Egy topik, amelyben összegyűjthetjük az eddig, Viktor Rezun (alias ,,Viktor Szuvorov") irodalmi tevékenységével kapcsolatban megjelent kritikákat hadtörténészek és katonai szakértők tollából.
A multkor nem tudtam valaszolni neked, en magam is 42-es datumot valoszinusitenek, valoszinuleg Sztalin azert "imadkozott", hogy Hitler mar ne akarjon junius vegen tamadni, de hiaba. 41-ben akarhogy is vesszuk, de a szovjet hadsereg tavolrol nem volt felkeszulve egy Nemetorszag elleni tamadasra, ugy hogy a nemet szarazfoldi hadero szinte teljes egeszeben a Szu - ra koncentralhatott.
a tisztavatót követő kremlben adott fogadáson tartott sztálin beszéd elég egyértelmű, egyébként nem adott direkt támadási parancsot, mert 41 nyarán akart támadni, hanem később, a vén zsugás hitlerrel ellentétben rendkívül módszeres volt, a hadiipar folyamatos felfuttatásától a csapatok fokozatos határzónába telepítésétől kezdve készült a háborúra... szerintem 42-es tavaszi hadjáratra készült, ezért is volt kiadva a parancs, hogy nem szabad felülni semmilyen német provokációra, mert tudta, még nincsenek felkészülve
egyébként ivan szerov akkor is elsővonalbeli szereplő volt, kvázi a baltikum ura, tehát ő tudhatott a főnök elképzeléseiről, később pedig mint a kgb főnöke bármit felhozattathatott a levéltárból, vagy akárkit bekérethetett "beszélgetésre"... a második fele igaz krjucskovra is ( érdekesség, de ne feledjük 56 őszén mind2 feltűnt Bp-en, krjucskovot pedig érdekelték is a magyarok, pl. olvasott magyar szépirodalmat!)
De az adott teemäban nem volt köztük olyan aki a vezetök legszükebb köreehez(politbüro)tartozott volna 40-41-ben.Kun sem talält egyetlen parancsot Sztälintol ami tämadäsra utasitott volna.
Az elso vh-t egeszen konkretan Az Osztrak Magyar Monarchia kezdte.
-------------
:-))
Természetesen.
Julius 26- án mozgósított a cári Oroszország és Ausztria csak julius 28-án. A cári Oroszországban titkos mozgósítási parancs még az ausztriai jegyzék előtt vagyis julius 23 előtt kiment a távoli orosz garnizonokba.
De azért Ausztria kezdte.
:-))
És az is természetes, hogy véletlenül kellett kiüríteni Nyíregyházát és Debrecent az oroszok támadása miatt.
Így kezdte Ausztria.
:-))
"Rezun, Szolonyin, es meg egy sor mas iro ( vannak azert joparan Oroszorszagban, es mashol is ), rajottek, hogy a konteokban hinni akaro, fanatikus Szu gyulolo emberkek orommel fogjak nagy szamban venni a konyveiket, ha ugy lesznek megcsavarva, hogy Sztalin volt a legnagyobb agresszor, es o terelgette a vilagot a vilaghaboru utjara"
Ezekre a hülyeségekre, dumákra pedig felesleges válaszolni.
Csak megjegyezném, hogy az állítólagos felkészületlen SZU hadianyagot szállított Kínának(PL.: 400 db repülőgépet)
A SZU harckocsi termelése 1937- ben 2800 db, repülőgépgyártása pedig 5500 db.
A Kun Miklós sorozat elég hosszú és részletes,kár hogy összevissza és több részletben adták le a TV-ben.
Nem emlékszem a nevekre (utána tudnék nézni) ,de a sorozatban több szereplő megjelenik személyesen,aki ott volt Sztálin mellett 39-41-ben,persze nem a nagy halak.
A korabeli filmfelvételek is igen tanulságosak,mikor például Sztálin majd kiugrik a bőréből a Molotov-Robbentrop paktum aláírásakor. Kun meg is jegyzi,soha,egy felvételen se látta hasonlóan örülni.
Egy rész egy különös filmmel foglalkozik,amit Sztálin vagy 100x megnézett,a film története röviden annyi,hogy a Szovjetuniót megtámadja a gonosz Németország,de a szovjet hadsereg visszaveri az első nap,a német munkásság meg felkel és győz a kommunizmus ott is...
Persze ez egyik sem konkrét bizonyíték,de valahogy nagyon jellemzőnek tűnik arra a korra és nagyon nem illik össze az ártatlan áldozat Szovjetunió meséjével...
A leglényegesebb vonal kimaradt, a titkosszolgák, diplomaták (szovjetben a kettő gyakorlatilag fedte egymást) amelyhez Kunnak jó kapcsolatai voltak Krjucskovon keresztül, pl. emlékezetem szerint Ivan Szerovval többször beszélgetett, meg a WW2 idején magas rangú tábornokokkal, pártvezetőkkel illetve Krjucskov révén bejutott a zárt levéltárakba is, anno publikált pl. a vén zsugás által cetlikre írt megjegyzésekről is... hozzáfért olyan adatokhoz amelyről a mai kutatók csak álmodoznak ( Kunnak jó ajánlólevél volt születési helye, méginkább nagyapja, s nem utolsó sorban anyanyelvi szintű orosz tudása).
Saposnyikovrol nem hiszem,hogy tudta volna.Öt 40-ben levältjäk a vezeerkar eeleeröl ees csak Zsuko meneszteese utän kerül vissza.
EEs tudtommal a honveedelmi tanäcsnak nem volt tagja.
Räadäsul ha Rezuneeknak igaza lenne akkor tämadni 40.mäj-ban kellene mikor a neemetek franciäznak eeppen.
A török peelda tökeeletesen mutatja,hogy eertelmes vezetök nem rohantak akkoriban sem fejjel a falnak.Ugyebär akkor mär Irän intö peelda volt nekik is.
Az elso vh-t egeszen konkretan Az Osztrak Magyar Monarchia kezdte. Ok lottek elsonek, stb. Az, hogy addig milyen provokaciokat kaptak az tok mindegy, az is tok mindegy, hogy ebben a haboruban szinte mindenki erdekelt volt, mindenki haboruzni akart, es mindenki megtette a maga lepeseit ennek erdekeben, attol meg a Monarhia volt az az allam, aki elsonek uzent hadat. Hagytak belerangatni magukat egy haboruba, amire nem voltak felkeszulve.
A masodikat meg egeszen Konkretan Nemetorszag kezdte, vagy egyes ertelmezesek szerint Japan, ha nem 39 szeptember 1-et tekintjuk kezdetnek. A kavarasok elotte - utanna az megint egy masik dolog, Nemetorszag fogott fegyvert, es tamadott elsonek. Tenykerdes.
A Szovjetunio pedig nem volt szent, csak nagyhatalom. Annak megfeleloen is viselkedett. Ezt pedig Oroszorszag sem tagadja. pl. Andrzej Wajda Katyn cimu filmjet az orosz allami tv, es a lengyel egyszerre mutatta be, raadasul koprodukcioban keszult.
Rezun, Szolonyin, es meg egy sor mas iro ( vannak azert joparan Oroszorszagban, es mashol is ), rajottek, hogy a konteokban hinni akaro, fanatikus Szu gyulolo emberkek orommel fogjak nagy szamban venni a konyveiket, ha ugy lesznek megcsavarva, hogy Sztalin volt a legnagyobb agresszor, es o terelgette a vilagot a vilaghaboru utjara. Ez pedig uzletileg marha jo vallalkozas, mert sok alapkutatast nem igenyel, kovetkezetesseget sem, tehat sok munkat nem igenyel, mert igeny van a celkozonsegben a hitre, hogy Sztalin akart tamadni. A bizonyitast pedig lerendezik azzal, hogy azok meg mindig titkositva vannak. Ennyi boven elegendo a hiveiknek bizonyitasnak, ahogy latom neked is.
Szoval nyugodtan higgyel tovabb, koltsd a penzed Rezun, stb. konyvekre, elvegre valamibol neki is meg kell gazdagodnia, es meg is erdemli, ha ennyi marha van, akit etethet.
Ha Kun Miklosnak azt nyilatkozta valaki, hogy a Szu-nak voltak tamadasi tervei, akkor igazat mondott. Mert a Szu-nak voltak tamadasi tervei. Oroszorszagnak is vannak tamadasi tervei. Izraelnek is vannak tamadasi tervei Iran ellen, az USA-nak is.
MINDEN NAGYHATALOM DOLGOZ KI TAMADASI TERVEKET SZUKSEG ESETERE! A SZU IS DOLGOZOTT KI NEMETORSZAG ELLEN, PL: AZT A SZEP KARPATOKTOL DANZIGIG TARTO ATKAROLO TAMADAST; AMIVEL ELVAGTAK VOLNA A SZU HATARRA FELSORAKOZOTT NEMET CSAPATOKAT. VISZONT NEM HAJTOTTAK VEGRE, MIVEL NEM KAPTAK PARANCSOT A POLITIKAI VEZETESTOL A TAMADAS VEGREHAJTASARA!
Amugy ha mar Rezun, stb. Nem gondolkodtal el azon, hogy pl. 42-ben Torokorszag majdnem a teljes hadsereget allomasoztatta a Szovjet hataron. Valami 25+ hadosztaly. Es milyen erdekes, nem tamadtak meg a Szu-t, pedig ha Rezun, Szolonyin, meg a tobbi megelhetesi " tortenesz " ervrendszeret vegigvesszuk, akkor Torokorszagnak meg kellett volna tamadnia a Szu-t. Es megsem. Pedig ott voltak a hataron, tamado formacioban, kedvezett a kulpolitikai helyzet is 42 augusztusaban, stb. Akkor miert nem tamadtak?
Vlagyimir Alekszandrovics Nyevezsin: Szindrom nasztupatyelnoj vojnü (A támadó háború szindrómája) Moszkva, AIRO–XX. 1997. B. Bonwitsch, a ruhri egyetem professzora teszi Nyevezsin könyvéhez írt utószavában: “Nyevezsin munkájából világossá válik, hogy a szovjet propaganda olyan háborúra volt orientálva, melyben a szovjet előrenyomulást nem feltétlenül kellett német támadásnak megelőznie.”
Nemrég olvastam egy Konstantin Plesakov nevű úrtól a Sztálin baklövése című könyvet (2007) ,amely a háború első 10 napjáról szól. Állítólag szigorúan titkos politikai bizottsági anyagok, cenzúrázatlan hadvezéri memoárok, diplomáciai táviratok, NKVD-feljegyzések tömegére támaszkodik.
Nagyjából ugyanarra jut mint Szuvorov,bár kevésbé konkrétabban fejezi ki magát.
A szovjet hadseregek szerinte is közvetlenül a határnál állomásoznak,támadásra alkalmas kiszögellésekben.
Tanulságos benne az a fejezet,amikor leírja,a szovjetek több páncéloshadosztályt összevonva vagy 800 páncélossal ellentámadást indítnaka benne. Vajon mit csinált a határtól 1-2 órás távolságra 800 páncélos?!
A könyvben szereplő tényeket a Rejtélyes XX. század című filmsorozatában már ismertette Kun Miklós és noha nem foglal egyértelműen állást a kérdésben -esetleg akar ő még Oroszországban levéltárba menni :) - több részben is a Szu támadási előkészületeivel foglalkozik.
Szuvorovban eleg nehez nem ketelkedni, amikor az ember akkora baromsagokat tud tole olvasni, hogy ihaj! Meg sorra hivatkozik a rengeteg titkos dokumentumra, ami vagy nem titkos, csak ismeretlen a Szuvorov -Rezun altal megcelzott kozonseg szamara, vagy annyira titkos, hogy meg senki nem latta rajta, meg azokon kivul, akik persze meg mindig le akarjak tagadni a valosagot.
Beleolvasva egy kicsit a linkelt dolgokba, bennem meg az is felmerult, hogy Szuvorov ujabban Szolonyin neven ir.
Amugy hogy a BT 7m lett volna az egyik legjobb harckocsi 41-ben, az elegge rohej kategoria.
Oszinten szolva a korai T34-esek a 41-es hirado, tuzvezeto rendszerevel, a 4 fos szemelyzetevel, valamint a felhasznalasanak nem eppen effektiv modjaval nem igazan volt ellenfele a P III. P IV-ekkel felszerelt nemet zaszloaljaknak.
Szuvorov a Discoveryrol jol ismert szenzaciohajhasz, kinek volt nagyobb f@sza jatekot jatsza, amikor elkezdi fenyezni a szovjet harckocsi csapatokat, hogy a kozel 2000 T 34-esnek, KV 1-nak, KV 2-nek el kellett volna taposnia a nemet pancelosokat. 1 az 1 ellen egy KV 1 nyilvan erosebb volt 1 PZ IV E nel. Csakhogy ilyen felallasban ritkan talalkoztak, mivel a nemetek harckocsi kotelekekkel operaltak oszfegyvernemi tamogatassal. Ott pedig az eredmenyek magukert beszelnek. Az igazsag az, hogy a szovjet es a nemet hadsereg tapasztalatban, szervezeti szinten, harcvezetesi szinten egyaltalan nem voltak egy kategoriaban. Es a szovjeteknek rohadt sokba kerult a tanulasi idoszak. Es nem mellekesen 41 oktobereig a frontvonalon a nemet, es szovetseges csapatai vegig tuleroben voltak.
