Ha 3-4 méter 125-ös Sonoflex cső végére beteszel egy 3-4 W-os 120X120-as DC ventilátort, akkor az néma lesz. (Igaz, a 120X120 venti nem megy bele a 125-ös csőbe->barkács) A DC miatt könnyen szabályozható PWM-mel, vagy szimplán kisebb feszt kap.
Olcsó, könnyen szabályozható tápegység van az aliexpressen kb 8 USD-ért.
Szűrőzni is lehet, de a kis nyomás miatt nagy felületű szűrő kellene (+barkács vagy gyári szűrődoboz).
Légrács olcsón ez a "szépség: MV-125 PFS keresőszó alatt található. A 125-ös sonoflex rámegy ennek a rácsnak a fogadó idomjára, ha meg akarnád spórolni a rács és a sonoflex cső között, a födémben lévő közdarabot.
Központi hővisszanyerős rendszert is lehet csinálni, kb 300e forintból. Sima hőcserélővel 30%-ra le fogja szárítani télen a házat, kapható entalpiás is, de a "szagáthallás" nem kizárt, igaz a gyárnak megvan az EU-s higiéniás tanúsítása.
Ha padláson van a csövezés, akkor valamilyen szinten állandóan mennie kell télen, a pangó, elszívott levegő párakicsapódása miatt. Illetve nagy hidegben az elszívott ág elfagyására vigyázni kell, tönkreteheti a hőcserélőt.
Én olyan ventilátort választanék, amit le tudok lassítani NAGYON csendesre (pl percenként 600-700-as fordulatra) és még ilyen lassan forogva is elegendő levegőt szállít. És ha a ventilátor már nagyon csendes, akkor nincs hang, amit a csövek elvihetnek bárhová is.
"oldalfalon keresztül kellene valami befújást csinálni csőventilátorral?"
Bármennyi levegőt szívsz el a lakásból, pont ugyanannyi levegő fog magától beáramlani a légbeeresztőkön át, levegő befújó ventilátorok nélkül is. Nem fog behorpadni a lakás oldala az elszívástól :)
"az anemosztát és a beszívó bármelyik jó lehet ami a boltokban van"
Némelyik bolti anemosztát hajlamos egy keskeny, összetartó légáramlatot csinálni és azt elfújni messzire. Nem jó, ha ez a légáram oda megy, ahol ember szokott tartósan (fél percnél tovább) tartózkodni. Én olyan anemosztátot keresnék, ami minél jobban szétszórja a bemenő levegőt, hogy az rövid úton elkeveredjen a szobalevegővel.
Elszívó anemosztátnál nem kell ilyesmire figyelni, csak kicsi legyen a fojtása (légelenálllása).
Cső vastagság: szerintem 125 mm elég vastag és elég alacsony légellenállású.
családi házban lakunk egy forgalmas út mellett emiatt az éjszakai ablaknyitás problémás nyáron.
Valami olyan szellőztetőt szeretnék ami a padláson keresztül fújná a friss levegőt be a 2 szobába amik 50-50 köbméteresek és 2-2 ember alszik bennük.
A födém fa és a szobák felett padlástér van, így onnét a plafonra tett befújókkal tudnék dolgozni.
Tudnátok ajánlani rendszerelemeket ami ár/érték arányban megfelelő árú?
Gondolom kell egy beszívó a madárdeszkába, cső, szűrőház (Ez mennyire fontos?) egy ventilátor, 2-es elosztó, cső, szobánként 1-1 anemosztát.
Gondolom az anemosztát és a beszívó bármelyik jó lehet ami a boltokban van, hasonló árakon.
Ami számomra nem ismert, hogy milyen átmérőjű és milyen fajta csövet érdemes venni és főképp milyen ventilátort (itt iszonyat nagy árkülönbségeket találtam)
A gépészet a padlástérben lenne, de gondolom a csövek is viszik a hangot, szóval a zaj is érdekes lehet.
Köszönöm ha adtok ötleteket, hogy kiszámoljam mennyibe jönne ki egy ilyen rendszer.
Én csak a pontos érték meghatározása végett válaszoltam . Egy nap alatt 0,48 kWh x 30m3 légcsere esetén ( egy személyre számolva ) = 14,4 kWh-hőenergia pótlására van szükség .
Nem, nem igaz. Különböztessük már meg a teljesítményt az energiától! Nincs ilyen mértékegység, hogy W/h. Pl az autómnak 20kW teljesítményre van szüksége, hogy tudja tartani a 100 km/h-s sebességet. Ha egy órán keresztül akarok menni, akkor 20kWh energiára lesz szükségem (munka=teljesítmény x idő X hatásfok). A benzin égéshőjét és a veszteséget ismerve kijön, hogy ez x liter mennyiségű benzinből nyerhető.
A hőszivattyús topicban írja, hogy mi mindent tud tervezni, amit én készséggel el is hiszek, csak vannak kétségeim, ha nem tudja megkülönböztetni ezt a két alapvető fizikai jellemzőt.
Alapvetően a kWh-t a kW-tal szokták keverni, pl ".100kW lett a havi villanyfogyasztásom.." itt még lehet sejteni, hogy mire gondolt a költő.
Ő Q-ról írt, ami ugye energia, de rohadt nehezen értelmezhető az idő ismeretének a hiányában. 20Wh-t energia kell a levegő fűtéséhez. 1 órára, 1 napra? Ráadásul Elek a teljesítményt boncolgatta, nem az energiát.
Ha az egész évi várható összköltség kiszámolása a cél, akkor a fűtési szezon ÁTLAG hőmérsékletével kell számolni, ebben bene van az a rengeteg téli nap is, amikor +5 fok feletti az idő.
Ha viszont pl arra vagy kíváncsi, hogy kb mennyi lesz az év legdrágább napja, akkor lehet a leghidegebb nap hőmérsékletét figyelembe venni. A fűtés maximális teljesítményét természetesen az év leghidegebb napjára kell méretezni (plusz biztonsági ráhagyás), ebbe illik beleszámolni szellőző levegő hűtő hatását is azon a hideg napon.
Az épület energetikában Magyarország esetén -15 fokot szokás leghidegebb időnek számolni, (akkor is ha harminc évente előfordul néhány órányi -25 fok is :).
Tehát pl 60 m3/h x 35 fok x 0,000335 kWh = 700 watt (0,7 kW) hűtő hatás az év leghidegebb órájában. Ennyi extra tartaléknak kell lenni a fűtésrendszerben, ha hideg levegővel szellőztetünk. Ne feledjük, hogy most csak 60 m3/h légcseréről van szó (két személy), az egész lakás/család szellőztetése ennél több is lehet.
