A Rewena viszonylag kiegyensúlyozott ízű, és van neki enyhe, de egyedi zamata is. Együtt tudok élni vele. Ami hátránya, hogy a magház elég nagy. (A Jonatán egy másik előnye, hogy annak kicsi.)
köszi szépen a hozzászólásokat! 3 méteres cseresznyefának sok értelmét nem látom, amennyi egy ekkora fán terem, azt egyedül megeszem két nap alatt. egyébként azért lenne hely nagyobb fának is, kb. 4-5 méteresnek. széltében is lenne 4 méter hely. még kitalálom, hogy bigarreau lesz vagy alma. kicsit félek tőle, hogy ha kiszedem a mostani kukacosodó-ropogósomat, aminek kb a helyére kerülne az új fa, akkor nem lesz, ami porozza a szomolyait, ha almát ültetek. fogalmam sincs, hogy most az porozza-e, nem tudom, hogy milyen fajta. a környéken amúgy sok cseresznyefa van. ráadásul a pándy meggyet is ki akarom vágni, bár gondolom, hogy az nem porzója. egyébként a mutsut is úgy ültettem el 3 éve, hogy nem gondoltam a porzásra. márpedig alma jóval kevesebb van a környéken. egyébként a porzóknak milyen távolságon belül kell lennie?
szerintem is a jonatán az egyik legfinomabb alma, de a kényessége miatt ki van lőve. a környékemen a pogácsaalmákat biztos, hogy nem permetezik, és semmi bajuk. mondjuk potyogni potyognak, de annak gondolom, hogy nem a permetezés hiánya az oka. a nagyon édes almákat, mint a gála, nem szeretem. golden, jonagold szintén unalmasak nekem. mondjuk az ehetetlenül savasakat sem szeretem, de azért valamennyi sav mindenképpen kell. az illatos nyári almák is nagyon jók, de nyáron van elég gyümölcs, inkább késő őszre kellene valami. a jonagored mondjuk nagyon jó, nem tudom, hogy mennyire lehet problémás termeszteni. én tavasszal permetezek a kertben háromszor, a szilvadarázs elleni mospilan az utolsó, utána már csak akkor vagyok hajlandó, ha az életben maradás a tét. utóbbi 2-3 évben nem volt ilyen. (birs, kajszi, két cseresznye, két szilva, három meggy és a mutsu van jelenleg.) a rewena ízre milyen?
A cseresznye elég nehezen gyógyulja be a nagy sebeket. Viszont, ha kétszer egy évben lekenjük FAGÉL-el, akkor nem korhad be a seb.
Igen, nyugalmi időszakban a legjobb visszavágni. (Vízszintes sebeket ne hagyjunk!) Persze nem fagyban, akkor a Fagél se kenhető.
Én vágtam már vissza ekkora B.B. cseresznyét 4 méteresre az egyik oldalág felett. Tizenév után kezdett az oldalág visszaszáradni. Ekkor egy emelettel lejjebb vágtam el. Még nincs gond. A fa több, mint 30 éves.
Ha viszont már nagyon megnőtt egy B. Burlat, 6-7 méteresre, akkor hogy és mikor kell visszavágni, csonkolni? Gondolom ősszel vagy télen. A vágások helyét mivel kell lekezelni? Ha harmadára visszavágom a fát, nem lesz baja? Erős, egészséges fa. A törzséhez is hozzá lehet nyúlni, vagy csak az ágakhoz?
Minden további nélkül lehet kisebbre nevelni a Bigarró cseresznyét is. Pincirozni kell.
Alma több, mint tízezer fajta van, kicsi a valószínűsége, hogy ránézésre valaki megmondja a Tied milyen. (Nekem több, mint 40 féle van egy mini almasövényben.)
Én is a Jonathánt kedvelem legjobban. Annak idején, mikor nagyban termeltem, volt hogy 16 alkalommal kellett permetezni, hogy export képes legyen. Ma csak egy fám van, minimális permetezéssel is elvan, de egy kis lisztharmat gyakran előfordul.
A levéltetűk nem válogatnak az almafajták között, a betegségek azért igen. Az én ízlésemnek a Jonatán a világ legfinomabb almája, de a növényvédelme egy rémálom. Még nem sikerült annyiszor permeteznem, hogy ne legyen lisztharmatos. Néhány méterre tőle áll egy Rewena, annak permetezés nélkül sincs semmi baja.
Minden almafajta nagyon hajlamos a betegségekre és kártevőkre, a Mutsu sem kivétel. Ezért kell(ene) sokszor permetezni az almafákat. Mi csak 1-2 alkalommal szoktuk évente, így mindig van rajtuk betegség és kukacosak is, de legalább bio.
A B. Burlatot nem nagyon lehet helyettesíteni, korai ropogós fajta, nem kukacosodik, csak a madarak bántják, de azok nagyon. Legalábbis nálam. Nagyon fontos, hogy évente kell metszeni, alakítani, hogy ne nőjön meg 6 méteresre, mert akkor nem lehet takarni és az egész termést lezabálják a madarak. Olyan 3 méter körüli közepes fácskát érdemes kialakítani, az még könnyen kezelhető, letakarható madárhálóval és a termést leszedni se nehéz, nem kell hozzá égig érő létra.
lehet, hogy elengedem a bigarót, pedig jó lenne a szomolyai mellé egy ropogós cseresznye is. más nem kukacosodóról nem tudok.
a mutsuval neked mi a tapasztalatod, ami a betegségeket, kártevőket illeti? úgy vettem észre, hogy a levéltetvek imádják, idén el is csesztem, hogy nem permeteztem meg, csak kézzel irtottam őket. gyenge, kunkorodó lett az idei növekmény, kb. megy a levesbe az egész év, jövőre lemetszhetem az idei hajtást.
ismerősömnek van egy most érő piros fajtájú almája. kerek, talán alul picit kicsúcsosodik, ha jól emlékszem, az egész alma bordópiros, a hús fehér, talán hajlamos a kásásodásra valamennyire. az íze kiegyensúlyozott, enyhén az édes felé tendál. nekem nagyon bejön, de nem tudom, hogy milyen fajta. a szívem mondjuk a pogácsa felé húz, nagyon szeretem, hogy nem az a jellegtelen alma, "bátran" előjönnek a fanyarabb aromák is, jó tömör a húsa, van benne "anyag" :)), szerintem nagyon szép maga a gyümölcs, feelinges, hogy még a hó alól is ki lehet kaparni az egészséges almákat, a gyümölcs és a fa is nagyon bírja a strapát, az ütődött, megbarnult részek is fogyaszthatók, sőt, gyerekkoromban azt szerettem. a savak miatt pitébe is jó. csak ne nőne olyan nagyra a fa...
A B. Burlat tényleg hatalmasra nő, de rendszeres metszéssel ezt orvosolni lehet. A Mutsu tényleg nagyon finom alma és nagy is, nekem 3 fám is van belőle.
van egy cseresznyefám, nem tudom, hogy milyen fajta lehet, sunburst, van, linda környéke leírások alapján. ízre nem lenne rossz, bár talán egy kicsit túl savas. a nagyobb problémám vele, hogy 99%-ban megkukacosodik minden évben. permetezni nem akarom, mert sok minden érik körülötte, amikor permetezni kellene. arra gondoltam, hogy ültetek helyette más fajtát a kert egy másik pontjára, amúgy is kezd ráborulni a dió és a birs, amik előnyt élveznek. a nem kukacosodó cseresznyék közül a bigarreau jöhet szóba, szomolyaim már van. viszont a bigarreau-ra azt írják, hogy óriásira nő, nekem meg nincs túl sok helyem. kérdés, hogy metszőollóval mennyire orvosolható a probléma, esetleg elérhető-e a fajta olyan alanyon, ami a növekedést visszafogja valamennyire. mivel ezekre a kérdésekre nem találtam választ, elkezdtem almában is gondolkodni. egyelőre csak egy 3 éves mutsum van, azért vettem meg, mert bejött ízre. egynek jó, de most már más fajtát ültetnék. a környékemen pár utcában 70 éve, sorfának ültetett pogácsaalmák vannak, amik permetezés nélkül is vígan teremnek, szerintem nagyon jó fajta, az ízét is szeretem. csakhogy az is túl nagyra nő. a pogácsára írják, hogy vannak olyan alanyok, amik visszafogják a növekedését, de hogy mennyire, az nem derül ki. tudnátok esetleg olyan almafajtát ajánlani, amelyik kisebbre nő, nem kényes fajta, piros a gyümölcse, ízre nem tök édes, mert azt nem szeretem, hanem azért vannak savak is, illetve a jó tárolhatóság sem lenne baj. persze ha cseresznyéből lenne nem kukacosodó, kisebb növésű, az is jó lenne.
Az alvó szemzést ilyenkortájt helyezik be, de nem hajt ki azonnal, átalussza a telet. A sikert az jelzi, ha a szemen hagyott levélnyél leválik. Általában szept. közepéig tart az idénye.
Az alany akkor jó, ha a kérgét le lehet fejteni. Az elmúlt nagy esők miatt megszívták magukat a fák, így múlt héten, itt Zala déli oldalán már tudtam szemezni.
Sziasztok! Tavasszal ültettem ezt a datolyaszilva suhángot. Szépen megeredt, és a következő kérdésem lenne. Meghagyjam minden hajtását, vagy az alsókat szedjem le? Ha minden igaz, tavasszal kellene metszenem, és akkor úgyis le kellene vágnom az alsó ágakat. Akkor nem jobb, ha most megteszem? Úgy gondolom, ez a fának is jobb lenne, több energiát fordíthatna a megmaradó hajtásokra. Vagy rosszul gondolom?
Igen, erre lettem volna kíváncsi, hogy kb. mennyi idő után nem kell már attól tartani, hogy a nemes rész leválik....és miért baj, ha a nemes rész legyökerezik? Abból nem lesz megfelelő fa?
Közben találtam egy tanulmányt, abban azt írják, hogy a fák a 20 cm-nél nagyobb feltöltést már megérzik. A víz már nem szivárog le kellőképpen a gyökerekhez, és a levegő sem jut le hozzájuk. A fa "éhezik és fulladozik".
A fat igazabol nem erdekli, hog meddig van a fold, amig a gyoker nem log ki, illetve nyilvan nem az agak magassagaig. Gyumolcsfanal is az egyetlen problema az ehet, ha a nemes lelep az alanyrol, es elkzed sajat gyokeret ereszteni.
