Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2008.08.02 0 0 612

Szia Auróra!

     Ez a válaszod kicsit olyan mintha nem is Te lennél..

 

Ilyeneket írsz: "de az atomok nem vákuum van,hanem ritkább közeg?"

 

  Vákumnál ritkább "közeg" ?

 

vagy ezt:

 

"Nem lehetséges az,hogy az atomok a molekulákból alakulnak ki a nagyobb energiatartomány miatt?"

 

   Több helyen, pl. Öveges József:Színes atomfizika c. zsebkönyvében gyönyörű

felvételek vannak, amiket ionoszkóppal készítettek. Persze, hivatkozhatnék más kisérletekre, is, de ezeken a képeken szemmel látható a rácsszerkezet.

   Ertősen kétlem, hogy ne tudnád, hogy az elektronhéj mekkora értékű  potenciálszigetelést jelent két mag között. Így számomra nem hihető, hogy

Te teszel fel ilyen kérdést.

 

   A folytatás már egészen más.

Igen, szerrintem is létezhetnek olyan részeskék, amik a nagyobb örvények

felbomlásával képződnek, mert csak így alakul ki az az energetikai állapot,

potenciál, ami szükséges a képződésükhöz.

 

 

Előzmény: Aurora11 (609)
cíprian Creative Commons License 2008.08.01 0 0 611
Köszi Aurora11!

Valamit kapisgálok. Azt fogtam fel, hogy részecskét csak akkor tudunk kimutatni, ha kölcsönhatásba lépünk a fénnyel, de ekkor a mérőműszerünk fotonjai piszkosul bezavarnak.

Hullámot meg csak elvileg számolhatunk, beavatkozás nélkül. Itt viszont a fantáziánk zavar be piszkosul.

Hát nem egy szívderítő helyzet.
Előzmény: Aurora11 (610)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.01 0 0 610

Szia Cíprian!

 

Nagyon örülök,hogy újra levelezhetek Veled!:)

Erről még nem hallottam,nagyon érdekes!Amit olvastam más könyvekben ott azt írták,hogy ha nyomon tudjuk egy ködkamrában egy részecskét akkor a megfigyeléssel megszavarjuk a jelenséget,kimozdítjuk eredeti lefolyásából,és ezért elrontjuk az interferenciajelenségeket.Ha a mérésnél nem figyeljük meg a részecske útját,akkor nem hatunk kölcsön a visszaható részecskével(például a ködkamrában a vízgőz lecsapódása,vagy a részecskéről visszaverődő foton kitéríti eredeti pályájáról a részecskét) és ekkor tapasztalhatjuk az interferenciajelenségeket,de akkor semmit sem kezdhetünk a részecske pályájának a fogalmával,mert nem mérhetjük ki.a határozatlansági relációt is megemlítik,hogy van arészecske megfigyelés  pontosságának egy alsó hatása,amiatt hogy a részecske a műszerünk fotonjával ütközik és emiatt megváltozott írányú és nagyságú impulzussal folytatja az útját,és emiatt nem az eredeti jelenség zajlik le.Ha meg nem figyelünk meg akkor meg a jelenség az eredeti medrében folyik,de akkor csak valószínűségi kijelentéseket tehetünk a részecske mozgásállapotáról.Ilyenkor a pálya fogalmát a részecske megtalálási valószínűsége helyettesíti.Ezzel lehet csak számolni.És van még egy részecskéhez rendelhető komplex fázis,ami rögzíti,hogy honnan mennyi ideig utazott az ernyő adott pontjáig a részecske.Ez a komplex fázis,ami írányítja az ernyőn a sugárzás valószínűségi eloszlását.Ezt a komplex fázist csak a hullámképpel lehet kielégítően megmagyarázni,mert a részecske mint golyó nem tudná ezt a komplex fázist,mint rezgést előidézni.A hullám pedig rendelkezik azzal a fázissal,ami az interferenciajelenségeket kialakítja különböző hullámok találkozásánál.Arra gondoltam az örvény,mint forgó objektumnak az alaphangjai,módusai,amit különböző színben látszhatnánk az örvényből,lüktető mozgást végez,úgy mint az instabil vörösóriás csillagok.Ezeknek a módusoknak a keveréke adja azt az örvényt,mint amit a makroszkópikus méretekben is látunk,és ami nem lüktet(erre írtam régebben,hogy fluktuál).Ennek a lüktetésnek a fázisa lehetne az a komplex fázis,amit az örvény magában hordoz és megőriz amikor az ernyőn a többi örvénnyel találkozik.Az ernyő csak egy konkrét színtartománybeli módusokat "lát" az örvényből,nem a teljes örvényt.

Előzmény: cíprian (608)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.01 0 0 609

Szia Gézoo!

 

Köszönöm!Nagyon örülök,hogy levelezhetünk!:)

"A folyamatos anyag..  nos miután eleddig mindenről kiderült, hogy amit folyamatosnak látunk az mégsem az.. ezért vélelmezem, hogy egyáltalán

olyan, hogy statikusan folyamatos szilárdtest, nem is létezik.

 

(    Persze amikor egy tengelyt vagy egy csapot méretezek nyírásra, természetesen

szilárd folyamatosként szemlélem az anyagot. )"

És,ha a régi atomok az örvények,de az atomok nem vákuum van,hanem ritkább közeg?Ha ezt a közeget probálnánk kvantálni akkor talán a kvantumok a virtuális részecskék tartoznak,képzetes impulzussal.

 

"Hogy mennyire gömbök az elemi részecskék, arról beszélgethetnénk.. Mert pl.

vegyünk egy gömbökkel szimulált protonokból - neutronokból álló magot.

   Bár befoglaló alakját gömbnek nevezzük, de nyílván nem lehet valóban gömb a felszíne..

   De akár egy nagyobb rendszámú elem külső s héjjai sem gömbök, bár gömhéjnak nevezzük..  de inkább olyan alakúak mint egy kutyalabda a kis bütykeivel.."

Arra gondolsz,hogy az s-pályák gömb alakúak,a p-pályák súlyzó alakúak,a d-pályák még összetettebb alakúak?Az örvényes elképzeléssel úgy probáltam ezt összeilleszteni,hogy talán ezeknek a konfigurációknak megfelelő arányú keveréke adhatja vissza az örvények diszkosz alakját.Mi a véleményed erről?

"Ez részben így van, de csak részben..  mert a molekuláink ilyen eltérő szavai a különféle  atomjaik.. és ott természetesnek tartod Te is.. Ugye?"

Igen,természetesnek tartom.De szabad állapotban a molekulákkal,és az atomok különböző energiatartományban figyelhető meg.De ebből helyes-e az a következtetés,hogy a molekulák energiatartományában a molekulák atomokból épülnek fel?Nem lehetséges az,hogy az atomok a molekulákból alakulnak ki a nagyobb energiatartomány miatt?Például egy nagy szappanbuborék egy ütközés miatt két kisebb szappanbuborékra bomlik,akkor ebből nem következik az,hogy az ütközés előtt a kisebb buborék létezik,az ütközés hozta őket létre.Arra gondolok,hogy a molekula egy nagy örvény és az atomok azok a kis örvények amik a nagy örvény belsejében jön létre azáltal,hogy valamilyen ütközés éri a nagy örvényt.

" leírás.. Hogy elegendő-e a és hánydimenziós vektortér..  ezt hagyhatjuk akkorra, amikor már tudjuk, hogy milyen modelt akarunk leírni."

Igen.

 

 

 

 

Előzmény: Gézoo (607)
cíprian Creative Commons License 2008.08.01 0 0 608
Szia Auróra!

Az örvényes elképzelésed nekem is tetszik.

A részecskék elkenődésénél azonban megakadtam a Born-féle atommodell bukása miatt. Ezt Bay Zoltán valamelyik írásában olvastam. Itt azt írja le, ha jól értem, hogy Born még Heisenberg előtti időkben megpróbálta megmagyarázni az interferenciacsíkokat részecske alapon. Bay szerint kiderült, hogy Born alapvető hibája az volt, hogy a fotonhoz útvonalat rendelt, és úgy akarta megmagyarázni az interferenciacsíkokat.

Ismerem a Heisenberg-féle bizonytalansági elvet, de ebből még számomra nehezen következik, hogy a fotonhoz, mint részecskéhez nem szabad útvonalat kötni akkor, amikor a hullámtermészetét írjuk le. Ha jól látom, ezt a duál-paradoxont próbálod áthidalni az örvényes elképzeléseddel.

Látom jóval többet tudsz erről, elmagyaráznád nekem úgy, hogy én is értsem?
Előzmény: Aurora11 (606)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.01 0 0 607

Szia Auróra!

            Én is örülök.

 

  A folyamatos anyag..  nos miután eleddig mindenről kiderült, hogy amit folyamatosnak látunk az mégsem az.. ezért vélelmezem, hogy egyáltalán

olyan, hogy statikusan folyamatos szilárdtest, nem is létezik.

 

(    Persze amikor egy tengelyt vagy egy csapot méretezek nyírásra, természetesen

szilárd folyamatosként szemlélem az anyagot. )

 

  Hogy mennyire gömbök az elemi részecskék, arról beszélgethetnénk.. Mert pl.

vegyünk egy gömbökkel szimulált protonokból - neutronokból álló magot.

   Bár befoglaló alakját gömbnek nevezzük, de nyílván nem lehet valóban gömb a felszíne..

   De akár egy nagyobb rendszámú elem külső s héjjai sem gömbök, bár gömhéjnak nevezzük..  de inkább olyan alakúak mint egy kutyalabda a kis bütykeivel..

 

    "De ha a mozgásállapot kvantált akkor az elemi részecskék lehtnek fotonokból összetettek.A különböző anyagi minőségű részecskékkel való leírás  olyan,mintha valaki a eltérő nyelvű szavakból rakná össze a mondatokat."

 

   Ez részben így van, de csak részben..  mert a molekuláink ilyen eltérő szavai a különféle  atomjaik.. és ott természetesnek tartod Te is.. Ugye?

 

  A leírás.. Hogy elegendő-e a és hánydimenziós vektortér..  ezt hagyhatjuk akkorra, amikor már tudjuk, hogy milyen modelt akarunk leírni.

 

 

Előzmény: Aurora11 (606)
Aurora11 Creative Commons License 2008.07.31 0 0 606

Szia Gézoo!

 

Nagyon örülök,hogy újra levelezhetünk!:)

int21h tényleg zseniális.A plánkonvex nekem is tetszik,de még dúrva a kapilláris idő,és a pinkörök derivált valószínűségének rádiusz koherens optikai eltolódása.De érdekelne mi a tényleges véleménye erről a témáról.

 

Igazad van,és egyetértek a fotonmodellel.De nem-e lehetséges az,hogy a részecske kép az ami nem a valóság,és hogy valójában az elemi részecskék mérettartományában is folytonos az anyag.Ami nem folytonos az a folytonos anyagban a hidrodinamikai képződmények mozgásával kapcsolatos.És emiatt jó modell a részecske modell,csak úgy kell tekinteni rá,hogy el van kenődve.Vagyis a fotonkörökben a fotonok,mint golyók amik keringenek a modell,és az elkentség az anyag folytonossága miatt van.És a részecskemodell ezt a határozatlanságnak tudja be.És ezzel összhangba lehetne az,hogy a világegyetem felfúvodásával az Ősrobbanás kori elemi részecskék mérettartományában levő örvényekből lettek a galaxisok.Vagyis amikor a Higgs-bozonok tömeget generáltak a képződő tömegek az elemi részecskéhez rendelhető örvény alakját követve csapodtak.ahoz hasonlítana ez,mint amikor egy Óidei Ammonita polip házát ásványi anyagok helyettesítik,és a lenyomata fennmarad a kőzetben.

Igazából nem értem azt,mi okozná azt a minőségi változást,hogy a kontinuum anyag egyszer csak,nagyon kis mérettartományban gömbökbe tömörült atomok képében jelentkezik.De az,hogy bizonyos mozgásformák kvantáltak,az nincs mérettartományhoz kötve,mert folytonos anyagban is jelentkezik.Például a tehetlenségi Poincare hullámhoz is lehetne rendelni egy spinnélküli bozont.Márpedig a közeg folytonos,vagyis csak is a mozgásállapothoz rendelhető ez a részecske.De akkor nem-e lehetséges az,hogy kisméretben is az anyag folytonos,csak a mozgásállapotok kvantáltak.Az örvény is kvantált mozgásállapota az anyag és nem önálló anyag korpuszkula.

És például a Poincare hullámot lehetne úgy vizsgálni,hogy kvantált nulla spinű bozon-gömbökből van,csak a határozatlanság miatt el vannak kenődve,és így kapjuk vissza a valós folytonos közegben terjedő hullámokat.Amúgy a két modell ellentétben lenne egymással,mert a Poincare-hullámok nem golyókból áll,mert a szilárd golyók pattogása más elméletet adna,nem adná vissza a kontinuum közegű hullámzást.Viszont az elkent részecskék tudják azt,hogy kontinuumbeli közegbeli tulajdonságokat visszaadja,de rendelkezik a hullámok mozgásának kvantáltságával.

 

De ha a mozgásállapot kvantált akkor az elemi részecskék lehtnek fotonokból összetettek.A különböző anyagi minőségű részecskékkel való leírás  olyan,mintha valaki a eltérő nyelvű szavakból rakná össze a mondatokat.

A forgó rendszerben a határrétegben a viszkozitást egy negyedrendű differenciálegyenlet írja le.Ezt egy elsőrendű négydimenziós vektoregyenletre lehet visszavezetni.Az elemi részecskék között az elektromágneses kölcsönhatásban a mágneses térnek ugyanolyan a hatása,mint a forgó rendszerben a hidrodinamikai képződményekre a Coriolis-erő.Itt is a viszkozitást negyedrendű differenciálegyenlet írja le.Ezt is vissza lehet vezetni elsőrendű négydimenziós vektoregyenletre.És a négyesvektorok magukban hordozzák a relativisztikus effektusokat.Szóval a fotonok véges sebességét úgy lehet figyelembe venni,mintha vákuumban a részecskére viszkózus közegben haladna,de a hatás továbbra is végtelen sebességgel terjedne. 

Előzmény: Gézoo (605)
Gézoo Creative Commons License 2008.07.20 0 0 605

Szia Auróra!

 

  Régen jártam erre, benéztem.  Két dolog..

 

  Az egyik, hogy int21h zseniális halandzsáját szerintem nem értékeled a helyén.

Mert aki ennyi kifejezést képes volt összeolvasztani egyetlen hozzászólásba úgy, hogy rendre megtartsa a mondatai értélmetlenségét, az más zseniális dologra is képes lehet. (Nálam a plánkonvex viszi a pálmát..)

 

  A másik, hogy látom, Te még mindig úgy kezeled a valószínűséggel meghatározott

erőteret, ill. azt ezt alkalmazó modelt, mintha az a valóság lenne.. 

   Kezeld  modelként.  Mint egy terepasztal házikóit a valóságos házak helyett.

Azaz bár lehet, hogy végtelen pontosságú hasonlóságot mutatnak ezek a piciny házikók a valós házakkal, de semmiképpen sem lehet következtetni helyesen a bennük élés érzésére..

  

   Emlékszel a fotonokból felépített elemi részecske modelre? Akkor helyezd bele ebbe a modelbe a kérdésedet.

   Így a fotonpárok által befutott körök(ellipszisek) középpontját tekintheted

a pontszerű töltés helyének, a fotonok által bejárt tóruszokat a valószínűségi "foltnak" - "elkenődésnek".. 

 

   Így nyílván mindkét modell a maga módján helyesen írja le a fotonok által képzett

részecskét és mégis egyik sem írja le "tökeletesen" a fotonpárok rendszerét.

Előzmény: Aurora11 (604)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.15 0 0 604

Az elektrodinamikában nagyon érdekes az,hogy létezik a Maxwell-féle feszültségtenzor,ami azt fejezi ki,hogy az elektromágneses erőtér olyan,mint egy rúgalmas közeg,aminek deformációs állapotát az elektromágneses és a mágneses terek különböző írányú komponenseiből álló tényezők adják a mátrixelemeit.Faraday fedezte fel ezt a mennyiséget és kvalitatívan le is írta vele a jeleségeket,de ő az éter feszültségi állapotáról beszélt.

A klasszikus elektrodinamikában a ponttöltések szinguláris források.De a kvantumelmélet szerint ezeknek a ponttöltéseknek a határozatlansági reláció miatt elkenődöttknek kell lenniük,vagyis létezik egy nagyon pici taromány,amiben az erővonalaknak térbeli(és nem pontbeli szinguláris) forrása van.Ez lenormálja a töltés saját terét,ami így nem lenne végtelen,mint a ponttöltések esetén.De a térbeli forrásnál az erővonalak száma a középpontból kifelé haladva a forrásmentes tartomány eléréséig folyamatosan nő,emiatt az erőtérnek lehet rotációja.Ha ide beraknánk egy nagyon pici virágporszemcsét akkor ez forogna.Arra gondolok,hogy ebben a pici tartományban levő térbeli forrásosságot visszavezetik szinguláris ponttöltések rendszerévé,ahol az eredeti klasszikus ponttöltést ellentétes előjelű árnyékoló hatású virtális ponttöltések felhője veszi körül.Ez a felhő adná a vákuumpolarizációt.A kicsiny tartomány,ami a ponttöltés szinguláris nulla sugarú "tartományát" helyettesíti,mivel rotációval rendelkezik,talán ez felel meg a részecskék spinjével.Ez a trükk a tükörtöltések módszeréhez hasonlít,ahol egy valamilyen erőtérstruktúrát pontszerű szinguláris töltések rendszerével írják le.

De mik a részecskék,mik a töltések?Olyan tartományok ahhonnan az erővonalak kiindulnak vagy ahol  végződnek.Ennyi.Ha ezeknek a tarományok véges kiterjedésüek és folytonosan nő bennük(a tartomány belsejében) az erővonalak száma,akkor egy behelyezett virágporrészecskékre nyíróerők hatnak,ezért az forognak.Szóval a tartomány belsejében az erőtérnek rotációja van.Ha egy ilyen tartomány felfúvodik,akkor az ebbe a tarományba bekerülő részecskék örvénylenének(azért nem köröznek,mert van súrlódás,emiatt spirális pályán haladnak).

Előzmény: int21h (602)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.12 0 0 603

Szia!

 

Köszönöm,hogy írtál.Remélem máskor is fogsz írni.És kezd el fizika könyveket olvasni.Ha a differenciálszámítást nem ismered,de az alapműveleteket,a trigonometriát,és az exponenciális függvényeket ismered akkor ajánlom az Öveges könyveket.Mert azokban bár kevés matek van,de sok az érdekes kísérlet.Utána ajánlom Sas Elemér:Beszélgetések a fizikáról könyvét,hogy a fizika alaptörvényeit és alapjelenségeit megismerd. Aztán jöhet Feynmann Mai Fizika sorozat,ha megismerted a differenciál és integrálszámítást.Aztán a többi könyveket...

És sohase merd feltenné a kérdésidet,ha vannak,hogy mi az eltolás,mi az hogy koherencia stb.De ne hívatkozz olyan fogalmakra,amit nem ismersz,mert akkor olyan alapokra építesz,ami össze fog dőlni.Sok sikert!Remélem máskor is írsz!

Auróra

 

 

 

 

 

Előzmény: int21h (602)
int21h Creative Commons License 2008.06.12 0 0 602

"Mi a véleményetek arról,hogy az elemi részecskék talán örvények?Az anyag kontinuum ami áramlik.Illetve az Univerzum nagyskálás örvényei nem e az elemi részecskék kinagyított képei,amik az Ősrobbanás első részecskéi voltak.Szóval a Galaxisók a régi idők elemi részecskéinek fényképei."

 

 

Nem pusztán örvények, hanem plánkonvex idősíkokat pásztázó elektromos nyalábokkal végzett kísérletek rezonanciális részecskéken visszhangzó fluktuációs permeabilitásainak összesége. A húrelmélet valószínűsége szerintem a kapilláris időeltolódások következményeiképpen csekély rotációt mutatnak, melyek mikrokozmosz szinten türemkednek elő az anyagból, és mi csak szemkáprázásnak hisszük ezeket a tünékeny jelenségeket, melyekre már Einstein is felfigyelt.

De mondok én valamit, ha már konkrétumokról van szó:

Senki ne gondolja, hogy biológiai szinten időeltolódást eredményezhet bármelyik alfa részecske, erős mágneses mezőbe fókuszálva, mert tévút lenne feltételezni, hogy mindezen jelenségek új korszakba vihetik az emberiség nagy részét, hiszen az evolúciós fizika alaptörvényei ennek ellentmondanak még akkor is, ha a matematikai következtetések látszólag helyesnek bizonyultak az egyenletek levezetése során. Már a pinkörön derivált valószínűség rádiusz koherens optikai eltolódása sem eredményezi ennek bizonyítását, amire szerintem oda kell figyelni.

Aurora11 Creative Commons License 2008.06.11 0 0 601

Köszönöm a segítségedet!:D

Matematikus szakon végeztél?

Előzmény: Törölt nick (600)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.10 0 0 596

Köszönöm szépen!

 

Akkor végülis  közönséges differenciálegyenleteknél csak az elsőrendű differenciálegyenleteket kell megtanulni és a trafókat.

A nemlineáris parciális differenciálegyenleteket elvileg sem lehet megoldani,vagy nem találták meg a megoldóképletet és a matematikusok még mindig keresik?

Auróra

Előzmény: Törölt nick (595)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.10 0 0 594

A Vandermond-determinánsban függvények vannak.És abban az esetben nevezzük Wronsky-determinánsnak,ha ezek a függvények állandó számok?Köze lehet ebben annak,hogy a parciális differenciálegyenleteknél az integrálási állandók függvények,míg a közönséges differenciálegyenleteknél állandó számok?Ezért a közönséges differenciálegyenletek Vandermond-determinánsában is ezért vannak számok?

Auróra

Előzmény: Törölt nick (589)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.10 0 0 593

d4fi/ds4=F(s,Ec,px,py,pz),ahoz hasonlít mint a gyorsan forgatott rendszerben a határrétegben a sebességnek eltérése a  határrétegen kívűli sebességtől,ez u-ug:

d4(u-ug)/dz4=-4omega2/nü2 (u-ug),omega a Föld forgási frekvenciája,nü a kinematikai viszkózitás.Meg a rapiditás összefüggése v=c th deta(v a részecske sebessége,c a fénysebesség,deta a rapiditás),ugyanolyan tangenshiperbolikus függése van,mint amilyen függés a közegellenállásos szabadesésnél összefüggésénél is fellép.Talán a hatás véges sebességének matematikailag egyfajta disszipáció felel meg?

Auróra

Előzmény: Aurora11 (591)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.10 0 0 592

Elsőrendű homogén lineáris parciális differenciálegyenletek általános megoldásához szükséges 9 tétel közül az első.Tételek sorozata az egész,meg lemma is van,meg bizonyítás.Csak az a baj,hogy a könyv egy jó tételgyűjtemény,de nincs benne szemléltető példa.Köszönöm,hogy segítesz.De nem szeretnélek nagyon fárasztani Téged vele.

Auróra

Előzmény: Törölt nick (589)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.10 0 0 591

Még azt szeretném megkérdezni,hogy hallottam arról hogy minden magasabb rendű differenciálegyenletet vissza lehet vezetni elsőrendű differenciálegyenlet rendszerre.Vagyis  például a

"dny(x)/dxn=f(x,y,y',...,y(n-1)) n-edrendű egyenletnél az

y1(x)=y(x)

y2(x)=dy/dx

.

.

.

yn=d(n-1)y/dxn-1 jelöléseket bevezetve,az eredeti egyenlet az alábbi elsőrendű egyenletrendszerrel helyettesíthető:

y1'-y2=0

y2'-y3=0

.

.

.

y'n-1-yn=0

yn'-f(x,y1,y2,....,yn)=0

Az y1(x),y2(x),.....,yn(x) mennyiségeket formálisan egy n-komponensű y vektor koordinátáinak is tekinthetjük,s ezzel a fenti egyenletrendszer

F=(x,y(x),dy(x)/dx)=0 alakra hozható,ahol F egy n-komponensű vektorfüggvény."

Ez volt a könyvben.De akkor,ha a harmonikus rezgőmozgás másodrendű differenciálegyenletével ugyanezt megcsinálom,akkor visszakapom az eredeti bonyolltabb megoldási módszerrel megkapott megoldást?Az a baj,hogy ilyen elsőrendű egyenlet rendszerre bontásra sehol sem találtam példát.Magasabb rendű lineáris parciális differenciálegyenleteket is vissza lehet vezetni ilyen módon elsőrendű lineáris parciális differenciálegyenletekre?

És ha van egy fi függvényünk ami egy magasabbrendű differenciálegyenletnek tesz eleget akkor ezt vissza lehet vezetni egy v elsőrendű differenciálegyenletre.De akkor a fizikában amikor négyesvektorok fordulnak elő,és mondjuk van a pmü=(Ec,px,py,pz) négyesvektorunk akkor létezik egy olyan fi(s) függvény melyre:

Ec=fi(s)=y1(s)

px=dfi(s)/ds=y2(s)

py=d2fi(s)/ds2=y3(s)

pz=d3fi(s)/ds3=y4(s)

 

és d(Ec)/ds-px=0

dpx/ds-py=0

dpy/ds-pz=0

dpz/ds-F(s,Ec,px,py,pz)

 

És a fi egy harmadfokú differenciálegynletben szerepel:

d4fi/ds4=F(s,Ec,px,py,pz).

Mert eszerint minden vektoregyenlet egy magasabbrendű diffegyenlet leegyszerűsítésre szolgál,csak hosszaalmasabb mert nem egy darab egyenletünk van,hanem egy egyenletrendszerünk.

 

De egy d2x/dt+kdx/dt+omega2x=F/m sin (omegat+delta0) egyenletet,hogy alakítsam át?

Auróra

Előzmény: Törölt nick (587)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.10 0 0 588
Igen,nagyon örülök,hogy tud segíteni!
Előzmény: mégjobb (585)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.10 0 0 586

Ez az alapvektor fogalom olyasmi,mint a bázisvektorok csak a bázisok ilyenkor nem vektorok,hanem függvények?

Előzmény: Törölt nick (584)
mégjobb Creative Commons License 2008.06.10 0 0 585
Szerencsém van, hogy matmernök kisegített a mátrix rangjával kapcsolatosan. Én vagy 35 éve tanultam ilyesmikről, még kedveltem is a mátrixokat, de borzasztó, hogy mennyire elfelejtettem. Egyedül a Wronski- determináns név tűnt ismerősnek.
Előzmény: Aurora11 (574)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.10 0 0 581
Köszönöm!Ez a definíció a Vandermode-féle függvénydeterminánsról szól?
Előzmény: Törölt nick (580)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.10 0 0 579

Köszönöm,hogy segítettél!:)

Auróra

Előzmény: Törölt nick (577)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.10 0 0 578

Nincs kitöl kérjek...A kvantum Zh-m is azért nem sikerült,mert valakinek a segítségében biztam,és miatta fölöslegesen be kellett mennem az egyetemre.Ha valamit kölcsönadsz,akkor pedig elfelejtiik visszaadni.

"Valamely omega részhalmaz Rn tartományban folytonosan differenciálható n-változós fi1,fi2,...,fim függvényeket az omega tartományban(egymástól) függetleneknek nevezzük,ha az (mxn)-típusú

dfii/dxk  mátrix rangja az omega tartomány minden pontjában azonos m-mel(azaz a függvények számával).Ha a fenti mátrix rangja az omega tartomány minden pontjában kisebb m-nél,akkor a fi1,fi2,..,fim függvényeket (egymástól) függőknek nevezzük az omega tartományban."

Ez a definició.

 

A (dfii/dxk) mátrix:dfi1/dx1 dfi2/dx2.....dfi1/dxn

                             .              .           ........

                             .             .          .........

                             dfim/dx1 dfim/dx2....dfim/dxn

Ez egy nxm-es mátrix.Ha ebből kiválasztható egy mxm-es minormátrix(ez egyenlő az elmátrixszal),aminek determinánsa nem nulla,akkor az nxm-es mátrixunk ranga m?És akkor az fi1,fi2,...,fim,függvények akkor lineárisan függetlenek.

Auróra

                             

Előzmény: Törölt nick (577)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.10 0 0 576

Köszönöm,de sajnos tételsorom nincs.

 

 

Előzmény: Törölt nick (575)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.10 0 0 574

Ha a lejtő gyorsul és mégis a lejtőhőzviszonyítjuk a lejtőn mozgó test mozgásállapotát,akkor gondolom bejönnek a transzlációs,centrifugális(ha a lejtőre centripetális erő hat,mert körmozgást végez),stb.tehetetlenségi erők.

Köszönöm!

A környezeti áramlások vizsgám négyes lett.Holnap meg kell tudnom beszélni,hogy megírhassam az elektrodinamika UV-t.Csak azt mondják az évfolyamtársaim,hogy aki se Zh-t,se pót Zh-t nem írt,ő nem írhat UV-t.De ez az egy tantárgy hiányzik ahhoz,hogy szigorlatozhassak.Azátn ezen kívűl analízis van,méghozzá parciális differenciálegyenletek és disztribuciók.

Azt szeretném megkérdezni,hogy  nem tudod-e,hogy mit jelent a mátrix rangja?Mert az egyk tételnél ez szerepel...

Auróra

Előzmény: mégjobb (572)
egy mutáns Creative Commons License 2008.06.10 0 0 573

No igen. Ha a sugár mentén keressük a sebesség, nyomás és hőmérsékleteloszlást, az már nem egyszerű, legalábbis a Navier-Stokes kell hozzá, és egy feltétel, hogy milyen turbulens az áramlás. Ha lamináris, talán megoldható, nem tudom, de ha turbulens, akkor csak numerikusan. De lehet, hogy Te ezt jobban átlátod, mint én. Továbbá, a hőfokképhez kell, hogy hogyan függ a hőátadás hőcserélőn a sebességtől. Ez már igen komplikált.

Én egyszerűbb esetre gondoltam, a keresztmetszeten vett átlagokkal. Így is szép példa lenne.

1m

Előzmény: Törölt nick (565)
mégjobb Creative Commons License 2008.06.10 0 0 572
A tehetetlenségi erők akkor jönnek számításba, amikor akarjuk, vagyis vonatkoztatási rendszernek nem inerciarendszert választunk. De most koncentrálj az aktuális vizsgád tematikájára, jó felkészüleést.
Előzmény: Aurora11 (569)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.09 0 0 571
De holnap azért együtt fogunk páran tanulni.Így talán könnyebb lesz.
Előzmény: Aurora11 (570)
Aurora11 Creative Commons License 2008.06.09 0 0 570

Holnap vizsgázom Környezeti áramlásokból.De remélem elég lesz a kvalilatív része,mert egyszerűen az Echmann-spirálnak meg ilyesminek a levezetése nem megy.

Azután meg elektrodinamika gyakorlat UV.Az évfolyamátlag 1,5 volt,a pótZH-k alapján pedig 1,8.Ez egy kicsit nevetséges,hogy lehet ennyire furcsa állapot.Ezen múlik,hogy szigorlatozhatom-e.Azt utálom,hogyha valaki előadást tart gyakorlat helyett,és utáni megírhatatlan nehézségi feladatokat ad fel.De valamit csinálni fogunk,ha nem javul a helyzet.Az üregrezonátor meg dipólsugárzásos feladatokat ad fel,míg egyet sem oldottunk meg a gyakon.Tök érdekes lenne,ha megtanítanák.

Auróra

Aurora11 Creative Commons License 2008.06.09 0 0 569

Ha a lejtő gyorsul akkor meg tehetetlenségi erők is számításba jönnek?Gondolom a tehetetlenségi erők megváltosztatják a felületre merőleges nyomóerő megváltozik.

Egyszer hallottam,hogy mindenre koszinuszt kell írni csak a kiválasztott szöget kell úgy később megválasztani,hogy tényleg koszinuszt kapjunk.Azért szeretik jobban a koszinuszt meg a komplex exponenciális valós részeként koszinuszt kapunk.

Köszönöm a javítást!

Auróra

Előzmény: mégjobb (567)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!