„Az infláció végén nem "elfogyott" a Higgs mező energiája, hanem gerjesztette a részecskemezőket, vagyis átalakult elemi részecskékké."
Ami abszolút ostobaság: nincsenek "részecskemezők", nincsen Higgs mező, csak elemi részecskék vannak, amikböl folytonatos mezök indulnak ki. Az elemi részecskék meg MINDIG voltak és vannak, mert ezek stabilok.
Tehát nem is volt semmiféle "infláció", csak álfizika van.
„Az infláció végén nem "elfogyott" a Higgs mező energiája, hanem gerjesztette a részecskemezőket, vagyis átalakult elemi részecskékké. Az energia tehát megvan, csak már nem egy skalármező energiája, aminek jellemzője, hogy negatív a nyomása, s ezért negatív görbületű téridőt hoz létre, más szóval taszító gravitációs hatású. A fotonok vagyis a sugárzás nyomása viszont pozitív, a tömeges részecskékből álló porfelhők nyomása szintén pozitív, de egészen elenyésző. Így az infláció után már pozitív görbületű volt az Univerzum nagy létékű térideje, vagyis az anyag vonzó gravitációt mutatott. Azaz a téridő egyáltalán nem simult ki.
Ami kisimult, az a tér.”
Ezek szerint valami, az infláció végén kifordította a TÉRIDŐT, mint egy pulóvert és közben a TÉR kisimult, sík maradt?
construct: „Én nem foglalkozom a te magánbolondériáiddal.“ Hasonló volt DGy beállítottsága is. De ö se tudta megmagyarázni mi is a tömeg, mi a relativisztikus tömeg:
Persze, azt hogy a súlyos tömeg különbözik a tehetetlen tömegtöl és ezt ejtökísérletekkel,, különbözö anyagokkal, ki is lehet mutatni, és hogy ílyen kísérleteket nem végeztek el a fizikusok, csak Galileire feltevésére hivatkozva építették fel a tudományukat. A fizika áltudomány lett.
Az infláció végén nem "elfogyott" a Higgs mező energiája, hanem gerjesztette a részecskemezőket, vagyis átalakult elemi részecskékké. Az energia tehát megvan, csak már nem egy skalármező energiája, aminek jellemzője, hogy negatív a nyomása, s ezért negatív görbületű téridőt hoz létre, más szóval taszító gravitációs hatású. A fotonok vagyis a sugárzás nyomása viszont pozitív, a tömeges részecskékből álló porfelhők nyomása szintén pozitív, de egészen elenyésző. Így az infláció után már pozitív görbületű volt az Univerzum nagy létékű térideje, vagyis az anyag vonzó gravitációt mutatott. Azaz a téridő egyáltalán nem simult ki.
Ami kisimult, az a tér.
A Higgs tömegadása nem egyszervolt, hanem ma is folytonosan működő kölcsönhatás.
A téridő kvantumosságáról semmit se tudunk. Nem ismert semmiféle érvényes kvantumgravitációs elmélet.
Az elemi részecskék közötti kötési energiák a Higgs egykori energiájából származnak. De az energiamegmaradás univerzum léptékben nem áll. Például a sugárzások (vagyis a fotonok) energiája folytonosan veszik az Univerzum tágulásával, vagyis a vöröseltolódásukkal. Évente jelenleg nem sok, csak 10-10 -ed, részük, de pl. egymilliárd év alatt, ez már az össz sugárzási energia 0.1-ed részét teszi ki. Ami nem átalakul, hanem eltűnik. Az infláció alatt viszont pont fordítva, a semmiből keletkezett a Higgs mező energiája.
Idézet a Wikiből: „Mivel tenzorokból épül fel, az általános relativitáselmélet általános kovarianciát mutat: törvényei - és az általános relativitáselmélet keretein belül megfogalmazott további törvények - ugyanazt az alakot öltik fel minden koordináta-rendszerben.[38] Ezen felül az elmélet nem tartalmaz semmilyen invariáns geometriai háttérstruktúrát, azaz háttérfüggetlen. Ezáltal eleget tesz a relativitás sokkal szigorúbb általános elvének, miszerint a fizika törvényei minden megfigyelő számára ugyanazok.[39] Lokálisan, ahogy az ekvivalencia-elvben kifejezésre kerül, a téridő Minkowski-féle és a fizikai törvényei helyi Lorentz-invarianciát mutatnak.”
Az lenne a kérdésem, hogyha globálisan nem is, de lokálisan Lorentz-invarianciát mutatnak a fizika törvényei, mekkora kiterjedésű hely számít lokalitásnak? Mondjuk egy köbméter térfogat, vagy annál kisebb? Mert ha pontszerű, akkor a fizika törvényei elbújhatnak a szingularitásban. Az meg ugye, renormálásra szorul a szorult helyzete miatt.:)
„A gravitáció kizárólagos forrása az anyag, s az energia minden fajtája téridő görbületet okoz.”
Vagyis amikor „elfogyott” a Higgs mező energiája, ami az exponenciális tágulást, a téridő kisimulását eredményezte, annak egy része elemi részecskékké alakult. Az energiamentes Higgs mező viszont, az elemi részecskék csupasz tömegét adja egy folyamatos, vagy tán egy egyszeri kölcsönhatás formájában?
„A téridő geometriája nem statikus, hanem dinamikusan változik a benne lévő energiák, így például a tömeg mennyiségétől függően.”
Amennyiben a tömeg is meg az energia is kvantumos, (darabos) a dinamikájának is annak kell lennie. Ez mutatkozik meg a frekvenciában, vagyis a kritikus rezgésszámokban? (gerjesztettség szintekben)
„Az összetett anyag tömegének nem az egésze, hanem csak a túlnyomó többsége származik a kötési energiákból. A maradék kis rész, az elemi részecskék csupasz tömege származik a Higgs mezővel való kölcsönhatásból.”
A kötési energiák kvantumossága adja ki a különböző nagyságú kötőerőket? Ezek a kötőerők miből származnak, ha nem a Higgs úgymond „elfogyott” energiájából? {energia megmaradás?}
A gravitáció kizárólagos forrása az anyag, s az energia minden fajtája téridő görbületet okoz.
A téridő geometriája nem statikus, hanem dinamikusan változik a benne lévő energiák, így például a tömeg mennyiségétől függően.
Az összetett anyag tömegének nem az egésze, hanem csak a túlnyomó többsége származik a kötési energiákból. A maradék kis rész, az elemi részecskék csupasz tömege származik a Higgs mezővel való kölcsönhatásból.
Természetesen a Higgs mező energiája is okoz görbületet, mármint akkor, amikor van neki energiája. Az infláció idején volt, akkor éppen ez okozta azt a hiperbolikus téridőgörbületet, ami nem más, mint az Univerzum kezdeti exponenciális tágulása. Az infláció végén, viszont a Higgs mezőben lévő energiából keletkeztek az elemi részecskék, a Higgs mező pedig eközben energiamentes vákuumállapotba került. Így azóta nem görbíti a téridőt, vagyis az Univerzum tágulása már nem exponenciális. A Higgs mező vákuumállapota viszont ma is kölcsönhat az elemi részecskékkel, s ebből származik azok csupasz tömege.
„Úgyhogy az anyag makroszkopikusan észlelt tömege döntő részben nem az elemi részecskék csupasz tömege, hanem a stabil atomokba kötésük kölcsönhatásaiból keletkezik.
Ám éppen ez a tömeg az, a mi a gravitáció forrása.”
Tehát a gravitációnak van egy anyagból eredő forrása is? Akkor miért a térgörbületét nevezik annak? Ha viszont a kötési energiák hozzák létre a tömeget, akkor miért hivatkoznak a skalár Higgs mezőre, mint tömegadóra? Tényleg, a Higgs mezőnek is van görbülete?
Igeeen? Különösen ez a hülyeség tetszik nagyon "Mire az elektron odakerült az elektronhéjra, a mag mezejét kifelé semlegesíti, már csak az atomon belül különbözik nullától (kifelé csak a Van der Waals erőkben megtestesülő kis maradvány látszik), s az atomon belülre koncentrálódik az energiája is."
A rendszer összes energiája nem változik miközben az elektron a közelít a maghoz. De míg távol volt, addig az elektromágneses energia nem koncentrálódott az atomba, hanem szétoszlott az egész világra kiterjedő mezőben. Mire az elektron odakerült az elektronhéjra, a mag mezejét kifelé semlegesíti, már csak az atomon belül különbözik nullától (kifelé csak a Van der Waals erőkben megtestesülő kis maradvány látszik), s az atomon belülre koncentrálódik az energiája is.
