Valakinek talán hasznos információ lehet: van egy SIGMA 400mm f 5,6 apo telemacro objektívem egy hozzávaló 2X telekonverterrel. Gondoltam, viccesen nézhet ki rajtuk az M100 -as váz, hát kipróbáltam. Tökéletesen működik vele az autófókusz, talán mert kétszerezővel együtt nem ismeri fel a lencsét, automata beállítással 1/40-ed másodpercet exponál.
Egyébként én szeretem a Tamront, mint márkát. Vannak nagyon jó objektívjeik és vannak gyengék is. persze ez az árukban is tükröződik. Építési minőség tekintetében szerintem a Tamron jobb mint a Sigma.
Megdöbbentően jó objektív. Van ismerősöm, aki mióta meg van neki ez, azóta a Sigma 150-600 sport-ot el akarja adni! Volt alkalmam tesztelni mindkettőt. Még nyitott blendével is sokkal élesebb és részletesebb mint a 150-600. Részletnagyítással kb ugyanott vagy. Ráadásul könnyebb, kisebb és olcsóbb. Viszont nem időjárás álló és nem létezik hozzá állványgyűrű.
biztos jó obi, de a 250 es listaár nem kevés. De akkor már miért nem 150-600? Ha most kezdenék természetfotozni feltehetően egy 150-600 as tamronnal vagy sigmaval kezdenék. (320-350e ft) 300 rol a 600 érezhető erőrelépés, 300 rol 400 nem annyira drasztukus.
de a kérdésedre a válasz: Sigma 100-400mm f/5-6.3 dg os hsm feltehetően egy jó obi.
Ha van valakinek tapasztalata Sigma 100-400mm f/5-6.3 dg os hsm objektívvel, kérem ossza meg velünk!
Hogy viszonyul vajon a Nikon 70-300 VR-jéhez? Ilyenem van, és elgondolkodtam a Sigma vételében. Van fenn a neten összehasonlítás, de gondoltam, megkérdezem a véleményeteket.
Ilyen rekeszértéken nyilvánvalóan a 7d képén semmiféle probléma nem látszik, brutalsian éles, részletező, kontrasztos, rajzos. Nagytelével konverterrel hasznalom ahol kb 7,1 es rekeszen egyfajta optimális élesség (átloban), dof, és jó záridő áll rendelkezésre.
Értem akit mondasz, a fizika makacs és szép. de hogy a 90d képminősége teljesen kiváló f 5.6 on az nem képezheti vita tárgyat. (ezt samplek bizonyitjak) Mondd hogy ne rekeszeljunk 8 ra vagy 9 re vagy ha a téma tényleg megkivanja. És akkor ugyebar van azert a 90d n mraw, sraw.
Jó ha itt tudományrol beszélgetunk, de azert tollasnak ne nézzük a masik hatat még ha az szereti a madarakat se!
egészen fiatal gyerek korom óta érdekel majdhogynem mindenféle tudomány. Középiskolában a kedvenc régi könyvem a természettudományok zsebkönyve volt. mai napig megvan. Minden hobbimnak köze volt/van fizikához. sportlövészet(ballisztika), járművek(7 év gsxr, itt a fizika ismeretén az élet múlik.), fotózás(optika), csillagászat (mechanika). Építészet, statika (észak amerikai szobrászat épitészet). Pszichológia. Festészet. Ezeknek annyira nem természettudományos a vonatkozása. Bűnügyi technika (biologia, daktiloszkopia). Szoval ha van valaki itt aki tiszteli és szereti az összes tudományágat az pont én vagyok. A természetfotozasban pont ez a mérnöki szerű gondolkozasmod juttatott oda ahol vagyok. Szeretem a legaprobb részletekig megtervezni a távot, fány iranyt, minden fontos paramétert, perspektivat.
De.
A szemem azert egy fontos mérőműszerem, nem hitelesitett mérő eszköz de mindig hiszek neki.
A keplet roppant egyszeru. Az airy korong atmeroje az elso nullapontig 2.44 * feny hullamhossz * f szam.
Magyaran egy f/4 lencsenel, zold feny (pl 550nm) eseten az atmero 2.44 * 550nm * 4 lesz, ami testverek kozott is 5,368nm, vagyis 5.368 mikrometer.
A Rayleigh kriteriumbol fakadoan ha ket airy korong az atmerojuk felenel kozelebb vannak egymashoz, akkor nem feloldhatoak. Ebbol adodoan a minimalis pixelmeret az igy kiszamolt atmero fele kell, hogy legyen.
Magyaran leegyszerusitbe a fenti kepletet a pixelmeret (mikrometerben) szorozva 1.4-gyel adja a maximalis f szamot, ami felett mar a mintavetelezest nem zero hibaju, vagyis lagyabb lesz a felvetel, mint amit egy idealis lencse adna.
oldal tesztjeit és a szűkebb rekesznyílásoknál fellépő fényelhajlás okozta élesség csökkenés minden optika esetében látható. És mivel a fényelhajlás okozta szóródási kör hatása akkor válik érzékelhetővé, amikor a szóródási kör eléri vagy meghaladja a pixelméret, ezért a pixelméret természetesen szerepel a képletben. Azt persze nem lehet megmondani, hogy kinek mi a zavaró élességcsökkenés, 10-20 vagy netán 60%. Amikor például a nagy mélységélesség fontos, előfordulhat hogy keményen, F13-16 értékre is rekeszelni kell. Ez például a makrófotózás egyik fő dilemmája, élesség legyen, vagy inkább nagyobb mélységélesség?
