Az egyetemes kora újkor hadtörténete. Európai és Európán kívüli, szárazföldi és tengeri. A magyar hadtörténetről már van elég topik, úgyhogy ha nem közvetlenül kapcsolódik, akkor OFF:)
Kaif mester korábban írta volt, hogy a spanyol flotta faszükségletét a baszkföldi királyi erdőségek fedezték.
Ilyet nem írtam:) Én csak azt mondtam, hogy a legtöbb baszk hajóépítő műhely helyi anyagból dolgozott:) De pl. a La Coruna-i, vagy más gallego dokkok főként holland importból, a mediterrán térségben pedig itáliai fával dolgoztak. Érdekes pl. az is, hogy hiába a háborús helyzet, a pénz már akkoriban is nagy úr volt:) Egyes holland források szerint a holland függetlenségi háború alatt a faimport legnagyobb része - horribile dictu - az ellenséges Spanyolország felé irányult... A 16. század szinte egészét lefedő francia-spanyol háborúk idején a spanyol források folyamatosan panaszkodnak, hogy francia területekről kell beszerezni a jó minőségű vitorlavászon egy jelentős részét, ami a háborús helyzet miatt néha akadozik... 1588-ban az Armada érkezésére felkészülő angolok nagy mennyiségben toboroznak szakképzett tengerészetket portugál és spanyol területekről, ráadásul királyi tiltás ellenére abban évben áramlik a spanyol ágyú Angliába...
"A lepantói csatában egy egy gálya 180 tonnát nyomott."
Vagy nem:) A gálya inkább összefoglaló név Lepanto idejében, és nem mai (vagy akár 200 évvel későbbi) értelemben vett hajótípus. A 16. században még nem létezett a cm-re pontos építési műszaki tervrajz. Az ugyanabban a műhelyben épített két hajó is eltért egymástól. A Károly allatti források a legtöbb esetben nem is nagyon különböztették meg (részletesen) a hajótípusokat, a legtöbb esetben a kerek hajót naonak vagy karakknak írták, a hosszú hajókat pedig gályának. Fülöp idején kezdenek el részletes kikötői naplókat írni, de ott is gyakran előfordul, hogy nem tudják pontosan meghatározni a hajó típusát. Rengeteg példánk van arra, hogy a Casa de Contratación hajózási engedélyén és a kikötői regiszterben Sevillában egy hajó naoként indul el az Amerikákba, Havannába pedig már galleónként érkezik meg:)
A 16. századi hajók esetében rendkívül nehéz megállapítani magát a súlyt is. A spanyolok általában egy matematikai képlet alapján megközelítőleg a hajó teljes súlyát adják meg (persze ez is jócskán eltér a valóságostól), az angolok pedig "hordóban". Ez azt jelenti, hogy ngyjából kiszámolták, köbméterben hány hordó fér el benn, és ezt vették mérteknek. Az Armada esetében is vannak ilyen probémák, az egyik spanyol (pontosabban portugál) hajó a spanyol flotta-nyilvántartás szerint 300 tonnás volt, amikor a La Manche-on a fövenyre futtatják, az anglok szerint már 500 tonna fölötti... Ráadásul a legtöbb estebne azt sem adják meg, milyen rendszer szerint számolták ki a tonnát, azaz képlet agy hordó szerint, üresen vagy teljesen felszerelve.
Sajnos, kedves István nincs igazad. A hajónak létezik egy konstrukciós merülése, erre a szintre végezték el a stabilitási számításokat. Erre a szintre adták meg a hajő test köbtartalmát, amit szorozhatsz a tengerviz fajsúlyával. Ezen felül kb 60 cm-90 cm további terhelést vehetsz hozzá, ami némi plusz terhelést jelenthet. Irodalom Architectura Navalis Mercatoria (F.H.CHAPMAN. MDCCLXVIII) a stabilitási számításokhoz, és a hajókezeléséhez meg kellett adnia személyzet ellátását élelem 5 hónap víz 2,5 hónap - ágyuk számát, helyét. (A VASA balesetére is gondolj, egyébként Newton után vagyunk.) Málta gálya méretei kerekítve 55 méter hosszú, 7,2 méter széles, 2,5 méter a merülése, 2 db 8 fontos, 2 db 6 fontos, 1 db 36 fontos ágyú, 18 db drehbrassen, 18 muskéta, 30 pár evező, valamint két árbócon vitorla a meghajtása.itt is van szükség ballasztra.
Szia, Colbert miniszterségének első 10 évében 111 sorhajót, ... és 30 gályát építettek F.o-ban. (1748-ig szolgáltak a gályák a földközi tengeren.) Napoleon háborúk alatt max 86 sorhajó. Volt import is. A kisebb, de már jelentős gyarmatokkal rendelkző országok flottihoz még annyit szeretnék hozzá tenni, hogy a határok a kereskedelmi, és hadihajók között nem élesek. A különböző kereskedelmi társoságok nagyobb hajóit, bármikor fel tudták szerelnni 2-4 osztályú sorhajóvá. Ha haború volt, volt után pótlásuk. Békében az angol hadihajók is a kikötőkben rostokoltak, háborúban meg erőszakkal lopták a matrózokat a hajókra, mert nem volt elég ember.
Ja az én könyvem szerint a Victory 2161 tonna. A francia L'Ocean 1790-1842-i gszolgált 5000 tonnás volt.
Szia, ha egy hajó csak fából lett volna, de nem abból volt csak. Egy hadihajónál a hajó súlya, avagy vizkiszorítása a harcara kész súlyát jelenti. Thát légyszives vondd le az ágyuk, a a lőszer, az emberek és az élelmezés súlyát a hajóból. Továbbá, a rézlemez borítás, a vitorlák, kötelek súlyát is, valamint az összes vasveret súlyát, valamint a minimál ballaszt súlyát is, mai akkor is biztosítja a hajó állékonyságát, amikor a készleteid kimerültek. A wiki szerintem elszámolta magát. Az egyharmad - két harmad hulladék arány úgy nagyjából stimmel, egy hajónál, egy hajó gyárnál, már ez is jobb, mert a hulladék jó részét kisebb járműveknél még tudod hasznosítani. Az általam ismert adat 2000 tölgyfa, de ezek biza méretesek.
"Nelson idéjben a egy hadihajó építéséhez 6000 nagy tölgyfára volt szükség."
Erősen függ ugyan a tölgyes korától és jellegétől, de ez nagyjából 30-100 hektár érett korú tölgyerdő kivágását jelentette.
"A lepantói csatában egy egy gálya 180 tonnát nyomott. Ez vörösfenyőre átszámítva 500 m3. Természetesen ez már megmunkált fa. Legalább 2x-3x ennyi hulladék. "
Mondjuk gályánként 1.500 m3 élő fa. Ebből is vissza lehetne számolni a területszükségletet, ha pontosan ismernénk a megfelelő számítási módszereket.
Mindenesetre, ha ezeket a számokat beszorozzuk a Kaif által hozott holland hajógyártással, akkor egyértelmű, hogy igen komoly méretű erdőségekre volt szükség ekkora gyártási teljesítményhez.
Ezt valszeg csak a viszonylag ritkán lakott Skandinávia, Baltikum, Lengyelország és Oroszország tudta produkálni.
Nelson idéjben a egy hadihajó építéséhez 6000 nagy tölgyfára volt szükség. A wiki szerint. (HMS Victory 3500 tonnás vízkiszorítású)
A lepantói csatában egy egy gálya 180 tonnát nyomott. Ez vörösfenyőre átszámítva 500 m3. Természetesen ez már megmunkált fa. Legalább 2x-3x ennyi hulladék. (Az persze fűtőanyag lehetett)
Ha valaki nem tudná elképzelni mennyi egy köbméter. Nos 10 egyhektós hordó egymás tetején. Vagy 100 tízliteres vödör.
Nem-nem-nem! Amiről én beszélk, az egy igen tekintélyes foliáns, ami zöld fedéllel készült, rendkívül jó grafikákkal. Valamikor az 1980-as évek legelején adták ki. sajnos évek óta egy modellező barátomnál van, ezért most sem szerzőt, sem konkrétumot nem tudok mondani:((( Valószínűleg angolból fordították magyarra.
Nem tudom pontosan. Volt anno egy vastag, zöld küönyv (,,Nagy hajós könyv".) - abban pontos adatok voltak, hjótípusra lebontva, hogy mennyi volt az annyi.
Azért az egy érdekes szakmai kérdés - a természetvédő és az ökológus szemszögéből is - hogy pl. egy első osztályú, három ágyúsoros sorhajó építéséhez mennyi faanyagra volt szükség mondjuk a XVIII. században és ez mennyi volt élőfára átváltva?
Azaz egy sorhajó megépítéséhez hány hektár erdőt kellett kivágni?
Még két kora újkori spanyol témájú történelmi film:
A Missziót Robert de Niro-val és Jeremy Irons-szal a főszerepben aligha kell valakinek is bemutatni.
Azt már kevesebben tudják, hogy a sztori nagyon ügyesen be lett illesztve valós történelmi eseményekbe:
1750-ben egy spanyol-portugál államszerződés értelmében a paraguayi jezsuita missziók egy része a spanyol korona fennhatósága alól a portugál uralma alá került.
A jezsuita missziós atyák és a nyájukba tartozó keresztény guaraní (waraní) indiánok, akiknek már voltak nagyon rossz tapasztalataik a portugál rabszolgavadászokkal, nem akartak belenyugodni a távoli Madridban hozott döntésbe és egyesek közülük fegyveres ellenállásba mentek át, amit a portugál gyarmati hadsereg brutálisan vérbe fojtott...
A másik film spanyol alkotás, talán kevesek előtt ismert.
Azt hiszem, hogy Vér és arany a címe.
A Conquista vége felé, 1560-1561-ben játszódik, szintén valós történelmi alapokon nyugszik.
1560-ban egy Lope de Aguirre nevű conquistador-kapitány az amazonasi dzsungelben fellázad II. Fülöp ellen és önálló államot akar alapítani, végül persze elbukik.
Ez utóbbi is nagyon jó film, kár, hogy nálunk viszonylag kevesen ismerik.
Ha nem valtoztatsz a hangveteleden - akkor kutass tovabb egyedul. Nem vagyok a jatszopajtasod, ezert keretik egy minimalis tavolsagtartas megtartasa. Ertve vagyok?
Valamilyen flottájuk biztos, hogy kellett, hogy legyen, mivel az 1710-es, 1720-as években benyomultak a Montevideoi-öbölbe (Bahía de Montevideo) és erődöket építettek a spanyolok ellenében.
Gondolom, nem a dél-brazíliai tengerparton masíroztak végig.
Frigata, corveto és más hasonló naszádjellegű hajójuk lehetett bőviben, de szerintem korszerű 1. osztályos sorhajójuk nem sok lehetett.
Valóban, a XVII. sz. közepe után a krónikaírók ritkán emlékeznek meg a portugál hadiflottáról vagy hadihajókról, mintha az megszűnt volna létezni.
Ha azonban figyelembe vesszük Portugália térben rendkívül szétszórt gyarmatbirodalmát, akkor nehezen képzelhető el, hogy egyáltalán nem tartottak fönn flottát és csupán az "eretnek" angolok jóindulatára bízták volna magukat.
Portugália gyarmatai a XVIII. században:
Brazília (a mai tengerparti részek)
Ilhas de Cabo Verde (Zöld-foki szigetek)
Portugál Guinea (ma Bissau-Guinea)
Sao Tomé és Príncipe (a guineai partok előtt)
Angola (tengerparti részek)
Mocambique (tengerparti részek)
Indiában: Goa, Diu és Damao gyarmatvárosok
Indonéziában: Kelet-Timor
Kínában: Macau gyarmatváros
Földrajzilag eléggé kiterjedt hálózat és a korabeli közlekedési viszonyokat tekintve csak a tengeren volt praktikus közlekedni.
