Ide írjon mindenki, akinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan kell egy brikettálógépet megépíteni! Szerintem pár okos ötlettel közösen mindent meglehet valósítani! Hajrá!
Önmagában a csigás gépet nehéz olyanná tenni mint automata hidraulikusat.A csigának nincs akkora nyomóképessége mint excenteres vagy hidraulikus dugattyúnak,mégis tud keményebb brikettet készíteni mint excenteres gép,köszönve a lignin kötésnek. Minden gyártó más-más megoldást ad hogy a csiga" kapaszkodni" tudjon.A kínai Zbj gépnek ez nem az erőssége, a cseh gép kapaszkodó fogai is betömődnek, az ukrán profi jellegű Eb 350-es gép nyomócsöve 8 összetett részből áll ami négyszögű brikettet nyom és még se jó minden fűrészporra (itt nálunk egy vállalkozónál csak lövöldözött mint az ágyú), pedig az 35000 euróba kerül. Nekem is saját megoldásom van,aki vesz tőlem gépet az meglátja.
A hővezérlés is probléma mert elsősorban a csiga végződésének hőmérséklete a lényeges, ezt meg rettentően nehéz mérni mivel forog és eldugva van.A cső csak másodlagos, akárhová teszed is az érzékelőt mindig becsap és elkésik. Én ezért egy speciális programot használok vezérlésre, úgy kisebbek a késések.Javítottam kínai másolatú gépet 60 mm-es csigával, ledobtam a szerszámját, kicseréltem. viszont nem pénzelték a programvezérlésű hőszabályzómat ami pedig nem jelentős összeg.A gép elég stabilan működik fűrészporral, de mire a csőből kijön a túl barna brikett már elkéstem a tágítással is meg a hőfok változtatással is. Ha meg túl fehér a brikett mire meglátom már szintén elkéstem.A programomat egyszerűen csak több időrelé összekapcsolásával érem el.
Átjavítottam egy cseh gépet is, annak is ledobtam a szerszámját, 100 mm-es csigája volt és szalmával elég jól működött.
Az érdekes az hogy 8 évvel ezelőtt 62 mm-es forgácsbrikettet nyomtam fűtés nélkül.Olyan stabilan dolgozott hogy ott hagyhattam fél-egy órára is , elmentem kávét főzni.A forgács egy bútorüzemből ragasztott elemek utómunkájából jött a forgács, még ma is ugyanolyan kemény mint akkor volt pedig nyitott fészerben van, erről teszek fel képet:
A kép túl nagy és nem veszi be a fórum, majd kicsinyítek rajta.
Hogy lehet profibbá tenni? Ha pl a 60-as csigám helyett 100as lenne, akkor a nagyobb tömeg miatt lassabb lenne a hőfok ingadozása? A fűtés hőérzékelőjét hova lenne a legjobb tenni? Eddig kb a csiga utolsó levelének irányába bilincseltem meg a csövön az érzékelőt, utána a 2 fűtőbetétet, Érdemesebb lenne a 2 betét közé tenni?
Összetett a dolog de látom kezded érteni.Csigásnál döntő dolog hogy a csiga nyomóképessége egyenletesen erős legyen , ne lazuljon meg a nyomása és ne is keménykedjen túl, ekkor keletkezik a lignin ragasztóanyag.Ha meglazul nem termel lignint és nem lesz ragasztás, ha túlkeménykedik , bemelegszik, beég a csőre , még robban is.A melegítés arra szolgál hogy a csőből könnyebben kijőjön az anyag és segítse a lignin képződését.Viszont ha túlmelegszik akkor fordítva sül el a dolog, ráég a csőre és fékezi az egyenletes anyagkiáramlást, önmagát gerjeszti a rosszra és ugyanúgy a lazulás is önmagát gerjeszti a rosszra, ezért nehéz vele.
Tudni kell hogy szalma és szalma között is és forgács-forgács között is nagy a különbség. Én minden anyaghoz speciális beömlő és főnyomó csövet használok, a baj akkor van ha nádra rendelik és azután nádja nincs csak szalmája és nem akar rendelni szalmára való szerszámot.
Jól gondoltad, ha lassul és keményedik, melegszik, akkor segít a gyorsabb kiáramlás, csak bírja a motorod mert ilyenkor rendesen megfogja.(Ha van stabilizáló cső akkor tágítani kell.) Ha meg veszik a hőfok és lazul is akkor lassítani kell az adagolást, esetleg szorítani kicsit a stabilizáló csövön hogy felvegye a hőmérsékletet.Sajnos a nem elég profi gépeknél csak az ilyen játszadozás segít.
Kifejtenéd ezt, hogy mit takar az hogy csak pár ember tud dolgozni vele , kevergeti az anyagokat? Pl ha látom hogy túlmelegszik, akkor apróbb szalmát próbálok rakni bele, hogy azt gyorsabban eszi és a gyorsabb anyagáramlás visszahűti kicsit? Vannak gyártók akik csak megoldják hogy folyamatos működésre alkalmas gépet adjonak át a vevőnek, ott mi lehet a titok? Egyenletes etetés? Vagy ott gyengébb, puhább anyag készül és nem áll fent a túlmelegedés veszélye?
Tizenvalahány gépem közül csak két-három ember tud igazából dolgozni vele, azok tudnak anyagokat kevergetni, tudják mikor mit kell csinálni.
Ezért terveztem egy kombinált excenteres-csigás gépet ami egyesíti az előnyöket, egyenletesebben dolgozik amelyet nem kell mindig piszkálni hogy beálljon az egyensúly.Kicsit nagyra sikerült , 700-800 kg/órát várok , nagy darab vasak kellenek de jóval kisebbek mint egy tiszta excenteres géphez, így is nagyon komoly pénzbe kerül.
Nagyon nehéz stabil üzemre bírni a csigás gépet, mindennek összhangban kell lenni, érzékeny hővezérlés , behangolt csövek. Nem árt utólag egy szétvágott stabilizáló csövet is tenni amelyet erős rúgóval lehet szabályozni.
Hidraulikus gépet könnyebb szabályozni csak legyen rendes nyomóereje a hidraulikának.
ugyanaz a mese nalam is,vagy tul puhan nyomja ki vagy annyira tomor,hogy ki se birja nyomni,ezert nincs rajta a csoszorito.arra gondolok,hogy vastagabb falu csovet kellene beszereznem mert lehet,hogy amivel most probalkozom valamerre eldeformalodik es amiatt nem muk rendesen
Üdv! A hajlítást ugyan kibírták a fűtőszálak, de kb fél óra működés után nem bírták a strapát. Szereztem a korábbival megegyező méretű fűtőtestet, le is szigeteltem. Sikerült szép brikettet készíteni, nem töredezik,de az a bajom, hogy hullámzik a folyamat, először lazább anyag jön, majd egyre keményedik, sötétedik, felengedem a hűtősínen a szorítások egy részét, de fekete lesz füstöl mint az őrült, van hogy meg is fogja a motort, ilyenkor várok kicsit, újraindítom ekkor felpuhul, repedezett szétesős vacak jön, kézzel rátartok megint kezd keményedni egy darabig elfogadható anyagot készít majd újra jön a feketedés és füst. Hőfok 260-ra van állítva, a hőfokvezérlőn próbáltam ezt a pid funkciót működésre bírni, addig jutottam hogy 255-265 között ingadozik. Kezd az agyamra menni :)
Automata csőszorítót alkalmaznak a komolyabb gépeken, nálad éppen az nem látszik a képen hogy van-e szorítód, helyette igen hosszú stabilizáló csövet alkalmazol ami segít a tömörödésben.
helo fiuk,tenyleg kell melegiteni a csvet?nem termel eleg hot uzem kozben? mert beszeltem egy emberkevel aki ausztriaban dolgozik egy brikigyarban, o azt mondja,hogy ok hutik a csovet mivel nagy hot termel a gep amint nyomja ki az anyagot,az igaz,hogy ipari mennyisegrol beszelt. en hidraulikussal kiserletezek,meg nem az igazi de a remeny meg el.
BUÉK! Délután nem bírtam már magammal, nekiestem a csigának.
Ilyen lett, kipróbálni még nem tudtam, mert összeszerelés után azt tapasztaltam, hogy nem működik a csőfűtés. Szétszedtem, valahol a csempék között megszakadt az áramkör.
Szereztem 2db 2Kw-os mosógép fűtőszálat, azokat fogom a cső köré tekerni, remélem kibírják.
Nem gondolom hogy sokat segítene a levelek leköszörülése mert eleve kicsi a menetek közti hézag ,esetleg ha apróra darálsz.
100-as csiga esetén csak a behordó rész nagyobb , az utolsó 3 menet az 60-70-es brikettnek legyen megfelelő.
Nekem van most egy félkész csigám, mutatok hasonlóról egy korábbi képet.Ez elég nagy 68mm megy bele a főtengelybe, annak is kellő nagynak kell lenni. 11-15 kw motorhoz való.
ha így haladok, az eredeti csigából nem sok marad, mindent át kell alakítani. Foglalkoztat a gondolat, hogy 100-as csigát kellene csinálni / beszerezni és ahhoz csövet készíteni... 7,5 kw motor annak már kevés lenne nem? Brikigép, neked van eladó csigád ami megfelelne a célnak?
Mai nap elékszült a csillag alakú keverő, ami kb duplájára növelte a termelékenységet, de még mindig nagyon lassú a dolog, a motor többet is bírna, a megadott 7,5kw helyett csak kb 3kw-ot fogyaszt óránként. Azon agyalok, hogy a motor felőli első két menetet leesztergálom a csigáról és laposvasból hajtok rá a két menet helyére csak egyet így jobban tudna harapni. Vélemény?
Úgy nézem valami bangladesi-kínai konstrukció másolata lehet.Már sokan panaszkodtak ezekre, ritkán válik be itt nálunk.
A csiga átmérője kb 60-70 mm lehet ami inkább fűrészpor befogadására elég ,vagy nagyon apró rizsszalmára. Búza, szója szalmára legalább 100 mm átmérőjű csiga kell ami kb 80 mm átmérőjű brikettet nyom. Az enyémen 120 mm a befogadó rész és 84 mm vagy 80 mm a brikett szalmára , így is felakad a durvábbra darált.
A csőszerkezet külön tanulmány, nálam három szétszedhető , változtatható egységből áll , mégis ha új anyagról van szó akkor meg kell kínlódni vele.
A csiga a másik tanulmány , ha nem rendelkezik öntágító-szorító tulajdonsággal nem működik stabilan, mellé még kopik is ha nem javítsák időben ,lehet dobni a kukába.
A cső fűtése is nagyon érzékeny , nagyon gyors reagálású vezérlőrendszer kell.
A csigás gép a legegyszerűbb brikettáló de igaz ami igaz nehéz vele dolgozni, nagyon ügyesnek kell lenni vagy nagy szerencsének.
Azért látom némi használható brikett kijött, sok türelmet kíván mire jó lesz.
Nekem azért volt szerencsém hozzá mert saját magam tudtam esztergálni, marni köszörülni , hegeszteni az alkatrészeket.
Arra gondoltam, hogy a csiga meghajtás felőli végén leszedek egy menetet, hogy jobban tudjon "harapni", de mielőtt szétbarmolnám, kipróbálok egy neten látott ötletet. Csiga megforgatja a csillagkereket, az pedig a megfelelő helyre piszkálja az anyagot. Holnap beszámolok a fejleményekről. :)