Tulajdonképpen, amit a vulkánkitörésről ír az rendben volna, csak a magyar lenni fránya nehéz nyelv. De hogy az óriás tengeri teknősöket bányászották, az meglepett.
Találtam már néhány érdekes webfordítást, de ez éppen vulkános témájú. Az olvasóra bízom, hogy kuncog, vagy tördeli a kezeit...
Augusztus 27-én, 1883-ban, reggel 10 órakor, a Volcanana Kraktau (Indonézia) robbanása egy 55 km-es magasságú kőfajtát emelt. A SIDEL 10 napot esett 5330 km-re. Indonézia része az úgynevezett "Csendes-óceáni tűzgyűrű" (erős tektonikus hiba): az indiai és a nyugati rész alját alkotó lemezek Csendes-óceán, jöjjön ide az ázsiai födém alatt. A lemezek összes ízülete (3 ezer 218 kilométer) több száz vulkán. "A háromezer szigetek országa" a világ vitathatatlan rekord tulajdonosa a "tüzes hegyek" számában a területén: csak itt van 129. Az óceán tektonikus lemezek a kolosszális nyomás alatt leereszkednek a földgömb köpenyéhez és a A felszín alatt körülbelül száz kilométernyi mélység elolvad, ami kitöréshez vezet. 1883 augusztusában a bolygó legnagyobb szigetcsoportja lett a katasztrófa emberiségének történetének helyszínévé: A vulkán Kraktau felrobbant, a Sumate és Yava közötti szonda alkuban. A szonda-szorosban három kis vulkáni sziget egy törött gyűrűt képez, amely a nagy kráter széleinek maradványai. Miután hatalmas vulkáni kúp volt, amely a tenger aljáról emelkedett. Ezután valószínűleg nagyon erős kitörés alatt a vulkán összeomlott, és csak a gyűrű formájában lévő kráter falai maradványai láthatóak voltak a víz felett. A legnagyobb ilyen kiemelkedéseknél egy új vulkán alakult - Krakatau. A Krakatau évelő kitörése növelte a szigetet térfogatban és magasságban. A szigetnek 9-es mérete 5 kilométerre volt. Aztán volt egy hosszú béke időszak, a vulkán nem mutatott aktivitást közel kétszáz évig, és kihaltak. A XIX. Század végén a vulkán termékeny és élvezetes volt a sziget látogatásához, bár nem volt benne. Az óriás tengeri teknősöket itt bányászották, és a tengerparton lévő falvakban fűszereket és rizset termesztettek, amelyeket a navigátoroknak értékesítettek. 1883-ban a vulkán felébredt. A nyár folyamán mérsékelt kitörések zajlottak, amelyek katasztrófák voltak. 1883. augusztus 26-án az első robbanások Kraktasauban kezdődtek. A sziget felett hatalmas pillérek füst, hamu és por. A vulkánból a talaj minden irányában repedtek repedések. Egész éjjel reggel augusztus 27-én a robbanások folytatódtak és dörögtek. A földalatti kocogás a közeli szigeteken összeomlott otthon. Augusztus 27-én, körülbelül 10 órakor az óriási robbanás történt, egy óra alatt - ugyanazon erő második robbanása. Több mint 18 köbméternyi fragmensek a sziklák és a hamu a légkörbe. A robbanások által okozott szökőár hullámok azonnal felszívódtak a városok, falvak, erdők a Java és a Sumatra partján. A szigetek sok része a lakossággal együtt elrejti. A szökőár olyan erős volt, hogy szinte az egész bolygó körül ment. A kitörést kísérő ordítás ezer kilométert hallott. A Java és a Sumatra partjainál 295 város és falvak voltak a Föld arca, több mint 36 ezer ember megölték, több százezer maradt ház nélkül. A Shores Sumatra és a Java az elismerésen túl változott. A Stern-szoros tengerpartján a termékeny talajt a sziklára mossuk. Krakatauból csak a harmadik rész túlélte. Több alapos hegyről, körülbelül 47 négyzetméteres területen. Km, aki a táj Krakatau, maradt mindössze 16 négyzetméter. km felület, hatalmas kráterrel töltött vízzel. Csak egy meredek fal, amely 800 méteres tengerszint feletti magasságban maradt a vulkán kúpjáról. Három van egy sziget helyén. Néhány érdekes optikai jelenség kapcsolódik a Volcanana Krakatau kitöréséhez. Röviddel a napközbeni katasztrófa után körök voltak - halo, és a fényesen megszerzett szokatlan zöld színű, és időnként kék árnyalatú volt. Először csak Krakatau közelében volt észrevehető, majd jelentős távolságra. A napsugárzó sajátos színét a legkisebb részecskék felhalmozódása magyarázta vulkanikus hamu A légkör felső rétegeiben. November végén egy furcsa égi ragyogást figyeltek meg Európában három évig. A naplemente alatt a nap sugarai lila gyémántos csillogást hoztak létre az égen. A Krakatau kitörési termékei főként pumice és kis hamuból álltak. Feltételezzük, hogy ezek mennyisége elérte a 18 köbméteres kilométert. A szelek által felvetett vulkáni kibocsátások eredményei a légkör felső rétegeibe, mintha mesterséges akadályt okozna a napfény útján, és ezt a bolygón lévő jelentős éghajlati klíma okozott. A vulkán helyszínén az 1930-as években megsemmisítette magát, az új - Anak Krakatau növekedni kezdett, ami indonézi azt jelenti, hogy "Son (Child) Krakatau". A vulkán évente hat méterrel nő. A RIA hírek és nyílt források alapján készült anyag
La Palma eleve nem túl magas, és nem is a legmagasabb részén tört ki. Ez Tenerife, ahol Spanyolország legmagasabb hegye van. Mondjuk a Szaharával egy szélességen tényleg nem evidens a hó, de szokott lenni. Gondolom, télen.
Én azt olvastam ki a cikkből, hogy a harmadik a legvalószínűbb, de a valamikori hot-spot is elképzelhető. Az a Davidoff vulkán amiről a minap betett videó szól, épp a két szigetív találkozásánál működik.
Az Észak-Amerikai és Eurázsiai lemez között nem látszik ütközés nyoma, viszont az Eurázsiai lemezen látszik, hogy több darabból állt össze. Nézd meg azt a völgyet, amiben most a Léna folyik, egy szép hegylánc kíséri a keleti oldalán - valamikor az egy külön földrész lehetett.
Köszönöm a cikket! Ezek szerint szigetív (annak is látszik) csak a google térképen nem látható a hozzá tartozó árok, amit ezen az ábrán mutatnak. Nyilván betemetődött, de a gravitációs mérések alapján kimutatható. Az meglepett, hogy a kőzetelemzések szerint fiatalabb, mint az Aleut szigetív. Az annyira markáns képződmény, gondoltam, kialakulása óta maga alá gyűrt valami régebbi lemezdarabot. A cikk említi, hogy ilyen elmélet is volt, (miszerint krétakori) de elvetették.
Elolvastam. Úgy néz ki, az 1-es elmélet a helyes, azzal kiegészítve, hogy az alábukó pacifikus lemez módosította a magma összetételét és a feláramlás irányát is.
Három is. Az egyik az, hogy ez egy valamikori hot spot nyoma.
A második meg az, hogy az Észak-Amerikai lemez és az Eurázsiai lemez ütközőpályán lehetett, és valamelyik elkezdte felgyűrni a másikat, csak aztán meggondolták magukat.
A harmadik meg, hogy ez egy szigetív, ami szintén a két lemez közül az egyik (vagy egy mikrolemez) alábukása miatt keletkezett.
Szerintem az első a legvalószínűbb. A hotspot valszleg már rég kifulladt, az Aleut íven túli nyomait meg már régen eltüntette a lemezalábukás.
A szakemberek elképzelései sem teljesen egyértelműek, mert régi a képződmény. Manapság sem vulkánilag, sem szeizmikusan nem aktív. Itt lehet olvasgatni vele kapcsolatban.
Más körülmények között örülnék, hogy rátaláltál erre a csatornára (megnéztem tőle a legújabb kort is) de jelenleg a fiamék éppen Kyushu-n vannak, és az Aso mostanában is éber.
A Shimpei Sato névvel fémjelzett csatorna japán alapossággal tesz fel animációval színesített kronológiát a környék jelentősebb eseményeiről. Pl. https://www.youtube.com/watch?v=a_1qySbcGf8 - de ez csak egy időszakasz a sorozatból. Ami feltűnő, hogy vannak notórius visszaesők. Pl. a Hakone. Ezeknek többsége kaldera. És bár százezer éveket fog át, az is kiderül, hogy időnként elég nagy disznóságok történnek arrafelé. Az Aso volt, hogy több, mint a dupláját produkálta a Tamborának. Vessük ezt össze Japán népsűrűségével... Azt hiszem, ott se laknék. Még akkor sem, ha pontosan járnak a vonatok. Ha valamelyik vulkán úri kedve úgy diktálja, kerülhet homoxem a kerekek alá.
Na tegnapelőtt ezzel kapcsolatban szembejött valami.
A Pektu létezését azzal magyarázzák, hogy a pacifikus lemez behatol az ázsiai lemez alá, de nem bukik alá, hanem mintegy rétegződik, nagyjából vízszintesen marad.
Ez van ebben a videóban is.
Namost ami szembejött, az az, hogy a múltban pontosan ez történt Észak Amerika nyugati részén, és ezért van, hogy a sziklás hegység olyan messze a partoktól kialakult.
Aztán az lett, hogy az a vízszintesen becsúszott réteg egyszercsak meggondolta magát, és úgy döntött, hogy mégiscsak alábukik, aminek meg az lett az eredménye, hogy a kontinensen igencsak megszaporodott a szupervulkánok száma.
Ma már elvileg nem bukik ott alá lemezszegély, hanem oldalirányú mozgás van csak, de én ezt vitatom, mivel a nyugati part vulkánjai klasszikus alábukó lemezszegély mentén kialakuló vulkánok, és elég aktívak, tehát jön a magma utánpótlás alulról, annak meg csak egy forrása lehet ott az aktuális disztribúcióban, a part mentén.
Az ember eléggé meghülyül vénségére... De közben a gépem is meghülyült, nem akart írni.
Amit még mondani akartam: ne akadj ki a sokféle néven - kínai oldalról a Csangbai elég maradandó, a koreaiakkal van a gond, hogy vagy nem tesznek éles különbséget a zöngés és zöngétlen mássalhangzók között (ezért lehet a Pektu Paektu Baekdu is) vagy azzal van a gond, aki átírja latin betűkre. A legjobb az angol nyelvfelismerő, aminél néha "peck 2".
Sose értettem, hogy egy igényes videóban (és ez az) miért nem gondoskodnak rendes feliratról.
