"A lengyelek ... nem kívánták megtámadni korábbi szövetségesüket, a litvánokat. Ezért ekkor is vonakodtak a harcoktól, amelyekben a főszerepet a magyar uralkodó játszotta. 1344-ben került sor az első ilyen litván hadjáratra, amelyet 1351-ben, 1352-ben és 1354-ben újabbak követtek. Majd 1377-ben Lajos már lengyel királyként személyesen vezetett hadat a litvánok ellen, akik előzőleg Krakkóig törtek be fosztogatni. Nagy Lajos litván hadjáratai, jóllehet gyengítették a litvánokat, nem szolgálták a Német Lovagrend érdekeit, mert Lajos magának tartotta fenn az elért eredményeket, sőt 1351-ben a litvánokkal kötött fegyverszünetben Lajos ígéretet tett arra, hogy a litvánok, lengyelek és magyarok egymást kölcsönösen segítik, különösen a német lovagok és a tatárok ellen."
„Nem is beszélve a krakkói magyar udvarról Nagy Lajos és anyja, Erzsébet uralkodása alatt, végül pedig a fiatal és az oly egyetemlegesen bálványozott Hedvig megérkezéséről ...”
„Már Lokietek Ulászló és Nagy Kázmér király idejében hemzsegett Krakkó a magyaroktól”…
In: Krakkó és a krakkói egyetem szerepe a magyar kultúra történetében; in: Csapláros István--Hopp Lajos--Jan Reychman--Sziklay László szerk.: Tanulmányok a magyar--lengyel irodalmi kapcsolatok köréből; Bp., 1969, 55--70. o.
Legfeljebb lehetősége lett volna vagy még az se. A leányági örökösödés kapcsán a lengyelek attól féltek, hogy egy bábkirálynőt kapnak a nyakukba, akit magyar urak befolyásolnak, és akik majd szépen ráteszik a kezüket a lengyel területekre. Ezért ezt betették a szerződésbe. Nem azért, mert ténylegesen idegeneket ültettek magas pozíciókba, és rossz tapasztalatuk volt.
Csortos Csaba Ádám recenziója Piotr S. Wandycz The Price of Freedom -- A History of East Central Europe from the Middle Ages to the Present c. könyvéről (Routledge, London, 2001)
In: Klio XI. évf., 2002/1
"Az érett középkor kapcsán megjegyzi, hogy a XIV. század volt Csehország és Magyarország aranykora, s érdekességként felhívja a figyelmet, hogy mindhárom országban apa-fia, két kitűnő, nagy formátumú uralkodó volt (Luxemburgi János–Luxemburgi Károly; Károly Róbert–Nagy Lajos; Lokietek Ulászló–Lokietek Kázmér). Rámutat arra, hogy az Anjou-dinasztia eltűnése nyitott utat a Luxemburg- és a Habsburg-háznak."
Ezek szerint a lengyel főuraknak volt akkora hatalmuk, hogy ezt kieszközöljék, hiszen nagylelkűségből ilyet nem írnak egy királyság leányági örökösödési szerződésébe.
"A lengyel uraknak a női uralkodóval szemben várható ellenállását úgy próbálta letörni, hogy Mária jegyesét, Zsigmondot küldte el helytartónak Lengyelországba, bízva abban, hogy az ottani nemesek megkedvelik."
Szállj már le a Szt. Birodalomról, hiszen sokadjára vitatjuk meg, hogy tökéletesen használhatatlan példa a lengyel-magyar Anjou királyságok kapcsán. Ráadásul megint nem a kérdésre válaszolsz, hanem mellébeszélsz.
Ráadásul megint azt az öngólt rúgod magadnak, hogy egy dinasztia/császár személyét állítod párhuzamba egy etnikai jelzővel. A NR császára az nem német, hanem Habsburg, Hohenstaufen, Luxemburgi stb. Miközben pedig te a dinasztikus Anjou jelzőt akarod kicserélni Magyarra!!!
1374. szept. 17.: Anjou Lajos ("Magyar Lajos") a leányági örökösödési szerződésben a lengyeleknek megígérte, hogy a főhivatalokat (nádor, várnagy, bíró, alkamarás), melyek élethossziglaniak, idegenekre, kivéve ha azok hg.-ek, nem ruházza.
Ez igen nagy valószínűséggel a magyar tisztviselők ellen irányult
"Anjou-házi Nagy Lajos királyunk lengyel mellékneve (Ludwik Węgierski -- Magyar Lajos) is megérdemelne legalább egy említést, hiszen róla szóló ítéleteiket a lengyelek eloszeretettel varrták/vartják az egész magyarság nyakába."
Egy bizonyos, rendszerint nagy és több részből álló terület fölött gyakorolt tényleges hatalom.
Oké. Milyen tényleges hatalma volt Lajosnak a lengyel területek felett? Külön kitérhetünk például Lengyel-Szilézia és Mazowsze területére...
Lehetetlen szabatosabb definíciót adni, pontosan azért, mert köze nincs a joghoz ennek a fogalomnak. Ez egy politikailag, valóságosan érvényesülő hatalmi szempontból körvonalazható valami.
Miért volna lehetetlen? Ami nem jogi kategória, az már nem definiálható? Egyébként én azt kértem, hogy írd le, TE mit értesz a birodalom kifejezés alatt.
Ez egy politikailag, valóságosan érvényesülő hatalmi szempontból körvonalazható valami.
Ezt kérem már régóta, hogy ebből mutass már be valamit a Lengyel Királyság magyar "hatalmi szempontból körvonalazható valamilyéből" Mutasd meg, hogy a lengyel királyság irányításában a magyarok részt vettek és ezért jogosult a Magyar Birodalom használata Lengyelország esetében.
Egy bizonyos, rendszerint nagy és több részből álló terület fölött gyakorolt tényleges hatalom. Lehetetlen szabatosabb definíciót adni, pontosan azért, mert köze nincs a joghoz ennek a fogalomnak. Ez egy politikailag, valóságosan érvényesülő hatalmi szempontból körvonalazható valami.
Kara, ne terelj. Ha ez érdekel, nyiss egy másik topikot. Nagyon off szerintem ez a kérdéskör, húsz-harminc hozzászólás óta egy szó sem a topik címében szereplő ügyről...
Ha nem közjogi kategória, akkor milyen? Csak hogy kerüljük a felesleges vitát: szedd kérlek pontokba, szerinted mik a "birodalom" kifejezés kritériumai?
Mennyiben és mikor vezetett ez a hosszú folyamat eredményre? Kétlem, hogy bajor és sváb csak az ilyen szűk körű mesterséges, értelmiségi kezdeményezések folytán érti meg egymás nyelvét...