Számos önkormányzatnak igencsak komoly fejtörést okoz, hogyan fogják átvészelni a telet, valamint kigazdálkodni a fűtési és a világítási költségeket. Dombegyháza például 500 ezer forinttal tartozik az áram-, 200 ezerrel pedig a gázszolgáltatónak.
Komoly anyagi válságot okozhat több kistelepülésnek is a hosszú és kemény tél. Van, ahol úgy készülnek, hogy szénszünetet kell elrendelni előbb-utóbb az iskolában, másutt csak annyira fűtik fel a művelődési házat, hogy az épületet ne tegye tönkre a hideg, bár ez fűtésnek aligha nevezhető – tájékoztatott a Magyar Rádió tudósítója.
"Előbbi díjemelést a főváros azzal indokolja, hogy egyre csökken Budapesten a vízfogyasztás " ez nagyon durva!!! kiváncsi lennék, hogy ezt milyen határozatban hozza meg a főváros??? rebndeletben?
AB elé wazee.
KÖrnyezet tudatosság? Erőforrásokal való takarékosság? Környezetvédelmi törvény?
A vízdíj 2007-ben 9,8 százalékkal, a csatornahasználati díj pedig 9,4 százalékkal drágul az idei árakhoz képest. Előbbi díjemelést a főváros azzal indokolja, hogy egyre csökken Budapesten a vízfogyasztás (tavaly éppen öt százalékkal esett vissza...
Ahogyan azt néhány nappal ezelőtt [1] megjósoltuk, rendesen átírta a kormány azt a konvergenciaprogramot, amelyet holnapig el is küld Brüsszelnek. Szinte mindegyik fontosabb mutatónál új számokat szerepeltet a dokumentumban a kabinet, így a frissített program makropályája nemcsak a megelőző anyagban szereplőtől tér el, de a két hónappal ezelőtt készített, kedden az Országgyűlés által lényegében jóváhagyott jövő évi költségvetési terv gazdasági keretrendszerétől is különbözik.
Egy év alatt 20 százalékkal nőtt a lakossági hitelállomány, miközben a megtakarítások oldalán nem történt érdemi változás. Egyre több a rossz hitel és a BAR-listás ügyfél. A megszorítások miatt jelzáloghiteleket veszünk fel a napi megélhetésre is.
Az elmúlt hetek információáradata között kissé megbújt az MNB harmadik negyedéves összefoglalója a pénzügyi szektor hitel- és betétoldali állományváltozásáról. Holott az adatok aggodalomra adnak okot.
Jelentős mértékben, éves szinten 20 százalékkal nőtt a lakossági hitelállomány, elsősorban a lakossági jelzáloghitelek töretlen népszerűségének köszönhetően. Ez önmagában még örvendetes lenne, de ezzel szemben a betéti oldalon nem történt érdemi állományváltozás.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a bankok rosszhitel-állománya és a BAR-listás ügyfelek száma is folyamatosan és jelentős mértékben növekszik, akkor az irány mindenképpen elgondolkodtató. A tendencia bizony már középtávon is veszélyes lehet, és egy speciális "magyar subprime-válság" rémét vetítheti előre.
Két fontos szempontot érdemes kiemelni. Egyrészt a tények egyértelműen azt mutatják, hogy a megszorító intézkedések hatásai már mikroszinten érezhetők, hiszen igazolni látszanak azokat a napi banki értékesítői tapasztalatokat, hogy az ügyfelek már nem csak a rövid futamidejű személyi kölcsönöket, de a klasszikusan nem ezt a célt szolgáló jelzáloghiteleket is a napi fogyasztásuk – még pesszimistábban: a család napi megélhetésének – finanszírozására fordítják. Azaz egyetlen vagyoni tartalékukat élik fel és sok esetben veszélyes adósságspirálba lépnek be.
Másrészt sajnos mind a hitelfelvételi kedv és kényszer, mind pedig a banki termékek – a devizahitelek bevezetése, a hosszabb futamidő, a szabad felhasználású termékek, legtöbb esetben a jövedelemvizsgálat hiánya – "fejlődése" azt eredményezte, hogy a hitelfelvételi hullám elérte azt a társadalmi réteget, ahol már az ügyfelek pénzügyi kultúrája bizony igen hiányos.
A pénzügyi kultúra fejlesztése elsősorban oktatáspolitikai feladat. De mi történjen a már felnőtt lakossággal, mit tehetnek a bankok? Jelenleg annyit tesznek, hogy a növekedési kényszerüknek megfelelően rövid távon tekintenek előre és csak kiszolgálják az ügyfeleket, nem túl sokat foglalkozva azzal, hogy az asztal túloldalán ülő fél vajon megértette-e teljesen az aláírásra kerülő szerződések rá nehezedő súlyát. A PSZÁF, mint a fogyasztóvédelem fő intézménye minden tőle elvárhatót megtesz, de ez is kevésnek tűnik.
Magyar Nemzeti Bank a korábban várt 2 százalékról 1,6 százalékra csökkentette a GDP idei várható növekedési ütemét - derül ki az MNB legfrissebb inflációs jelentéséből, melyet hétfőn hoztak nyilvánosságra.
A jegybank jövőre 2,4 százalékos növekedést prognosztizál az augusztusban közölt 2,7 százalékkal szemben, 2009-re pedig 3,2 százalékot a korábban várt 3,4 százalékkal szemben.
Ennek ellenére az éves infláció októberben a tovább szárnyaló élelmiszerárak és a magas olajárak miatt a vártnál magasabb lett, és a korábbi csökkenést megfordítva a szeptemberi 6,4 százalékról 6,7 százalékra emelkedett.
Ennél fontosabb, hogy november már a harmadik hónap, amikor az inflációs várakozások emelkednek, hosszabb távra is. Novemberben az éves infláció a konszenzus szerint tovább gyorsul, 6,9 százalékra és decemberben is ezen a szinten marad, azaz a korábbi csökkenési folyamat beragad. Jövõre ugyan a várakozás szerint tovább csökken, de összességében mégis magasabb lehet az éves átlagos infláció, mint a korábban várt: 4,9 százalék (októberben 4,6 százalékra, szeptemberben csak 4,3 százalékra számítottak).
Az utóbbi négy hónapban trendszerûen csökkentek a gazdasági növekedés ütemére vonatkozó konszenzus-elõrejelzések. A csalódást keltõ 1,1 százalékos harmadik negyedéves adat után ez a folyamat novemberben folytatódott: 2007 egészére most 1,7 százalékos növekedést várnak az elemzõk, három tized százalékponttal kevesebbet, mint egy hónapja. Az év elején még 2,5 százalék volt a konszenzus. 2008-ra is csökkent a konszenzus, a kormányzati elõrejelzéssel megegyezõ, 2,8 százalékos GDP-bõvülésre számítanak.
Rossz hírek: adóreform nincs, áfaemelés lehet 07.11.22 11:40
Nem reform, csak strukturális átalakítás lesz 2009-től - szögezte le Veres János pénzügyminiszter a Napi Gazdaság által szervezett adókonferencián. Ebbe ugyanakkor sok minden belefér: az áfát ugyan megszüntetni nem fogják, a kulcsát azért meg megemelheti a kormány.
Keresztet vethetünk az adóreformra Összesen vagy húszféle ügyről tárgyal a kormány a 2009-től életbe léptetni tervezett változásokkal kapcsolatban - mondta Veres János pénzügyminiszter a Napi Gazdaság által szervezett konferencián. Lapunk kérdésére, hogy milyen mélységű változásokra lehet számítani 2009-től, Veres János azt mondta: "más adóalapra helyezett adókról, változó kulcsokról" folynak a tárgyalások, összevonásokról van szó.
Reformról nem lesz, nem is lehet szó - szögezte le a miniszter utalva arra: a rendszerváltás idején az számított adóreformnak, hogy bevezették az áfát. Ilyenre nem, strukturális átalakításokra azonban lehet számítani. Ez akár jelentheti azt is, hogy ismét húsz százalék fölé nő az áfa kulcsa. Jóllehet Veres tompította ezt a felvetést azzal, hogy a kormánynak még nincs a kérdésben konkrét döntése, ám azt elismerte: egyes szakmai körök felvetették ezt a lehetőséget is.
A miniszter elmondta: az eddigi jogszabálymódosítások után 2006-ban 200 ezerrel, 1,2 millióra csökkent a minimálbéresek száma, ezzel is szélesítve az adóbázist. Személyi jövedelemadót tavaly 400 ezerrel többen, 3,4 millióan fizettek, míg a cégek közül 10 ezerrel kevesebb, 107 ezer volt veszteséges - idézte Veres szavait az MTI.
Kevesebb pénz és elbocsátások várhatók a mentőszolgálatnál
Pluszforrást kér a jövő évi költségvetési előirányzathoz az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója és a szakszervezet vezetője, szerintük ugyanis e nélkül elbocsátásokra lehet szükség, és romolhat az ellátás színvonala.
Az Egészségügyi Minisztérium nem tart ettől, s a betegszállítási feladatok csökkenésével magyarázza az ideinél alacsonyabb költségvetési támogatást. A tervek szerint az idei 24 milliárd forint helyett jövőre 22,9 milliárd forintból kellene gazdálkodnia a mentőszolgálatnak.
– Ki kell egészíteni az előirányzatot – jelentette ki Göndöcs Zsigmond, az OMSZ vezetője. Erről tárgyalunk az Egészségügyi Minisztériummal – tette hozzá. A főigazgató azt mondta: az ő feladatuk az, hogy a döntéshozók által meghatározott költségvetési előirányzatot betartsák. Ehhez persze súlyos takarékossági intézkedésekre lesz szükség – ismerte el. Azt azonban már nem akarta részletezni, hogy pontosan milyen intézkedésekre gondol, de annyit elmondott, hogy többek között létszámcsökkentésről lehet szó.
Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének vezetője szerint is alultervezett a jövő évi költségvetési előirányzat. Ha a jelenlegi tervezeten nem sikerül változtatni, akkor elkerülhetetlen lesz a létszámcsökkentés – vélekedett. Persze nem feltétlenül egyszeri, nagyarányú elbocsátásra kell gondolni, hiszen van a létszámcsökkentésnek egy kevésbé látványos, kevésbé konfrontatív formája is, mégpedig az, ha a megüresedő álláshelyeket nem töltik be – hívta fel a figyelmet.
Az Egészségügyi Minisztérium a következőkkel indokolta a jövő évi alacsonyabb költségvetési előirányzatot: az OMSZ-nél csökkent a betegszállítási tevékenység, hiszen az alternatív betegszállítók egyre több feladatot látnak el. Mivel a betegszállítás a mentőszolgálat esetében veszteséges tevékenység volt, a feladatcsökkenés tulajdonképpen forrásbővülést jelent.
A működőképesség megőrzéséhez külön intézkedésre nincs szükség, hiszen a rendelkezésére álló forrás – az előzőekben leírtak figyelembevételével – nem kevesebb az előző évinél. Hozzátették, hogy a sürgősségi ellátás fejlesztésére a jövő évtől várhatóan európai uniós források is felhasználhatók lesznek. Toma Lajos azonban ezzel kapcsolatban azt mondta: az uniós források csak beruházásokra használhatók fel, működtetésre nem. – De mit ér például egy új mentőállomás, ha nem tudnak hozzá új autót biztosítani, csak máshonnan átcsoportosítani? – tette fel a kérdést. Azzal sem értett egyet, hogy a betegszállítási tevékenység csökkenése miatt lényegesen kevesebb lenne az OMSZ kiadása.
A betegszállítást korábban is csak szabad kapacitása terhére végezte az OMSZ, ráadásul csak azokkal a járművekkel és azzal a személyzettel, amelyik a mentésben is részt vett. Tehát a mentősök csak akkor szállíthattak beteget, ha éppen nem volt riasztásuk. A tevékenység csökkenésével azonban legfeljebb a betegszállítás benzinköltségét lehetett megspórolni, a dolgozók bérét nem. Hiszen nekik akkor is rendelkezésre kell állniuk, ha éppen nincs riasztás – vélekedett.
Kiemelkedően magasak Magyarországon a béreket terhelő adók és járulékok, és a legtöbb fejlett országgal ellentétben a családosok sem számíthatnak kedvezményekre.
Ezt erősíti meg a Mercer globális személyzeti tanácsadó cég legfrissebb elemzése, amely a világ 32 államában vizsgálta meg a felső és középvezetők, illetve a szakértői beosztásban dolgozók adóterheit. E szerint Belgium és Dánia mellett Magyarország alkalmazza a legsúlyosabb elvonásokat; az egyedülállók esetében hátulról a harmadik, a családosokat alapul véve pedig a legutolsó helyen végzett hazánk.
A vállalati felső és középvezetés tagjai - bruttó 8-30 millió forint körüli éves jövedelmekkel számolva - összesen 48,5 százaléknyi adót és tb-járulékot fizetnek, függetlenül attól, hogy van-e gyerekük; ez azt jelenti, hogy a bruttó összeg 51,5 százalékát vihetik haza. A szakértői kategóriába sorolt, a modellszámítás szerint évente nagyjából 3,1 millió forintot kereső alkalmazottak esetében 43,1 százalékra rúgnak az elvonások, tehát 56,9 százalékot utal át nekik a munkáltató. Lengyelországban 8-10, Csehországban 8-18, Szlovákiában 18-26 százalékkal nagyobb a bér nettó része, és a családi kedvezmények további akár hat-nyolc pontos többletet biztosítanak, különösen az utóbbi két államban - derül ki a Mercer elemzéséből.
A neves személyzeti tanácsadó cég Worldwide Individual Tax Comparator néven kiadott jelentése elsősorban a multinacionális vállalatok számára kíván segítséget nyújtani az egyes országokban dolgozó menedzsereik és alkalmazottaik díjazásának meghatározásában. A jelentés egyik szerzője, Brian Waite szerint a bérterhek nagy szerepet játszanak a globális stratégiai döntésekben, és természetesen a beosztottak is igyekeznek olyan országokba kerülni, ahol kevesebbet kell adózniuk.
Elakadóban vannak a tárgyalások a hosszú távú áramvásárlási megállapodás (htm) újrakötéséről a Budapesti Erőmű Zrt. (Bert) és a Magyar Villamos Művek Zrt. kereskedő cége, az MVM VK között - értesült a Világgazdaság. Igen messze esnek a tárgyaló felek elképzelései arról, milyen árak mellett tehetnek eleget az EU egyik fő elvárásának, a htm-futamidők rövidítésének.
A Bert a kínáltnál érezhetően magasabb árat szeretne elérni a következők miatt: három korszerű kapcsolt energiatermelő erőművének - az újpestinek, a kelenföldinek és a kispestinek - tizenhárom, négy-, illetve tizenöt éves áramvásárlási szerződései vannak az MVM VK-val, s ugyanilyen futamidőre szól a fejlesztésükre felvett 160 millió euró (40 milliárd forint) projekthitel is. Ha meglévő htm-jeit ötéves lejáratúak váltanák fel, akkor éppen annyival drágábban kellene az áramot eladnia az MVM VK-nak, amennyi a 160 millió euró öt évre való "feltorlódásából" kalkulálható.
Az árvita a fővárosi távfűtést is veszélybe sodorja. A Bert hőigény-kielégítésre optimalizált erőművei adják a fővárosban felhasznált távhő 60 százalékát. Mivel az erőműveknél az áram és a hő értékesítése együttesen biztosítja a jövedelmezőséget, ha romlik az áramtermelésé, és ha azt a hőár emelésével sem sikerül ellensúlyozni, akkor viszszaesik az egész cég eredménye. Jelen esetben: ha a Bert nem tudja az áraiban érvényesíteni a fenti 160 millió euró öt évre való feltorlódását az áramárban - vagy nem talál más, a htm-mel azonos értékű megoldást -, kénytelen lesz felbontani a Főtáv Zrt.-vel meglévő négy, fix árat rögzítő htm-jét is. Az lesz az érdeke, hogy ezek helyett a mostaninál magasabb árakat tartalmazó szerződéseket kössön, ez pedig - nem hivatalos értesülésünk szerint - akár 25 százalékkal is felnyomhatja a hő végfelhasználói díját. Ez átvihetetlen, de az sem életszerű, hogy ne legyen új szerződés a Főtáv és a Bert között.
Márpedig ellehetetlenülhet a budapesti hőellátás, ha a Bert leállítja a hőszolgáltatást vagy drasztikusan árat emel - közölte a Világgazdasággal a Főtáv szóvivője. Balog Róbert egyben jelezte: tudnak a vitáról, és aggasztónak tartják, hogy nincs megállapodás a htm-ek ügyében. A Bert-MVM ügy hátterében szerinte az áll, hogy amikor a döntéshozók a politikailag érzékeny áramárakat igyekeztek kordában tartani, nem vizsgálták annak hőpiaci hatásait. A távhő ugyanis a teljes energiarendszer része, ezért készíteni kellett volna egy komplex hatástanulmányt.
A Főtáv 70 százalékban vásárolja az általa eladott hőt, 60 százalékban a Berttől. A Bert-MVM ügy miatt főként Kispest hőellátása van veszélyben, de bajok lennének Kőbányán és Kelenföldön is a Berttől kapott hő nélkül. Ha a Bert mégis elfogadja az MVM VK - számára rossz - feltételeit, viszont rá tudja kényszeríteni a Főtávra a magasabb árakat, akkor a lakosság adja majd össze azokat a milliárdokat a fűtésdíjakban, amiket ma az MVM-mel meglévő hosszú távú szerződések biztosítanak.
A távfűtést a termelési költségek növekedése is drágíthatja. A fajlagosakat az emeli, hogy több épület is levált a Főtáv hálózatáról, vagyis kevesebb fogyasztóra kell elosztani a Főtáv és a Bert fix költségeit is. Emellett az ezer köbméterenként most 305 dolláros importgáz januártól 325, áprilistól 350 dollárba is kerülhet, márpedig a Bert alapvetően gázt tüzel.
Az árvitából kiutat jelenthetnek az új villamosenergia-törvénynek a GKM-nél készülő végrehajtási rendeletei. Ezek révén a Bert kapcsolt energiatermelőként hozzáférhetne ahhoz a kapcsolt energiatámogatáshoz, amely fedezné a tényleges htm-áramárak és az MVM-mel rövidebb időre kötendő új szerződéses árak közötti különbséget. A szabályozás szerint azonban e támogatás a Bertnél jóval kisebb vállalkozásokat hivatott segíteni.
Nekem jó (volt) a havibérlet. Általában néhány nappal a hónap vége előtt megvettem a következő havit, nem kellett sorbaállni... Ha véletlenül elfelejtettem, akkor sorbaálltam, de a köv. hónap 5-ig érvényes volt az előző.
Most majd napra pontosan kell "illeszteni" az új 30 napos bérletet a régihez, gondolom... Megtehető persze, de jobban oda kell figyelni...
Pannon csiga: már csak egyszázalékos a gazdasági növekedés
Az elemzők többsége úgy vélekedett az adat megjelenése előtt, hogy a gazdasági növekedés üteme a harmadik negyedévvel túljutott a mélyponton. A konszenzus 1,9 százalékkal számol erre az időszakra, így a mindössze 1 százalékos bővülésről szóló adat jókora negatív meglepetésnek számít.
Mináry Borbála, a KSH munkatársa szerint a várakozásokhoz képest nagyobb mértékű volt az áremelkedés az élelmiszerek körében. Mint mondta, az látszik, hogy folytatódott a drágulás. Az élelmiszereken belül jelentősen emelkedett a liszt (54,6 százalék), az idényáras élelmiszerek (36,7 százalék), a tojás (21,2 százalék), a kenyér (20,4 százalék), a péksütemény (19,2 százalék), az étolaj (17,8 százalék) és a baromfihús (15,4 százalék) ára.
A háztartási energia átlag feletti, 10,7 százalékos áremelkedésén belül a távfűtés ára 36,4 százalékkal, a vezetékes gázé 11,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatások átlaggal megegyező áremelkedésén belül a csatornadíj 11,8, a szemétszállítási díj 10,7, a vízdíj 9,0 százalékkal drágult. Átlag alatt, 5,3 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára, és átlag alatti volt az egyéb cikkek áremelkedése is, de ezen beül a gyógyszerárak egy év alatt 19,6 százalékkal emelkedtek. A ruházkodási cikkek ára 0,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint tavaly októberben.
