Főleg égéstér-tisztítási célból kipróbáltam a Spurit, mondván 1000 Ft-nál több is ment már a lecsóba. Hogy tisztított-e azt nem tudom. A fogyasztásom viszont az első 200 km-en semmivel sem lett kevesebb, vagy több a szokásosnál ugyanezen az útvonalon, ugyanolyan stílusban hajtva az autót (Golf6 1.4 TSI).
Nincs valakinek véletlenül egy Bentley -je, vagy egy Carrera GT -je ? Csak mert ilyenjeim vannak és szeretném tudni, hogy érdemes-e ezekbe. Egy haverom Zondája sokkal jobban megy és kevesebbet is fogyaszt és anyósom is ezt tölti a Tesla Model S -be desztvíz helyett, de biztosra akarok menni....
Szia Tigrisfog! 1,4-es 97'-es corsám van, 1,5 éve használom a spurit. Nem vesztesz semmi, sőt csak nyersz ha kiprobálod a szert :) A fogyasztás mellett a teljesítménye is javulni fog a kocsinak :)
Ezt csak felhasználói tapasztalatként írom azoknak, akiket esetleg érdekel:
Kb. 3 éve folyamatosan (pár kisebb megszakítással) használok rózsaszín Spurit a dobozon javasolt keverési arányban. (az első flakonnal én is a "több is lement már a Dunán" felkiáltással vettem meg)
Ex 1990-es R19 1,4i-nél Spurival átlagosan 0,4-0,7L stabil fogyasztás csökkenés és valamivel jobb teljesítmény, szebb-simább járás volt tapasztalható.
A fogyasztást az utóbbi ~4 évben folyamatosan vezettem a Spritmonitoron eleinte adalék nélkül, aztán Spurival.
Ugyanazokon a távokon jártam ugyanúgy, a fogyasztást pedig mindig teletankkal számolom, valamint 95%-ban konkrétan ugyanannál a kútnál tankolok. (ENVI automata kút Dunaújváros)
A motoroknál (Kawasaki GTR 1000, Honda Goldwing, Yamaha FZR 1000) szintén tapasztaltam némi fogyasztás csökkenést és jobb-kellemesebb motorüzemet. (bár ezeknél mivel régi vasak így főleg az ólompótló adalék helyett használom)
Egy éve az R19 helyett már egy P406 2,0HDI van amit az első hónap után elkezdtem "Spurizni". (eddig 15e km ment bele)
Ennél fogyasztásban nem tudom hogy van-e különbség (5,6L-es vegyes átlaga van ami többnyire kisvárosi rövidtávú üzem) de egy tankot kihagyva észrevehetően "bénábban" ment mint előtte és utána. (a nagynyomású szivattyú kenése volt a fő szempont, nem is annyira a fogyasztás csökkentése)
Jelenleg is használom, ajánlották helyette a Greenfuelt de nem akarok váltani mert lehet hogy az is jó de nekem ez eddig bevált, azt meg nem ismerem.
Még annyit hogy nem vagyok hülye hogy magamnak hazudjak, másoknak meg minek.
Én már sok mindennel bepróbálkoztam! Minden gagyit kipróbálok egyszer! Mi bajom lehet haver! Van néhány autó a családban. A Lexustól az MAN-ig. Új járműbe kicsit várni kellett a hatásra! Aztán mintha tényleg jobban gyorsulna. Használtabb járműnél azonnal jön az eremény! Aztán kezded megszokni! Nem használtam egy idő után, mert elég link vagyok. Először nem vettem észre semmit. Aztán két hét múlva keveseltem az előzési adataim! Lassú volt még a volvo is!
Olajcseréztem, semmi! levegőszűrő, gázolszűrő, de csak a füstölést nőtt. Aztán reggel nem indult. A majdnem új akksit tönkretettem! Mire eszembe jutott, kb egy hónapja, hogy suri kellene. És lásd azóta indul és gyorsul minhárom autóm.
Ezt már öcsém eljátszotta, de nem hittem neki! Ez be..... jó üzemanyagot csinál! Vagy csak érzéki csalódás?
Mit tudom én de kabalának piszkosul bevált!
Legközelebb elviszem valami erőpadra valamelyik gépem!
Az tuti megmondja a két tank sima gázolaj után az adalék hatást! Ott és azonnal!
Csak nem ismerek senkit! Nem tudtok, valakit aki ilyet mér nagyon pontosan???
Pedig valamit tudhat az eco-tak. Igazság szerint én spurival használom a Mazdámat megvétele óta,de nem érzem erősebbnek,mint amikor kipróbáltam a kereskedésben németországban,de az a jobb benzin miatt vagy a megszokás miatt is lehet,habár a fogyasztása egészen jó lett,ami a megszokás miatt is lehet,de a Spuri miatt is. 20000km-t vezettem eddig. Mindenesetre a kék spurival volt eddig a legjobb hangja. Az Eko-Tak pedig 1300km óta van benne a kocsiban és határozottabban jobban húz,elképesztően jól gyorsul az autó,jobban,mint előtte,ez biztos. Megvárom a nyarat,hátha a hidegebb idő miatt érzem így,mivel a hideg levegő sűrűbb és ez jelenthet többlet energiát,jobb égést,de első pillanattól jobbnak érzem tőle a gépet,méghozzá egyértelműen. Nem igazán a hagyományos mágneses elven működik,hanem valamilyen Lorenzo effektuson. Kicsit olyasmi hatása van,mint a h2o generátornak,mert a hidrogénekre hat elsősorban és nem fagyhat be a víz télen,mert nem avval működik,csak az üzemanyagot kezeli. Attól,mert valamit nem használnak autógyárak még lehet hasznos,persze a jobb menetdinamika még nem jelent feltétlenül kisebb fogyasztást,de nem tűnik rossz dolognak ez az Eko-Tak és hidd el,semmilyen érdekeltségem nincs az eladásában,csak szeretem a legjobbat adni az autómnak. Most tesztelem,de eddig olyan érzésem van,mintha kicserélték volna a kocsi turbóját és már alacsonyabb fordulattól jobban húz,pedig az olajban már 11ezer km van csere óta,tehát nem a friss olaj miatt érzem erősebbnek a gépet. Aztán később kiderül,hogy tartós-e a hatás.
Valami lehet abban, hogy meg lehet gyengíteni a kémiai kötéseket (mint nemrég írtam ez segíthet az égés hatásfokának növelésében), de szerintem ez egy szimpla mágnessel elég vicces lenne...
Ellenben van kb 10 rossz winchester-em... elég erős bennük a mágnes, ha azt kiszedem, lehet körberakom velük a gázolajszűrőt. :)))
Valamikor a következő héten megpróbálok időt szakítani rá. A baj az, hogy a két állapotot összeegyeztetni a "szabadidőmmel" nem elsz egyszerű. Jó esetben 110-120 km van még a regenerálásig.
A mazda-auto.hu oldalon láttam az Eco-Tak nevű cuccot és nem kicsit kételkedek abban, hogy az általuk mért füstölés eredmények nem a kipupogó normál tisztulásának köszönhetően változtak meg...
A magas égési hőmérséklet jó hatással van a kipufogó lerakódásainak csökkentésére. A mágnesezés, számomra szürke zóna, de amint eszembe jut az alapvető tény, hogy egyetlen autógyár sem alkalmazza, eloszlanak a kételyeim...
Ennyi idő alatt viszont a Cataclean durva eredmény szokott elérni, ha van mit leoldani. Az egy más anyag, más keverési aránnyal.
De egyébként az se mindegy, milyen autón, milyen tempóval teszünk meg 600 km.
Nekem 60 km padlógáz már durva eredményt hozott a dízelemen, Spuri nélkül is.
Amikor komolyabban elkezdünk azzal foglalkozni, hogy mérjünk, és rátérünk arra, hogy pontosan mit is mérünk és hogyan, hirtelen nem is olyan egyszerű már a kérdés.
Ugyanakkor mérés nélkül is lehet, hogy működik valami. Az megint más kérdés, hogy van, aki a placebót is érzi, más meg +/-5 lóerőt se érez meg seggel.
Szerintem 600 km alatt még nem fog eleget pucolni, 6000 alatt meg nehéz belőni, mitől is tisztult ki valami. A füstölés mérése talán konkrétabb. Én nem hinném, hogy regenerálás előtt és után számottevő eltérést tapasztalsz, de ha már szóba került, nem méred meg Spuri nélkül, csak úgy a két értéket?
Varshi! Ha egy endoszkóppal megtekintem egy 2007-es Mazda5-ös 2 literes dízelének égésterét, pl az izzítógyertya fészkén keresztül, esetleg az EGR szelepet, rögzítem a képeket, majd tankolok adalékolt gázolajat, és kb 600 km után elvégzem a vizsgálatot, akkor véleményed szerint lesz különbség?
Tudok mérni füstölést is, de abban azért nem hiszek, mert a DPF regenerációs fázis után és előtt biztosan van különbség a füstölésben, és ez olyan mértékű feltételezésem szerint, ami befolyásolná a mérési eredményt.
Az égés valójában nem egyszeri energia átalakulás, azaz a kémiai energia kinyerésének nem egyirányú a folyamata.
A befecskendezés után az ideális állapotot a homogén tüzelőanyag/levegő keverék adja. Ez valójában a hengerenkénti szívócső befecskendezéses motorokig igaz, a réteges keverékképzést végző motorokra már nem. A tüzelőanyagnak valójában nincs lehetősége maradéktalanul elpárologni, azaz gáz halmazállapotúvá válnia, ezért maradnak apró folyadékcseppek is a keverékben. Amennyiben a felületi feszültség csökkenthető, úgy elaprózódnak ezek a cseppek is. Az égéskor keletkező korom valójában ezekből a cseppekből adódik.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az égés folyamán először a szénhidrogén láncokat kell szétszakítani, ami energia befektetést igényel. A lángfront tejedésekor először ez a folyamat megy végbe. Utána jönnek létre a CxHy vegyületekből és az O2 N2 gázokból a H2O és CO2 és egyéb vegyületek. Ha valamiért könnyebb szétszakítani a szénhidrogéneket, kvesebb energia megy "kárba". Így lehet az égés hatásfokát javítani. Ezen lovagolnak a csodamágneseket gyártó értékesítő cégek is, de személy szerint még mindig nem értem mi köze a mágnesnek a hidrogénhez...
Visszatérve a homogén keverékképzésre, ott az a fontos, hogy egyenletesen, és kellő közelségben helyezkedjenek el a reakciókban részt vevő elemek, molekulák. A folyadékcseppek nagy koncentrációt feltételeznek adott helyen, így ezek nem ideálisak számunkra.
Csúnya szemléltetés, de megérthető, hogy ha gázt, folyadékpermetet vagy szénport fúvatunk egy kazánba, az belobban (gyors az égés lefolyása), de egy darab szenet nehéz begyújtani, és sokáig is ég.
A rész és teljes tehelés üzemmódokban eltérőek a keverékbeállítások, de nem szabad elfelejteni, hogy a szabályozott katalizátoros járművek égéstermékét a katalizátor utáni ideális állapothoz illesztik. Valójában ezekkel a mennyiségekkel nem lehet olyan mértékben variálni, hogy észrevehető tüzelőanyag csökkenést eredményezzen. Ha az égés hatásfokát tudjuk növelni, akkor a kisebb gázállás, azaz kisebb mértékű hengerfeltöltés is elég lehet a kívánt teljesítmény kinyeréséhez.
Hírek
Belsőség
Hírek
