Nézzünk hun igáket Pető Imre honlapjáról:
"Az igék
(Nem merev szófaji elkülönítéssel. A *csillaggal megjelölt igék a lexikális anyagból kikövetkeztetett szóalakok, és nem szerepelnek Detre Csaba dokumentumában. A szemléltetést és a képzelet szabadságát szolgálják.)
amtin adni //M Könnyen végbement: m > n, a t-hez az n közelebb van. Majd: nt > d.
anuin alkalmazni, felvenni //M Az anuó: alkalmazó, „Leiterin”-t jelentett. Ebből: anyó, és persze az összes többi alak (anyu, anya, anyóka, stb.) származott. Erősnek hitt feltételezés.
{asagh} ásó (ember) //M Mezőgazdasági munkát végző ember.
{asatild ásatás //M Műveltet, olykor mással. Ma régészeti munka is. }
asatin ásatni //M Nagy a szócsalád, mindennapos tevékenységet jelöl.
{asava ásó (eszköz) //M A szerszámhasználat jellemzi…}
{asesi ásó (ember) //M Letelepedett emberek tevékenysége. }
{asild ásás //M Hosszan tartó folyamat, a jövőért folyik. }
asin ásni //M És hinni az értelmében!
asten kapni, megkapni (!) //? Magányos szó, titokzatos életű.
ászin kívánni, óhajtani vmit //M (az óhajtó mód segédigéje) //M „Búol oszuk, epedek!”
Ómagyar Mária – siralom. Az aszagh feu Aszófő lesz. Aszni, aszalódni: kívánni vmit. Ma főigeként használjuk. Ászim hümin: aszom inni, innám.
auharin* óhajtani //M Auharüne kéttagú összetételben van jelen a Tizeszavában, a ne tiltószóval. Az ige r-es alakjacsak megkülönbözteti és nem elválasztja a magyar óhajt igétől.
báilden vadászni //M Vadat űzni feljövének / Hős fiai szép Enéhnek…(Arany J.)
{báildesi vadász //M „Vadüldöző.” }
{báildi vadászat //M Megfelel az angol wild [waild; -z] szónak. Vizsgálandó és feltárandó a szó hun és angol megfelelése, annak magyarázata, beleértve az ld szóelemet is. A hunban és az angolban a megegyező hangalak és jelentés, a gyakoriság nem tekinthető a véletlenek játékának. A r Wald német szót is be lehet vonni a vizsgálatba. Más szavakra és nyelvi elemekre is ki kell terjeszteni a vizsgálatot, az összehasonlító nyelvtudomány igazi sikeréért. }
{báili, báildesi vadász //M Felfedeztünk egy új képzőt! A magyar dos, des, dös ősét! Nincs benne az anyagban, de a két igealak egybevetéséből kitűnik. Képzőbokor, együttesen az igét gyakorítóvá képezik: a d és es. }
batten nyomni vmit v. vkit. //M „Baszni”. Latin bat(t)uó testvére:üt, ver; bat –elejét tréfásan használták az at kötőszó helyettesítésére. Batu – háton vitt teher, Tornán. A betű, batik is a származékai. (V. ö.: bata: fal.) Nehéz elképzelni is a betű szavunk török nyelvi származtatását. A hun nyelvi kincsben hun betűs anyagok is vannak, jócskán. Sima Qin Han-jának azaz Kínájának a szomszédai ismerték a betű fogalmát. (A betű és írás legrégebbi története Varga Csaba könyveiben!) E!
{bendi rajtaütés //M A parittyásé, mint Bendeguz. Átvette a német is; igaz, a bendig és a féktelen ellentétes viszonyban állnak, kell az un a szó elé. (Az első mgh. umlautos a.)}
{bendikh rajtaütés //M Hangszó.A „hangutánzó szótól” mint szörnykifejezéstől menekülvén íme: hangszó. Mert nem utánozza, hanem adja a szó a hangokat. (Szóljunk így: a hangszó egy-két szép szóhangból felcsendül, s utána mély csend ül... Költőt feltöltő...Hiszen Ő maga mondta: - Félek a játszani nem tudó embertől… - A nyelv alaptermészete a játékosság!) }
büretin beborítani //M Van-e köze a bürökhöz, ami nagy helyet beborít? Vagy a büröknek ehhez? A burián: gyom, ez ige névszói társa. Ami burjánzó.
{chüv hű, híve vminek //M „…bár hozzájuk hív valék…” (Csokonai V. M.) }
{chüvigh hívő //M Tudja a dolgát a gh, de néha megfeledkezik róla. A tőzeg pl. tűz-ő lenne a szó végi g (gh) ó ill.ő-vé válásával. De ez nem vált tőző- ill. tűzővé, ami szintén tüz(el)őnek felelne meg. Ilyen még: bélyeg, virág, kéreg, üveg, béreg, semereg, valag, vályog, stb. }
chüvin hívni, felhívni vmire //M valakit // A hun és magyar nem szereti a magánhangzó-torlódást sem („b”- nyelv, Detre), a v a szóban ennek elkerülését szolgálja, ha kell. Ha csak hű a kellő szó, nem kell v. (A „hiátus”: több mgh., msh. nélkül.) A hívott és a hű egy szó változatai.
dikátün elkezdeni //M?,L Róma: a honosítás jogi elindítását jelenti a szó: dicatio, -onis, f. (dico) > jelentkezni. Dica: aef. Gr. / panasz. Pl, a honosítást elkezdeni. A latinban görög, a görögben hun jövevényszó.
{dike kezdet //M? A dikó, dikics: kezdetleges eszközök. Nem szívesen kötöm a dikics tréfás szót ily latinos komolyságú szócsaládhoz, de ha van esély rá, hogy a hun szó maradéka a magyarban, éljen az eséllyel. A végső ellenőrzés döntsön! }
dikün elkezdődni //M,L: dicatio, diconis, stb.…
{edibáildi királyi vadászat //M Az edin uralkodót, főséget jelent. Pl.: Edinburg. Nem a hunok vették át innen. Ez fővárat jelent Skóciában, még a kelták idejéből. És Edelény? Meg kell vizsgálni sok mindent. }
ejen metszeni, harántolni vmit //M? Kövessük egy szó keletkezését! Mit kell metszeni? Az ejen hangzása egybeesik az ejen = igen - így szóéval, a „nyelv kiküszöbölte” ezt, ezért lett egen majd igen az igen. De még sokan mondjuk néha a hun szót: egen.
ejtin elhatárolni…, v. ö. itin. A szóváltozatokkal csak egy helyen foglalkozunk, de nő az igény…
{eju} metszés, tépés //M? Magyarnak kell elfogadni, ha egy szóalakja jelen van nyelvünkben valamely családnak. Csak töprengésre késztet a szokatlan eju. Régen láttuk!
{ejuvezi}, ejuveszi evezés //M „Vízmetszés.” }
{ejuveszild, ejuvezild evező //M Láthatóan otthonosan viselkedik a szó. nem jövevény. }
ejuveszin evezni //M Méltán vagyunk büszkék ősi szavunkra, és a szó is, győztes evezőseinkre. Az összetett szó rövidült egy szótaggal, ez azért nem gyakori. A rövid hun szavak nagyon alkalmasak az összetételre.
{ejuveszigh evező ember //M Vagyis az evezős, aki metszi a vizet! A második (nyílt) szótag mgh.-ja majd kiesik, a két tag összeforrik; a j lassan kikopik, a gh már tudja: Ő lesz a magyar Ő! (Azaz a jel. idejű foly. szemléletű melléknévi igenév ó, ő képzője: ejuvező, ejvező, evező. A magyar evezősportok legősibb szókincse magyar. Az evező tehát előállt, mint tiszta magyar (összetett, képzett) szó. Derék evezőseink büszkék lehetnek rá! De az evező is, nagyszerű, világverő lányainkra - fiainkra! }
{eleved, elevesi élő //M Még volt egy alakja: Eleve. Az Élő Isten. Különben nincs alanya a Halotti Beszéd mondatának: Mennyi mílosztben terümteve Eleve... Ádámut... (És aztán)... odutta vola neki...Tehát helyesen és teljesen az alany-állítmány viszony: Eleve teremtette, Eleve adta neki... Eleve igaz. }
elvin élni //M A v része tehát a teljes szóalaknak. Meg is marad: él-v-ez, stb.
engün engedni //M Feltételezem, hogy volt *engütin vagy *engüntin alakja is.A d később kerül a szóba, képzőként, volt *engünni alak is a magyarban.
fuvin fújni //M A v hiánytöltő, a fú hangszó.
guzin parittyázni //M Ez a húzni ige.
hegatin felemelni, tisztelni //M tiszteltetni // Ma erdélyi tájszó, ugyane jelentéssel.(Cz. G.) Feltételezem a –hegatigh > hegatő > hegető > hegedő, hegedű alaki és jelentésbeli fejlődést, mai hangszerünk nevéig. E!
hegin magasra jutni, emelkedni //M tisztelni
hentin enni //M A magyarban: hentin > hentigh = hentő, hentős ~ hentes. (Valószínű,van egy *hemin alak is: hemin-hemni - emni - enni a feltételezett szófejlődés.A hentin alak ekkor inkább etetni, így a hentes etimológiája még tisztább.) Ez is „létfontosságú” ige. Biztosan volt hemin hun ige. Megtaláltam Benedek Elek mesés könyvében egy „túlélő” alakját: „béhemment”-gyorsan bekap. A hemment pillanatnyi cselekvést fejez ki. A hem szótő megfelel az angol ham-nek: „ham and eggs”…Még akkor is, ha jelentésük csak érintkezik.
E!
hetin lehetségesnek lenni //M hatni, -hetni (v. ö. a német mőgen segédigével) // A magyar toldalékoló nyelv, a hun is az: a mondattani viszonyok kifejezése nem külön szóval történik, hanem végződésekkel. Itt viszont segédige használatával. Ezt ragozzuk, és a főige főn. igenévi alakban áll: hetim hümin, „-hetem Megvan tehát az ún. „elszigetelő nyelv” némely vonása, néhány példa alakjában. Ez is ilyen, de nem döntő a segédigék, segédszók szerepe. A beillesztése azonos a magyar nyelv segédige inni”, ászisz hemin: szeretnél inni. A hetin megmarad a hatóige képzőjének: het, s az ómagyar korban terem mély párja is, a hangrendi illeszkedés szerepére.
hümin inni //M A hümin a hemin párja, alakilag az evés – ivás nyelvi kifejezése nem nagyon különbözik, csak magánhangzóban.Ennek mintájára, feltételezem, volt hemin – enni alak. Mint az amtin mellett az amin (!), ez esetben az enni, inni, anni az egyik nyelvfejlődési változat, a másik a t-s a mássalhangzó teljes hasonulásával keletkezik. Ez a valószínűbb, így a nt > d hangváltozás megy végbe. Az eredmény így adni, de enni, inni, következetlenül is.
{ildágh üldöző (általában) //M Azaz: ildő, akkor még kevés elem is elég, fölösleges a + öz, ami a gyakorítást hordozza. }
{ildáth üldözött //M Pontosabban: üldött, még akkor nem kellett az öz gyakorítása, itt sem. }
ilden üld(öz)ni //M Ildeni, ildni + öz. Kezdetben sokkal egyszerűbb volt, a változások folyamában nőttek, hosszabbodtak szavaink. Már az ld is képző! De elég egy hang, s ige lesz: ű + z (képző) = űz.
{ildesi üldöző //M I + 4 képző. Az i-hang elég egy szóhoz. }
{ildi üldözés //M Három képző van egy i szón. (Már volt: ez új képző!) }
{isztild üzenet //M De a szó már képzett. Volt iszin is, vsz. }
iszten üzenni //M A t már képző lehet, iszin v. iszen alak is lehet.
itin, ejtin elhatárolni, //M elválasztani // Az ejtinből az ejtini majd ejteni lesz. Leesik, elesik belőle, ha levágják, leejtik. (Ruhavarrásnál, hentesnél, stb.) Melléknévi igenévi alakja: ejtigh > ejtő, majd ejtu, végül ajtó. Az is ajtó volt, ami a gáton szolgált „átejtésre”, és a halászfonat nyílása is. A finn nyelvben is megvan a szó. Az ajtó elválaszt és össze is köt! E!
{itild, iti gát, elhatároló eszköz //M Lehet, hogy a Volga erről kapta másik nevét. }
jalen halni, meghalni //M Ismét a majdani j > h.
járin járni //M Ebben az igében nem nagy változás történt: járin>járini>járni.
{jülemild gyüjtemény //M Affrikáció: réshangból zár-rés lesz: j > gy. Ez is gyakori. }
{jületid gyüjtemény //M A másik két alak nyelvileg korrektebb. }
{jületild gyüjtemény, tár (…) //M Gyületett. Melléknévi igenév, bef.alak. Ld > lt >tt. }
jületin gyűjteni //M A. m. gyületni. Ez műveltető képzés.
jülin gyűlni //M Mint fönt.
jüven jönni //M A v már hiánypótló. A jü és jü-l összefüggése nem tagadható. L: képző.
{jüvendegh jövendő //M A gh végű igenév -ó -ő végűre alakult, ez is. Érdekes a jövő idő jele: -end, s nem md: emdül. Tényleg emni volt már a hemin ige ekkor. }
{kap kapcsolat //M A kopó a talál jelentésű kopin, *kopigh származéka. }
kapitin kapcsolni,összekapcsolni //M,I Oi capito…No capisco! – mondja az olasz turista.Erdélyben ma is így mondják „nem kaptam meg”, ha nem találkozott vele, nem érte el az illető személyt.
kapin kapcsolódni //M A szócsalád is összeköt az olaszokkal.
kenájátin felkínálni //M felajánlani vmit, vkit // Ez a „ kínálatni”.
kenájin kínálni, ajánlani vmit //M V. ö. a kheni szóval. Hasonlít a fő – fől kettősséghez: az l-es alak gyakran váltakozik az l-nélkülivel. De a j keményedése l-lé szükségszerű volt.
khalin* ütve, verve megmunkálni //M > + szt, ód, p: kallódik, kallaszt, kalap, kalapács, kalendárium, stb. Igei tartalma az ütés, az ütőmalom munkája. A kalka (hun) kaláka, szövetkezés a gyapjú közös megmunkálására, ebből lett a kalina, amiből a kalap. Gazdag szócsalád a török nyelvekben is. (A kalim sátor. A kalmár hal. A kalamáris tintatartó. Távol esnek a család tagjai. Kal vagy kál alakban sok földrajzi nevünknek része, vagy maga ez a név: Kál.
{kheni felavatás, felkenés //M harci díszbe való kifestés // Legszebb példái: Golkeni, Bajnekheni csillagnevek: Kápolnaavató, Bajnokavató. }
khenin (fel)avatni, felkenni vkit //M Ősi szertartás a megtisztelő címmel felruházni vagy magas méltóságba, tisztségbe beiktatni valakit. Felkenni – ez már szentség is: szentelt olajjal!
{kop cél //M Ahol koppannak a nyílvesszők, kopják. A kopja is kopi-a, e hangszó fia. Tudom, a koporsót egy törökféle nyelvből, egy bútorféle nevéből eredeztetik. Mégis megnézzük, a „sírbalövéssel” nincs-e kapcsolata, ami a temetési szertartás része volt. A koporsóról is elnevezhettek aztán bútort azok a kipcsakok vagy bárkik. }
kopin célba érni, megérkezni //M A kopó is ebből van: találó, meglelő (kutya), kopigh melléknévi igeneve > kopó lett. Ez nem a kap ige, csak a testvére, de már családos ő is. E!
{kopild találat, becsapódás //M (nyilazásnál, dárdavetésnél) // Ld > lt. Talált! Hangszó, a nyílvessző vagy kopja becsapódásának a hangja. A koponya egyik neve is ebból ered. }
leinin lenni //M Valószínű, hogy volt j-nélküli alakja is: lenin. (Sajnos…)
*lopin v. lopen lopni //M Feltételezett igealak a Tizeszava-ból. A Lupen fr. név, pl.: Arsene Lupen (lüpen).
{Lünde szérildbi! A szérin szó //M mai felhasználása: Boldog születésnapot! (D: Cs.) }
menin menni R: minem (?)… //M minesz, minej, t.sz.minenkh, mintekh, minmekh //
miein egymásra következni //M Nagy ősi családfa, a mű, az alkotás kifejezésének alapigéje.
{mime követés, egymásra //M következés // Amit Arisztotelész a művészetről kifejtett, e szócsalád ezt kifejezi. Az utánzás, mívesség mellett a mű-, azaz mesterséges, nem igazi, minőséget is. Mai alapformája a mű szó, de számtalan származékával ma is nagycsaládnak számít. Kereshetünk még elkószált szavakat is: mimóza, mimikri, mímel, stb. } E!
{mimed dinasztia //M A valaminek-, az egymásnak megfelelés elvontsága kezd konkrét tartalmakat hordozni. A görög mimes is része e tartalomkörnek. }
{mimeld származás //M A mímelés, tettetés fogalmánál jóval szélesebbre terjedt. }
{mimelldigh, mimezidi //M
mimezisi valamiből származó // „mímeltő” és „mímeződő” lenne a mai alakja a szavaknak, ha a család e tagjai fennmaradtak volna.}
mimezdin származtatni //M Ez a szócsaládot a magyarban több más szó helyettesíti.
okin származni //M Oksági elem különbözteti meg a vadin szó jelentésétől. Ok(oz)ni, és ebből származni. Az ok, okoz szavunk ez, nem nehéz felismerni. E!
palin étkezni, falni //M Faljál! Használjad! -biztatnak Erdélyben. Ezt szépen modják, csak hunul. Előtte palinkát töltenek. Ami falatkát jelent, étel-előzetest.
{patera háború (nagy) //M És ez mindent elpaterol, ahogy mondjuk gyakran. (Néha oly nagyon el kell csodálkoznunk. Itt van ez a furcsa hangzású szó is. Kinek jutott volna eszébe a hunokkal kapcsolatba hozni? Rá kell döbbennünk: itt vettek körül, itt bújtak, rejtőzködtek hun szavaink, miközben az ezekkel beszélőket szidták, és utódaikat. }
pegin előhívni, kivívni //M A pegüveri vérvívót jelent: fegyver – t. Fegyin neve ebből ered, lehet, nem tudja. A nyelvészetnek akad dolga… A Begin szó is vizsgálandó.
{pegun vmit előidéző, kiváltó //M előhívó.// A peg-ből majd feg ill. fegy- lett: fegy-ver, fegyelem stb...És Fegyin név. Konsztantin Fegyiné, pl.. }
roven írást fába róni //M Rovásírás:„…rója fel a kapufélfájára…!”(Fazekas M.)
{ruba szent tánc //? A mai rumbához van köze? Igei alakját is elképzeljük. }
*rubin szent táncot járni //M Európa ismeri a szót: robin, roben alakban is használja. Anglia: vörösbegyet jelent. Mai magyar igei formája: rop, ropni. A drágakő Istár – Astarte ábrázolásának ékköve: szemeiben és köldökében szent táncot járnak fényei – szinei. E!
{salga villanás //Mf Gyöngyösön gyakori családnév. Egyikük barna bőrű, egyiptomi tipus. } E”
{salgagh villogó //M A szóváltozás utáni, végső alak: salgó. Azaz Salgó, hiszen azonnal a Salgótarján melletti magányos szép hegyre gondolunk, melyen hun fényőrség szolgálhatott egykor. Vizsgálandó, meddig látszik el a fényjel a Salgóról, merre folytatódott a jelzés.V. ö. : Sima Qin: A hunok legrégebbi története (a fényjelző rendszer működése). } E!
{salgélü fényjel //Mf A szóösszetételben a fölös mgh. eltűnt. „A xiungnu lovasság úgy özönlött át a Gouzhu-szoroson Dainál, és a határoknál meggyújtott, villogó jelzőtüzek továbbították a hírt a támadásról Chang’annak és a Ganquan-palotának. (Sima Qian: A hunok legkorábbi története, 73. o.) }
salgin villanni //Mf És még egy szóalak a családból, mely végül kihalt a fogalom megszűnése miatt. A wiloia (fáklya) vil - gyöke és származékai álltak helyébe.
{sí, sivi ütés, csapás //M,H Szinte sivít a bot... Hanggal telt. Ez is hangszó. }
sijn, sivin megsemmisülni //M,H elpusztulni // Síva istennő hatalmából. Sivatakh leszin…
sijátin, sivájátin, sivátin //M, H lerombolni, elpusztítani, megsemmisíteni
{Suchü szérild Szent születés //M Benne vagyunk a karácsonyi ünnepkörben, a hun fogalmak által. Jézus a Nap, a Fény fiaként született meg, ezt jelképezi a gyertya az ünnepkör február 2-ai eseményén: a gyertyaszentelő ünnepen, amit Jeruzsálemben kezdtek ünnepelni a háromszázas években. A Kaukázus térségében nem lehetett a hatását elkerülni. Nemhogy a magyarok nem voltak tudatlan pogányok, hanem a hunok sem, sőt Európa népeinél beavatottabb néptől, az örményektől kapták a közvetlen hatásokat. A kereszténység korai áramlataiban a Fény szerepe nagy…}
{Suchünek szérild Szentnek… //M születése (Jézus)…. A napvallások révén nagy a Fény szakrális szerepe, hiszen a hunok vallása a napvallás volt, és a zoroaszteri eszmék középpontjában is a nap isteni lényege állt. Mani és követői, a manicheisták naphimnuszaikban éltették hatalmát, és Héliosz kultusza az ókori hit lényegi eleme volt. A hunok, szkíták egyik fő irodalmi műfaja a naphimnusz. Jézus szentsége a hunok számára lelki és hitbéli evidencia. }
suchütin megszentelni, //M? megünnepelni // A su és chü összetétele: a kéz és a hű szóé. A kézhű: a kéz által hívvé, hűvé, örökké azaz örökössé tett, szentté tett. A suhint a kézzel tett szentelő mozdulat, ősi cselekvés még a varázslások korából. Negatív tartalma ellenére ide tartozik a sújt ige, és a süt ige idetartozása ia valószínű. Sütéssel szentté tenni, szakrális értelemben is… E!
{súr köszönet //M A súrol szó is: súrlódik, érintkezik, kézfogással. } E!
surim köszönöm //M A jelentését tudjuk; de honnan származik? Vannak még titkok is: ettől sejtelmesebb a hun nyelv. A su kézfejet jelent. A megköszönés kézfogással történik.
surin megköszönni //M Messzi muzsika, még nem zene: zenebona.
szamthen írni, szántani //M „Mintha egy nagy könyv íródnék olvasásra./ Papirosa a határ,…” (Illyés Gy.)
{szer szer, eszköz //M Ősi magyar szócsalád alapja. Nagyon sok jelentésével egész nemzetséget tart fenn a magyar nyelvben, de sok nép átvette, ezért szerét kell ejteni életrajzának. Ősi településtipus a „szeres” település, a családfő köré települ a többi családtag. Szórokonok: szeg, szék, szög, csigla, cserény. V. ö. : Szegedi László: A honfoglaló törzsek és nyelvjárásaik. Élet és Tudomány, 24. szám, 1992. VI. 12. }
szerin eszköz lenni,~zé válni //M Ősi magyar szócsalád tagja, a szer igei alakja. Érezni: az alany magával van elfoglalva, passzív, szinte szenvedő szemléletű, a további képző a cselekvést kifelé irányítja. A főnévi igenévi alakja mai igeként kevés volna: szerni. Kell bele ez, el, stb. képző.
{szeritágh eszközt készítő //M A szűl már megkülönözött, de nem mindegy az se, hogy a szeretőm jön vagy a szerelőm. Bizonyára a születőt szeritigh-nek mondták a hunok, hogy ne essen egybe ezzel…Az el képző „közbeiktatásával” oldotta meg a magyar nyelv további „felhasználását”: szerelő, szerelvény, szerez, szerzemény, szert tesz, beszerez, stb. szavak „előállításához”. }
szeritin eszközt készíteni //M Az ít képzőt is halljuk, ugye? Mint: javít. Érezzük a különbséget az előbbi, szerin ige és ez (ige) között? Ez már kifelé irányuló cselekvésű. A szer is névige, mint a legtöbb, az alapigéhez alapnév is jár, nagyon kevés maradt egyke.
{szérild, szérildbi Születés, //M születésnap. // }
szérin szűlni //M Ez a cselekvő igealak. Az ige a szűr igével is összefügg: szér, szűr, szűl. El kellett különülnie a szónak a közeli jelentésű és hangalakú szerin szótól, ezért a nyelvhasználók változtattak alakján, átszabták. Igény volt rá másképp nevezni a szülést mint a szerelést. De azért nem tud teljesen elrejtőzni előlünk ez ősi magyar szavunk.
{széris szülés //M A „humán” szóigény elkülönítette a gyermekáldás igéit a többi, közönségestől, ezért az ü-s szóvátozat (szül) kialakulása törvényszerű volt. }
széritin születni //M Ez a szenvedő igealak. A gyermek születik valaki által. Vagy műveltető: a gyermek megszűleti anyját, arra készteti, hogy szűlje meg őt. Elbúcsúzván Pusztaszer nevétől is, benne ősi szer szavunkkal, ismét szerét ejthetjük egy-két nem szertelen gondolatnak. Ha valaki elutasítja a hun nyelvet, elutasítja a magyart is. Az fogja megtagadni a hun nyelvet, akinek érdekében áll, és vele megtagad mindent, ami magyarnak mondható. Történelmünket is. A történelmünket először megfogalmazó krónikásaink igazsága bebizonyosodott: Árpád és népe nem a múltját akarta fényesíteni azzal, hogy Attila király örökösének vallotta magát, hanem jogosan hordta az ősi jeleket. De az új történelemírók utólag más történelmet próbálnak ránkírni –erőltetni, ezért vannak, akik meggyaláznak bennünket, és szentségeinket megtiporják. Ilyen szentségek számunkra krónikásaink is, ősi hagyatékukkal, mellyel az utódokat is megtisztelték. Anonymus még nem sértette a népünk mesélőit azok „csacska meséinek” említésével, bár szépnek ez se mondható, mert kissé lekicsinylő, de hogy zagyvaságoknak nevezze ritkaságuk okán is örökbecsű krónikáinkat némely holnap már elfelejthető mai krónikás, ez a szakmai tiszteletlenségen is túlmutató nemzetsértés. Megélhetési történész az, aki úgy él nemzetünkből, hogy – miközben jókat harap belőle fent – jókat rúg bele lent. Szolgája ő valakinek. A hun nyelv újjászületésével újjá kell születnie a magyarnak is. Akinek anyanyelve a magyar, anyanyelve a benne továbbélő hun is. És aki ezt vállalja, nemzetünk része ezáltal!
szömen nézni //M Szó szerint: szem(el)ni v. szem(ez)ni. A névigéink egyike.
taretild társi kapcsolat //M Hogy a társ szót is mástól vettük volna át?
taretin tartani //M Taretini > tartini > tartani. A társ az, akit magunk mellett tartunk. A hun nyelv birtokában már nem lehet hamisan beszélni. A társ nem taváres: kereskedő, hanem taretisi, „tartósi”. De hisz a taváres is hun szó. A valódi továrisoknak hízelegni alávaló. Az orosz tudós pedig ezt nem igényli. Valódi segítséget kapnánk tőlük valódi történelemíráshoz is. A mi kulturális projektjeink csak a finnugor rokonságot ápolják. De nekünk van más örökségünk is! Az orosz régészet eredményeit néhány tudósunk tartja csak számon, közöttük is elsőként Bakay Kornél régészprofesszor: az ő nevét sűrűn kell emlegetnünk, különösen László Gyula halála után. Az orosz tudósok többet tudnak rólunk, mint gondolnánk, és az igazságot is ismerik.
*tiknaziren paráználkodni //? Az egyik legtalányosabb szó. A tik a tyúk szó régi alakja. A naziren hasonlít a török udvar jelenzésű szóhoz. Udvarolni – talán ezt jelenti. Valami tyúkféle, tyúkudvarlás – féle magatartás lehet. A tyúk felkínálja magát - aki látott tyúkudvart, tudja.
{taretisi társ //M A hun szóból szabályosan ered a magyar. A nyílt szótagoknak kellett alkalmazkodniuk a szó gyors kiejtéséhez: kiestek, így lett egyszótagú a szavunk. A szónak más nyelvből való származtatása azért hibás, mert a tart szavunk nagy családot tart fenn. }
tondin tudni //M A tudás igéje.A tudzsisi (tudós) minősége.(Van u-s alak is.)
{topa lépés //M Topog, tapos, tapogat…(V. Cs!) }
topin lépni //M Az –og képző kell: topog. De lehet tapos is. Tappanccsal.
{turda tánc //Mf A Torda helynevünk. Románul még Turda. }
turdin táncolni //Mf Összefügg a tor szóval.
tün tenni //M (Ragozása mint a vün-é.) //A tőn rövid, rendhagyó igealak. Ha a nyelvi „különcök” is megtalálhatók mindkét nyelvben, azonos jelentéssel, a nyelvazonosság megállapítása megerősödött. A vőn, tőn, lőn megléte tehát lezár egy kibúvót. A csillagnevek között megtalált Ktüteni, Orodeteni szavakban a teni utótag tevést, tény-t, mint ahogy a feni fényt jelent. Ezekután kimondjuk, hogy itt van a tün másik, hosszabb alakja is: *tenin. Magyarban: tenni. A tön is inf. volt, régen. „…Nem tön császár…”- panaszolja a diplomáciai küldöttből rabbá lett magyar az isztambuli istállófal kövébe vésve, azaz róva, ősi betűinkkel, hogy semmit sem tett a császár, ti. kiszabadításáért.
türen tűrni eltűrni, elviselni //M Tűreni > tűrni: nem kellett az igének megerőltetnie magát…
türetin véghezvinni //M kivitelezni vmit vkivel, vmivel szemben // Ez eltűretni valamit, valakivel; nem igen változott a szó.
vadatin származtatni //Mf? Kérdőjeles, mert nincs még bizonyíték a Vadatókő nevű tájrész biztos meglétére. Egy régi térképen volt, de átírták, az újra már a Vadálló név került.
{vadi származás //Mf?Nyelvi atavizmusnak mondható: vadi új. }
vadin származni //Mf? Ez nem a vanta-ból lett vad szavunk!
varin várni //M Varin, varini, várni. A szótagvesztés az ún. „két nyílt szótagos tendencia” barátságosabban mondva, a Horger-törvény. A második, nyílt szótag veszteségének kárpótlása a tőhangzó megnyúlása lesz, az ómagyar korban.
{velge, velgete (el)felejtés //M Elgondolkodtat, nem összetett szó volt-e, a velg (a volg magas hgr. párja) és az ejtin (ejt) szavakból. A velgejtin igei alak joggal vélhető. }
velgetin (el)felejteni //M A v – f hangváltozás szó elején gyakori. Érdekes: a második mgh. alőrerukkolt, és beférkőzött az l és g közé, új szótagot alkotva.
{vitesi harcos //M A magyarban a vitéz szó szláv jövevényszó. (TESz) }
{viti harc, háború //M „Hogy vítt ezerekkel...” Arany J. }
vojgen „vanni” //M Ez a létige másik főn. igenévi alakja. Részletes nyelvtani bemutatását lásd az igék nyelvtanában. A következő, vojgen-folyni igével szoros etimológiai kapcsolatban van: a lét, élet is folyás, folyamat.
volgjin, volgün folyni //M A német folgende testvére. A Volga folyó nevének alapja, forrása. „Számtalan próbálkozás ellenére sem sikerült tisztázni eredetét.” A Földrajzi nevek etimológiai szótára közli a kudarcot. A hun nyelv pedig a sikert: Folyó a neve, a Volga szó a hunoktól származik.
vün vendégségbe jönni //M eljönni Rendhagyó. // (Tőn, vőn, lőn, stb.) El kell tűnődni e ma is rendhagyó ige családi viszonyain. A vü- gyök az alapja a vüldi (völgy) szónak is. Ez „jövesztett” helyet, térszín – hiányt jelenthet.
{vünd vendég //M Aki jövend. Az nd, a jövő idő jele itt is születhetett. }
{vündild vendégség //M Várjuk az ige hosszabb formáját. Vündin? Vüntin? Vünten? Lehet, hogy ezen alakja is vüntild volt, majd hasonult a d az ld – hez. }
wülin ölni //M *Wülitin akkor: öletni. És kezd magyarrá válni az ige.
wüsten állatot hajtani //M Valami kezd megvilágosodni. Ez nem létige, de tanulságos.
{wüsti állathajtás //M Talán a füstifecske nevében is megőrződött.}
{wuste ostor //M Ez a nagy ostor. Például a karikás.}
{wustur kis ostor //M E szó hitelesíti a szócsalád többi tagjának magyar létét is.} " |
