Keresés

Bocs, tévedtem. Mégsem értem.

Azt akartam vele hangsúlyozni, hogy egyidejű vagyok a saját múltammal és jövőmmel.

Ha nem is folytonosan, de rengeteg múltbeli és jövőbeli esemény egyidejű a saját világvonalamon.

Érthető, csak nem teljes.

(És nem megfigyelők lehetnek egyidejűek, hanem események!)

Legyen mondjuk N számú különböző sebességgel mozgó megfigyelő.

Ezek valamikor a jövőben - különböző időpontokban - egyidejűek velem most.

Én viszont nem mozgok, nekik a valamikori különböző múltjukkal vagyok egyidejű.

Megfelelő számú megfigyelő esetén mindenki mindenkivel egyidejű.

Ha minden lehetséges módon berajzoljuk, hogy ki kivel egyidejű.

A tranzitivizás egy ontológiai probléma,

mármint hogy ez csak matek trükk, vagy pedig a jövő és a múlt ténylegesen létezik a hiperidősíkon.

Ha nem elég érthető, construct jobban el tudja magyarázni.

"Az egyidejűség tranzitivitása."

Amíg mindenki egyenesen egyenletesen mozog, ez nem probléma. De ha valaki pl. körpályán mozog, akkor az jön ki, hogy saját magával sem egyidejű. :o)

Jó helyen kapizsgálsz, de ez egy komolyabb probléma. Az egyidejűség tranzitivitása.

Az viszont engem is megkavart, amit Teller mondott.

Neki 1 másodperc volt az utazás, akkor az otthon maradottaknak még annyi sem.

...

ignoráld

(Már nem akartam hozzászólni, de...)

Rajzold be az álló egyidejű síkjait! Mert én úgy látom, hogy a "trükk" éppen, hogy a mozgást az álló szempontjából rajzolod, az egyidejű síkokat meg a mozgó szempontjából.

Zölddel berajzoltam az egyidejűséget az indulás előtt és a visszaérkezés után.

Gyorsulás ekkor is van, viszont semmi hatása, mert az utazó és az álló megfigyelő távolsága kicsi.

Szinte ugyanott vannak. ∆vx ≈ 0, mert x ≈ 0. És ez volt a jubileumi 600. hozzászólásom.

Induláskor és érkezéskor is van gyorsulás,

de akkor még a távolság kicsi, ezért a tengelyek találkozási pontja nem ugrik nagyot.

"  A kérdésem, hogy hol veszik figyelembe az oda és visszaútnál az előjelet, a v előjelét? "

Sehol.

"(Az oda és visszaút kioltja egymás "hatását".)"

Nem.

Teller megkavarta a dolgot azzal, hogy a saját szempontjából ő áll és az Androméda száguld közel fénysebességgel. :(

Igen. Ezért nem értem, hogy az észlelések relativitásából, hogyan lesz valós időkülönbség, ha a linkelt videóban Teller Ede által a táblára felírt (ct)² - r² invariáns.

Ikerparadoxonnál a (x,y,z,t) koordinátában maradó ikerpárnak csak a t változik, t₀-tól t_n-ig. A másik ikerpár másik tagja bárhogy, egyenletesen vagy gyorsulva mozoghat

a rendszerben, ha visszaér az ikerpárjához, mindkettő koordinátái  (x,y,z,t_n). Még mindig nem látom, hogy mitől lenne az egyiknek t_n a másiknak t_n+k az ideje. A sajátidő az

észlelésekből adódik, abból, hogy más az x,y,z koordináta.

Lehet hogy butaságot írtam, és még messze vagyok a megértésétől. Mindenesetre köszönöm a válaszokat és a segítőkészséget. Mindenkinek minden jót!

" ha távolodom egy órától lassabban látom járni, de ha közeledem hozzá gyorsabban látom járni."

Mert a látszat csal.

Teller Ede - Relativitáselmélet

Itt mondja:

https://youtu.be/0MI4zGBkkHI?t=3138

https://youtu.be/0MI4zGBkkHI?t=3263

A gyökölést még ne számold, az csak finom korrekció. A lényeg, hogy egy jókora időtartományt átugrik.

Minél messzebb fordul meg, annál kisebb sebességeknél már jelentkezik ez a hatás.

Kellő távolságban már nem is kell relativisztikus sebességgel mozognia a paradoxonhoz.

Égtelenül nagy, vagyis végtelenül nagy benne a gyorsulás.

Először ezt értse meg.

Aztán jöhet a fokozatos gyorsulás.

Itt az ábrán azt láthatjuk, hogy a pirossal bekarikázott rész kimarad az utazó életéből.

Mert azzal soha nem egyidejű, átugorja.

Közben pedig az álló megfigyelő leülhet, vagy akár le is fekhet.

Zombivá válik, mert erre az időszakra nincs ikertestvére.

A 9524-esben lévő ábra nem releváns, mivel nincs benne semmilyen gyorsulás, anélkül pedig nem megy az ikerparadoxon.

Az ábra szerint ezt "bukja" a földi iker, és mindezt a fordulás pillanatában. (?)

...

Továbbra is úgy gondolom, hogy a delta tau = delta t * gyök alatt (1 - v négyzet/c négyzet) csak az odaút alatt áll fent, visszaútnál a helyzet megfordul. (A 9524-ben említettek miatt, A és B' pontok...)

Tegyük fel, hogy v = c/2.

Ekkor AC 45 fokot zár be x-el,  AC' (C' kör közepe) és A C''  szakasz (elvileg) egyenlő.

AC' = delta t * c és AC'' = delta t * v = delta c/2. AC' kétszer akkora, mint AC''.

???

(még tovább agyalok ...)

Nem akarok lyukat beszélni a hasadba. A bekarikázott intervallum a deficit.

Én ezen sem látok mást. Amit az út felén nyer, azt az út másik felén meg elveszti. 

Vsz arra gondol, hogy sebességváltáskor (mint pl. a "megfordulás") a téridő sokaság "most" altere is átvált.

" Amikor megfordulsz, a viszonyítási pont átugrik."

Miféle viszonyítási pont, és hova ugrik át?

" Rajzold fel, hogy a távolodó és a közeledő mivel egyidejű! "

Melyik mivel egyidejű?

Amikor megfordulsz, a viszonyítási pont átugrik.

Rajzold fel, hogy a távolodó és a közeledő mivel egyidejű! Tanulságos lesz, ha magadnak rajzolod fel.

Az ikerparadoxonnal kapcsolatban van egy kérdésem. "Kölcsönöztem" egy ábrát az egyik videóból, hogy könnyebben érhető legyen a kérdésem, illetve, hogy könnyebb legyen feltenni a kérdést, remélem érhető leszek.

A kérdésem, hogy hol veszik figyelembe az oda és visszaútnál az előjelet, a v előjelét? Odaútnál a földi megfigyelőhöz/ikerhez A lesz közelebb, mint B', ezért "nyúlik" meg az általa észlelt idő.

Viszont visszaútnál meg fordítva lesz, B' lesz közelebb hozzá mint A, ezért számára "zsugorodnia" kell az általa észlelt időnek. (Az oda és visszaút kioltja egymás "hatását".)

/Egy más példa, ha távolodom egy órától lassabban látom járni, de ha közeledem hozzá gyorsabban látom járni./

Előre is köszi a válaszokat.

A dolog mibenlétét tényleg pontosabban mutatja, ha a távolság vagy a hosszúság függéséről beszélünk, s nem "rövidülésről". De ez már kiirthatatlan.

Hasonló a helyzet mint a Dopplereltolódásnál, amit jobb lenne a frekvencia vonatkoztatási rendszertől való függésének nevezni.

Te viszont előtte azt állítottad, hogy nem is volt ott szó semmiféle vonatkoztatási rendszer váltásról.

Pedig éppen volt.

Erre most bedobtad ezt a gumicsontot.

Ügyes!

"A rövidülés a sebesség vektorral bezárt szögtől függ."

Nem a rövidülés, hanem a hosszúság, ill. távolság függ tőle.

Hát akkor ugyan mi a búbánatról volt szó?

"A rövidülés a sebesség vektorral bezárt szögtől függ."

Éppen az a vonatkoztatási rendszer váltás, amikor változik a vonatkoztatási rendszer sebességvektora az élekhez viszonyítva.

"A Duna mostani budapesti felszínén" sem egy egzakt rendszermegadás. Ettől még bója ugyanúgy lehet, mint a fősodorvonal mentén sodródó uszadék.

Itt nem volt szó vonatkoztatási rendszer váltásról, ezért szerintem zavaró megrövidülést említeni.