Veszelka Attila: Pipás Pista, az átokházi tanyavilág hóhéra
Dokumentumregény
Átokháza, a szegedi tanyavilág kis települése a helyszín, ahol az örökké pipázó Rieger Pál, becenevén Pipás Pista tanyáról-tanyára járt, szállást kért, cserébe segített a ház körül, betegségeket gyógyított a lakók nagy megelégedésére. 1932 márciusában a szegedi ügyészségre egy névtelen feljelentés érkezett arról, hogy az Átokházán és környékén történt sok titokzatos öngyilkosság nem mind öngyilkosság, hanem gyilkosság, amit melyeket Pipás Pista családi megrendelésre a tanyavilág ítéletvégrehajtójaként követett el. Veszelka Attila levéltári források: tanúkihallgatási, tárgyalási jegyzőkönyvek, feljegyzések, orvosi, elmeorvosi vélemények, boncolási jegyzőkönyvek közzétételével, korabeli újságcikkek felhasználásával, valamint interjúk alapján írta meg dokumentumregényét a fordulatokban gazdag, híres-hírhedt ügyről. Az életfogytiglanra ítélt Pipás Pista, eredeti nevén mint az a tárgyalások során kiderült Rieger Pálné született Földi Piroska (!) 1940 októberében gyűjtőfogházban halt meg.
2006. 150 p. ISBN: 963 7337 89 X, fűzött Méret: 24 cm
Sziasztok!Lenne néhány eladó könyv.Akit érdekel keressen meg az árak miatt! Herman O:A Magyar pásztorok nyelvkincse Herman O:Magyarok nagy ősfoglalkozása Bálint S:Történetek a szegedi betyárvilágból Edvi Illés Károly:Emlékeim a szegedi várból Gönczi:A somogyi betyárvilág
Nagyon kedvelem Tömörkényt, de most egy véletlen folytán olvastam el. Kutyákról szóló novellagyűjtemény került a kezembe, abban szerepelt három írás is tőle. Mind a három nagyon jó.
Ezt én is olvastam nemrég.Sőt mostanában /egy hónapon belül/ vagy a hatodik Tömörkény könyvet olvasom.Mindenkinek csak ajánlani tudom a műveit,nagyon jók!!!
Egy Tömörkény novellát olvastam, a címe Kutyák dolga. Azt hiszem, az első pár mondata nem érdektelen.
Disznót lopni, tehenet lopni, lovat kötni: nehéz mesterség, de azért van, aki ért hozzá. Ugyan egy ember csak a lókötéshez érthet. A disznólopáshoz már két ember kell, legalább két ember, meg kocsi. A malac mindjárt sivít, ha megfogják és fölemelik, ennélfogva a lopáshoz még külön olyan szíjszerszám is kell, amivel előbb a száját bekötik, hogy ne ordíthasson. És kocsira kell tenni, mert nagyon lassú a járása: az üldözők hamar utolérhetik a tolvajt. A tehén ellopása is bajos: szintén lassú a járása. A birka elhajtása hasonlóképpen kockázatos vállalkozás.
Elhajtása csak falkánként volt szokásos, akkor is csak úgy, ha valamely más, közeleső falkába bele lehetett csapni. A lopott jószág annak a tömegében eltűnhetett. Akár nappal is megtette a vakmerő betyár. Nekivágtatott a juhász szeme láttára a falkának, a nyergéből lehajolt, belekapott a markával a birka subájába, magához emelte, és elnyargalt vele. Ha a kutyák engedték. Mert a régifajta nagy juhászkutya, amelyiknek már divatja múlt, ha utolérte a tolvajt, felugrott utána. Vagy a ló nyakába, vagy a lovas combjába akasztotta bele a fogát. A fokossal volt szokás ellene védekezni, ami a nyeregre volt akasztva. Mert van kézbeli fokos, meg van nyeregbe való is.
A lovat lopni könnyebb volt. Az futós. Rossz lovat, gebét nem szokás lopni, ezt legfeljebb a cigány lop, mert az rá van kényszerülve. Más ember azonban csak jó lovat lop, és azzal messze el lehet szaladni, egy nap alatt el lehet vele érni a Dunától a Tiszáig.
Ami a lovat az ellopatás ellen védte volna, a béklyó, szintén kiment már a divatból, mint a nagyfajta juhászkutya. A régi acélbéklyónak valamennyinek külön lakatja volt, mint a vaspénztárnak. Az ilyen béklyós lovat éjjel a mezőről csak úgy lehetett elhajtani, ha kettéreszelték a béklyó láncát. Mert máskülönben nem tudott futni. Ráadásul volt is ennek a béklyónak egy külön tudománya, valamikor hallottam is a fortélyát, de elfelejtettem. A vasbéklyót valamikor főzni szokták. Azt feledtem el, hogy milyen folyadékban főzték, csak annyit tudok, hogy az ilyen béklyót azok a ráspolyok, amik a tolvajnép keze ügyében voltak, egyáltalán nem fogták. Nem lehetett a ló lábáról lereszelni, ennél fogva nem lehetett ellopni.
Igen, tényleg jó a film, ha valahol megtalálom DVD-n , okvetlen megveszem. A májusban említett Hajdúk-ból egy jelenet ragadt meg bennem: amikor a kuvasz (vagy komondor?) felugorva lerántott a lováról egy támadót. Tegnap egy Popper Péter interjúkötetet olvastam, egy idevágó részlete volt. Szerinte Rózsa Sándor biztos nem szorult rá pszihoanalízisre. Szeretne ő (mármint a szerző) olyan egészséges lenni. Volt humora Poppernek, el kell ismerni.
Éppen tegnap néztem meg ezt a filmet újra :o) Ez tényleg veri a westernfilmeket! Hatalmas film, mondom ezt úgy is, hogy egy híres betyár van az őseim között, bár nem vagyok egyenesági leszármazottja, de rokonom volt :oDD
Seres István bevezető tanulmányával megjelent a "Források O'sváth Pál sárréti csendbiztos életéhez" c. kötet (Berettyóújfalu, 2010.). Kiadója a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Bihari Múzeum Baráti Köre. A 19. század egyik legismertebb csendbiztosa volt, amihez persze publikációs tevékenysége is hozzájárult.
Kiváló film, igazi pusztai krimi és néprajzi tanulmány egyben. DVD-n is megjelent, de sajnos semmi feljavítás, csak ahogy átjátszották, sötéten, zajosan, monóban. De még így is érdemes megnézni!
Én csak egyet mondhatok itt a fórumon : Talpuk alatt fütyül a szél egy alapfilm ebben a témában is. Egyrészt lealázza az amerikai westernt - ami ehhez képest nincs is. De nyilván nem ez volt a motivációja a rendezőnek. A Ragály Elemérnek az operatőri munkáért Oscart kellett volna kapnia - ha ilyen filmeket küldtek volna egyáltalán a teknő túloldalára. Szerintem a filmnek rengeteg áthallása van - különösen az volt 1976-ban. Moziban utoljára tavaly láttam Miskolcon a Kaláka Fesztivál keretében.. Jellemző a mai DVD-s világra és általában is az igénytelenségre és érdektelenségre, hogy 6-an voltunk a vetítésen a moziban.. ebből hárman mi a gyerekeimmel. Szerintem ebbe a vonulatba tartozik még a Hajdúk és a Rosszemberek c. filmek is.
Megjelent Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (szerk. Nánási László) c. kötete. Ára még nincs megállapítva, de a következő címen és telefonszámon lehet majd megrendelni:
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Katona József Múzeuma 6000 - Kecskemét Bethlen Gábor körút 1.
+36 (76) 481-350
Nánási rövid bevezető tanulmánya után, az alföldi betyárvilágról ill. annak felszámolásáról szól a szegedi betyárperekben ítélkező bíróság ügyészének visszaemlékezése. Sokat ír Rózsa Sándorról, a peréről stb.
Meg lehet próbálni, de gondold el: ha naponta egy könyvet olvasol el, ami nem túl valószínű, akkor tíz év alatt 3652 könyv, mert beszámítottam a szököéveket. Ráadásul nem tudod megítélni, milyen is egy jó könyv, ha legalább egy kicsit nem ismered a rosszat, illetve közepeset. Egyszóval, szerintem reménytelen, és itt nem a betyárokról szóló írásokra, hanem minden egyébre gondolok.
Ma a könyvespolcomat rendezgettem, és találtam egy Arra van egy kőhíd rakva... c. könyvet. Belenéztem, úgy tűnt, a hajdani nomád pásztorkodásról szól, de ez összefüggött a betyárvilággal. Valamikor régen megvettem, és úgy elraktam, hogy csak most találtam meg. De ezután már el is olvasom!
