mert nagyon besűrűsödne az állomény.
Sajnos mivel magas fa, nem lehet vagy nehéz a termést megvédeni a szajkóktól, szarkáktól, harkályoktól... stb. Ez valós probléma, akinek már terem, ő mondta,
naponta szedni (lesni) kell a termést, mert elviszik a madarak... A pekán héja vékony, könnyű csemege a szárnyas (fej)magvadászoknak. Ellentétben az európai dióval.
Ez nagy probléma, amire senki nem gondol, pedig olyan gond, mintha mandulából nem lenne csak papírhéjú fajta elérhető... (=megenné a fene, vagyis a madárállomány...), sőt mi is láttuk, ahogy a területen "bulizott" a madársereg... De biztos lesz azét erre is megoldás...
Beporzási és egyéb gomba, rovar stb. gondok is lehetnek.
Ez sem fenékig tejfel, de persze nekem is van pár fa (4 év körüli a legidősebb),
talán 1-2 év múlva teremnek pár szemet, a kisebb fát még tudom majd hálózni is. Próbálkozni lehet :) ;)
Nagyon vízigényes (amúgy a Juglans regia, európai dió is... de ez még joban),
ezt figyelembe kell venni. Az USA-ban árasztással (is) öntözik, meg se kottyan neki,
ha 1 hétig víz borítja a talajt... Homoktalajra szerintem nem jó.
Hát nagy hőkezelés a dió befőttnél nálunk nincs mert hidegen üvegekbe rakjuk és a cukros szegfűszeges /fahéjas forró löttyel leöntjük, szalicil és száraz dunszt.
Üvegbe rakás előtt az átdöfködött dión /július vége/ 5l-s üvegbe rakva 2 héten át vizet cseréltünk.
Amúgy ha nem vitamin bomba is jó volt rá visszaemlékezni.
Dlusztus Miklóstól azt olvastam terem nálunk a pekán dió. Az ő kertjében van több féle, és a Dunántúlon is van egy már termő ültetvény.
Szerintem egyetlen befőtt sem lehet vitaminbomba, erről a hőkezelés gondoskodik.
Annak a befőttnek a leve lesz kocsonyás amiben a gyümölcs héjastúl benne van, és agyonig van hőkezelve. A hőkezelés juttatja a héjból a lébe a pektint amitől kocsonyásodik.
A magonc vagy terem vagy nem, ha terem is, ki tudja majd milyet, és 45 évvel később mint az oltvány. A dmkertes Miklós írja valahol. Ezért nem adnék én 4.00 ft-ot egy magoncért. 2-ért 8-at meg pláne nem.
