A fizikában mindig tudjuk (ha jól csináljuk) hogy egy kiszemelt axióma mit jelent és azt is, hogy az axióma ellentéte (vagy elhagyása) mit jelent.
Az axiómarendszer teljességét, a belölük levonható következetéseket (prognózisokat) is ellenörizni tudjuk a fizikában. Így jóval elönyösebb helyzetben vagyunk a fizikában mint a matematika!
gligeti, 'Mérö László'-ból: "Hohó, ez a turpisság. Gödel tételét a matematikán kívülre általánosítjuk, és sajnálatos módon más diszciplinák egyelőre nem tudnak olyan axiomatikusak és formálisak lenni, mint a matematika."
A fizika is tud axiomatikus és formális lenni, ha jól neki állunk: -> "Physics of Elementary Processes".
Magyarul mondva, én egyáltalán nem vagyok megelégedve a világ fizikus szakemberei által letett alapokkal. Ezek inherens ellentmondásosak, sok helyen kilóg a lóláb. Vegyük csak a különbözö minöségü testek szabadesését.
Én e helyett jobb alapot alkottam és az ezekböl levont következtetések megfeletnek a fizikai megfigyeléseknek. Eddig nem találtam ellentmondást a prognózisok és a kísérletek eredményei között. Ráadásul sikerült beépítenem a gravitációt is a részecskefizikába.
ZsL...: "Azzal azonban nem értek egyet (a gyér "általános műveltségem" alapján), hogy "a fizika még az orrunk elött mozgó makroszkopikus testek mozgása törvényszerüségét sem tudta kibogozni!", mert azért elég jól kibogozta, legalább is az első egy-két tizedesjegy pontosságáig.."
Pontosítom, még ezreléknyi potossággal sem bogozta ki!
"A maradék pontatlanság vizsgálatának eredményei persze érdekesek lehetnek, és új, eddig ismeretlen összefüggéseket tárhatnak fel, ami nem baj, sőt még hasznos is lehet. "
Ez így van és én kimutattam az eddig imeretlen összefüggéseket (pl. a gravitáció nem 'tömegvonzás').
"Eszembe sem jutott azt írni ide, hogy ne foglalkozz az elméleteddel (annak ellenére, hogy laikusként is érzem, több lábára is sántít) csak mint egykori ismeretterjesztés-szervező, úgy vélem, hogy sem a laikusok, sem a szakemberek felé nem jól tálalod."
Ne is jusson az eszedbe!
Amit laikusként gondolsz, azt a mások által 'kitalált' ismereterjesztés alapján gondolod.
A szakemberek nézete egy diskurzatív alapon összetákolt fizika, tele ellentmondással. A legszembetünöbb hogy a Standard Modell összeférhetetlen az áltrellel: Ezt úgy is mondani lehet, a Standard Modelllbe nincs bele építve a gravitációs kölcsönhatás és az áltrel alapján ezt nem is lehet beépíteni.
A 'tálalással' kapcsolataban és elsösorban az ellentmondásmentességet szeretném a modellemben kiemelni, függetelenül attól, hogy ezt a tákolmányra rászokott szakemberek jelenleg lenyelik-e vagy nem.
Csak hallkan, óvatosan. Ma már nem egy-két tizedesjegyre bizonyított a klasszikus fizika, hanem jóval többre. Sokkal többre, mint amit itt a fő hozzászóló feszeget.
Na, ezt eltaláltad! Mármint hogy laikus vagyok a fizikához. És még nem hevertem ki azt, hogy valamikor népművelő (ismeretterjesztés-szervező) voltam, akinek az a dolga, hogy az érdeklődő laikusokhoz közelebb hozza a specialisták szakmai eredményeit.
Azzal azonban nem értek egyet (a gyér "általános műveltségem" alapján), hogy "a fizika még az orrunk elött mozgó makroszkopikus testek mozgása törvényszerüségét sem tudta kibogozni!", mert azért elég jól kibogozta, legalább is az első egy-két tizedesjegy pontosságáig, ami a gyakorlatban elég is. A maradék pontatlanság vizsgálatának eredményei persze érdekesek lehetnek, és új, eddig ismeretlen összefüggéseket tárhatnak fel, ami nem baj, sőt még hasznos is lehet. Eszembe sem jutott azt írni ide, hogy ne foglalkozz az elméleteddel (annak ellenére, hogy laikusként is érzem, több lábára is sántít) csak mint egykori ismeretterjesztés-szervező, úgy vélem, hogy sem a laikusok, sem a szakemberek felé nem jól tálalod. Jámborságom bizonyítéka, hogy mindezt segítő szándékkal írtam.
Hogyan határozod meg az elektron 'gyorsulását' a hidrogénatom alapállapotában, vagy az (e,p)-neutrínóban, ha az elektron helyét és sebességét soha sem ismered pontosan és az elektron a nem-konzervatív e.m.-mezöben mozog?
ZsL..: "Merthogy Nálad az alap egy Idea, ami ugyan lehet lélektanilag rokonszenves, de sehonnan sem levezethető. "
Igenis, a fizikát én axiómatizáltam, ami nem vezethetö sehonnan sem le.
Ez egy matematikai fomában öntött idea. Egy axiómarendszer alapvetö tulajdonsága az, hogy nem vezethetö sehonnan sem le. E mellett természetesen ennek ellentmondásmentesnek kell lennie és a fizikában meg kell felelnie a kísérletek eredményeinek.
ZsL.., ez egy laikus tipikus idoklási sorozata, amiben össze-vissze kever mindent. De azt nem tudja észrevenni, hogy a fizika még az orrunk elött mozgó makroszkópikus testek mozgása törvényszerüségét sem tudta kibogozni!
'A magyar tudomány jövje' 2204. hsz-ból idézem a törvény részlegét
"2) Az Akadémia feladatai közé tartozik, hogy részt vegyen a tudományos kutatások országos szervezésében, a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak erõsítésében, segítse elõ a tudományos élet alkotmányos szabadságának, a tudományos közélet tisztaságának és demokratizmusának érvényesülését, mozdítsa elõ a kutatók megbecsülését, a szellemi munkának és alkotásnak, valamint a tudomány értékeinek az elismerését,.. "
Itt nekem különösen ez teszik: "Az Akadémia feladatai közé tartozik, hogy .. segítse elõ a tudományos élet alkotmányos szabadságának, a tudományos közélet tisztaságának és demokratizmusának érvényesülését, mozdítsa elõ a kutatók megbecsülését, a szellemi munkának és alkotásnak, valamint a tudomány értékeinek az elismerését, .."
Aztán hogyan lehet ezt közös nevezöre hozni a tudományos közéletben praktikált tudományos cenzurával, a tudományos inkvizicióval, a megfogalmazott tudományos vélemények elnyomásával, a kutatók által gyakorolt adatmanipulációkkal, az csak a Jó Isten tudja.
"Ugye elkerülte a figyelmedet, hogy én épp egy olyan modellt alkottam meg, ami KIZÁRJA, hogy a Világegyetem anyaga a semmiből keletkezett volna. De ez a modell azt is KIZÁRJA, hogy a Világegyetem az "Ősrobbanás" által keletkezett." "Az is elkerülte a figyelmedet, hogy én ezt a modellt, az alapok tisztázása után, fizikailag és matematikailag meg is fogalmaztam már. És kísérletekben megfigyelhető prognózisokat is megadtam, ami teljesen eltér a fizika eddigi állításaitól." (Iszugyi)
Nem szívesen mondok ellent a nálam okosabbaknak (mellesleg nem szégyellek egy gyerektől sem tanulni, ha okos dolgot mond...), de n e m kerülte el a figyelmemet, hogy milyen modellt alkottál, és milyen úton próbálod bizonyítani. Természetesen mindenki olyan modellt "alkot", amilyent neki tetszik. Azért az mégsem mindegy, mennyire felel meg a valóságnak. A Te modelleddel az a baj, hogy fordított sorrendben csinálod: először posztulálsz valamit, és azt igyekezed magyarázni, végül pedig kísérletezel. Holott előbb talán egy munkahipotézis alapján mérni kellene, és aztán a nyert adatokra épülő elő-modellt szerkeszteni, amit további, másféle mérésekkel lehetne ellenőrizni és pontosítani... Ha eleve alapul veszed az anyag öröktől létezését és a részecskék át nem alakíthatóságát (pl. sugárzássá), akkor (nem szívesen írom ezt ide), az idealizmus hibájába esel. Merthogy Nálad az alap egy Idea, ami ugyan lehet lélektanilag rokonszenves, de sehonnan sem levezethető. Márpedig kellene, hogy az legyen, különben indokolatlan az egész "modell". Az ejtési kísérletekkel kapcsolatban semmi kifogásom, azok remek ötleten alapultak, de nem jelentik a "modelled" szerves alapját, legalább is az eddigi kidolgozatlanságában. A végtelen idejű Univerzum bevezetésével és az "ősrobbanás" kihagyásával éppen attól vágod el magad, hogy a modelled alapja is levezethető legyen! Például a 0=1-1 (itt még szimbolikus) összefüggésből. Az "ősrobbanás"-tól elzárkózásod egyszerű és sajnálatos makacsságból fakad. Ha jól belegondolsz, mással nem tudod indokolni. Ha nem zárkóznál el a csillagászattól, elég lenne megnézned a galaxishalmazok térbeli elhelyezkedésének felmérése alapján készült nagyléptékű képet, hogy azonnal az a benyomásod támadjon (ha igazán jó részecskefizikus vagy), hogy annak a kornak a "habosodott" szerkezete sejlik fel még ma is a szétszóródott anyag eloszlásában, amely korban javában tartott a frissen keletkezett részecskék és antirészecskék rekombinálódása kemény sugárzássá... Ha zsigerileg nem rokonszenves az "ősrobbanás", akkor hívjuk "Ősvillanásnak", ami indokoltabb is, hiszen először "Lőn világosság", és csak a sugárzás jellegű anyag bizonyos mértékű felhígulása után jelenhettek meg a nyugalmi tömeggel is rendelkező részecskék és antirészecskék, miközben a "habosodás", vagyis a későbbi Univerzum cellás szerkezetének kialakulása már megindult. Talán még tippelhetnél is arra, miféle sugárzás lehetett a kezdetekkor, aminek sebessége az akkori körülmények között, az akkori, másféle anyagban meghaladta a jóval később kialakult fényrészecskék sebességét...
Einstein is hitt a "tömeg x gyorsulás = erö"-ben, anélkül hogy tudta volna, mi is az a 'tömeg', mi a különbség a nyugvó tehetetlen tömeg és a súlyos tömeg között.
A specrel levezetése a "Zur Elektrodynamik bewegter Körper" címü cikkében meg horibilis ostobaság volt. Ezt sokan tudják is, csak éppen az akadémius fizika esküszik még mindig a specrel érvényességére és még mindig felhasználja ezt a Standard Modellben.
Mmormota: ".. a 'hagyományos értelemben vett mozgás' alatt?" te a "helyvektorok időfüggvényeit. Ilyen van pl. a newtoni mechanikában vagy a specrelben." érted!
A gyorsulást meg innen
tömeg x gyorsulás = erö
határozod meg, mi? Egy egyenletböl, ami két ismeretlent (a tömeget és az eröt) tatalmaz? Arról nem is beszélve hogy a testnek sem a helye, sem a sebessége nem határozható meg pontosan, zárt fizikai rendszerek nem léteznek és a (kölcsön)hatásokat c-vel terjedö nem-konzervatív mezök okozzák.
Sok szerencsét kívánok a gyorsulás meghatározásához, a 'helyvektorok idöfüggvénye' megadásához (a newtoni megoldáshoz) és a specrelhez, úgy mint a totózáshoz!
"Mondom, halvány dunsztod sincs a Lagrange-formalizmusból eredö Hamilton elv által rögzített stacionáris pályákról (állapotokról), ami a részecskék mozgását szabályozza."
Ez ebben a formában sima ködösítés.
A formalizmust valamire alkalmazzák. Valamilyek alapfeltevésekből kiindulva kiszámítanak valamit. Ez lenne a dolog értelme és lényege.
Nem így nálad. Te nem mondod meg, miből számítasz ki micsodát. Hanem csak a formalizmust emlegeted, mint egy imamalom. Még véletlenül se próbálod meg meg is csinálni amiről mesélsz, mert akkor egyből kiderülne, hogy bizony kellenek a világos defíníciók, értelmes feltételek, amikről természetesen sejtelmed sincs.
Helyette elképzelted, milyen szép is lenne, ha mindezeket tudnád, levezetnéd, és még működne is a modell. Felépítetted magadnak ezt az álomvilágot, és csodálkozol, hogy annak is tartja a többi ember, ami. Mesének.
Kevered a dolgokat. Alkalmazol egy matematikai formalizmust valamire, ez ok.
De meg kellene világosan mondani, mik az alapfeltevéseid. Ezt nem tartottad fontosnak, talán nem is érted, miért fontos ez. Felhasználsz kiragadott fogalmakat a newtoni mecganikából és Maxwell egyenleteiből. De nem szögezed le világosan, hogy melyek azok az elemek ezekből, amelyek részei a modellednek, és melyek nem.
Végképp ködbe vész, hogy mit jelentenek azok az eredmények, amelyeket a matematikai formalizmus segítségével meghatározol. Pontosabban meghatároznál, ha meg is csinálnád, amiről csak mesélsz. Pl. időnként körpályáról beszélsz, de azt mondod, mégsem gyorsul a pályán mozgó részecske. Nem veszed észre, hogy ez így hülyeség. Ha feszegetem hogy ha ez egy klasszikus mozgás, miért nem gyorsul, akkor azt mondod, ez egy stacionárius pálya. És? Ettől még körben mozog, tehát változik a sebességének iránya, vagyis gyorsul.
Normálisan azt kellene mondanod, ez nem klasszikus mozgás hanem egy speciális állapot. De nem szeretnéd kimondani, mert kellemetlenül hasonlónak érzed a kvantumállapot fogalmához.
Különlegesen érdekes, ahogy szerencsétlen Minkowski-teret emlegeted. Olyan mértékig nem érted, miről beszélsz, hogy nem látod, ha elfogadod a metrikáját, akkor elfogadtad a specrelt.
Unalmasan ismételgetsz pár értelmetlen kinyilatkoztatást világos definíciók, logikus érvelés és levezetés helyett. Egyetlen tiszta, világos, következetesen végigvitt levezetés többet érne, mint az a sok tízezer sor, amit itt leírtál.
